Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-20 / 91. (3201.) szám

4 TO&GAI-MAGtaR-HliaiAR HOLLYWOODI FORRADALOM A P. M. H. divatlevele Mióta Marlene Dietrioh a felejthetetlen szőke Vénái* alakításában cílínderkalappal, korrekt frakk­ban és élesre vasalt hosszú nadrágban öltözött-, Hollywoodiban szalonképessé vált ez a nőknél szo­katlan ruházkodás és Amerika női divatjába, be­vonult a zatkkó, meg a pantalló. A vállalkozó szellemű, mindig szenzációs Mar- lene volt az, aki az a tel ión kívül először viselte látogató ruhánként a kétsoros férfiöltönyt., puha- galléros inggel, nyakkendőivel kiegészítve, akár­csak egy fiatal elegáns ur. Ugyancsak ő volt az, aki kivágott- estélyi ruha helyett kifogástalan eznio- ikingban jelent meg Hollywood egyik reprezenta­tív estélyén. Amerika természetesen kellőképpen csodálkozott a sex-epei! másodkirálynője legújabb szeszélyén- A moralisták háborogtak. a nőegyletek újra kikeltek, de Marlenét mindez neon zavarta. Alapjában csak a reklám volt számára a fontos ebben is. Újabb öl­tönyökkel egészítette ki ruhatárát, vetélytárenői csodálkozására továbbra is pantallókkal takarta el világhíres lábait 6 az wéágiróknak hasábos cikkek­ben dicsérte a férfirüházkodós előnyeit s melegen ajánlotta nőtársainak példája követését. — Azzal indokolta, hogy az utóbbi évek divatja tuíbőkezüen mutatja a nőies bájakat, úgy hogy ma oda jutottak, hogy nem hatnak a férfiakra kellő mértékben és a házassági statisztika mindig nagyobb csökkenést mutat. Ha azonban a nők egy darab ideig minden formát elleplező zakkót, magaenyaku ingeket, zsákszerűén bő és hosszú nadrágot viselnek, azaz a nőiességet egészen a férfiöltönyök uniformja alá rejtik, rövidesen újra el„ön az az aranykorszak, mikor a gömbölyű váltak látványa megdobogtatja az e'cbb blazirt nem szivét s a szépen formált bo­kák elé nemcsak érzelmeket, hanem házassági ajánlatokat is helyeznek. A Marlene favorizálta szokatlan divatirányzatnak ez az indokolása azonnal megtörte a jeget az ame­rikai közvélemény és a szőke Vénue között- Az amerikai hírek szerűit ma már nem csak Hollywood minden kis és nagy fényben tündöklő csillaga, de a házasságképes girlek nagyobbik része is á la Marlene hosszú nadrágban várja a fejbekötő millio­most Hiába, a oél szentesíti az eszközt, lám, mi szegény nők, mit meg nem teszünk —- a célért Hozzánk, a nehézkes Európába csak a hírek és az uj divatot bemutató filmfelvételek érkeztek át. Az utóbbi az estélyi és nappali, nőre szabott férfi- ruhák változatait propagálja. Kissé excentrikusán hatnak még filmen, a platina-szőke fürtös, utána húzott szemöldökű, magassariru oipőcskékben sétáló „fiatal ur“ című kreációik, de azt az egyet meg kell adni Marienenek. hogy ezek az öltözékek valóban takarnak ée aránylag szolidbbak, mini a legezoli- dabbnak kikiáltott francia modellek! Pária egyelőre nem vesz tudomást a hollywoodi palotaforradalomról. De ki lát a jövőbe? Nem egé­szen lehetetlen, hogy egy év múlva nekünk is pan­talló gondjaink lesznek és atyáink békebeli káder­jeinek átalakításán törjük majd fejünket. Pillanatnyilag még csak a tennisz-sport követi az amerikai példát, a francia és svájci exkluzív fürdő­helyeken már hceszu, élesre vasalt nadrágokban tenmiszeznek, melyek csak annyitan különböznek a férfiakétól, hogy térdtől lefelé kissé kibővülnek. Itt, Bécsben a napokban tűnt fel az első pantallóé fecske, egy tenni szező hölgy képében. Az ucca kö­zönsége a szenzációnak kijáró csodálattal szemlél­te, de nem látszott nagyon meglepettnek. A jó bé­csiek már alaposan megedződtek. így előrelátható­lag a közel jövőben nagyobb fecskecsapat feltűné­sére számíthatunk, — a példa ragadós, különösen a nők körében. Azonkivül a kalap divatban találni „férfias" nyo­mokat Például az úgynevezett „puha kalapok" után készült modelleket, vagy a karimátlan, cilin­derhez hasonló fezeket. Egy magát igaz angolnak érző Lró, Moore felháborodott hangú kommentárban tárgyalja ezt az esetet mely szerinte a konzerva­tív angol szokások és általánosan tiszteit angol ere­detű férfi világdivat profanizávását jelenti. „A nők minden jogainkat akarják, betörnek a hivatalok­ba, közigazgatásba, politikába és feonkurrálnak ve­lünk. De ez még nem elég nekik, újabban a kül­sőnket kezdik karikirozni azzal, hogy nadrágot húznak, sőt szmokingot is ée kalapjaink hason­mását viselik. A gáláns Mária Maucinik, Georges Sandok és Lady Stanhope-ok óta nem volt ehhez fogható merészség. Az iró igazi, humor nélküli angol-szász, aki tra- dic‘ókhoz ragaszkodva, nem akarja elismerni, hogy J a mai szürke időkben az ilyen kis kirándulás a férfidivat vidékére, milyen jól öltözteti hölgyein­ket. A zokon vett puha karimáju, behajtott tetejű posztókalapok, különösen a sima kosztümökhöz és kabátokhoz stílusosak. A kanotierek is megávltozfak, formáik a férfi girlandiakra emlékeztetnek. A tetejük lapos, a karimájuk egyenes és csak egy decens szalag a díszítésűik. Vastag fénytelen szalmából készülnek, szövetből ritkábban, ilyenkor sűrű levarrás adje meg a karima kívánt merevségéé. Tavasszal a szalma és a szövet egyaránt divatos anyagok. Szalmából újra háziszövések, nyers szí­nű panama, (üssél ée flóréntin. A disz kevés kis darab szalag, színes csatt és fátyol. És az egész magas tetejüek? Mikor Madame elő­ször meglátja, nevet: ...ez kalap? nem vicc?... egy karimátlan cilinder, mely öregít'és csúfít?- Azután egy óráig próbálja a ezelidebb modelleket, mert * kalaposnők jeles pszichikusok és előbb fel­vétetik vele egész szolid raktárukat. Az első félidő ' Yukio Ozaki, a nagy japán államférfi, elfogadta a katonai vérszövetség kihívását és hazatér Japánba mártírhalált halni „Japán élő lelkiismerete* példát akar szolgáltatni nemzetének az eszmékért való halálra — Öt évtizeden át küzdött a militarizmus szelleme ellen s most védtelenül szolgáltává ki magát az orgyilkosok tőrének London, áprilLs 19. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Egy hetven négyéves aggas­tyán megírta végrendeletét, megírta halotti költeményét, amelyben elkeseredett megvetését fejezi ki szülőhazájának, Japánnak kérlelhe­tetlen milítarizmusáva.l szemben, azután becso­magolta holmiját és útnak indult a. távoli Keletre. Elfogadta tehát a „hazafias vérszövetségi testvériség* kihívását és most visszatér ha­zájába, hogy meggyőződéséért meghaljon. A rája kimondott halálos Ítélettel szemben nin­csen jogi segélyeszköz, mert ezt a halálos Íté­letet nem bíróság mondotta ki, s azok a kato­nák, akik az ítéletet kimondották, nem marad­hatnak meg a puszta fenyegetésnél, ha nem akarják kitenni magukat annak a veszedelem­nek, hogy a japán nemzet, amely fö’ött most uralkodnak, üres fecsegőknek tartsa őket. 1914-ben Ozaki mártírja volt annak a politi­kai drámának, amely a japán militarizmust a parlamenti kormány fö’é juttatta. Ma ennek az embernek nyugodt, minden szentimentalizmus- nélküli bejelentése, hogy visszatér hazájába és odaáll a militarizmus gyilkoló tőrei elé, ezt a katonai rendszert sokkal kínosabb helyzetbe hozta, mint a népszövetségnek Japán magavi­seletét elítélő határozata, vagy pedig Japán megszervezett politikai ellenzéke. Küzdelem Amerikában a keleti militarizmus ellen A vórezövetségi testvériség és a tartalékosok egyesülete Ozakinak tudtára adták, hogy sen­kinek sem szabad a dolgokat úgy elmondania, mint ahogy az utóbbi két év folyamán ő ezt Amerikában és Angliában megtette, senkinek sem szabad ilyeneket mondania anélkül, hogy fejére ne idézze a halált. De Ozakinak olyan nagy befolyása volt a ja­pán népre, hogy épp azok a japán újságok, amelyek teljesen ennek a két szervezetnek a ‘befolyása alatt állanak, 1932 nyarán egyetlen alkalmat sem mulasztottak el, hogy Ozakinak beszédeit és cikkeit ki ne adják és ezek a cik­kek a Japánban most uralkodó rendszert való­sággal tőrdöfés gyanánt érték. Mórt Ozaki a háború szellemétől elvakult japán nemzetnek 6záraz, de élő lelkiismerete. Amikor a japán hadsereg 1931 őszén betört Mandzsúriába és a liberális kormány, amelynek Ozaki jóakarata bírálója volt, megbukott, a militaristák halálfenyegetések között kény- szeritették őt arra, hogy távozzon hazájából. Newyorkban a. következő szavakkal fordult a nyugathoz: „A nyugat emberei nagyon igazságtalanok voltak Japánnal szemben. Azonban a militariz­mus teljesen tönkreteszi hazámat. A militariz­mus számára nincs mentség, csupán csak fönn­tartásnélküli elitélés érheti. Meg kell semmisí­teni és talán Japán is szenvedni fog ennek kö­vetkeztében. Akkor azután hazám és vele együtt az egész világ levonja a helyes tanulsá­got — mert Japánt és a világot újból lehet, majd építeni." A három emigráció Ozaki háromszor fordult meg mint politikai menekült Amerikában. Főiskolai tanulmányai­nak elvégzése után lelkes híve lett Okuma marquisnak, a kiváló japán államférfinak, aki először vívott nagy harcot Japánban a parla­mentáris kormányforma 'behozataláért. Okuma. marquis egy bombamerénylet alkalmával el­vesztette ballábát. Későbbi politikai működése alatt beszédeinek mindig különös nyomatékot adott falábának sajátos kopogása. Fiatal tanít­ványát, Ozakifc kiutasították Tokióból és akkor ment először az Egyesült Államok területére. Japán mégis csak megkapta az alkotmányt s Ozakit távolléte ellenére beválasztották az első japán parlamentbe. Éppen idejében érkezett az első parlamenti ülésre s választókerülete az elkövetkező negyvenhá­rom év folyamán állandóan mandátumot adott neki, még abban az Időben is, amikor igazságügyi miniszter és Tokió polgármestere volt. Ozaki után Madame megszokja uj arcát, azután merészebb lesz e végül is belátja: egy igazi divathölgy nem vehet valami tavalyra emlékeztető darabot, csakis a legutolsó kreációt. Éa megveszi a fél cilindert. Otthon először félénken néz a tükörbe és kicsit aggódva várja a férj és jó barátnő kritikáját, de mert m utóbbi hasonló fólcilinder tulajdonosának vallja magát s az előbbi egy oly kifinomodott kér­désbe:!, mint. a kalap megválasztása úgy sem ért, — a dolog el van Intézve. A la Mcijene Dietrioh, aki szembeszáll t Ameriká­val é: ózott. Hat hét. múlva meg itt anyán... Radványi Magda fáradhatatlan harcot vivott, hogy a japán par­lamentből valódi törvényhozótestületet fejlesz- issen. A japán kormány a parlamentet a bis- ma-rcki alkotmány szellemében csupán tanács­adótestületnek gondolta el, amint azt a vas- kancellár Ito hercegnek ajánlotta is. Ozaki azonban többet akart. Az egyik kormányválsá­got a másik után idézte elő s Japán legbefolyá­sosabb politikai újságírójává vált. Japán első pártkormányában, amelynek kinevezését első­sorban az ő fáradhatatlan küzdelme erőszakol­ta ki, megkapta az igazságügyminiszteri tárcát. Azonnal kíméletlen harcot indított a korrupció ellen. A japán katonák homokkal és kaviccsal töltött konzervdobozokat kaptak, de ez csak egy eset volt a száz korrupciós affér közül. Ozaki szenvedélyes vád-beszédet mondótt: Az a védelem — úgymond —, amelyben a császár személye mögé buvó panamisták részesülnek, letörölhetetien szégyenfolt hazánkon. Ha Japán köztársaság volna és császár he­lyett elnök állana az élén ... Idáig ért beszédében, de nem tudta 'befe­jezni. mert azon nyomban letartóztatták és az igazságügyminisztert feiségsértés vádjával tör­vény elé vitték. Az egész kormánynak be kel­lett adnia lemondását. Yamagata vette át az állam -kormányzását, ő hajtotta végre Korea annexiósát s ő készítette elő mindazokat a ter­veket, amiket most Arraki tábornok Mandzsú­ria és Mongólia síkságain megvalósított. Ozaki éveken át rettenthetetlen bátorsággal küzdött tovább, választókerülete kü maradt hozzá. A világháború idején szakadatlan támadásokat intézett Japán katonai kormányai ellen. Azzal vádolta ezeket a kormányokat, -hogy Japán az­zal az ürüggyel, hogy mint az antant hü szö­vetségese, Németország ellen akar küzdeni, tu­lajdonképpen Németország módszereit utánoz­za. Azt a vádat 'hangoztatta, hogy a japán kor­mány ötvenmillió yennel megvesztegette a kí­nai politikusokat. Orgyilkos merénylet A japán katonai párt gyűlölete mindinkább növekedőt Ozaki iránt. Tizenhárom embert küldtek ki, hogy meg­gyilkolják őt. Benyomultak a lakásába tőrrel és revolverrel fölfegyverkezve, azonban Ozakinak négy hűsé­ges szolgája, akik különösen járatosak voltak a dzsiu-dzsicu fogásaiban, földre terítették az orgyilkosokat. Száraz beszámolója a megkísé­relt merényletről a japán közvéleményt egysé­gesen melléje állította. A Pacifikum pacifikálása Ozaki volt az első hirdetője a fajok egyen­jogúsítására vonatkozó követelésnek, ezt azon­ban a japán delegátusok a santungi támasz­pont kedvéért elkótyavetyélték. Két évvel ké­sőbb Ozaki újból a politikai küzdőtérre lépett és az újkor történetében szinte páratlan harcot indított, amelyben teljesen egyedül állott*. Ke- resztül-kasul járta Japánt, gyakran tíz beszédet is mondott egy nap alatt s mindenütt egy me­rész és uj gondolatot hangoztatott, konferenciát követelt a Csendes Óceánon való leszerelés érdekében. Mert akkor, 1921-ben, Japánnak és Amerikának lázas tengeri fegyverkezése az objektív szem­lélő előtt, nyílegyenesen a háborúra vezetőnek látszott. 1921-ben az a gondolat, hogy a kor­mányok üljenek össze s állapítsák meg, hány csatahajója lehet minden egyes államnak, még teljesen nevetségesnek ée esztelennek látszott. És mégis: a kilenc hatalom paktuma valósággá lett, amely garantálta Kina területi integritá­sát és valósággá vált a négyhatalmi paktum is, amely véget vetett a csendeeóoeáni fegyverke­zési versenynek. A legrettentőbb militarizmus Közben azonban Ozaki ellenségeinek, Yama­§ atának követői jutottak uralomra Japánban. em törődtek a kilenohatalmi egyezménnyel, semmibe vették a négyhatalmi paktumot, ök hozták létre Japán történetében a legnagyobb hadügyi és tengerészeti költségvetést. Yukio Ozaki kétségbeesetten látta a rettegett fegyveres összecsapás közeledését Japán és Amerika között Életének főcélja az volt, hogy ezt a történelmi katasztrófát megakadályozza.. Ée látta Kina militarizálásáoak szükségszerű beik Öv étkezését is, amit Japán Amerika ellen fog megvalósí­tani. És látnoki szeme a kínai militarizmusban vélte fölfedezni az elkövetkező korszak leg­nagyobb történelmi veszedelmét. Harmadik számkivetésében két éven á.t hirdeti a. harcot a távol Kelet, militarizmusávál szemben. Ée most megkapta a kihívást, menjen haza, ha mer. Yukio Ozaki pedig minden hősi gesztus nélkül hajóra szállt, hogy meghaljon, mint aho^y elvbarátját, Inukait megölte a ka­tonai klikk. Egy költeményben mond búcsút az életnek s leányához intézett levelében hozzá­fűzi: , „Az édesanyám arra tanított, hogy az ember mosollyal az ajakán haljon meg. Nem félek a haláltól, de nem akarok betegágyban meghalni. Olyan halált akarok halni, amely tanulságul szolgáljon a világnak.* Társadalmi Élet # A pozsonyi keresztényszocialista műkedvelők április 23-án, vasárnap este fél 8 órakor a Doktor ur cimü, humoros jelenetekben bővelkedő bohó a? tót adják elő a Vigadó kistermében. Az előadást Hullmann Rezső rendezi, aki maga is szerepel a darabban. Kívüle még a gárda régi bevált mű­kedvelői lépnek föl, akik sok 6ikert arattak már a színpadon. Jegyelővétel 5—10 koronás árban már megkezdődött a Holderer-féle papirkereskedlsben (Lórinckapu-uoca) és este 8-tól 9-ig a párt köz­pontjában (Vemtur-uoca 9.) # A Toldy kör műkedvelői közkívánatra má­sodszor adják elő április 24-én, hétfőn este 9 ó a- kor a pozsonyi Átlómban az „Ingyenélők1* című da­rabot, amelynek első előadása nagy elismerést vál­tott ki a pozsonyi magyar közönség körében. Á darab csupa derű, kacagás, ötlet, tánc és műre ka és kitünően szórakoztatja a közönséget .Népez rü olcsó helyárak vannak, hogy mindenkinek módja legyen megtekinteni az előadást. Jegyelővétel: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 12 és 15 koronás árban a Seifert- cégnél (András-ucca, a színházzal szemben). # A komáromi nyomdászok jubiláns ünnepélye. Komáromi tudósítónk jelenti: A Szlovenszkői Gra­fikai Munkások Egyesületének komáromi csoport­ja husvét vasárnapján ünnepelte fennállásának 3ó éves fordulóját impozáns keretek között. Dólelőtt díszközgyűlés volt a városháza nagytermében, ahol képviseltették magukat az összes helybeli munkás­csoportok, ez országos központi és több vidéki nyomdász szervezetek. Este jubi!árlft ünnepélyt tar­tottak a Kultúrpalotában nivóa műsorral. Kendi Zoltán dr. ügyvéd bevezető beszédében a betű fon­tosságát méltatta. Több számmal szerepelt a már országos hírű Egyetértés Munkásdelárda Krausz Mór karnagy avatott vezetésével. Traub Rezső ügye­sen megért humoros előadást tartott „Leleplezem a toronészettudősokat" elmen. A Munkásakadénka szavalókórusa nagy sikerrel Ady-, Kassák- és Erdő- házy verseket adott elő. Nagy teszést arattak a kis­lányok ügyes tomagyakorlatai. Végül a Munkás Testedző Egyesület négy tagja akrobatikus mutat­ványokat mutatott be. melyekkel valósággal bámu­latba ejtette a közönséget. # A szlovenszkői és ruszinszkói akalmazott mér­nökök és technikusok egyesületének előkészítő bi­zottsága Érsekújvárt)tt — mint velünk közük — elkészült az alapszabályok kidolgozásával. Az elő­készítő bizottság folytatja előkészítő munkáját, úgy hogy minden remény megvan arra nézve, hogy az alakuló közgyűlést a legrövidebb időn belüli megtartják Érsekujvárott, # Mükedvelőelőadás Komáromban. Tudósítónk jelenti: Husvét hétfőjén a komáromi Kát. Legény- egylet műkedvelő gárdája., amely a múltban már sok sikert aratott, előadta. Somogyi Gyula Hab­leány-penzió háromfelvonásos komédiáját. Az elő­adás zsúfolt ház előtt folyt le. A főszerepet R. Moly Margit játszotta a tőle megszokott egysze­rűséggel és rutinnal Mellette Ráfael Ili, Gergely Ella, Dobié Ilus. Pirstitz Marci, Fritz Rezső, No\ák Imre, Balogh Kálmán és a Katona-házaspár tudá­suk legjavát adta. Az ügyes rendezés Riszdorier László érdeme. # Jól sikerült a párkány! tanonciskolások szini- elöadása. Tudósítónk Írja.: Husvét. hétfőjén adták elő a párkányi tanonciskola és tanoncotthon nö­vendéked Herozeg Ferenc „Kéz keze<t mcs“ című háromfelvonásos vigjátékát. A kis műkedvelők meglepő felkészültséggel és tökéletes színpadi ru­tinnal oldották meg a reájuk bízott nehéz felada­tot. A nagyszámú közönség hálája és elismerése kísérte végig az előadást, melynek főerőseégel Ren­dis Margit, Urbán Ilonka, Blezsák Emil, Barics Béla és Kalmár Zoltán voltak. Az epizódszereplők is mind jók voltak- Az előadást Bellaw Gyula tanító rendezte és ő végezte a betanítás nehéz munkáját is. Az előadás tiszta, jövedelmét a tanoncotthon felszerelésének kiegészítésére és egy tanulmányi kirándulás céljaira fordítják. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszeret a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckapu ucca 17- II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága D* Pauaká ni. 12, HL sca. eszközli.

Next

/
Thumbnails
Contents