Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-26 / 72. (3182.) szám

1933 március 26, vasárnap. Közgazdasági levelek- Budapesti szerkesztőségünktől ­Lengyelországban emelkedik a munkanél­küliség. A lengyelországi munkaközvetítő hi­vataloknál március 15-én 288.853 munkanél­külit tartottak nyilván. A munkanélküliok száma a múlt hónapokkal szemben jelentősen emelkedett. Budapest, március 24. A P. M. H- budapesti szerkesztősége által már jelzett magyar álla­mi beruházási program első részleteként 15 millió pengő értékű közmunka indul meg Ma­gyarországon- Az összeget a Külföldi Hitele­zők Alapja adja kölcsön pénztárjegyek elle­nében a magyar államkincstárnak. 6.6 millió pengő értékben folytatják a MÁV budapest— bécsi vonalának villamosítását és egyben 36 (Sinautobuszt szereznek be. A sinautobuszt a magyarországi közönség rendkívül megked­velte és a MÁV is szívesen egészíti ki kocsi­készletét az ilyen egységekkel, mert az üzemköltség viszonylag alacsony s így a vasút is megtalálja számítását. 4.5 millió pengőt ármentesitő és szikes talajjavító munkálatok­ra fordítanak, főleg azt tartva szem elölt, hogy a befektetett tőke jövedelmezőségének biztosítása mellett minél több munkáskéz jús- son foglalkozáshoz. 430.000 pengő kerül a haj- duszoboszlői és debreceni földgáakutak üze­mének kiterjesztésére. 500-000 pengő költség­gel pedig 30—32 budapesti középület köz­ponti fűtőberendezését alakítják át, úgy hogy az a magyar szén tüzelésére alkalmas legyen. Külön érdekessége a beruházó tervnek az az 500.000 pengő, amelyet két komphajó épí­tésére fordítanak. Az ilyen hajó különleges berendezésénél fogva alkalmas arra, hogy a Budapesten útnak indított áru átrakodás nél­kül, a dunai ut felhasználásával Egyiptomba kerüljön és onnan ugyancsak árut hozhasson a tengeri és dunai ut felhasználásával — szintén átrakodás nélkül. Állitóan 40 száza­lékkal lesz így olcsóbb a budapest—kairói fuvardíj. Rövidesen megvalósul a Prágai Magyar Hír­lap budapesti szerkesztősége által már múlt­kor említett munkabank is, amely körülbelül 30 millió pengő értékű hitellehetőséget te­remt a beruházó rendelésekre ráutalt magyar nehézipari vállalatoknak. Ugyanekkor a magyar kormány a különféle gazdavédő intézkedések miatt teljesen meg- satrat uj hitelkihelyezések hatását ellensúlyo­zandó, kiadta az úgynevezett zöldhitel-rende- letet, amelynek célja az, hogy a mezőgazda- sági lakosság még a termés betakarítása előtt hitelhez jusson. A Magyar Nemzeti Bank erre a célra mintegy 25 millió pengős hitelkeretet biztosított, azaz körülbelül ugyanannyit, amit tavaly. Míg azonban a múlt évben a tényleges zöldhitelkihelyezés alig érte el az 5 millió pengőt, addig az idén nagyobb igénybevé­telre lehet számítani, mert ha a magyar kor­mány nem is teljesítette a Futura r.-t.-nek azt a különös kívánságát, hogy az uj zöldhi­telek telekkönyvi rangsorban valamennyi ré­gi bekebelezést előzzenek meg, sikerült még­is olyan megoldást találni, amely mellett az uj hitelnyújtók fedezet néző pontjából előnyö­sebb helyzetbe kerülnek, mint amilyet a ta­valyi zöldhitel rendelet biztosított. A mezőgazdaság nehéz helyzete továbbra is napirenden szerepel. Köztudomású, hogy a magyar pénzügyminiszter a külföldi tárgya­lásain nyert előzetes hitelezői beleegyezések alapján március 1-i érvénnyel valamennyi magyar kötvényadósság maximális kamatát 5 százalékra szállította le az eddigi 7—7.5 százalékról, kivéve az államadóssági kötvé­nyeket. Ez utóbbiaknál ugyanis nem lett vol­na nagy jelentősége a leszállításnak, mert ugyancsak genfi felhatalmazás alapján a kincstár félévi esedékességeit nem készpénz­ben fizeti be a Külföldi Hitelezők Alapjába, hanem pénztári jegyekben. így a magyaror­szági mezőgazdasági adósok újabb könnyités- hez jutottak ugyan, de sok ellentmondást vál­tott ki az, hogy miután annakidején törlesz- téses jelzálogkölcsönt elsősorban a nagybir­tokosok kaphattak a bankoknál, a kamatle­szállítás voltaképpen a kisbirtokososztály ba­jain nem segít Főleg ezzel magyarázható, hogy most a rövidlejáratu .gazdaadósságok újabb kamatmérséklésére keres módozatot a kormány. Mivel az eddigi kényszerű kamat­leszállítások folytán a betéti kamatlábat el­lensúlyozásképpen a magyarországi, pénzinté­zetek máris oly alacsonyra szorították le, hogy újabb kamatmérséklés a különben sem jól alakuló belső tőkeképződést okvetlenül hátráltatná, előtérbe kerül az a terv, hogy a jelenleg mintegy 8 százalékos mezőgazdasági rövidlejáratu kamatteherből bizonyos részt az államkincstár térítsen meg. Ezt a célt szolgál­ta a takarélcbetéti illeték újabb pótlékolása, amelynek révén az államkincstár évi 6—7 millió pengő bevételi többletre számit. Ezt az összeget fordítanák a körülbelül 500 millió pengőt kitevő mezőgazdasági váltóadósság j kamatenyhitésére. A valóban tuladósodott I magyarországi mezőgazdák kamatterhének körülbelül egynegyed részét, azaz másfél-két százalékot viselne az államkincstár és igy a bankkamatláb újabb leszállítása nélkül a me­zőgazdasági kamat olymódon enyhülne, hogy a többi termelési ágak, mint például a keres­kedelem, ezentúl is a most érvényben levő kamatot fizetné. * A legutóbb közzétett budapesti bankimér­legek sorából elsősorban a Magyar Általános Hitelbank mérlegével foglalkozunk. Az inté­zet az idén sem fizet osztalékot, hanem a több mint kétmillió pengős tiszta nyereséget a tartalékok gyarapítására fordítja, miután előzetesen hasonló összeget fordított leírások­ra. A közönség megelégedéssel vette tudomá­sul már tavaly is a Hitelbank vezetőségének azt a döntését, hogy minden egyéb nézőpont háttérbeszoritásával az elért nyereséget belső megerősítésire fordítja. Kitűnik ez a megelé­gedés és az intézet iránti bizalom abból is, hogy az elmúlt évi országos betétképződési visszaeséssel egyidejűén a Hitelbank takarék­os folyószámlabetét állománya gyarapodást ért el. Kitűnt, hogy a közönség az osztalékfi­zetés elmaradását kizáróan azzal magyarázza, hogy az intézet óvatos előrelátásból, a legkö­zelebbi jövő bizonytalan kilátásai miatt gyűjt kiadós tartalékot az előre nem látható bajok elleni felkészülés érdekében. Különösképpen kiemelendő az, hogy a Hitelbank a nagy gaz­dasági szervezetek nehéz alkalmazkodó ké­pességéről elterjedt általános hiedelmet meg­hazudtolva, a legújabb idők követelményei­hez és feladataihoz milyen rugalmas módon irányította egész üzletvezetését. Úttörő mun­kát végzett Magyarország kompenzációs áru­forgalmi rendszerének meghonosításában. így például hónapok óta mondhatni az egész or­szág gyapotíonál-szükségletét a Hitelbank kompenzációs osztálya bonyolítja le- Iparvál­lalatainak túlnyomó része jó üzletévre tekint vissza, az anyaintézet pedig nemcsak a rész­vényérdekeltség alapján járó osztalékjövede­lem révén látja ennek hasznát, hanem azon a réven is, hogy ezek a gyárvállalatok az egész év folyamán élénk forgalmat bonyolítot­tak le, ennek megfelelően pedig megfelelő keresethez juttatták a bank megbízásaikat ki­zárólagos joggal lebonyolító Hitelbankot is. A másik figyelemreméltó bankmérleget a Magyar Általános Takarékpénztár hozta nyil­vánosságra, mely meglepetésszerűen fenntar­totta az osztalékfizetést. Az intézet betétállo­mánya csökkent ugyan az elmúlt esztendőben, ennek magyarázata azonban abban rejlik, hogy még évekkel ezelőtt vidéki leány intéze­teit fiókhálózattá szervezte át és igy — mig a többi budapesti pénzintézet affiliációinál be­állott betétcsökkentés a központi mérlegből természetszerűen nem tűnhet ki — a Magyar Általános Takarékpénztárnál az idegen tőke állományának hanyatlása elkerülhetetlen volt. Figyelemreméltó azonban ugyar á:kor, hogy hála éppen a fiókrendszerből folyb szi­gorúbb hitel-ellenőrzési lehetőségeknek, az intézet mezőgazdasági hitel-kintlevősége el­sőrangúan fedezettnek és mobilnak mutatko­zott. A Moktár. (Magyar Országos Központi Ta- tarókpénztár.), amely tavaly részvényvissza- vásárlás. illetve részvénymegsemmisités utján alaptőkéjét 12 millió pengőről 8 millió pen­gőre csökkentette, ugyancsak fenntartotta az osztalékfizetést, azonban a kimutatott tiszta nyereségnek több mint felét uj számlára ve­zette elő, részben pedig tartalékolta. Váltó­tárcája nagyjából változatlan, de az adósok tétele csökkent. Takarékbetétállománya vala­Vetőmag TOMMJVW,-------­mi vel kevesebb a tavalyinál, folyószámla-be- tetei viszont meghaladják az előző évit, úgy £0gy,Lkvb tít®1 Wtttt®8 gyarapodása az egy év előttihez képest 10 százalék. Külön meg­említést érdemel, hogy a külföldi kötelezett- magában foglaló „egyéb hitelezők" felel 20 százalékkal és az avaltartozások téte­le, amely hasonló kötelezettségeket tartalmaz ugyancsak mintegy 20 százalékkal csökkent! A Magyar-Olasz Bank csökkentette arány­lag a legkisebb mértékben osztalékát. A meg­jelent közlemény szerint ez a viszonylag kis mértékben csökkent jövedelmezőséggel függ össze. Nem érdektelen azonban rámutatni arra, hogy az intézet alapszabályainak egyik pontja szerint igazgatósági jutalékot csak ab­ban az esetben lehet fizetni, ha előzetesen a részvények névértékének legalább 5 százalé­kát osztalékként kifizetik. Az Olasz Bank idei osztaléka pontosan 5 százalék. Figyelem­re méltó mérlegtétel az adósok végösszege, amely több mint 10 százalékkal nagyobb az egy évvel ezelőttinél, holott június 30-án, azaz az elmúlt üzletév első felében itt még csök­kenés jelentkezett. Az ingatlanok értéke egy év alatt több mint 100 százalékkal 2.3 millió pengőre szaporodott, ami az olyan intézetek­nél, amelyek közleményükben mobilitásukat erősen hangsúlyozzák, szépséghibának számit. Az emelkedés minden valószínűség szerint abból ered, hogy törlesztési hátralékban ma­radt adós ingatlanát az intézet magához vál­totta. A takarók- és folyószámlabetét állo­mány valamivel kevesebb a tavalyinál, az egyéb hitelezők tétele némileg emelkedett. Ez a szaporulat azonban nem számottevő. A nveresésf-veszteségszámla érdekes tétele, hogy a jövedelmek között a „nyereség értékpapíro­kon és egyéb jövedelmek" tétele most 25 millió pengővel szerepel, szemben a tavalyi 15 millió pengővel és az 1930, még minden­képpen normális tizletév 1.9 millió pengős té­telével. Az Olasz Bank eredményszámlájának ez az érdekes alakulása egyedülálló a magyar banJkmérleuek sorában, mert ezen a keresett cím-megjelölésen kívüle mindegyik magyar pénzintézet kevesebb jövedelmet mutat ki még a tavalyinál is- Az Olasz Banknál előál­lott szaporulat oka valószínűen az, hogy a kül­földön alacsony árfolyamon megszerzett saját zálogleveleken elért tényleges vagy könyv- szerű nyereséget általunk nem kutatott okok­ból máris elszámolta, holott a többi bank óvatosságból jobbnak látta a hasonló nyere­ségtételek titkos tartalékolását. SZITTYA. , sein f ^as1‘t8l1 ^olyzet nem változott jelentö­á‘ f Csehszlovák Nemzeti Bank banktaná- . , . tegnap tartott ülésén elhangzott gaz­, f Mi Jelentése egyebek között a következö- K a lapítja meg: Áz elmúlt egyhavi időszak- r, a ^e.tentef külpolitikai és gazdasági ese- lények zajlottak le. Általános érdeklődés ki ser te az egyesült államokbeli eseményeket f a bizonytalanság néhány napját rövidesen telváltotta a stabilizálásba vetett bizalom. A lefegyverzési konferenciával kapcsolatos bizo­nyos nemzetközi kérdések elintézése ugyan nem haladt előre, azonban egyre nagyobb tért hódit az a meggyőződés, hogy bizonyos nemzetközi megállapodások nélkül a gazda- helyzet nem orvosolható. — A nemzet­közi pénzpiacokon az utóbbi hetekben, igy különösen Franciaországban a kölesönjegyzé- sek kielégítő eredménnyel végződtek- Az egyes államok kormányai nagyszabású mun­kaprogramokat készítenek a munkanélküli­ség enyhítésére. A nyersanyagpiacok helyzet© ugyancsak javult. A világ gyáripari foglalkoz­tatottsága a februári színvonalon maradt. — Csehszlovákia gazdasági helyzete nagyjában egyezik a világgazdasági helyzet fejlődésével. A pénzpiacon nagy érdeklődés előzi meg a munkakölcsön kiírását. A pénzpiac egyébként változatlan. Nagyobb hiteligénylések nincse­nek. A betétállomány fejlődése nem egységes. A prágai értéktőzsde részvénypiacán némi szilárduLás állott be. A beruházási értékek piaca várakozási álláspontra helyezkedett. — A nyersanyag és készáru index nem válto­zott. — A melegebb és szárazabb fekvésű vi­déken megkezdődött a tavaszi munka. Az őszi vetések jól teleltek. A gyáripar foglalkoz­tatottsága nagyon szenved a nemzetközi pia­cokon uralkodó értékesítési nehézségek miatt. Egyébként a gazdasági helyzet februárral szemben nem változott. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal; Telefon: 27 87. Lőrinckapu ucea 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váraija-ucca 7/2. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17.. II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását ia vállal­jak A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II Panská ul. 12, III. wn eszközli. v etomag Pefenady Uradalom máknemesítő telepén kapható: Nemes sör árpa, m éghajlatunkul van- unom éOi Árpa, bo termésű erői sxatmáju. Nemesített vető zaba ’Su,yc"' ““Itt «emü. Vékony oolyváju maga: szalma és nag> tennép hozamú. NomOC blüftinrira ‘ken Korai noey lehérszeniil iriási termésű Mostani terméf átlaga nemen nununvaa holdanktnt 80 mázsa volt. Megrendelhető: Petenady Uradalomban, Petenady. Posta Veikó-Koatolany. Stanica; Leopoldov. /ételár: Árpa és /.abná: hratlslavai bAraei ái és 2» százaiékor nemesitési (dór. Kukoricánál: Bratíslaval börzei alap ár és BO száraiékor nemesítés! felár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents