Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-28 / 73. (3183.) szám
Franciaországban és a kisantant- államokban megindult az akcié MacDonald és Mussolini terve ellen Lengyelország csatlakozik — Beck lengyel külügyminiszter PrágáSia jön? — Olaszország elismeri ötödik nagyhatalomnak a kisantantot? Paul-Boncour óvatos nyilatkozata Tu felix Austria... Irta: Almásy Mihály Azok az események, amelyek a közelmúltban Ausztriában és Becsben lejátszódtak, nem annyira egy bel-, miut inkább egy külpolitikai válságnak a következményei voltak. A figyelmes szemlélő hamarosan tisztában volt azzal, hogy Dollfuss államcsányj© mögött idegen erők is állanak a háttérben, amelyek ezen az utón akarják megakadályozni azt, hogy más erők megelőzzék őket Becsben. Úgy jellemeztük akkor a helyzetet, hogy egy nagy finis folyik itt a rivalizáló hatalmak között és hogy ez csakugyan igy volt azt most már az osztrák sajtó is nyíltan fölíedá előttünk. Néhány nappal ezelőtt egy bécsi hétfői lap igy vázolta azokat a kombinációkat, amelyek Ausztria körül kavarogtak: 1. a bajorosztrák kapcsolat, 2. az Ansehlues és 3. egy magyar-osztrák-horvát blokk terve. Ausztria lakosságának nagy többsége igen közeli rokona a bajoroknak. Egynéhány alemann telepítéstől eltekintve az osztrákné- melek a német -nép bajor törzséhez tartoznak és életmódjuk, szokásaik és világnézetük ma is erősen hasonlít a bajorokéhoz, bár az osztrák életstílus tagadhatatlanul finomabb és a régi Hofburg nevelő hatása alatt —■ mondjuk igy — udvaribb, mint a bajoroké. Ezek a körülmények bizonyos lelki rokonságot teremtenek a két német törzs között, különösen olyan időkben, amikor a délnémet gondolkodás hevesebben csap össze az északnémettel. Az 1866. évi porosz-osztrák háborúban a bajorok az osztrákok pártján voltak és Bismarcknak csak nagy nehézségek árán sikerült I. Lajos bajor királyt rávenni arra, hogy hozzájáruljon I. Vilmos porosz királynak német császárrá való kikiáltásához. Ez a bajor-porosz elleniét, illetőleg bajor-osztrák rokonság ma is hat és bizonyos adottságok között most is politikai tényezővé válhat. A mostani időkben, amikor Németország egy hatalmas gerjedés és átalakulás korát éli, természetesen szintén jelentkezik és nemcsak a német és osztrák belpolitikában, de azon túl is érezteti a hatását, kapóra jővén azoknak a törekvéseknek, amelyek a német egység megbontását politikájuk egyik legfőbb céljának tekintik. Bajorországban, mint e hasábokon már ismételten megírtuk, a Wi tieIsbach-család ma is szinte osztatlan népszerűségnek örvend. Ruprecht herceget va királynak1* címezik és a katolikus bajor néppárt a horogkereszt győzelme és Held miniszterelnök eltávolítása után is kimeríthetetlen erőtartalékokkal rendelkezik a papságban, a parasztházakban és az embereik szivében. Hogy Münchenben az elmúlt két héten micsoda tervek kavarogtak, arra legjobban rávilágított Arco gróf és a „Münohner Neueste Nachrichten11, a legelterjedtebb és legelőkelőbb bajor lap vezető szerkesztőinek letartóztatása, amely mögött ■ minden bizonnyal bajor szeparatista s monar, ■ chista forrásokból fakadó okok rejlenek. Hit- 1 ler kétszer is kénytelen volt lemenni Münchenbe, nyilvánvalóan azért hegy rendet csináljon és megakadályozza Ruprecht trónra- 1 emelését. Magától értetődik, hogy Páriában őszinte megelégedéssel nézték ezeket a dől- 1 gokat, mert Franciaország, amelynek 1870. 1 évi veresége tette lehetővé az egységes né- i met birodalom megteremtéséit, a világhábo- 1 ruban aratott győzelme után mindent elkö- ; vetett, hory Németországot ismét darabokra 1 törje szét, a Délt elválassza az Északtól, Ba- 1 joroTszágot elszakítsa a birodalomtól és 1 megint úgy játszhasson vele és uralkodhas- ( sék felette mint I. Napóleon korában. Pá- t rieban tehát szívesen látnák azt, ha Bajoror- { szág elválna Berlintől és Ausztriával egye- * Genf, március 27. Mussolini és MacDonald római előtörése hamarosan ahhoz a reakcióhoz vezetett, amelyet mindenki várt és biztosnak tartott. A kisantantállamok uj állandó tanácsa március 25-én Genfben ülést tartott és foglalkozott a négy nagyhatalom szövetségét kívánó római paktum-tervvel. A kisantant-tanácsko- zásról hivatalos kommünikét adtak ki, amely bejelenti, hogy a kisantantállamok ugyan örömmel veszik tudomásul a béke érdekében történő akciókat, de az olyan szövetségeket, amelyek célja az, hogy más hatalmakra nyomást gyakoroljanak, nem fogadhatnak el. A kisantantállamok sajnálják, hogy az elmúlt napok tanácskozásai alatt fölmerült a revizionista politika gondolata. Kötelességüknek tartják, hogy fölhívják a világ figyelmét, arra, hogy a revizionista politika könnyen veszedelmes reakciókhoz vezethet és nem alkalmas a népek megnyugtatására. A kisantant tehát a lehető legnagyobb nyo- matékkal visszautasítja Mussolini és MacDonald terveit. A Csehszlovák Távirati Iroda értesülése szerint Benes külügyminiszter a kisantant sülve hosszabb időre lehetetlenné tenné az Anschlusst. Mit szólnak mindezekhez Becsben? Néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltett Dollfuas osztrák kancellár titokzatos találkozása Held akkori bajor miniszterelnökkel. Ebből egyesek arra vélnek következtetni, hogy a bajor-osztrák blokk terve már akkor felmerült és a legutóbbi bécsi események, amelyeknek kézenfekvő célja a német nemzeti szocializmus ausztriai diadalának és az Anschlussnak megakadályozása volt, szintén e terv irányában fókuszai ék, ami azonban legalább is kétséges. A porosz országgyűlés nemzeti szocialista pártjának vezére, Kube képviselő, I. Vilmos német császár charlottenburgi síremlékének megkoszorúzása alkalmával az ünnepségen megjeleni nyolc osztrák nemzeti szocialista képviselő felé fordulva Hitler Adolf megbízásából kijelentette, hegy a poroszok nagy- németek és azok is maradnak, céljuk egész Németországnak, Ausztriái is beleértve, egy nagy államban való egyesilés©, 'és reméli, hogy újra visszatér az az idő, amikor Németország felett a Hohenzollernek fognak uralkodni. A német, nemzeti szocializmus all- öeutsch célkitűzései nem mai keletűek, hanem már e mozgalom bölcsőjében is meg lehetett találni azokat. Hiszen Hitler Adolf osztrák létére a német hadseregben küzdötte végig a világháborút és ezzel már akkor kifejezte azt, hogy Nagynémetországoi és a Hohenzollerneket föléibe helyezi az osztrák- magyar monarchiának és a Habsburgoknak. Kube idézett nyilatkozata mégis meglepő azért, mert az Ansehluss programját oly időben jelentette be, amikor az provokálóan hat. A német nacionalizmus ma elsősorban Lengyelország ellen irán;yul és legközelebbi céljának a danzigi korridor megszüntetését tekinti. Az Ansehluss fölvetése csak késleltetheti ennek a célnak meg valósítását és ezért Kube beszéde taktikai, érzékről éppenállandó tanácsának ülése után fogadta Raczyn- ski lengyel delegátust, majd Titulescuval tárgyalt. A lengyel delegátus fogadtatásából a népszövetségi körök arra következtetnek, hogy a kisantant és Lengyelország egységes frontja a római tervvel szemben máris megvalósult. Franciaország a paktumterv ellen Páris, március 27. Franciad szágban nagy örömmel üdvözölték a kisantant és Lengyelország állásfoglalását Mussolini tervével szemben. A párisi diplomácia közismert ügyességével , a kisantatot előre küldte, hogy a lehető legélesebb hangú nyilatkozatban állást foglaljon a négyhatalmi paktum ellen. A francia sajtó máris ünnepli a vétót bejelentő kisantántot A lapok azt követelik, hogy Hitler, MacDonald és Mussolini nyilatkozatának mintájára a francia kormány is nyilatkozzék és tájékoztassa a közvéleményt a hivatalos francia fölfogásról. Ezt ugyanis a francia miniszterek eddig elmulasztották és Paul Boncour legutóbbi beszéde sem séggel nőm tanúskodik. Ez a 'beszéd és a bécsi parla,mont nomzeti szocialista képviselőinek jelenléte csak megerősíti azt a benyomást, hogy ' a diadalra jutott hitlerizmus Ausztriának Németországgal való egyesülését mindjárt választási győzelme után tervbe vette és olyan szándékokat forgatott agyában, amelyeknek megvalósulása a legnagyobb bonyodalmakat idézheti elő és amelyek arra kényszeri tették Dollifusst, hogy szorosabbra fogja a gyeplőt. A bajor-osztrák megoldás a francia, az Ansehluss pedig a német hatalom és befolyás megerősödését vonná maga után. Egyik sem lehet kellemes annak az Olaszországnak, amely joggal megkövetelheti, hegy Közép- európában az ő érdekeit is figyelembe vegyék. Itáliának minden németbarátsága ellenére nem kell Ausztriának Németországgal való egyesülése, mert a nagynémet birodalomnak a Brenner-en és Trieszt tőszomszédságában való megjelenése nagyobb veszélyt jelentene számára, mint az a Habsburg-monarchia, melynek meggyengítéséért és megsemmisitéséért küzdött a világháborúban. Éppen ezért Curtius és Scbober, amikor két esztendővel ezelőtt felröpitette a német- osztrák vámunió tervét, Olaszország részéről is a leghatározottabb tiltakozásba ütközött. De nem lehet érdeke Olaszországnak egy francia gyámság alatt megalakuló bajorosztrák blokk sem, mert ez szintén az Alto Ad ige és Júlia Venezia visszaszerzésére törekednék, amitől a mai gyönge, tehetetlen Ausztria részéről nem kell félnie- Ezek a meggondolások füthették azt a harmadik kombinációt, hogy Olaszország egy magyar- osztrák-bor vát államcsoportban látná azt a megoldást, amely az ő érdekeinek és a kö- zépeurópai békének legjobban megfelelne. Ausztriának és Magyarországnak összezár- kózását bizonyos magyar körökben — amelyeknek nemzeti, meggyőződését kétségbefoglal határozottan állást a paktum mellett, vagy a paktum ellen, hanem kerüli a lényeget, mint a macska a forró kását. Ebből a tényből illetékes körök arra következtetnek, hogy Franciaország álláspontja egyelőre nem végleges és Daladier kormánya nem tudja, utasitsa-e visz- sza a Mussoíini-MacDonald tervet és ezzel izolálja Franciaországot, vagy pedig csatlakozzék a tervhez és igyekezzék azt olyan formába önteni, amely a kisantant számára elfogadhatóvá tenné a római kezdeményezést. A Journal des Debats rámutat Franciaország, a kisantant és Lengyelország abszolút egységére, A kisantant, Lengyelország és Franciaor- ság még akkor is áttörhetetlen erő marad, ha Anglia, Németország és Olaszország, Ausztria és Magyarország bevonásával egységes blokká tömörül. A New York Héráid Rómából jelentés közöl, amelyet természetesen csalt fenntartással szabad fogadni. E jelentés szerint Mussolini kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, ha a kisantantot mint ötödik nagyhatalmat, bevonvonni nem lehet — ismételten sürgették. A horvát emigrációban vannak irányzatok, amelyek önállósítani akart hazájuknak Ausztriával való szövetségét óhajtják, amiként van a horvát emigrációnak olyan szárnya is, amely a régi horvát jogpárt hagyományaihoz híven a Magyarországgal való szövetségben látja Horvátország jövőjének legjobb biztosi- tékát. Legalább is kétséges azonban az, hogy Rómában hivatalos helyen is támogatnák ezt a kombinációt. A kisantant sajtójának egy részében ismételten megjelentek olyan hírek, hogy Olaszország Horvátországban fegyveres felkelést készít elő, de ezeket a híreket terjesztőik éppen úgy nem tudták bizonyítani, mint sok egyéb más mendemondát, amelynek kitalálásában és feltálalásában ez a sajtó annyira kitűnik leleményével és élénk képzelő erejével. Bizonyos azonban az, hogy a kis Ausztria a nagyhatalmi érdekek kereszteződésének középpontjában 'fekszik. Olyan nagyhatalmak is szembekerülnek itt egymással, amelyeknek utjai máskülönben párhuzamosan haladnak- MacDonald történelmi jelentőségű római és párisi látogatásai a németországi és ausztriai fordulatot szinte nyomon követték. Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy az angol miniszterelnök Mussolinival miben állapodott meg és hogy Daladieríöl milyen választ kapott. Csupán azt tudjuk, hogy valóban el érkezett az ideje égj’- olyan elhatározó lépésnek, amely — miut magát MacDonald kifejezte — hosszú békét biztositana Európának. A nagyhatalmak vannak hivatva arra, -hogy rendet teremtsenek és igazi nyugalmat hozzanak létre a kontinensen és annak legszerencsétlenebb részében: Középeur ópában. Amíg ők nem egyeznek meg egymással, addig mindenkor számolni kell azzal, hogy az osztrák probléma vagy egy .más, alapjában véve mellérendelt jelentőségű kérdés komoly gondokat okoahat. X” ^ W *3183*Mám"KMM" 1933 március 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , Szerkesztőség: Prágai!., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeTlSzkÓi €S rUSZÍnSzkÓl ellenzéki pártök 11. emelet, - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki .. r Prága II, Panská ulice 12. Ili emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-valtöbb pOlltlKQl nCLpilQpjCL Telefon: 34184, Egyes szém 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl
