Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-16 / 63. (3173.) szám
4 1833 március Ifi, csütörtök. KOMMENTÁROK ★ ★ is Wassermann és a német zsidósás; útja gén test less a 'birodalomban: dolgozik, ágál, politizál, apoetoloskodik, hogy jobb belátásra bírja a számára tülke móny és az alárendeltség rendszerén alapuló germán formát, hogy így az nj mellérendeltség iszonyában örömmel beléje olvadhasson, mint a franciába, vagy az angolba éa értékeit odaajándékozhassa a németségnek, — - nem megy, a germán rendszer tükrös, túlAlig van fájdalmasabb téma manapság, mint a német zsidóságról írni, de most, amikor Jákob Waeeerraann, a németté vált zsidók legnagyobb reprezentánsa borús elme-rengéssel a hatvanadik születésnapját ünnepli, éppen a. Hitler-uralom első napjaiban érinteni kell a kényes tárgyat, hátha sikerül tisztábban látni az összezavart és kör ül vitatott helyzetet. Obiigát megállapítással kezdhetjük: a zsidók sokat adlak" a német kultúrának, talán a. legtöbbet adták ennek a kultúrának valamennyi kultúra közül. Zsidó — még hozzá asszimilálatlan zsidó — úgynevezett klasszikus írója egyedül a németségnek vau Heine személyében e egy egész irodalmi mozgalma: a műit század harminca* éveinek Ifjú Németországa, amelyet néhány zsidó iró és okos zsidó asszony határozott meg Römevel az élen. Magyarországon kívül a zsidóság sehol néni foglalt el oly előkelő helyet a szellemi életben, mint Németországban, s míg. másutt kereskedők, orvosok, esetleg filozófusok, sőt zsidó énjüket levetve államférfiak voltak, mint Angliában Dieraeli a birodalomban legfőképpen a szellemi élet síkján maradtak s ha akadt közöttük államférfim mint Batheoau, nem sok köszönet volt benne. Ratbénán példája egyébként jellegzetes: ez a kitűnő ember me». kísérelte, hogy a németségnek a németség lényegével szemben álló politikai irányítást a eb jón* valami mást és talán magasztosabbat, mint a német forma, de mivel irányzata, ez az ellentéteket föloldó európai forrna távol állt a néptől, amelyet képviselt, s Ratbenau zsidó határozatlanságában nem volt meg a kellő energia és átütő erő az idegen forma fölkény' szentesére, a nemes, de deplaszirozott törekvés tragikus véget ért. Lám, S trésorjaira nagyobb sikerrel dolgozott ugyanennek az idegen formának németországi ■ elterjesztésén, de őt is kihagyhatjuk a játékból. Ma tudjuk, neki sem sikerült. A német zsidóságnak tragédiája ugyanaz., mint Ratbenau tragédiája: mindig mást akart, mint a németség zöme. Nagyot és nemeset, a. külföldnek talán rokonszenveset-, do sohasem azt, ami a német forma volt. A német zsidóság . £zupereirukiurának“ számított a birodalomban, külön szellemi világnak, idegen filozófiával, idegen vágyakkal, idegen fölfogással a helyzetről, a jövőről, a célokról, a polirik&ról A bábom után a zsidóság és a hozzá csatlakozott német européerek rétege meghódította Berlint és a többi nagyvárost, s ideig-óráíg úgy látszott, hogy a zsidó messianizmus átneveli a birodalmat, — franciákat nevel a németekből s kibékíti őket a világgal. Nem sikerült. A köz- társasági Berlin tényleg külön világot élt a németségben, s amíg a fölezmen úgy látszott, hogy átértékeli a nép világnézetét, a gazdasági bajok és a szomorú lehetetlenségek elterjedésével egyidejűleg a mélyben egyre jobban nőtt az ellenállás a háború utáni állapottal szemben, egyre szilárdabb halmazállapotot kapott az 1918-ban fölolvasztott különleges germán forma, amely most fölemelkedett és krietályeröve! ragyog. A zsidóság két helyen élhet, szerencsés életet: azokban az országokban, ahol szükség vau rá és a nép — káromkodva ugyan, de mégis szívesen — engedi a zsidóság hasznos tulajdonságainak érvényesülését anélkül, hogy foházadni akarna, vagy tudna ellene, — és azokban aj nagy nyugati birodalmakban, ahol a kisszámú zsidóság készséggel föl olvad a fölényes környezetben s észrevétlenül magáévá teszi a környezet törekvéseit, melyek belsőleg megfelelnek neki Németország nem tartozik egyik kategóriába seiu s így a legnehezebb benne a zsidóság útja. A legeulyoeabbak az ellentétek. A birodalom az egyetlen ország, ahol komoly jelenség a<z antiszemitizmus és nem néhány meg- kergült ember, vagy egy átmeneti megkergüífc idő, vagy egy-két exaltált tárca dalmi osztály extrát mája. Miért van ez? Ismétlem, a zsidóság Németországban nem tudott bedleszkedni a német formába. Ez a német forma egyrészt hatalmasabb és szolidabb, semhogy a zsidóság mellette a saját külön fö'ényes életét élhetné, másrészt azonban oly távol áll a zsidó mentalitástól, a zsidó demokratikus, individualista, fegyelmet nem tűrő, észérveket szerető természetétől, hogy a zsidóság jóformán ak arva-neon - akarva szembe kerül velő és megkísérli átidomitani A konfliktus elkerülhetetlenné válik. A német forma hatalmas és erős;. A német értékes, szorgalmas, szívós, csodálatos teljesítőképességű ember. Csökönyös is, a zsidó rábeszélőképesség nehezen bír vele. Nem lehet megváltoztatni már csak azért sem, mert sokban fölényben van: kitűnő szervezöképességú, fegyelmezett, pompás kereskedő, jó adminisztrátor, becsületes és a realitások síkján végtelenül praktikus és okos. F, német forma ideológiája azonban sohasem feledhet meg a kollektív cél nélkül álló zsidóságnak: b a tál ómra vágyó, merev, szellemi horizontja szűk, türelmetlen, céljai som az esszém • bori*éír. sem az egyén jólétére nem irányulnak- A zsidóság nem tudja lebirni, mini gyöngébb népek gyöngébb formáit, do nem is tud meghó- do'ni neki, mint az angol, a francia, vagy az amerikai formának. Szinte akaratán kívül ide-, kömény, tulegészséges é6 riilcóLr a vezető, semhogy a. fiatal és rendszerét a halálig szerető germánság katonásan spártai életmódját megváltoztathatnák a szép és nyugodt életet, hirdető ceábdalok. A konfliktus elkerülhetetlen. Wassermann az a német zsidó, aki a háború előtt megkísérelte a fönntartásnélküli beolvadódét. Magáévá kívánta tenni a német formát, ügy, ahogy fajtársai másutt magukévá tették az angolt, a franciát, vagy az amerikait. Most, hatvanadik születésnapján, be kell látnia., hogy nem ment. Az sem ment, amit Ratbenau akart, hogy jobb belátásra Ibirja a németeket és megváltoztassa őket, — az sem ment, arait Was- serraann akart, hogy föláldozza, zsidó életstílusát é<s a magáévá tegye a viliiclrninista nagy és erős nemzeti német formát. Récében, a délnémeteknél elképzelhető a teljes egybeolvadás: Hoffmansthal. Schnitzler példája igazolja (s egyúttal azt is igazolja, hogy az egybeolvadást nem csak a politikai irány determinálja, mert Ferenc József, vagy Seipel Récse politikailag nem igen különbözött Vilmos császár Berlinjétől), — a poroszoknál nem. Wassermann, a nagy német-zsidó iró, hatvanéves korában vtsz- szatért oda, ahonnan kiindult: a tiszta zsidósághoz. Az asszimiláció nem sikerült, a zsidónak máshová, kell menni, ha asszimilálódni akar, nem a poroszokhoz. Az iró útja „mint német és mint zsidó “ nem vezetett célhoz, — ha,- ccak a kibékülés törekvésében csalódott iró nem étkezett el a kibékülésnek ahhoz a földöntúli, Buddha és Schopenhauer nirvánáját hirdető, a világi dolgokon túl lévő fokához, ahová Cbristian Wahnschaffc, az iró egyik legszebb regényalakja, elérkezett. Szvatkó Pál. A magyar Kauffmann Oszkár által épített Kroll-operát alakítják át az uj birodalmi gyűlés színhelyévé S&réayea folynak az átalakítási munkálatok, mert nyolc nap múlva megnyílik a Helchstag — A kormány és az elnökség ülőhelyei az orchesterben lesznek — A páholyokban helyezkednek e! a diplomaták és a közönség Berlin, március 15, (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A magyar származású Kauff- mann Ottó építőművész gyönyörű alkotása, a Kroll-opera már jóideje zárva tartja kapuit. A válság Berlinének teljesen elegendő az a. két operaház, amelyben még rendszeresen folynak az előadások. Ez a pompás színház, amely az építőművészet történetében azért foglal e] kivételes helyet, mert az egyetlen ovális özinház, a szinházválság legelső áldozatául esett ét, a nagyszerű szinkáapalota ott ál! tóhasználatlapul a birodalmi főváros szivében. Most azután megnyitották a kapuit, nem ugyan a főportáiét még, ■hanem csupán a mellékkapukat. Kiváncsi járókelők, akik be-bekokk&ntgatnak a nyitott kar púkon át az épületbe, nem nagyon sokat láthatnak. Kőművesek dolgoznak és a bejárócsar- nokbaii telefonfülkéi?: állanak, még nem a megfelelő helyükön, hanem a térség közepén- Nincsen meg a hátsó faluk, a vezeték sem kész még, most szerelik azokat. De ezen a megnyílt kapun nem letet bejutni az épületbe. A 'bejárat oda csak a hátsó kapun van most, azon, amelyik ezt a föliratot viseli: Színpadi bejáró. Egykor ünnepelt művészek használták, ma szállítók és építőmesterek közlekednek rajta. A porosz pénzügyi és építészeti igazgatóság, amelynek illetőségi köréhez tartoznak az összes állami építkezések, végezteti most a Kroll-opera átalakítási munkálatait- Tietze építési tanácsos, aki a munkálatok élén van. szinte százfelé van egyszerre, sürgős a murik a nagyon, hiszen még csak nyolc nap áll rendelkezésre és aztán az operaépületet át kell adni uj rendeltetési céljának. Itt fogja tartani az uj birodalmi gyűlés, a Reiehslag a tanácskozásait. De hogy az épület erre a célra megfeleljen, ahhoz igen sok munkára van szükség, többre talán, mint ahogy eredetileg számították. Mert közben kiderült, hogy a provizóriumnak szánt, idő, míg a Rc-róhstag a Kroll-opera helyiségeiben kap szállást, sokkal hosszabb tartamú lesz, mint ahogy kezdetben látszott- A birodalmi gyűlés palotájában nem csupán azokat a pusztításokat kell reparólni. amiket a tűzvész okozott, hanem ezekkel a javításokkal kapcsolatban az egész anyagot, az egész vas- konstrukciót meg kell vizsgálni, hogy vájjon kitart-e, mert senki sem tudja, hogy milyen fizikai változásokat hozott létre a tűzvész az építőanyagban és konstrukcióban. Ez a munka azonban a telwikusok mostani becslése szerint legalább két teljes esztendeig fog tartant És ahányszor a Reicbstag ezen két éven belül ülést fog tartani, ezeknek az üléseknek a színhelye mindig a Kroll- opera lesz. Tehát az operaházat ennek a szempontnak a figyelembevételével kelj átalakítani. A. ezméezkapuból a. o?5npa4T& visz az utunk. Ezen te kőművesük fogjaiatotködnak. Most éppen azt a nyerstéglából készülő folyosót építik, amely a kormánypadoktól a miniszterek szobájába vezet. A kormánypadok nem a színpadon lesznek, s nem lesz a színpadon a birodalmi gyűlés elnökének ülőhelye sem- Erre a célra. az oróbester helyiségét alakítják át s már látni azt a pódiumot, amelyre majd az elnök székét állítják föl. A birodalmi gyűlés elnökének háta mögött azonban nem a színpad fog megnyílni, hanem a vasfüggönyt lebocsátjék és ez a vasfüggöny határolja majd el a színház nézőterét, amely a birodalmi gyűlés színhelye lesz a jövőben. Hogy azonban a kormány 6 az elnökség tagjai helyüket ne csak oldalról érhessék el, a Krollopera. vasfüggönyébe több ajtót vágnak & ezeken az ajtókon keresztül is,.a színpadon át, közlekednek a miniszterek és az elnökség tagjak Most az uj ülésteremben magas faállványok emelkednek, amelyek a tetőig érnek e nemv tár maszkodnak falhoz. Nem tehet felismerni, hogy milyen célra szolgálnak, tehát kérdezősködni kell rendeltetésükről. A munkások, akik ezeken az állványokon fetezállnak a színház termének te tőjéig, azt a feladatot kapták, hogy fedjék el azt a. képet, amely idáig díszítette a színház nézőterének tetőzetét. Cásar Klein híres alte- góríkug festménye ez, amely természetesen megfelelt az operaház hangulatának, de nem felel meg a birodalmi gyűlés rendeltetésének. A munkások a. képet szővetanyaggái borítják be, amelyet olyan módon rendeznek, hogy a ráncok napsugámzerüen szaladnak öcsze a központban Egyébként az állványok segítségével még egyéb munka i» folyik. A világítási berendezést alakítják át. A Kroll-opera megvilágítása ugyan nem rossz, de természetesen a világítási effektusok egészen mások, mint aminőek szükségesek a komoly birodalmi gyűlésen. A régi világításnál példáid nem igen lehetett volna a birodalmi gyűlés tetemes vaskosé ágú kiadványait áttanulmányozni. A terem majd ragyogó fényességben fog úszni s ezért bőven szerelik fel az uj vezetékeket. Közben az állványok lábai között, a színház parkettjén megkezdődik a széksorok átrendezése. A széksorokat úgy csoportosítják, mint a régi birodalmi gyűlés épületében. A frakciókat nem választják el önkényesen sor között, amelyeken régen te az opera látogatói közlekedtek. A páholyokban nincs szükség ilyen murikára Az első páholyéért a diplomaták és sajtó számára rendőrik be, a második páholysort a nézők számára tartják fenn. Ami a látási lehetőséget illeti, a páholyokban elhelyezkedő közönség nem fogja olyan jól látni a teremben végbemenő eseményeket, mint a régi birodalmi épületben, mert hiszen a színházi "páholy megépítésénél nem az volt az építési feladat, hogy az egész nézőtér áttekinthető legyen, hanem, hogy a színpadra nyíljon megfelelő kilátás. A szónoki emelvény azonban minden helyről Jól fog látszani. Különös gondot fordítanak a mellékkelyiség ek berendezésére.. Itt természetesen nem tehet elkerülni a kényelemnek némi megszorítását., amellyel a kormány tagjai s a képviselők a birodalmi gyűlés épületében bírtak. A tér ugyanis nagyon korlátozott, kevés a dolgozószoba, A birodalmi gyűlés épületének közelsége azonban lehetővé teszi, hogy a frakció-üléseket s a bizottsági üléseket a Wallot-palotában tartsák meg, úgyhogy a helyiségekben való hiány a KroU-op érában nem fog nagyon kirívó lenni. Az újságírói munka számára a posta sok telefont épit be a régi garderobokba, amelyekben egykor operák hősei és hősnői öltözködtek szerepükhöz. Azok az asztalok, amelyeken az újságírók a jövő birodalmi gyűlés tudósításait fogják csinálni. egykoriban híres színészek smjnkelő-asz- talkái voltak. Ezek az asztalok az egyetlen rekvizitum, ami a régi színházi üzemből megmaradt. oi A kormány ötven százalékos járási nótádét akar belezetni beruházási célokra Prága, március 15. Malypetr korraányelnök a tegnapi sajtórecep©ión bejelentette, hogy a kormány nem áll meg a munkakölcsön törvény- javaslatának benyújtásánál, hanem további pénzügyi és gazdasági javaslatokon dolgozik. A közeli, napokban befejezik a tanácshoz ásó hat azon javaslat fölött, amely megengedi az önkormányzati testületeknek, bogi7 újabb pótadót sredbessenk a járási beruházás! muukák céljaira, A kormány ezzel az intézkedéssel is elő akarja, segíteni a beruhá zári program csökkentesét. E? az uj pótadó főleg az útépítések fedeze tcüj szolgálna. A pótadó 50 százalékos lenne és egyelőre 1934 végéig bírna érvénnyel. A S ótadót az egyes járásokban csakis akkor !e- etne bevezetni, ha azt a járási pénzügyi bizottság és a járási képviselőtestület háromnegyed többsége megszavazza.. A kormány ezt a javallatot még e héten szeretné benyújtani a parlamentnek, azonban ed dig a nemzeti demokraták hevesen ellenzik s így nem biztos, hogy a javaslat már a szenátus pénteki ülésén a bizottságok elé kerül het-o. A kormány a munkanélküliek segélyezésének átezervezéséhez is hozzálát. A lakók védelméről szóló törvény érvényének meghosszabbítását Is megtárgyalta. Továbbá' törvénnyel és rendelettel megvalósítandó intézkedéseket készít elő, amelyekkel szabályozná egyes tenné, kok árait. Elsősorban a széu olcsóbbátételére gondol a kormány. Egyes miniszteri bizottságok a kartelltörvény- nyel foglalkoznak. Ez volna a kormány husvétóid tti programja s ha sikerül a. fent jelzett törvényjavaslatokat a parlament elé terjesztenie, ugv a nemzetgyűlés mindkét háza husvétig elegendő munkával lesz ellátva.. — A keletszlovénszkéi magyar orvosi zsups tisztujitd közgyűlése. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A keletsztovonszikói XXVI. orvosi zupa most. tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen a különböző kari ügyek le tárgyalása után megejtették a tisdujijást. Az orvosi zsupa elnöke Nemessányi László dr. (Kassa), társelnökei Guhr Mihály dr„ '(Tátraszéplak) és Holenia Gyula dr. (Eperjes). ügyvezető alelnöke Zipser Sándor dr. (Kassa), aielnökej Dusctoitz Séma dr. (Eperjes), Teidiuer Lipói dr. (Késmárk) és Glüdk Samu dr. (Nagymiháiy), fő tátikára Seliwarz Gyula dr. (Kassa), titkárai Támczos Béla. dr. (Kassa), LetfkotviU Dezső dr. (Eperjes), Láng Lajos dr. (Nagymiháiy), Teíchner Ernő dr. (Késmárk) és Fmiks Lajos dr. (Beregszász). Jegyzői Barna Amold dr. és Símay Béla oi (Kassa), pénztárosa Szepessy Dezső dr. (Kassa), ellenőrei Balázsy Andor dr. és Szilágyi Gábor dr (!*•• „p lettek.
