Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-25 / 71. (3181.) szám

Hitler programja (sp) Prága, március 24. Az első 'benyomás, amit Hitler tegnapi program be szédéről kapunk, az, begy ezt a ■beszédet — legalább annak legfontosabb ré­szeit —• akár Brüning elmondhatta volna. A „nemzeti felkelés" német kormányának nyi­latkozata külpolitikailag pozitiven megnyug­tató, a belpolitikai részek viszont nem tar­toznak ránk. Franciaország az elmúlt évek­ben gyakran fogadta bizalmatlanul a berlini kormányok külpolitikai terveit s azzal ér­velt, hogy e kormányok látszatkormányok s minden berlini terv mögött ott áll a nagy is­meretlen: Hitler és az európagyülöíő német nemzeti forradalom lehetősége. Nos, ez a lidércnyomás megszűnt, ma valóban Hitler beszél a német nép akarata nevében s amit mond, több, mint az aggodalmat eloszlató.1 Tizennégy évnek kellett elmúlnia, amig a négy nyugateurópai nagyhatalomból kettő — Anglia és Olaszország — nem azt akarja, amit a harmadik — Franciaország — hanem százszázalékos határozottsággal a negyedik­hez — Németországhoz csatlakozik. A sors különös iróniája, hogy éppen Hitler fogadta el tegnap az ujj és a hatalmasabb európai Locarno-tervet, a római kezdeményezést, mely bosszú békét, egyetértést, reális alapo­kon való együttműködést kihál Európának s olyan természetű, hogy Parisban sem zár­kózhatnak el előle. Hitler külpolitikai pro­gramjában nincs egyetlen agresszív hang, egyetlen békebemíó elem, sőt ellenkezőleg, több 'békekészség és a pozitív olasz javaslat elfogadásával több békekonkrétum, mint 'bármily eddigi német kormánynyilatkozat­ban volt. A kívánságok ugyanazok, amiket az eddigi német kormányok hangoztattak: egyenjogúság, lefegyverzés, a méltánytalan­ságok eltüntetése, az életlehetőségek meg­adása, a rendkívüli német terhek megszün­tetése, de a különbség az, hogy az eddigi né­met kormányok nem tudtak nyomatékot ad­ni kívánságaiknak, mert béviil agyaglábon álltak, mig egyrészt Hitler mögött hetven millió elszánt német van, az uj német nem­zeti fellendülés fanatikus hívei, másrészt a többi európai hatalom mögött egy nagy ta­pasztalat áll, mely azt tanítja, hogy a néme­tek kielégítése nélkül lehetetlen Európát ki­békíteni és a gazdasági reorganizáló munkát elkezdeni. Hitler ugyanazt mondja, amit elődjei mon­dottak. De a légkör más, ahol mondja és más a szavaira való reagálás. Az eddigi gyö­nyörű német programok papircafatok voltak és elvesztek a birodalmi belpolitika alacsony veszekedéseiben. A parlamentben elhang­zott szép elvekről másnap már mindenki megfeledkezett, mert a pártviszály pozíció­harcai lekötötték a figyelmet és tüzelték a 'temperamentumot. Tegnap történt meg elő­ször, hogy egységes falanx állt a német kor­mány mögött s lehetővé tette, hogy négy évig senki se zavarja a vezetők munkáját. A Hitler-mozgalomnak egyetlen pozitívuma van eddig Németországban: helyreállt a te­kintély, amit eddig sajnálattal nélkülözött valamennyi német kormány, s ezért tehetet­len volt, gúny tárgya kívül és hévül. Most kilencven képviselő kivételével az egész parlament az uj nemzeti koncentráció mögé állt és négy évre megbízta az ügyek vezeté­sével. A fölényes kétharmad többség után Hitler kormányát négy évig senki sem za­varhatja, senki sem szakíthatja meg konti­nuitását,^ senki sem gátolhatja meg külpoli­tikai és belpolitikai akcióit. Ez a biztonság Hitlernek olyan hatalmat és olyan tekin­télyt ad, amelynek hatása föltétlenül ér ez­A felhatalmazási törvény megszavazása után Hitler hozzálát a német munkáskérdés megoldásához Egységesítik a szakszervezeteket — Serekét és Severinget letartóz­tatták — Hitler programrészedének hatása Lengyelországban Berlin, március 24. Tegnapi számunkban részletesen ismertettük Hitler kancellár programbeszédét, amelyet a birodalmi gyű­lés nagy többsége óriási lelkesedéssel elfo­gadott. A kormánynyilatkozat után az ülést elnapolták, majd este hét órakor újra meg­nyitották. Az eddigi ellenzék részéről első­nek Kaas centrumpárti képviselő emelke­dett szólásra, aki bejelentette, hogy a ©entrumpárt megadja a kormánynak a kért segítséget és megszavazza a följogo­sító törvényit. ' , A centrum határozatát a nemzeti szocialis­ták leikos fapa^d vették .tudomásul és Hit­ler is tapsolt Kaas beszédéhez, A centrum után Wels szociáldemokrata képviselő vá­zolta pártjának álláspontját. Kijelentette, hogy a kormány külpolitikai követelései azo­nosak a szociáldemokrata párt elveivel, de az a mód, ahogy a kormány Németországban uralkodni akar, helytelen és nem számíthat a szociáldemokraták támogatására. A nép igazi egységét nem lehet hatalomra alapí­tani, hanem csupán a jogra. Éppen ezért a szociáldemokraták nem fogadhatják el a törvényjavaslatot. Wels beszédére Hitler kancellár azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy a szocialisták későn jönnek a jog követelésével, mert tizennégy évig nem ismerték az egyforma Jogokat. Erőszakoskodással vádolják a kormányt, de megfeledkeznek arról, hogy a német szo­ciáldemokraták a nemzeti szocialistákról a 'közelmúltban még az ingeket is leszaggat­ták. mert a barna szín nem tetszett nekik. Hitlernek évek hosszú során ál nem volt szabad beszélnie. A szociáldemokrata sajtó 1 Németország rangját és tekintélyét a kül­föld előtt mindig csak csorbította. A párt szociáliszmust hirdet, de Hitlernek számta­lanszor szemére vetették, hogy közönséges mázolósegéd, aki nem ért a politikához. A német munkásnak nincs többé szüksége a szociáldemokráciára és a nemzeti szocializmus a marxizmus nélü­kül ig gondoskodni íog a német munkás jólétéről. A beszédek elhangzása után a birodalmi gyűlés még az esti órákban hatalmas többséggel megszavazna a kor- mányáltal kért följogosító törvényt, am/iy Hitlernek ugyanolyan jogot ad, négy év­re, mint amilyenekkel az abszolutisztikus időben a teljhatalmú uralkodók rendelkez­tek. A szavazásnál összesem 535 szavazatot adtak le s 441-en a kormány melleit, 94-en a kor­mány ellen szavaztak. Az alkotmányt módo­sító törvény elfogadásához kétharmad több­ség, azaz 378 szavazat lett volna szükséges, a kormány csaknem hetven szavazattal töb­bet kapott, mint amennyi elegendő lett vol­na a törvény elfogadásához. A formalitások befejezése után Görimg bizonytalan időre elnapolta a német birodalmi gyűlést, Megkezdődik az átszervező munka Beitlfinj március 24. A birodalmi kormány ma délben tizenkét órakor ülést tartott. A napirenden az uj szakszervezeti törvény meg­beszélése szerepelt. A kormány egységes szakszervezeti rendszert akar kiépíteni Né­metországban és a szakszervezeteket telje­sen el akarja választani a politikai pártok­tól. A jövőben a szakszervezetek csupán gazdasági kérdésekkel foglalkozhatnak. A beérkezett javaslatokról és tervekről Selte birodalmi munkaügyi miniszter tett jelen­tést a kormánynak. Az uj szakszervezeti tör* vény teljesen olasz rendszer alapján íog el­készülni és hasonlítani fog a carta dél la­vór© rendszeréhez. Az elmúlt napokban jelentettük, hogy Hit­ler kancellár lemondott kancellári fizetésiéről és az összeget egy kuratóriumra bízta, hogy azt az elesett nemzeti szocialisták és rendő­rök hátramaradottai között elossza. A kura­tórium, amelynek élén Épp tábornok áll, megkezdte a kancellári fizetés rendes havi kiosztását. Gereke letartóztatásának oka! Berlin, március 24. Tegnap este a berlini politikai rendőrség letartóztatta Gereke dr -t, az állami munkaszerzés birodalmi biztosát. Gerekét azzal vádolják, hogy a kezelésére bí­zott pénzeket szabálytalan célokra használta föl. Gereke a német nemzeti párt tagja és mint ilyenre Schleicher rábízta a munkaszer­zési hivatal vezetését. Hitler Gerekét átvette kormányába, de amikor tegnap följelentés ér­kezett, hogy a kormánybiztos a pénzeket meg nem engedett politikai célokra fordítja, pa­rancsot adott Gereke letartóztatására. Tegnap letartóztatták Severing volt porosz belügyminisztert is, akit azzal vádolnak, hogy évekkel ezelőtt hűben ül kezelte az úgyneve­zett kétmilliós alapot, amelyet a munkások javára kellett volna fordítania­Akció az álltirek ellen Berlin, március 24. A Vőlkísdher Beobach- ter jelentése szerint a német kormány utasí­totta a német nagyköveteket és követeket, hogy a külföldi sajtónak Németországról ter­jesztett álhireivel kapcsolatban minden egyob esetben a legerélyesebben interveniáljanak ■ kötővé válik a nemzetközi fórumon is és könnyebbéin tespi megvalósíthatóvá azokat az elveket, amelyeket Hitler elődjei hirdet­tek, de nem valósíthattak meg. A kormánynyilatkozat belpolitikai része mérsékelt. A szigor, amelyet Hitler hirdet, egyetlen irányban nyilvánul meg kérlelhe­tetlenül: a kommunizmussal szemben, mert e mozgalomban a kancellár nemcsak Német­ország, hanem egész Európa veszedelmét látja s tudja, ha legyőzi, ha kiirtja, ugyan­úgy megmenti a pusztulástól a mai európai formát, mint ahogy talán Mussolini megmen­tette Európát az olasz kommunizmus kitöré­sének meggátlásával 1922-ben- Knicker- bocker amerikai újságíró egy évvel ezelőtt helyesen fölállította a „vagy—vagy" kérdé­sét: Németországban vagy a nemzeti szocia­listák kerülnék uralomra, vagy a kommunis­ták, más kiút nincs a német kaoszbóL A kommunisták uralomra kerülése egész Európát magával rántotta volna a legször- nyübb polgárháborúba, amit az emberiség ismer — a német nemzeti szocializmus ura- lomrakerülése ártatlanabbnak bizonyult, mint bárki hitte volna- Német belügy volt, mely visszaadta a germánságnak az önbizal­mat, az életkedvet, az erőt s iigy máris pozi­tív lépéseket tett a kibontakozás felé, egyéb­ként azonban nem ásta alá az európai struk-- turát, sőt a bizalom és a nyíltság légkörének megteremtésével, a római béketerv közve­tett előidézésével inaugurálta a megértés­nek azt a korszakát, amelyben megtörténhe­tik az osztályok és a népek őszinte kibékülé­se s ujrendszerü kollektív munkával elkép­zelhető a beteg kontinens meggyógyitása. Mussolini iés Hitler bizonyos értelemben Ugyanazt a szerepet játsza a mai Európában, mint hajdan Loyolai Ignác játszott a katoli­cizmusban: egy uj mozgalom (akkor a je- zsuitizmus, ma a fasizmus) kikristályositásá- val és az el len mo zgalom előnyeinek át vételé­vel előidézte egy elfáradt rendszer megújho­dását és megmentette attól, hogy végleg át­ömöljék egy uj és szokatlan rendszerbe, sőt sorra visszahódítja a már elveszett pozíció­kat is. A nemzeti szocializmus éle kizárólag a kommunizmus ellen irányul. A többi pártot és világnézetet sorra megnyeri. A katolikus centrum máris Hitler mellé szegődött, s az a vita, amely 'tegnap Hitler és Wels szociál- demökxata képviselő között folyt le a parla­ment ülésén (s amely mellesleg szólva be­bizonyította, hogy a kancellár félelmetes de- -háttér, aki egyenesen lehengerelte ellen­felét), tanúságot tett arról, hogy bizonyos körülmények között a kormány és a német szociáldemokrácia kibékülése is éllképzelbo- tő- A kancellár tényleg a nemzet koncentrá­cióját kívánja, hogy teljesíthesse nagy fel­adatát. Céljának első részét elérte: sikerült legyőznie azokat, akiket a bajok okozójának tartott és sikerült megnyernie a nemzet bi­zalmát: megkapta a felhatalmazási törvényt. Most következik a oél másik felének meg­valósítása: a gazdasági krízis legyőzése és a német újjáépítés véghezvitele. A tegnapi programbeszéd némileg megnyugtathat ezen a téren is: a tervek között sommi olyan nem szerepel, ami nyugtalaníthatna vagy keresz­tül vihetett lennek látszana, az elképzelés he­lyes, a módszer nem kifogásolható, a hang mérsékelt — s talán csak a tempó lesz gyor­sabb, mint eddig volt, s a bizalom lesz na­gyobb, mert Hitler annyi összpontosított erő­vel, gátlás nélküli lehetőséggel és a német nép igényeinek oly pontos ismeretével lát munkához, mint eddig egyetlen elődje sem Na: RADltiMELLiKLET ^ ^ szám ® Szombat ■ 1933 március 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- # # Szerkesztőség: Prága II„ P anská uiice 12s évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, j\ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZlUSzkÖi ellenzéki üártök II. emelet, - Telefon: 30311. -^ Kiadóhivatal? félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. ~ Prága IL, Panská uiice 1 - Ili emele., B képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKCLl nCLplLCLpJCl Telefon: 34184. Egyes ár* 1*20 Ké, vasárnap 2.—Ki. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, P R fí H ft

Next

/
Thumbnails
Contents