Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-16 / 63. (3173.) szám

im vártám 16, esgftrtofc ^ dHlREKL-y SZÍVESKEDJÉK a b. rímére küldött postabefizetési lapot kitölteni s előfize­tési hátralékának összegét a postán^ be­fizetni, nehogy a kiadéhiratal beszün­tesse a lap küldését, NŐK KORUL Meghalt Rosamunda E napokban a budapesti irgalmasok kórházában meghalt özvegy Vajda Jánosné, született Bartos Róza, hetvenkilenc éves korában, szegényen, min­denkitől elhagyatva. Az adatok nem meglepőek, ko­runkban számtalanszor értesülhetünk róla, hegy életvágy tói duzzadó fiatalok is meghalnak szegé­nyen, mindenkitől elhagyatva. Nagy számban van­nak olyanok is, akik szegényen, mindenkitől elha­gyatva élnek. Tulajdonképpen Rosamunda Is ilyen volt, aki az idillikus Tabánból szökkent elő frissen ős hannatos-üdén, mint azt irodalmi feljegyzések tanusitják, A szép kisasszony egy korzói találkozás alkalmával vert fészket az őszülő költő szivében és kitartó anyai ellenkezés dacára is felesége lett, de pár hónapi boldog óra ntán elvált tőle, visszavonult és csak emlékeinek élt, mint ahogy azt az akkori idők tempója megengedte. Olyan emlékei lőhettek, ólján hízelgő és édes emlékei, amelyekből agg­koráig bőven megélhetoti, ha tekintetbe vesszük, hogy vannak asszonyok, akik a legszükmarknbb és légnyárspolgáribb élményeiket is rózsaszínűre tud­ják festeni, ha rá vannak szorulva. Egy asszony, aki az ország legkiválóbb költőjét ilyen verssorokra ihleti: „...mi mindent nem miveitem már veled: A szemeimmel majd megeítelek, Aztán izenkint harapdáltalak, És rágicsdltam a kis ujjadat...“ — aem lőhetett magányosságában sem elhagyatott. Ami ennél a halálhírnél megemlítésre méltó, az, hog>' ia!áu az utolsó múzsák egyike szállt most sir- ka Rosamundával. Napjainkban ritkán kolportálnak fiatal hölgyekről olyan híreket, hogy valamelyik költőnek a múzsája. Ez a szokás k'.ha’óban van. A hölgy ma jobbára aktatáskával jár, kettős köny­velést vezet és állampolgársági gondja van. Nem méltó a dalra. Tíz nijon lehet megszámolni a költő-, két, akik bogárszemekről dallanak, e-pciajkakról, t vagy hattyuvállról, evvel szemben fülledt sorokai j olvashatunk egy anyacsavarról, lendkerékről, szár- j nyaló rímeket a gondról és dalokat az éhségről,! gyermekkórusok számára. Rosamundával az utolsó muz-sák egyike ment el, J a mai asszonyok kara megüleíődött pillán fással int j utána... í Wéberné futtat Megbökkcniink a napihiren: Wéber Mérné buda- j pesti „lótulajdonos“, egy kis foltozó férfiszabó fe- j lesége két üveg jódoí ivott elkeseredésében, mert „Dárda nevű lovát, amely nagy fölénnyel nyerto a 1 versenyt, tisztátalan ügetés miatt diszkvalifikál­ták Az ember elgondo'ja; Wéber kis háztartást vezet a Hársfa-uccán, a szabóraühely mögött, főz cs mosogat, miközben egy állhatatos szenvedély dol­gozik benne, lovat tart, trénerrel tárgyal, zabot és szénát vásárol és ügetőnapokon úgy vezeti fel Dár­dát a pályáin, mint egy bajodeniányt, fiatal díszei­ben. Dárda nem hoz szégyent a családra, remekül fut, de apró hibák miatt diszkvalifikálja a verseny- bizottság. Wébcrnének forró vérhullámok öntik el a szivét, a szenvedély elvakultságával felrohan a tréner szobájába s miközben a férjet úgy távolitja el, hogy elküldi fogadást tenni „Tündérlányra“, két üveg jódot hörpint fel a mentőszekrényből. Wéberné öngyilkos lett egy ló miatt, akiben csaló­dott, Nem lehet mindenből következtetéseket le­vonni, do arra gondolunk, hogy kis foltozó szabő- mühclyck mellől legtöbb esetben nem ilyen roman­tikus ok miatt szoktak ha'álba menni s ez az eset, a lótartó Wéberné esete kicsit a kispolgári asz- szony megváltozott életmódját jelzi. Egy másik Wéberné, aki pár évtizeddé! ezelőtt vezetett kis háztartást a szabómiihely mögött, napestig dolgo­zott, gyereket nevelt, szabóinast pofozott, mosoga­tott, pihecöóráiban legfeljebb a szomszédba ment át traccsolni, ugy élte ki a fiatalságát és a magán­életét. Talán elájult volna, ha valaki azt mondja neki, hogy eljön egy idő, amikor a kispofáménak fél délután kell rostokolnia a fodrászmühelyben a vizhullám miatt, szombaton kávéházba kell mennie, esténként moziba járni és esetenként az ügetőre. Kispolgárró ma is hajlamos az ájulásra, de ma azért, ha mindenre nem telik. A szegénység ma valójában gyölreJmesen nagy, de ezt az igények óriási arányai is növelik; ha va'ami hiányzik, ami­re vágyunk, az már szegénység. Wéberné egy él­veteg grófhoz illő szenvedélyt mondhat a magúénak és boldogtalan, hogy Dárdája nem üget tisztán. Uj idők uj szenvedélyeket hoznak. Wéberné és a többi Wébernék, mióta férfimódra dolgoznak a kenyérért, lassankint a férfiszenvedélyekre is rákapnak. Rossz rágondolni, hogy eljön még egy idő, amikor nők a harmincas éveikben pipatóriumot fognak beren­dezni a budoárjukban ... »A másodrangu embera Több budapesti női klub március 4-re nagygyű­lést hívott egybe, amelynek indoka az, hogy a há­gai első nemzetközi kodifikáló konlereneU egy**­Küzdelem a kábelek végtelen fekete kígyóinak elhelyezésével az óceánok fenekén Kábel ja vitás 2000 méter mélyen a tenger színe alatt Az Easterin Austiralaeia and unim Teftegm Co. kálbelfetkiteit-ő hajójának kapitánya nagy örömmel üdvözölt: — Hallóim, hogy a ,,Stepbam“-cm dolgozott ez Ereden—Vigo kábel fektetésekor. Soha jobbkor nem jöhetek volnál A horaigtkang—siugiaporei kábe­len zavar vám a 850. mérföldnél. A harmadik tisz­teim beteget jelenteti, ön velünk jön helyette. AZ ÓRIÁSKÍGYÓ Nagyszerű élét volt a hatalmit©, nyolcezer tonnás kálbélinakón. Mindem tisztnek é© mérnöknek kényel­mes hálószobája, fürdőszobája; éttereim és dohány­zó; irodák és nvunkatéinmek a kábelménnök üknek, kábel viajsgái ószoha rengeteg műszerrel. Négy hatal­mas medencében nyújtózkodtak, végtelen, vastag kígyókhoz haisomlléan m ezenk idomét eres kábelek vízágyúkban. Mindegy ik kábel medence három „kri,nciLininal“ (védőgyüirüvel) van ellátva, hogy a kifutó kábelt védjék. A hajó farán áll a ki rak ógép. Óriási dobon és több korongon fut él a kábel, mi­előtt az óceánba süllyed, erős fékek é© ©iilenőrző- késsjiLkíikek akadályozzák meg a kábel szakadását, amely a maga óriási súlyával több ezer méterre ereszkedik le. Nekivágunk tehált a tengernek, hogy megkeres­sük a hibás helyet. Öt—hat napos utat kell meg­tennünk, amig odaérünk. Több mint kétezer méter mélyen nyugszik ezen a ponton a sérült kábel. De hogy lehet ezt megkeresni? Amikor uj kábelt fektetnek, ménfőid jelekkel lát­ják el. Abban a pilLanatban, amikor a mérföldjelzés leszalad a tekerődobród, a szol gála 1 te vő tiszt a hajó­hídon a nap és ceilll&gck állása szerint pontos föld­rajzi hely megállapítást végez és bevezeti a kábel- napié'be. hogy melyik szélességi és hosszúsági pon­ton fekszik az a bizonyos ménfőid jelzés. Ezt a pon­tot a térképbe is berajzolják. Ha később, évek múltán, a mérnökök ez érzékeny készülékekkel ugy találják, hogy a sérülés a 850. mérföldnél tör­tént, csak a kábelnaplót keli felütni, cdaihajózni és a kábelt kihalászni. íüz azonban nehéz munka, amelynél mindenkinek a helyén kell lenni. Már napok óta hajóztunk a rosszindulatú Dél- kinai tengeren. Szakadatlanul folyik a helymegáilia- pitás. Az időjárás gyalázatos. A nap csak egy-egy pillanatra bukkan ki a felhők mögül, hogy ilyenkor hat-hét sextan© egyszerre elcsípje. — A bóját elhelyezni! — parancsolja az öreg. A héja tíz méter magár, vasgörmb, töfcib mint ezer kilós szörnyeteg, óriási felhajtó ereje van, hiszen több ezer méteres 'kábelt kell a vízben fenttamlania. Már a darun függ, a hajó oldalira dől, a bóját ki­lendítik és a vízre helyezik. MEGTALÁLJUK A KÁBELT Most keresőhorgcnnyal kell ez ltot 2200 méteT mélységben fekvő kábelt kifogni. — Keresőké telet 3000 méteren rögzíteni! — ve­zényel a főmérnök éc- az erömérőhöz siet, amely állandóan mutatja a kötél huzófeszüiliségét Ha a kér esőkor gomy odalent elkapja a kábelt, az erő­mérő mutatója nagyot ugrik. Lélekzetvisszafojtva ülnek a mérnökök a készü­lék körül... Most... a mutató kiugrott... a kábel! ... Nem ... A horgony megakadt a fenéken, majd továbbsiklott. Három napig kóválygunk a hul­lámverésen. Éjjel 2 órakor jön a jelzés: „Gépeket állíts! “ Lázas izgalom, a keresőkor gon y megakadt: megvan a kábel. Fényszórókat a fedélzetre. A ke- reeőkötelet fel csavarják. De lassan és óvatosan, így nem Lehet kábelt felhúzni, mert kétoldalit nem enged. A tenger fenekén ketté kell vágni Ezt a keresőhorgony végzi eil külön vágóberendezésével, kettő húzás mellett. Körülálilijuk a mérőkészüléket. 2100 méter... 2030... 2000, most ©1 kell. vágni a kábelt, mert különben elszakad. „Géppel, lassan vissza! Állj, a keresőiéitől jobbra feszüli 1‘ — Elvágta! — ordítja a főmérnök; az erőraérő mutatója visszaszailad. A keresőkorgony megra­gadta a kábel egyik végét. „Bevonni!“ zúgja a mérnök a gépésznek. Lassan, nagyon lassan fel­színre vonszolják a kábelt Vége az éjszakának, mire a fekete kígyó a vizen felbukkan. Most kezdődik a tengerészek veszélyes munkája. Hat nnaitrózail és kábetmunkásokkal beugróm e nagy munkacsónakba. Teljes erővel evezünk a ká­bel felé, amely a hajótól húsz méternyire csüng a kiteszitett keresőkötélen. Beemeljük a csónakba és még mindig a keresőkötélen húzva, a viharban va­dul táncoló bójához viszük. Csónakunk miniden pillanatban darabokra törhet a nehéz vaebójám. Egy ember átugrik a bójára, felkapaszkodik a vasbor- dákon a csúcsáig, kötelet liuz keresztiül a gyűrűjén. A hullámok végigsöpörnek a bóján és a kapasz­kodó embert elborítják. Most a csiga következik. Rajta... rajta! Minden pillanatban at'.ól kell tar­tani, hogy csónakunk e kábel alá kerül. Rajta... rajta! Az összekötetés megvan, a kábel a hajón lóg. Ekkor egy hatalmas hulilámtaraj lesodorja matrózunkat a bójáról. A hajóról elrepül egy mentőöv, de a szegény embert nem láttuk többé... Magunk is megfeszttett erővel dolgozunk, nehogy elsőd rődjunk a gőzöstől, amely hullám tör őkénit fe­dez bennünket, hogy munkánkat megkönmyiitse. Most még vékony öseaekölökábelit kapcsolunk rá a bójához rögzített kábelre és visszaevezünk a hajó­hoz. „A hajófáltól óvakodni!“ — Tízszer kísérel­jük meg, hogy elfogjuk a víz fölött függő kampó­kat. Végül a csónak be van akasztva és a fedél­zeten íevő gőzdobok felhúzzák e magasba. Hatórás életveszélyes munka után kimerültén, bőrig ázva dőlünk le pihenői. HALLÓ, ITT SINGAP0RE! Az összekötőkábelt az irodába vezetik ts rákap­csolják a telefonra. — Halló, halló, ott Hongkong beszéd? — Nem. Itt Simgapotre! A horgony a Singaporfe^a vezető ágat ragadta meg. Kezdődik a mérés. Ezen az ágon van a hiba? Igen! Kétségtelenül. .Fíánminc mérföldnyire a fel­emelt pom'.tól. Most a viharban ficánkoló, nehéz bóját föl keld szedni a hajóra, a kábelt lassan fedesavarnd és har­minc mérföldre hajózni. Kilökik a darut, egy mat­róz kötélen leereszkedik és a gőzös a bója felé indul. Amikor alattunk van, az ember leugrik a bójára, a daru láncút behúzza a gyűrűbe. A bója a falhoz sodródik és a tengerészt öeszelapilással fe­nyegeti. ..Teljes erővel vissza!“ .kiállna a kapiéény a viharbm a gépháatávliró kezelőjének. A bója kiesé elmarad, a láncot utánaeugedik. Végre az alkalmas pillanatban elhangzik az uta­sítás: „Bevonni!“ — A bója a levegőiben lebeg, rajta egy ember, a darut beforgatják. A bója a fe­délzetre kerül, a kábelt megfogják és busz ember a dobra húzza. Most indulunk. Egyenletesen forgatják a dobot, a kábelt felteke­rik. Az iirodábari a mérnökök szakadatlanul mér­nök. A mérés zabából csönget a távíró: — Tulgyors! Lassabban haladni! — Menjünk gyorsabban! Lassabban csavarni a kábelt! A gépészek és munkások egész serege teljesíti o parancsokat. Nekünk tengerészeknek most egy kis pihenő jut. Végül a megrongált rész a hajón van. A gőzöst Lassan megá'lllitiják, a fölös gőzt kieresztik. Néhány órán át a forr ászt óune s terek dolgoznak a kábel „lelkének'4 öcezekötésén, uj kábelt illeszte­nek be és a burkolatot összekötik. Ezután ellenkező irányba hajózunk és az uj ká­belt lassan kiifekteitjük. A Singopore-ral folytatott teleícobeszéOgetések- meggyőznek róla, hogy a ká­bel most kifogástalanul működik egészen a hajóig. A bóját kidobjuk. A kábel rá van erősítve, tehát a 8ingaporei vonairészt a bójával együtt bármikor Ismét beemelhetjük. A MÁSIK ÁG ELTŰNT Most a Hongkongba vezető kábelágat kell az Óceán fenekéről kiemelnünk. Miikor elvágtuk a kábelt, pontos helymérést végeztünk, de nem ta­láljuk a másik darabot.. A keresőhorgonyt a fené­ken vonszoljuk, keletről nyugatra és nyugatról ke­letre sétálunk, de -— hiába. Már egy hete kerin­günk itde-odia, óránként méregetünk. Elővesszük a régi kábelnapíót Az áramlás bizonyára elsodorta az elsizabadult kábelvéget. • Eltelik még egy hét. Jó idő és viharok váltakoz­nak. Felszedjük a bóját, telefonálunk Simgaponeba. Lázas izgalom Honkonglbon és Sonigibaiban. az igaz­gatóság tombol, a részvények zuhainjtiak. A kábelt elvesze.tnek tekintik. Másfélmillió font hever a tengerfenéken. A hajón ideges, túlfűtött a han­gulat. Négy hét múlva, lázas keresés közben — a mn tató kiugrik! Meghúzzák a. kötelet: megvan a ká­bel! Az egész szabad személyzet visszafojtott lélek- zettel állja körül a csavaródobot, sokan kihajolnak a korláton. A kövér éléstárkezelő izgalmában majdnem a vizbe pottyant. A műnkacisónak már a vizen fekszik és embe­reimmel lesem a hajóról adott parancsokat. A má­sodik bója lent van, fölvesszük a kábelt, három ember ugrik a bójára, a nyugodt vizen gyorsan, de tervszerűen dolgoznak. A kábel meg van mentve. Közben beborul az ég, a közeledő vihar miatt félbe kell szakítani a munkát. Három nap és három éjjel az orrunknál nem látunk tovább. Hatodnapra elvonul a tájfun. Csak az eső esik, nem találjuk a napot és neon találjuk a bójákat. Amikor kiderül és elfogjuk a nap állását, k'szá- mltjuk a helyét és kiderül, hogy száz mérfölddel ménye a nőt másodrangu emberré minősiti. „A ma­gyar nők a világ asszonyaira] karöltve tiltakoznak az egyezmény sérelmes pontjai ellen/" Tehát vissza az egész. Az egyenjognság csak álom volt, a szabad pályaválasztás humbug, a ke­nyérkereső munka unaloműző játék. És Undset és Curié és Duse és még rengetegen könnyed mű­kedvelők. A hírrel egyidőben egy Béesben élő magyar or­vosnőről olvasok, aki pontos rákreagenst fedezeti fel, amelynek segítségével feltétlen hiányossággal tudja megállapítani, hogy valaki rákos betegségben szenved-e, vagy nem. Doktor Ligeti Kornélia felfe­dezése orvosi körökben érthető szenzációt keltett, az uj reagens beláthatatlan utat nyit meg a rák gyógyítása felé, de nagy a gyanúnk, hogy a doktor­nő azért hibázott rá a találmányra, mert még nem tudta magáról, hogy mint másodrangu ember hajol as epruvetták és gázölgő lombikok fölé. SZ. NAGY MICI. távolabb északon kerestük a bójákat. Másnap megtaláljuk a két alkotmányt, amint jókedvűen sütkéreznek a napfényben. Mind a két bóját beemeljük, ami a még mind:g táncoló vizen kemény munkát ad. Algákkal benőve, iszaposán kerülnek fel az ázott fedélzetre. A két kábelvéget a dobra csavarják, bekapcsolják az összekötő kábelt. — Halló, itt Hongkong. Mi történt? Egv hete ülünk éjjel-nappal a vezetéknél Tájfunba kerül­tek? A mánik kábelen Singapore-ral beszélünk, a ve­zeték rendben van, semmi hiba, A végeket . össze lehet kötni. A két véget betétdarabbal összekötik, előbb a3 ereket forrasztják össze, azután a burkolatot készí­tik el. Elektromos mérésekkel újra ellenőrzik az üzemképességet. Végül elkészült a mérés, a laj­stromozás, a bejegyzés, a vizsgálat, csak a kábel hatalmas hiurokja fekszik a fedélzeten. — A kábelt ki lehet dobni — jelenti a mérnök. A hurkot erős kötelekkel a vízhez vonszolják, óva­tosan, hogy minden súrlódást elkerüljenek. Már csak egyetlen szál kötélen lóg a kábel. — Tartókötelet elvágni! — vezényel a főmér­nök. A vaskos, fekete kigyó eltűnik az Óceánban. Pontos helymérést végzünk, az adatokat beveze­tik a kábelnaplóba. A kábel a tenger fenekén, fek­szik. És mire a gőzös elindul, talán már futnak is a megjavított fémszálakon a szavak: — Jövő héten legyen szerencsénk cocktail- estre — üzeni Mrs. Smifch Mr. Knickerbockernefc. — Yes, darling, 1 come, — megyek, kedves! Alexander Thayer. — Alapy Gyula, Biró Lucián és Schalkház Sára tart előadást szombaton a pozsonyi Kato­likus Kaszinóban. Pozsonyból Írják: A pozso­nyi Katolikus Kaszinó vezetősége a kaszinó szellemi életének intenzivebbé tétele céljából kulturestéket rendez a katolikus magyarság re­prezentánsainak közreműködésével. Az első kuL turestet ezombaton, március 18-án tartja meg, melyen Alapv Gyula dr. tartománygyülési kép­viselő a katolikus akcióról, Biró Lucián bencés tanár az ifjúsági kérdésről és Sehalkház Sára szociális testvér a Katolikus Magyar Nószövet­ségről tart előadást. Az estén Molesz Margit hangversenyénekesnö is fellép, akit Sendlein János zenetanár kisér zongorán. Az est után társas vacsora a kaszinó helyiségében a vendé­gek tiszteletére. A társasvacsorára jelentkezni péntek estig lehet a kaszinóban. — A szlovák néppárt nem gondol a cseh nép­párttal való fúzióra. Pozsonyból .jelentik: A szlovák néppárt elnöksége HL inka elnökléso mellett lefolyt ülésén foglalkozott a cseh és a szlovák néppárt fúziójáról szóló hírekkel e megáliapitetta, hogy ilyen vonatkozású tárgya­lások nem voltak-a két néppárt között. A szlo­vák néppárt április 20-án kongresszust fog tar­tani Zsolnán. A párt a csehszlovák nemzeti ta­nács pozsonyi szlovák osztályába a következő nyolc személyt delegálja: Anday szenátor, Da­niiéi képviselő, Dusek tartományi képviselcs Kröméry szenátor, Sivák képviselő, Sidor szer­kesztő, Sokol és Stano párttitkárok. A nemzeti tanács piágai központjába egyelőre nem dele­gál senkit. — A Náradni Listy újból ir a magyarnyel­vű uj kormány lapról. A Národni Listy, Kra- már nemzeti demokrata pártvezér lapja, ,.Hiábavaló intelmek Dzurányival kapcsolat­ban4' cimén a következőket jelenti Pozsony­iból: „Mindazon intelmek ellenére, melyek sok oldaliról falbangzottak az ellen, hogy Dzuráiivyi Lászlót, a Prágai Magyar Hírlap volt főszerkesztőijét altilsák a kormányifóriá­sokból szubvencionálandó uj magyar napilap élére, az nj lap mégis meg fog jelenni. Dzu- rányi már 'bejelentette a pozsonyi állam- ügyészségnek, hogy április 7-évei kezdődően Pozsonyban megjelenteti a ..Magyar Ujság“ cimii lapot s ő lesz a felelős szerkesztője. Ebből kiviláglik, hogy tehát megkapta a szubvenciót. Ez ma annál súlyosabb dolog, mert most egész közvéleményünk harcra so­rakozik a magyarországi szlovák kisebbség jogaiért, mely kisebbséget annak idején Dzurányi a PMHnban cikksorozattal igyeke­zett ibagatellizájini. Vájjon közvéleményilnk nem fogja-e a magyarázatot azokban a hírek­ben keresni, melyek az uj magyar lap körül fölmerülitek, nevezetesen, hogy bizonyos prágai tényezők, akiknek annyira a szivén fekszik az uj magyar lap ailapi tása és Dzurá- nyi, valamint Gooda Mór személye, nem kö­vetnek-e mellékcélokat a magyarországi ag­rártermékek behozatali engedélyeivel való üzletkötéseknél?‘4 — A Národni Listy jelen­tését a Poledni List is regisztrálja s ezeket fűzi hozzá: „A jelentés befejező szavai szen­zációsak. A kormánylap jelzi, hogy tudomása van a behozatali engedélyekkel való rejté­lyes kuilisszamögötit.i kseftelesekről. Itt a hi­vataloknak közbe kellene lépniük és szigorú vizsgálatot inditaniok.*4 — Egy évi szigorított fogházra ítéltek egy volt Radlcs-pártl képviselőt. Belgrádból jelen­tik: Az államvédelmi bíróság Pernár Iván volt. Radics-párti képviselőt egyévi, Kompfej Györ­gyöt másfélévi, Kosutics Viktort, tizbavi, Po- szarics Pétert nyolchavi szigorított fogházra ítélte. Az volt a bünük, hogy röp’ratot adtak ki, amelynek állítólag lázitó tartalma volt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents