Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-21 / 67. (3177.) szám

^fipfjlBSISSSBSBMSSBSSMSSBSSBSnS ^ ^ ^ sz^m • Kedd ■ március Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12, 11. emelet. •— Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA A római találkozó eredménye Mussolini és MacDonald a négy nyugateurópai nagyhatalom szövetségének megteremtésén fáradozik A francia szocialista sajtó egyelőre nem fog- lal állást a paktumtervvel szemben. London tapsol Tízévi európai fegyverszünet — A nagyhatalmak direktóriuma Hűvös fogadtatás Parisban — A kis államok aggodalmai — Az angol miniszterelnök Parisban Daladier-vel tárgyal London, március 20. A lapok örömmel üdvöz* lile azt a római hirt, hogy Mussolini a négyha­talmi paktum megkötését ajánlotta MacDonald- nak. Angol vélemény szerint a terv alkalmas arra, hogy Európa békéjét hosszabb időre meg­szilárdítsa. Ennek ellenére a lapok nem foglal­koznak részletkérdésekkel és megelégszenek az általános ünnepléssel. A vasárnap esti római kommünikében csak Mussolini eszméjéről volt szó és MacDonald nézeteit a kommüniké nem tükrözte. Az angol lapok biztosra veszik, hogy a közeljövőben Rómában összeül a négyhatal­mi konferencia, amelyen Hitler és a francia mi­niszterelnök is résztvesz. Ha a terv valóra vá­lik, akkor az olasz diplomácia nagy sikert könyvelhet el és Róma bizonyos tekintetben át- venné Gén! szerepét. Az uj fejlődést egyedül a Daily Express és a Róma, március 20. MacDonald, Sít John Simon és Mussolini szombatom este meg­kezdték tanácskozásaikat és az eszmecserét vasárnap befejezték. A tanácskozásokról hi­vatalos jelentést adtak ki, amely részletesen beszámol Mussolini uj tervéről. Az olasz mi­niszterelnök célja a világbéke permanens biztosítása s e cél elérésére kidolgozta „az európai béke biztosítására szolgáló négy­hatalmi paktumot*4. A paktumot Németor­szág. Anglia, Franciaország és Olaszország kötné meg, azaz a négy nyugateurópai nagy­hatalom. A szövetség körülbelül azt igyekez­ne elérni, amiről MacDonald genfi beszédé­ben nyíl atkozott. Kölcsönösen garantálná az európai békét és közös erővel igyekezne a problémákat megoldani. Az uj paktum ter­mészetesen elfogadná a Kellogg-paktum alap­elveit és kidolgozná azokat a szankciókat, amelyeket háborús konfliktusok esetén foga­natosítanának. Illetékes körök szerint Mus­solini hamarosan fölszólítja Hitlert és Dala- diert, hogy Rómába jöjjenek a paktum kö­zelebbi megtárgyalására. Ha sikerült megál­lapodni, akkor a négy nagyhatalom Rómában aláírja az uj négyhatalmi szerződést, amely kétségtelenül a háború utáni politika egyik legnagyobb téljesitménye volna és jelentő­sebb, mint a nyolc év előtti Laearno-szer­ződés. leniében való összeegyeztetése, hogy Így az erőszak kizárásának elvével hosszú béke- periódus valósulhasson meg.** MacDonald szózata az újságírókhoz MacDonald római tartózkodása alatt a pá­pát is meglátogatta. A brit miniszterek hét­főn elutaznak Rómából és útjukat Parisban megszakítják, ahol tárgyalni fognak a fran­cia kormány képviselőivel. A hivatalos jelentés Róma, március 20. MacDonald angol mi­niszterelnök és Sir John Simon külügymi­niszter szombaton délután megtekintette a fasiszta forradalom kiállítását, majd a Quiri- nálba hajtattak, ahol a király fogadta a ven­dégeket. Mussolini az angol miniszterek tisz­teletére esto vacsorát adott, amelyen a brit királyi ház és a brit nép egészségéire ürítette poharát. MacDonald szívélyesen megköszön­te a felköszöntőt. A vasárnapi angol-olasz megbeszélésről a következő hivatalos jelentést adták ki: „Az olasz kormányfő szombaton délután 18 órától 19.30 éráig a Palazzo Veneziában és vasárnap a római angol nagykövetségen tanácskozott MacDonald angol miniszter- elnökkel és Sir John Simon angol külügy­miniszterrel. Hosszú és kimerítő eszmecsere után a miniszterek megvizsgálták az európai politika fokérdéSelnek összeegyeztetésére irányuló tervet, amelyet az olasz miniszter­elnök készített elő és amelynek főcélja a nyugati hatalmaknak a Kellogg-paktum szel-1 Róma, március 20. MacDonald ma délelőtt elutazott az olasz fővárosból. Elutazása előtt fogadta a külföldi újságírókat és beszámolt előttük a római tanácskozás eredményéről. El­sősorban arra kérte őket, hogy szigorúan a hi­vatalos kommüniké szövegéhez tartsák magu­kat, mert a kommüniké semmit sem leplez és mindent őszintén elmond. A kommüniké a ró­mai tanácskozások tartalmának exakt tükre. A találkozó nem azért történt, — mondotta Mac­Donald —, hogy a két hatalom paktumokat Ír­jon alá, hanem arra szolgált, hogy tisztázza az eszméket és az irányelveket. A béke előfeltéte­le a népek együttműködése. Egy nemzet egye­dül nem teremtheti meg az együttműködés pro­gramját. A nagyhatalmak nem gondolnak arra, hogy valamilyen megoldást kényszerítsenek a többi hatalomra. — Holnap találkozom Párisban Daladier úr­ral és a többi francia miniszterrel — mondotta MacDonald — és mindent elmondok nekik, amiről Rómában szó volt. Németország szintén részletesen értesülni fog tanácskozásainkról. Párisban azért tájékoztatjuk a kormányt sze­mélyesen, mert utunk Parison át vezet London­ba. Uraim, vegyék tudomásul, hogy valameny- nyi nemzet értelmes együttműködésére törek­szünk. Egyetlen nemzetnek sincsen oka, hogy idegessé váljék tanácskozásaink miatt. Rómá­ban és Genfben elsősorban európaiak voltunk. „Katolikusok** is vagyunk, azaz általánosak és a világot átfogók. Nem tagadom, hogy Ameri­kának nagy szerepet szántunk tervünkben. Jellemző, hogy MacDonald angol beszédének franciára való lefordításánál az angol minisz­terelnök nyilatkozatának utolsó mondatához kommentárt fűzött, amennyiben kijelentette, hogy szavait úgy értette, hogy Amerikára nagy szerep vár valamennyi olyan diszkusszióban, amely a békét szolgálja. Daily Héráid kifogásolja, mert úgy véli, hogy a népszövetségi tanácsot és* a népszövetségi közgyűlést a jövőben a „nagyhatalmak juntá­ja** váltaná fel MacDonald útban hazafelé A francia sajtó elárulja a terv főbb pontjai Róma, március 20. MacDonald és Sir John Simon ma délben elhagyta Rómát. A /, angol ál­lamférfiak szerdán Tésztv esznek a londoni mi­nisztertanácson, úgy hogy legkésőbb szerdán reggel az angol-fővárosban kell lenniük. A fran­cia—angol. megbeszélések tehát keddre szorít­koznak. „ ............ A r ómai sajtófogadtatás alkalmával egy francia ujságiró kérdésére MacDonald azt je­gyezte meg, hogy az olasz miniszterelnök ok­irata rendkívül rövid és csak azokat a kérdé­seket sorolja föl, amelyek régóta a közélet elő­terében szerepelnek. Az angol miniszterelnök kérte az újságírókat, hogy szigorúan a hivata­los kommünikéhez ragaszkodjanak. jugoszláv vélemény Páris, március 20. A francia sajtó fenntartás­sal fogadja a négy nagyhatalom tervezett uj paktumpolitikáját. Mussolini, a paktumterv szerzője, a szöveget tegnap közölte a római francia nagykövettel, aki azt azonnal továb­bította Párisba. A paktumtervezet szövege öt gépírásos oldal. A négy nagyhatalom direktó­riuma a paktumban kötelezi magát a tízéves fegyverszünetre és arra, hogy az esetleges el­lentéteket barátságos és békés utón oszlatja szét. A francia lapok egyhangú véleménye sze­rint az olasz terv eszméje rokonszenves, de amig a paktumot aláírják, számos akadályt kell legyőzni. Az alapvető lépést Mussolini minden­esetre megtette. Maga a terv már megjavitotta az atmoszférát és lehetővé tette azt a meg­egyezést, amelyre Európa évek óta hiába töre­kedett. A Petit Párisién természetesen hozzá­fűzi, hogy Mussolini politikai alapelvei külön­böznek a francia elvektől. A lap úgy véli, hogy a Franciaországgal szövetséges államcsoporto­kat a paktumterv nyugtalanítani fogja, mert a kisállamok nem egyezhetnek bele abba, hogy egyedül a nagyállamok irányítsák Európa sor­sát. belépjen a római békeklubba, amely alapjában véve háborús klub. Négy nagyhatalom eleve nem rendelkezhetik Európa sorsával. Lehetet­len az, hogy a nagyhatalmak elhatározzák pél­dául a danzigi korridor megszüntetését, anél­kül, hogy a kisállamoknak beleszólási joguk volna. Belgrád, március 20. Jeftics külügyminiszter távoli étében a szkupstina ülésén Kranier he­lyettes külügyminiszter adott tájékoztatót a külpolitikai helyzetről. Hangsúlyozta, hogy Ju­goszlávia integritását minden körlümények kö­zött megőrzi. Egyébként a kormány bizalommal figyeli MacDonald római tárgyalásait és re­méli, hogy azok hozzájárulnak az általános megnyugváshoz. Jugoszlávia és a kisantaut azonban minden erejével ellenezni fogja, hogy Európát érdekszférák szerint fölosszák és a kisnépeket újra a nagy politika közönséges tárgyainak tekintsék. Ax osslrák kormány erélyes rendszabályokat foganatosít a bankok zavartalan miikSdésének biztosítására Megcáfolt bankbukások - Uj amortizációs alap Az Oeuvre szerint az európai béke végérvé­nyes rendezése elképzelhetetlen Belgium, Len­gyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Ro­mánia hozzájárulása nélkül, sőt Ausztriát és Magyarországot is meg kell kérdezni. Épp igy nem szabad megfeledkezni Oroszországról sem. A konzervatív francia lapok nem leplezik elégedetlenségüket. Az Echo de Paris szerint Mussolini terve Európa teljes átcsoportosítását kívánja. A lap szerint azok a szerződések, ame- ket Franciaország Lengyelországgal s a kisan- tanttal kötött, lehetetlenné teszik, hogy Pári« Bécs, 1933. március 20. Az utóbbi napokban Ausztriában hírek terjedtek el, hogy egy nagy bécsi' bank ismét nehézségekbe került ég a- kor­mány gyors segítségére van szükség. Állítólag az Alsóausztriai Leszámítoló Társaság ez a bank. A nehézségeket a külföldi követelések teljesítése okozta. A Nemzeti Bank és a kor­mány kénytelen volt közbelépni és az intézetet megsemmisíteni. A híreket a kormány megcá­folta, de a Leszámítoló Társaságot ennek elle­nére teljesen átszervezik. A kormány tegnap éjjel hivatalos kommünikét adott ki, amelyben jelenti, hogy a tegnapi minisztertanácson elha­tározták a bankok tehermentesítésére szolgáló szükségrendelet kiadását és az amortizációs pénztár megteremtését. A minisztertanács, amelyen a bank megsemmisítését elhatározták, rendkívül izgalmas lefolyású volt és sokáig tar­tott. A kormány később Kieruböckkel, a Nem­zeti Bank elnökével is tárgyalt, valamint Bécs városa szociáldemokrata pénzügyi referensével, mert a nehézségekbe került bank Bécs közsé­gének egyik fő pénzkezelője volt. A szombati és vasárnapi minis ztertanácsTÓ'. kiadott hivatalos jelentés elmondja, hogy a kor miány uj sziikeégrendeletet. adott ki a bankok ________

Next

/
Thumbnails
Contents