Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-18 / 65. (3175.) szám

MacDonald szenzációs lefegyverzési tervét vegyes érzelmekkel kommentálja a lefegyverzési konferencia Francia fenntartások — I németek és az olaszok az angol javaslat mellett Fontos politikai reggeli Hendersonníl A leszerelési terv (sp) Prága, március 17. Streeemann és Briand legnagyobb genfi napjainak fényét is elhomályosította a teg­napi genfi délután, amikor MacDonald a népszövetség köreiben soha nem ismeri nyíltsággal megkísérelte a lefegyverzési konferencia megmentéséi. Szakított az eddi­gi genfi szokásokkal, a diplomáciai 'tolvaj­nyelvvel, amely a felületen cukros és sima., de bévül üres és veszedelmes, szaki tolt a tujóvatos és lulkörmönuont megfogalmazá­sokkal, amelyeket a laikus meg sem érthet, úgy hogy eleve bizalmatlan tartalmukkal szemben. Amit az angol premier tegnap Géniben mondott, egyszerű és világos be­széd volt. A józan értelem diktálta, nem kel­lett szakértő e tervek kidolgozásához, mert semmi elv és semmi csapda nincs bennük, ellenben olyasvalami, amit eddig állandóan nélkülöztünk a lefegyverzési konferencián: számok, reális adatok, egyszerű procedúrák, világos rendelkezések- Mindenki megérti, hogy MacDonald a német hadsereg létszá­mát a mai létszám kétszeresére kívánja emelni, a francia létszámot kétszázezerrel csökkenteni, az ágyuk kaliberét korlátozni, a fölös számú hadi repülőgépeket megsemmi­síteni, a fegyverkezést nemzetközileg ellen­őrizni, valamennyi állam biztonságát a genfi állandó ellenőrző tanáccsal garantálni. MacDonald tervének fogadtatása kitűnő vélt, sem a németek, sem az olaszok — sőt a franciák sem — egyetlen ellenvető 6zót nem hangoztattak. Eddig Géniben két front állott egymással szemben: az angol-francia és a német-olasz. Abban a pillanatban, amint a németek és az olaszok százszázalékosan Mac­Donald terve mellé állnak, a franciák egye­dül maradnak s kénytelenek az angol javas­latokhoz csatlakozni. Tegnap még arról volt ■ szó, hogy a lefegyverzési konferenciát több­ségi határozattal befejezik és nyilvánosan megbélyegzik a németeket és az olaszokat, ha nem Írják alá a többségi konvenciót. Most Franciaországot bélyegezné meg a világ, ha vonakodna elfogadni a reális, mindenki ellőtt világos és kézzelfogható enyhülést je­lentő angol javaslatot. Két nap alatt nagy fordulat történt. Ha MacDonald eléri célját, a történelem örök elismerésére számíthat, mert többet tett, mint Streeemann és Briand a nagy lo- karnói napokban. Meggátolta Európa ketté­szakadását. Amennyiben tervét elfogadják, a bizalom, a kibontakozás alfája és ómegája, nyomban visszatér az európai telkekbe, mert a javaslat természete olyan, méretei és kontúrjai annyira határozottak, hegy a köz­vélemény mesterséges magyarázat és fel­esi gázás nélkül határozott eredményű fog benne látni és igy jobbrafordulást- Amit MacDonald akar, valóban lefegyvérzés. Mil­liók és m.illiárdok felszabadítása. A különb­ségek leépítése. Abban a pillanatban, amint a lefegyverzési konferencia elfogadja ezt a tervet, a delegátusok könnyű szívvel, ve­szélyes ballaszttól szabadulva és a tisztaság tavaszi atmoszférájában leülhetnek a másik nagy konferenciához, a világgazdaságihoz, s egészen bizonyos, hogy a nehezebb konfe­rencia kitűnő megoldása után nem lehet akadálya a könnyebb konferencia sikeres befejezésének sem. A világgazdasági konfe­rencia sikere viszont a gazdasági krízis be­fejezését jelen len é. Ennyi optimizmus szinte túlzottnak lát­szik a mai időben. De a végletek találkoz­nak és Isten a veszély pillanataiban van leg­közelebb. Évekkel ezelőtt az infláció borzal­massága akkor ért véget, amikor a káosz a legnagyobbnak látszott. A nyomort akkori­ban máról-holnap csodálatos prosperitás vál­Genf, március 17. Tegnapi, elkobzott szá­munkban részletesen beszámoltunk MacDonald angol miniszterelnök római útitervéről és a le­fegyverzési konferencián bekövetkezett uj for­dulatról. Az angol miniszterelnök a lefegyver­zési konferencia főbizottságának délutáni ülé­sén benyújtotta az uj angol lefegyverzési ter­vet és nagy beszédet mondott a konferencia megmentése érdekében. A beszéd hatása a tul- tömötfe teremben szenzációs volt. A német fő­delegátus válaszából kitűnt, hogy a birodalom MacDonald mentési kísérletét melegen üdvözli. A tervezet meg valósítása praktikusan, elkép­zelhető, de félő, hogy a francia kormány nem egyezik bére a Németországnak nyújtott ked­vezményekbe. A terv alapján a német hadsereg létszámát lOQ.OOO-ről 200.000-re emelik, a francia had­seregét 600.000-ről 200.000-re, illetve a gyar­mati hadsereggel együtt 400.000-re csökken­tik, a lengyel hadseregét 260.000-ről 200.000- re, az olasz hadseregét 253.000-ről 250.000- re, az oroszét 562.000-ről 500.000-re, a bel­gáét 68.000-ről 60.000rre, a csehszlovákét 132.000- ről 100.000-re, a románét 172.000-ről 150.000- re, a jugoszlávét 112.000-ről 100.000- re, a spanyolét 170.000-ről 120.000-re. A ma­gyar hadsereg létszámát 35.000-ről 60.000-re emelnék. Az uj angol terv öt részből áll. Az első rész a biztonság problémájával foglalkozik, a második a tulajdonképpeni lefegyverzéssel, a harmadik az ellenőrzéssel, a negyedik a kémiai háborúval, az ötödik az állandó lefegyverzési bizottság megteremtésének kérdésével. A biz­tonságról szóló rész a Kellogg-paktum kiegé­szítésének van elgondolva. A terv szerint a jö­vőben minden háborút olyan ténynek tekintene a világ, amely valamennyi államot egyformán érdekli. A szerződés megszegése esetén a nép­szövetséget azonnal összehívnák, ha ezt leg­alább öt hatalom, köztük egy nagyhatalom kö­veteli. Ha az összeülő konferencia határozatait valamennyi nagyhatalom és a kishata,írnak többsége elfogadja, akkor a támadó féllel szem­ben életbelépnének a megfelelő szankciók. A tervezet második része elfogadja a milicia- hadsereg tervét, amit a francia bizottság nyúj­totta föl. Természetesen az angol lefegyver­zési terv elfogadása neim lehet gyors és könnyű dolog. A német-francia ellentét to­vább kísért, de a hitilerizimus feszítőerejének láttára a nyugati államférfiak egyre határo­zottabban rájönnék, hogy Németország meg­békítése nélkül lehetetlen megoldáshoz jut­ni. MacDouaild tegnapi beszédének talán legnagyobb jelentőségű mondata az, ahol egyik barátjának szavait elismeri, hogy ,vagy igazságot tesznek Németországnak, vagy Európa tönkremegy". Soha ilyen sza­vak nem hangzottak még el Géniben s Hitler me mén tójának kellett eljönnie, amíg a hatalmak jobb belátásra ébredtek. A hit­leri mememto! Csak most látni, mennyire he­lyesen cselekedett a német nacionalizmus, amint erélyt, határozottságot és bátorságot mutatott. Soha más német kormány nem győzött volna oly gyorsan és fölényesen a danzigi incidens után, mint a mai német re­zsim és soha a hatalmak nem mutattak vol­’ tott be. Ugyanakkor intézkedik a fegyvernemek minőségének korlátozásáról is, amennyiben pél­dául 10 és félcentiméteres ágyúnál nagyobbat nem engedélyezne a hatalmaknak. A tankok súlyát 16 tonnára korlátozná. A betiltott hadi- készlet egy harmadát egy év alatt tönkre kel­lene tenni, a másik kétharmadot a következő három évben. A tengeri haderők tekintetében az uj konvenció intézkedne a Versailles! béke­szerződés lefegyverzési intézkedéseinek meg­szüntetéséről, de csak azzal a kikötéssel, hogy Németország jelenlegi flottáját 1936 végéig meg nem nagyobbitja. Á bombavető repülőgép épí­tését végleg betiltják. A katonai repülőgépek számát mindenütt korlátozzák, A nagyhatal­mak: Anglia, Franciaország, Amerika, Japán, Olaszország • és SzovjetoroszoTSzág egyenkint 500 katonai repülőgépet, kapnának, míg a len­gyel, a spanyol és ’a csehszlovák hadi repülő­gépek számát 200-ban korlátoznák, a belga, román és holland gépekét 150-ben, a svéd, a svájci és a norvég gépekét 75, a litván, a lett és a dán gépeket 50-ben. Németországnak és a többi lefegyverzett államnak a jövőben sem völna szabad hadi repülőgépeket építeni. A lefegyverzési javaslat egyszersmindenkor- •ra betiltja a kémiai és bakteriológiai háborút. Az angol premier beszéde Az angol tervet MacDonald hatalmas beszéd­ben indokolta meg. Az angol miniszterelnök — amint a Prager Tagblatt mai számában írja — kifejtette, hogy a lefegyverzési konferencia el­érkezett a döntő stádiumba. A jó akaratú embe­reknek össze kell fogniok és magukra kell vál­lalniuk a lefegyverzés ódiumát, MacDonald egy régi barátja kifejezte, hogy a világ vagy visz- szaadja Németországnak jogait és szabadságát, vagy pedig Európa összeroppan. A jövő érde­kében valamennyi hatalomnak áldozatokat kell hoznia. Az uj konvenció alapföltétele kettő: az első az erőszakról való lemondással garantált biztonságról szól, a másik az etappokban meg- valósitandó egyenjogúságot határozza el. A bé­ke problémája ma pszichológiai természetű és a félelem, a gyanusitgatás és a rettegés lehetet­lenné teszik a kibontakozást. Senki sem tagad­hatja, hogy a bizalom megrendült. Az ég elho­na annyi előzékenységet Berlinnel szemben,, mint ma. amikor el akarják kerülni a. né­met elégedetlenséget. Nem véletlen, hogy MacDonald, a volt szocialista, Mussolinihoz utazik Rómáiba és tervét Hitler megbízottá üdvözli a leglelkesebben, miig a baloldali Daladier savanyu arcot vág hozzá. MacDo- nald szocialista, de elsősorban reálpolitikus, aki belátja, hogy az olasz és főleg a német fordulatot az engedékenység hiánya okozta. Most jóvá akarja tenni a régi hibákat és tud­ja. hogy jobb- a kielégített és megnyugodott Hitlerrel együtt dolgozni, mint német lát­szatkor mányoknak diktálni és engedni, hogy a birodalom mélyén az elégedetlenség egyre erősebb legyen. Az emberi bölcsesség telijéhez elérkezett MacDonald Rómában a kontinens másik lúg- ki próbáltaibb politikusával, Mussolinival fog tárgyalni. Állitólag arról van sző, hogy meg kell alakítani a négy európai nagyhatalom direktóriumát, amely a jövőben abszolút mályosodott és a konferencia egére súlyos vi­harfellegek gyülekeztek. A konferencia elnapo­lása egyértelmű volna a konferencia összerop­panásának elismerésével. A tényekkel kímélet­lenül és bátran szembe kell nézni, mert külön­ben zavar keletkezik és összeroppanás. Elvégre a konferencia lefegyverzési és nem fölfegyver­kezési konferencia. Ha a konferencia összerop pan, ha az angol tervet a hatalmak nem fogad­ják el, akkor a világ fejlődése egyre növekvő gyorsasággal fog a katasztrófák felé haladni. Gyávaság volna az, ha senki sem akarna ma kockázatot vállalni. Áldozatok nélkül nem lehet megteremteni a megoldást. Ha megtagadnák a tervezet elfogadását, ez azt jelentené, hogy a hatalmak magukra vállalják a sötét jövőt. Á béke védőgátját föltétlenül meg kell teremteni. MacDonald után elsőnek Nadolny németi nagykövet emelkedett szólásra s kormánya ne­vében örömmel üdvözölte az angol premiér ter­vezetét. Utána Daladier emelkedett szólásra, aki ugyancsak gratulált MacDonaldnak, ámbár bizonyos fönntartásokat tett. Gibson amerikai nagykövet kifejezte forró köszönetét az angol miniszterelnöknek a pompás tervért s ugyanígy nyilatkozott az olasz delegátus is. A párisi hatás Páris, március 17. A francia sajtó tartóz­kodóan nyilatkozik MacDonald genfi lefegyver­zési tervéről, ámbár elismeri, hogy az angol premiér nagy erkölcsi sikert ért el a lefegyver­zési konferencián. A tervet ennek ellenére haj­landók elfogadni a küszöbönálló tanácskozások bázisául. MacDonald kétségtelenül tele van jó­akarattal, de terve, amely mindenkit ki akar elégíteni, végül senkit sem elégít ki. Daladier visszautazott Parisba G e n f, március 17. Daladier ma délután 14 óra 30 perckor Géniből visszautazott Párisba. Előbb Hendersonnál politikailag nagyjelentősé­gű reggeli volt, amelyen a két angol miniszter, Daladier, Paul Boncour, Nadolny és sok más delegátus vett részt. MacDonald és Sir John Simon pénteken este Génuába utaznak, ahon­hatalommal kezébe verme a kontinens sorsa-, naik irányítását, nehogy a mai feszültségeik megismétlődhessenek. A négy vezér direk­tóriuma valóban nagy dolog volna, mert ha ez határoz el valamit, nem férhet kétség a határozat betartásához. A direktóriumban Európa valódi urai foglalnának helyet, akik országaikban is abszolút tekintélynek orvén, denek és rátermettségüket valamilyen for­mában bebizonyították már: a bölcs Mac­Donald, az energikusan okos Mussolini, az ellenállhatatlan lendületű Hitler és — fran­cia részről természetesen nem Daladier, ha. uem az el óbb-utóbb megvalósuló francia nemzeti koncentráció vezére: Herriot. Ha ők egy véleményen vannak, nincs többé ellen­tét a kontinensen. Erre a négyes tanácsra Európa szívesen bízná sorsát. Az európai ember előlegezné neki azt, ami nélkül nem lehet építeni s aminek hiánya ma az euró­pai mélypont legfőbb oka: a bizalmat. falsai Mai számunk 14 oldal — RÁDIÓMELLÉKLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11* Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^4 SzloveUSzkÓÍ és TUSZinSzkÓi ellenzéki üártök II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. l'i'J ‘ Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet. f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOiltlKCLl nCLpiLCLpjCl Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Thumbnails
Contents