Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-04 / 79. (3189.) szám

WVQrv

% XII. évF. 79. (3189) szám • KCfiCfl ■ 1933 április 4

JB flSMv y 1HBH P»Bj íjjjjgg lp£|3 wBfe. BkB jfo 1%3g& £1íÍSb V,- \

AJ^Bs JF J^Br jnl MESE »BsS. |B£. JIé 33®!* SjSffj H|A Bhi Mj SagiSA |S&}

^nS 5—bmi—— ffinnm mmw mp ■■mbhkwbmwmb ■■■■■bbmmbssbmi

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja

Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184.

SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHft

Modern nacionalizmus

irta; ALMÁSY MIHÁLY

Miiként történt, hogy a nemzeti szocializmus eszméje aránylag oly rövid idő alatt hatalmába ttudta keríteni a német nemzet többségét? Mi az oka annak, hogy Hitler Adolf, — akiről egy esztendővel ezelőtt magukat demokratának nevező irigyei 'és ellenségei is úgy beszéltek, mint holmi „mázoló legényről41 (mintha bizony szégyen volna, ha valaki alacsony proletár sorból egy nagy birodalom kancellári székébe küzdötte fel magát) — igéinek bűvös sípszavával az egyszerű munkások és parasztok millióit csak úgy, mint a leghíresebb egyetemek tudós professzorait és poroszországi kastélyok büszke junkereit akként tudja mögötte felsorakoztatni, mint ama mesebeli varázsló Hamuméin város patkányait?

Hitler Adolf annak köszönheti káprázatos sikerét, hogy meg tudta szólaltatni azokat a húrokat, amelyek a német nemzet nagy részében már az ő fellépése előtt meg-meg rezegtek és szavakba öntötte, hirdette és megtestesítette azokat az eszméket, amelyek a kor leikében élnek. Az a nemzedék, amelyhez ő tartozik és amely egyik lábát még a világháború előtti fejlődéiben veti meg, másik lábával azonban már a jövő oiszágutján áll, a társadalmi élet fejlődésének egyes tüneteire legélénkebben reagáló egyedeiben nem csupán tegnap óta érzi át és helyesli a nemzeti és a szociális gondolatnak azt az összefoglalását, amely Hitler rendszerének az iailapját alkotja. Mi, akik közvetlenül á háború előtt végeztük el a középiskolát, általában igen erős nemzeti szellemben nevelkedtünk, de ugyanakkor meghallottuk már a társadalmat átformáló szociá>Ms eszmének szárnysuhogását is, amelynek hatása alatt a mi nemzetfogalmunk kollektivebb alakot öltött, mint az előttünk járt nemzedéké .

Marx a nemzetet és a nemzetiségi mozgalmat szinte teljesen kikapcsolta számvetéseiből és az emberi társadalmat átalakítani törekvő terveiből. A világforradalmat, a világ valamennyi proletárjának egyesülését hirdette és ettől remélte azt, hogy el fog jönni az a nap, amikor megalakul az egész emberiséget átfogó nagy társadalom. Mi is hisszük és reméljük, hogy egyszer, századok múlva létre fog jönni, de meg vagyunk győződve arról is, hogy a nemzetek szerepe és jelentősége ebben a társadalomban sem fog megszűnni. Mint ahogy a család és a falu közösségét nem nélkülözheti még a legfejlettebb társadalom sem, úgy a nemzeti közös-, ség is mindenkoron olyan kapcsolat lesz a hozzá,ja tartozó emberek között, amely őket az egyetemes társadalmon belül szorosabb egységgé fűzi és más nemzeti egységektől megkülönbözteti. Annál inkább az ma, amikor az emberi társadalom egységes szervezete csak a távoli jövő zenéje és amikor a nemzetek verseny- ég vetélytársak gyanánt állanak szemben egymással a porondon.

A marxizmus azon a ponton botlott meg, hogy nem vette számba azokat a nemes érzelmeket, amelyék a nemzeti összetartás eszméjében gyökereznek. Az életképes nemzetek idejekorán észrevették azt a veszélyt, amely őket erről az oldalról fenyegeti és ösztönszerüen tá- veltartották maguktól a mérget. Az angolszász és a francia munkásság nagy tömegeiben sohasem esküdött fel a marxizmusnak, amely nagyobb eredményeket csak Közép- és Keleteuró- pában tudott elérni. Sajnos, hogy a német szociáldemokraták mellett főként, a magyar szociáldemokraták szerettek és szeretnek még ma is a legjobban kitűnni igazhitű nemzetköziségükkel. Volt egy idő, amikor a budapesti Ga- 'lilei-kör ifjúsága mélységesen lenézett és reakciósnak csúfolt minden magyar diákot, aki szivében megőrizte a newuzethiiség erkölcsi értékét. Még ma is számosán vannak a magyar ifjúság körében olyanok, akik akár a szociáldemokrácia, akár a kommunizmus formájában Marxnak hódolnak abban a hiú képzelgésben, hogy ők modernebbek, haladóbbak, mint azok a társaik, akik magyarságukhoz törhetetlenü! ragaszkodnak. Pedig higyjék el, hogy az európai modern gondol kodáshoz a nemzeti esrzme közelebb áll, mint a nemzetköziség. Azok a népek, amelyek az emberi fejlődés élén állanak:

Módosítják a római terve

Anglia és Olaszország elorientálódnak Németországtól? Hírek Neurath német külügyminiszter lemondásáról

a tervezett módosítások kiengesztelik a kisan- tantot és Lengyelországot.

P á r i s, április 3. Az elmúlt napokban lázas diplomáciai tevékenység uralkodott Franciaország, Olaszország és Anglia között és sikerült az olaszokat és az angolokat engedékenységre bírni. A négyhatalmi terv nem oly merész és Franciaország középeurópai szövetségeseit semmibe sem vevő, mint kezdetben volt. A Petit Párisién úgy tudja, hogy a brit módosítások mesz- szemenő engedményeket tesznek a kisantantnak. Anglia biztosítja e kishatalmakat, hogy beleegyezésük nélkül a mai európai status quon semmiféle változtatások nem történhetnek.

Francia illetékes köröket rendkívül meglepi, hogy Németország teljesen részvétlenül viselkedik a diplomáciai tárgyalásokkal szemben. A Petit Párisién óva inti a francia kormányt a túlzásoktól. Ugyanakkor azonban a lapok szükségesnek tartják a nemzetközi kérdések gyors megoldását, mert a francia—német és a francia—ólasz közeledés nélkül lehetetlen a jelenlegi európai krízisből kilábalni. A Petit Párisién úgy tudja, hogy az uj négyhatalmi paktum

mélyes bosszúvágyukat elégítik ki és ragyogó fölvonulásaikkal hiányzó konstruktív tehetsé geiket leplezik,

Rosenberg Alfréd szerepe

Berlin, április 3. A félhivatalos angol Reu- ter-tigynökség azt a hirt közölte, hogy Neurath német külügyminiszter fölajánlotta lemondását, mert nem egyezik bele abba, hogy Rosenberg Alfréd nemzeti szocialista képviselőt, mint a nemzeti szocialista párt bizalmiját, melléje állítsák. Neurath báró ismét Londonba akar menni és elfoglalni a német nagyköveti állást. Átmenetileg Papén alkancellár vezetné a külügyi hivatalt, de természetesen szintén Rosenberg Alfréd felügyelete alatt. Illetékes német körök az angol hirt megcáfolják és megállapítják, hogy Neurath külügyminiszter nem foglalkozik lemondási szándékokkal.

P á r i s, április 3. A csehszlovák sajtóiroda szerint Mussolini közölte a római francia nagykövettel, hogy a tervezett négyhatalmi szerződésen hajlandó bizonyos változtatásokat eszközölni. A francia diplomácia, amely a kisan- tantot küldte maga előtt a küzdelembe, elérte, hogy a római terv egyik részét, a békeszerződések revíziójára vonatkozó pontot, kihagyják. Ez a hir a francia diplomácia győzelmét jelenti. Illetékes körök szerint a legutóbbi napok németországi eseményei és az uj német kormányzás könyörtelensége elidegenítette az angol közvéleményt Németországtól és lehetővé tette, hogy Olaszország mellett Anglia is a francia fölfogáshoz csatlakozzék és beleegyezzék Mac- Donald és Mussolini közös tervének megváltoztatásába.

De Jouvenel római francia nagykövet pontos inform<?fi^kaí hozott Rámából Párisba Mussolini tervének megváltoztatásáról. De Jouvenel vasárnap Paul-Boncourral, majd Tltufescuval tárgyalt. Az újságírók előtt kijelentette, hogy a négyhatalmi paktum a népszövetség keretein belül marad. A terv megváltoztatása állítólag Titulescu elszánt párisi munkájának eredménye volt. • .

Lord Tyrrell párisi angol nagykövet közölte a francia kormánnyal, hogy MacDónald és Sir Simon szintén módosították eredeti tervüket. Az angol módosítások főleg a német fegyverkezésre vonatkoznak. Az angol fölfogás az elmúlt napok eseményeinek hatása alatt nem oly liberális többé Németországgal szemben, mint eddig volt.

Az angol és a francia felfogás

London, április 3. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa arról értesül, hogy a londoni kormány Párisban, Rómában és Berlinben lépéseket tett a négyhatalmi paktum tervének megváltoztatására. A brit változtatások célja az, hogy a négyhatalmi paktumot szorosabb összefüggésbe hozza a népszövetséggel, a lefegyverzési konferencia eredményével és a lo- carnói szerződéssel. Az angol lap reméli, hogy

megtartja Mussolini tervének első részét, amely a négy nagyhatalom együttműködésének szükségességét hangsúlyozza s ezenkívül pozitív javaslatot tesz a lefegyverzés megsiettetésére, de máskülönben nem foglalja magában azokat a részleteket, amelyeket Mussolini eredeti terve magában foglalt.

Az okok

London, április 3. A félhivatalos Times mai száma rendkívül kritikus hangon foglalkozik a németországi helyzettel. A lap Hitler hatalomra jutását összehasonlítja az 1914-i francia hadjárat német sikereivel. 1914-ben a németek taktikai győzelmei sok ellenséget hoztak a birodalomnak s nem lehetetlen, hogy az elmúlt napok politikai offenzivája ugyanúgy növeli a világon a Németországgal szemben megnyilvánuló ellenséges hangulatot. A lap szerint az a küzdelem, amelyet a nagy nép a védtelen kisebbség ellen folytat, nem növeli a németség dicsőségét. Az elmúlt napok eseményei azt a gyanút ébresztik föl, hogy a nemzeti szocialisták nem cselekszenek politikusán, hanem szeNYILATKOZAT

Újabb értesülésünk szerint a Pozsonyban Dzurányi László szerkesztésében készülő álellenzéki kormánylap szervezői Szent-Irány József pártvezér nyilatkozata elleniére még mindig azzal igyekeznek külön céljaik részére a tájékozatlan közönséget megnyerni, hogy a pártvezér és a magyar nemzeti párt hallgatólag támogatják és helyeslik Dzurányi László vállalkozását. A megtévesztésekre alkalmas inkorrekt eljárás eredményének meghiúsítása céljából a leghatározottabban kijelentjük, hogy a magyar nemzeti párt az akciót a legsúlyosabban elitéli, azt nemzetellenesnek minősiti és a támogatásról szóló tendenciózus hiresztelés alávaló rágalom.

KeK Beje-Rimaszombat, április 3.

A magyar nemzeti párt országos elnöksége.

az angolszászok és a franciák telve vannak erős nemzeti érzelmekkel, amelyek képessé tették őket arra, hogy kitartsanak a háborúiban és leszakítsák győzelmük gyümölcseit. Olaszországban nem az idősebb nemzedék, hanem éppen a „giovinezza44, az ifjúság akadályozta meg a prédára leső marxizmus diadalát-. És Németországban is az az ifjúság döntötte el Hitler javára a csatát, amely március 5-én először került az urnák elé.

A. modem nacionalizmus természetesen nem vak és nem süket, hanem tisztán látja és éles füllel hallja mindazt, ami körülötte történik a viliágon. Ez a nacionalizmus nem exkluzív, nem önibályványozó, hanem megérti és tiszteletben tartja más nemzetek hasonló eszmeiségét. Tudatában van annak, hogy azoknak is joguk van a nap alatt és velük együtt dolgozva akarja megszervezni az emberi együttélés Olyan, formáját, amely lehetővé teszi a békés, nyugodt és az. igazság elveinek megfelelő fejlődését. A Nemzetek Szövetségét nem az internacionalisták, nem a kozmopoliták, -de még csak nem is a pacifisták teremtették meg, hanem olyan nyugati nacionalisták, akik nemzetük győzelmének legmámorosabb pillanataiban is kötelességüknek tartották azt, hogy a nemzetek együttműködését valamiképpen előmozdítsák. Az eszme egészséges és szép volt, csak megvalósításának módszerei rosszak és hibásak, A fejlődé* útja itt fe nem a létező lerombolásábam, hanem tökéletesbitésében keresendő.

De számot vetett a modern nacionalizmus azzal , is, hogy a társadalomban olyan uj erők jelentkeztek, amelyeket elhanyagolni és kiküszöbölni többé nem lehet. Amikor a nemzeti mozgalom hóditó kőrútjára elindult, akkor annak zászlóvivője a polgárság volt, a negyedik rend, amelyet a francia forradalom csak nemrég ruházott fel a politikai és polgári jogok teljességével. Ennek következtében a XX. század nacionalizmusa a legszorosabban összeforrt a francia forradalom eszméivel, a liberalizmussal és a demokráciával, azoknak diadalában önön céljainak megvalósítását is látta. Mig azonban a demokrácia politikai jelszava a választójogot a nemzet minden tagjára akarta kiterjeszteni, addig a gazdasági liberalizmus egyre jobbam ki- mélyitette azt a szakadékot, amely a.gazdag lés szegény, a gyáros és a1 munkás, a földbirtokos és a zsellér között tátong. A nemzeti köntösbe burkolózó gazdasági önzés minden bizony- ’myal igen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a munkásság egy nagy része a nemzeti társadalom kitagadottjának érezte magát és bedőlt a nemzetköziség szólamának, nem gondolva arra, hogy az ő sorsa Is mily nagy mértékben függ nemzetének sorsától és jólététől. Ámde a nemzet a munkásságot is magában foglalja és ezért az igazi, a nemes nacionalizmus

az, amely a munkásság érdekeit ugyanolyan féltő, gonddal viseli a szivén, mint a gyárosét, a' földbirtokosét, a kereskedőét, a kisiparosét, az értelmiségét vagy a kisgazdáét. Mussolini a korporációk rendszerében sikerrel egyeztette össze a munkaadó és a munkás érdekeit. Hitler a gazdasági életből nem akarja kiküszöbölni az egyéni kezdeményezést s nem akar oly társadalmat létesíteni, amely a termelésre, vagy éppenséggel a fogyasztásra szolgáló javakat kommunikálná, másfelől azonban — miként programbeszédében oly szépen mondotta —* nem akarja megtagadni a munkásakat, ifjúkorának lelki társait, die a termelő kezdeményezés és a termelő munka között ő is megteremteni kívánja az igazságos kiegyenlítődést.

A modern nacionalizmus, nevezzék akár fateizmusnak, akár nemzeti szocializmusnak, akár más egyébnek, tehát a nemzeti és szociális eszmét kapcsolja össze, a nemzeti gondolatot szociális tartalommal tölti meg és viszont a szociális • törekvéseket nemzeti alapra fekteti. A liberalizmus úgyis mint politikai elv, ügyi* mint. gazdasági rendszer csődöt mondott és ezért az, aki a nemzeti mozgalmat ma is a liberalizmus zászlaja alatt akarná vezetni, már eleve balsikerre volna kárhoztatva, legalább is azokban az országokban, amelyekben a nagy társadalmi nyomorúságot semmiképpen sem lehet azokkal az eszközökkel orvosolni, amelyeket \ francia