Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-07 / 55. (3165.) szám

Végre többség!

Irta; Szvatkó Pál

Prága, március 6.

A végzetes differenciálódást elősegítő wei- mari választójog mellett világcsodának nevezhető a német birodalmi választások tegnapi eredménye, amelyen — a várakozással ellentétben — a Hitler vezetése alatt álló nemzeti koalíció megkapta a zavartalan kormányzáshoz szükséges ötvenkétszázalékos többséget. Az angol vagy az amerikai választójog alapján a tiszta többség könnyen megszülethet, a német választójog szinte előírja a pártok kapcsolását a többség megszerzése érdekében s még így is nehéz kormányképes parlamenti frontot teremteni, mint a multiban túlontúl láthattuk.

Vatóban a német nép lelkesedésének végleges megfeszítésére volt szükség, az összes agitáoiős és szuggesztiv eszközök legkihasz- nálbabb alkalmazására, egy nagy, kipróbálásán eszmére, szinte vallásos odaadásra és a közvetlen múlt végső csődjére, végső megválására, hogy a lehetetlen lehetővé legyen s egyetlen összeforrt front, minden utólagos tárgyalás és kapcsolás nélkül, e komplikált és veszedelmes választójog ellenére tiszta győzelmet arathasson.

Most is két párt osztozik a dicsőségben: Hitler nemzeti szocialista pártja és Hugen- berg-Papen német nemzeti pártja. A győzelem oroszlánrésze azonban Hitleré, s Hugen- berg, ámbár ugyanazok a hatalmi és agitá- ciós eszközök álltak rendelkezésére, mint Hitlernek, nem tudta szavazatszámának arányát megjavítani s éppen csak megmaradhatott a régi számoknál. Ezzel szemben Hitler győzelme elsodró és lenyűgöző. A siker nagysága csak akkor bontakozik elénk, ha meggondoljuk, hogy a német birodalmi parlamentben megalakulása óta sohasem volt párt (tehát a régibb választójogok mellett sem), amely egyesíteni tudta a mandátumok 44 százalékát. 1871-ben óriásinak számított a liberálisok győzelme, akik a mandátumok 34.6 százalékát kapták. 1919-ben, a rendkívüli és diktatórikusán választott forradalmi országgyűlésen a szociáldemokraták, a helyzet urai, csak 39-9 százalékra vitték (1920- ban. az első rendes köztársasági választásom, leestek 27.3 százalékra) s azóta az eldiffe- xenoiálódás egyre nőtt.

A tegnapi győzelmet nem magyarázhatja meg a „terrork Igaz, hogy a nemzeti szocialisták (de Hugenbergék is) a választások előtt ráfeküdtek a népre és mindent elborítottak propagandájukkal, de ugyanez történt például 1930-ban is, amikor az akkori kormánypártok lehetetlenné tették az ellenzék agl iád óját: lefoglalták a rádiót, háromszáz

nemzeti szodalista újságot betiltottak, ti zenbe. tezer kommunistát és nemzeti szocialistát őrizetbe vettek, betiltották az ellenzék nyilvános felvonulásait és népgyüléseit. A tegnapi választásnak egyébként van egy pikantériája, amely megcáfolja a terror bűnbaknak való beállítását: Hitler a legdöntőbben a déli országokban győzött, ott, ahol a régi demokratikus 'helyi kormányok nem hajtották végre Göringnek csak Poroszországot kötelező szigorú rendeletéit s a szociáldemokraták, a kommunisták, de legfőképpen a kormányon lévő polgári pártok szabadom agitálhatlak. Bajorország két választókerületében a Hitler-szavazatok száma 442 ezerről 914 ezerre emelkedtek, Württem bong ben

345 ezerről 662 ezerre, Bademben 400 ezerről 630 ezerre s ugyanilyen óriási eltolódások történtek a többi nem porosz államban is: Hamburgban, Drezdában, Frankon ben. Az ellenzéki pártok egyébként nem „semmisültek meg“, ami a terror következménye lett volna, hanem az a hét millió ember, aki

A német kormány végre többséget kapott

mar (KröziHt Nftnclwuágban

A két kormánypárt együtt elérte az ötvenkét százalékot — Súlyos kommunista vereség — Dé'németország Hitler lobogója alatt — Poroszországban nincsen akadály

Papén miniszterelnöksége előtt - Feíbaia’mazásl törvény és alkotmányrevlzió

A marxista blokk meggyengült

Berlin, március 6. A német birodalmi választások vezetősége a hétfő hajnali órákban közölte a vasárnapi parlamenti választások ideiglenes hivatalos végeredményét. A 44 millió 600 ezer választó közül 39,316.873 leszavazott, ami 88 5 százalékos részvételnek felel m«g.

A német birodalomban még soha ennyire intenzív nem volt a választásokon való részvétel. A szavazatok a következőképpen oszlanak meg;

nemzeti szoe. párt 17.265.823 (11,737.015)

szociáldemokrata párt 7,176.505 (7,249.959)

kommunisták 4,845.379 (5,980.000)

centrum 4,423.161 • (4,230.644)

fekete-fehér-vör. front 3,132.595 (2>59.501)

bajor néppárt 1,072.893 (1,094.597)

német néppárt 432.105 (661.794)

keresztényszocialisták 384.116 (403.674)

német parasztpárt 114.231 (149.002)

parasztok és vincellérek 83.828 005 216)

hannoveri párt 47.723 (63.970)

álampárt 333.487 (336.451)

A többi szavazat törpepártok között oszlik meg. (A zárójelben szereplő számadatok az 1932. november 6-iki választások eredményét tüntetik föl). Az uj birodalmi gyűlés a leadott szavazatok alapján 647 képviselőből fog ál ini. Ebből a kormánypártokra, azaz a nemzeti szocialistákra és a német nemzeti pártra 340 mandátum esik, azaz 52 százalék.

Az uj birodalmi gyűlés összetétele a következő:

nemzeti szocialisták 288 (196)

szociáldemokraták 119 (121)

kommunisták 81 (100)

centrum 73 (70)

nemzeti párt 52 (51)

bajor néppárt 19 (20)

A többi pártra körülbelül 14 mandátum jut. (Előbb 21).

V égül a statisztika kedvéért föl tűn teljük a pártok százalékokban kifejezett erőviszonyát is. Az első számoszlop a vasárnapi választások eredményét mutatja, a második az 1932 november 6 iki választások eredményét, a harmadik az 1932 július 31-iki választások eredményének százalékarányát:

nemzeti szocialisták 44.0 33.1 37.3

szociáldemokraták 17.9 20.4 21.6

kommunisták 12.6 16.9 14.3

centrum 10.9 11.9 12.5

nemzeti párt 8.0 8.3 5.9

néppárt bajor 3.1 3.1 3.2

néppárt 0.9 1.9 1.2

állampárt 0.9 1.0 1.0

A poroszországi eredmény

Berlin, március 6. A hajnali órákban összeállították a porosz állami választások eredményét is, amelyek — mint ismeretes — Poroszországban a birodalmi választással egyidejűleg folytak le. A 23 porosz választókerületben ösz- szesen 23,850.429 szavazatot adtak le, a legutóbbi, 1932 tavaszán tartott poroszországi választások 22,065.425 szavazatával szemben. A szavazatok a következőképpen oszlanak meg:

nemz. szoe, 10,309.483 (8,007.384) 211 (162)

szoc. dem. 3,961.264 (4,675.173) 83 ( 94)

kommunisták 3,135.936 (2,819.763) 63 ( 57)

centrum 3,368.020 (3,371.932) 68 ( 67)

nemzetiek 2,109.546 (1,524.230) 43 ( 31)

A többi 800.000 szavazat apró pártok között oszlik meg, amelyek az elmúlt választással szemben lemorzsolódtak. Az uj porosz parlament ilyképpen 472 képviselőből fog állni a régi 423-mal szemben. A kormánypártokra (nemzeti szocialisták, nemzeti párt és a szövetséges kis pártok) 258 mandátum esik, azaz a képviselők 54 százaléka.

Hitler és Höriitg első nyilatkozatai

a győzelemről

Berlin, március 6. A kormány tagjai a kan-! választási eredmények kihirdetését, cellár palotájában várták meg vasárnap este a j Hitler kancellár az eredmény tudomásulvétele

meggy őződéses szociáldemokrata, ugyanúgy az maradhatott, mint előbb, a centrum is érintetlenül megtarthatta kádereit, sőt a kommunisták sem veszítették el törzspublikumukat. De a nemzet integráns részeit sikerült lekapcsolni a marxista pártoktól, viez- szahóditani az elmúlt évek kétségbeesettedt, megnyerni a színteleneket a határozott nemzeti eszmének — ez az emberfeletti munkával elért eredmény, amire Hitler büszke lehet.

Győzni nem lehetett volna a marxista front meggyengítése nélkül. S valóban, 1919 óta most sikerült először a polgári front oldaláról betörni a marxista falanxba, amely eddig legfeljebb egymásközötti eltolódásokat ismert, de kifelé érintetlenül állt. A két marxista párt bjokja — a kommunisták és a szociáldemokraták — 1920 óta a leadott szavazatoknak állandóan 30—42 százalékát egyesítették. Most leestek 30 százalékra, azaz csaknem oda, ahol 1912-ben álltak, az érvényesülésüket rendkívül megnehezítő régi választójog idején, amikor 28 százalék fölött rendelkeztek a birodalmi gyűlésen (s akkoriban 13 százalék demokrata támogatta őket, sőt még 1930-ban is 3 százalék demokrata, mig ez a feltétlen segítség ma végleg elmaradt). Hitler győzelmének méreteit szemléletessé teszi az a körülmény, hogy a centrumpárt, amely Bismarck ideje óta a mérleg nyelvét játszotta a parlamentben, ma elvesztette szerepét- és — legalább is egyelőire — se nem oszt, se nem szoroz.

Végre tiszta többség a birodalmi gyűléséül A múlt végzetes széthúzásának tapasztalatai után ez olyan eredmény, ami azokat is megnyugtathatja, akiket esetleg a győzők személye nem elégít ki. Megkezdődhet Németországban a nyugodt és hosszantartó kormányzás, , melynek nem kell ret tegnie a parlamenti pártok hangulataitól- Természetesen a kitartó munka csak úgy valósulhat meg, ha a nemzeti szocialisták és a nemzeti párt koalíciója kitart. Ki kell tartania, mert a nemzeti szocialisták fölénye annyira nyilvánvaló, hogy a másik párt a teljes szétzuzó- dás veszélye nélkül nem kockáztathatja meg a lázadást. A birodalom vezetésénél kilencven százalékban a nemzeti szocialistáik akarata fog érvényesülni s csak tíz százalékban Hugenb-erg-Papeué, s ez a tiz százalék is főleg a külpolitikában, ahol a nemzetiek simábbak és tapasztaltabbak, vagy a személyek kiválasztásánál és a gazdasági szakkérdéseknél. A nemzetiek kiművelt, tapasztalt és intelligens tiz százaléka jól jön a túl impulziv és kissé plebejusi nemzeti szocialistáknak — egyébként a birodalomban egyetlen akarat fog érvényesülni: Hitler

Adolf akarata, ugyanúgy, mint Olaszországban egyetlen akarat érvényesül: Mussolini

akarata.

Az uj kormány első tette a „felhatalmazási törvény" megszavaz tatás a lesz. Hitler féléves vagy egészéves szabad kezet kér kormánya számára — ez sem uj dolog a birodalomban, Brüning is pausál felhatalmazási törvényekkel dolgozott, amig nem volt kénytelen ennél is drasztikusabb módokhoz nyúlni, Hindenburg kivételes felhatalmazásaihoz. Néhány ünnepélyes és lelkes potsdami ülés után Hitler, megkezdi a birodalomnak fasiszta rendszer szerint való átalakítását, erősen kiépíti a nemzeti szempontot, a nemzeti célok érdekében átalakítja a jelenleg tisztán és önzőén magáncélokat szolgáló közgazdaságot, a külpolitikában erős olaszmagyar orientációt keres, Angliát és Amerikát igyekszik megnyerni, de a leghatározottabban ellene szegül a francia hegemónia mai rendszerének és az orosz szovjet megbontó tendenciáinak. A . monarchia visszaállításának gondolatát egyelőre kikapcsolja programjából, mert nem tartja aktuálisnak, ellenben a lehető légénélyesebben szembeszáll a német boísevizmussal, mert jól tudja, hogy a német bolsevizmus leverésével Európát hosszú időre megszabadítja a moszkvai lidércnyomástól s ezért a nagy szolgálatért a nyugati hatalmak bizonyára hajlandók Hitlernek olyan engedményeket tenni, amelyeket különben egyetlen német kormánynak sem adnának. ,

Félév múlva meglátjuk, hová vezet Hitler gazdasági és politikai programja. Félév múlva meglátjuk, megszolgálta-e a nemzeti szocializmus azt a bizalmat, amit a német nép tegnap előlegezett neki.

Mai számunk 14 o!«9ai

XII. évf. 55. (3165) szám ■ Kedd •

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeHSzkÓl €S rUSZÍflSZkÓi ellenzéki DÚrtök II. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • •; • ~ Prága 11* Panská ulice 12. 111 emelet

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKQl TlCipiLCLpjCL Telefon : 34184.

Egyes szám ár* 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHR