Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-03 / 52. (3162.) szám

1PMAÚATÍ * lAUUMK fllKÜMAá A Hiller-kormány első szociáiis rendeletéi l anényt, hogy GsediszloYák'ia állítólag szövet­ségesei érdekében bizonyos pénzügyi kötele- sréttségekel is kénytelen lesz a jövőben vál­lalni; Érthető, hogy Benes szeretne mindenkivel jjó viszonyban élni. Azokkal is, akiket saját, céljai érdekébén még kihasználni óhajt, azbkkal is, akik eddig működésében támo­gatták- Emellett nem jé nagyén válogatóé. És jó kereskedőhöz illően hajlandó azokkal is üzleteket lebonyolátani, akiktől egyébként súlyos ellentétek választják el. Elvi álláspontja bizonyos tekintetben nem mondható szilárdnak. Leszögezi, hogy K'Özépéurópa a középeurópaiaké, a Balkán a balkániaké. Ha ezt a tételt Bénes komolyain ré&i, úgy ez magában téve a kisántanít életképtedéQ'sége mellett szól. Hogy a béke- tárgyalások ön milyen nagy szerepet játszott a nagyhatalmak képviselőinek földrajzi tu­datlansága, az ma már nem titok- De az el­múlt tizennégy esztendő alatt ott is megta­nulták, hogy Jugoszlávia és Románia á Bal­kánhoz tartózik s hogy Középeurópa államai közé elsősorban Magyarországot, Ausztriát, és Csehszlovákiát sorozza a földrajzi tudo­mány. Benes terjedelmes fejtegetései tehát sem­mi újat és meglepőt nem hoztak. Alaphangja a pesszimizmus, amelyet néhány hónap alatt immár másodízben azáltal juttat kifeje­zésre, hogy az 1033, esztendőt jelöli még kritikus évnek, amelynek sikeres meguszása egyszersmind a békeszerződésekben elért eredmények végleges biztosítását eredmé­nyezné­Ebben a megái lap itásban azonban kime­rül B-enes konoepciója- Tévedése, hogy lát­szatra épít s abban reménykedik, hogy az erőt elég fitogtatni. Nem látja azt, hogy7 a gazdaságii élet bomlása Közép- és Kelet- Európábán. de nemsokára a nyugati álla­mokban is, elrágja a mai társadalom gyöke* reit és rövidesen a ma még látszólag bizton­ságban nagypolitikát irányító urak keserve­sen fognak annak tudatára ébredül, hogy a realitások elhanyagolása az illúziókra épí­tett légvárakat el fogja söpörni. A valódi konstruktív politikának a gazda­sági életlehetőségeken kellene felépülnie. Ezeket pedig nem lehet rabulisztikával ki­játszani, hanem csak tudomásul venni és le­vonni belőlük az észszerű következtetése­ket. Ezt a reális politikát uem helyettesít­heti az olyan harapófogó, amelynek szárain már ma is veszedelmes repedések mutat- koznak- Hiába fogja körül a kisálltánt a szi­vében elterülő Ausztriát és Magyarországot, (Tudósítás eleje az I. oldalon) Berlin, március 2. A Hitlor-konnány számos szociális isii szUkségrendeletet adott ki. Hin- denburg tegnap aláírta azt a srükségrendele­tet, amely á betegsegélyezés kiterjesztésére és megkönnyítésére szolgál. Ezentúl a némát birodalomban a munkanélküliek minden il­leték nétkiil igénybevehetik a betegsegélyző- pénztÁrakat, ba igazolni tudják munkanélkü­liségüket. Á betegsegélyézés i letekét ötven százalékkal csökkentették. A csökkentés fe­lét a munkaadók, másik felét a munkaválla­lók javára Írják. \ kormány a betcgsegély- zök jövedelmének csökkenését úgy’ akarja ki­egyensúlyozni, hogy a betegsegelyzo pénztá­rak eddigi nagyarányú bürokratizmusát le­építi és az adminisztráció leegyszerűsítésével hatalmas összegeket megtakarít. A másik uagyjeléntöségii szociális intézke­dés a szubvencionált üzemék igazgatói és ve­zető hivatalnokai fizetésének tetemes csök­kentése. A Conti-sajtóiroda értesülése szerint a kormány ezt a rendeletet nem hajtja végre sematikusan, hanem mindenütt az Illetékes, helyi hatóságoktól, illetve a birodalmi pénz­ügyminisztériumtól és a tartományi hivata­loktól teszi függővé az igazgatók és a főhiva­talnokok fizetéscsökkentésének arányait, A kormány a Szükséget szenvedő vidéke­ken nagyarányú segélyakciókat tervez. Ali- tolag a lakosság között több ezer tonna in­gyen élelmiéiért osztanak ki $ ezenkívül a nemzeti szocialista, párt raktáraiból nagy- mennyiségű ruhaneműt és fűtőanyagot bocsá­tanak a munkanélküliek rendelkezésére. Gfirins a kommunista puccsf érvekről Berlin, március 2. Göring porosz belügyi n.em tudja céljait megválóéi tani, amíg eze­ket békés e^zkőzökked — tehát az ellen (étek bátor és becsületes likvidálásával —. elmu­lasztja Középe urópa építő munkájába be­kapcsolni. Akár vannak a ki&autóntszerző- désnek titkos katonai záradékai — mini. ahogy7 ezt egyes külföldi lapok állítják -* akár nem, biztos, hogy a megbékülétst szu­ronyokkal é& tankokkal nem lehet többé ki­erőszakolni, A. szuronyok. és tankok beszer­zéséihez és használatához, de gazdasági erőre van szükség. A gazdasági erők fenntartása és fejlesztése pedig bizalom nélkül képte­kormáaybiztos a rádióban tegnap este nagy előadást tartott a kommunisták csirájában el­fojtott zendüiléfti tervéről. A miniszter min­denekelőtt, kijelentette, hogy a kommunízr must kiirtja a német népből. Göring szerint február 15-én a rendőrség megtudta, hogy a kommunisták mindenfelé 200—200 főből álló terrorosztagokat alakítanak. A kommunisták nemzeti szocialista egyenruhát öltöttek, hogy így félrevezessék a lakosságot és provokáló* tag léphessenek föl. Más kommunista oszta­gok áz aeélSisak-szöveteég egyenruháját öltöt­ték fel. A Liebknedit-ház pincéjében a hatóságok számos hamisított nemzeti szocialista paran­csot és rendeletet találtak- E rendelőtekkel a kommunistáik meg akarták téveszteni a nemzeti szocialista rohamosztagokat és a Stabiltól met. Az egyik ilyen hamisított rende­let, például fölszólítja a nemzeti szocialistá­kat, hogy a március 5-ről 6-ra virradó éjjel vonuljanak Berlin ellen. A kommunisták a méreg használatát sem hanyagolták el- Kölnben rendszeresen meg akarták mérgezni a községi közkonyhákban főzött ételt. Ezenkívül túszokul el akarták fogni a hivatalnokok és rendőrtis-ztviselők feleségeit és gyermekeit, hogy az uccai tün­tetések alkalmával maguk előtt tereljék őket és igv meggátolják a rendőrség ellenakcióját, Hitler a lengve! korridor felett repül Berlin, március 2. Az Angrilf szerint Hit­ler március 4-én, „az ébredő nemzet napján'' este Königsbergbe repül, ahol nagy beszédet mond. A rádió a felszállás pillanatától kisér­ni fogja Hitler útját és többek között beszá­mol arról is, amikor a kancellár a lengyel korridor fölött átrepül. len gég. Ez a kisantaut politikájának ackilles- sarka- Mert mindent, lehet erőltetni, csak a bizalmat nem. Amíg a világ nem fog meg­győződni arról, hogy Európa szivében meg- békült népek élnek, amelyek a saját erejük­ből akarják és tudják az újjáépítés munká­ját megindítani és befejezni, addig az álla­potok mindenütt csak romlani fognak. Be- nes és társai még nem győződtek meg arról, hogy a nyomor és kétségbeesés közt vergődő népeknek nem kunizslókra, hanem komoly, felelősségüket felmérni tudó, a realitásokkal számoló államférfiakra van szükségük. 96 99 ^^ t Irta: VÉCSEY ZOLTÁN m 1 A lakás kispolgári igényeknek készült, két szobája volt az előszobán kívül. Valdov az elő­szobából Italra nyíló helyiség ajtaján kopogta­tás nélkül benyitott. A homályos szoba mélyéből női alak ikonttir- jait látta kibontakozni. Üdvözlő szavaira halk jóestét volt a válasz. A lámpát fölcsavarták s a százas égő ragyogó fényárja pazar bőséggel vonta be az Ízléses bútorokat, egy finomérzésü nő kellemes, kicsiny otthonát. Valdov a gyönyörű termetű, elragadó szép­ségű hölgy elé lépett s amikor meghajlására a nő feléje nyújtotta jobbját, tiszteletteljes kéz- csókkal köszöntötte. — Foglaljon helyet és mondjon el mindent a lehető legrészletesebben. Valdov a nővel szemben foglalt helyet a bár­sonnyá,] bevont garnitúra egyik csinos kis ülő­kéjén és beszámolt a Retyepov tábornoknál tett délelőtti látogatásáról. A nő figyelmesen hallgatta végig az előadást és egyetlen közbe vetett kérdéssel sem za.va.rta azt. Amikor Valdov a végére ért. a nő megszó­lalt: Föladatának egyik részét tehát sikerrel ol­dotta meg. Összekötteté«r tudott teremteni Re- hyepov tábornokkal. Sikerült, őt bizonyos mér­tebben félre is vezetnie, a tábornok most igazán nem tudja, hogy rnit gondoljon önről. Bolsevik ügynök ön, vagv pepiig tényleg valami titokza­tos céljai vannak? A csalétek persze egészen naiv, de én mégis úgy vétem, hogy végig fogjuk csinálni az egész komédiá/t. Ög bekapja a hor­got. Az okmányt, megkérdjük mindén áron és majd eljuttatjuk Moszkvába,, illetékes helyre. Ez teljesen meg fogja zavarni Retyepovot « igazán nem fogja tudni, hányadán áh önnel. Most ónk ügyesen kell megrendezni át. Okmány eb ab 1 ását. New szabad lÁprcmenni. Ott majd valami naiv tehetőséget nyújtanak önnek, de őzt nem vesszük igénybe. Az okmányt tényleg erő­szakos eszközökkel szerezzük meg. Azt hiszem, Diraitrlj jelentése nyomban itt, lesz. ­íCopyrlsht by Prágai Magyar Hírlap.) ~ Diruitrij pompásan játsza meg a szerepét, — nevetett föl Valdov. Képzelem, hogyan Őrzi,; most a Mont Parnasee palotájának ka­puját. — Önnel is meg vagyok elégedve. Valdov, — ismételte meg a nő elismerését. — Egy-két heti türelem még és célnál leszünk. A tábornok kör­nyezetében kelj az árulónak lennie és egészen bizonyos, hogy leleplezi magát. Ön azt mondja, hogy Retyepov kissé megviseltnek látszik! — Igen, a kissé megtört ember benyomását tette reám. Úgy hiszem, szörnyűségesen hatott reá az a hir, hogy a francia kormány teljesen uj orientációt keres szovjet,poli tik ójában. Úgy -hiszi, hogy ez a hir szörnyűségesen hatott Retyepovra? — ismételte meg szinte ön­magának a kérdést az asszony. — Eehet. A tá­bornokot az utóbbi időben rendkívül sok csapás érte. ** Valdov n.em kérdezősködött. Ennek a nőnek a közelében megszokta., hogy be kell érnie any- nyiva.l, amennyit rábízni jónak látnak. Az ő föl-, adata az, hogy meghallgassa a parancsokat, amelyeket ez a nő Praszkája, asszony nevében oszt ki a számára s engedőimeskedjék azoknak. Hányán vannak még rajta kívül olyanok, aki­ket a. láthatatlan Praszkája anyó parancsa, igaz­gat. A telefon berregése zavarta meg beszélgeté­süket.. A nő leemelte á kagylót. — Praszkája a jelszó. Te vagy az, Diruitrij? Szemével intett Valdov felé, hogy az jelente kozott, akit vártak. Figyotónéséü hallgatta végig a telefonon megtett, jelentést anélkül, hogy egyetlen közbevétett, kérdéssel zavarta volna, meg Dimitrijt. Csak akkor szólalt meg, amikor az ott a Mont Pa.rnasse palotájában jelentését befejezte. —• Halló, Dimitrij, jól figyelj ide. Valdov in­nen moat egyenesen hazatér. A palotába, észre­vétlenül fog bejutni a. szokott, utón. Ott. átadja neked iráeba.u a, parancsomat. Az Írást, azonnal semmisítsd meg. Az éjszakát Valdovnál töltőd ée reggel munkába álltok­Letette a kagylót. Elgondolkodva nézott ma­ga elé, majd megszólalt: — Úgy történik minden, ahogy gondoltuk. Csapdát, akarnak állítani önnek. Ma délután le­velet kapott, amely igy hangzik: Mélyen tisztelt Grigor valdov ur! Ma délelőtt Charles Rengő ezredes, a hadügyminisztérium oroszországi tit­kos osztályának főnöke, fontos okiratot jutta­tott Retyepov tábornokhoz. Az okirat azt a hi­vatalos tervet tartalmazza, amelyet Franciaor­szág, az Egyesült Államok s Japán megbízottai együttesen dolgoztak ki a szovjet ellen egy­szerre megindítandó koncentrikus támadásra. Jogosan hiszem, hogy ez a terv önt különös­képpen érdekelheti. Holnap délelőtt tíz óra táj­ban megbízottam megjelenik önnél s átadja az eredeti tervet, meg annak általam készített má­solatát. Ön a két iratot összehasonlíthatja e megái lapíthatja azok teljes megegyezését. Meg­bízottam a másolatot önnél hagyja, amiért ön százezer frankot fizet, készpénzben megbízottam kezéhez. Aláírás nincs. Ez a levél. — Nagyon naiv. Túlságosan átlátszó, je­gyezte meg Valdov. — Csakhogy mi nem állunk kötélnek. Nem fog százezer frankunkba kerülni a dolog s hozzá még az eredeti aktát szerezzük meg. Leült a filigrán íróasztalhoz és gyorsan pa­pírra vetette a Dimitrijnek szóló parancsát. 31. CHARLES RöUGE MEGLEPŐDIK 19 ,. december nyolcadikán délelőtt a Rue de Garibaldi és a Rue de Sévrcs sarkán különös incidens játszódott te, amely súlyos balesettel végződött. A rendőri jelentést, közvetlenül CÍuappe urnák hozták tudomására, aki máskor igazán nem szokott, foglalkozni ilyen bagatell természetű ügyekkel és; Ohiappe ur annyira, fon­tosnak találta & dolgot, hogy nyomban telefo­non értesítette Charles Rouge urat, akivel egy órán át behatóan tanácskozott. Ab uocasarkon a villanyóra féltizet mutatott. A Rue de Garibaldiról érkező villanyosról egy rosszul öltözött, borotválatlan fiatalember ug­rott, te. Jobbjában aktatáskát tartott-. A nyo­mában egy idősebb férfi szállt, ki a- kocsiból, aki alaposan ráléphetett az akta táskás fiatal­ember Libára, mert az fájdalmasan szisszent föl, majd a gorombaságok özönével halmozta, el az ügyetlenkedőt- Az idősebb emberrel szemben A széni!us külügyi bizottsága pénteken kezdi meg a vitát Benes expozéja felett Prága, március 2. Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában is elmondotta expozéját. A bizottság elhatározta, hogy a vi­tat az expozé felett pénteken délelőtt kilenc órakor kezdi még. As újszülött, amelynek jövőjét, a külügy­miniszter nem te -nagyon meggyőző sünök­kel igyekezett rózsásnak feltüntetni, nem 1esz hosszú életii. Külügyminiszteffiünk meg fog győződni arról, hogy az emberek egy­mást sokkal jobban ismerik, egymás leikébe sokkal jobban belelátnak, mint. ahogy ő gon­dolja- A házasság szentségéről mondott sza­vait mindaddig nem veszik komolyan, amiig 6 a maga boldogságát a raerelaní háromszög­ben keresi, Ha az erkölcsi eszem pántoknak komolyan érvényt akar szerezni, úgy első­sorban magának kell előtárnia jó példával, használt durva hang igen fölboszftett egy har­madik férfit, aki a villanyosmegállónáf álldo­gált és ez indulatosan rászólt az akta táskásra, hogy tisztelje a kort s nála jóval lisztesebb ko- Fiiakkal ne gorombáskodjon. A három ember között parázs veszekedés tá­madt. A vita annyira elfajult, hogy valaki mellbelökte az aktatáskást, aki elbukott s olyan szerencsétlenül esett, hogy karja, amelyben az aktatáskát tartotta, egy éppen mozgásban lévő vil’anyoskocsi alá került. A jelenet szemlélői kétségbeesetten sikoltoztak. A kocsi megállt e a szerencsétlen embert kihúztak a villanyos alól. Bevitték a szemközti sarkon lévő gyógy­szertárba, ahol átkötötték a kar helyén htyegő csont- és húscafatot. A nagy zűrzavarban a botrány másik két inszoenálója eltűnt. De eltűnt velük együtt a szerencsétlen áldozat jobbkarja is, a táskával együtt. Ugyanezen a déleiőttön, háromnegyedtiz óra tájban telefonon hívták föl a Rue des Garne* irodát. Trubeokoj herceg emelte föl a kagylót. — Itt Grigor Valdov. Kérem, jelentse őexcel­lenciájának, hogy valami fontos iratot kínáltak nekem megvételre. Az iratra azonban nincs szükségem. Trubeckoj nyomban továbbította a, besszará- biaí különös és érthetetlen üzenetét. Retyepov telefonon kereste Charles Rougeot. Az ezredes ekkor már a rendőrigazgatóság révén értesült! az incidensről és tisztán látta az összefüggése­ket. Amikor Retyepov elmondotta Valdov titok­zatos telefonüzenetét, Charles Rouge hangosan fölnevetett: — Oh, nagyon ügyes emberrel van dolgunk, tábornokom. Minden hájjal megkent, fickó ez. Persze, hogy most már nincs szüksége az iratra, mert. megszerezte más utón. Nem kellett, érte százezer frankot fizetnie. — Megszerezte más utón? Nem értem. Az ezredes röviden elmondta az uccai jelene­tet. Retyepov megdöbbentőn hallgatta, végig a történetet. — De hogyan győződjünk meg róla, hogy az okmány tényleg Valdov kezébe került-e s nem valaki ináé volt a tettes? — Ez már az én dolgom, kedves tábornokom, ön elvégezte a. föladatát, amikor a. horgot kive­tette Valdov felé. De ez egy különösen ravasz hal. Leharapta a. pompás falatot.. A horgot pe­dig kiköpte a szájából. ——.........— " ......... ...... 1 —■' így karcolja össze a fogait 9 rossz fogpaszta, mely durva szemcséket, érdes anyagokat tar­talmaz, Ha jó fogpasztát dörzsöl szét az ujjal közt, szemcsét benne nem érez. Az Odol-fogpaszta olyan finom, mint a vaj és olyan puha, mint a bársony.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents