Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-09 / 57. (3167.) szám

^I^GAT-MAíAAR-HIRMa 1988 március 9, csütörtök. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ APRÓSÁGOK A VILÁGBÓL L Gyorsaság A gyorsaság nem boszorkányság. De im­ponáló tény s a sebesség 'kritériuma beletar­tozik a civilizáció előnyös sajátságai közé. Csodálatos teljesítmény például, hogy a né­met választások eredményét a világ, Gibral­tártól Yokohamáig, a vasárnapról hétiőre virradó éjjel három óra tájban pontosan tud­ta. Negyvenmillió szavazatot öt. éra alatt ösz- szeszámoltak s az idő annyira rövid volt a művelet végrehajtására, hogy szó sem lehe­tett csalásról, visszaélésről. A szerencse kija­vításához idő kell s a német választás ered­ményével kapcsolatban a legelkeseredettebb ellenség sem kockáztatta meg az ilyenkor máshol obiigát feltevést: a hatalom csalt, rosszul számolta össze a cédulákat. Németor­szágban tehát negyvenmillió szavazatot öt óra alatt összeszámoltak, Görögországban alig egymillió szavazat, összeadása immár napok óta tart., anélkül, hogy akár hozzávetőlege­sen képet sikerülne formálni a görög válasz­tások eredményéről. Közben két diktatúra bonyolódott le Athénban, gyönyörű nevű tá­bornokok ragadták meg a hatalmat s ismét elengedték, de a választási biztosok számol­nak, csak számolnak, egyre számolnak, anél­kül, hogy kijönne az eredmény. Valószínű­leg palatáblákkal, számolólécekkel, hosszú papirsávokkal dolgoznak, hogy ennyire nehe­zen megy a munka — s biztos vagyok ab­ban, hogy a végén a gyenge matematiku­sok az egyszerűség kedvéért lekeritik a vég­eredményt s a összeget csak „aprokszimati- ve" mondják meg. mint Arisztid a telefonszá­mot. Németországban gyorsabban ment. Ez a gyorsaságkiilönbség is jelent, valamit. IL Rqsbs kirek Hollywoodból Olvasom, hogy Hollywoodban a fii mgvár tás beszüntetéséről tanácskoznak. A dekonjunktú­ra elérte tetőpontját, nincs pénz, nincs hitel. A váratlanul kitört amerikai bankkrizis meg­adta a kegyelemdöfést a hajdan virágzó ipar­ágnak. Iparágak születnek, iparágak halnak s mint hogy eltűnt a világból a valamikor óriási virágzásnak örvendő szürszabóipar, el­tűnik Hollywood is. Természetesen a filmvá­ros csődje nem jelenti a film csődjét e má­sutt, máskor bizonyára fokozott erővel és uj szinponapában ismét kibontakozik a filmkul­túra. Talán nem mint iparág, hanem mint művészet, ami nyilván nem volna kedvezőt­len fejlődés- De Hollywoodban nagy csillag­hullás lesz. A hatalmas pénzügyi tranzakciók méhében fogant filmsztárok és íilmszüzsék eltűnnek a feledékenység homályában, a tőzsdéken nem jegyzik többé őket, a kiíe- nyésztett telivéreket nem futtatják. Greta Garbó talán a tűzhely mellé áll a konyhában és hatalmas kar-izmaival tésztát fog gyúrni. Mondják, hogy szereti a házias foglalkozáso­kat. Marlene Dietrich nyugdíjba vonul, vagy visszajön a kis európai filmekhez. A kedves LiJian Harvey hiába tette meg az utat a messze Hollywoodba, későn jött., kapuzárás után. A gazdasági krízis elborítja tüzes lá­vájával a ,,-bün ragyogó városát"', ahol az er­kölcsök végül annyira leromlottak már, hogy a nők nadrágban jártak, a férfiak szoknyá­ban. Mi pedig kiradíroztuk az aktualitások so­rából a moziváros nevét, s hozzáírjuk emlé­keinkhez, oda, ahol Julius Caesar, Sparta, a reneszánsz, a prosperitás — s talán a béke és a boldogság fogalmai szerepelnek. Béke Hollywood poraira s valóban mást nem tehe­tünk, minthogy kívánjuk a városnak, támad­jon föl minél előbb pénzügyi halottaiból, szebben és jobban, mint eddig létezett. Hl PhzUppe Berthelot A francia diplomáciai élet porondjáról le­tűnt egy alak, aki gyakran letűnt már és újra feltűnt, gyakran állt a vita előterében és gyakran maradt a háttérben, holott ő igaz­gatta az európai nagypolitika cirkuszát. Phi- lippe Berthelot, a Quai d'Orsay hatvanhat­éves „állandó tényezője" átadta helyét Ale- xis Léger-nek, Briand negyvennyolcéves szellemi utódjának- Pbilippe Berthelot a fran­cia polgári baloldal legragyogóbb jelenségei közé tartozott, — nem csak ő, hanem az egész Berthelot-osalád, mely sorra adta a harmadik köztársaságnak a nagy politikuso­kat, matematikusokat, kémikusokat és — bankárokat. Épp úgy, mint egy másik csa­lád, a Poinoarék. Giraudoux, a francia diplo- mata-iró „Bellá<‘-jábau megírta a két óriási család középkori gyűlölködésekre emlékez­tető háborúságának történetét, amelyben hol a baloldali Berthelot-k, hol a jobboldali Poán­carék voltak fölül. — Philippe most békésen távozik a porondról, ahonnét gyakran erő­szakkal távozott és erőszakkal került vissza. Ez a Berthelot a gall szellem csodái közé tar­tozott: külsőleg temperamentumos, lelkes ember, szellemes, poéneket kereső, könnyed pozőr és szárnyaló fantázia, bévül hideg mér­legelés, végtelen józanság és önfegyelem, lo­gika, felfogó képesség, ember- és dologisme­ret. A két pólust páratlan emlékezőtehetség és páratlan munkabírás tartotta össze. Ber- thelot-ról mesélik az anekdótát, hogy Lon­donban egyszer lord Curzonnal tárgyalt s a nemes lord tiz szakértővel, ötveri mázsa ok­irattal várta az egyedül belibegő franciát. „Hol vannak a szakértői?" — kérdezte cso­dálkozva az angol. „Nincsen szükségem szak­értőkre" volt a válasz. „Hol vannak iratai?" „Nincsen szükségem iratokra". S a gall kér­kedéssel odavágott válaszban az volt a nagy, hogy tényleg igaz volt. Philippe Berthelot ál­lítólag huszonhatezer latin idézetet tartoga­tott fejében, készen arra, hogy a legmegfe­lelőbb pillanatban lecsapjon velük. Senki sem értett annyit a diplomaták közül az irodalom­hoz, a művészethez, a zenéhez, mint ő, de a közgazdasági problémákhoz sem és egy ízben megszégyenített egv kínai delegátust, akinek előadást tartott a legrejtettebb 'kínai tarto­mányok belviszónyaírói. Azt mondják, hogy pontosan ismerte a világ százezer vezető em­berének életét és jellemét... Amig ő volt a Quai d'Orsay élén, a francia diplomáciát nem érhette kudarc, mint ahogy 1920 óta tényleg minden úgy sikerült Európában, ahogy Fran­ciaország, illetve a Quai d'Orsay, illetve Phi- iippe Berthelot akarta. Mi lesz most, ha ez a nagy ember elhagyja helyét? Alexis Léger, az álmodozó költő, aki a francia diplomáciá­ban Aristide Briand és Paul Claudel keresz­teződését jelenti, nagy feladatot vállalt, ami­kor ugyanazt akarja végezni, amit Philippe Berthelot végzett. gzvafkó Pál SZEPLOT Kétszázezer fiatalkorú csavarog Amerikában Tii millió mimkaaélküli, huszonöt millió éhez© A vándorló h©bo~ifjak tragikus élete A tavaly téli ködös reggeleken Miami (Flo­rida) cheriff-je munkanélküliekkel töltött meg egy-egy marhaszállitó kocsit —• munka­nélküli férfiakkal. Elküldte őket így, marha- szállító kocsin körzetének határáig. Ott már várta őket a szomszédos Fort. Lauderdale •sheriffje, aki átvaggonirozta őket egy másik marhaszállitó kocsiba, s elküldte őket az ő körzetének határáig". Ott már várta őket a szomszédos Saint Lucie sheriffje s átvaggo­nirozta őket a harmadik marhaszállitó kocsi­ba s elküldte őket az ő körzetének a határáig. Ott nem várta őket Brevard County sheriffje. Onnét nem szállították őket tovább. Hanem gyalogosan lassan visszaértek Miami-ig s ak­kor ez a szállítás újra kezdődött. S a mun­kanélküliek tanúskodása szerint számtalan­szor megtették ezt az utat fölfelé marhaszál- litőn, lefelé gyalog. De ez tavaly volt. Ez a rendszer — mert valóban rendszer volt —■ amely a vándorlókat örökösen vándorlásban tartotta, sőt számukat még gyarapította is meglehetős drága mulat­ságnak bizonyult. Számításba véve a vonat költséget, a marhaszállitók kopását, a ,csésze" kávét vagy egyéb eleséget, amit az emberek kaptak, sokra ment fel a kiadás dolgában. No meg hát az elnökválasztás óta sok elv is meg­változott. Miami s a többi városok sheriffjei parancsot kaptak, hogy a munkanélküliek kérdésével nem -azon szempontból foglalkoz­zanak, hogy az embereket kitoloncolják, ha. nem inkább foglalkoztatni igyekezzenek őket. A kérdés csak az, hogy az idei téli tizennyolc millió munkanélkülit, akik hozzátartozóikkal együtt huszonöt millió éhezőt jelentenek, mi­vel foglakoztassák? S ez a huszonöt milliós számítás minimális adat, amelyből Comi'ssio. ner Stewart szerint a. 'munkakerülőiket, és használhatatlan elemeket leszámították. Huszonöt millió éhező ember akkora adat, hogy tulajdonképpen nem is tudjuk felfogni. Éppen úgy, mint a háború alatt, amikor vala­mely csatában jelentették, hogy ennyi s eny. nyi ezer ember elesett, az ember nem is ezörnyül’kődött annyira, mint amikor három súlyos sebes ültéit látott a saját szemével Az Egyesült Államokban is igy van. Newyorkban, Washingtonban, Csikágóban, Passadenában órákig lehet a városban sétálni anélkül, hogy egyéb ijesztő látvány tárulna a szemlélők elé, mint a város kertrészében padokon alvó sá­padt emberek. De ha valaki a városi szemét­telepen eleségért kutató és kaparó, beesett szemű, lerongyolódott, elkeseredett, csoportot lát, amelyben asszonyok és gyerekek járnak elől, akkor egyszeribe felfogja a munkanélkü­liség egész vérfagyasztó voltát. Felfogja a bor­zalmat, amikor ki6 csoportban látja megnyil­vánulni, holott a 25 milliós adat mint olyan, semmit sem jelentett számára . . . Az amerikai újságok és képeslapok az utóbbi időben ijesztő történeteket' írtak az amerikai depresszió egyk legfájóbb megnyil­vánulásáról: a csavargó fiukról és fiatal em-, berekről. Nagy csoportokban kalandoznak ezek a hontalan és fillértelen ifjak — sápadt, arcú amatőr ,hobo"-k.. A ,hobo“ kifejezés is az utolsó évek gyümölcse az Egyesült Államok­ban. Elszánt, nincstelen, foglalkozásnélküli csavargót jelent. Természetesen a ,hobo", ha igen éhes, gyakran a törvény paragrafusaival is ellentétbe kerül. De mindig udvariasan s a jó modor szabályai szerint kezdik a kérege­tést. Amikor a gangsterek még divatosak vol­tak (még ezen a téren is van divat!), a hobo-k sorából kerültek ki a rekiuták. De sohasem a tisztjeik. Azok a hivatásos betörők közül emelkedtek ki. A hobo-k alapjában véve egyáltalában nem kriminális tettekre hajló egyének. Csak csavargók. Csak a viszonyok folytán, a munkaszerzés nehézségei miatt jut­nak odáig. Az Egyesült Államokban ma két­százezer csavargó fiú vau. Newton D. Baker szociális segélyintézete Jutott hosszú utánjá­rással ehhez az eredményhez, de sok más jó­tékonysági és szociális intézmény még ma­gasak ra becsüli számukat. Valóságos hordák­ban mennek városról-városra, soknak közülök szülői engedélye van a vándorlásra. A szülők szivszaggatő sorokban írják, hogy képtelenek gyermekeiket ellátni s ezért eresztik őket vándordíjukra, azon reményben, hogy valahol majd mégis csak el tudnak helyezkedni. A Pacific Ha.ilway kimutatást közöl arról, hogy havonta 6000 fiatal ember, legtöbbjük húsz esztendőn aluli, utazik ingyen a vonat- jain. Mr. Joseph Lallange főfelügyelő, garan­tálja ezt az adatot. A saját szemeivel látta ezeket a csoportokat. Ezek nem igazi csavar­gók, hanem iskolát, sokszor néhány év egye­temet végzett, rendesem nevelt, jobb csalá­dokból való fiuk. Lallange szerint szívfacsa­ró látvány ezeket a fiukat figyelni, -annyira meglátszik rajtuk, hogy iskolában a helyük... A Southern Pacific igen humánus vonattár. saság: a fiukat hagyják utazni. De nehéz is volna megakadályozni az utazásaikat. Ren­desen óriási csoportokban kapaszkodnak fel a tehervonatokra e két-háromszor annyian vannak, mint a vonat személyzete. Ha el akarnák őket. kergetni, amennyiben a fiuk ellentállnának, fegyveres beavatkozásra könnyen sor kerülhetne. A Southern Pacific, meg a többi vonattársaságok inkább hagy­ják a fiukat ingyen utazni­ÁUamonkint, sőt városonkint igen külön, böző elbánásban részesülnek ezek az ifjak, akik igy vándorolnak. Miami fogadja őket a legkedvesebben, kapnak egy fürdőruhát hasz­nálatra s egy egész nap szabadon élvezhetik a híres miami strandot. De másnap reggel ki­toloncolják őket « körzet, határán. Az egyik reggeli vonat. — melyet a publikum „Hobo Express"" néven ismer — minden reggel visz nyolc-kilenc csavargó gyermeket. Akit azon kapnak, hogy másodszor visszatért, azt hat. hónapi utmunkólatra Ítélik. Kemény, fárasz­tó, szigorú munkára. Atlanta, a ,hobo" ut egyik természetes stációija, a megfogott, osa­májfoltot és minden­fajta bőrbetegséget azonnal megszűntet a világhírű Földet* föle aradi MarslI-crime és szappan Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a MARGIT- CRÉMET sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti MARGIT-CRÉME sehol nem kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: JSz. ERZSEBET gjógyszesíár, j Siatisiava (Pozsony) Dana a. 38 j ; ^3B0—gMBBKgaH—BB3—8—T1VIM fi I iH vargót harminc napi kényszermunkája ítéli. Ezért természetesen a csavargók messzire el­kerülik Atlantát. -Mégis 6000 csavargó ífiut fog­tak ott el 1932 szeptember havában. Los An­gelesben havi 11.000-re teszik a kóborló fink számát. És igy tovább. A fiuk maguk igen különböző természetűek és eredetűek New Orleamsban Bouchexeau rendőrfelügyelő maga látott számos ifjút, akik golf adjusztirungban, színes inggel, ele­gáns kalapokkal szálltak le a tehervonatról ingyen utazásuk után s föl voltak háborodva3 mert az állomásokon nincs hírszolgálat: vagy­is hogy a fontosabb újsághírek nincsenek föl­szegezve s akik nem voltak hajlandók -mun­kát vállalni napi 4—5 dollár alatt, mert azt találták, hogy ingyen is megélhetnek. De ezek í kivételek lehetnek, vagy az is lehet, hogy vándorlásaik legelején voltak. Mert vala­mennyi szociális éis karitatív intézmény arra. a tapasztalatra jutott, hogy -a 'kóborló fiuk ! elégtelen táplálkozástól súlyosan legyengül* i tek, 25 százalékuk beteg, szörnyű piszkosak s j igen soknak kórházban volna a helye. ! A legutóbbi időben a kóborló fiúikat meg is vizsgálják, mert ma már nagyon sok leány vándorol fiú ruhába öltözve. Szegénykék ret­tenetesen elfáradnak, lerongyolódnak, elke-. serednek . . . Igen bátran igyekeznek vala­mely helyre jutni, ahol megélhetnek, de nem megy. Mindjobban lezüllenek e arra a sorsra jutnak sokszor, amely azután elzárja előlük a tisztességes társadalom ajtóit. Néhány évvel ezelőtt az egész müveit tár­sadalom felháborodva hallott az orosz csavar­gó gyermekekről. Mintha ma már eltompul­tunk volna, a lapok eddig nem is írtak az amerikai csavargókról s arról a nagy prob­lémáról, amely az amerikai állam előtt van ezeknek a visszahódiitáaáról vagy visszaszokta- tásáról a rendes társadalomba. Mert az Egye. sült Államok népének mindig volt egy kis hajlama a vándorlásra, A „bobo" tulajdon, képpen szimpatikus alak az amerikai fantá­ziában s ha szépen kér egy 'kis élelmet, kap is -a legtöbb házban, ahol egy kis jómód van. A régi időben is szerettek az amerikaiak vándorolni, a legtöbb tengerész, ha megunta a tengert, a szárazföldön kujtorgott s azután egy idő múlva megint hajóra szegődött. Sőt a társadalom minden rétegében voltak amatőr ,,hobo“-k. Az amerikai konzulátusban (de még a diplomáciában is) vannak ma köztisz­teletben álló egyének, akik valamikor kobos. kodtak. Akkorában azonban ez inkább nyári mulatság volt, főképpen mulatság, tapaszta­latszerzés. Ma szörnyű kényszer, a nyomor rettenetes hatása következtében. Azelőtt ka­landvágy és munka-kerülés volt a hobok moz­gató ereje, ma életösztön és munkaalkalmak hiánya. Eddig az amerikai csavargó fiuk még nem kerültek a rendőrséggel véres összecsa­pásra- Még eddig nem. De a holnap sorsa is­meretlen. Éhség, keserűség, -kommunista iz­gatás förtelmes tanácsadók. Márffy-Mántuano J uditiv. — A pozsonyi YMCA iskolai hireí. A po­zsonyi YMCA mindazoknak, akik most jelent­keznek a,z esti nyelvtanfolyamaira (szlovák, szlovák helyesírás, cseh, német, magyar és an­gol) 50 százalékos kedvezményt nyújt. A tan­folyamok 2 és fél hónapig tartanak. Az YMCA tavaszi autótanfolyama március 9-én nyílik meg. Teoretikus és praktikus oktatás megegye­zés szerinti időben. A munkanélküliek nagy kedvezményt élveznek. Beiratás és információk a sáncuti YMCA-ban. (Tol. 23-44.) EnwnOTnamr Az 1933. évi Nagy Képes Naptárunk expedíció! és porlóköltsége feléken 5.— fit! Boronát igen tisztelt előfizetőin1* bélyegekben ;s bek'Mis*!!? !ű§d?i!'va?«iiinv?!?’s Praha, Panské 12 L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents