Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-07 / 55. (3165.) szám

1038 márdho* 7, dott. Amikor a porcokig tartó ünneplés zaja elcsendesedett s beszédébe kezdett, ismét íelviiha-rzott a kommunista agitátorok lerv- szerii lármája. Holota azonban erőteljes hangjával íuliharsogott minden lármát. — Négy évvel ezelőtt — mondotta — ezen a helyen azt mondottam, hogy dolgozni aka­rok Érsekújvár lakosságáért, munkásságáért és polgárságáért egyaránt, politikai pártállá­sokra való tekintet nélkül. Most négy év után csak annyit mondhatok, hogy betartot­tam ígéretemet. Hiába kiabálnak a kommunisták, mi anya­gi képességeinket meghaladó mértékben eleget tettünk a szegény néppel szembeni k ötéi es ségiinkn ek. Olyan népkonyhát létesítettük, aminek nincs párja Szlovenszkőu. Akik most itt ordítoz­nak, azok az elsők akkor, amikor igénybe kell venniük a polgárság támogatását. Csúnya hálátlanság, amit most tesznek. (Úgy van! Úgy van!) Én nem vártam hálát önöktől, de mi volna magukkal, ha én mint városbiró is úgy viselkednék magukkal szemben, mint ahogy viselkednek itt a pol­gársággal szemben. De ne féljenek. Maguk hálátlansággal fizetnek azért, amit mi tet­tünk a szerény népért, mi azonban nembosz- szuljuk meg magunkat s a támadókra kenyér­rel fogunk visszadobni. Tomboló éljenzés tör ki e szavakra. Az emberek felugrálnak helyeikről s úgy ün­nepük Holotát, ak: mély felindulísággal áll a hullámzó tö­meg fölölt. — 3zégyelném magamat, — mondotta to­vább — a maguk helyén. Százötvenen próbál­ják tulkiabálni egyetlen ember hangját. Ha olyan bátrak, jöjjenek velem vitatkozni, szern- tőí-szembe, egy az egy ellen. Nincs itt pro­gramra szükség, érsekujvári magyar testvé­rek, kiáltsátok velem együtt: — Éljen az 1-es számú lista! Az egész terem ismét mint egy ember fel ! ugrik a helyéről s magánkívül tombol, él­jenez, tapsol. Kalapok repülnek a levegő­be, könnyes szemekkel kiáltja mindenki, asszonyok, leányok, férfiak, öregek, fiata­lok; Éljen az l-es lista, éljen Holota János! i A tömeg a leglelkesebb hangulatban tódult i ki a Fődérre s még egy óra múlva is az 1-es számú lista éltetésétől hangos az egész város. A kommunista tüntetők immár szóhoz sem jutnak s Érsekújvár magyarsága az 1-es szá­mú lista biztos győzelmének tudatával tér nyugovóra. i Berlin, március 4. Két fontos világdátum: Amerikában március. 4, — Németországban március 5. Gyökeres változások előtt az ország helyzete itt is — ott is. S bár a politikai idegzetében végsőkig feszített német nemzet lázas érdeklő­dését Hitler politikai hadműveletei kötik már­cius első vasárnapjához, — az ön fegyelmezet­tebbek figyelme a fontos vasárnap előestéjén Amerika felé is fordul, — reménnyel, de nem kevés aggodalommal nézik az óceántuli hangu­lat- s helyzet-vált ozást. — Rooecvélt gefallt- mir nicht, dér Kéri seheint sebr hitzig zu verdén, paseen‘s auf: ein Weltskandal st-eekt noch dahinten (Nem tetszik nekem Ro csévélt, a fickót tűibe vésnék látom, vigyázzunk: világbotrány körvonalait sejtem). — jelenti ki beszélgetésünk folyamán egy Ame­rikát járt a. D. diplomata. Különösen erős tűzálló-anyagból kell annak a jégbe hűtött edénynek lennie, mely hirtelen forró gőzben robbanás nélkül bírja ki az óriási hőváltozást. Társadalmi Éle # A pozsonyi Toldv Kör kitűnő műkedvelő gár­dája április 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a városi színházban Maison Ernőné rendezésében az Ingyen ól ők című énekes színjátékot adja elő. # A Lévai Kaszinó legutóbbi kulturestjén Maj- thényj László olaszországi utjának tapasztalatairól számolt be. A mindvégig érdekfeszi tő előadás nagy tetszései találkozott. Szent-Ivány Valéria az est ke­retében Szalhmáry Miklóssal zongora-hegedű ket­tőst játszott, Hubay-szerzeményt adva elő nagy művészi készséggel. Bógner Gyula egészségügyi kérdésekről értekezett ugyancsak nagy figyelem mellett. A kaszinó következő kulturestjét március 5-én tartja. # Az alsószeli evangélikus Kultur Kör folytatja ez évben is az ismeretterjesztő, vetilettképes elő­adások megrendezését. A hallgatóság továbbra is nagy érdeklődést tanúsít a nívós és érdekes elő­adások iránt, amelyeket a tantestületek tagjai tar­tanak a földrajz és történelem köréből. # Nemespann műkedvelő ifjúsága az elmúlt nap nagy sikerrel adta elő Gárdonyi Géza háromfel- vonásoe színmüvét, „A bort“-t. A szereplők közül ■dicséretet érdemel Csuthy Ilonka, Hurta Ilonka, Babos Mariska, Csuthy Mariska, Lestyánszky Vali- ka, Latecska Bözsike, Csiffáry Jenő, Csuthy Jenő, Szabó Rezső, Pallya Jenő, Mácsay Gusztáv, Var­sányi Dezső, Hurta Jenő, Szabó Tibor, Dráspó Lajos, Varsányi László és Lipcsey Rezső. Az elő­adás rendezője Csuthy Sándor, a keresztényszo- oialista párt helyi elnöke volt, aki kitünően ellátta feladatát. # Az országos keresztényszocialista párt komá­romi körzetének kulturdélutánján Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselő nagyszámú hallgatóság előtt tartott előadást a külügyi helyzetről. # A kassai zsidó leányegylet „rongyos álarcos háU-jára, amely március 11-én lesz a Schalkház nagytermében, nagyszerű meglepetéseket készít elő az ötletes rendezőség. Dolláros szeremcseceoma- gok, 1000 koronás dij, műsor a levegőben előadva, csak ízelítője annak, ami előkészületben van. # A SzMKE iglól szervezete márci/us 11. és 12-én este és 19-én délután a városi színházban műkedvelői előadást rendez. Színre kerül a Tom- my és Társa című kitűnő 3 felvonásom Anday- Bzilágyi-Tamássy operett. A jegyelővétel (Lőcsei u. 6. sz. alatt, tel. 17.) már javában folyik. ih Március 4-én. ma adja át Herbert Hoover a probibiciót buktató Rooseveltn-eik az elnöki szé­ket .Ez a szék nincs rózsákkal bélelve, vagy ha leplezetlen győzelmi örömében Rooseve't egyelőre rózsásnak is látja helyzetét, csakha­mar kiütköznek belőle a tüskék is, melyeket eddig gondosan takargatott a nem remélt mé­retű győzelem szülte mámor. A novemberi választások óta a problémáknak damoclesi pengéi lógnak az elnöki trón fölött, s bár Roosevclt egyik legnagyobb ütőkártyáját, máris kijátszotta, s a probibiciót. mint fölösle­ges szemetet végképp ki akarja az Egyesült Államok területéről söpörni, ez az ezer és egy magánérdeket érintő intézkedése is elég okul és atkáimul fog elleneseinek szolgálni, hogy he­lyét az elnöki székben minél kényelmetlenebbé tegye. Mert eltekintve Amerika belső eladóso­dottsága megoldási lehetőségeinek kilátástalan- ságáitóí, olyan veszedelmes válaszút előtt áll az U. S. A. hivatalbalépő uj elnöke, hogy annak szerencsés, vagy szerencsétlen megválasztásá­tól függ, vájjon neki, vagy az annyira viseza- kivánt prosperitynek törik-e ki végképp a nyalka. — Lenni, vagy nem lenni? — elzárkózni, vagy nem zárkózni eJ Európától? —- mered eléje tronmlépése első percétől kezdve a nagy kérdés, melyet második, de neon utolsónak a háborús adósságok végleges rendezésének igen veszedelmessé válható nagy-nagy problémája- fog számtalan egyebek társaságában követni. Alig képzelhető el tehát, hogy a távozó Hoover no vágyódjék őszintén az után a jól megérdemelt nyugalom után, mely felé akara­tán kívül, de most már valószínűleg mégis szí­vesen indul. Harc és háború, örökös dilemmák, nemzeti és nemzetközi intrikák tüskés-bokros ágai helyett Kalifornia narancs-erdői, Palo-Alto pálmái s Stanford egyetemi kertváros nyíló kaméliái várnak a, megoszlik, elfáradt, de lelkében immá­ron mindenkivel és mindennel megbékélt haza­térőre. Hadd meséljek Herbert Hoover e napsütéses, békés otthonáról valamit. 1923 decemberétől 1924 márciusáig Palo-Al- tóban, Kalifornia egyik legszebb, legkedvesebb helyén töltöttem a telet. Véletlenül kerültem oda. Azaz, véletlen nincs, minden az események kapcsos sorozatának egy- cgy láncszeme, előt-tevalók okszerű pontos kö­vetkezménye. Életünk százkilométeres sebes­séggel rohanó szekerének irányítását láthatat­lan sofőr, a fá-tum intézi, magunk — ha elég bennünk a hit é6 az erő — legföljebb fékkeze­lők vagyunk. Amerikai és kanadai előadássorozatának be­fejezése után Apponyi Albert gróftól elbúcsúz­ván, Kanada magyar telepeseit kerestem föl, hogy Apponyi nevében és megbízásából, aki a messzenyugat. magyarjai meghívásának szemé­lyesen már nem tehetett él-eget, üdvözletét és üzenetét adjam át. Dehogyis gondoltam még amerikai utam ikez- detén Kanadára, Montreálra, Torontóra, Winni­pegre, Vancouverre, — még kevésbé az öt nap expressznyi-re fekvő Kaliforniára, — Palo-Altó- ra, Standlordra, — Hooverr-e. Montreálban Beatty, a Canadian Pacific Rail- way Company elnöke, a nem tudom hány ezer kilométer hosszúságú kanadai vasúthálózatuk összes vonalára érvényes elsőosztályu szabad­jegyet, © a vasúttársaság tulajdonát- képező ti­zenhét luxusszállló vendégszeretetét ajánlotta föl, s a társaság egy tisztviselőjét osztotta be látogatásom tartamára kiséret ül. így aztán könnyű volt hálókocsik és luxus- szállók kényelmében a rengeteg utat Montreál- tól Vancouverig gond és fáradság nélküli meg­tenni, s bolondság lett volna Vancouverből, Ka­nada és Kalifornia határvárosából tovább dél­nek is rá nem szánnom magamat a további gyönyörű kaliforniai utr' Ez juttatta eszembe a hires stanford-i egyete­met is, melynek környékétől elragadtatva-, a téli hónapokra a szomszédos P aló-Alt óban tele­pedtem meg. Palio-Alt-ótói rövid sétaút a legideálisabb fek­vésű amerikai egyetem, Stanford. Téli kalendáriumot meghazudtoló, nyárinsan napsütéses reggelen gyalog vágtam a pálmák­kal szegett tizenötperces útnak. Pompás Lincoln-koc-si fékezett közvetlen kö­z-elemiben. Vezetője, kedves idősebb ur, föltárja a gé-p ajtaját, s kezével intve, beinvitál. — Bocsánat — mondom —, valószínűleg té­vedésben van. — idegen vagyok, csak tegnap érkeztem, valakivel összetéveszt talán. — Dehogy — feleli mosolyogva —, látom, hogy külföldi, errefelé ritka a jólöltözött gya­logos idegen, — szokás ez nálunk, h-a egy irány­ban vezet utunk, szívesen fölajánlom a ko-csit, hová vezessem el? — Stanfordba igyekszem, az egyetem elnökét látogatom meg. — Akkor rendben vagyunk, nekem is Stan­ford az otthonom. Raynmnd Wilbur elnök meg jóbarátom, jöjjön velem, neki s a többieknek is majd személyesen mutatom be. Nos, nem véletlenek játékos láncolata az élet, s nem csupán zsinóron rángatott bábok az em­berek? így csöppentem be Stanford életének belső közepébe mindjárt az első reggelen. Egy vadidegennel ily vakbizalom, ugye mi- nálunk ismeretlen fogalom? Amerika keletjén sincs máskép, Newyorktól, Csiikágöt-ól messze eső nyugatján, a becsületes kaliforniai partokon azonban megszokott dolog. Ők csodálkoztak, hogy én csodálkoztam rajta. S lépésről-lépésre, akaratlan s öntudatlanul így vezetett a Gondviselés Stanfordba, § ké­sőbb Hoover közelébe is. Stanford ma Hoover egyetemének számit Mint teljesen vagyontalan, fiatal diák itt- ta­nult-, dolgozott, karrierjének itt- rakta le alap­ját az Egyesült Államok későbbi elnöke. Hoover. Diadalmasan küzdelmes ifjúságának ezer em­léke fűzi Hoovert e helyhez, s e látszólag rideg, szófukar ember leikébe némi bepillantást enged talán, hogy dicsőséges pályafutása végén ismét csak ehhez a helyhez húzza vissza a szive. Erdőkkoszoruzta dombhalomra, az egyetem- város közvetlen közelébe emelt maga és csa­ládija részére otthont, s e békés családi fészek­be vonul vissza évek szakadatlan munkája után a hófehérre őszült elnök. S itt álljunk meg egy pillanatra, s hadd mond­juk el, mint keletkezett Hoover mai ott-hona, Stanford. Stanford Ue’and dúsgazdag kaliforniai föld- birtokosnak egyetlen fia 18 éves korában tü­dővészben meghalt. A gyáezbaborult apa fia emlékére alapítványt lett. Nyolcezer acre-nyi erdejét, s ötven millió, dollár készpénzt ajánlott fel egy a higiénia minden követelményeinek megfelelő egyetemváros építésének céljára. — Ha már az én fiamnak el kellett pusztul­nia. mentsük meg nevében a jövő generációt. Feltételül szabom, —- irta elő az alapítólevél. — hogy az egyetemet a nyolcezer acre-nyi er­dős terület kellős közepére építsék, egészségá-p-o- lás, s minden sportok művelése szempontjából berendezése a legtökéletesebb legyen, s boldo­gult fiain emlékére „Leland Stanford junior University“-nek neveztessék el. 1891-ben felépült, 1896-ban a sanfranciskói földrengés alkalmával felerészben elpusztult — az alapitó Stanford és felesége újabb adomá­nyából azonban ismét helyreállították, még tö­kéletesebbé alakították az Egyesült Államok eme egyik legmodernebb berendezésű, legegész­ségesebb fekvésű, diákjóléti alapitványókkal dúsan felszerelt egyetemét. Némi fizikai munkák vállalása ellenében itt kapott tanulmányai befejeztéig teljes ellátást és tandíjmentességet a templom egerénél is szegényebb, de ambíció, tehetség s munkavágy- tól túlontúl telített fiatal Herbert Hoover, Ame­rikának későbbi elnöke. Staníordi látogatásaim folyamán sok érdeke­set meséltek róla, az egyetem egydcét profesz- szóra egykori iekolatársa volt, g a hozzá érzel­mileg és barátilag legközelebb álló Ádams pro­fesszor igazgatója is lett annak a nagyfontoe- ságu, értékes háborús könyv- és okmánygyüj- teménynek, melyet mint az ,American Relief Administration“ megszervezője és elnöke há­ború alatti és utáni sok évi európai utazásai fo­lyamán gyűjtött s ajándékozott a staníordi egyetemnek Hoover. Észrevette, sejtette, hogy az emberiség amy- nyira meg fogja a háborút, e annak 1917. évi szülöttét, a bolsevizmust utálni, hogy ahol csak tehetik, még a rájuk vonatkozó emléket is meg fogják semmisíteni, s csak később jut eszükbe, hogy a történelmi adatok hitelessége szempont­jából még a legjelenbéktelenebbnak látszó adat, háborús emlék megőrzése is fontos s pótolha­tatlan veszteséget jelentene, ha e borzalmas idők ezerfelé szórt adatait, okmányait az utó­kor számára a leggondosaban össze nem szed­nék. Belgiumban, Franciaországban, Németor­szágban, de főkép Oroszországban a boisevíz­műé iöfészkében és Magyarországon, a bolse- vizmus 1919. évi fióktelepén, nemkülönben a mindig zavaros Balkánon csendben, észrevétlen, magánadakozás, ha másképp nem, vétel utján ládaszámra -gyűjt össze mindent, ami a világ­háborúval és a bolsevizmussal összefüggésben állott. A gyűjtött anyagot hajórakomány szám­ra egyenesen Stanfordba küldi. Megalapította a „Hoover War Library“-t s a st-anfordi egye­temnek ajándékozta azt. Ennek a háborús könyvtárnak, illetve ma­gyar gyüjteményrészének Tévén kapcsolódtam 1923—1924. telén a „Hoover War Líbrary“ munkásságába s jutottam a könyvtár igazgató­jának, Ádams professzornak önkéntes munka­társaként az egyetem többi professzorának s később Washingtonban Herbert Hoovernek tár­saságába. akivel azóta is levélben érintkezés­ben maradtam. Kérésükre időközben Scitovezky Béla, a ma­gyar parlament- akkori elnökének utján megsze­reztem s Stanfordba küldtem a magyar ország- gyűlési naplók háború előtti, alatti és utáni, összesen húsz évi időtartamra terjedő gyűjte­ményét, s magyar-angol fordítónak, munkatár­sul megszereztem Jolland Art-hur budapesti egyetemi angol professzor Edgár nevű doktor fiát, aki a magyar okmányoknak angol nyelvre való fordítását évekig végezte Staoíordban. Hoover két fiát is a staníordi high-scoolban (gimnázium) és egyetemen neveltette. Sport-te­reken, a stadionban, pompás uszodájuk verse­nyein, ahol pedig csak saját erejük, képessé­gük számit, mindig az elsők között szerepelt a két fiatal Hoover, s mialatt apjuk a magas politikában, ők a magas ugrásban s egyebek­ben szereztek babért. Erdőá domb tetejéről néz emeletes szép villá­juk a staníordi síkra, öreg napjaira ide tér visz- sza, itt fogja rendbe sorakoztatni küzdelmes múltja emlékeit, s mint csillagvizsgáló torony­ból, innen fogja figyelni Amerika további sor­sát, az uj roosevelti csillag tüzes villogását & sokat küzdött, sokat tapasztalt, sok mindenben és mindenkiben csalódott- Hoover. A felvételi vizsga helytelen pedagógiai eszköz & rimaszombati szülői értekezlet állást foglalt a pedagógia moderiícskedö kilengései ellen Rimaszombat, március 4. (A Prágai Magyar Hírlap tudósitójától.) Sieberl Károly elnök- lésével most tartotta meg a rimaszombati állami magyar reálgimnázium szülői szövet­sége kélhónaponként való gyűlését a szülők érdeklődése mellett. A gyűlésen Bayer Ar~ tbur gimnáziumi tanár értékes és nívós elő­adást tartott az uj korszellemnek az iskolák belső éleiére gyakorolt hatásáról. Az előadó kifejtette, hogy a modern, lázasan újító szel­lem a nevelés és az oktatás terén is szerep­hez jutott, pedig éppen a nevelés terén len­ne kívánatos a közoktatási intézkedések szük­ségszerű folytonossága és következetessége. Elegendő a gyakorlati szempontból igen fon­tos német nyelv tanításának 1920-ban meg­lepetésszerűen bekövetkezett beszüntetésére hivatkozni, amikor szinte egyik napról a má­sikra hirtelen a francia nyelvet tették köte­lező tantárggyá a német nyelv helyett Az elhamarkodott tanügyi rendelkezések és a tankönyv-mizériák néhánv kirívó esetét so­rolta fel ezután az előadó. A legújabb peda­gógiai ujilások közül főként az elemi iskolá­sokra kényszeritett felvételi vizsgák rendsze­rét vette alapos kritika alá. Rámutatott arra az óriási ellentmondásra, ami az érettségi vizsgák enyhítésére, illetve eltörlésére való törekvése és a felvételi vizsgák rendszere között mutatkozik. Megteremtették a kisde­dek érettségijét. Az uj találmány bevezetése óta a renoméjukat féltő tanitók a felvételi vizsga sikerének érdekében a drukkot még jobban használják serkentő eszközül. A hely­beli szülők és gyermekei bizonyos fokig előnyben vannak a vidékiekkel szemben, akik fárasztó utazás után a legnagyobb fokú rosszullét jegyében érkeznek a bizottság elé és csak nehezen hozhatók vizsgaképes kondí­cióba. Az előadó a gyermeki lélektan kiváló ismeretével boncolgatja az ilyen felvételé vizsga gátló körülményeit a megállapítja, hogy ennek a rendszernek a bevezetésére semmi szükség nem volt. Az élvezetes elő­adást a szülői értekezlet közönsége nagy fi­gyelemmel hallgatta éa elismeréssel hono­rálta r Roosevelt jón — Hoover megy Irt.: HUNGARICUS VIATOR

Next

/
Thumbnails
Contents