Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-07 / 55. (3165.) szám

Végre többség! Irta; Szvatkó Pál Prága, március 6. A végzetes differenciálódást elősegítő wei- mari választójog mellett világcsodának ne­vezhető a német birodalmi választások teg­napi eredménye, amelyen — a várakozással ellentétben — a Hitler vezetése alatt álló nemzeti koalíció megkapta a zavartalan kor­mányzáshoz szükséges ötvenkétszázalékos többséget. Az angol vagy az amerikai válasz­tójog alapján a tiszta többség könnyen meg­születhet, a német választójog szinte előírja a pártok kapcsolását a többség megszerzése érdekében s még így is nehéz kormányké­pes parlamenti frontot teremteni, mint a multiban túlontúl láthattuk. Vatóban a német nép lelkesedésének vég­leges megfeszítésére volt szükség, az összes agitáoiős és szuggesztiv eszközök legkihasz- nálbabb alkalmazására, egy nagy, kipróbá­lásán eszmére, szinte vallásos odaadásra és a közvetlen múlt végső csődjére, végső meg­válására, hogy a lehetetlen lehetővé legyen s egyetlen összeforrt front, minden utólagos tárgyalás és kapcsolás nélkül, e komplikált és veszedelmes választójog ellenére tiszta győzelmet arathasson. Most is két párt osztozik a dicsőségben: Hitler nemzeti szocialista pártja és Hugen- berg-Papen német nemzeti pártja. A győze­lem oroszlánrésze azonban Hitleré, s Hugen- berg, ámbár ugyanazok a hatalmi és agitá- ciós eszközök álltak rendelkezésére, mint Hitlernek, nem tudta szavazatszámának ará­nyát megjavítani s éppen csak megmarad­hatott a régi számoknál. Ezzel szemben Hit­ler győzelme elsodró és lenyűgöző. A siker nagysága csak akkor bontakozik elénk, ha meggondoljuk, hogy a német birodalmi par­lamentben megalakulása óta sohasem volt párt (tehát a régibb választójogok mellett sem), amely egyesíteni tudta a mandátumok 44 százalékát. 1871-ben óriásinak számított a liberálisok győzelme, akik a mandátumok 34.6 százalékát kapták. 1919-ben, a rendkí­vüli és diktatórikusán választott forradalmi országgyűlésen a szociáldemokraták, a hely­zet urai, csak 39-9 százalékra vitték (1920- ban. az első rendes köztársasági választásom, leestek 27.3 százalékra) s azóta az eldiffe- xenoiálódás egyre nőtt. A tegnapi győzelmet nem magyarázhatja meg a „terrork Igaz, hogy a nemzeti szocia­listák (de Hugenbergék is) a választások előtt ráfeküdtek a népre és mindent elborí­tottak propagandájukkal, de ugyanez történt például 1930-ban is, amikor az akkori kor­mánypártok lehetetlenné tették az ellenzék agl iád óját: lefoglalták a rádiót, háromszáz nemzeti szodalista újságot betiltottak, ti zen­be. tezer kommunistát és nemzeti szocialistát őrizetbe vettek, betiltották az ellenzék nyil­vános felvonulásait és népgyüléseit. A teg­napi választásnak egyébként van egy pikan­tériája, amely megcáfolja a terror bűnbak­nak való beállítását: Hitler a legdöntőbben a déli országokban győzött, ott, ahol a régi demokratikus 'helyi kormányok nem hajtot­ták végre Göringnek csak Poroszországot kötelező szigorú rendeletéit s a szociáldemo­kraták, a kommunisták, de legfőképpen a kormányon lévő polgári pártok szabadom agitálhatlak. Bajorország két választókerüle­tében a Hitler-szavazatok száma 442 ezerről 914 ezerre emelkedtek, Württem bong ben 345 ezerről 662 ezerre, Bademben 400 ezer­ről 630 ezerre s ugyanilyen óriási eltolódá­sok történtek a többi nem porosz államban is: Hamburgban, Drezdában, Frankon ben. Az ellenzéki pártok egyébként nem „semmi­sültek meg“, ami a terror következménye lett volna, hanem az a hét millió ember, aki A német kormány végre többséget kapott mar (KröziHt Nftnclwuágban A két kormánypárt együtt elérte az ötvenkét százalékot — Súlyos kommunista vereség — Dé'németország Hitler lobogója alatt — Poroszországban nincsen akadály Papén miniszterelnöksége előtt - Feíbaia’mazásl törvény és alkotmányrevlzió A marxista blokk meggyengült Berlin, március 6. A német birodalmi vá­lasztások vezetősége a hétfő hajnali órákban közölte a vasárnapi parlamenti választások ideiglenes hivatalos végeredményét. A 44 millió 600 ezer választó közül 39,316.873 le­szavazott, ami 88 5 százalékos részvételnek felel m«g. A német birodalomban még soha ennyire intenzív nem volt a választásokon való rész­vétel. A szavazatok a következőképpen osz­lanak meg; nemzeti szoe. párt 17.265.823 (11,737.015) szociáldemokrata párt 7,176.505 (7,249.959) kommunisták 4,845.379 (5,980.000) centrum 4,423.161 • (4,230.644) fekete-fehér-vör. front 3,132.595 (2>59.501) bajor néppárt 1,072.893 (1,094.597) német néppárt 432.105 (661.794) keresztényszocialisták 384.116 (403.674) német parasztpárt 114.231 (149.002) parasztok és vincellérek 83.828 005 216) hannoveri párt 47.723 (63.970) álampárt 333.487 (336.451) A többi szavazat törpepártok között oszlik meg. (A zárójelben szereplő számadatok az 1932. november 6-iki választások eredmé­nyét tüntetik föl). Az uj birodalmi gyűlés a leadott szavazatok alapján 647 képviselőből fog ál ini. Ebből a kormánypártokra, azaz a nemzeti szocialistákra és a német nemzeti pártra 340 mandátum esik, azaz 52 százalék. Az uj birodalmi gyűlés összetétele a követ­kező: nemzeti szocialisták 288 (196) szociáldemokraták 119 (121) kommunisták 81 (100) centrum 73 (70) nemzeti párt 52 (51) bajor néppárt 19 (20) A többi pártra körülbelül 14 mandátum jut. (Előbb 21). V égül a statisztika kedvéért föl tűn teljük a pártok százalékokban kifejezett erőviszonyát is. Az első számoszlop a vasárnapi választá­sok eredményét mutatja, a második az 1932 november 6 iki választások eredményét, a harmadik az 1932 július 31-iki választások eredményének százalékarányát: nemzeti szocialisták 44.0 33.1 37.3 szociáldemokraták 17.9 20.4 21.6 kommunisták 12.6 16.9 14.3 centrum 10.9 11.9 12.5 nemzeti párt 8.0 8.3 5.9 néppárt bajor 3.1 3.1 3.2 néppárt 0.9 1.9 1.2 állampárt 0.9 1.0 1.0 A poroszországi eredmény Berlin, március 6. A hajnali órákban össze­állították a porosz állami választások eredmé­nyét is, amelyek — mint ismeretes — Poroszor­szágban a birodalmi választással egyidejűleg folytak le. A 23 porosz választókerületben ösz- szesen 23,850.429 szavazatot adtak le, a leg­utóbbi, 1932 tavaszán tartott poroszországi vá­lasztások 22,065.425 szavazatával szemben. A szavazatok a következőképpen oszlanak meg: nemz. szoe, 10,309.483 (8,007.384) 211 (162) szoc. dem. 3,961.264 (4,675.173) 83 ( 94) kommunisták 3,135.936 (2,819.763) 63 ( 57) centrum 3,368.020 (3,371.932) 68 ( 67) nemzetiek 2,109.546 (1,524.230) 43 ( 31) A többi 800.000 szavazat apró pártok között oszlik meg, amelyek az elmúlt választással szemben lemorzsolódtak. Az uj porosz parla­ment ilyképpen 472 képviselőből fog állni a régi 423-mal szemben. A kormánypártokra (nemzeti szocialisták, nemzeti párt és a szövetséges kis pártok) 258 mandátum esik, azaz a képviselők 54 százaléka. Hitler és Höriitg első nyilatkozatai a győzelemről Berlin, március 6. A kormány tagjai a kan-! választási eredmények kihirdetését, cellár palotájában várták meg vasárnap este a j Hitler kancellár az eredmény tudomásulvétele meggy őződéses szociáldemokrata, ugyanúgy az maradhatott, mint előbb, a centrum is érintetlenül megtarthatta kádereit, sőt a kommunisták sem veszítették el törzspubli­kumukat. De a nemzet integráns részeit si­került lekapcsolni a marxista pártoktól, viez- szahóditani az elmúlt évek kétségbeesettedt, megnyerni a színteleneket a határozott nem­zeti eszmének — ez az emberfeletti munká­val elért eredmény, amire Hitler büszke lehet. Győzni nem lehetett volna a marxista front meggyengítése nélkül. S valóban, 1919 óta most sikerült először a polgári front ol­daláról betörni a marxista falanxba, amely eddig legfeljebb egymásközötti eltolódáso­kat ismert, de kifelé érintetlenül állt. A két marxista párt bjokja — a kommunisták és a szociáldemokraták — 1920 óta a leadott sza­vazatoknak állandóan 30—42 százalékát egyesítették. Most leestek 30 százalékra, azaz csaknem oda, ahol 1912-ben álltak, az érvényesülésüket rendkívül megnehezítő ré­gi választójog idején, amikor 28 százalék fö­lött rendelkeztek a birodalmi gyűlésen (s akkoriban 13 százalék demokrata támogatta őket, sőt még 1930-ban is 3 százalék demo­krata, mig ez a feltétlen segítség ma végleg elmaradt). Hitler győzelmének méreteit szemléletessé teszi az a körülmény, hogy a centrumpárt, amely Bismarck ideje óta a mérleg nyelvét játszotta a parlamentben, ma elvesztette szerepét- és — legalább is egyelő­ire — se nem oszt, se nem szoroz. Végre tiszta többség a birodalmi gyűlé­séül A múlt végzetes széthúzásának tapasz­talatai után ez olyan eredmény, ami azokat is megnyugtathatja, akiket esetleg a győzők személye nem elégít ki. Megkezdődhet Né­metországban a nyugodt és hosszantartó kormányzás, , melynek nem kell ret tegnie a parlamenti pártok hangulataitól- Természe­tesen a kitartó munka csak úgy valósulhat meg, ha a nemzeti szocialisták és a nemzeti párt koalíciója kitart. Ki kell tartania, mert a nemzeti szocialisták fölénye annyira nyil­vánvaló, hogy a másik párt a teljes szétzuzó- dás veszélye nélkül nem kockáztathatja meg a lázadást. A birodalom vezetésénél kilenc­ven százalékban a nemzeti szocialistáik aka­rata fog érvényesülni s csak tíz százalékban Hugenb-erg-Papeué, s ez a tiz százalék is fő­leg a külpolitikában, ahol a nemzetiek si­mábbak és tapasztaltabbak, vagy a sze­mélyek kiválasztásánál és a gazdasági szak­kérdéseknél. A nemzetiek kiművelt, tapasz­talt és intelligens tiz százaléka jól jön a túl impulziv és kissé plebejusi nemzeti szocia­listáknak — egyébként a birodalomban egyetlen akarat fog érvényesülni: Hitler Adolf akarata, ugyanúgy, mint Olaszország­ban egyetlen akarat érvényesül: Mussolini akarata. Az uj kormány első tette a „felhatalmazá­si törvény" megszavaz tatás a lesz. Hitler fél­éves vagy egészéves szabad kezet kér kor­mánya számára — ez sem uj dolog a biroda­lomban, Brüning is pausál felhatalmazási törvényekkel dolgozott, amig nem volt kény­telen ennél is drasztikusabb módokhoz nyúl­ni, Hindenburg kivételes felhatalmazásai­hoz. Néhány ünnepélyes és lelkes potsdami ülés után Hitler, megkezdi a birodalomnak fasiszta rendszer szerint való átalakítását, erősen kiépíti a nemzeti szempontot, a nem­zeti célok érdekében átalakítja a jelenleg tisztán és önzőén magáncélokat szolgáló köz­gazdaságot, a külpolitikában erős olasz­magyar orientációt keres, Angliát és Ameri­kát igyekszik megnyerni, de a leghatározot­tabban ellene szegül a francia hegemónia mai rendszerének és az orosz szovjet meg­bontó tendenciáinak. A . monarchia vissza­állításának gondolatát egyelőre kikapcsolja programjából, mert nem tartja aktuálisnak, ellenben a lehető légénélyesebben szembe­száll a német boísevizmussal, mert jól tudja, hogy a német bolsevizmus leverésével Euró­pát hosszú időre megszabadítja a moszkvai lidércnyomástól s ezért a nagy szolgálatért a nyugati hatalmak bizonyára hajlandók Hit­lernek olyan engedményeket tenni, amelye­ket különben egyetlen német kormánynak sem adnának. , Félév múlva meglátjuk, hová vezet Hitler gazdasági és politikai programja. Félév múl­va meglátjuk, megszolgálta-e a nemzeti szo­cializmus azt a bizalmat, amit a német nép tegnap előlegezett neki. Mai számunk 14 o!«9ai XII. évf. 55. (3165) szám ■ Kedd • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeHSzkÓl €S rUSZÍflSZkÓi ellenzéki DÚrtök II. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • •; • ~ Prága 11* Panská ulice 12. 111 emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKQl TlCipiLCLpjCL Telefon : 34184. Egyes szám ár* 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHR

Next

/
Thumbnails
Contents