Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-25 / 71. (3181.) szám
a 1968 mfbrehM 98, taomtoi TOS<M-MAG?ARHTRLAr* Kétezerötszáz emberrablási ügyben sikertelenül nyomoztak az amerikai detektívek Egyedül Csikágóban több snlnt kétmillió dollárt zsaroltak ki áldozataik hozzátartozóitól az emberrablók Newyork, március. Az európai közbiztonság mellett nehéz elképzelni az amerikai amberrab- íáeoknalk azokat az eseteit, amelyekről Edward Dean SuHivan „Thte kidnapping buesmees*1 eimü most megjelent könyvében ir, dacára annak, hogy & Lindberg bébi meggyilkolása még frissen éí az emlékezetben. Az Egyesült Államokban három év állott legalább kél ezerötszáz hasonló bűntény történt, anélkül, hogy a tetteseket kiderítették volna. Nincs még egy éve annak, hogy a hollywoodi filmvilág híresebb művészei hasonló bandita terror alatt álltak és magándetektívekkel védekeztek gyermekük elrablása ellen, 'Aki Amerikában gazdagság vagy hírnév' szempontjából jelent valamit, azok mind ki vannak téve az óceán annak, hogy váltságdíj fejében elhurcolják őket. Az eljárás egyszerű, revolve- res fenyegetés mellett kiemelik őket a forgatagból ég elviszik az alvilág búvóhelyeire. Á leggazdagabb amerikai gyáros egész kémhálózattal őrizteti családjának tagjait és kis unokáit, ;«minthogy nem szokatlan, hogy a többi gyár* vállalatoknál is magándetektív testület őrködik a tulajdonosok vagyon- és életbiztonságán. Az emberrablás nem uj üzletág, már hatvan evvel ezelőtt ismerték, de a prohibició alatt tökéletesedett. A bűntények • prédái nemcsak a. gyámoltalan kisdedek, hanem a felnőttek is. Az ital csempész haramiák mellékkeresetnek tekin- lofcték a gazdagok megfélemlítését. Alig van Amerikának olyan városa, ahol iiyen bűnszövetkezet ne garázdálkodna, az üzletágat A] Capone egyik hadnagya „KiUer“ Bürke látta, el munícióval, gépfegyverekkel. Az utóbbi két év alatt egyedül Csikágóban kétszáz nevezetes emberrablás töntént, a rendőr! becslés szerint talán ennek a kétszerese te, a kizsarolt váltságdíj pedig meghaladta kétmillió dollárt A haramiák nem bánnak kesztyűs kézzel áldo; zataiíkikal, & sósavval való megvakirtás éppen • olyan gyakori, mint a test feldarabolása. Sulli- 1 van szerint olyan kegyetlenül járnak ed a ban- i diták, hogy még akikor te fenyegetik a hozzátartozókat zsaroló leveleikkel, amikor az elhurcolt áldozat már bem i® él, de az ijedt hozzá• tartozók még ilyenkor is tárgyalnak és fizetik a vérdijat. Még Lindberg is fizetett ötvenezer dollárt — vagy háromszor annyit költött a magánnyomozásra —, holott a bébi akkor már nem élt. Megtörtént az is, hogy a váltságdíj fizetésére felszólított apa látni akarta, csakugyan saját gyermekét adják-e vissza neki, a kisfiút meg is mutatták, pedig akkor már levágták a lábait, de úgy rendezték a dolgot, mintha a gyermek még élne, a fejét drótkarikával peckelték egyenesre, viasszal nyitva tartották megüvegesedett szemeit: a gyermeknek akkor már csak a felső teste volt meg, de a reménykedő szülő fizetett, kicsalták tőle a váltságdíjat. A rendőrséget mindig szidják, valahányszor ilyen esetet tárgyalnak a lapok, de ha, sokszor túlontúl indokoltak is a támadások, nem mindig a nyomozók a hibásak vagy ügyetlenek, hanem az érdekeltek viselkedése kuRzálja össze a szálakat, A család kétségbeesésében sz alvilággal keres összeköttetésit, gyilkosokkal nyomoztatják a gyilkosokat, cégéres rablókkal üldöztetek a rablókat, így még nehezebben áttekinthető a biin szövevénye, nem csoda, hogyha holtpontra jut a detektívek munkája, A Lindberg bébi utáni hajszában egy közismert magándetektív, Gaston Means százezer dollárt vágott zsebre, ezt az összeget egy dúsgazdag asszony ajánlotta fel, mert elhitették vele, hogy Means kezében van a dolog nyitja. Még nála te elszáutabb volt az a Ourtte nevű szélhámos, aki bedütöít egy bulvár lapot, mely nagy díjat tüzöt kit a tettes fejére. Curtis magát Lindiberget is beugratta, és több ízben elvitte az ezredest hajókirándulás- k ra, elhitetve vele, hogy a nyílt tengeren összehóm gyermekéneik elrablóival A csaló Ourtte kézre te került, de mindössze egyévi fogházra és valami pénzbüntetésre Ítélték. Az uooai lapok Sullivan előadása szerint egyéni zamatu kitalálásokkal, félrevezető meséikkel, névtelen leveleik közlésével legtöbbször elgáncsolják a rendőri nyomozás sikerét. A detektívek jóba akarnak lenni a szenzációt haj* hászó „tablóid41 újságokkal, attól is félnek, hogy azoknak az érteeülteége alaposabb, így tehát nem a saját szimatjuk után mennék, hanem elfogadják a riportereik anyagát. Ez történt • Lioderg-ügyben és hasonló módszerrel vezetik félre a közvéleményt a mozik is, demoralizálva a tömegeket, valóságos hősi aláfestést adva a gyerrmekrafolásoknak. Azzal a rémuralommal szemben, amit a gazdag családoknak a megfélemlítése jelent, igen lassan cammog a megtorló igazság, mely pallosával ritkán csap le a gyilkosakra. Különféle szigorral ítélkeznek ugyanis az egyes államokban, az egyik bíróság az emberrablást hétévi (egyházzal sújtja, a másikban villamosszék jár érte. Ez a körülmény aztán az ügyvédek malmára hajtja a vizet. Sullivan felemlíti, bosry egyes vidéki városokban áz esküdtek megdöbbentően enyhe Ítéleteket hoznak, de nem ritkán végződik a bünper felmentéssel is. Néhány év előtt két milliomos fiatalembert: Leopold és Loeb-t, akik együttesen elraboltak és megöltek egy kisfiút, kizárólag azért, mert a gyilkosság izgalmát akarták megismerni, egyik híres kri- m inai ista segítségével viliamoeezék helyett el-1 KASSAI szerkesztőség és klsdéhirstal: AutomsUtelefon: 35-29 Éder-scca % NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. szn I. em. — Methód-tér 3. POZSONYI sserkssztdség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87- LŐrinekapn-acca 17. UNGVÁRI sssrkeeztóség és kladéblvatal: Váraija-ucca 7/2. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyeior szágha még ugyanaznap megszerez s „PráG l Magyar Hírlap* pozsonyi kiadóhivatala rinckapn ucca 17.. II. (Central passagej Ilyen otlevelcb meghosszabbítását is vállal- jók. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL Panská ni. 12, Hl sm eszközli. megyógyintézetbe való elhelyezésre ítélték. Mintán a bünügy rendszerint több állam területén játszódik le és a szálak szerte ágazunk, a védő; ügyvéd -a tettest egyik váróéból a másikba utaztatja, amig a közvélemény elfelejti az ügyet és a bűnöst a legenyhébben ítélkező állam területén vonják felelősségre. A feltűnést keltő könyv megállapítása szerint kétezerötszáz emberrablást nem tudtak megtorolni tettesek hiányában. A rendőrség véleménye szerint kétszer annyi embert tüntettek e! három év alatt, csakhogy a rokonok nem jelentkeztek, inkább megfizették a sarcot, mert féltek a haramiák borézu- I iától. UJ HÚSVÉTI UTAZÁSUNK A RIVIÉRÁRA Áp_rilís_ 9-jtöl_ 17-1 g J elentkezés március 28-ig. Mindenhol lelketüdltö virágos tavaszi MENTŐN, MONTÉ CARLO, NIZZA, JUAN LES FINS, SAN REMO, OENUA, MILANO, 1150 Kő. (Borravaló és adók 100 Kő. ) 1150 Kő Az árban a rlviérai autokar-utak Is benne vannak. Program utazási osztályunknál Bratislava. Cent. Passage Azn>HÁzKönio>KaLTaRA A „pozsonyi növendék“ Francia kis opera Haydnról Egyik párisi ez inház fölujitja, a Haydn-centeiin.íríuan alkalmából azt az egyfelvonásos. vigoperát, a- nelynek a nagy zeneköltő a föalakja e amelynek i saknem egy évszázaddal ezelőtt volt a bemutató- é őadáea Póriéban. Az egyfelvonásoe opera címe: A pozsonyi nővén nék (Elévé de Preebourg). Zenéjét Luce-Verlet ( harles irta .szövegét két testvér: Húrét Théodore ••d Vial. A bemutató-előadást, amelyen a kis opera igen nagy hatást tett a közönségre, 1840-ben, április 24-én tartották az Opera Comique-ban. Haydn mint színpadi alak föltétlenül érdekes jelenség, még a kkor is, ha a köréje font cselekménynek semmiféle v.ilóságoe alapja nincs is. Mert Húrét Théodore és Viai egyáltalán nem keresett anyagot Haydn változatos és hosszú élet- .örténetében. A pozsonyi növendék cselekménye egészen anekdotákra*. A kisopera meséje ez: Kaster bécsi karmesternek van egy szép leánya, akit nagyon gondosan és nagy szeretette! nevel, de egyúttal szigorúan őriz te. Egy napon megjelenik nála egy fiatalember, az mer Lkai kvékerek (reszketős szekta) sajátságos iniformisában és egész testében remegve kéri, fogadja el növendéknek. Zeneszerzést szeretne tanulni. A fiatalember Pozsonyból jött Bécsibe. Levelet mzott első mesterétől Kastnemek. A karmester .'elbontja a levelet és nagy csodálkozással olvassa a következő sorokat: levél vivője képzelődő bolond; alighanem i nagyzástól hibbant meg az esze. Fül akarja forgatná a régi muzsikát és azt állítja, hogy egészen óiéképpen fog komponálni, mint őelőtte bárki más. tennmi tehetsége sincs és sohasem vflbetl semmi- e. Ajánlom az ön figyelroéhe. Neve: Haydn Jó- **>#<'■ ’ A furcsa ajánláe elérte célját. Kastner nem ikarja elvállalni az ifjú tanítását — Nagyon sajnálom, — mondja neki, — de sem- mit som tehetek önért. Legalább te addig netm, ■Mtnig más valakitől meg nem tanulja a komponálást. Az ifjú nem csüggedt el. — Ha csak erről van szó. akkor 6emimi baj. Megkéri a karmestert, adjon föl neki egy témát 1 adjon papirost és tollat, hogy rögtönözhessen. A karmester teljesiti a kívánságait. Az ifjú leül és valószinütlenül rövid idő alatt elkészíti az improvizációt. A mester meglepetten nézi át a dolgozatot és egyszerre sokkal barátságosabb arccal néz látogatójára. Fölismeri rendkívüli tehetségét és föl-, szólítja, lépjen be hozzá tanítványnak; egyúttal lakást és teljes ellátást is fölajánl neki. A fiatalember kimondhatatlanul boldog. Tehát •Itt élhet a nagyhírű mester környezetében, tanulhat tőle és — ami százszorta, nagyobb öröm ennél te — végre megiemerkedhetik bűbájos leányával te, akit egyszer látott és akkor nyomban megszeretett Pozsonyban. Most, hogy a két fiatal lélek egy fedél alá került, hamarosan kifejlődik közöttük a kölcsönös nagy szerelem. Most föllép az intriktus, a nélkülözhetetlen, aki nélkül nincs bonyodalom, szenvedés, kedvező fordulat és befejezés: Roudolino olasz zeneszerző (az intrikna szerep rendszerint olasz alak volt akkorl- bam). aki szintén szerelmes a. karmester leányába. Ö már csaknem beérkezett ember; az udvari zenekar elfogadta egy kantátáját és Kaátmer fogja betanítani és dirigálni. Rondolino tehetségtelen, de jómódú ember. Haydn tehetséges, de soha since egy fillérje sem. Az állandó pénztelenség nagyon elkeseríti, mert a szerelmi hódításban is nagyon megnehezíti előbbre jutását. Hogy mindenáron valami pénzhez jusson, összenyalábolja kompozícióit és elviszi, hogy értékesítse. De nem kiadónál, ott még nem állnak vele szóba, hanem a fűszeresnél. A kereskedő megveszi a telefirkált kótapapirost — kilós z ám ra, néhány garasért. Rondolino betéved a füszerttzletbe és észreveszi a kólákat. Megvásárolja, hazaviszi, átnézi. El van ragadtatva a nagyszerű lelettől. Kiválasztja a sok közül a legszebbet, egy szonátát s a saját költségén kiadja, természetesen a saját nevével. Elő is adatja, olyan nagy sikerrel, aanflyent ő maga sem várt. A közönség, a muzsikusok és a kritika a legnagyobb árad ozással, ár az uj szerző első előadott darabjáról. Rondolino a nagy sikert elsősorban a karmester leányánál akarja kihasználni. Ezt azonban már nem tűri szó nélkül Haydn. Kaetner jelenlétében rátámad az orrvad teára és arcába vágja, hogy idegen munkával jutott meg nem érdemelt sikerhez. — ön tőlem lopta ezt a munkát! A karmestert előbb meglepi a leleplezés, azután nagyon felháborítja és Rondolinót kiutasítja * házából. Meghalt a cselszövő... A kalandor zenész bukásának nemcsak Haydn örül, hanem a leány te .mert most már megszabadultak az erőszakos, tolakodó olasztól. A karmester-apa nem kevésbé boldog és áldását adja rájuk. A cselekmény, mint ebből az ismertetésből látjuk, elég élénk és fordulatos, csak éppen Haydn nem illik bele. Elsősorban a.címe miatt sem, inért hiszen Haydn nem tanult Pozsonyban. Feleséghez sem 'így jutott,.első sikeréhez sem. De ezek nem ko:. moly kifogások. Fődológ, hogy a szöveg úgy jó. ahogyan van s hogy a zenéje te nagyon tetszik. Berlioz, aki a bemutató idején Schumann zened lapjának párisi tudósítója volt, ezt írja róla: „A kis operának sok szép részlete van. Világos, tiszta dallamfüzésü és nagy, nagy igényű mü, de a dinamikáját kissé túlzottnak tartom11. (•) „Miért hordok nadrágot?44 — „Semmi esetre sem a®ért. — mondja Mari鮩 Dietnirih, & híres filmsotár, egy amerikai film -tel yórahban. amely meginterjúvolta, — hogy úgynevezett, fél tűnést csináljak a közönség körében, bár a közönségnek mindig kell valami izgalom. Előbb ezért izgult, mert a lábaim mezítelenek voltak, most meg azért Izgul, mert mindkettőt befedem. Pedig valóban nem szenzációt hajszolók, amikor nadrágod hordok. A nadrágviselet olyan kellemes és olyan kényelmes, hogy én bizony hii maradók hozarí a jövőben te. Miért kezdték ól a nők az otthoni, tengerparti ée estélyi pizsamákkal? fin most mór folytatom a nappali nadrággal és az esti szmokinggal. Ha ragaszkodnék ft női divathoz, a sok bevásárlástól és próbától semmire se maradna időm, hiszen a női divat folyton változik. A férfi ruhákat (most von tiz rend ruhám és két szmokingom) addig viselem, amig kedvem tartja: a férfidivat nem változik olyan gyorsain éa kérlelhetetlenül. Ezért hordok nadrágot. (*) Magda, Schneider az Üfánál. Az Ufa nemrégen szerződtette Schneider Magdát, a kitűnő fiatel sztárt, aki mér meg Is kezdte működését az Ufti „Itt r gólya" cimü filmjének felvételeinél. (•) Bolvárj Géza Törökországban készít filmet. Bolváry Géza Budapesten keresztül Konsfantiiné- polyiba utazott: uj filmjét ott akarja megfilmesíteni. Vele utazott Gustav Frölilieh is, aki az uj Rolváry- film főszereplője. (•) GivsileszáUitás Hollywoodban. )!o%\vodból jelentik: A. hollywoodi stúdiók környékién te nagy Izgalom uralkodott a Roosevelt uj rendeletéit követő intézkedések következtében amelynek követ- ikezm'ényeképpe® a világhírű sztárok legnagyobb* részének gázsiját ’2<j—öö százalékkal losaá'Witották. A csekély kivételek között — akiknek fizetése érintetlenül maradt — von Joam Crawford te, aki legutóbbi filmjéevl hallatlan népszerűséget szerzett magának. Különösen Az uito’öó lépés cimü legutolsó filmjének főszerepében nyújtott, alakításával szolgált rá, hogy rendiklvüM bánásmódban részesüljön. (•) „Pulfy144 oj angol filmben játszik. Huszár Károly, aki sok éven át Ptiffy névvel Hollywoodiban kedvelt mozisziilész volt és móet Budapesten játssik a Belrároei Sairaház ezitüpadáu, legközelebb vissza- tér egyidőre a filmhez. Egy londoni ffimváMa’at uj nagj’ filmjéhez Szerződtették egy kövér koesrnáros szerepére. A film felvételeit a magyar Korda Sándor rendezésében májusban kezdik meg a Riviérán éé aztán Londonban folytatják és fejezik be, A KASSSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Szombat délután: Jő házból való nrileánv. Bohózat. e#te: Rothscbildok. Operett. Vasárnap délután: Érik a bnzakálász. Operett, este: Rothacfcilduk. Hétfő: Rőthsebildok, A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁRÓIT; Sfeioralbat délután: Érik a buzakaláss*. este: Éjféli tangó. Vasárnap délután: A mosoly országa. c«te: Éjféli tangó. Hétfő: Forgószél. Kedd: Éjféli tangó. Snerdut: Jó házból való nrlleAny. Csütörtök: Ordíts, szegényember. Spielberger Leó tragikomédiája. LÉVÁN: Szombat, ápr. 1-én: Vőlegényem, a gazember. A RUSZIXSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA BEREGSZÁSZON: Szombat: Weekend. Kiss Manyi vendég'fellépte, Vaptámuap délután: CsArdáskirálynő. eote: Weekend. Hétfő: Csók a tükör előtt. Kedd: Angyalt vettem feleségül. Operett. Kis,-, Manyival. Szerda: Angyalt retem feleségül. Csütörtök: Aranyfüst. Vígjáték. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS-MOZGÓ MŰSORA március 2ő—április 2-ig: Szombat—vaisáTnajp: A szivek királynője. Alpár Gitta nagy operett-filmjeHétfo—tkedd: A repülő árnyak. SeeooAofiőz daeun- gfel-flíim. Sí^rdia—csütöihök: üt *» életbe. Szovjet-oroes vfiágfilm. Pértek —«zoövbat—va^áraap: A kémnők. A ezezón legnagyobb fílmeeeménye. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Volt egyezer egy keringő Lehár Ferenc gyönyörű reuéjü nagy operettje. Főszereplői: Egsrerth Márta, Verebee Ernő, Hörblger Pál, Kaid von Gotth, Lizái Waldmüller, Falkeoetein. ik Nagy Képes Naptárunk expedícfós és porlókölisége fejében 5.— (él) koronát igen tisztelt előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Praba, Panská 12
