Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-20 / 91. (3201.) szám

'PKAÜAl’i v lASüiÜAR'H 1 RLtAJ£

1838 április aO, ceütfrrttt*.

I

A Národní Listy külpolitikai meséiből

„Mussolini megadta hozzájárulását az osztrák-magyar perszonálunióhoz ?“

A lap szerint diplomáciai lépések vannak folyamatban a Habsburg-restauráció érdekében

Kitűnőn bevált szer

az ODOL-fogpaszia;

fogait tisztítja, épségben is tartja, - amellett nagyszerűn üdít az illata, manapság mindenki csakis ezt használja.

pós is. Hivatalos jelentés szerint a Federal Keserve Kerületi bankjainak tizenkét kormányzóját sürgősen Washingtonba rendelték, hogy a kormány megbessélhesse velük a további teendőket. A kormány a tartalékhitelek mozgósításával! más tekintetben is föl akarja élénkíteni a belföldi piacot, hogy igy „rellációs tervét" — Amerikában kínosan kerülik az ominózis ,,infláció®" szót — egyéb területeken is megvalósíthassa. Több ízben jelentettük már. hogy a kormány tartaíJékhj- telek jogcíme alatt három milliárd uj bankjegyet nyomatott s most ezt az uj pénzt koncentrikus akcióval be akarja szivattyúzni a közgazdasági életbe. Ezenkívül valamilyen formában a csődbe került bankokban lévő betéteket is mozgósítani kívánják. E befagyott betétek értéke körülbelül 5 milliárd dollár.

Ami a közgazdasági élet reakcióját illeti, a Rooseveflt-féle pénzügyi politika uj kurzusára, meg kell állapítaná, hogy a valutamanipuláció iránti ellenszenv a legutóbbi hetekben alábbhagyott. A íegkonzervativebb és logortodoxabb bankárok ma már belátják, hogy az aranystandardot el kell veni. Nem Szabad az árak leszállítására törekedni, mert az árak leszállítása újabb bérredukciót eredményez és csökkent a közönség vásárlóere- v. jét. A mai árak viszont az aranystandard- alapon tarihatafíüafnok g csak úgy maradhatnak meg, ha a dollár letér az aranysíandard útjáról. Roosevelt szociálpolitikai programja Szükségessé teszi a dollár értékének beszállítását és jellemző, hogy a párisi és a londoni lapok a túlértékelt dollár lemorzsolódását egyenesen Roosevelt szociálpolitikai prog- . ramjával hozzák összefüggésbe.

Három politikai letartóztatás a csehországi Teplicben

Teplitz, április 19. A leátmeritei állam- ügyészség utasítására tegnap házkutatást tartottak Tittl Autal állami iparügyi tanácsos, divatai Frigyes üarpy^d és Ritschel titkár lakásán és Írod ahlí/i ségeiben, majd mind a három férfit letartóztatták. Tittl és Chvatal funkcionáriusa a német nemzeti pártnak, Ritschel pedig a nemzeti szocialista

Prága, április 19. A Národní Listy „Mussolini megadta hozzájárulását az osztrák—magyar perszonális unióhoz" elmen ezeket jelenti Budapestről: Dr. Wiesner volt bécsi magyar követ, aki mintegy összekötő az osztrák és magyar legitimisták közt, közölte gróf Zichy Jánossal és gróf Károlyi Józseffel, hogy Dolifuss dr- osztrák ‘kancellár megnyerte Mussolini hozzájárulását az osztrák—magyar perszonálunió felújításához. Mielőtt Dollfuss legutóbbi római útjára indult, az osztrák és magyar Legitimistáik összejöttek Bécsben és a Habsburg-restauráció taktikai megharcolására vonatkozó nézeteltéréseiket kölcsönösen elsimították. A köztük létrejött egyezmény nagyjában ugyanazokat az elveket követi, amelyeket Károly excsászár az 1918. évi ál- lamiordulat előtt a dualizmus reformja tárgyában elfogadott. Ezt a tervet Wekerle Sándor báró, az akkori magyar miniszterelnök dolgozta ki gróf Aipponyi Albert, gróf An- drássy Gyula és Seipel dr. prelátus közreműködésévé].

E tervek szeríut Ausztria és Magyarország önálló és független állam mara-d s mindkettőnek külön vámterülete lesz. A Wekerle- tervben a valhtakérdést úgy rendezték, hogy a két államnak ugyan azonos valutája lesz, azonban önálló autonóm jegybankja és emellett közös pénzügyi szervük lenne, amely mindkét állam valutáját egyenlő fokon tartaná. A véderő ugyancsak mindkét álamban önálló kellett volna, hogy legyen azonos rendszer alapján megszervezve, a vezénylet és szolgálati nyelv Magyarországon a magyar lenne, Ausztriában a német s emellett azonban közös vezérkarral bírnának. Az uralkodó fél évig Bécsben, fél évig pedig Budapesten lakna teljes udvartartásával. Amig az uralkodó a másik államban tartózkodik, azalatt a nádor helyettesíti, kit mint a király helyettesét a parlament választ Ezt a hivatalt most Ausztriában Starhemberg herceg számára tartogatják, Magyarországon az osztrák restauráció végrehajtása után Horthy jelenlegi korpártnak. A letartóztatások oka eddig még nem ismeretes, azonban biztos, hogy politikai deliktumokka] vádolják őketHiányzót akarják ezzel a hivatallal kártalanítani.

A magyar és osztrák legitimisták ezt a tervet vám- és valutakérdésekben még revízió alá

akarják venni. A magyar legitimisták ezt a tervet Dollfuss mostani római tanácskozásai után annyira érettnek tartják, hogy a további tárgyalások most már nem az osztrák é9 magyar legitimisták között, hanem közvetlenül az osztrák és magyar kormányok között fognak folytatódni.

Evégből a közeli napokban Becsből Budapestre utazik Buresch dr., a keresztény- szociaista párt parlamenti klubjának elnöke és Kollmann volt miniszter, a párt al- elnöke mint az osztrák kormány meghatalmazottjai. Ott tárgyalni fognak Gömbös miniszterelnökkel és valószínűleg Horthy kormányzóval is a Habsburg-restauráció további fejleményeiről.

E tanácskozások után mindkét kormány részéről lépések fognak történni Prágában, Belgrádban, Bukarestben és Varsóban abból a célból, hogy a kisantant államainak kormányai és Lengyelország kormánya kellően informálva legyen és hogy a Habsburg-restauráció kérdésében biztosítsák ezen államok engedékenységét. A diplomáciai akciót Olaszország nemcsak Prágában, Belgrádban, Bukarestben és Vansóbau, hanem Parisban és Londonban is előkészíti. A legitimisták most egész erejükkel dolgoznak Párisban és Bécsben is, hogy az osztrák szociáldemokratákat éppen úgy bele vonják ebbe a játékba, mint a pesti szociáldemokratákat. Budapesten ugyanis abban bíznak, hogy a magyar szociáldemokraták hajlanak erre a tervre, amit abból következtetnek, hogy a pártvezetőség váratlanul eltávolította a Népszava felelős szerkesztőjét, Weltner Jakabot, mert Weltner közismert esküdt ellensége a Habsburgoknak. Nagyon érdekes — folytatja a Národní Listy —, hogy EckhaTdt Tibor dr., a független kisgazdapárt elnöke, aki eddig határozott ellensége volt a Habsburgoknak, húsvéti nyilatkozatában Habsburg-ellenes gyűlöletét tárgytailannak minősítette és a Magyarországnak Ausztriával való együttműködése ellen foglalt állást. Eckhardt bizalmas kapcsolatokban áll Horthyhoz és vele rokoni viszonyban is van — fejezi be cikkét a Národni Listy.

Ida: Shuíhuí JfUkiSs

(8)

— Éppen társáéig lesz náluk.

— Az baj, — ridat fel Klárika meghökkenve. Akkor zavarni fogjuk őket. ée nem is lehet kényelmesen megnézni a házat.

Lujza tan te majdnem haragra lobbant emiatt a kicsinyeskedés miatt.

— A társaság engem nem feszélyez. Itt házvé- tétröl van ezó. Én már alaposan megnéztem az egészet, neked ceak a szobákat kell végigjárnod, hogy tetszik-e vagy nem. Holnap aztán elmegy egy építész és megbecsüli. Holnapután meg akarom köt. ni a szerződést. Amit ma megtehetsz, ne halászd holnapra.

— Ahogy gondolod, — adta meg magát Klárika mosolyogva és őszintén bámulta ennek az impozáns asszonynak a bogarait is.

Lujza néni azonban ezúttal sem tudott, pontos lenni. Délután sürgöny jött Szombathelyről, hogy Klárika mamája este hétkor a gyorssal érkezik.

— No jó, akkor kimegyünk a pályaudvarra é6 onnan anyádat Is elvisszük a Stefin!a.-utra, megnézni a házat.

A gyorsvonat egy félórát késett- Lujza néni to- porzékolt dühében, de mégis megvárta. Klárika mamáját.

így történt, hogy csak háromnegyed nyolckor csöngettek be Vároesyék fényesen kivilágított villájának vasrácsos kapuján. Háromnegyed nyolckor. Lujza néni nagyon szégyelto magát.

Ví.

Ezen a napon a Városeyék délutáni teát adtak a hofisau, sápadt, sovány és rekedt hangú Lenke és Benedek, drámaíró eljegyzésére.

Előtte való nap volt az uj Benedek-darab bemu- ta/tója az Udva/ri Színházban s az Író volt. a társaság központja. Az ünneplés azonban csak hattól hét óráig tartott; hét, óra felé a fiatalok táncolni kezdtek, az öregek pedig bevonultak a kártyaezo- MU.

A szalonban csak néhány szép lélek maradt, férfiak és nők, akik tovább beszéltek a tegnapi bemutatóról.

— Nekem nem tetszenek ezek a modern színdarabok — nyilatkozott egy vörösezemü ember és fenyegető pillantást vetett az Íróra, aki unottan lógatta lábát egy mély, puha brokát-fotel párnái között. — A modern színpad sutba dobta a lélektant és azt az elvet, hogy a tragikum a szereplők jelleméből fakad, mint ahogy az egyenlet két ismert mennyiségéből játszva ki lehet számítani az ismeretlen X-et.

— És az antik sors-tragédiák? — kérdezte félénken az egyetemi magántanár.

— Az más — csattant fel a vörös kritikus és kifejtette, hogy a tudományosan gondolkodó embert untatják a véletlenből, a fátumból, a dolgok és tárgyak szerencsés vagy szerencsétlen passzivitásából kierőszakolt megoldások.

— Az élet sokszor produkál csodálatos véletleneket.

— Az élet: az élet- De az irodalom, színpad: a.z

művészet. És,..

Az író nem hallgatott oda- Felkelt, letelepedett Szinay képviselő felesége mellé és az asszony szép kezét nézte csendes gyönyörűséggel... Az aez- szony sok mindenféléről csicsergett neki, de ő töprengve, komolyan és meghatva nézte a,z asszony ölében pihenő fehér, rózeáeköimü, vékony, sima, ideges kis kezet.

— Nem érdekli magát, a,z ismeretlen egyenlet? — kérdezte nevetve az asszony, negyvenéves szépség, akiről a.zt suttogták, hogy évekkel ezelőtt, kezelő iró korában Benedek múzsája volt. Kissé fáradt ajkával halkan, vontatottan, kacér mosollyal suttogta a szavakat.

— Nem — felelt a férfi- — Engem csak a tények I érdekelnek.,.

— Mesék I

—• Fájdalom, sok mewét kell kitalálnom magamnak is.

Emlékek?

— Fájnak, öreg vagyok. És nem tudok megöregedni.

— Harminc éves. Azért házasodik. No ne féljen, nem azért mondom. Látja, én már beletörőd- tem abba, hogy öreg asszony lettem- De- maga lesz még sokkal fiatalabb is. Harminc éves korukban rendesen nagyon öregek az emberek. De én már nagyon öregnek érzem magamat— Persze, mert még fiatal... Még mindig reméli, hogy kipótolhatja az elmulasztottakat.

Az asszony keserűen nevetett— Nem mindegyiket... Például ma történt velem valami. Egy kicsit fel is izgatott.

— Ah!

— Ne gondoljon semmit. Gyerekség az egész. Tizenhat éves voltam, vidéki városban laktam és elviselhetetlenül szerelmes voltam egy színészbe.

— Természetes.

— Természetes? Most már alig értem. Gyönyörű szál ember volt, orgnahangja csak úgy búgott le a a nézőtérre, a profilja Antonius-profil volt... észrevette-© már, hogy a vidéki színészek egyméme- lyike klasszikusan szép?

— Lehet.

— Csak kicsit iszákos volt- És kártyás. És rengeteg sok szerelmi kalandja volt. Ez fájt nekem és egyszer egy egzaltált pÉlanatban levelet írtam neki. Tudja-e miért?

— Tudom — felelt a férfi és tekintetét lekapta az asszony kezéről.

— Téved. Meg akartam javítani. Az őrangyala akartam lenni. És lelkére akartam beszélni- Embert akartam belőle faragni.

A férfi erőltetve, zavartan, de udvariasan mosolygott.

— Hát megírtam neki, hogy ha van még benne

nem Ml Pofiátszámta inni, Negyed vagy fél no fiát Elég szokott lenni.

A magyar nemzeti párt akcióia a keletszlovenszkái gazdák érdekében

Kassa, április 19*

•Március hónapban több mint egy bélig hatalmas szélvihar dühöngött Keletezlovensz- kón ée alig van város, község, ahol jelentékeny kárt ne okozott volna. A szélvihar le- csillapuiltával bontakozott ki teljes valójában, hogy a károk igen nagyok és ez a természeti csapás legjobban a falusi gazdákat sújtotta. Vannak községek — különösen a szepsi járásban — Méhész, Szádalmás, Szádéin, Tornaujfalu, Tornagörgö, Udvarnok stb. — amelyeknek földjeiről a széna- és szalmakazlakat a hatalmas szélvihar széthordta, úgy hogy azt összeszedni teljesen lehetetlen volt és a gazdák most úgy állnak, hogy marhaállományukat úgyszólván etetni sem tudják. Voltak községek (Torna, Tornánjfalu, Tornagörgö, Somodi stb-), amelyeknek földje porhanyóé, úgy hogy

a szélvihar az őszi vetést is elpusztította és a gazdák, hogy termés nélkül ne maradjanak, kénytelenek voltak földjüket újból felszántani és bevetni.

A szepsi járásban a termés körülbelül három év óta a legsólányabb, a jővedelem a legminimálisabbra csökkent, az adósság halmozódik, az adók változatlanul nagyok A magyar nemzeti párt kassai központja ezúttal is segítségére igyekszik sietni a kárt szenvedett községek gazdáinak és körzeti titkárai utján memorandumokat készíttetett, amelyeket az érdekelt községek fel fognak terjeszteni szövetkezett ellenzéki pártjaink prágai parlamenti klubjának, hogy ezzel a parlamentben foglalkozzanak s adóelengedés és mezőgazdasági segély érdekében lépéseket tegyenek. Legújabban Méhész, Görgő, Almás, Udvarnok, Tornaujfalu, Szádelő községeinek memoranduma futott be a magyar nemzeti párt kassai központjához. A memorandumot a községek gazdái mind aláírták* A kassai központ a memorandumokban foglalt sérelmekről tájékoztatja a párt vezérét, Szent-Ivány József képviselőt és dr. Törköly József országos pártelnököt.

— A hatvanéves Svehia jugoszláv kitüntetése. Svehla Antal volt miniszterelnök most ünnepelte hatvanadik születésnapját. Ez alkalomból Sándor jugoszláv király Svehiát a jugoszláv koronaiend első osztályú rendjelével tüntette ld.

egy kis idealizmuB..-- így irta?

— így. Akkor legyen ókkor és ekkor itt és ott é« csatlakozzék hozzám.

— Meg merte ezt írni?

— Meg. Meg akartam menteni. Ée nagyon szerelméé voltam és tizenhat éves ...

— Megálljon! — szólt közbe a férfi. — A színész megjelent ée rátette a kezét a maga szép, barna, leányosan leeimitofet, együgyű kié fejére. Ée elszavalta Heine vereét ..

Az aeezony nevetett

■— Azt hiszi, hogy olyan csúnya kisleány voltam?

— Nem. De a vidéki színészek már sok kisleány életét mentették meg egy jó nappali ezerep kedvéért.

— No, nem úgy volt — felelte elmosolyodva az aeezony. — A levelet átadtam egy kié barátnőmnek, aki a poéta felé lakott, öt kértem meg, bogy dobja be a. szekrénybe... az én utamon nem volt postaezekrény. Aznap éjjel terméezeteeen le nem hunytam a ezemem. Másnap már lázam volt... És harmadnap hideglelősen vacogott a fogam, alig támolyogtam ideges erőtlenségemben, de mégis elmentem a találka helyére. Vártam, vártam... vacogott a. fogam, ugrált, a ezivem ée ájuldoztam az izgalomtól, félelemtől, vágyakozástól, hogy bárcsak el ee jönne...

— De azért még 6em futott el,

— Nem. Ott vártam... dideregtem... ájuldoztam egy teljes órahoeezat. Ée a színész nem jött... Hire-hamva sem volt- Sem akkor, 6em máskor ... Többet nem is láttam. Pedig még három hónapig ott játszott. Aztán elsodorta őt a söre... Eddig van.

— Eddig volt tegnapig, — mondta, kieeé kesernyésen a. férfi. — De tegnap...

— Tegnap, igen tegnap találkoztam azzal a ha- rátnömmel, akit megkértem, hogy dobja bele a postaezekrénybe a levelem. Ée képzelje ... de kérem, higyje el, így történt... ha nekem monda- nák, nem is hinném... No6, a barátnőm nevetve meséli, hogy régi lim-lomja között, megtalálta az én levelemet... Elfeledte bedobni a szekrénybe... Nos, nem nagyszerű ez? Ezt Írja meg, barátom!.. •

Az aeezony még cokiig csevegett, lázasan, kipirulva^ lihegve esküdő zöt.t, bogy igy volt ée még voltak egyéb telepátikus epizódjai le ennek a kis szflzl, szép gyermekleány-rogényuek, de a férfi ceak hallgatott, és szomorúan nézte az egzaltált- aeezony ujjong áeát egy régi emlék édes mámorában.