Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-13 / 87. (3197.) szám
2 A kormánytöbbség a választási rend módosítására készül, mert fél a választásoktól A községi képviselőtestületek választási periódusát két évvel akarják meghosszabbítani — Két terv a kötött listarendszer meglazitására - A szenátust is át akarják szervezni — Kinevezett szenátorok Is lennének? Prága. április 12. A komplikált külpolitikai helyzet ás a gazdasági nehézségek következtében a kormánytöbbség kerülni akarja a választási harcokat, mert érzi, hogy azok reá- nézve igen hátrányosak. A legközelebbi jövőben ismét aktuális lesz ez a kérdés, mert lejár a választási periódusa a brüarii, imáhrisc-h- oszíiraui és znaimi képviselőtestületeknek. S miután Égerben és egyéb városokban a legutóbbi választások azt mutatták, hogy a radikális cseh és német ellenzék a német és cseh kormánypártok, különösen a szocialisták rovására erősödik, egyes kormánypárti tényezők a községi választások általános elhalasztását tervezik. A kormány előtt állítólag már hat hete fekszik egy javaslat, amely szerint a községi képviselőtestületek választási periódusát négy évről hat évre hosszabbítanák meg. Az elhalasztáshoz elvben hozzájárult valamennyi koalíciós párt, csupán a csehagrá- riusok kívánják azt, hogy a választási periódus meghosszabbítása csak a nagyobb városokra vonatkozzék. Egy másik javaslattal a kormány azt. akarja elérni, hogy a polgármesterek megválasztására nagyobb befolyása Jegyen. Ez az utóbbi javaslat még jobban megnyirbálná az önkormányzatot. A községi választási rend novellája állítólag busvét után kerül a parlament elé. A tetlge é$ a svájci üsiarendszer A kormánykoalíciós körökben azonkívül egyre .nagyobb tért hódit a jelöltlisták elleni mozgalom. Ebben az ügyben is két. javaslat fékezik a kormány előtt. Az egyik javaslat a belga választási rendet tartja szem előtt, amely szerint a szavazónak jogában áll a .jelöltlistán saját jelöltjét külön megjelölni anélkül, hogy a megjelölés következtében a szavazata érvénytelenné válna. A jelöltek ■sorrendjét a leadott szavazatok alapján állapítják meg olyképpen, hogy a legtöbb Szavazatot kapott jelölt kerülne első helyre. Hia a szavazólapként szereplő jelöltlistára a szavazó semmiféle megjegyzést nem fűz, ezt a szavazatot is a párt javára írják. Ezzel azt akarják elérni, hogy a jelöltlisták rendszerének megtartása mellett a szavazónak módot adjanak arra, hogy szabadon kifejezésre juttathassák akaratukat, egyes jelöltek mellett. A másik javaslat a svájci példa alapján •készült. Eszerint a szavazók a jelöltlistákon tetszésszer int. törölhetnek egyes jelölteket, sőt más jelöltlistákon szereplő nevet ás ráírhatnak, sőt akár önálló jelöltlistát is összeállíthatnak azon az üres lapon, amelyet a jelöltlistákkal egyidejűleg kapnak. De az ágy összeállított önálló jelöltlistán is csak a hivatalos jelöltek szerepelhetnek, azaz a benyújtott jelöltlistákon szereplő neveket lehet csupán odaírni, tehát nem bármilyen nevet. A kormány most tanulmány tárgyává tette ezt a két javaslatot és elsősorban is azt vizsgálja felül, melyik megoldás volna Csehszlovákia szempontjából alkalmasabb. Tervek a szenátus átszervezéséről Az ilyen módosítások talán javítanának a jelenlegi tarthatatlan helyzeten, azonban kisebbségi szempontból nagy éberséggel kell kisérni a választási rend módosítására vonaUkozó előkészületeket. Értesüléseink szerint komoly tanulmányi tanácskozások folynak a szenátus összeállításának módosítására vonatkozólag is. Általános' vélemény, hogy a szenátus mai összeállításában nem felel meg hivatásának, mert hiszen ugyanolyan összeállítású, mint a képviseilőház és műn Icája tulajdonképpen csak formalizmusban merül ki, amikor a Iképviselőház által már elfogadott javaslatokat — a koalíciós fegyelem előírásai következtében — csak szankcionálja. Vannak tervek, amelyek Szerint a Szenátus tagjainak számát 150-röl 100-na csökkentenék és a tagok egyrészét a tartományok, egy másik részét a különböző gazdasági és kulturális testületek delegálnák és a szenátorok bizonyos hányadát a köztársasági elnök nevezné ki. Mindezek természetesen csak kombinációk, konkrétumról még egyáltalában nincsen szó, de az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkoznak a koalíciós pártok a választási rend módosításának a kérdésével. Kitűnőn bevált szer az ODOL-fogpaszfa; fogait tisztítja, épségben is tartja, ~ amellett nagyszerűn üdít az illata, manapság mindenki csakis ezt használja. Pozsony, április 12. A Slovenská Liga központi vezetősége Bella elnökletével ülést tartott. Bella jelentést tett a Slovenská Liga kül- döttségjárásáiól Dérer iskolaügyi miniszternél. A küldöttség egyenlő elbánást bért, a szloven- szkói úgynevezett kisebbségi iskolák számára a német vidékeken működő esek kisebbségi iskolákkal. Nézete szerint az illetékes pénzügyi tényezők kevés megértést tanúsítanak „Szloven- szkó eme nagy sérelme” iránt. A liga elhatározta., hogy e kérdésben emlékirattal fordul a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a nemzetgyűlés pártklubjaihoz. Hogy Szlovenszikő • érdekei a kisebbségi iskolák kérdésében menynyire nem respekt áltatnak, az élénken tanúsítja a. kormánynak a munfcaköksön első részlete fölhasználásáról szóló határozata, mély ismét csak a történelmi országrészekben való kisebbségi iskolák építéséről emlékezik meg, ellenben megfeledkezik Szlovenszkóról. A liga vezetősége végül nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezi, hogy a németségnek a magán és közélet minden részébe való expanzív behatolásával szemben itt az ideje tudatosítani azt, hogy a csehszlovákéig jövője a sz-lávság erejében rejlik s az egész közéletet ennek a gondolatnak irányában kell orientálni. Szűnjön meg a német külturtörekvések túlságos favorizálása — mondja a határozat — akár iskolákról, akár újságokról, akár könyvekről, akár előadásokról. akár rádióról, akár filmről, vagy afcármily más vállalkozásról van is szó. Szintén elítélendő az is, hogy tisztán pár tindok ókból állami szubvenciókat' osztogatnak német és magyar újságok finanszírozására. Magyarországon is bevezetik az angol szombatot Budapest, április 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Jól informált helyről úgy értesülünk, hogy a magyar kormány a legközelebbi időben rendeletet szándékozik kiadni a kötelező hétvégi, munka- szünetről, A kormányrendelet május 15-én lép életbe s ettől a naptól kezdve valameny- nyi közhivatalban szombaton délután 1 órakor fejezik be a munkát s a teljes munka- szünet hétfő reggeli 8 óráig tart. Bulgáriában megsemmisítették a kommunista munkáspárt harmincegy mandátumát Szófia, április 12. A szobranje a, tegnapi rendkívüli délelőtti és éjjeli ülés után elhatározta, hogy a munkáspárt, frakciójának SÍ mandátumát megsemmisíti és a pártnak nem adja meg art a jogot, hogy uj képviselőket delegáljon. A döntés megindokolásánál a többség kifejtette, hogy a mai bolgár munkáspárt a betiltott kommunista párt örököse és ugyanolyan tevékenységet fejt ki, mint annakidején a kommunista párt kifejtett. A munkáspárt megkísérelte a hadsereg damoraüzálását és szabotázsra ösztönözte a katonákat A párt a harmadik ínteamacdonále rendeletéi alapján működik és veszedelmes agitáeiót fejt ki az ifjúság körében, sőt sztrájkokat szított a középiskolások között A kormánypártok mellett az ellenzék legtöbb képviselője is a kormány javaslata mellett szavazott, kivéve a szociáldemokratákat. Valószínűnek vehető, hogy a munkáspártot végleg feloszlatják Bulgáriában. A Slovenská Liga helyteleníti a magyarnyelvű kormány- lapok szubvencionálását mmm i Ida: íwcúHtyi Klárikának is megremegett a szive. Eszébe jutott, hogy a szerelem olyan betegség, amelybe bele ifi lehet halni. Majdnem eleikoltotta magát rémületében. Még azt hihette róla ez az együgyű cseléd, hogy szerelmi bánatában öngyilkossá lett. Ekkor hirtelen erőt vei t rajta a kíváncsiság. — Nem keresett senki? — De igen. — Kicsoda? — Nem mondta meg a nevét. Fiatal ember volt. — Milyen? Bábi zavarba jött, — hiten bizony, nem emlékszem rá. Csak tudom, hogy nagyon megharagudott, amikor megmondtam neki, hogy a kisasszony alszik. — 8 aztán? — Aztán a fiatal ur saőkon fordult és elment. .— Nem üzent semmit? — Semmit. Pedig meg is kérdeztem tőle, hogy mit mondjak a kisasszonynak? ~ Ée semmit sem üzent? ■ — Semmit. Klárika összeráncolta a homlokát és kis kezét ökölbe szorította. — Akikor jól van. Tudod-e Bábi, hogy én majdnem szerelme® voltaim abban a fiúba? Bábi összecsapta a kezét. — Szentséged ég! Klárika vigasztalva simogatta meg az öregasszony fejét. — De most már nincsen semmi bajom. Hála isten, kigyógyultam. Mit gondolsz Bábi, nagy veszedelem fenyegetett? Bábi égnek emelte a szemót,. Az Isten óvjon 'meg téged, gyönyörüsé- g*tn attól a nagy veszedelemtől! ...Azóta semmit sem hallott róla és soha- wean látta őt. Kicsit, még fájt utána a szive, de 'tfW ért?zte> hogy alapjában véve igy van rendjén a dolog. Örült, hogy az Isten megóvta öt attól a veszedelemtől. HI. Lujza tante tizenöt éve él a Somlói utón, egyemeletes kis úri villájában, hallos, hat szobás lakásban — legénylakásban, mint emlegetni szokta — kotmornájávál és szakácsnő javai, öreg macskáival, kutyájával és emlékeivel. Finom, okos, elmés, szabadszellemü, szép öreg kisasszony. Tizenöt éve tartja magának ezt a legénylakást, közben azonban két évig Münchenben lakott. Erről a müncheni tartózkodásról legendák keringtek a család körében, mint ahogy Lujza tante egész életét bizonyos homály és misztikus legendakor vette körül, ö maga sohasem beszélt sem a benső életéről, sem különös kedv- teleseiről. Rideg és bizalmatlan természetű matróna volt valójában, ami nyilván védekezés akart lenni saját maga, az elérzékenyedés ^ és az önmaga felett való sajnálkozás ellen. Úgy mutatta, mintha rideg magányos élete éppen kedvére váló volna s azt fel nem cserélné semmiféle családias, vagy gyengéd atmoszférával. Aki ránézett, bizonyára azt hitte, hogy ez a vénleány nagy és szomorú regényt- hordoz a lelkében. Szerelmi regényt, amelyben a hős és a hősnő nem lehettek egymásé, a hős eltűnt a hősnő életéből s Lujza, tante sohasem ment férjhez. Olyan regényt, aminőt az élet, komponál és nem a rossz regényírók. Lehet, hogy így volt, de voltaképpen senki sem tudta az igazságot. Lujza, tante nem volt boldogtalan. Uigylátszik, a szenvedés lassan meghitt barátjává lett. Már harminc esztendős korában elkezdte az öreg és rideg matróna szerepét játszani. Egyedül élt, egyedül utazott ® önállóan vezette apró kis gazdaságát. Amúgy ifi gőgös, nyakas dzsentri leány volt. magyarul gondolkozó, franciául és németül olvasó, fiúsán nevelt, korán árvaságra, jutott egyetlen sarja a tamillának és vigasztalan fáj dalomban, egyedül valóságban és reménytelen eégjben megőrződött a leljoe, mint egy tjeztfartónak, várkapitánynak vagy urlovasnak. A családban rideg, szívtelen, önző és bolond aggsz tíznek csúfolták. Most késő öregségében úgy készült a halálra, mint egy harcedzett veteránkatona. Pontos leltárt készített minden ingó és ingatlan vagyonáról. Aranyforintokban számította ki dunántúli földjének évi árendáját, a fundus instruc- ttne értékét, bútorainak, ruháinak, ékszereinek, ‘értékpapírjainak, .műkincseinek, csipkéinek árát. Egyetlen kínai porcellánfigura sem maradt ki a listából; ha Lujza néni meghal, közjegyzőnek, végrehajt ónak, a becsüsnek nem sok dolga akad. Minden rendben van, még a temetés, gyászistentisztelet ég a sírbolt költsége is, az örökösnek semmi gondja sem lesz a boldogult, emlékével. Amikor Klárika letette az érettségit, a nagy esemény után az alapítványi hölgy elhívta magához és ott a szalonban egy öreg díványon maga mellé ültette. És beszédett mondott: — A családban, ugye, legendák keringenek a bolondos Lujza tantiről? No, ne mentegetőzzetek, úgyis tudok mindent és megnyugtatlak benneteket, hogy egy cseppet sem í'áj a fejem a sok ostoba beszéd miatt, melyek azt mondják, hogy a vagyonomat már el is testáltam egy alapítandó macskaárv aháznak, vagy hogy még életemben létesíteni fogok egy roppant rnene- dékinfézetet öreg kanárimadarak számára. — De, ugyan, édes Lujza! — szólt közbe zavartan Klárika anyja. — Hagyd csak, édes húgom, — nevetett az alapítványi hölgy — tudom, hogy még rosz- szabbat is beszélnek rólam. Azt mondják, hogy Ha betegségi gyötri, Árva legyen gondja, emésztését Mindig rendben tartsa. az unokaöcsémhez, akivel el akarom vétetni a húgomat, gyengéd szálak fűznek. — De az Istenért! — sikoMöfct fel Klárika édesanyja és eltakarta az arcát. Lujza tante jóízűen és harsányan nevetett-. — Szóra sem érdemes. Nem is erről akartam beszélni, hanem a végrendeletről. — Ugyan, ráérsz még arra édes Lujzám —< suttogott sápadtan Klárika mamája,, de Klárikának most, hogy erre visszagondolt, az is eszébe jutott, hogy a családban nagyon sokat beszéltek erről a végrendeletről. Mindenkinek az volt a sejtelme, hogy Lujza tante a vagyonát unokaöcceére, Rickenburg Andor báróra hagyja, ö tudta, hogy ez a kérdés szivdobogtatóan érdekli szüleit és az Andor-félo házasság tervének is ez volt az alapja. És arra is emlékszik, hogy az édesanyja arca vérvörösre lángolt, amikor Lujza tante közölte velük, hogy minden vagyonának egyetlen örököse ő lesz, Klárika, igen, egyedül ö, ellenben... — Ellenben van egy kívánságom. Klárika elvégzi az egyetemet, — Mit? — A filozófiát; azt akarom, hogy diplomája legyen. És addig, amíg oklevele nincs, nem szabad gondolni a férjhezmenésre. Rögtön beleegyeztek. Lujza néni meg hozzátette: — Én ugyan legjobban azt szeretném." ha sohasem menne férjhez. — Soha! — jelentette ki Kláriba, akinek nagyon tetszett Lujza néni élete a maga cgyedül- valóságában, függetlenségében és gőgös elszigeteltségében. De Lujza néni gúnyosan mosolygott. — Soha? Látszik, hogy gyermek vagy. Eljön azonban az idő, amikor majd máskép gondolkozol. Nem. Art nem kívánom, hogy vénleány maradj. Menj férjhez. Ez a természet rendje. De... — De?... — kérdezte Klárika. amyj$, akiben erre a, második kikötésre újra megfagyott, a vér. Lujza, néni komoran folytatta: — De semmi romantika. Semmi szerelem. Nem szeretőm a szerelmi házasságokat. Férjben fogsz menni, de a jövendőbelidet én választom meg. — igen, — - Igen. Sőt már meg is választottam. Mind a Letten rémülten néztek rá. — Ugyan! (Folytatjuk)
