Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-24 / 70. (3180.) szám

4 ^kxgai/Aa'íAarhi rla6 Az alsögyőrödi katolikus népiskola sorsa irta; Aíxíisfer Ussld dr, n. Az előző kórieméuyfcen Wgfefem, bcv^jy az 1725. óta fennálló afeógyőttöi római kawikus n-ópitíkoda bezárását 1922d>en mdel­lék el lödben állami tanítót tettek oda, 192:8-ban a tanítás nyékének szlovákká kel­lett.. válnia, d* 1931-ben megint saját tanítója oktathatott. Hogy mindezek után m tatadezok ellenére nem szűnt j»8§ az akció ez ellen az iskola ellen, twmák okául ménjei bitem a Slo- veneíká Ligának Afeégyörödőu létesített „ki- sebbségk4 iskoláját Addig, amíg a- Slovenská Liga "iskolája nem. épült; fel, a tanfelügyelő soha semmi kifogásolni vadét nem talált az ab sógyörödi iskola helyiségén és fetezéreléeén. Bezzeg megváltozott ezután a helyzeti Szépen sorjában, érkeztek meg most az intések, ame­lyeknek szomorú következményei a mai vi­lágban az iskolafenntartók előtt bőven ismére-, fessek. Ezeknek m intéseknek kezdeméayezöu tkabál József arany^maróti _ tanfelügyelő és' Salágsovics István verebélyi járási fenök. Ez a két ur nyilvánvalóan a következőképp vélekedett: hiányokat észfelünk, ezek pótlását követeltük; viszont megakadályozzuk azt, hogy ■a hiányok póriasára az egyházközségnek meg­felelő anyagi, erők: álljanak rendelkezésére. Ez voét a mod'ue precedendk a kivitel pedig kő- 'étkezőképpen történt: 1929. ezeptemberébon adták ki az első ta­tást, Az eddig sohasem kifogásolt iskolán. „ceak<: 24 Mányi állapítottak meg’ így például, hogy 33 egyik fai görbe, hogy az udvarnak nincs kerítése, hogy a mellékhelyiség nem higiéni­kus,. a könyvtár hiányos stb.. Az iskolaszék nőm maradt adós a válasszal hanem pootrőLpanra kimutatta a kifogások alaptalanságát, egyúttal art kérte, hogy szakértő vagy elfogulatlan bi­zottság vitegálja meg az iskolát, amikor majd aláveti magát az ilyen véleményének. Mi lett a. válasz következménye? A? alsógyőrödi iskolaszéki étaók ellen ható- j előtti rágalmazás miatt büntető eljárás in­dult meg, amely azonban végül felmentéssé] végződött a 'kért elfogulatlan bizottság, illetve szakértő helyett pedig négy, hozzá nem értő domomnár gazdaember végezte el a helyszíni szemlét, akiknek még&tapRáeai alapján a? is­kola-agyi referátum kimondotta, hogy a kifogd sok aiapoeaki a hiányok íalmáiknak ée pótlaa- dók! Erre 1930. júliusában ugyanazon okok miatt megérkezett a második intés. Az Iskolaszék ekkor belátta, hogy hiába kéri tárgyilagos meg- állapításán a fennforgó állapotoknak, jobb te­hát, ha eleget tesz & kívánságoknak, Rendbe- hozatet a görbe falas és a mellékhelyiségeket, kiegészítette a könyvtárat, körülkerítette az udvart, minden hiányt pótolt, sőt kimondotta azt is, hogy aj iskolát építtet, mert véget akart vetni az örökös kifogásolásoknak. De nézzük most már, miként „mozdították elŐ“ egyesek az iskolaszéknek mindezen jó szándékát? A járási főnök már 1929-ben nehézségeket támasztott az 1930-ra a község költségvetésébe az iskola tatarozására beállított összeg kifize­tésénél. És ez az eljárás következetesen folyta­tódott 1030-ban ezen a elmen 1931-re 13.000 koronát állítottak be a költségvetésbe, felleb­bezés következtében a járási választmány tö­rölte ezt a tételt, az országos választmány pe­dig kimondotta, hogy a járási választmány jog­talanul járt el; a 13.000 koronás léteit, még sem állította vissza a költségvetésbe és így 1931-re az iskola részére semmilyen összeg nem ma­radt. Az 1632. évi költség vetésbe az iskola cél- j iaira 27.300 koronát állított be a községi kép­viselőtestület. Ezt egy Merész nevű alsógyőrödi 1 lakos, akinek magtárából csinálták a Slövetteká! Liga iskoláját, több társával együtt, úgy mint | az előző évben, ismét megfellebbezte. A járási! választmány elutasította ugyan a fellebbezést, jóváhagyta a költségvetést, de a 27.300 koro­nás tételt törölte. Az országos hivatal is foglal­kozott ezzel az üggyel, helytelenítette a járási választmány eljárását, de ez is csak írott ma- laszt maradt, mert az iskolára szükségéé összeg ismét kimaradt a költségvetésből. TJt aliquid feciese videatur a jegyző a rend­kívüli szükségletek közé vette fél a 27.300 ko­ronát, a járási főnök azonban elrendelte annak megállapítását, hogy a község valóban az iskola fenntartója-e? A végeredmény az, hogy az 1932 évi költségvetésből ismét lemaradt az iskola szükséglete, pedig lett volna fedezet, niég pót- adó kivetése nélkül is. Alsógyőröd ugyanis a közé a kevés község közé tartozik, ahol még nem ismerik a községi pótadó intézményét. A folyó 1933. évre a költség-vetésbe az is­kola céljaira beállított 17.150 korona sorsa még nem dőlt el. A községi képviselőtestület azon­ban nem akar ée nem is fog lemondani arról, hogy a hitvalláson Iskolát fenntartsa ég néra akar kitérni az 1927. évi 77. sz. törvény 4. paragrafusában őt e téren terhelő kötelezettség alól, mert az iskólát, mint azt ez a törvény ki­mondja — fenntartani köteles, ba már fenntar­totta 32 éven át. 6b tekintetbe veszi a község a legfelső közigazgatási biróciprnak 1982. jú­nius hó 25-én 7527 szám alatt hozott döntését te, amely ezerint az 1888. XXXVIII. fc. e. 25. paragrafusának 2. bekezdését úgy kell magya­rázni. hogy a község tartozik fenntartani a bitvallásoe iskolát, ha annak fenntartáséiról en­1933 március 24, péntek Német expedíció dolgozik Tromsőben az ionosphera titkainak felkutatásán Földünket máz kilométer magasságban elektronokból álló tömeg vesd körül, amely vissza* veri a rádióhullámokat — Az expedíció a sarki fénynek s a felső rétegek elektromos tüne» menyeinek felkutatását tűzte ki feladatául Berlin, március 23. Az amerikai Kennelly és az angol Heaviside olyan hipotézist állí­tott fel, amely rendkívül értékesnek bizo­nyult a rádió-hullámok szétterjedésének me^p magyarázására. Ez a EenneUy—Hoanside-hb potézis azt mondja, hogy földgolyónkat ÍOO-tói 1000 kilométer ma­gasságig egy elektromos töltésű réteg, az úgynevezett Heaviside-réíeg veszi körük Ennek a rétegnek elektromos töltése való- sainüteg elektronokból áll, Ez a Kennelly^Heaviside.t'éiteg idézi elő, hogy a küldőből kiinduló Sugárzás nem repül ki a világűrbe, nem vész el haszontalanul, ha­nem a földre visszaverődik. A réteg azonban nem. változatlan, hanem ál­landóan a meteorológiai viszonyok szerint étes aszerint, hogy az állomások között éjszaka vagy nappal van, teljesen különbözőképpen viselkedik Ez a Heanside-réteg a „bünös“ abban, ha a szikratávíró felvevője periodikusan han­gosabbá vagy csendesebbé lesz, amire a szakember a tading kifejezést használja. s ennek a rétegnek működéséből lehet meg­magyarázni, hogy a Gra! Zeppelin artjkns utazása alkamával a maximális északi fény fellépésének területén a Zeppelin küldője hiába igyekezett kapcsolatot teremteni a kon­tinenssel, s hat órán keresztül az expedíció, útját kísérők a legnagyobb aggodalommal vol­tak eltelve a léghajó sorsa iránt Azok a mérések, amelyekkel az északt fény magasságát akarták megállapítani kö­rülbelül ugyanazokra a számszerű eredmé­nyekre vezettek, mint a öeanside-réteg magassági mérései. Ez a megegyezés egésa bizonyosan nem tisz- tán véletlenen múlik- Hogy ebben a kérdés­ben a tudomány végre tisztán lásson és meg­keresse az összefüggést, a berlini Heinrioh Hertz Társaság expedíciót küldött ki most Tromsöbe, Norvégia legészakibb részébe. Az északi fény és a szikratávíró terén feU lépő jelenségek közötti összefüggés kutatásá­ban már problémák i* fellépnek, így elsősor­ban az északi fény erejének a megmérés®, továbbá az a kérdéc, vájjon van-e összefüg­gés az északi fény ereje s a srádióvev-ésnek a Heaviside-réteg okozta zavarai között. Az északi fény erősségét a fizika tudomá­nya fotocellával tanulmányozza, A fényerős­ség általában gyenge, tehát csupán sötétben figyelhető meg s ezért kell felhasználni a sarki éjszakának az idejét, amely Tromsöbeu mintegy három hónapon át tart. A Heaviside-réteg a legmodernebb tudomá­nyos felfogás szerint nem teljesen szilárd é» abszolút mértékben határúit képződ- mény, hanem sokkal helyesebb, ha elek­tron-felhőkről beszélünk, amelyek gyorsan alakulnak át, változtatják, meg formájukat, éppen úgy, mint a bárány­felhők. $ ezen átalakulás közben sűrűségűk is megváltozik. így lehet megmagyarázni, hogy a kűidőböl kiküldött sugarak eJ térülnék s a' fogadási helyen egész más irányból -ér­keznek, mint ami a külső földrajzi helyzeté­nek megfelel. A Heavfeide-réteg magasságának meghatá­rozására aj expedíció egy olyan' készülékei használ, amely a rétegben végbemenő min­den változást teljesen automatikusan je- gye? le. Az elv ugyanolyan, mint aminő az akusztikus mélységmérésnél érvényesül, természetesen itt az akusztikai princípium elektromossá vál­tozik. Hogy a dolgot kissé behatóbban magyaráz­zuk meg, legújabban a tengeri mélységek megmérésére már nem a múlt században használatos mélységmérő eszközök szolgál* nak, ment ezek nehezebben, kezelhetőek § a mérési adatok sem. mindig pontosak. A világ­háború idején a német tengerészet vezette be az akusztikai mélység.mérést az úgynevezett vizhangmérő, Eoho-lot alakjában, A tenger mélységének a megmérésénél a hangküldő- bol kiküldött közvetlen impulzust * a tenger fenekéről visszatérő hangot ugyanaz az appa­rátus fogja fel s a két impulzus közötti uio­kmönbségbőt abszolút pontossággal lehet megállapitani a tenger mélységét, mert azt teljes határozottsággal tudjuk, hogy a hang terjedési sebessége a tengeri vízben mekko­ra, Éupeu ilyen eljárást kell alkalmazni a Heaviside-réteg magasságának a megmérésé­nél. A küldő mintegy tízezred másodpercnyi rövid impulzust küld csaknem függőlegesen fölfelé, A jel csaknem a fény terjedési sebese gégével halad, hogy a Heaviside-céteget elér­ve és abba beleütközve visszaverődjék. A fő* jelel és az- eehőt a készülék felfogja éj. auto­matikusan felírja a Browu-féíe cső ernyőjén & a mutatkozó parányi időkülönbségbő! meg lehet állapítani a Heaviside-réteg magassá­gát. Az expedíció még egyéb tökéletes műszó- Tökkel is fel van szerelve, úgy hogy munkája bizonyára eredményes lesz $ nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tudomány megismeri az atmoszféra magasabb rétegéinek etek­tro fizikai viszonyait, Ezek a magasabb rétegek, a sztratoszféra fe­lett terülnek el, ez a birodalom a tudomány nyelvén az iöncsphera, amelynek világát köz* vettan megfigyeléssel már meg nem ismer­hetjük, de a tökéletesen regisztráló műszerek az ionosphera titkait is kifürkészik. Ezeknek a titkoknak a megismerése nemcsak a geofi­zikai kutatás szempontjából értékes, hanem rendkívül jelentős a drótnélküli táviratozás problémáinak tökéletes felderítésében is. MacDonald az akóházban beszámolt európai utia eredményéről Kedvező sajtőfogadtatás — Az ellenzék kérdései London, március 23. MacDonald angol mi­niszterelnök csütörtök délután az alsóházban beszámolt genfi, római és párisi tanácskozá­sai eredményéről, A szélsőségesen imperia­lista Beaverbrook-sajtón kívül a lapok ked­vezően fogadják MacDnnald terveit, Laus- bury, a munkáspárt vezére, az alsóházban kifejezte azt az aggályát, hogy a négyhatalmi direktórium esetleg a népszövetség kikap­csolását eredményezhetné, de MacDonald el­oszlatta az ellenzék erre vonatkozó kételyeit. A lapok megállapítják, hogy .MacDonald ter­vét elvileg a franciák is elfogadták. A Daily Telegraph, amely Parisban kitűnő összeköt­tetésekkel rendelkezik, megállapítja, hogy MacDonald római utazása a háború utáni po­litika egyik legfontosabb aktusa volt. nek a törvénynek meghozása után le nem mondott. A község tehát ragaszkodik iskolájához, kész érette bármily anyagi áldozatra, rendbehozat­ta azt, sőt 1930-ban azt a hajlandóságot ís nyilvánította, hogy uj iskolát építtet Mind­ezek ellenére lehetetlenné tették neki, hogy költségvetésébe megfelelő tételeket állítson be az iskola céljaira, sőt 1931. februárjában kiadták a harmadik megintést, mert a község „nem pótolta* a hiányokat Ami már most a hiányok pótlását illeti, ennek megtörténtét 1931. elején megállapította Bocsák Gyula esperes, egyházi tanfelügyelő, Bargár György endrédi esperessel együtt, majd Jan- tausch Pál dr. püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor 1931. május 27-én személyesen vizsgálta meg az iskolát és személyesen álla­pította meg, hogy az iskola és felszerelése kifo­gástalan. A hiányok pótlása az alsógyőrödi ka­tolikus lakosság példás áldozatkészségének bi­zonyítéka, mert közadakozásból teremtették elő ■a szükséges összegeket, csakhogy megtarthas­sák iskolájukat! Itt kívánkozik megemlítésre ennek az egész iskolaügynek még' két jellemző epizódja:; Az aJsógyőrödiek 1931. március végén a ve- rebélyi járási hivatalban benyújtották kérvé­nyüket, hogy uj Iskolát építhessenek. Mivel számoltak azzal, hogy ez elé a tervük elé is gördítenek majd akadály okait, nőm eredeti tervrajzofct nyújtottak be, lemásoltatták a var­sányi állami iskola tervrajzát. A kérvény az­után végigjárta az összes Illetékes fórumokat ée végül az államépHószeti hivataltól azzal ér­kezett vissza, hogy a tervet nem hagyják jóvá! Az állami Iskola részére alkalmas és megfelelő terv tehát Alsógyőröd részére nem volt elfo­gadható! A másik epizód: 1981 -'ben az iskolaszék el­nöke lényegtelen kis faljavítást végeztetett ar iükolahuiyiség kályhája meitaüt Már másnap autón berobogott Akógyődödre Balázsovics István nácselnik Ceárszky István dr. járási or­vossal Verebélyről, Ozabái János aranyosma­róti tanfelügyelő és Grencsik János érsek újvári mérnök társaságában, hogy megszemléljék az iskolát. Olyannyira „aggódtak41 annak sorsa miatt, hogy nem kímélték sem időt, sem fáradt­ságot, sem kiszállási költséget, csakhogy elejét vegyék valami nagy bajnak. * Az 1931, februárjában kiadott harmadik in­tés után látszólagos csend uralkodott az alsó­győrödi katolikus népiskola körül, amelyet ál­landóan körülbelül felszáz gyéreik látogat, A folyó évnek február havában azután vá­ratlanul megfosztották nyilvánossági jogától és elrendelték, hogy február 28-án be kell zárni az iskolát. Erre 8 gyermek beiratkozott a S]o- venská Liga iskolájába, 18 a gyékényed, 16 pedig a felsőgyorödi népiskolába. Természete­sen legszívesebben a garamlöki magyar isko­lába járatná valamennyi magyar szülő gyerme­két, de ez az iskola máris túlzsúfolt, ée nem tud befogadni több diákot. Az iskola bezárásáról az alsógyőrödi iskola­szék, már csak a bezárás után értesült és nem is •a tanfelügyelőtől vagy járási főnöktől, hanem az egyházi főhatóságtól. Ugyancsak csak most kapott, értesítést az iskola tanítója arról, hogy államsegélyét visszamenően (!) már 1932 július elsejétől megvonják tőle, mert az iskolát be­zárták. Márcjus 15-én újabb iratot kapott ax alsó- györödl iskolaszék- A verebélyj járási főnök el­rendeli, hogy a bezárt iakolia tanulóit a Sloven- ská Ligának volt fekódájába, most már állami iskolába írassák be ée hivatkozva egy tekoJa- Ugyi miniszteri rendeletre, meg nem engedettnek mondja egy másik községben levő iskolába való beiratkozást. A községi jegyző kidoboltatéa ezt a rendeletet. Termőére tét cu az alsógyőrödi kafeűdikttóck nem nyugodhatnak bele ebbe az elintézésbe! A jogorvoslatok még nem merültek ki s a felsőbb fórumoknak is lesz szavuk, mégpedig döntő szavuk. Mj, akik a távolból tárgyilagosan nézzük ezeket az eseményeket; nyugodtan hívunk fel bárkit: tekintse meg ezt az iskolán A szemnek is kedves látványt nyújt a templomtól koroná­zott domb alján fehérlö takaios iskolaépület- Ha belépünk szép világos-, jól szellőztethető, tiszta terem fogad, bőven van ott mozgási le­hetősége minden diáknak, berendezés, tanszer, mind kifogástalan. Bárcsak minden községnek volna ilyen iskolája — amelyet a maga erejé­vel így tud fenntartani és gondozni! Büszkék lehetnénk és a hatóságoknak is örülniük ken lene, hogy az iskolafenntartás gondjait ily ne­mes önfeláldozással vállalja át magára egy köz­ség. A St> Germain en Laye-ben kötött szerződés 2., 4., 6. cikkelye és az alkotmányt örvény 121. 130, 131 ée 132 szakasza kimondja azt, hogy vallásbeli, felekezeti vagy nyelvi különbség nem érintheti az állampolgári egyenlőséget, fennáll a lelkiismereti szabadság, iskolát léte sithet és fenntarthat a vallási vagy nyelvi ki­sebbség, mert ez hozzátartozik a vitális kisebb­ségi jogokhoz. Mind olyan rendelkezések ezek, amelyek kötelezők bárkire, éppúgy a minisz­terre, aki ki nem adhat velük ellentétes rende­letét, mint a hivatalokban ülő tisztviselőkre, akik nem intézkedhetnek ellentétesen ezeknek az alaptörvónyszerü rendeltetéseknek betűjé­vel és szellemével. Az alsógyőrödi hitvallásos iskolám esett sé­relmet mindnyájunkon, a mi általános kulturá­lis és iskolai céljainkon esett sérelemnek kelj tekintenünk. Mindnyájunknak össze kell fog­nunk, hogy ebben az ügyben éppúgy, mint más sérelem esetében, az igazság győzelmét, a tön vény érvényesülését azzal mozdítsuk elő, hogy art törvényre eszközökkel mi magunk —• ki- küzdjük!

Next

/
Thumbnails
Contents