Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-02 / 51. (3161.) szám

'JttftOAl-/ v tA*iÜAÍl-MlUjUAÉ»

iifÖO iuau^uB A, Ce«At-U4‘ lókSzmHÁzKönW-KabTaRA,

A múltat ünneplih,

a jelent kitiltják

Már kissé sok volt az ünneplésből, a múlt ünnepléséből a jelenben: Goethe, Hauptmann, Wagner, Brahms. Paganini, Björnson 6orra következtek és megfájditották a fejünket Szerettünk volna a jelenbe visszatalálni, amelyben ugyan nincs ünnepelni valónk, de talán jogunk van hozzá —, magunkhoz. A múltat dicsőítő jelentagadók azonban erről hallani sem akarnak és azon a véleményen vannak, hogy az élethez joga csak, annak van, aki a múlté, az emlékezeté, már csak azért is, mert az emlékezet a meghamisított ünnepeltetéssel szemben nem emelhet vétót és hajliíhatósága még arra is jó, hogy a jelen jelentős embereit a halott nagyokra való hivatkozással kisemmizzék az életből. Még nem múlt el a Brahms-ünnep és Németország már Hugó Wolfot, a szerencsétlen német dal* költőt ünnepli, halála harmincéves fordulója alkalmából. Ugyanekkor a hivatalos Németország kitiltja a hivatalos Parnasszusról, a porosz Akadémiáról, Heiurich Mannt és Katke Kollwitzot, a jelenkori német irodalom és képzőművészet két rendkívül jelentős tagját. Persze, ebből csak a politikai ellenpártok kovácsolnak propagandaeszközt és egyébként mindenki tisztában van a dolgokkal, amelyek nem is események, sem a politikában és még kevésbé a művészetben — a Mann é6 Koll* tvitz művészete teljesen független a szervezettségtől, akadémiától és kormánytól. Ez magában talán szórakoztató és tanulságos korjelenség: Wolf végre befutott és egy

Kathe Kollwitznak ki kell buknia, hogy harminc év múlva újra befusson, de még a politikai keresztszórejtvényben sem okoz meglepetést és komplikációt —, balról jobbra, elsőtől az utolsó sorig, egyenesen, vízszintesen és függőlegesen olvasva, sőt keresztül-kasul mindig egyforma az értelem, csakhogy távolról sem a „forradalmi" politika logikájával, hanem ellenkezőleg. Lenin számára Mann és Kollwitz pontosan olyan megbízhatatlan elem, mint Papennek: minden művész gyanús, amig él! Ezért ünnepli a hálás utókor a múltat, még koncessziók árán is, Hauptmann esetében például, aki, sajnos, irodalmiig már teljesen megbízható.

Nem is erről akarok megjegyezni valamit —• örök és megoldatlan problémákat, amilyen a szellemi alkotók és a közönség viszonya, nem kell feszegetni, marad minden a régibén. Azt azonban érdemes megemliteni, amire sem a forradalmárok, sem a „burzsik" nem gondolnak, hogy érdekes változata ez egy régi témának és hogy ezúttal maguk a kitiltott művészek okozták azt, amit ma a világ szeme előtt diffamálnl akarnak. Alfréd Kerr, a leg- önfejübb és legtehetségesebb német kritikus, aki hajdan Hauptmannért szállt sikra és forradalmárnak akart számítani nemcsak a színpad világában, hanem minden sorának forradalmian baloldali politikai mellékirt adott, ez a bizarr ember ugyan nincs a kitiltottak közt, mert nem volt akadémiai tag, de „betiltott" ember, akitől elvették az útlevelét és aki nem hagyhatja el Németország területét. Tudni kell, hogy Róza Luxemburg és Lieb- knecht meggyilkolásakor Kerr úgy döntött, hogy demokrácián és liberalizmuson kivül nem ismer el politikai és társadalmi fegyvert és azzal érvelt a forradalmisággal szemben, hogy minden terrort egyformán elitéi, viszont azonban szuverén csak a szabad nép lehet. Ez amolyan megíutamotíásszámba ment akkor a vérmeseknél és Kerr valóban lassan, de abszolút megbízhatósággal jobbra tért, amig visszakerült a polgári mentalitásig. Ha ma a forradalmár Kerrí érte volna a betiltás, ■ nem kellene az eseten elgondolkozni, ellenben úgy áll az ügy, hogy Kerrt a saját fegyvere törte le: bal és jobb közt minden szarkasztikus lendülete ellenére a levegőben lóg. ö is már ott tartott, hogy csak a múltat ünnepelte és csak azt ismerte el, ami már el volt ismerve, míg feltörő fiatalokkal szemben epébe mártott tollal hadakozott. A liberalizmusért és a demokráciáért folytatott handabanddzó küzdelmet mindaddig, amig a nápszuvérénitás . letörte. Mert nem kell azt gondolni, hogy a hármas eset csattanója a ki-, illetve a betiltás. Mussolini mondja egy helyütt megragadó precizitással, Hogy a nép fogalom, amelyet miiyenségileg és mennyiségileg még senki sem tudott meghatározni és ezért a népsru- verénitás a történelemben nem más, mint véresen rossz vicc. Ez a véresen rossz vicc, amely Németországban a háború befejezése óta tart és ame'ynek szószólója Mann, Koll- ; witz és Kerr voltak, ma torzult formában visszahat a művészetre és azokra a művészekre, akik nem eszméltek rá, hogy valóban: 1 vicc. Népszuverénitás a művészetben: húsz- ' millió azok mögött, akik Mannt, KoHnitzot

! és Kerrt kitiltották, más milliók azok mögött, J akik még egy Goethére Is ráhúzták a „polgáriság" lepedőjét és a legmagasabb teremtő ! művészetet is csak a pártpolitika szemszögéből látják. Ezek még a múltat is kitiltják az elkövetkezendő szociális paradicsomból és a jelentől azt követelik, hogy művészetet előírások szerint termeljen, traktonszerü elgondolásban és mintegy a marxizmus széljegyzeteiképpen.

Kissé sok volt: a múltat ünnepük, a jövőt ünnepük, a jelent kitiltják. így fest a művészet bal és jobb közt. Múlt és jövő közt itt az ideje, hogy a jelenbe visszataláljunk, hiszen ha igy megy tovább, a mai húszéveseknek sem marad már sok veszteni való idejük. Itt Mann, Kerr, Kollwitz — ott az összes nagy „polgári" Író, legyen akkora, mint Tolstoj és Dostojevsky. írás- és képrombolás az egész vonalon. Az ünnepeltetést meg kellene sziin- tetni, nincs rá ok és az alkalom egy-egy ha- lálnap. Hol maradnak a művészet élő teremtő!? Hol marad a jelen?

NEUBAUER PÁL.

(•) Tomboló lelkesedéssel ünnepelték Mécs Lászlói Beregszászon. Beregszászi tudóaitánk jelentó: ki egyetemes magyarság nagy költőjét, Mécs Lászlót

páratlan lelkesedével ünnepelték Beregszászon. A katolikus egyházközség vasárnap rendezett kulturális estéjén lépett tel aa erdélyi diiadaintjáról hazáiért költő, akinek rajongó hávei zsúfolásig meg* töltötték a® Úri Kaszinó nagytermét. A költő istenáldotta előadóművészét ével magával na gadto az elbűvölt hallgatóságot. Az előadott költemények mindegyike a® emberi élet egy-egy síkját világította meg. együttvéve pediig aa egész univerzumot. A szavalat anyaga tartalom és hangulat, tekintet é- ben egységes volt és ez nagyban fokozta az elmélyülés lehetős égéit, úgy az előadónál, mint a hall* gató&ágüáL A változatos műsor keretében ének- és zeneszámok is kerültek előadásra, sőt három felolvasás is volt. Az estiét, Pásztor Ferenc római katolikus föeisperes megnyitó beszéde vezette be, ki a valódi keresztény kultúra mibenlétét fejtette ki, amelynek egyik legfőbb munkáltjaként Mécs Lászlót állította be. RAaz Pál író saját szerzeményű novelláját, olvasta fej. A frappánsan podnitiróaott felolvasást nagy tetszéssel fogadta, a bálilgátóság. Rácz Pál később Mécs László szavaló-karxierjének történetét öemertette meleg sikerű előadásban. Vigh Jolii Soheuker Margát aomgorekáséreité mellett énekelt müdáíaival kellemes hangjáról tett. tanbiaonyságot. A PólgáiMhássajspár a. magasabb rendű zenéből nyújtott izeffittőt. Polgár Géza virtuóz hegedűjátékkal keltette életre Huibay két örökbecsű szerzeményét, felesége pedig a zongorán szólaltatta meg a klasszikusokat. Mind a ketten nagy és őszinte sikert arattok. Bády Elemér, euz Uj Élei szerkesztője a kisebbségi ifjúság szellemi mozgalmainak fejlődését ismertette. A műsort dr. Boksa-v Gyuláué fejezte be magyar dalok benső, meleg, közvetlen előadásával. Sók taps volt jutalma, amelyben a zongorakisénetet ellátó Sehenkner Margit megérdemelten osztozott. A valóban nívós és tartalmas kultűrést megrendezéséért, cfeak elismerés illeti a római katolikus egyházközség vezetőit, akik közül Mestyánefc István ét, Jakioer Endre fáradozott a legtöbbet. (—bk—)

(*) A Gárdonyi Géza Társaság ünnepi ülése Móra Ferenc tiszteletére. Budapestről jelentik: Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Táré ás ág szombaton tiszteletbeli tagja: Móra Ferencnek harminc éves iród .jubileuma alkalmából ünnepi felolvasó- estét tartott. Simon Lajos elnök köszöntötte Móra Ferencet, jubileuma alkalmából. Ezután ..Miért, szeretjük. Móra Ferencet11 oimmel tartott előadást. Kiss Menyhért, „Móra Ferenc, mint. író és költő" című tanulmányát olvasta fel, s a. hallgatóság tetszése mellett ismertette Móra írói és költői munkásságát. Vágihy Panni ezinmiüvésznő három Móra- vemet szavalt, majd Móra Ferenc tartott előadást, amelynek fötémija a magyar paraszt vélt. Kedves közvetlenséggel a szegedkörnyéki átatások vezetése alkalmával adódott példákkal jellemezte a magyar paraszt lélkületét. Móra Ferencet melegen ünnepelték előadása után, majd CL Ba-áö Jolán szavalömüvéeznö adott elő Móra költeményeiből,' Simon Lajos elnök zárószavával ért véget a sikerült felolvasó est.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYEN: Csütörtök: A szabin nők elrablása.

Péntek: Külváros.

Szombat d. u.: Amikor a kislányból nagylány leszSzombat este: Angyalt vettem feleségül.

Vasárnap d. u.: Vőlegényem, a gazember. Vasárnap este: Angyalt vettem feleségül. Hétfő: A vén gazember.

Kedd: Visszatérő szerelem.

Szerda: Jó házból való urilány.

Csütörtök: Mesék az írógépről. (Búcsúéleadás).

AZ 1VÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Csütörtök: Amikor a kislányból nagylány lesz.

Ferene-zy Marikával.

Péntek: Forgószék Boros Elemér szín-játéka. Szombat: Tatárjárás. Ferenczv Marikával. Vasárnap d. u.: Amikor a kislányból nagylány lesz.

Ferenczv Marikával, mérsékelt belyárak. Vasárnap este: Tatárjárás. Ferenczv Marikával. Hétfő: Nincs előadás.

Kedd: Az örvény. Díszelőadás Masaryk elnök születésnapjára.

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA:

Szerda, csütörtök:

A LEGSZEBB KALAND. Főszereplő: Nagy Kató. Ezen előadások keretében személyesen fellép Petrovich Iván, a világhírű filmszínész.

Péntek, szombat, vasárnap:

HAZUG CSÓKOK. Főszereplő: Ricbard Tauibér. Hétfő, kedd, szerda:

AZ IDEÁLIS FÉRFI- Főszereplő: Árny Ondra.

Szombat, vasárnap d. u.: H3 órakor: RÉMNAPOK SZIBÉRIÁBAN- Főszereplő: Lón

Olianey,

■nmwwrwiwiT’OiiiiMmiui i ,

Hajápolás, hajfestés,

tartós ondulálás elölt

lúúlatoí <t nálunk un«srvií*sáItatni Fejbőr- ötre- •

és kézápolás iegrégibb és lesjobb s*akií.merÖ,i

Béres Mihály. Hóiké, Fö-u. 85.

(Andrássy palota) ingyes tanácsadás! Szolid árak

Budapesti színházak

Ot bemutató egy héten

I.

Budapest, március 1. A múlt héten a budapesti közönségnek ugyancsak kijutott a színházból. Valóságos bemutatózáporral árasztották el- Sajnos, a zápor nem volt nagyon termékenyítő és igy nyomában nem sok siker sarjadton ki- Csudálatos dolog, de igy vau, a budapesti színházak, annak ellenére, hogy a legjobb előadást elsőrangú szereposztásban prezentálják a közönségnek, hiába hajszolják a. sikert, az csak nem akar melléjük szegődni Ügy látszik a közön ség í zlése változott meg a megváltozott élet nyomán és nagyon megfogyatkozott a. pénz is, amely azelőtt a művészet istápolására jutott, A legutóbbi hét színházi eseményeiről beszámolva, elsősorban

Móricz Zsigmondi A murányi kaland

nemzeti színházi bemutatójáról akarok megemlékezni. Megvallom, nagyon nehéz- helyzetben vagyok, amikor erről a történelmi niiíliöbeo játszó vígjátékról kell írnom- A nagy és elismert iró iránti tisztelet és szeretet érzése és a kritikust kötelező tárgyilagos igazmondás között, kell választanom- Igyekszem az igazság útját, járni, anélkül, hogy. ellentétbe jutnék személyes érzéseimmel. Az igazság pedig az, hogy a Murányi kaland nem tartozik Móricz Zsi gmond legsikerültebb alkotásai köaé, annak ellenére, hogy —

. különösen a. negyedik felvonásban sok költői ipséig, sok neniés gondolat és a kimondott szónak pazar ragyogása, halmozódik fel annak bizonyságául, hogy aki ezt a darabot irta, Isten kegyelméből való iró és költő. De — de mintha a téma kiformálása és feldolgozása körül nem volna minden rendben. Móricz Zeigmoud ebben a vígjátékban egy csapással halomra dönti mindazt, amit a Murányi Vénusz Széc-sy Mária (Somogyi Erzsi) — alakja köré font a költészet, a történelem, vagy — mondjuk — a hagyomány- Egy tragikus hősnő helyett — csit-ri operett- figurát állít a színpadra, akit egy pillanatig sem lehet komolyan venni, sem haragjában, sem ellágyuíláséban, sem sze-relmében. de legkevésbé harcias elszántságában. Illés- házv gróf (Kiss Ferenc). Széosy Mária sógora, az örökségre éhes, szadista-allűrökkel megvert főuir, az egész idő alatt mint valami részeg dűvad jár-kél a színpadon és az egyik jelenetben, amelyben szerelmével üldözi azt, akinek a vagyonára tör, tehetetlenül terül el a földön. Úgy cipelik ki, mint egy lisztes- zsákot. Szécey Mária két- uőtestvére közül az egyik, az idősebbek, Éva (Cs. Acél Hona), a gonoszság prototípusa, a másik, Kata (T. Máíray Erzsi), a megtestesüli, de rossz behatás alá került, jóság. Ez a két alak emberi és igaz, de még ennél a kettőnél is sikerültebb Wesselényi (Pétbe Attila) és Nagy János nevű palóc (Hosszú Zoltán) alakja. Wesselényi férfias, daliás és nemes, uem csoda, hogy Széosy Mária a szivével együtt, a vallását ie elveszti érette, a palóc pedig — az Qcskay brigádéról palócának •egyenes leszármazottja — a maga tettetett együgyű égében ravasz, okos és ügyes kópé. Különösen ezt a két- utóbbi alakot nagyszerűen és ami a legfontosabb, emberien fór* mái ja meg a szerző. A két első felvonásban alig tör bébik valami, meglátszik, hogy aki irta, mestere az elbeszélésnek,, az epikának, de elvéti a színpad szellemi teherviselő képességét- Csak a harmadik 'felvonásban len* dűl neki a cselekmény és halad egyenesen a cél, a két szerelmes ember egyesülése felé.

A Nemzeti Színház a nagy írót. megillető

tisztességgel hozta színre a darabot, amelyet maga Márkus László igazgató sok szeretettel, nagy tudással és a történelmi háttér színes élebrekeltésével rendezett. Nem rajta és nem a színészeken múlt, hogy a darab nem aratott olyan sikert, amilyent a közönség az illusztris szerzőnek szánt és amilyent mi is tiszta szívvel kívántunk neki. Móricz Zsigmond irói nagyságából mit sem von le az, hogy a színpad világát nem ismeri olyan jól, mint a világ színpadát.

A már említetteken kivül még Vízvári Mariska, Barthos Gyula, Kürthy György, Sugár Károly, Mibályfi Béla, Primusz István és Bodnár Jenő tűntek ki kisebb szerepbenBús Fekete László: A pénz nem minden

című életképe volt a Vígszínház muitketi újdonsága. A színház igazgatóságát, azonban ennek a darabnak a szinrehozatatában szeműiéi láthatóan a cím ellentéte vezette, az, hogy: a pénz minden- A színház ugyanis pénzt látót-t ebben az úgynevezett életképben és lehet, hogy igaza is lesz. Könnyű, íajsulytnéliküli, nevettető és megrikató jelenetekkel tarkított darab ez az. életkép, melynek legnagyobb attrakcióját nem a szerző, hanem a színház adja á színpaddal, amelyen á történet lejátszódik- A színpad valóságos mestermü- Egy budapesti kétemeletes bérház udvarát, ábrázolja és áz egyes képek ennek a háznak különböző lakásában játszódnak le olyképpen, hogy a fal eltolásával és a világítási effektus ügyes kihasználásával vezeti a nézőt egyik helyről a másikra. A történet? Bús Fekete elővette a noteszét, kiirt belőle néhány viccet és ötletet, azntán le- fo bogra fáit néhány tipikusan, pesti figurát, akikkel a vicceket és az ötleteket elmondatja. De meg kell hagyni, hogy ezt — különösen a darab első felében -- ügyesem csinálja. A történet lényege, hogy egy tanári diplomával rendelkező urileány beáll cselédnek és beleszeret, egy analfabéta futball- primadonnába, aki egyébként igen kedves, szolgálatkész és főleg tanulékony fiú. Mert hogy méltóvá tegye őt a leány a szerelmére, tanítja és oktatja. Még enni is megtanítja a fiút, aki villanyszerelő <és futballista és egy kritikus pillanatban, amikor a leányt tolvajnőnek tartják, igen lovagiasan viselkedik.

A közönség, amelyik az írókkal szemben szigorú mértékkel mér, Bús Feketével szemben sokkal elnézőbb volt és sokat tapsolt a darabjának. És talán igaza is van az „ezer,fejű Cézárnak". A mai időben az ember nem szereti a problémákat, még színpadon sem. Nevetni, mulatni, felejteni akar- Ezt pedig ennél a darabnál lehet. Itt nincsen probléma, itt csak régi és újabb viccek és pesti kiszólások vaunak.

A Hegedűs Tibor által kitünően rendezett előadásnak Dayka Margit, Gótlinó Kertész Ella, a nagyszerű Gombaszögi Ella, az ellenállhatatlan karikirozó tehetséggel megáldott Csontos Gyula, Rajnai Gábor, Jávor Pál, Gárdonyi Lajos, a mindig mulatságos MáJy Gerö, a tehetséges Makláry a szereplői.

Zólyomi T>e>zsö(*) Hangverseny Szepsiben- Szepsi tud ősi tónk jelenti: Február 25-én tartotta. Katus Zoltán első hangversenyét Szépeiben, -amelyen az itteni társadalom ezme-ja.va megjelent- A fiatal művész meglepő biztonsággal é& megbízható zeneiséggel játszotta végig műsorát, amelynek pontjai közül ki kell emelni Spohr hegedühangveíveny é t és Core’li La folia-ját. Liszt egyik rapszódiájával frenetikus hatást ért el. A zoagnrakiééretet ázirmay Mattéi zeneiskolai növendék látta el hozzáértéssel A közönség a két fiatal zenészt melegen ünnepelte.

Ax IIIanÍÁwumI# expediciós és porlóköitsege fejében 5. (öt)

<1933. pf5|fiIpnpC Nftnrar MK koronát igen tiszteli előfizetőink bélyegekben is évi i%G|JGw II Cl |J MII UIIH beküldhetik kiadóhívaiaiunühoz, Praha,Panská 12