Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-29 / 74. (3184.) szám

IMS március 29. eirerda. '<PBSCT-MAG^WH!iaJ5E’ — Véosov Zoltán ár. komáromi előadása a modern sajtóról. Komáromi tudósítónk Írja: A Jókai Egyesület tavaszi kulturcfcklusa ao­rta Igen éidekes előadást rendezett vasárnap este a Kultúrpalota nagytermében. Vécsey ZoJtán dTn a P M. H. szerkesztője volt az egyesület vendége, aki a modern sajtóról, az njságiirásról beszélt a kiváló előadó rá ter mett- aégével és a szakember alapos hozzáértésé­től Vécsey Zoltán dr. előadása első részében M újságírás elméleti részét fejtegette a laikus ©lótt Is teljesen hozzáférhető, vonzó módom, elmondotta, hogyan alak ült ki a régi, primi- 4W kis kurírokból a modern sajtó, különbsé­get vont a napi sajtó és a folyóirat között, is­mertette azok lémyegét, a közönségre való ha­tását, élettartamát, szellemi anyagát. Majd párhuzamot vont az európai és az amerikai sajtó között, a politikai és az üzleti sajtó mi­benlétét magyarázta, színesen vázolta azt a küzdelmet, amit a sajtó a pontos és gyors hírszolgáltatásért folytat, szólt a bulvárlapok­ról és az információs sajtóról, majd a lapké­szítés munkáját ismertette, a szerkesztőségek lázas életét, a nyomdát, a tördelés titkait, az ekszpediálást. A hallgatóságot végigvezette azon az utón, amely az első telefonértesítés megérkezésétől a kész lappéldányig visz. Igen érdekes előadását illusztrációkkal is gazda­gította. Előadása egyike volt a Kultúrpalotá­ban elhangzott előadások legértékesebbjei­nek, a megjeleni közönség hálás tapsokkal fejezte ki háláját. Vécsey Zoltán dr. előadá­sát kellemesen fűszerezte a Borka dr.-féle ezavalókórus, amely egy népballadát mondott el, ismét újszerű felfogásban, nagy tetszés mellett a a gimnáziumi zenekar, amely Kri- ®sán József zenetanár vezetésével két szépen kidolgozott zenedarabot adott elő. Vécsey Zol­tán dr. vasárnap délután a Oentral-kávéház különtermében sakkszimultánt játszott a ko­máromi sakkozók légjobbjaival. — Budapesten öngyilkosságot követett el egy nyugalmazott pozsonyi vezérigazgató. Budapesti 1 Szerkesztőségünk telefonálja: Székely Sándor 64 éves nyugalmazott vezér igazgató a Széchenyi-für­dőben Frommeir-pisztollyal főbelőtte magát. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Állapota reménytelen. Székely az Általános Magnezit Rész­vénytársaság vezérigazgatója volt. A vállalatnak j Hizenyóviizen von a gyára és Pozsonyban az iro- j dija. Székely hosszú ideig élt Pozsonyban jó mód-; bán. A vállalat nemrégiben beleolvadt a Magnezit \ Ipari Részvénytársaságba. Székely ekkor nyuga- i lomba vonnlt és azóta Mátyásföldén élt feleségé-1 ve!. Bár tekintélyes nyugdija volt, mégis gondok- J kai küzdött, ideged felmondták a szolgálatot és j valószínűleg idegállapotában követte el tettét. — Esküdtszék! tárgyalások Lőcsén. Lőcsei j tudósítónk jelenti: A lőcsei esküdtbiróság teg-! nap fözdfö’'meg"föváea'ciElusábaJt tá.rgySlá-I sait. Az első bünper vádlottja Licskó Gyula ! fűrésztelep! témaestér volt, aki az ügyészség j vádirata szerint gyilkos merényletet követett: volna el haragosa, Szudek György szepesvég- j helyi molnár ellen. 1931. október 29-én belőt- j teik a molnár ablakán s a merénylet megismét-1 lödött a következő év november 24-én. Az első í merényletnek nem volt sebesültje, másodszor; azonban jobban célzott a merénylő ée golyója j a molnár lapockájába fúródott, ügy az első, j mint a második merénylet után a faluban azt rebesgették, hogy a tettes csakis Licekó Gyula j lehetett, aki egy üzleti ügyből kifolyólag rég- j óta haragot táplál a molnár ellenében. A teg­napi tárgyaláson csupán ingadozó tanúvallo­mások hangzottak el, pozitív tyizonyiték a vád­lott tagadásával szemben nem merült fel s az esküdtbiróság felmentő ítéletet hirdetett ki. —- Bestiális kettős gyilkosság a magyar—román határ közelében. Debrecenből jelentik: A magyar— román hátár mellett lévő Baregböszörmény község­be® tegnap éjszaka ismeretlen tettesek fejszével meggyilkolták Pál Sándor 65 éves gazdát ée fele- j ségét, majd felgyújtották a házat. A szomszédok j figyelmesek lettek az égő’házra, mire a csendőrök behatoltak oda és Így derült ki a gyilkosság. Azt hiszik, hogy a tettesek átmenekültek Romániába. — Patkányméreggel mérgezte meg magát egy ligetfaiusi asszony. Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonálja: Ma éjszaka 1 órakor Krbic Mária 21 éves ligetfaiusi lakos a lakásán pat­kányméreggel megmérgezte magát. Életveszé­lyes állapotban szállították be az állami kór­házba. Tettének okát nem tudják. — Gáztámadás egy bécsi áruház ellen. Bécsiből jelentik: Az esküdtbíróság ma diélelőtt kezdte meg a Gerngross-áruMz ellen lezajlott nemzeti szocialis­ta roham btopetrének főtárgyalóját, amelyet nagy Izgalom és érdeklődés előzött meg. A törvényszéket és környékét nagyobb rend őrosztagok szállották meg. A per vádlottal egytől egyig nemzeti szocialis­ták, akik a vád szerint bécsi párthelyisógülkibeo ké­szítet tök elő a támadóért, ott eaeréliték feú őket brómaoetont tartalmazó gázfiolákkal. Tizenhat nem­zeti szocialista kapott az üvegcséből s az volt a parancs, hogy mindegyikük egy hölgy kiséreteben menjen el az áruházba 6 ott mind a tizenhatén egy­szer© ejtsék el a földire a góztartaíkmi üvegcséite­ket. A támadást a karácsony előtti v-asárnapon dél­után négy óraikor végre is hajtották. Az áruházban nagy pánik keletkezett. A maró hatású gáz gyorsam szétterjedt, óriá6i riadalmat idézett elő a -vevő- kőzdoeég. a rengeteg asszon) és gyermek között. A pániknak súlyosabb, következményei is lettek, egy asszony a kezén sérült meg, egy másiknak gyomrá­ra ment a gáz & hosszabb ideig ápolás alatt állott. A mai főtárgyai ásom a tizenhat vádlott, ailoik közül négy vizsgálati fogságban ült, egyértelműén azt val­lotté, hogy csupán ártaftma/tilan gázról és tréfás tüm- totéaről volt szó ée Rejtelmük sem volt arról, hogy a fás komoly kért teltet. A tárgyalás folyik. Newyorkban ötvenezer zsidó tüntetett a német antiszemitizmus ellen Lengyelország és Palesztina is tüntet — A német extrönörökös levele az amerikai zsidósághoz — Ellentétes hírek a zsidóüldttzésekról Newyork, márclue 27. Tegnap este a Madlson Square Gardenben ötvenezer ember részvéte­lével a newyorkl zsidók megtartották hatalmas tetőseket rendeztek, hogy tiltakozzanak a né­metországi antiszemitizmus ellen. A tiltakozás jeléül a zsidó kereskedők üzleteiket zárva tar­arányú tiltakozó népgyülésüket a németországi zsidóüldözések ellen. A szónokok óva intették a jelenlévőket a tiltakozó propaganda túlzá­sai tóL Wagner szenátor kijelentette, hogy a zsi­dók semmiesetre sem akarják kritika tárgyává tenni a német kormányformát A néprvülések csupán a tolerancia nagy ideáljáért harcolnak ég tüntetnek. 0‘Brien newyorkl polgármester a következőket mondotta: — Annyira tisztelem a német népet, hogy nem hiszem el mindazt, amit Németországból jelentenek. Remélem és bízok abban, hogy a zsidók alapvető jogait a nagy német kulturál- államban nem sértették meg. Wiese főrabbi hangsúlyozta, hogy a tüntetés nem irányul a német nép ellen, mert Amerika tiszteli és becsüli a német népet és nem irányul Németország politikai programja ellen sem. Amit az amerikai zsidók kifogásolnak, az csu­pán a toleranciát nem ismerő német antisze­mita politika. Németország jogaiért úgy is har­colni lehet, hogy a zsidóknak nem esik bántó- dásuk. A newyorkl zsidók nem állítanak föl kö­veteléseket, csupán hangsúlyozni akarják, hogy a civilizáció elemi alapelveinek betartását kí­vánják. A1 Smith, Newyork volt kormányzója kijelentette, hogy sokáig élt a németek között és tudja, hogy a kilengéseket nem szabad álta­lános jelenségnek tekinteni. A világ Németor- szágoL a degmagasabb' kultúra országának Is­merte és mindenki reméli, hogy Németország a jövőben Is kulturáltam marad. Varsó, március 28. Varsóban, Vilnában, Lem- bergben és Lengyelország más városaiban teg­nap a zsidó szervezetek népgyiiléseket és tün­tották. A zsidó gazdasági szervezetek fölszólí­tották a lengyeleket, hogy bojkottálják a né­met árut. Jeruzsálem, március 28. Palesztina nagy vá­rosaiban a zsidók mindenütt népgyüléseket és tüntetéseket tartottak, hogy tiltakozzanak a né­metországi zsidó üldözés ellen. Kémet cáfolat Berlin, március 27. Grund, a német kereske­delmi- és iparos-kongresszus elnöke a newyorkl német kereskedelmi kamara elnökéhez táv­iratot intézett, amelyben a következőket irja: „Száztizenkét német kereskedelmi kamarából kapott jelentés alapján hangsúlyozhatom, hogy a külföldön elterjedt riasztó hírek túlzottak. A zsidó kereskedők és hivatalnokok a német bi­rodalomban mindenütt nyugodtan folytatják a munkát. Néhol sor került ugyan felelőtlen ki­lengésekre, de a kormány mindenütt energiku­san elnyomta a magánszemélyek garázdálko­dásait. Az üzleti élet simán lebonyolódik.* A volt tröRirölcss levele Berlin, március 28. A volt német trónörökös levelet intézett Viereck amerikai Íróhoz, amely­ben nyomatékosan tiltakozik a külföldi német­ellenes rémhirterjesztő kampány ellen. „Érthe­tetlen előttem — írja a volt trónörökös j^- hogy a külföldi közönség, amely néhány évvel ezelőtt meggyőződhetett arról, hogy a háború­ban mennyi hazugság hangzott el Amerikában Németországról, ismét hasonló vak pszichózis áldozata lett. Mi itt Németországban Ugyanúgy ■•t a krízis és a nyomor eltüntetésén fáradozunk, mint az Egyesült Államokban 6s uj jólétet, bé­két és aj erőt akarunk adni a német nemzet­nek. Minden nemzet úgy teszi ezt, ahogy az jellemének megfelel, de mélyen elkeserít, hogy a világ rendszeres sajtókampányok és hivatá­sos zavartokozók nyomán nem hajlandó tisztán látni a német eseményeket. Einstein kiáltványa a világ zsidóságához Pária, március 28. A Paris Midi híradása éte­rim Einstein, aki Newyorkból jövet Le Havro* ba érkezett, kiáltványt intézett — mint az ao- tiszemitizanug elleni liga elnöke — a világ mü­veit népeihez. Kiáltványában kijelenti, hogy erőszakkal nyomják el a szabadon gondolkodó embereket és a zsidókat; felhívja a haladás ba­rátait, fogjanak össze ennek az állapotnak a megszüntetése érdekében. Kevés hi$án megismétlődött a sajószenthiráíyi a beregi határon Tizenhét csempészt fogtak el egy éjszaka a pénzügyőrök Beregdédán — Az egyik csempészcsoport vezére megtámadott hét pénzügyőrt, majd tnmriun* ioviiíoivs* XTnhnti . . _ . Beregszász, március 20. -(Saját tudóaiit-őnk- tól.) SajószenlkiTályon három ember életé­be került a határőrséggel történi konfliktus s joggal föltételezhető volt, hogy a három tragikus haláloséit híre hosszú időre elveszd a caempéeskal a adókra hajló halánmen bi lako­sok kedvét a veszedelmes vállalkozásoktól. A csempészeket azonban a szentkirályi eset sem riasztotta el a az utóbbi Időiben takti­kát változtatva már nem egyéni akciókra vállalkoznak, hanem csoportokba verődve lé­pik át a határt s nem egyszer agresszíve vi­selkednek a határőrséggel szemben. A ha­tárőrség é* a csempészek közötti háborús­kodásnak jellemző epizódja Játszódott le mi­nap Bor égd óda község határán. Itt rendkí­vül élénk csempészés folyik, öt falu csempészei járnák át a határon. A csempészek csapatostul mennek, előőrsök­kel, hált- és oldal védőkkel, minden meglepe­tésre és rajtaütésre felkészülve. Az állandó növekvő ceempészforgaloan ar­ra indította a beregszászi hatóságokat, hogy tíztagú pénzügyőri különítménnyel erősít­sék meg a beregdédai határörsöt, A megerősített őrség az elmúl! nap megkezdte tisztitó munkáját. A sötétség beálltával három csoportra oszlott és elhelyezkedett a széles határszakafizoöi. Amint az esti sötétség beállott, megkezdő­dött a csemipészcsapatok vonulása. Az első raj egy nyolotagu wempéeztámeág *olL amely valósággal a pénzügyőrök kéjközé fai ott Villámgyorsan leszerelték a kis csapatot és bárom pénzügyőr elindult velük a dédai őr­ségre. Ezalatt az esti sötétségben tovább folyt a határvonalon a mozgalmas élet. Egy 18 tagú csempésziársaság bukkant fel és találkozott két határőrrel. A csempészeket Vozári Béla földműves ve­zette a feleségével együtt s valamennyien tömött hátizsákkal igyekeztek hazafelé csehszlovák területre. A két határőr megál­lította a társaságot és el akarta tőlük szedni a csempészett holmit. Először Vozári felesé­gét szedték elő, harcias asszony azonban szembeszállt a pénzügyőrökkel és a főije i* segítségére sietett Pár nempillantás aJtaitt Vonási Béla és társai mind a két pénzügyőrt lefegyrerez­ték, a földre tepertők őket és elvett fegy­verükkel mértek reájuk jókora csapásokat A veszedelmes helyzetbe került pénzügyőrök segítségért kiáltoztak, a távolabb tartózkodó pénzügyőri csoport erre riasztó lövéseket tett, hogy egyrészt figyelmeztesse a határszakasz többi pénz­ügyőrét, másrészt megfélemlítse a csem­pészeket. A lövöldözés zajára a Beregszászról küldött pénzügyőrök héttagú osztaga nagysebesen, viaszaiért Beregdédáira, ott egyesült a másik csoport három tagjával és kivonultak lugy s giis^ct rígyenek ftmgatott helyzetben lévő tártaiknak. Prt- tüiött szuronnyal a kertek aflján fatörzsök fedezéke mögött lépésrői-lépésre halad-1 tttk a »egéIykiáltá£ok irányában é« nem- •okára rá ie találtak két lefegyverzőit tár­sukra, akiknek helyzete valóban kritikusra fordult, mert t vérszemet kapott csempészek kő-1 záport zúdítottak reájuk Kiszabadították a kén pénzügyőrt ée együttes erővel a cfiemar pészek után vetették magukat, bekerítették azokat és a vezér kivételével mindegyiküket elfogták. A letartóztatott csempészeket ez­után kőzrevették és Beregdédára kfoétrék. Midőn beértek a községbe, n cMntpésgefc segítséget várva a falnsSak* tél kiáltom! kenitek • a falusiak nem X* késlekedtek soká, hanem kapákkal és ka­ssákkal feiSfegyverkeove rohantak ki M nérára. A helyzet a pénzügyőrökre nézve1 megint rendkívül fenyegetővé változott 8 már-már úgy látszott, hogy a beregdédai’ csempész-pénzügyőr háborúságnak vég- sete9 folytatása lesz. A község lakói azon* bán közben meggondolták magukat és sor­sukra hagyták az elcsípett csempészeket. A beregdédai határ izgalmas éjszakája ezzel a jelenettel véget is ért, a pénzügyőrök úr­rá lettek baitánszakaszwk felett és az éjszakai razzia eredményeként elfogott tizenhét csempészt a bíróságinak adják át, míg a ma- g-yar területre szökött csempésznezér- Yoaátii Béla ellen elfogató parancsot adtak W. PIHIK TESTVEREK— “rllFLORR B0R0T0BAN Április alsó falábén uj kozmetikai tanfolyamok kezdődnek. A tanfolyamok tartama 8 és 6 hónap és a kozmetikai hivatás önálló gyakorlására képesítenek. A tan folyamok tárgya ■x olmélotl résiben i as areböf anatómiája, a különWtaö bönaegbato. fedések Ismertetése, a bőr alkatának különbOaö rorairt. a kőim etikai ehemla alapismeretéi, stb. b gyakorlati részbeni aa aremassac* tülfiubOia mftdjai (amsrrfkai, francia, stb. metódusok). Dr. Jaquet tanár saa- rlnti arokeselés, a kőim etikai arcápoli* (Wktli és ehemlal mddaserel, a különféle kotneUkai Merek helyes alkalmaiért módja, stb. A tanítványok kívánatra orvost vizsga elé (esznek bocsátva. Jeleatkeiés siemélyesaa vagy irSskaat Institnt de soins cosmétlqnea ALEXANDRA D. JÜRSS Bratlslava, Moilovi2 (Savoy) Telefon 87-OJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents