Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-25 / 95. (3205.) szám
1933 április 25, kedd"<r«<m-A\\g£ar-hirlap 3 A brünni faslszta-pör első napja Negyvennyolc oldalas vádiratban államfelforgató munkával vádolja az ügyészség Gajdát és félszáz társát Hogyan készítette élő Kobzineh az esztelen csínt hét brünni gyalogsági kaszárnya ellen? — A brünni íantasztáh Prága ellen akarták felvonultatni az otmüci helyőrséget A volt vezérkari fő ütik tea lettes félszáz szegénylegény közölt a vádlottak padién Szent-lyány válasza a csehszlovák sajtó támadásaira Prága, április 24. Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt fölgyógyult vezére ma Prágába érkezett, hogy résztvegyen a tavaszi parlamenti munkában. Munkatársunk fölhívta a pártvezér figyelmét azokra a támadásokra, melyek a Národny Denaikben s más csehszlovák lapokban megjelentek ellene abból az alkalomból, hogy cikket irt a „Magyarságában az aktuális politikai kérdésekről. A csehszlovák lapok különösein ■azt. kifogásolták, hogy Szlovenszkó és Csehszlovákia nevét a magyar lap nem hivatalosan használt alakban reprodukálta. Szént-Ivány a dologra vonatkozólag a következő fölvilágositást adta: — A cikkben oly kérdésekkel foglalkoztam, melyek az európai politüka figyelői előtt nem ismeretlenek és amelyek a mad politikai helyzetben semmiféle nemzetiközi mgy belpolitikád tárgyalás anyagából nem hiányozhatnak és igy a cikknek tartalmáról nincs mit beszélnem. A cikkben előforduló földrajzi elnevezéseket a lap szerkesztőségének vdlmmely kevéssé jelentős tagja elnézésből, gépiesen állította a kéziratomban használt „Sz!'ovenszkó“ ég „Csehszlovákia44 stb elnevezés helyére. Még a csehszlovák öapkommentárok előtt kértem a megfelelő helyreigazítást. Hcdzsa a revizionista mozgatom ellen Érsekújvár, április 24. A Hodza—Ceánki-féle „magyar földművesek köztársasági pártja44 tegnap ünnepelte tizéves fönnállásának jubileumát. Az ünnepségen Hodza miniszter is megjelent-. A gyűlésen Csömör elnökölt, akinek megnyitó szavai után Bella Metód üdvözölte a minisztert, majd Petrovics képviselő beszélt. Hodza a gyűlésen kétórás beszéddel szerepelt. Beszéde elején a parasztság kérdésével foglalkozott. A miniszter hangoztatta, hogy ha a mezőgazdasági termékek ára lement, úgy szükséges, hogy a pénz, a hitel is olcsóbb legyen. Ez is meg fog történni, amennyiben május 1-től hatályba lép az uj, alacsony kamat. Majd a szociális terhek leszállításának szükségességéről beszélt. Végül a határTevizió kérdésére is kitért. Kijelentette, hogy ez most már a második eset, amikor a revízió gondolata a csehszlovák államot érinti. Az első ízben, 1927- ben ennek a törekvésnek egyrészt a köztársaság példás belső berendezése, másrészt az általános európai helyzet vetett gátat-. Ma — úgymond — hasonló sors várja a második revizionista támadást is, mert már tisztán látható, hogy a revizionista akciót visszaverték. IfegkeidOdött Kacsek bűn- psrának tárgyalása Belgrád, április 24. A belgrádi rendkívüli biróság ma kezdte meg Maosek Vladimír horvát paraszípárti vezér hazaárulási perének tárgyalását. Ismeretes, hogy Macsek tavaly ősszel aláírta az úgynevezett zágrábi határozatokat, amelyek Horvátország teljes autonómiáját követelik. A vádirat szerint ez a követelés azt jelenti, hogy Maosek Horvátországot ki akarta szakítani Jugoszlávia testéből s önálló, független állammá akarta proklamálini, vagyis a jugoszláv állam egysége ellen tört. Az állam védelméről szóló törvény erre a bűncselekményre öt évig terjedhető fegyházbüntetést ír elő. A Mecsekhez közelálló lapok a per indítása kapcsán felteszik azt a kérdést, hogy mit fog csinálni a kormány Horvátország többi nemzetiségével, amennyiben köztudomású, hogy valamennyi jugoszláviai nemzeti kisebbség magáévá teszi a zágrábi pontokat s így valamennyi egyformán .,bünös“ az állam egysége ellen irányuló cselekmény miatt. Belgrád, április 24. A Ma esek-perrel kapcsolatban Zágrábban az egyetemi hallgatók ma tüntetni akartak. A rendőrség azonban erélyes beavatkozással megakadályozta a tüntetéseket. Brünn, április 23. (Kiküdött munkatársunktól.) Ilyen nagy pereknél megszökött dolog a nagyhangú beharangozó. A lelkiismeretes törvényszéki riporter összeszedi a legintimebb adatokat, kikutatja az aktacso- mók súlyát, a bírói tanács tagijainak életévét, sőt sor kerül rendszerint a teremszolga joviális bajuszára is — ennél a pernél azonban tanácstalanul rágja a tollát tudósitó, hogyan és miként is kellene elkezdeni a dolgot. A per kétségtelenül nagy, sőt hatalmas. A vádlottak padján több mint fél®zúz vádlott, a vádlottak között nem kisebb emberek, mint a régi dicsősége romjaim élősködő Gajda extábornok, kiét őrnagy, egy százados, egész sereg altiszt és mások, >8- zenöt védő, harminchat ujságjiró — iig|azán nem mindennapi dolog. Gyár, raktár vagy tárgyalóterem? Az állambiróságnak, amelyre a nagyfon- tosságu pernek a tárgyalását hízták, nincs saját épülete. Most, hogy majdnem két hónapos permanens mimika vár reá, heteken át kereste az alkalmas helyet, ahol sátrat üthet. Egy külvárosi csúnya, kimustrált gyár- raktár heíyiségre esei»£ a választás. A tárgyalóterem ott fekszik a králove-polei Masaryk-kaszárnyával szemben lévő gyárépületben. A piszkos, poros kis gyári ablakokkal tarkított épület mögött még ott áll az égnek meredő kihűlt gyárkémény. Valamikor katonai konifekciós ruhagyár volt itt- Később a brünni iegyvergyár rendezte be raktárnak, most pedig eljutott karrierjének legkiemelkedőbb pontjához és házigazdája lett az uj állambiróságnak. Egy szűk földszinti terem, legutóbb mint katonai mozit is használták. Sötét és egészségtelen. A falakról bámlik le a vakolat, a feketére olajozott teremben szimfonikus zenekart megszégyenítő crescendóval csikorog a padló, a hideg áprilisi szél szemtelenül tolakodik be a rosszulzáródó ablakokon át és a nyilvánosságul tájékoztató sajtó részére alig van húsz ülőhely. Húsz újságíró ülhet és jegyezhet, a többiek pedig ha rendes tudósítást akarnak küldeni lapjaiknak, kitartási versenyt rendezhetnek a térden való jegyzésben. Vasárnap déliig nem kevesebb, mint 36 külföldi és belföldi újságiró érkezett Brünnbe. Itt vannak, a vezető cseh lapok tudósítóin kívül a belgrádi Politika, a zágrábi Obzor tudósítói, valamint több német és francia lap levelezője. A nagy per előestéién Néhány óra választ el mindössze a per kezdetétől. Az egyebekben álimosszemü Brünn kíváncsian figyel fel és érdeklődéssel várja a per kimenetelét. A közönség részére körülbelül 120 hely van fenntartva naponta, úgyhogy a jegyekért erélyes közelharcra van kilátás. A vádlottadat minden reggel autóbuszon szállítják a „gyárba44 s tekintettel, hogy a vádlottak száma jóval túlhaladja a félszázat, az utóbusz kétszer, háromszor fordul meg. Nagy érdeklődés előzi meg a per során Kobzinek szereplését, aki, miután Jugoszláviából fegyveres kísérettel visszatért Csehszlovákiába, egy 118 oldalas memoárt irt, amelyet eljuttatott a puccsüggyel foglalkozó viszgálóbÍróhoz is. Kobzinek memoárjait Brünn, április 24. Ma délelőtt kilenc órakor kezdődött meg az a pör, amelyet a cseh fasiszta mozgalom ötvennyolc tagja ellen indítottak meg a brünn-zsideulcei kaszárnya megtámadása miatt. Ebben a kaszárnyában a 43. gyalogezred állomásozik. A támadás a január 22-re virradó éjszaka történt. Kobzinek László volt főhadnagynak a vezetésével 47 vádlott vett részt a vakmerő merényletben. A biróság elé került még tizenegy fasiszta, köztük Gajda Rudolf, a vezérkarnak egykori helyettes főnöke, a morvaországi NOF (Národni Obec Fasis- tická) vezetője, Urvúira Rudolf nyugalmazott őrnagy s a morvaországi NOF titkára, Ba- rak J., akiket búj tóga tással, illetve az akció támogatásával és az abban való közreműködéssel vádolnak. A vádat, amely általános fasiszta felforgató tervet leplez le, Funticék dr. állam ügyész képviseli- Az állami bíróság tagjai Vozicky dr., J. Procházka dr. és J- Hauer felsőbirósági tanácsnokok mint birótagok és Hant dir. brünni ügyvéd, J. Pioek dr., a prágai társláda igazgatója, Emanuel Slaby dr. prágai ügyvéd mint jogszakértő ülnökök. Pót tagok Kozlousek felső- bírósági bíró és Domiinik dir- brünni egyetemi tanár. Orvosszakértőkként a vád Berka dr. professzort és Koihout dr- egyetemi asz- szisztenst indítványozta, míg katonai szakértők Ölek, Procházka és N. Dastich, a nemzetvédelmi minisztériumhoz beosztott tisztek- A vádlottak védelmét több ügyvéd látja el, köztük Gajda védője Lcohmann dr., s az ügyvédek névsorában ott látjuk Koraöek dr., Bedo dr-. Strakosch dr., Piaóek dr., Toirtások dr. és Krippner dr. nevét. „lázadás, erőszak, be nem fejezett gyilkosság" A brünni pör az állambiróságnak csupán -második ügye, amennyiben idáig osak Rasin dr. merénylője, S-oujpal állott állaim biróság előtt. A nyomtatott vádiirat a kaszárnya- puocsban részes negyvenhét vádlottat a büntetőtörvény könyv 68. paragrafusa (lázadás), a 83. és 87. paragrafusok (köz elleni erőszak), a 190, 192, 194 és 195. paragrafusok (rablás) alapján, továbbá a köztársaság védőiméről szóló törvény 1. és 21. paragrafusa alapján (a köztársaság elleni támadás, illetve katonai bűnre való rábírás), Kobzinek, Süsük, Nedvedickv, Procházka és Jedlicek vádlottakat pedig be nem fejezett közöm séa vizsgálóbíró annyira érdekesnek tartotta, hogy sokszorosittatta a fogház litográfiáján. ges gyilkosság, illetve bűnrészese ég címén a büntetőtörvény könyv 5, 8, 134 és 185- paragrafusai alapján helyezi vád alá. Gajda Rudolfot és a többi vádlottat felbujtás, illetve a felhozott bűnökben való bünrészssség miatt helyezték vád alá. A vádirat, amely negyvenhat folio-oldalt tesz ki, főleg a fővádlóit Kobzineknek részletes vallomása alapján épül fel, továbbá a többi vádlottak vallomásai, úgyszintén a tanukkal felvett jegyzőkönyvek alapján s a vádirat azt állítja, hogy 1933 kezdetére általános fasiszta felforgató tervet dolgoztak ki. A vádirat megokolása többek között a következőket mondja: A fasiszta szervezkedés WM& A fasiszta nemzeti organizációt- (NOF) 1926-ban szervezték meg s a nagy fasiszta tanács élére 1927 január másodikén Gajda Rudolfot állította. A NOF szervezetét teljesen a katenai fegyelem szelleme hatja át s különös súlyt helyeztek a tagok feltétlen engedelmességére és titoktartására. Jellemző erre nézve' a minden tagtól megkövetelt következő fogadalom: ..Fogadom, hogy mindenben engedelmeskedem a vezér s a hivatott funkcionáriusok parancsainak és titoktartó leszek, amikor titoktartást rendelnek el44 A fasizmus célja, mint ahogy az számos újságcikkből és Gajdénak meg más vezéreknek a nyilatkozataiból megállapítható, a demokratikus államforma íétreto'lá&a és helyébe fasiszta diktatúrának életbelépte, tése, sőt végcélja a monarchia létesítése. Hogy ezt a célt erőszakos fölforgatás utján akarták e’érni, azt bizonyítja — a vádirat szerint — a fasiszta szervezet fölépítése és szelleme, a fasiszta sajtónak írásmódja és különböző nyilatkozatok, igy például Gajdénak egyik fölhívása, amelyet 1932 őszén tett s amelyben többek között ezeket mondja: „... A most uralkodó rendszernek napjai meg vannak számlálva... A jövő a fasiszták kezében van ... Tér. ■mészetes, hogy minden pillanatban készen kell lennünk, hogy döntő szavunk legyen a dolgok fejlődésére... A bíráskodás napja föltartóztathatatlanul közeledik .. .4Í Gajda — a vádirat szerint — igyekezett tájékozódást- szerezni a hadsereg hangulatáról, különösen a tiszti köröknek s az altiszteknek hangulatáról s tárgyalásokat folytatott Gibis tábornokkal is. a csehszlovák—olasz népfölke- lési szervezet vezetőjével, aki a bolsevista háA biróság, vád és védelem
