Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-02 / 78. (3188.) szám

'PRXGAIA'WAARHIRIiAP 1933 április 2, vasárnap. kadt és több száz zarándok Mit© halálát a Tiiberius zavaros örvényeiben és bullámai- ban. Utána pedig szörnyű pestis tört ki Ró­mában. IV. Sixtuis pápa, aki a világhírű six- tfusi kápolnát építtet te, 1475-re tűzte ki a legközelebbi szentévet és elrendelte, hogy a jöv őb en huszonöt é venként kell Etegűnnte- pelni. A szentévek ünnepségeiben azonban mind­eddig nem szerepelt — a Széni Kapu meg­nyitásának szertartása: ezt az 1503. eszten­dőben VI. Sándor pápa rendelte el és ó volt az első, aki ezüstkalapácsának három kaí&páesüM&érel megkezdte a kőművesek munkáját, akik a Szent Péter templom el5esa.ruokában, az uj kaput, a Szent Kaput megnyitották hogy azon a pápa, utána pedig a bíborosok, majd a zarándokok tömege bevonulhasson a bazilikába. De „Szent Kaput44 nyitottak Róma másik három bazilikájában is ezen az ünnepi dátumon: a „San Giovanni in Laterano“-ban, a „Santa Maria Maggio're“-ben és a „San Paolo“-ban. A Borgiák házából való nagy pápa, VI. Sándor, az Angyalvár kapujától a Szent Péterig uj uecát is nyittatott erre az alkalomra, melyet róla „Via Alessandrina“- nak, Sándor uccának neveztek el. Az „uj ucca“ név megmaradt mindmáig, mert több mini négyszáz esztendő után is az egykori „Via AIessandrina“-t „Borgo Nuovo“-nak hívják. Ezt az „uj uecát44 ünnepi körmenet­tel avatta fel VI. Sándor pápa és ezen, az ő rendeletére, Róma egész papsága résztvetl. A pápa balkezében vándorbofot szimbolizáló égő gyertyát tartott, jobbjával pedig a dást osz­tott az egész utón, hordozható trónjából Azó'a is, a Szent Kapu megnyitása és befal a-! zása napján, a pápa , sedia gestatoriájára", baloldalon, égő "vertva van odaerősítve. A Szent Kapu megnyitása tehát VI. Sándor! pápa nevéhez fűződik. De az egykori króni­kák és histórikusok szerint ő előtte ez a Szent Kapu nem is volt még meg a Szent Péter templom előcsarnokában. Giovanni Burcardo híres „Liber notaruim“-jában Írja, hogy a Szent Kapunak feltüntetett helyen — :• nem találtak semmiféle kaput és a fal, külsői és belső oldalán, teljesen egyforma és sima ! volt. A megjelölt helyen nem kapu, — hanem! oltár volt valamikor. „De mert a nép úgy tudta, hogy ott kapu volt j valamikor, — írja az egykori krónikás — a | Szentatya nem akarta a nép hitét megzavar-j ni44 és — kaput csináltatott oda. A mai „Sezntj Kspu“-t. És hogy az utódok könnyebben! megtalálják a szent év letette után, amikor ismét befalazzák, nagy marván ylappal jelöl­te meg helyét - v- ■ .... *' í gy nyitotta meg az idén, ezüst kalapácsé-' nak három koppantásával a pápa a szent, kaput, míg baljában aranyból készült, drága-j kövekkel telerakott vakoló kanalat tartott i Mindkettőt hódolatuk jeléül ajánlották fel a; pápának a vallásos alakulatok, főként pedig: az „Azio-ne Cattolica Italiaua44. A szertartá­son óriási közönség vett részt: zarándokok a világ minden részéből s a Szent Péter-tér feketékéit a tömegtől, mig a megnyitott Szent Kapun át bíborosoktól és prelátusok- fól, a szent kollégiumtól követve, a pápa be­vonult hordozható trónján Michelangelo ku­polája alá, ahol Szent Péter sírja felett ünne­pélyes misét pontifikáit. Egy esztendő múlva pedig az aranyvakoló kanalat fogja a jobbjá-i Az iijontok csak november elsején fognak bevonulni fi K&rép- és főiskolai végzettséggel bíró önkéntesek bevonu­lási napja ez évben: juiius 17-íie — A tanuinunyí szabást- ságoíást kérők május 15-ig nyújtsák be kérvényüket •ttlattoni'e Prága, április 1. A nemzetvédelmi mi­nisztérium Sajó [osztálya közli: A miniszterta­nács utolsó ülésén tudomásul vette az ujon- ! cok bevonuliUsj napjának megváltoz -látásáról | szóló nemzetvédelmi miniszteri intézkedést. Esen intézkedés szerint az újoncok bevonulá- s napja általánosságban november 1. Októ­ber elsején csupán a műszaki katonák vo­nóinak be, hogy az őszi hónapot a vizeken való gyakorlatozásnál kilhaszná’hassák. Azon újoncok, akiknek igényjogosullságuk van ar­ra, hogy a tartalékos tiszti iskdiába felvé­tessenek, általánosságban juiius közepén fognak hadtestükhöz bevonulni. Ez évben ezen újoncok juiius 17-éu vonulnak be. Ez­zel az intézkedéssel a nemzetvédelmi minisz­térium a tanulmányukat folytató hadköte­lesek kérelmének s a nemzetgyűlés kívánsá­gának tesz eleget, mert a tényleges 'szolgá­lati idő alatt c«»k az újoncok két nyári szün­idő alatt is szolgálnak és igy közvetlenül az Iskolaév elején szerelnek le. Ezten újabb in­tézkedés következtében szükséges, hogy a ta­nulmányi szabadságot éllvCző hadkötelesek, akik a bevonulásra október elejéig halasz­tást nyertek, ha azt akarják, hogy további halasztást kapjanak, erre vonatkozó kérvé­nyüket legkésőbb május 15-ig nyújtsák be. Az orvosok és gyógyszerészek bevonulná á- nak eddigi kettős terminusa a jövőben is megmarad azzal a különbséggel, hogy a be­vonulási terminus juiius közepén és január közepén lesz. A póttart-'éláko-ok bevonulási batárideje tov"bbra is április maraa. ^r^seTTEFTir Aláírták a ríf §rar-rsmíii eazdasísi meaáNasetfási Románia huszmTió pengi éríé&feen fá* és pstro'r mot szi lit Mazyarors'ásnak és uáyaa yen ^sszaskea vásá­rol iprrc kkakat Magyarsrs.ágíői Budapest, április 1. (Budapesti ezerk-esztő­ségünk leleten jelentése) A magyar és ro­mán delegáció közt március lírán kezdődött tárgyalások, amelyek azóta a kölcsönös és teljes megértés jegyében folytak abból a cél­ból, hogy kielégítő módon szabályozhassanak bizonyos kereskedelmi természetű kérdések, továbbá az áruforgalom folytán előálló fize­tések, ma a jegyzőkönyv és a fizetésekre vonatkozó megállapodás aláírásával véget értek. E megállapodások Magyarország és Románia közt intenzivebb kapcsolatokat fog­nak teremteni. Mind a két megállapodást egy évre kötötték és határoz mányai azonnal éleibe lépnek. Az Uj Nemzedék úgy értőéül, hogy a ma­gyar-román .megegyezés szerint Románia 20 millió pengőért fát és petró­leumot szállít Magyarországnak és ugyan­ilyen összegben mezőgazdasági gépeket és iparcikkeket vásárol Magyarországtól. ba venni a Szentatya, hogy . a Szent Kapu kü­szöbére elhelyezett három téglát odavakolja és utána a kőművesek befalazzák a Szent Kaput az újabb Szent Évig, amely 1950-ben lesz. XI. Pius pápa az egyetlen főpap Szent Pé­ter trónján, akinek uralkodási lusztrumába két Szent Év esett. 'Egyes iparcikkekre meg is állapi tolták a ; kontingenst, amelyek különböző gépekre, iz­zólámpákra, rádiókészülékekre, minden:.''éle j villamossági készülékekre, gyógyszerekre, : textil-, kő- és agy agarukra vonatkoznak. Kftinra a magyar képviselő* hás kü ii§yi bízol sápban beszámolt gén i. római és bécsi útjáról Budapest április 1. (Budapesti ' szerkesz­íőségUnk teleíonjelen lése.) Kánya Kálmán kü-ügy miniszter a képvi­selőház külügyi bizottságában ismertette genfi, római és bécsi utjának eredményeit. A külügyminiszter expozéja után Gralz Gusztáv szólalt fel, aki a népszövetség alap­okmányának módosítását kívánta. Ezután Illés József szólalt fel. Több felszó­lalás után Kánya külügyminiszter részletesen vála­szolt a fölvetett kérdésekre, végül Gömbös mini,szterelnök biztosította a külügyi bi­zottság tagjait, hogy a fööveíett szempon­tokat a kormány figyelembe ré?z"siti és a maga részéről mindig kész a megértő hangulat megteremtésére. 1 miniszterlBitta ludomfsu! vette Beees lementését Prága, április 1. A minisztertanács két napos ülésén Benes külügyminiszter jeten. ■lést tett a nemízet'közi helyzetről s jelentését a kormány hosszabb vita után tudomásul vette. Azonkívül elhatározta a miniszter ta­nács,- hogy állami szállításokat és munkákat csakis olyan vállalatok kaphatnak amelyek adóhátralékaikat rendeztek. A közigazgatás átszervezését előkészítő bizottság kinevezé­sére vonatkozó javaslatot ugyancsak jóvá­hagyta a minisztertanács. Tegnap délután a gazdasági miniszterek tanácskoztak a pénzintézetek kamatlábának leszállításáról, továbbá a szesz forgatott iadó- jának általánosításáról s a munkanélküli- segély rendszerének módos Húsár ól.-t--— —■ ■ Sr tfer iu ss Tv király aláírta az u. kisanla.t- szerződési Belgrád, április 1. Sándor király aláirta és ratifikálta a kieantantállo’mok újszövetségi szer­ződését. A ratifikációé okmányok kicserélése legközele!bb Prágában megtörténik. ifüiladozik a eseti agrárpírt ruszinszkéi oszfáya Visnyovszky Milán uj „magyar" pártot aiak.t Prága, április 1. A Lidové Noviny jelenti, hogy tegnap Ungvárott az a hír terjedt el, hogy Visnyovszky Milán, a cseh agrárpárt magyar osztályának titkára önálló pártot alapított, amelyet , Magyar alkotmányos párttenak nevezeti el. Több agrár fukucioná- rus s a cseh agrárpártban tömörült magyar kisgazdák egy része i<s csatlakozott az uj párthoz. Visnyovszky Milán egy évvel azelőtt összeveszett az agrárpárt egyes ungvári té­nyezőivel s végül is kilépett a cseh agrár­pártból. Kilépése dacára azonban továbbra Is szerkesztője maradt a cseh agrárpárt ma­gyar nyelvű lapjának, a Kötársasági Híradó­nak. KIBIC Ez a fogalom a Lexikon tizenegyedik szá­mú, úgynevezett Jób-Kontur kötetének tanú­sága szerint a német Kiebitz szóból szárma­zik és magyarul bibicet jelent. Hogy miért, azt igazán nem tudom. A bíbic ugyanis apró, kedves kis madárka, amely, mint ilyen, re­pül. A kibic ezzel szemben se nem apró, se nem kedves, sőt repülni se igen szokott, ki­véve, amikor valahonnan kidobják, habár nem érdemes, mert úgyis visszajön. Azonkívül a bíbic ugyancsak a Lexikon második számú, úgynevezett Béke-Bruttó kötelének adatai szerint a lilefélék csoport­jába tartozik, csőre a fejénél alig valamivel rövidebb és vizes réteken, ártereken és mo­csarakban tanyázik. Ezzel szemben a kibic kizárólag kártyaasztalok körül található, cső­re nincs, de az nincs kizárva, hogy valami lileféle, mert egy kibictői igazán minden ki­telik. Miután a Lexikonban több idevonatkozó, érdekes és jellemző adat nem található, kény­telen vagyok a kibicet illetőleg pótlólag kö­zölni, hogy különösképpen a következő kibic- fajiák vannak elterjedve: 1. A jó kibic. Rendkívül kedvelt fajta. Va­lami csodálatos, diamágneses erővel rendel­kezik és annak a játékosnak kezei közé, aki mellett ül, ászokat, kvartokat, szlemmeket és dzsoll i dzsókereket vonz. 2. A rossz kibic. Mindazokat a dolgokat, amelyeket a ió kibic vonz, ő ellenkezőleg: ta- Vh itja. Aki mellé ö őri a telepszik, annak a ke­zébe egész este egyetlenegy jó kártya se ke­rül, ellenben a hetesek és nyolcasok ugy to longanak hozzá, mint a vezérürü köré a nyáj. A rossz kibicről általánosságban az van el­terjedve, hogy ahová ő leül, ott nem nő í'ü, ámbár az igazat megvallva, nem tudom: mit változtatna az a dolgokon, ha nőne? 3. A szorgalmas kibic. Ez a játékosnak nemcsak nézője, de olyatén segítőtársa is, mint a középkori lovagoké volt a fegyverhor­dozó. A játékos helyett összekotorja a kár­tyákat, kever és oszt helyette, a kiflijéből da­rabokat tör le, megeszi, a vizét kiissza, ha a játékos leejt egy kártyát, ő felemeli, általá­ban minden ilyen technikai munkát elvégez a játékos helyett, csak egyet nem. Ha ugyan­is a játékos vészit, akkor ő nem fizet. Kár. 4- A beszédes kibic. Családja közeli rokon­ságban áll a szorgalmas kibicével, de még nála i« jobban azonosítja magát a játékossal. Ő Ugyanis a játékos helyett a kártya közben szükséges beszélgetést is elvégzi. Teszi pe­dig ezt többesszámban. Azt mondja, mi pasz­ezolunk. Mármint a játékos és ő. Vagy: na, mi ezt megkontrázzuk. Ha pedig netalán őket kontráznák meg, akkor igy szól: azt majd meglátjuk. Egyesszámban csak egy esetben beszél. Akkor, ha a mellette ülő játékos a partiét elbukja. Akkor ugyanis azt mondja a játékosnak: Na, ezt ugy játszottam, mint egy suszter. Arra vonatkozólag, hogy miért ép­pen egy cipész játszott volna igy és hogy ját szőtt volna hasonló esetben egy bádogos vagy harangozó, a beszédes kibic nem nyilatkozik. 5. A tevékeny kibic. Az előbb említett két­fajta keresztezése és hatványozódása utján áll elő és a játékban való élénk részvétele nem ritkán odáig fajul, hogy a játékos kezei­ből egy kártyát kiragadva, azt a játékos he­lyett kijátsza. Amit végül is a játékos nem hajlandó tovább tűrni, csendre és mérséklet­re inti őt és ezen az utón származik aztán a cselekedni nem szabad neki, ugy könnyít magán, ahogy tud. Ha a játékos neki nem tetsző akcióba fog, ő nem szól semmit, csak elfordul és sóhajt. Esetleg égnek emeli a sze­meit és halkan, kétségbeesetten azt mondja- Cccc. Indulatainak tetőfokán nagyot csap a térdére, feláll, pár lépést tesz a szobában, de aztán, a játékos legnagyobb sajnálatára, újra visszaül. 7. A mohó kibic. Egyike a legnagyobb lé­lektani rejtélyeknek. Önállóan nem játszik soha, de alig várja az alkalmat, hogy vala­melyik játékos helyeit beülhessen kisegíteni. Életének fő örömei: ha valamelyik játékost a telefonhoz hívják, ha enni hoznak neki, vagy egyéb, itt nem részletezhető akadályok gátolják meg abban, hogy a játékot folytat­hassa- A mohó kibic titkos álma: valami ti­tokzatos. ragályos fájdalom, amely az asztal mellett ülő négy játékost olyan hirtelen egy­idejűséggel venné le a lábáról, hogy mind a négyük helyett ő játszhatna. 8. Az amatőr kibic. Ezt mintegy függelék gyanánt említem meg csupán, ugyanis nem tartozik a szorosan vett kibioek közé. Nem a játék kedvéért tartózkodik a kártyaasztal mellett, hanem a játékosok kedvéért. Tudni­illik ő az úgynevezett érdekes szépasszony, aki nem érti ugyan azt a játékot, amely az asztalon folyik, azonban mégis odaül és ál­landóan mindenféle oda nem tartozó dolgo­kat beszél. Vicceket mond, apró, érdekes tör­téneteket, pletykákat, pajzán botrányokat ecsetel, azzal a szivbeli óhajjal, hogy a játé­kosok ne a játékra, hanem rá figyeljenek. Mikor látja, hogy ebbeli óhaja nem megy tel­jesedésbe, mindig csendesebb lesz, majd min­den átmenet nélkül, nyitott szemekkel elal­szik. Ugy kelt neki. Záson István. kibicek hatodik fajtája: 6. A szenvodő kibie. Miután se szólni, se Sok millió ember, Szén ved gyomor-bajban, De itt az H3SESISEÖ I _____őjógjjbatás páratlan. 2

Next

/
Thumbnails
Contents