Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-30 / 75. (3185.) szám

8

1933 márdtts 30, csütörtökSziDHÁzKönVvKOLTÜRA.

^BBMSBaBBSagB8HBBBBBMg£g«!Hg!aBB"M

A világ legszebb kertjében, a firenzei „Giardino Boboli“-ban tavaszi zenei ünnepeket rendeznek

Ahol József nádor gyermekéveit töltötte és megrémítette nevelőit

— A Prágai Magyar Hírlap olaszországi munhatársáióí —

Firenze, március hó.

1.

Tudósók és költők mint a világ legszebb kertjét dicsőítik a Giardino Boboli t. A híres toszkán kér Imii vészét remeke: a műremekek országában, Itáliában, műremek maga is. Élő virágból, fákból, lugasokból, virágágyakból alkotott műremek.

Tavasszal, május elsejével — színház is lesz ez a gyönyörű kert. Akkor tartják meg Firenzében, Mussolini akaratából, az ő kezdeményezésére, a Maggio musicale fioren tinót, a Firenzei zenei május ünnepeit és akkor az ősi Palazzo della Signorina, a régi Firenze urainak álomszerűén szép palotája, és a Palazzo Pitti királyi termeiben zened előadásokat rendeznek, világnagy klasszikus zeneköltők müveit adjják elő, a Giardino Bobokban pedig, a szabad ég alatt is tartanak majd előadásokat.

Mendelssohn kisérö zenéjével itt mutatják be Shakespeare Szenlivánéji ólmát Rein- hardt rendezésében, ősi ciprusok, pálmák, magnóliák és babérfák élő díszlete között, háttérben a tündéri kert minden szépségével

és a Palazzo Pitti nemes reneszánsz palotájával.

2.

A Palazzo Pittinek és a Giardino Boboknak magyar szempontiból külön érdekessége is van.

Az ifjú József Ferenc királyi herceg mesélte el nekem egyszer, alcsuti kertjében sé- .tálva:

— Dédatyám, a magyarok Palatínusa, itt, a Palazzo Pittiben töltötte gyermekéveit. A firenzei Battis Feróban keresztelték meg és első, pajkos gyermekkorát itt töltötte el a Giardino Boboli ciprusai és bab ér Iái között. És eszembe jut egy mulatságos epizód: a gyermek-Beppo igazi gyermekhuncutságból végigsétál a Palazzo Pitti külső párkányán. Nem is olyan túlságosan széles ez a párkány j és alatta, a mélységiben, terül el a palota í előtti homokos térség. Mennyire rémüldöz- | hettek a nevelők, amikor ott látták!

És József Ferenc királyi herceg elmondotta még, hogy dédapja, a nagy nádor, amikor — fiatalon — a régi Pest-Budára került, a magyar főváros átrendezésének és elgondolásának lelki csiráit már magával kellett hogy hozza Firenzéből a magyar Dunáig. Akkori dolgozószobájából, amely a dunai fronton volt, bizonyára Firenzéről is álmodozott, ahol a Palazzo Pittiből nagyon szépen lehetett látni az egész várost.

— Firenze elemei éllek lelkében — mondotta a királyi herceg — ezeket transzformálta át magyarrá és ebből született meg Pestnek uj elgondolása. Különösen az esti félhomály óráiban azt képzelhette, hogy ismét a Palazzo Pitti ablakából nézi Firenzét- 1 igy alkotta meg a rnegáimodoti uj Magyar Firenzét, az uj Pest-Budát.

3.

A nagy József nádor innen, a Palazzo Pit- tibíi '5 a Giardino Bobodból érkezett Magyar . zágba, a régi Firenze szépségeit hozta magával lelkében a magyar földre és az uj, megalkotandó fővárost olyannak képzelteel, m- d Firenzét. Hegyeivel, dombjaival, a váró- átszelő folyójával hasonlít is egymáshoz a I.vt város: csak Budapest modern és nagy:/ 1/ ’-ött méreteiben, kiterjedéséiben, mint Firenz , amelynek emlékéből megszületett.

4.

Bru:. Jeschi hatalmas Pitti-palotija mö- gö a régi városfalak felé emelkedő domb "Ida Iában zöldéi télem nyáron a Giardino Boboli lombos útjaival, egyenesre nyírott haiiérbókraival, köztük márványisíenekkel, armlyck a sötétzöld háttérből mosolyognak

elő, és a tarka virágágyak, sötét ciprusok, buijazöld magnóliák között csipkekönnyűsé- güre faragott ezökőkuiakból folyton-folyvást, mint valami örök muzsika, játszadozva csobog a vizsugár.

Firenze minden szépsége valami különös, misztikus varázst kap innen, a BoboÜ-kert- ből: a város háztető tenger ének kusza összevisszaságából, mint égre meredő hatalmas ujj mutat a magasba a Palazzo Veochio karcsú campanileje- A Badia tornya mellett a dóm zömök kupolája emelkedik az ősi paloták szeszélyes háztetői fölé. És mind, mind olyan, mintha valami óriási játékváros lapulna meg alattuk, az Arno csöndes völgyében, ahonnan szinte már a hang sem hallatszik ide hozzánk.

5.

Firenze nagyhercege, I. Cosiimo teremtette meg ezt a gyönyörű kertet, négyszáz esztendővel ezelőtt és a művész, aki Bobolí- kert csodáit megálmodta és világra szólította, Tribolo volt.

Az olasz müizlés akkortájt már minden téren eljutott tetőpontjára és az Arno mentén senkiisem gondolt arra, hogy idegen mintákat kövessen még a kertek megteremtésében sem. Büszkék voltak saját magukra és saját művészi képességeikre és olyan környezetet teremtettek maguknak, amely leginkább megfelelt saját lényüknek és ízlésüknek. Olyan erős egyéniségeknek érezték magukat, hegy még a környezetüket, a kertjüket is saját egyéniségükhöz formálták, önmagukkal hozlak harmóniába és feldíszítették az építészet és szobrászat minden olyan remekvü- vével, amely hozzáillik a kerthez. De ugyanakkor arra is ügyeltek, hogy a kert tériessége, levegős volta, tágas és nyugalmas hatása ne szenvedjen semmit sem a diszilések miatt. Mindenütt lombos utakat teremtettek amilyenek egyenesen emelkednek és lan kásán vagy Ívben borulnak az útra és sehol .sem törik a babércserjék nemes vonala, i a pinieák és ciprusok fensége, amelyek él- í nek és mozognak a szélben. A térhatásokra mindenütt ügyeltek és amellett mégis az egész kertnek zári jelleget adtak, úgy hogy az kertnek is hat minden részletében és ha az ember a Bobolí-ban sétálgat, nem érzi magát úgy, mintha a bizonytalanban, a határtalanban tévelyegne. A hosszú utak örökzöld cserjékkel övezettek., amelyekbe valósággal beleolvadnak a terrasszok, hatalmas vázák és szobrok, hogy emeljék a gyönyörű . hely magasztos szépségét.

6.

És a műkincsek! Mennyi rejtőzködik itt . bokrok mögött, barlangok mélyében . . .

Az egyik grotta, imint fantasztikus álom alakjait, rejti magában Michelangelo négy befejezetlen szoboralakját. Ez a négy szobor.

. amely II. Gyula pápa hatalmas síremlékének dísze volna, a „négy fogoly“ — talán négy rabszolga — erőtől duzzadó, osupa-izoim alakját lopta márványba. A mesterek mestere nem fejezhette be alkotását és a négy fogoly, kidolgozatlan ős-formáival, a nyers 1 márvány erejét mutatja ma is, hogy a ziháló ’ erő négy vad alakja mögött minden kecses- » ségével és bájosságával, fehéren, mint a lii- ‘ licim, emelkedjék ki a homályos barlang rné- 5 lyéből az a márványba faragott költemény, * amelyet ma Giovanni de Bologna Vénusz- t szobrának ismerünk.

A barlang mögött, haragos-zöld, egyenesre nyírt babérlombok között vezet az ut az am- . fi teái rumhoz amelyet komor tölgyek szegé- -) lyeznek. Itt fog megelevenedni minden bo- :) kor. Mendelssohn muzsikája mellett, „Firen- t ze zenei májusának** ünnepein . . , Medencés kút, egyiplomi gbeliazk és óriási gránit-* { kagyló ragyog a napsütésben és messze,

messze már ott tüdököl Neptun kútja, a Bő- / ség szobra És mögöttük, — kert a kertben! , — a „Gardino dél Gavalléré**, Lipót bíboros . virágálmai illatoznak Michelangelo régi bás- tyaépitményei aljában.

De régebbi művészek műremekei is disz- lenek ebben a csodakertben: ott van Fidiász márvány Cerese és közelében a négyezer esztendő előtti obeliszk az egyiptomi művészetet képviseli, amelyet Tűébe falai köziül hoztak ide a művészet nagy mecénásai, a Mediciek.

Minden zugban szobor, minden zugban művészet. És minden zugban egy-egy festő, vagy feslőuő, a legtöbbje angol vagy amerikai, akik vásznon akarják megörökíteni e földi paradicsom szépségeit és hangulatát

7.

A Giardino Boboli pedig nem féltékeny. Feltárja mindenki előtt örök díszeit és változó szépségeit, hogy a földi halandó maga elé tudja képzelni: milyen í* lehet az Éden- kert?

A Giardino Boboli után igazán megérti az ember, hogy miért tudták a firenzei festők olyan földöntúli szépségekkel elénkvarázsol- ni festményeikben a mennyországot és hogy miért szerették az égi motívumokat nagy és kis vásznaikon. Varázslatos szépségével ott i volt mindég szemük előtt — a Giardino Boboli.

8.

Az Uj Olaszország, a Fascista Itália, szeret a múltba nézni és ami szépet a múlt alkotott: közkinccsé tenni.

Most a világ legszebb kertjének minden szépségét és minden kincsét tárja fel. amikor a Giardino Boboli-t megnyitja az egész világ számára a „Firenzei zenei május** ünnepeire és az ősi ciprusok közé foglalt amfiteátrumban hívja éleire a mesék tündéreit, nimfáit, pajkos szellemeit — és Mendelssohn zenéjét.

9.

. . . Újabban az élet nem sok örömet nyújt azoknak, akik lelki életet is élnek.

De Itália gondoskodik róla hogy világ mégis uiabb szépségekhez jusson, amikor visszannenékülíbet a múltba.

Bállá Ignác.

Szíovenszkó képzőművészednek összefogásáért A PMH a jobb ankéila

Prága, március 29A szlovenszkói képzőművészek több egyesük! be vannak tömörítve, amelyek egyenként nem tudták elérni azt az eredményt, amelyre a nehéz gazdasági viszonyokra valló tekintettel szüksége lenne úgy az egyes művésznek, mint a szlovenszkói művészeknek általában. Az összeisimerkedés és próbálgatás egy évtized óta tart és meddő kísérleteknek bizonyult eddig minden: egyéni akciók és kisebb szervezetek nem tudtak közös nevezőt találni, nem tudták azt a plattformot megalkotni, amely nélkül döntő és végleges, de főképpen érdemleges eredmény el nem érhető. Pozsony, Kassa, Besztercebánya és más városok és központok köré csoportosult festők és szobrászok úgy festenek, mintha farkasszemet néznének egymással s ez még a most Prágában megtartott szlovenszkói kiállításon is erősen meglátszott, amelyen nem volt képviselve Boruth Andor, Halász-Hradil és Kő- szeghy-Winkler. A szlovenszkói kiállítás egyik festője levelet irt a P. M. H.-nak, melyben kifejti, hogy minden gazdasági és egyéb nehézség dacára vállalja a feladatot, hajlandó szembeszállni minden nehézséggel és egy megalakítandó szlovenszkói egyesület számára ötezer előfizető tagot gyűjt, de csak abban az esetben, ha kivétel nélkül minden magyar szlovenszkói művész felsorakozik mögötte és terve mögött. A szlovenszkói művészek maradék nélküli egyesülésének a terve végtelen fontosságánál fogva olyan valami, amit magánember minden gondja közepette nem mindig vállalna és ennek a bátor embernek a szolidaritásnál nincs másra szüksége: a munkát ő maga hajlandó elvégezni. Levelében azt írja, hogy amennyiben garanciát kap arra nézve, hogy a szlovenszkói frakcióik támogatják a tervét, ő azonnal megkezdi a munkát. Ha a terv ellen az egyik vagy a másik fraik- . dónak volna valami ellenvetése, akkor célszerűségi szempontból a nyilvánosság elölt kellene ezt kihangsúlyozni. A levélből az tűnik ki, hogy a tátrai festők (Boruth, Halász- Hradil és Kószeghy-Winkler) külön állás- ' ponton vártnak. A Prágai Magyar Hírlap tisz- ■ feleltei felkéri Őke!, hogy azon az ankét Oh,

11 amelyet e bevezető sorok megindítanak, vegyenek részt és röviden összefoglalt (legfeljebb száz nyomtatott sornyi)cikkekben mondják el mindazt, amit egy nagy szlovenszkói egyesüléssel szemben felhozni kívánnak. A P. M. H. régebbi ilyen irányú ankétjének is megérté* és közeledés volt a célja és ezt a célt némileg el is érte. Az újonnan felmerült nagy terv érdekében hisszük, hogy az ankétből a neves szlovenszkói festők egyike sem fogja magát kivonni. Neubauer Pál dr.

(*) Prágai német szerzők estje a Vereinstheater- ben. Négy prágai e-zerző mutatkozott be az igen jói vezetett prágai V erdnjsthea tér ben. A négy prágai szerző négy egészen különböző ember ugyan, de invencióikat a humanizmus szolgálatába állítva a négy egyf el vonásod egy keretbe tudták öéz- ezefogni. Rudolf Fuchs lírai drámája, a „Barátok** azt mutatja be, hogy egy szeretett asszony koporsója fölött miképpen békülnek ki az ellenfelek. Ernst Feigl roppant egyéni és tragikomikus groteszket Irt „Dér Sc;hreiber“ címmel, amelyben az íróasztalok mögé szorult szegény tinták ülik nyomorult életét mutatja be. Rendkívül tehetsegeden azzal fokozza fel a hatást, hogy az egyik tintakulit az aktacsomók már teljesen elnyomták, a sok papírból nem látszik már ki a lélek, míg a másik lelke kitör és nemcsak eget, de érvényesti'ést :s kér és ebbe a tragikumba pusztul bele. A kis da ab jó színpadi érzékről tesz tanúságot. Oskar Baum vak prágai költő „Dér Feind“ elmen az embcmészárlás oktalanságát mutatja be. A négy darab leg- I hatásosabbíka Georg Mannbeámer darabja, a . Di- na bekehrt den Staateanwalt“. Mannheímer da- I rabja biztos kézzel felépített dráma, amely a-r.ól tesz tanúságot, hogy a szerző nemcsak a humanizmus gondolatának a terjesztésére vállalkozik és ennek alája helyezi a színpadot, hanem hogy alk: tó- müvész, aki pompás fantáziával rendelkezik és a színpadi hatásokat jól ismeri. Maunheimer alakjai bus-vérfigurák. A prágai műkedvelőik kivétel nélkül igen jók voltak. np.

AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN:

Csütörtök: Éjféltől hajnalig. Színmű-ujdo ság. Péntek: Éjféltől hajnalig.

Szombat délután: Rotschildok. Operett, mérsékelt helyárakkal és Kondor Ibolyával. Szombat este: Éjféli tangó. Operett 'bemutató Kondor Ibolyával.

Vasárnap d. u. és este: Éjféli tangó. Kondor Ibolyával

A NYUGATSZL0VENSZEÓ1 MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN:

Szombat: Vőlegényem a gazember.

Vasárnap délután: A csárdáskirálynő. Vasárnap este: Vőlegényem a gazember. Hétfő: Csók a tükör előtt Kedd: A mosoly országa.

Szerda: Érik a buzakalász.

Csütörtök: A törvény nevében.

Péntek: Az uj Goldstein Számi.

Szombat délután: Tűzmadár.

Szombat e6te: Amikor a kislányból nagylány lesz.

A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA:

A NŐK KEDVENCE. Anny Ondra, Karol Lamac és Oskar Marion kitűnő filmje.

Előkészületben:

MONTÉ CHRISTO GRÓFNŐ. Rrigitte Helrn és Rudolf Forster hatalmas sikerű nagyfiknjei, melyet Berlinben már hét hónap óta játszanak.

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS-MOZGÓ MŰSORA március 25—április 2-ig:

Szerda—csütörtök: Ut az életbe. Szovjet-orosz világfi lm.

Péntek—szombat—vasárnap- A kéinnők. A szezőn legnagyobb filmeeeménye.

A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT , MŰSORA BEREGSZÁSZON:

Csütörtök: Aranylüst Vígjáték.

Hajápolás, hajfesfés,

tarlós ondutátás elölt

iulato; u Haját nálunk megvi/.spó tatu- l-ejbor- arc és kézápolás 'egrée'bb e* lee.iobh szak eró;

Béres M hály, Kosice, Fö-u. 85.

(Andrássy palota) Ingyen canácsadásl Szolid árak

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Aulomatatelefon: 35-29 Éderuccn 9.

NY1TRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Wilson-ucca 34. sz., 1. em — Metbód-té; 3.

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon: 27-87. Lőrinckapu-ucca 17.

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ueca 7/2.

VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap*1 pozsonyi kiadóhivatala. LÖrinckapu ueca 17., II (Central pnssagc.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prag» n, Panská ul. 12., III. em eszközli

mzrrnSVi "*•' "VX

■aawMgwwmwa - AX i/JL™**.** exuedictós és poüéköHsést feisfeeu 5.- «H)

1f$33. NflfIV IIPPPQ ilSnTm IliliC koroRtt 'sen lisitels elüLzelöiiií b'lfy^e'ben is

i 11€8|JUII mm belcüldheük kiadőhivatalunHioz. Prahi. Paniká 12