Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-13 / 87. (3197.) szám

fi Ilii _______________________________________________________________ ________ 1933 április 13. csüfórtSfc. ' KO MMENTÁROK ★ ic ★ Profitmüvészet ás iránymüvészet MIlREK^. SZÍVESKEDJÉK a b. cknér® küldStt postab&fizfttési lapot kitölteni g előfize­tési hátralékának összegét a postán be­fizetni, nehogy a kiadóhivatal beszün­tesse a lap küldését. Munkatársaink és tudósítóink szives ügyeimébe! ^ A Prágai Magyar Hírlap húsvéti, ünnepi száma nagypéntekem est© jelenik meg. Fel­kérjük igen tisztelt Munkatársainkat és Tu- i ác si tóinkat, hogy az ünnepi szá mba szánt tudósításaikat legkésőbb csütörtököm este levélíáviratbam adják fel. Sürgős tudósítás péntekem délután 4 óráig telefonom i®, (Praha 308-11) leadható. ...... * * * — E heti rádióműsorunk már lapunk holnapi, pénteki számában jelenik meg. — Egyházi kitüntetés. Huzaláról jelentik: Torna István muzslai plébánost, az ismert- nevűi magyar katolikus írót Jantausdh Pál dr. püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor szentszék! tanácsossá nevezte ki. A kitünte­tett. plébánost — aki nemrég ünnepelte tbu- szonötéves papi jubileumát — hívei és tisz­telői újólag eíhaiimozták őszinte szerenoséki- vánataiikkal. — A budapesti reformátusok nagygyűlése. Bu­dapestre! jelentik: A magyar főváros református társadalma virágvasámap járnak délelőttijén a pesti .Vigadóban nagygyűlést tartott, amelyre ezrek jöt­tek el. A megjelent előkelőségek sorában az evan­gélikusokat Raffav Sándor dr. püspök, a kormányt Petry Pál dr. kultiuazál 1 amiti. tikár, a magyar fővá­rost Huszár Aladár dr. főpolgármester képviselte, mig a református egyház kiválóságéi közül Balogh Jenő dr. titkos tanácsos, az egyetemes konvent vi­lági elnöke. Szász Károly dr. titkos tanácsos, Sül- kovskii Viktorné hercegimé, Benkó Ferenc dr. ál­lamtitkár, Hegedűs Lóránt dr. nyugalmazott mi­niszter és még sokan mások vettek részt. Rafíay Sándor dr. bányakerüJeti evangélikus püspök a re­formátusok és evangélikusok együttműködése ér­dekében szólalt;, fel. Kuszát?. Aladár dr. főpolgár­mester a’ Székesfőváros nevében szeretettel .‘köszön-, tette a gyűlést, amely nemcsak a hit, hanem a nemzeti gondolat erősítését is szolgálja. A gyűlés ünnepi szónoka ezúttal is Ravasz László dr. duma- m ellöki püspök volt. „Krisztus a modem világ vár o- sokibain“ címen kifejtette, hogy a város és a bűn vajaiméképpen összetartoznak. Várost építeni vér nélkül, áldozat nélkül nem lehet s ebben nem csak az fejeződik ki, hogy az ember a kultúrában valahogy megromlott, hanem hogy minél távolabb esünk a természettől, annál távolabb esünk Isten­től. Az anyagi javak óriási felhalmozódásából rikító ellentétek támadnak. A legképtelenebb nyomor és a legezéd tőbb vagyon ákanak szemben. Az arany sátáni ereje a városiban hat a legrombolóbban. Ennélfogva a megoldás az. hogy Krisztus döntő harccal jöjjön a városokba és itt kell megvívnia a döntő csatát. A püspök ezután beszélt még az egy­házi mozgalom nagyon sok fonté-' kérdéséről, hogy miképpen helyezkedik el a reformátusság feleke­zeti viszonylatban s miként viszonyul az államhoz. A társadalmi problémák megoldása, az egyház gaz­dasági életének szabályozása, a protestáns művelt­ség kérdése is ezekhez a megoldandó dolgokhoz tartozik. — Shaw első amerikai előadásán anarchis­tának jellemezte az amerikai átlagembert. New;. , wból írják: Bemard Shaw világkor üli utján kedden Newyorkba érkezett. A Metropo­litan operában tartott előadásán szokott mo­dorában ejtette ámulatba hallgatóságát. Az Egyesült Államok lakosságait teljesen lehe­tetlen embereknek, butáknak és gonoszoknak rajzolta le. De rögtön kijelentette azt is, hogy véleménye szerint az amerikai nemzet meg-, menthetné a civilizációt. A továbbiakban ai következőket mondotta: „Államukat az utolsó! időben a bankárok kerítették hatalmukba és önöket az uccura hajították. Minden ameri­kai százszázalékosan elviselhetetlen ember,! aki semmiben sem hisz, de állandóan beszél-j Az amerikaiak állandóan alkotmányukkal di-| esetednek, de mindent megkísérelnek, hegyi annak rendelkezései alól kibújjanak. Az al­kotmány anarchisták privilégiumainak laj­stroma és nem kormányzati rendszer- Bizto­si fék az egész nemzet számára, hogy soha senki ne kaparinthassa meg a fölötte való uralmat. Itt minden átlagember anarchista, kinek egyetlen vágya, hogy szomszédiján urai­kon dk, de ő fölötte senkim A kormányzat szo­ciális oldalairól már jóval „ilJledeljmese!bben“ oyikfkozott az örökifjú és ugylátszik, vesze­d-e w cn a gyermekkorba visszatérő Shaw. Nrépmisszió Nagymagyaron. Tudósítónk je- :; A közelmúlt napokban Nagymagyaron 'b ■ Likőr és Orlovsiky Ottó szentferenc­r ::i ii szerzetesek vezetése mellett áldásos ered­ményű néprn'í ;-.zió folyt le. A plébánia ötezer iiivöj r/.Imára valóságos lelki újjászületést je- britő in • • /ló Csapos; CJéwa plébános apostoli Jiim-.ö'i':,. u< lí jelentős állomása ydlt. i FuTitwüngler és Göbbels tegnapi levélvál­tása a német kultúrpolitika irányeliveiről Hit­ler forradalmának első akadémiai természe­tű, elvi, nyugodt -és okos vitája volt —- végre egy elvi vita a -sok bumikós vita után. öröm­mel üdvözöljük. Nem baj, hogy a ‘levélváltást előre megbeszélték és megfontolták s Furt- wángler, áld jóban van az uj német hatalom­mal, Göbbels beleegyezésével használta az erélyes -és tiltakozó hangot. Legalább ezt. is szabad már, ha előre ki is van csinálva. A főzeneigaizgató a művészetek szabadságát védte, a Tart pour Tartót s ami ezzel ma — sajnos — szorosan összefügg: a Tart pour le le profit-O't, azt a művészetet, amely minden “művészeten” kívüli meggondolástól függet­len csak azért, hogy a legeredményesebben hasznot hajthasson. Jellemző kitétel, volt Furt- wángler levelében a következő: „a hangver­senytermek üresek, mert a művészetet meg­kötik.” Igaz. Ma szabad és nagy művészet alatt csak azt értjük, amely megtölti a hang­versenytermeket, százezerre duzzasztja a iki- 'adott példányokat, divattá válik és profitot hoz. Amire a közönség egyelőre nincsen rá­nevelve és nem gutirozza, az irány művészet és rossz-. Nem a művészek szerint, akikben örökké csillapithatatlan nosztalgia marad az igazi, tiszta és önzetlen művészet iránt, ha­nem a régistilu kulturpolilákusok szerint, akik csak a sikerből mernek következtetni Furtwángler akaratlanul esetit be a Tart pour profit művészetének védelmébe, ugyan­olyan akaratlanul és természetesem, mint ahogy Göbbels, a legnemzetibb mozgalom hi­vatalos és bevált kuliurpolitikusa akaratlanul és természetesen magáévá tette az orosz szov­jet hivatalos felfogását az irány művészetről. Amit Göbbels mondott, Lunaosarszky, sőt még inkább Sztálin elmondhatta volna. „Nem elég, ha a műivé szét jó, az is fontos, hogy a nép javára szolgáljon, különben fölösleges. Abszolút értelemben vett művészet nem lé- tezik-” — A levélváltásban érdekes, hogy a modern kultúrpolitika két egyedül virulens iránya, amire végeredményben minden mai művészeti tendencia és törekvés visszavezet­hető: a profit, művészet és az iránymüvészét, látszólag idegen síkokon és ott, ahol úgy hin- nők, hogy semmi keresnivalója nincsen, ösz- szecsapott és kimutatta fogafehérjét. Furtwángler nagy művész, komoly művész. Valószínűleg szabad művész is, aki a zenét a zenéért kedveli s tiszta szerelmében nem ismer mellékgondoLatot. De ezenkívül egy nagy művészeti üzem igazgatója, a tehetségé­hez száz és száz ember kenyere van kötve, a zenészeké, a hiangversenyrendezőké, a terem­— Kegyelmet kapott Pintér százados, aki szere le mfcltésbül agyonlőtte veteiytársát. Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja; Emlé­kezetes az a véres féltékenységi dráma, amelynek áldozata volt Pintér András száza­dos elvált feleségének vőlegénye, Kis Miklós őrnapv. akit Pintér százados az asszony je­lenlétében agyonlőtt. A legfelső katonai tör­vényszék annakidején a merénylő századost tízévi börtönre Ítélte. Most a kormányzó a százados büntetésének hátralevő részét ke­gyelmi ténnyel elengedte és Pintér százados már ma szabadlábra is került. Újság írók fel­keresték a kiszabadult Pintér századost, aki kijelentette, hogy nem törődik mással, csak a szabadságával, amely valósággal ímegmá- moTOsitotita. Érdekes, hogy elvált felesége, aki miatt a gyilkosság történt, örömmel vette tudomásul a kegyelmet. — Egy illavai fegyenc fényt derített egy négy év előtti gyilkosságra. Kassai szerkesztőségünk je­leníti: Még 1929 szeptember 3-án történt, hogy Szépéé remetén hirtelen meghalt S tirpák Eleonóra, 1 egy ottani kocsmáros felesége. Az asszonyt nagy ; zúzott ©ebbel a fején, holtan találták a Lakásában ! és a vizsgálat során a kocsmáros azt adta elő, hogy | a felesége epilepsziás rohamában esett le és onnan ! származik a sérülése. Később azt beszélték, hogy ! az asszonyt a kocsmáros gyilkolta meg, le is tairtőz- | tatták, de pár hét múlva szabadlábra helyezték, ! mivel nem tudtak ellene pozitív bizonyítékokat I produJkálni. A kocsmáros a fogházban egy celláiba került Nagy Mátyás szepes-remetei munkással, akit az esküdtszék nemsokára tizenötévi fegyházra ítélt gyilkosságért. A szépesremetel kocsmárosné halála bizonyára feledésbe merült volna, ha az illavai fegyházban ülő Nagy Mátyás a múlt héten nem je­lentkezik a fegyiház igazgatóságánál é© el nem mondja, hogy annak idején a fogházban S'tupák beismerte előtte, hogy egy sörösüveggel ő verte agyon a feleségét. Ennek alapján kihallgatták a kocsmáros hozzátartozóit is, akik közül a leánya megerősítette Nagy Mátyás állítását és azt adta elő, hogy az apja rahiátus ember, akinek a bosstzu- j'áitél féltek és ezért hallgattak eddig az ügyről. A cöondőreég le akarta tairtóztatm a gyilkos kocemá- rost, ez azonban megmeszelte a dolgot és a közeli erdőségekbe menekült. Eddig még a legalaposabb nyomozással sem sikerűit ráakadni s a környék lakói ottöl félnek, 'hogy újabb bűncselekményekre 1 vetemedik. tulajdonosokó s helyesen mondja: „ez a mű­vészet nem experimentálhat.1 ‘ Isten ments, hoigy a mai nagy és sikeres művésziét kísérle­tekbe bocsátkozzék l Mi lenn© a kiadtMfcal, a nyomdákkal, a filmesekkel, a színészekkel, a munkások százaival? Ma a tehetséges művész nem más, mint egy nagy vállalat vezérigaz­gatója, aki képességeit kénytelen a vállalat prosperitására összpontosítani és jaj neki, ha ügyefogyotteágával és ál,matag kísérletezései­vel kockára teszi az üzem rentabilitását. A mai szabad művészet csak annyiban szabad, hogy mindent elkövethet, minden stimulánst megragadhat a siker kivívására. Épp úgy sza­bad, mint a mai „szabad sajtó”, amely talán azóta a legmegkötöttebb, amióta nincs cenzú­ra, mert szabadon versenyezhet a közönség pénzben kifejezett kegyeiért ® ezért a kegyért mindent föláldoz., amit előbb nem áldozott föl. A szó szoros értelmében Mamimon rabszolgá­ja lett. A szabad művész ma egyre törekszik: eladni, eladni. A zenész, az utazó virtuóz, a divatos regényíró, a darabszerző, a festő, min­denki, mindenki. A jó és a rossz művészet között a szabadoknál lassan-lassan egyetlen elválasztó vonal marad: a siker vonala. Min­dent szabad, amivel a közönség tetszése káipé kivívható, ez a szabadság értelmezése. Abban a pillanatban, amint a művészeti prosperityt féltő Furtwángler kijelenti, hogy! „a mi művészetünk nem experknentálhat”, letér a (hajdan tényleg létező) igazi, bátor és kereső művészet útjáról és a profit művészet uitjára lép, bármily tisztességesen teszi. A félreértés elkerülése végett le kell szögezni, hogy a profit-művészet neim mindig áll ellen­tétben az igazi, tiszta művészettel, sőt a leg­többször a legtehetségesebb és a Jegragyo- góbb zseniket állitja szolgálatába, mint ahogy illik is a jól vezetett és a legtöbbet nyújtó üzemekhez. Egyetlen megkötése csak az, hogy a művész — mint Furtwángler mondja — ne kísérletezzen. Viszont a művészetben ez óriási szabadeággátlást jelent. Furtwángler elvi megállapitásairól így kell beszélnünk. Praktikus megállapításait termé­szetesen szó nélkül aláírjuk, legfőképpen azo­kat, amelyek a faji vagy más nevetséges szempont szerint történő müvészkiválasztás ellen szólnak. A zsidó művészek elleni hajsza elítélendő és semmi köze sincsen ahhoz, a meggyőződésbe?;; amely esetlég az iránymü- vészet helyességéről ‘ szól. Ellenkezőleg: a zsidó esztéták és intellektüellek voltak az el­sők, akik jóval Göbbels előtt más vonatko­zásokban előre megérezték az iránymüvészét konjunktúráját és tömegesen csatlakoztak az uj esztétikához. Szvatkó Pál. — Agyonlőtte magát egy esztergomi ügy­véd. Párkányból irja tudósitónk: Megdöbbentő öngyilkosság történt hétfőn délután Eszter­gomiban. Berényi Zoltán dr. ügyvéd, a város egyik legtekintélyesebb polgára lakásán főibe­lőtte miagát 'és mielőtt kórházba szállították volna, kiszenvedett. A valamikor kitűnő iro­dával, nagy klientúrával bíró ügyvéd az utóbbi időben anyagi nehézségekkel küzdött. Anyagi összeomlása fizikai és lelki összeros- kadását is maga után vonta. Lelki megha- sonlása adta kezébe a halálos fegyvert. Tra­gikus sorsa úgy Esztergoimban, mint Párkány­ban általános részvétet keltett. — Gyermekgyilkosság egy kladnói szállóban. Kladnóból jelentik: Kegyetlen cseesiemögyilkessá- got fedeztek fel a Lidovy Duim nevű kladnói szál­lodában. A szálloda egyik szobájának ágyában a szobaasszony egy csecsem őhiullát talált,, mellette egy levél feküdt, melyben a csecsemő szülei beje­lentik, hogy öngyilkosságot követnek el. A férfi Kouibek Jaroslav kladnói munkás, a nő pedig a szeretője, egy Mi.lada Recsnnszka nevű libnsini nő. A pár vasárnap érkezett a szállodába, rövid ottar- tózkodás után eltávoztak azzal, hogy este vissza­térnek. Mivel tegnapig sem jelentkeztek, a szálloda személyzete feltörte az ajtót és a csecsemőt meg­fojtva találták. A nyomaveszett vadházastánsakat a rendőrség keresi. — Szörnyű féltékenység! dráma egy romániai faluban. Bukarestből jelentik: Rémregénybe illő féltékenységi dráma játszódott le tegnapelőtt a Bukaresthez közel'fekvő Magurelo Noua nevű óro- mániai községben. Drágán Javéi fiatal gazdalegény eljegyezte Orlean Filoména nevű falujaibeli leány­ismerősét, akihez szenvedélyes szerelem fűzte. Az esküvőt közvetlen husvét utánra tűzték ki. Az eljegyzés után egy öregasszony elhitette a fiatal parasztlegénnyel, hogy szerelmese mással is ud- varoltat magának és esténként a lakásában szokta fogadni udvarlóját. Drágán Javéi tegnapelőtt lesbe állott jegyesének lakása előtt és észrevette, hogy késő este egy fiatal legény távozik a házból. Drá­gán rávetette magát a kilépő legényre és haltával széthasította a fejét. A lármára kirohantak a ház­beliek és akkor kitűnt, hogy Drágán jegyesének bátyját ölte meg ,aki pár nappal ezelőtt jött haza szabadságra. Mikor Drágán ráeszmélt tettére, el­rohant az őt felültető öregasszonyhoz és egy bal­tacsapással azt is megölte. Ezután kétségbeesésé­ben önmagával végzett és reggel az egyik kantból húzták ki a holttestet­Követeljünk magyar iskolákat! 'Az országos keresztenyszocMifita pírt pontja közli: Az 1868: XXXVIH. törvénycikk, vagyis eg'jd régi magyar törvény rendelkezései alapján kö-{ teleznek az állami iskolaügyi hatóságok még' magyar községeket is csehszlovák népiskolák létesítésére, fenntartására, valamint bővítésére, és nem egyszer a község anyagi erejét figye­lembe nem vevő legmerevebb módon ragass* kodnak a törvénybetüjóhez. A törvény betűjé­hez való ezt a merev ragaszkodást nem tapasz­taljuk azonban akkor, amikor például a kisebb­ségek iskolai jogairól van szó. így késedelme­sen, nehézségeket okozva vagy kedvezőtlenül intézik el az olyan kérvényeket, amelyekben az 1868: XXXVIII. t. c., tehát ugyanezen régi ma­gyar törvény alapján kérik magyar vagy német iskola vagy osztály létesítését. Pedig ha az említett törvény 44, 58 és 75 szakasza alapján kérik ezt, amely szakaszok szerint ha kellő számú iskolalátogató gyermek jelentkezik, az illető gyermekek anyanyelvén iskolát kell léte­síteni, akkor a kérvénynek eleget kell tenni, tekintet nélkül arra, hogy az illető községben vagy járásban a magyar kisebbség száma eléri-e a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlására megsza­bott 20 százalékot. \ Ismételten felhívjuk híveinket, hogy mindéi nütt, ahol erre meg van a törvényes alap, kö­veteljék magyar iskola létesítését vagy ha már fennáll csehszlovák iskola, úgy követeljék azt, hogy ebben magyar osztályt nyissanak. A kér­vényt a pozsonyi iskolaügyi referát-uson adják be az országos keresztényszocialista párt po­zsonyi központjának közvetítésével. A kérvény elkészítésére nézve felvilágosítást adnak a ke­resztényszocialista párt körzeti titkárai és a párt' központja: Pozsony—Bratislava, Yentur u, 9, — A pápa feloszlatta a hyeronimiták kolduló rendjét. Rómából jelentik: A pápa legutóbb ren­deletét bocsátott ki, mellyel feloszlatta a hyero­nimiták rendjét. Á hyeronimiták rendje kol­duló szerzetesrend volt, melyet 1300-ban pisai szent Péter alapított. A rend sokáig virágzott, a legutóbbi időben azonban tagjai száma egé­szen leapadt és csak tizenöt pap, meg hét ba­rát maradt a rend kötelékében. A feloszlató pápai rendelet következtében ezek megszűntek szerzetesek lenni, úgyhogy a papokat beol­vasztják a világi papság sorába, a barátokat és a noviciusokat elbocsátják. A rend esetleges vagyona a szentszék birtokába száll. — Csendőrkézre került a Rimaszombat-vidéki falvak zsarolója. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Nemrégen hirt adtunk arról a zsarolási manőverről, amelyeket Rimaszombat környékén Georg Sand oiláirásu levelekkel ismeretlen tettesek folytatnak két-három hónap óta. Legutóbb Kruspier András kistoréki gazda kapott ilyen zsaroló levelet, amely­ben a titokzatos „Georg Sand“ zagyva szlovák nyel­ven arra szólítja fel, hogy a vasúti megállónál lévő trágyadomlb alá borítékban tízezer koronát helyez­zen el előre megjelölt időiben, ellenkező esetben, felrobbantják és felgyújtják minden épületét. A titokzatos zsarolólevél ügyében a rimaráhói csend­őrség azonnal széleskörű nyomozást indított és most „Georg Sand” újabb levele alapján sikerült az egész zsarolási manővert leleplezni. Tatár János töreki gazda lakószobájából ugyanis az elmúlt na­pokban ismeretlen tettes rendkívül gyanús körül­mények között elemeit 1890 korona készpénzt s búcsúzóul cseh nyelven fogalmazott pár szavas le­velet hagyott bátra. A kézírás rendkívül hasonlí­tott a „Georg Sand“ zsaroló leveleihez s mert a betörés részletei arra engedtek következtetni, hogy a lopást csakis házbe1'lek követhették el, a csend­őrök elsősorban a családtagoktól vettek iráspröbá- kat s igy sikerült „Georg Sand“-ot Tatár János fia személyében kézrekeritemi. A hurokra került levélíró azzal védekezett, hogy csak eszköze egy kiterjedt bandának, amelynek tagjaival a község határában ismerkedett meg s akik Kruspier anyagi viszonyai után érdeklődve, végiül is rávették a le­vél megirá&ára busz százalék „provízió” ellenében. „Georg Sand“ ellen az államügyészség az eljárást megindította. — Az amerikai matróna s a húsz éves falusi legény szerelmi regénye. Tápióbicskéről jelen­tik: özvegy Bárdy Andiásné két évvel ezelőtt tért vissza akikor még életben lévő férjével együtt Amerikából. Húsz évet töltöttek kinn az •újvilágban és tekintélyes vagyonra tettek szert- A férj keresett géplakatos, a feleség egy ha­talmas newyorki étteremnek szakácsnője volt. Most már végleg Magyarországon telepedtek le. Szőlőbirtokot vásároltak s azon gazdálkodtak, Bárdy András nemsokáig örülhetett a hazai rögnek. Hat hónap után szivszélhiidés ölte meg. özvegye sokáig gyászolta, egész addig, amig meg nem ismerkedett egy szőlőhegyi mulatsá­gon Farkas István húsz éves legénnyel. Ettől kezdve sokszor látták együtt őket. Már fa fű­szer te suttogták a fiatal gazdalegény s az ame- Tikás özvegy szerelméről. A hir valónak bizo­nyult. A nem mindennapos házasságnak már csak egy formai akadálya, van: a vőlegény fia­tal kora miatt honvédelmi miniszteri engedély­re van szükség az esküvőhöz. Akkor aztán az ötvenötéves korkülönbség dacára is egymásé lesznek a szerelmesek. — Tíz hónapot kapott a sikkasztó gálszécsi ál- lomási'őnök. Kassai szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A kerületi bíróság Laiszbovecky-tanácsa ma feltételesen tízhavi börtönre ítélte Mudry Józeef gálszécsi állomáisfőnököt, aki móg 1934-bén a rábí­zott személy- és teherpénztárból 17.170 koronát sikkasztott ei

Next

/
Thumbnails
Contents