Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-24 / 70. (3180.) szám

ét (64) ' — Abban az időben Retyepov tábornokot rendkívül aggasztotta- hogy legjobb emberei. ’ legügyesebb tisztjei, akiket katonai titkok ki* i'ürbészésére küldött Oroszországba, nem tér­nek vissza. Ezek az emberek mind többször járták meg a szovjet földjét, pompásan végez­ték el a rájuk bízott legnehezebb föladatokat, most pedig egyenként tűntek el 6 nem érkezett semmi hir róluk. Charles Rouge ezredessel tár­gyalt 6 az ezredesnek az volt a véleménye, hogy a tábornok környezetében valaki áruló van. Gyanúba vettek mindenkit, még Trubec- koj hercegre is gyanakodtak, csak éppen Alex Kirinovra nem vetődött árnyék. — A tábornok elhatározta, 'hogy végére jár a dolognak. Július elején útra kelt s erről az •útjáról többé soha nem tért vissza. Egy hóna­pig szabadon mozgott Oroszországban, amint megtudtuk, még Kirinowal is találkozott Moszkvában, néhány nappal e találkozás után elfogták s a esek a börtönébe került. A szeren­csétlenség az volt, hogy júliusban és augusz­tusban én Moneirisz'kij megbízásából a távol keleten dolgoztam, a Mandzsúriában tevékeny­kedő fehérgárdisták után kutattam s mire visz- ©zatértem, fcetyepov tábornok már csak roncs evőit, élő halott. — Most már világos előttem sok minden. •* mondottam. — Ejödor Szemjanovics hamarosan megtud­ta Retyepov tragédiáját s megtudta azt is, hogy Retyepov tábornok július 15-én égy nap­ra föltűnt párisi irodájában, aztán újból elhagy­ta a francia fővárost. Tudta, hogy ki az á.l- Retyepov s tudta azt is, hogy ki rejtőzik a maszkjában, ki volt az áruló. Megírta, mindezt önnek. Kirinov a sors különös rendeléséből, megismerkedett önnel. Amikor észrevette, hogy a titokzatos holttest dolgában ön helyes nyom­ra talált, elhatározta, hogy elteszi önt láb alól, talán megöleti, vagy legalább is addig tartatja ónt a esek a börtönében, amíg ő Retyepov tá­bornok mezében nyugodtan végzi munkáját. — Ezt a tervét is. zseniálisain hajtotta, végre. Öti egb-zen ;i jelen pillanatig műn tüfltn. 1’ :;i Ab:x Alexe• ii• • Kirinov jálszu. olyan uagyszn- rüeu Retyepov ezeropét. Eri se ni tudtam, amíg Anasztázia • legutóbbi párisi tanácskozásun­* tMULMK. a (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) kon föl nem fedte a dolgot. Mert Moszkvában Kirinovot csak a Mesternek emlegették s ha Mensinszkij meg is bízott 'bennem, azt még sem árulta el, hogy ki a Mester. A szovjet legvesze­delmesebb kéme és ügynöke. Bámulattal adóztam lelkemben ennek az em­bernek, akinek a holtteste talán még most is ott fekszik a folyosón, alig néhány lépésnyire tőlünk. És benn a kabinban, amelynek ajtajá­ban Kirinov holtteste nyúlik el, Anasztázia hi­deggé vált teste pihen. * — Amikor a felesége Varsóból Prágáiba ér­kezett s elmondotta Anasztáziának mindazt, amit tudott, Anasztázia előtt világossá vált minden. Én is részt vettem a tárgyalásokon s megállapítottuk, hogy miután a fővezérek el­pusztultak, a parancsnoki ást Anasztázia veszi át. Akkor még Anasztázia azt mondta nekem, hogy hatodik testvérünk, a jobb lapockán csil­lagot viselő lovag is elpusztult s a vezérkarból csak kettőn maradtunk életben. Elhatároztuk, hogy Ont. megszabadítjuk s önt használjuk föl a bosszú eszközének. A fŐvezórletet Anasztá­zia vette át. — Anasztázia, sokszor megfordult már Moszkvában s az ö ügyessége, alakító képes­sége semmiben sem állott a Kirinové mögött. Egyik maszkja, amiben ön előtt is megjelent, Praszkája' anyó volt. Praszkája az ő egykori dajkája, akinek kunyhója ott van Szjegov szi­getén. Amikor úrnője Ide vonult vissza, Prasz- fcáia egy-két hétre eltűnt a környékről. Hogy a. hercegnő milyen tökéletesen játszotta még szerepét, ezt ön tudja a legjobban. — Kettőnknek emberei, számra tizenkilen­cen, mórt a huszadik, Saergej Ivanovics Óobo* rin éppen az Anasztáziának megérkezése előtti napon elpusztult, megszabadították önt a csór­ni voronról. A többit már tisztán látja.., — SzergeJ ívanovics Boborin, mormog­tam. — Ez volt az egyetlen gyöngeaég ebben a nőben. Szerette ezt az embert, aki megbízható pajtásunk volt ugyan, de a szív dolgában nem tó'li. hogy mi a hűség.-• Ez hát. Retyepov tábornok tragikus his­tóriája., ~~ bZoiuliam* •••■ *uw<£’.l iuui vvidoui) mid*! gyűlölt, és irtózott tölam a Szerencsé tton. Hogy balkaromon megismerte a jelet, Anasztázia je­lét, úgy hitte, hogy azeanprovokatőr vagyok s az a föladatom, hogy titkait kifürkésszem. Ezért átkozott, ezért hangoztatta, hogy nőnek kellene lennem, de még bomlott elméje sem adta ki szövetségeseit. — Nagy ember volt, áldassék az emléke! — mondotta ünnepélyes komorsággal Moidanov. — ő volt a főparancsnokunk, akinek minden vállalkozásunk után jelentést tettünk. Kulinyev a rejtekben maradt még közvetlen munkatár­sai előtt is. Csak az én köz vetítésemmel kap­csolódott a láncba. . Elhallgatott, majd halk hangon csak ennyit mondott: — Egyedül vagyok a vezérek közül. Hajó­mon tizenhat lovag, akiknek most már én va­gyok az uruk és parancsolójuk. 40. AZ ÉGŐ MÁGLYA Leszáll ott az est e én csak most mentem föl a fedélzetre. Derült, csillagos januári éjszaka s meglepődve látom, hogy a part nem lehet távol, fények pislákolnak ide a hajónkra, vala­mi halászfalu közelében lehetünk. A hajó áll. Moldanovöt keresem s ott találom a hajó orrán, ösazefoüt karokkal áll s a partot nézi. — Jó estét, Moidanov, — szólítom meg. Megrázkódik, mint akit váratlanul háborítot­tak meg nyugalmában. — Éppen önért akartam küldeni, — mor­mogja. — Én is önt keresem. Elfelejtettem ugyanis megkérdezni, hogy melyik francia kikötőben állunk meg és szálunk partra? Anasztázia holttestét ugyanis ki akarom számtani. Mauzó­leumot építtetek neki. — Nem szállhatunk partra francia területen — feleli Moidanov —, mert Chiappe ur igy rendelte el e egyszerűen nem engednek partra szállni bennünket.. — De hát hol akar partra, szállani, az Is­tenért? — kérdem kissé türelmetlenül. — A portugál part még messze van « addig nem vi­hetjük magunkkal a hullákat — A tengeren temetjük el ókét Ma éjszaka. Megrendültön álltam Moidanov mellett-, ö törte meg a csöndet — önnek azonban nyomban távoznia kell a hajóról. Ezért közelítettem meg a. partot Hét­kilométernyire van ide. Csónakon hamarosan eléri. ■— De miért ne várhatnám be a temetést? Megvallom, hogy ebben a pillanatban az öröm érzése szorította össze a szivemét Még talán a hajnal beállta előtt szárazra, jutok. Föl­adatomat. megoldottam. Sietek vissza ottho­iÚoő UiaUwUe é~t, i''."-’—­AZ ODObFOGPASZTÁTÓl olyan ragyogó tiszta a foga., mint az elefántcsont utáni ülésén a diplomáciai testület tagjai csak­nem 'teljes számban megjelentek. A döntő szavazást az illetékesek legkésőbb holnapra várják. Bizonyosra vehető, hogy a centrum megszavazza a följogosító törvényt, amely négy évre szabad kezet enged Hitlernek a birodalomban a, amely az alkotmány meg­változtatásának lehetőségét is magában rejti, csak azt nem tudni, hogy a megszavazás milyen formában történik meg és a centrum mit kap azért a szolgálatért, amit a kormánynak tesz. A kormánynyilatkozat és a feljogosító tör­vényjavaslat vitája rövid lesz, mert a nem­zeti szocialisták és a német nemzetiek nem szólnak hozzá a tárgyhoz, a centrum, a szo­ciáldemokraták és a kis csoportok szónokai pedig hamarosan végeznek. Ha a ma: ülést csak néhány órára szakítják meg, akkor a szavazás ma este megtörténik, ha nem, akkor a döntő jelentőségű aktus hol­nap fog lefolyni. A kormánypártok a centrum­ra oly óriási nyomáét gyakorolnak, hogy & nagy középpárt aligha térhet ki a javaslat megszavazása elől. Nem Papén, hanem Söring fesz porosz miniszterelnök Berlin, március 23. Jelentettük, hogy a po­rosz országgyűlés tegnap délután megválasz­totta elnökségét. A porosz miniszterelnök meg­választására most nem kerül sor, hanem csak május elején, az országgyűlés legkVrélebbi ösz- szejöveteléa. Addig a kormányöizfotok ural­kodnak Poroszországban, illetékes köröli biz­tosra veszik, hogy porosz miniszterelnökké Gö~ fingét választják meg. Papén kibukott, a jelöl­tek sorából-f A prágai sertéspiacra ma felhajtottak 90 tör­ténelmi országbeli hízót, amelyek 7.50 koronás áron keltek el, SS romániai nehéz sertést, amelyek nem keltek el és 40 jugoszláviai ártányt, amelyek 6.4Ö koronás áron keltek el A vásár lefolyása lanyha volt­aomba, karjaim közé ezonthatom Anitámat. — Nem maradhat itt, mert ez a rendekkené- sem. Most ón vagyok a főparancsnok e nekem kell engedelmeskednie. Olyan kérlelhetetlen szigorúság volt a hang­jában, hogy meg sem próbáltam ellenkezni, be­láttam, hogy ez úgyis hiábavaló volna. Moidanov sípjába fújt s a fedélzeten őrt álló két matróz hozzászaladt. — Készítsétek elő a csónakot, ön pedig nem akar búcsúzni Prasz'kájától? Némán indultunk meg egymás mellett s * hajó mélyébe tartottunk. EgT tágasabb helyiségbe nyitottunk be, Hosszú asztal állott a közepén, rajta lepedővel letakarva testek feküdtek egymás mellett Számláltam őket: egy, kettő, három... nyolc. Ellenségek a,z életben, megbékéltek a halál­ban. As asztal körül feszes tartásban tizennégy ember. Mind matrózingben s az elsőknek a, bal­karján ötágú vörös csillag. Ezek az Anasztázia emberei. Közöttük Valdov Grigor alteregója, a hűséges Dimitrij... Moidanov fölemeli az első testről 3 halotti leplet. voriczin Anasztázia. Nyugodt nemes arca olyan kifejező, hogy nem hiszem el, ami történt. Nem, nem lehet igaz. Ráonrlok a testre s hangosan fölzokogok: — Praszkája anyó! Praszkája anyó! Moidanov ráhúzza a leplet & a második holt­testről emeli föl. Az arc, meg van borotválva, a szakáll hiányzik róla, igen, ez a szellemes, író- nikus arcéi prágai és oroszországi utitáreamé Megszorítom a halott jobbját. Megbocsájtotta.m neki s búcsúzom tőle is ... Csónakom gyorsan távolodik erélyes evető- csapásalmra. Minél gyorsabban akarok partot, érni e elhagyni mögöttem minden fájó és ke­serű emléket Egy kilométernyire juthatott már a, csónak, amikor a, sötét éjszakába különös fény világí­tott be. Meglepődve fordultam hátra­Ég a Trondhjem! És látom, hogy a mellvédnél ott állanak a vörös csillag lovagjai. Közöttük kimagaslik Moidanov. És hanghullámok törnek felém. Valami bús, soha nem" hallott, orosz dal foszlányai. ' Dermedt, fásultság lep el, az evező kihull a közömből A lángok mind magasabbra csapnak. Majd "szörnyű detonáció. A Trondhjem élőkkel s holtakkal lebukik a tóní?er mélye égébe. — VÉGE, — nyékét is. A valutával a kormány semmiféle Irányban sem fog bizonytalan kísérleteket vé­gezni. A gazdasági problémák egyik legfontosabbi­ka a német paraszt megmentése. A második legnagyobb föladat a munkanélküliek hadsere­gének újabb beillesztése a produkció folyama­tába. Természetesem a munkanélküliség kérdé- j sét csak úgy lehet megoldani, ha a kormány j minden mellékérdekre való tekintet nélkül, szí- j goruan és határozottan keresztül tudja vinni; szándékait, amelyek az első pillanatban talán nem is látszanak népszerűeknek, A gazdasági téren a kormány Í6tápoIni fogja a kivitelt is, mert semmi sem áfl távolabb a kormánytó,!, mint a külföldtől való elzárkózás. fi német hadsereg Hitler a gazdaságii kérdések élemaés© után áttért a német hadsereg problémáira. Megái lapította, hogy a német nép életének egyet­len biztosítéka a hadsereg. A német hadse­reg ma a világ egyetlen tényleg lefegyver- rett hadserege. Mindazonáltal jelentéktelen­sége ellenére kitünően van megszervezve. Németország évek óta hiába vár arra. hegy az antantállamok teljesítsék VersaiHesben tett ígéretüket és szintén leszereljenek. A néniét kormány őszinte kívánsága, hogy az általános lefegyverzés végre bekövetkezzék, mert Németország nem kíván mást, mint egyenjogúságot, egyforma életjogokat és egy­forma szabadságot. Viszont az egyenjogúság i alapján követeli azt. hogy biztonságáról j ugyanúgy gondoskodhass Ók. mint a többi j állam, A öÉfee alapéival Németország békében akar élni a világgal. Éppen ezért a kormány mindent el fog követ­ni, hogy meggátolja a világ népeinek két ka­tegóriába való beosztását A német kormány hajlandó minden népnek kezet adni, amely e felejti a szomorú múltat és egyenrangú fél­ként elismeri a németeket. A világ nyomorát csak úgy lehet eloszlatni, ha a népek között ismét bizalom lesz. Éppen ezért a német kor­mány a következő pontok megvalósulását mindenné] fontosabbnak tartja: 1. 4 belpoli­tikában szükség van a fötétlen tekintély ki-, kristályosítására és arra, hogy a nép bízzon a viszonyok stabilizálásában. 2. A nagynemie­tek kötelessége, hogy egymással megegyezve hosszú időre biztosítsák a bekét és így hely­reállítsák a népek közötti bizalmat, 3. A köz­gazdaság megszervezésében és vezetésében régre győzelemre kell. segíteni az értelem álapelveit. hogy igy megkezdődhessék az egészséges prodnktiv munka. A jóvátételeket I zetíségeket végleg ki kell küszöbölni a világ- és a lehetetlen adóssági és kamatilgyi kötele-1 ból. HacDonald és Mussolini tervé: Európa megmentésének egyetlen utia A lefegyverzési konferencia sikere eddig a technikai részletek Összoegyeztetbetetlenségén múlott. A német nép örömmel üdvözli a brit kormány genfi kezdeményezését, amely alkal­masnak látszik a lefegyverzési konferencia megmentésére. Ugyanilyen örömmel üdvözli az olasz kormányfő iniciativáját Is a nagy európai politika végzetesnek látszó megoldására. A né­met kormány átérzi az olasz terv jelentőségét és hajlandó együttműködni Németország, Olaszország, Anglia és Franciaország nagy ősz- szefogásának munkájában. Az olasz terv sike­rétől függ Európa sorsa. A német nép egyúttal köszöni Olaszországnak, hogy annyi megértés­sel üdvözölte a németek nemzeti fölkelését. A kormány reméli, hogy hamarosan sor kerül a német ps m olasz viszony ideális elmélyíté­sére. Franciaország és Szovjetorossország A kancellár ezután az osztrák-német jóvi­szonyról beszélt, majd kifejezte, hogy az uj né­met kormány a többi hatalommal is barátság­ban kíván élni. Azokkal is, akikhez ma még nem teljesen tisztázott viszony fűzi a birodalmat. Természetesen az igazi kibékülés csali úgy va­lósulhat meg, ha a győzők és a legyőzőitek kö­zötti különbség végleg eltűnik. Ilyen alapon a kibékülés Franciaországgal is megvalósítható, Szovjetorcszországgal a nméet birodalmi kor­mány békés viszonyt akar fönntartani, mért a béke mindkét félre nézve hasznos lehet. A né­met kommunizmus elleni harc német belügy és ebben a tekintetben a birodalom soha §em fogja tűrni a külföld beavatkozását. A birodalmi kor­mány továbbá egyre nagyobb uyomatékkal fog­ja követelni a német kisebbségek nemzetközi­leg biztosított jogainak betartását. A kormány örömmel üdvözli a világgazdasági konferencia tervét Fontos probléma a német hosszú lejá­ratú és rövid lejáratú kölcsönök, adósságok kér­désének szabályozása is. Mind e munkák elvég­zésére béke keli és tíz éves őszinte béke többet tehet a nemzetek jóléte érdekében, mint ha Európa harminc évig csökönyösen kitart a győ­zők ás a legyőzöttek kategóriáinak fölállítása mellett. A parlament határozzon háborúról vagy békéről A külpolitikai helyzet Ismertetése után Hitler kancellár megindokolta a birodalmi gyűlésnek be- nyújtott felhAtalmMási törvényjavaslatét Kifejtet­te, begy kétharmad többségre van szükség ennek í a javaslatnak elfogadására. A kormánynyilatkozat- j bán vázolt feladatokat a nemzeti kormány csak ugv oldhatja meg, ha a birodalmi gyűlés kivételes jo j gokat ruház rá. A kormány természetesen nem akarja a birodalmi gyűlést végleg kikapcsolni s mindaz, amit kíván, csak átmeneti dolog, hogy a rendkívül súlyos feladatok megoldhatók legyenek, j A kormány nem tartja kívánatosnak, hogy a biro­dalmi gyűlés a német nemzet jelenleg izgalmai kö­zöt sokat ülésezzen. Eddig felkerült mindent nyu­godtan megoldani és a világtörténelem aligha is­mer még egy forradalmat, amely oly fegyelmezet­ten és vértelenü! folyt le, mint a hatalmas német nemzeti felkelés. Hitler szándéka, hogy a jövőben is biztosítsa a békés fejlődést. Erre azonban a kor­mány szuverén helyzete szükséges, mert ellenkező esetben hiány sík a megfelelő tekintély az ellen­akciók letörésére. A kormány a parlament azon­nali döntését kívánja. Fölajánlja a német pártok­nak a nyugodt fejlődés lehetőségét. Ha azonban a pártok nem fogadják el az ajánlatot, akkor a kor­mány ezt kihívásnak tekinti és a nyílt harc fölvé­telének. A német parlamenten múlik, hogy hatá­rozón a béke vagy a háború kérdései fölött. Hitler beszédét a parlament óriási lelkesedéssel -vette tudomásul. Göring házeinök a beszéd elhang­zása után hét óráig elnapolta az ülést A feijegasfiö törvény megszavazása Berlin, már ciné 23. A birodalmi gyűlésiben csütörtök délelőtt megalakultak a legfonto­sabb bizottságok. A költségvetési bizottság el­nökévé Reinbardt nemzet? szocialista képvise­lőt választották, alelnökiévé Albrecht dr. nem­zeti szocialistáit és második alelnökévé Klöck- ner dr. centrumpárti képviselőt. A politikai érdeklődés középpontjában ma Hitler kancellár kormánynyil atk 0 zata állott. A nyilatkozat megszövegezésén a kancellár még éjjel ;» dolgozott, úgyhogy a szöveget a par­lamenti frakciók is csak nia délután ismerték meg. A centrum kívánsága már tegnap óta az vök, hogy a benyújtott följogosító törvényja­vaslat. nagy bordereje miatt a birodalmi gyű­lést a kormánynyilatkozat elhangzása után na­polják el és időt engedjenek a frakcióknak a kormánynyilatkozat közelebbi megismerésére. A centrum mindenekelőtt azt kívánja tudni, hogy a kormány milyen célokra akarja fölhasz­nálni az általános teljhatalmat. Mivel a kor­mány nyilatkozata elsősorban külpolitikai kér­désekkel foglalkozott, a birodalmi gyűlés dél­31 vörös csillag lovagjai írta: VÉCSEY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents