Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-19 / 66. (3176.) szám
17 st 1333 március 19, vasárnap. 'K^GM-Mao^ARHIRLAP A PALE Vasárnapi divatlevél 'A' 'könnyelmű és kiezámithatatlan roulette- l Játék és a külsőnket állandóan • megváltoztató divat között sok a 'hasonlatosság. A roujette fehér kis csontgolyója szeszélyesen gurui a piros-fekete táblán körbe-körbe, míg elfáradva, egyelőre ki nem számítható számon és színen megáll. Ugyanez az eset a divatnál is. Senki sem tudja elképzelni, nem is sejti el őre, .mii yen ujitásdneglepetéeek jöhetnek a következő, alig (kéthónapos szezonban, a kiszámíthatatlan Pátria milyen színárnyalatot, mintát és anyagot fog:újra előhozni és favorizálni?' Néha a.szök- tnyaréez az, amely ■— a díszítés és komplikáltabb szabás szempontjából — az előtérbe kerül. Ez természetesen nem zárja ki az eshetőséget, hogy két-három hónap múlva ne pont a derékon fölüli részt, vagy az ujjakat, esetleg a nyakkivágást variálják! Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a tavaszi ruhák nagy. általánosságban egészen egyszerűek és simák, az ötletek javarésze a vállaltra összpontosul. A ruhákon látható vállszélesitő tendencia már jő egy éves múltra tekinthet vissza. Eleinte azzal - a célzattal kezdték, hogy a-természetesnél szélesebb vállak révén a csipővonal és a derék keskenyebbnek lássék. Annakidején legelőször ,a bővebbre szabott á la férfizakkók, vattával kitömött vállakkal kísérleteztek. De rövid icjőn belül fölfedezték, hogy ez a megoldás nőknek mégis csak előnytelen, nehézkessé teszi a ruhát és sehogysem egyeztethető össze a divat-horizonton föltűnni készülő empire- irányzattal. Azért az ehhez jobban hozzáillő húzott ujjakkal folytatták a vállak mesterséges ■ütőn való szélesítésének a kísérletét. Mint a példa megmutatta-, ez jobban bevált s ily módon bekövetkezett a csoda, amely az utóbbi évek divattörténelmében alig adódott elő: teljes egy évig viseltük — sőt részben viseljük is —- az empire húzott ujjakat, a kis epauletteket-, a sokrészes biedermeyer körpellenneket és nagymamáink sonka-ujjának szolidabb változatát! S mindezt azért, hogy keskeny vállainkat a föhtjelzett csalafinta módon teherbíróbbaknak tüntethessük föl. Tökintettél a puffos ujjak egyéves, meglepően hosszú múltjára, általános népszerűségére, a párisi divatberkek diktátorai sürgősen valami uj megoldás ntán néztek, amely —■ akár az említett-jól bevált uj megoldásokhoz hasonlóan — szélesíti a vállakat-. A mostani tavaszi kollekciók összeálliitásáig meg is találták az utódot, nekik, a diktátoroknak nincs lehetetlen. A „lehetetlen14 csak a ma már alig vásárlóképes női alattvalóknál, kezdődik, de itt aztán igazán! Hogy a detronizált puffos ujj utódja beválik-e olyan mértékben, mint az elődje,'ez egyelőre ■ rajait kérdés.' - ■ Ezek szerint ma az az újdonság, hogy húzott ttjjak helyett nagy ragián válluakat főágunk -viselni, amelyek- csak ab könyöknél '■■'bővülnek'', vagy a fönt 8—TŐ centiméteres egészen'szűk felső ujjhoz dolgozott: hajtókával beszűkített 'bő ujjakat. Ebből kivehető, hogy a tavaszi" divat tendenciája a változatosság kedvéért a vállak kihangsulyozása, azaz a vállak gömbölyű vona- ' Iát nem takarják el húzásokkal és epaulettek- kel, hanem a lehetőség szerint' a maga természetes lágyságában kidomborítják. ' A húzások és fodrok, vagy piék és idegen- anyagú díszek csak a váll hajlásától 8—10 centiméternyire alkalmaztatnak. Ezáltal az ujjak és a vállak szabása kompi ik álód ik és az egyszerű sima ruhák uj jellegűek lesznek. Eltekintve a most letárgyalt váltaktól és uj- szabásu üjjaktó'l, a tavaszi divatnak vannak kényelmes szeszélyei is. Ilyen például a paletó. Nem rendelkezik ugyan évszázadra visszatekintő múlttal, mint- az empireruhák —hiszen ,raz 1900-as évek elején anyáink viselték —, de mert valóban annyira leegyszerűsített változatban elevenítették föl újra, hogy még a kis házi- varrónőink is könnyen elkészíthetik, örömmel üdvözöljük föltámadását. "T •; : •■-. y ” Háromnegyedes a hosszuk, válluk bő és derékvonal nincs rajtuk. Zsákszerűén egyenes a szabásuk. Gallér nélkül dolgozotlak. Az ujjak szintén bővek s legtöbbször szintén csak háromnegyedes hosszúságúak. Ez az 1933-as tavasz paletója. Bő-egyenes, minden díszt nélkülözően egyszerű! Legtöbbször elől nyitva viselik, különben elől két gombbal zárják. A paletók anyaga lehet szövet, posztó, sőt bársony is. Tetszés szerint. Később a creppek és vásznak következnek. Mintás, vagy sima voltuk mindig attól függ, hogy az alattuk viselt ruha milyen. Ha az mintás, úgy a paletó föltétlenül sima, és fordítva: ha sima anyagból készül, úgy az ujja és a rojtosvégü sál mintás kiihajtóju. A pepita és tarka sottisch anyaguaknál kedvelt disz úgy a nyak körül, mint az ujjaknál a három sima csíkból fonott copf. Igen, copf, csak most, mint nyakdiszt, a vállukon s man- zsetta helyett viseljük úgy a paletókon, mint a szövetruhákon is. Kedvelt összeállítások • közül ismertetek párat: drapp ruhához piros alapon drappal és barnával mintázott sottisch paletó, ugyanilyen anyagból készült táskával és fezszerüen magas- tetejű kalappal. Kék-fehér pepiták ock ás szövet- gubához szürke paletó, fehér-kék kockás kihajtókkal. Zöld-pepita barnával. Sárgához sárgafekete skótkockásat adnak. Szóval a fe'sőujjra csúszott vállsjólesitő garnitúrák és paletókon kívül pepita -és sottiseh- kóokáe a bullám, amely összecsap a tavasszal fejünk és szegény zsebünk fölött! Radványl Magda, A világ összes huszáregyenruhái magyar eredetűek Miss Enid Hudson, a hírei angol utazónő élénk kapcsolatot akar teremteni a magyar és angol ifjúság között - Érdekes megfigyelések a kétezerháromszáz kaszt birodalmából - „Blow to Gandhi" Budapest, március. — Budapest vendég- marasztaló város. Három napra jöttéim ide és most már több hete itt lakóm. Szinte otthon érzem mag araiait és mindem nap uj meglepetést, uj érdekességet jelent számomra. Szimpalii'kus, szőke, angol hölgy mondja ezeket a h izéig 5 szarvakat a belváros egyik előkelő penziójában. Miias Enid Hudson, a neves angol utazónő márr hetek éta Magyar- országon tartózkodik. Fényképezőgépével' és jegyzőkönyvével felszerelve bejárta úgyszólván az egész világot. Riportjai, cikksorozatai, etnográfiái tanraíjm anyai a legelők előbb angol és amerikai napilapok ée revük hasábjaira jelennek meg. Barátaim sokat beszéltek Magyarországról és én igazat -adok nekik. Vara valami ennek a városnak és ennek az országnak a levegőjében, mi megfogja az ember. szivét. - Céltalanul jöttem ide és most már 'fülig bemme vagyok a munkáiban. íróasztalán jegyzetek, könyvek és fényképek garmadája fekszik. Gondosan egymás mellé rakott középkori metszetek, képek, kosztümrajzok, fotográfiák sorozatára mutat. — A világ összes hadseregének huszár- egyenruhái magyar eredetűek, — mutat a fényképekre. Az angol hadsereg egyenruhái meglepően hasonlítanak a magyar huszár díszruhájára. Elmondja, hogy végngfbuvárkodta a magyar huszárság történetére vonatkozó összes adatokat Rendkívül érdekes feljegyzésekre talált; ismeretlen vonatkozások egész tömegére, amelyeket részletesen, feldolgozott. Az egyik előkelő angol folyóirat már megállapodást is' kötött az adutok közlésére. Ezeket az adatokat az-otnban nem hajlandó egyelőre elárulni: — Még nem vagyok kész a miunkával,' — mondáa mosolyogva — és addig nem beszélhetek. De biztoeitom, hogy *0k olyan dolgot találtam, amelyek, ánt hiszem, a magyaroknak is meglepetésül fognak szolgáin!. Miss Enid Hudson rövid idő _'alatt* lelkes barátja lett a magyaroknak. Beutazta Szí# venszkóf. ás. A törők hódoltság emlékeit tanulmányozta s erről hosszabb, tanulmányt szándékozik írni. Ugyancsak ilyen célból járja a halálra!lélt Tabánt. Minden házat lefényképezett •• Hallatlanul érdekes dolgok ezek, — mondja. — Itt gazdag tér van a történelmi és etnográfiai kutatások számára/ Gandhit sok helyen nem is ismerik Indiában vam/miliió kitaszítottat, de — Gandhi nélkül. Hogy mennyire elveszett Gandhi tekintélye, az kitűnik az újságokból. Egy kalkuttai hindu lapot mutat, amelyben a következő cimü cikk foglalkozik Gandhival: Blow ti Gandhi. Ez annyit jelent, hogy: Egy fejbeütés Gandhinak. Ma már a reálpolitikusok fantasztának tekintik és jelenleg békesség uralkodik Indiában. Az angol uralom megingathatatlan és nem tud ellene tenni még a bolsevizmus 'propagandája sem. Indiában a nő még mindig nincs felszabadítva Miss Enid Hudson sokat foglalkozott a nők érdessel is. Sevilla, március. Juan Belmonüe, Spanyolország legnépszerűbb tőrre rója., ma már elérkezett a mitologikus alakok népszerűségéhez. Spanyolországgal kapcsolatban minden embernek először a bilkaviiadal jut eszébe, ezt a láványos népünnepélyt tartják a legjellemzőbben spanyol dolognak, bár a történettudomány kimutatta, hogy a bikaviatal épp oly kevéssé ősi spanyol játék, mint a paprika csmagyar fűszer. Mindkettő alig százötven évre tekint vissza. Az idegeneket azonban ez a festői és szenvedélyes sport kapja meg legelőször és Juan Beim öntenek ma már valóságos irodalma van. német, francia, és angol nyelven, Glaude Farrére, a népszerű francia regényíró ugyanoly szenvedélyes érdeklődéssel foglalkozott vele, mint Érmest Hemlgway, az uj amerikai Byron. Az utóbbi megírta a bikaviadal esztétikáját és gyakorlati tankönyvét a Halál délután cimü füvében. Beimonte csakugyan egyike a legérdekesebb .lélektani problémáknak. A lehető leg- békéVöbb' ténrri'észetü' ember, semmi hájlamia nincs az atléti'kns testi mutatványok'iránt,’ felszeg, rosez- lábu.és olyan nyugodt és szelíd, mint egy szám- tiszt:'Negyven év körüli, középtermetű férfi, szemei mélázók, - kifejezéstelenek, nem vesznek részt a száj nevetésében. A pályafutásáról beszél. A bika viadalnak Ugyanúgy megvan a maga szezónja, mint a színháznak. A szezon áprilistól novemberig tart. Minden vasárnap van bikaviadal, mégpedig a színházakhoz hasonlóan délutáni és esti „előadás44. Azonkívül vannak soronkávüll bika viadalok is. Juan Beknonte némi gondolkodás után kijelenti, hogy élete folyamán körülbelül háromezer bikát terített le, részben Spa| — A nőiket, Kina és India kivételével, csak-; | nem mindenütt feszabaditottálk. De bátran mondhatom, a felszabad!tásíbain nincs sok köszönet. A keleti nő hagyományai, nevelése, környezete a nyugati nő szabadságával' megtoldva, sók helyen furcsa helyzetet eredményezett. Különösen Japánra vonatkcn zik ez. Indiában egészen más a helyzet. Ott nincs nőkérdés. A nő helyzetéit még ma is kasztja szabja meg. A mohamedán hindu felesége nem mutatkozhatik a nyilvánosság előtt. Azok a magasramgu hindu hölgyeit, akik külföldön utazgatnak és nyilvános helyeiken mutatkoznak, Indiába visszatérve ismét elzárkóznak. Társadalmi élet nincs. Rejtelem, hogy mivel tötik el napjaikat. A középosztályban, ha kissé lazábban is, de ugyanaz a helyzet. Van néhány kivétel a 1 nagyvárosokban, azonban az igazi hindu le- ' nézi a nőket, akik európaiasan élnek. Az egyszerű falusi népnél a nő nincs elzárva, Éppen olyan életet él, mint az európai paraszt asszony. Indiában nincs nő® mozgat outi és az okos hinduk nem is akarják, hogy le gyen. —- Egyébként minden állam külön világ. Egyikből a másikba nem terjed semrani és itt t van India békéjének (kulcsa, P. L_ ka felé. Ha az ember pontosan betartja ezt a szabályt, játszva végezhet veié. Itt van azután a ma- gas iskola-. A legtöbb torrero a bika tempójához alkalmazkodik, én magam diktálom a tempót. Azt hiszem, az utóbbi időben senki se közelítette meg jobban a bikát, mint ém — A bika nemes állat, de harc közben nein érünk rá részvétet érezni iránta. Mert a corrida: harc, — ha nem én ölöm meg az ellenfelet, az öl meg engem. De van a corridánalc művészi oldala is; az ember m/un/ka közben haragot és hálát, bosszúságot és mámort éTez. Ha a bika nem áll a helyzet magaslatán, ha rosszul védekezik, ha nem ad módot rá, hogy érdekes- és művészi helyzeteket teremtsünk, akkor ellenséget látunk benne ée haragszunk rá. De ha a bika bátor, büszke és becsületes, akkor.., — Akkor? «** Akkor szerétjük A bikát, akkor olyan ez a hatalmas állat, mint egy mulier que se quere. mint egy ‘ezép asszony. Belmónte az emlékeiben keresgél: — 1916-ban Madridban két híres tonrero-vetélytársam volt, mind a kettőnek erős klikkje. Egy délután két bikával kellett megküzdenem. Úgy, mint a színész, ha kimerítő szerepet játszik, takarékoskodtam az ©rőimimeíl: csak úgy féüvállróö. bántam el a bikával. Miikor másodszor kimentem, a közönség irtózatos lármával fogadott. Azt kiáltotta felém: ccfoardie, tumibon, ami gyáva fickót jelent és legnagyobb sértés Spanyolországban. Én nagyon megerőltettem magamat, egyik bravúrt a másik után követtem el, olyan figuráim veitek, mint soha ezelőtt és azóta is csak ritkán. Mikor kikéAki háromezer bikát terített le életében Juan Belmónte, a corrida művésze Miss Enid Hudson azonban hosszra éveiket töltött a távol Keletem is, főképpen Indiában, ahol a társadalmi mozgalmakat kísérte figyelemmel: ‘ ■ — India az utolsó busz esztendő alatt szédületes fejlődésnek indult, — mondja. — Az angolok rendet és civilizációt ■ teremtettek. Százhatvanezer elemi iskolát, hétezer középiskolát, s hét egyetemet létesítettek. Megszüntették a belső háborúkat és nyugalmat biztosítottak a fejlődésnek. A Gandhinféle mozgalomról érdekes megállapításai vannak. . • Viktória királyné megígérte Indiának, az önkormányzatot. Ez köztud’atban élt és az angolok sem feledkeztek meg erről.- Már most is egyre több vezetőállást engedtek át a bennszülötteknek. De persze, a fejlődés még nem érte el azt a fokot, hogy önmaguk intézhessék' sorsukat. Ha Anglia ma kivonul, India az anarchia martaléka' lesz. — Gandhi — folytatja — nem olyan jelentős személyiség Indiában,. minjt azt az európai közvélemény hiszi. Sok helyen nem is tudják róla, hogy kicsoda. Aránylag kis területen van csak hatása, főleg a városi lakosság körében. Hatvanmillió kitaszított sorsa Gandhi ugyanis reformálni akarja a kasztrendszert. ebbe pedig nem nagyon .egyezhet bélé az indiai közvélemény. Kétezerhárom- száz kaszt uralkodik má Indiában és a bonyolult rendszernek hatvanmillió kitaszítottja van, a tisztátalan páriák kasztja. Európában azt hiszik, hogy értük harcol Gandhi, pedig azok már elfordultak tőle. A páriák vezére, Ambedekar dr. gyakorlati ember és ki jelentette, hogy emanoipálni fogják a hat nyolországban, részben Déiameiriikában. Megkérdezzük tőle, mi volt élete legizgalmasabb pillanata. — Bilbaoban volt, — feleli tűnődve, — tizenhárom évvel ezelőtt. A bikáról az óvatlan közönség azt hiszi, minid egyformán vad. Pedig óriási különbségek vannak köztük. Ez a tizenhárom év előtti bika minden képzeletet feiiikniulóan vad volt, a közönség meg vérszomjas és bikaviadalban nem ismer tréfát. Ráadásul akkor még nagyon becsvágyó voltam, elegánsan, színpadias gesztusokkal dolgoztam. Be akartam mutatni egy fordulatot, amit rodillas-nak neveznek és ami abból áll, hogy az ember letérdel a bika előtt, minbta szép nő volna. Erre a figurára csak akkor kerülhet sor, amikor a bika már nagyon fáradt. A torrero ezt a bika szemén látja. Alighogy térdet hajtottam, észrevettem, hogy a bika egyáltalán nem fáradt; tekintete élénk és fenyegető. Rettenetes pillanat volt. Ha térdenállva maradok, időt hagyok a bikának, hogy kényelmesen kipihenhesse magát és erőt gyűjtsön. Ha felkelek, kiteszem magamat a bika szarvának és feltétlenül elpusztulok. — De hát el kellett 'határoznom magamat; minden pillanat drága volt. Minden erőmet megfeszítve egy ugrással talpra álltaim, testemet, arneny- ny.ire lehet hátravetettem, hogy a bika fel ne nyársalja a hasamat. De a bika is gyors volt, rámvetette magát, felkapott, mint a szahnaszálat és messzire elhajított. ' — Semmi fájdalmat nem éreztem. Csak a féllábam érzéketlen volt és valami meleg folyadék csörgött a bőrömre. A bika szarva felhasitotta a combomat; aránylag olcsón megúsztam. — Hát a tömeg miit szólt a dologhoz? " *— A tömeg mifelénk nem szentimentális; üvöltött, fütyült, toporzékolt. Igaza volt, mert hibát követtem el, figyelembe kellett volna vennem- a bika tekintetét. A bika a legoktalanabb állat a világon, nekkigrik mindennek a világon, embernek, lónak, levegőben szálló papírrongynak. De azt ha- lálos biztonsággal érzi, miikor a torrero nem bir vele. Torreronak lenni művészet, amelynek sok titka van: a ’"i'mehezebb a piroskendőt — a mu- lelát —- mindig azonos távolságiból lobogtatni * biri szltettem a bikát, két tenyér nem verődött össze. Harmincezer ember ült az arénában. Tudtam, hogy remekül dolgoztam. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Egyszerre csak látom, hogy a tömeg áttöri a korlátot, az.emberek százai1 felém rohannak kitárt karokkal. Nem tudtak szólni, annyira meg voltak indulva. Aztán kitört a taps, olyan tapsvihar volt, majdnem belesiketültem. Az emberek nem tudták, milyen gesztusokkal, milyen szavakkal tegyék jóvá az előbbi durvaságokat.. — Sok levelet kaptam életemben, majdnem midiét elhánytam. Csak Oharlie Chaplin leveleit őriztem meg. Sokat leveleztünk két évvel ezelőtt, Chaplin akkor arra gondolt, hogy torreádor-filmet ké&zit a Cirkusz modorában. Juan BeLmonte komoran néz maga elé. 8000 bikát terített le életében. Az élet már nem sok újat tartogathat számára. Meghívó A Kassai Sport Club évi rendes közgyűlését 1933. március hó 26-án (vasárnap) délelőtt 11 órai kezdettel tartja meg Kassán a Keresztény Társadalmi Kör nagytermében (Fő-ucca 12. sz.) az alábbi tárgysorozattal: . 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 8. Pénztári jeelntés. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Felmentvény megadása, afeletti határozat-tétel. 6. Jövő évi költségvetés tárgyalása. 7. A közgyűlést lég alább három nappal megelőzőleg az elnökségnél bejelentett indítványok tárgyalása. 8. A választmányi határozatok ellen 14 napon belül beadott fellebbezések tárgyalása. 9. A választmány és számvizsgálók megválasztása. 10, A tisztikar ée választmány megválasztása. Amennyibe® a‘közgyűlés fenti időben határozat képtelen, úgy egy fél órával későbben a közgyűlés a fenti tárgysorozatban a megjelentek számára való tekintet nélkül fog határozni. Kassa, 1983 március 16-án A* elnökség,
