Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-25 / 71. (3181.) szám
1933 március 26, szombat Ilonka főhadnagy Történet az orosz emigrációból A Prágai Magyar Hírlapnak irtat BENEDEK KÁROLY Tavaszi Budapest írta; Kelemben' Sándor Jóval éjfél után megálltam aí ErzsébeU hídon,, szemben a Gellert-lieggyel. Alattam a Duna hömpölygőit méltóságoean, időnként fel- felmorajló loccsanással, a Géllért-hegyrő! pedig, mint fekete drapériára aggatott, lámpások, száz lámpa bágyadt fénye nézett versenyt egymással a Duna tükrében. A budai hegyek felől időnként különös szél nyargalt át a nagy pesti házak közé, játékosan végigborzolta a kéken csillogó víz hátát, és hozta, visszavonhatatlanul hozta magával a tavaszt. Azt hiszem, Pest ezen az éjszakán dobta le magáról a téiv ködök elnyűtt ruháját és fölszabaduló lélegzéssel vette tudomásul: tavasz van végre . . . Március! Budapestről ma elsősorban olyan embeT tud írni, aki hosszabb idő óta nem látta ezt a várost. Jói emlékszem az 1921—23-as esztendők tözsdekonjunkturás Budapestjére, amikor még a szoba-leányok is a tőzsdejelentéseknél kezdték olvasni as újságokat, a körutakon reggel háromkor olyan tömeg hullámzott, hogy az ember csal-: fizikai fáradsággal tudott utat törni magának és társaságokban, villamosokon, színházakban nem volt érdekesebb, idsgfeszi- tőbb téma a Nascbitzinál, Urikánynál, Magyar Általános Kőszénnél, Ganz—Danubiusnái és a többi papíroknál, amelyekből mindenkinek a zsebében rejtőzött néhány darab, Bódultán és abnormálisán szép idők voltak, amikor nem volt gond a napi két-három üveg pezsgő és autó és nő és előkelő luxushotel, amikor máról-holnapra karrierek iveitek föl a tőzsde,futó- csillagos "egén, hogy azután később nyomtalanul zuhanjanak vissza az ismeretlenségbe. Budapest akkor olyan volt, mint a tönkrement vidéki ur, akinek a lába alól kicsúszott a vagyon, de a megmaradt, utolsó pénzén beült a kávéházba és az utolsó pezsgősüveggel bevágta a szemben lévő nagy tükröt, hogy azután egye a fene: jöjjön, aminek jönni kell. Nos és jött. Jött a keserű kijózanodás, kellemetlen szájízzel és egyre üresebb zsebbel, a papírok elúsztak, mint az első szerelmes álmok, — Budapest lassan elszegényedett. Tiz után nyoma sincs már a konjunktúráé bódulatoknak. nehezek és józanok lettek a napok és ezek a nehéz és józan nappalok átnyúlnak az éjszakákba is, A körutak, a kávéházak, egykét kivétellel, már este tizenegytájt üresek, csak néhány fölkapott lokálban van élet, de az sem a régi pezsgés, elfelejtkezett, mámoros. Az emberek valahogy ráébredtek a szegénységükre. arra, hogy holnap is van nap, amely talán nehezebb lesz, mint a tegnapi volt és ha mulatnak is, azt okkal-móddal, óvatosabban csinálják, esetleg egy fekete, vagy egy-két pohár bor, konyak mellett és ha pezsgőt is bontanak, az is halkabb durrogással zavarja a pesti éjszakát, mint azelőtt, Persze: Budapest milliós város és az élet a nagy szegénység ellenére is világvárosi arányokban hullámzik uocáin. főként a déli és a. koraesti órákban. Mindenütt ember ember hátán, autók és villamosok rohannak, kék, piros, zöld, sárga transzparensek licitálják túl egymást a körúti paloták tetején, falán és az üz- i letek fölött, melyek valóságos reklámharcot vívnak egymással — a vevőikért. Sosem folyt még ebbéli a gyönyörű nagy városban, de sehol sem, olyan elkeseredett küzdelem’a publikum leromlott vásárló kedvéért, mint ma, amikor az emberek nagy része egy-két pengővel a zsebében mászkál az uccákon naphosszat, de kint van és él, mert — élni akar. És élni akar egész Budapest, csodálatos vitalitással verek- tzi át magát a nehéz időkön és szinte büszkén hordozza átmeneti szegénységét, mert ma ott is divat lett — szegénynek lenni. A kiváltságosak, igaz, hogy kevesen, ma. sem panaszkodhatnak. De a tömeg, amely a, nagyvárost adja és tartja, leromlott óletstan- darddal, .kopott, megviselt ruhában jár, mert ma nem telik az obi igát két-három ruhára évente és az üzletek minden második-harmadikjára fölkerül lassan a feketebetüs tábla: — ez az üzlet megszűnik ... Oak a nőkön, a budapesti nőkön nem látszanak a nehéz idők. Elegáns, csinos, jólöltö- zót.t, ápolt va1 amennyi. Napos, tavaszi délelőt- tön most is élmény a belvárosi uccákon, vagy j a Dunaparton sétálni, sehol annyi szép és ele- , gáns nőt, mint itt. Isten tudja., miibőL és honnan Nem csoda, hogy a világforradalmat össze- ; tévesztik a világhódifással. Az internacionalizmust kanosukéval verték beléjük és fajér- zőbb, hazaszere több, nacionalistább népe nin- | csen mégsem a földnek. A pjotiletkájuk túlfejlesztett iparvédelem nemzeti alapon. A proletárpropagandájuk egyenes folytatása a pánszláv világpropagandának, az egyedül üdvözítő és megváltó ortodox egyház nevével és még az ezer halálból minden poklokon át csudából élve maradt emigránsaik is cipőjük talpán hordják mindhalálig az orosz föld egy láthatatlan darabját... * Most Stalín kegyelméből megint lehet kisebb csomagokat küldeni Európából e misztikus föld éhezőinek és a párisi postahivatalokban tolonganak szakállas -goszpogyinok és világító arcú szudarinyák. „Inkább nem eszem, de küldök nekik“ magyarázza Frederiks bárónő. „Aki nem volt ott: hogy ott mi van, nem képzelheti el. Mi azonban ott kínlódtunk falun, a peuzai kormányzóságban, még nem is oly régen: szinte meztelenül jártunk hóban és fagyban, éheztünk, de úgy, ahogy a középkorban talán as éhségepidémiák idején, hogy ez az éhezés sző már nem volt metaforikus: a mozakon füveket téptünk és gyökereket gyűjtöttünk aj erdőben és megsütöttük a faháncsokatVégül 1926-ban engedélyt kaptunk a kiutazásra és eljöttünk. Elvesztettünk egy Istent, egy hazát, egy birodalmat, egy birtokot, egy apái és egy gyermeket; de ezért viszont Parisban előnyben részesülünk, az auiotaxi- rendszámok kiutalásakor és ha városi lakást osztogatnak. Hanem mások, oroszok, mint mi vannak ott ma is. Levelezünk, segítjük egymást .,És így a csóka határláncán keresztül is állandóan fogóznak egymás karjába az oroszok innen és túl a bolsevizmuson. A bárónő jól mondta a középkort. Mondhatta volna a harmincéves háború fantasztikus nyomorát és elvadult viszonyait, mert Szimpliciusz, a rejtélyes Grimmelshausen festett olyan képeket, mint aminőket az elgyötört emigránsok recehártyája őriz. Ott, a penzai kormányzóságban élt és halj. meg ge- rinctöröítan Beklernis Ilona is,. kinek éleié okvetlen a „k-alandornő Kuráscbe** történetét eleveníti meg a Grimmelshausen könyvéből. Szaratovi arisztokrata család leánya volt Bek lemig Ilona. Sugárzó szép, de erélyes, férfias szinte és nyugtalan vérü. Fiatalon ment férjhez, hamar összekülönbözött férjével s visszaköltözött szüleihez még a háború elején- Hanem apja meghalt, a rákövetkező évben anyját megharapta esry veszett kutya és belepusztult s a fiatal elvált asszony magános úrnő maradt a birtokon, hol gvakran látogatta az a férfi, aki miatt férjétől elvált, az egyetlen talán, kit ez a férfias nő igazán szeretett. Elanuyira. hogy követte a forradalomba is- A láz magával ragadta ezt az embert, belépett a csekába; régi barátja volt Dzserzsiokijnek. Mindamellett őt is gyanúba fogták az általános őrületben és löbclötték a Gorodhováján, a szeretője szeme előtt... * Akkor Kievbe futott az asszony, Skoropat- ski hetmanhoz. De tífuszt kapott, kórháziban feküdt s mire kigyógyult, már Kornilov vezette a kozákokat. Beklernis asszony akkor öltözött először férfinek, Miótátől fogva jó lovas volt: beá lt közlegénynek az első kozák regimentbe, hogy maga kezével harcolhasson a szeretője gyilkosai ellen. Három évig teljesített rendes frontszolgála- tot különböző ellenforradalmi alakulatoknál, anélkül, hogy bárki sejtette volna nemét. Pár hét múlva már altiszt volt, uagajkával verte a katonáit támadásra, de minden rohamban előttük lovagolt. Három György-keresztet kapott személyes vitézségéért és tiszti portepét. Mint a mesés Kurasohe, ő i<s varázslattal védettnek látszott, I lla Bratislavába-Pozsonyba jön, a Stefánia kávéházban hallgassa meg I K 0 R É ÍNY 1 GYURKA cigányzenék arát meg nem sebesült sóba. Vakmerősége és szerencséje miatt felderítő szolgálattal bízták meg. Megint asszonynak öltözött,' mint parasztasszony kosárral indulj el Moszkva felé és tisztjei csodálták sikerüli, ál öltözetét „az asszonyruhás tisztnek44. Kétszer járta meg Moszkvát s a lengyel háború alatt az oroszoktól meghódított Lengyelföldet; soha a bolsevikiek rá nem jöttek, hogy kém, sem a császáriak, hogy asszony, „Egyszer — meséli — mikor tisztiruhában kvártélyesinálónak jártam valamelyik falut, egy gömbölyű parasztlány szemezni kezdett velem. De az anyja, ráncos, vén banya, rászólt: * „Ne kezdj ki vele, nem férfi ez, asszony, ba százszor tisztnek öltözött is!“ Akkor egy szempillantásra elállt a lélegzetem ... De ez volt az egyetlen ilyen esetem ** Végül egy tisztíársába beleszeretett, L elrántotta testéről az uniformist, asszony lett egészen, elvonult szeretőjével valami eldugott orosz faluba, nem bánta már a bolse vizmust, élni akart megint. Esztendő múltán fiút szült. Akkor, anya, biztonságot vágyott, a gyermekének. Férje oldalán, a karon ülő csecsemővel bujdosott át a határon. Berlinbe jöttek, összeházasodtak az orosz templomban a pap előtt, munkát kaptak és éltek. De Bekle- mis asszony nem bírta ki távol Oroszországtól. Ahogy nőni kezdett a gyerek, egyre ke vésbé hagyta nyugodni az anyát az a föld. amit Németországba a cipője talpán hozott Férj és feleség küiöu-külöu álnév alatt, ál- öltözotben lopőztak vissza a belsevikik közé. Ott a férj elmerült a forgatagban, de az asszony unokanővéréhez futott, egykori földbirtokoshoz, ki mint paraszt falun élj a parasztok között. * így lelte vissza Beklernis Helén megint gyermekkorát, a régi mezőket, a régi falut. A kastélynak már nem volt nyoma, de a hazatérő úrnőnek egy aszott parasztaeszonv szaladt a karjai közé: a régi komorna. Urasági cseléd, amilyen csak orosz földön akad, akinek már az apja (jobbágy) a családot szolgálta és kinek egész horizontja az urasági di-' nasztia. Ez a parasztasszonyból komorjává, komoradból elvtársuövé avanzsált irástnem- ludó nő a forradalom minden zavarán átmentette a Beklemisek családi ékszereit és most boldog volt, hogy visszaadhatja őket hazatérő úrnőjének. Ez az ékszeresdoboz lett a hányatott; életű asszony veszte. Megint gazdag volt és a gazdagsága egy ska- tulvában meddőn hevert. Ezt nem birla ki* * Vissza akart bujdosni a nyugatra, hogv pénze segítségével újra felvegye a harcot Oroszország felszabadítására. Éjszaka parasztszekéren, hamis útlevéllel száguldott a kis vasútállomás felé. De a parasztok kiszimatolták az ékszereit, kötelet feszítettek a sötét utón keresztbe, a szekér felborult és Beklernis Helén oly szerencsétlenül esett a kövekre, hogy eltörte a derekát. Úgy pusztult el az éjszakában egyedül. „A Lét keze görcsösen markolta, a havas földet; ásott benne; alig lehetett kiszabadítani" -- Írják a bárónőnek a Penzában maradt rokonok. Azt. az orosz földet, melyről Puskin dalolt és melytől kétmillió emigráns sok ezer versztnyire „az orosz anyácskától4* sem tud elszabadulni soha ... Magyar tanárok és tanárjelöltek ügyemébe Az országos keresztényszocialista párt központja közli: A ezlovenszkói magyar tannyelvű középiskolák ellen állandóan hangoztatott panaszok egyike az, hogy azokban a magyar intézetekben olyanok is tanítanak, akik nem vallják magukat magyaroknak, vagy nem tudnak tökéletesen magyarul. Erre a panaszra azt a választ adják hivatalos helyen, hogy nincs megfelelő utánpótlás a magyar tanárjelöltek köréből és ezért még tulajdonképpen örülhetnek is a magyarok, ha más nemzetiségű tanár vállalja a tanítást a magyar középiskolában. Mint most értesülünk, folyó évi április hó 15-én több magyar tanári állásra kiirt pályázat határideje jár le, Felette kívánatos tehát, hogy a magyar tanárjelöltek, akik tekintetbe jöhetnek, benyújtsák pályázatukat, A betöltendő tanári állások a következők: Pozsonyban két állás; csehszlovák nyelv és kombinált torna és kombinált tantárgy. Kassán három állás: csehszlovák és kombinált, francia és kombinált matematika és geometria. Losoncon négy állás: csehszlovák és kombinált, francia és kombinált matematika és geometria, történelem és földrajz. Rimaszombatban hat állás: római katolikus hittan, csehszlovák és francia, csehszlovák és kombinált, matematika és geometria, természetrajz és kémia, torna és kombinált Ipolyságon öt állás: csehszlovák és kombinált, francia és kombinált, történelem és földrajz, matematika és fizika, matematika és geometria. Érsekújvár ott három állás: csehszlovák és kombinált, történelem és kombinált, torna és természetrajz. A pályázati kérvényt az illető középiskola igazgatóságán kell benyújtani. A tanárjelölteknek külön kérvénnyel (ennek mintája az állami könyvnyomdában kapható) kell magukat felvétetniük a státuszba. Ezt a kérvényt az, iskolád ovi minisztériumhoz kell intézni, (Érdeklődőknek szívesen ad további felvilágosítást az országos keresztényszocialista párt központja, Bratislava-Pozsony, Vent.ur uc. 9, szám.) MODERN chrömozott CSILLÁROK Gyári lerakat: Bratislava Grössling u. 9. 3. műm csillárgpr, Ilii telik, de a pesti nő a föld alól is előkeríti a ta,- vaszi kosztümöt, a jó cipőt, jó ruhát, jő kalapot és mindezt olyan páratlan ízléssel, amilyennel csak a peeti nők rendelkeznek. Budapest még ma is az Ízlés, az elegancia Mekkája, ez teszi olyan széppé, hogy aki egyszer meglátja, az örök szerelmese marad ennek a, városnak és — a pesti nőknek * És a színházak is jól mennek ebben a nagy szegénységben. De sürgősen hozzáteszem azt is, hogy csak a, — jó színházak. Legföljebb a gyönge színházak kerültek válságba, vagy katasztrófába, mert ahol tudnak még százötven-kétszázas szériákat csinálni, naponta zsúfolt házakkal, ott nem lehet szó általános ez inházi válságról. Má6 kérdés, hogy milyen, darabokkal csinálják ezeket a. szériákat, de az irodalom, főként a szó igazi értelmében vett színpadi irodalom sosem volt tömegcikk, még a, régi békeidők nyugodtabb éveiben sem és a tömeg, néha az utolsó pengője árán is szórakozni akaró tömeg mára sem lett gourmand és. ha színházba megy, elsősorban szórakozni akar vagy felejteni és nem akar tudni problémákról Mégis volt két nagyszerű színházi élményem, amely .hosszú időre belémvésödött. Az egyik az uj magyar hangosfilm, az „ítél a Balaton44, Fejős Pál filmje, a másik a Vígszínházban a „Naplemente előtt44, Hauptmann ma is tiszta irodalmat jelentő drámája. Mind a kettőt Csortoe monumentális művészete avatta maradandó, szinte döbbenetes élménnyé. A filmet délután néztem meg, a Hauptmann-dara.bot este. Utána szédelegve meDtexn végig a körúton és hajnallá nem bírtam elaludni. Társadalmi Élei # A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet sikerült esőre tetvendégséget rendezett a re?. Kollégium nagytermében. A műsort Rácz Elemér ma* gyors óid lelkész lendületes imája vezette be, majd a kiváltó hitszónok mélyenszántó btbMamagyaráza’.ot tartott. Basilides Abris Ady-költöményt szavalt, a diák zenekar Körös Kálmán vezetése mellett zene- számokat adott elő, Vargha Sándor tdrogatőezötója különösen nagy sikert aratott. Majd Kelemen Kálmán segé(Lelkész ügyes rendezésében Farkasné- Keneesey Gizellának „Az ügyes kalmár44 című szín- játéka került színre gördülékeny előadásban. A szerep eket Szaday Mariska, Csukás Ilonka, Göt-ti Erzsi, Kollár Lenke, Lakíéth Ilus, Csukás Terus, Virágh Hona, Kecskés László, Fél Lajos és Baba Kálmán játszották, A Protestáns Jótékony Nőegylet Papp-Kovách Elemérné elnökkel az élén nagy* önzetlenséggel működök a jótékonyság terén. A komáromi Karitász március 25-én, szombaton tartja társadalmi felvilágosító gyűlését, amelyen a Karitász céljait ismertetik a szakelőadók. A- gyűlés délután négy órakor lesz a Majlálih-iskoIában. A komáromi Iparoskor vasárnap, március 26* ám este S órakor saini előadást rendez. Szinrekerül Korcsmám Nándor szín játéka: „A ketrec A Kör ambiciózus; és jól játszó műkedvelő gárdája nagy buzgalommal] látott neki a sorozatos, előadásoknak, melyet vasárnaponként fog megrendezni. Husvétra nagy Piirositojás-eetet rendez az Iparoskör, — A magyar nemzeti párt ebedi helyi szervezetének újjáalakulása. Komáromból jelentik A magyar nemzeti párt, ebedi helyi szervezete igen látogatott értekezletet tartott, amelyen kifejezésre jutott az a kivánalom, hogy a mezőgazdasági kérdéseket továbbra is, sőt ezután még nagyobb mértékben kell napirenden tartani. A tagértekezleten megejtették a tisztújítóét. t következőket, választották me^: elnök' Hegedűs János, ale’nökök: Góra Nándor, Góra József, űgyv. elnök: Janzó MlháHy, pénztárnok: Góra Ferenc, jegyző: J«nzó Pál, ellenőrök; Hajdú Gergely, Góra Pál. A tisztikar megvi- Insztáisa után tárgyalásra került a Dérer-féle lekcwatűTY'ény-tTvezet, amely ellen egyhangúlag i:’!ak o■/ott m. h■ ;,\! . /érvt- zet.
