Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-15 / 62. (3172.) szám

2 TB^GAlMAfi^!ARH!RLAg i ii ■ in'.wm—wíii» ' i III iwwwm—u«w»nM—bmbw1 na 1933 március 15, szerda. Az O D O L-f ogpasztát a fogakat alaposan tisztítja/ tfe a fogzománcot mégsem támadja. súlyozta, hogy Csehszlovákiának is alkalmaz­kodnia kell a nemzetközi viszonyokhoz és meg kell tenni minden óvintézkedést., hogy a gazdasági megrázkódtatástól mentesítve legyem Az államháztartásnak a válság idejé­ben nemcsak az állami üzemek jövedelem- csökkenését kell pótolnia, hanem ezen üze­mek deficitjét is fedeznie kelL A nemzetközi munkahivatal jelentése szerint eddig több mint 30 millió ember van mun­ka nélkül és a miniszter véleménye sze­rint ez a jelentés neon foglalja magában a világ valamennyi munkanélkülijeinek szá­mát. Az árucikkek világpiaci ára 1920 óta egy harmaddal esett, a nyersárué több mittt a felével, a gabonának világpiaci ára pedig ma annyira csökkent, hogy szinte a legalacsonyabbnak mondható az utolsó négy évszázad alatt. Az árak és a termelés csökkenése következtében egyes államok nemzeti vagyona több mint negyven száza­lékkal csökkent. Ha ezen szempontból nézzük Csehszlovákia nemzetgazdasági helyzetét — mondotta a mi­niszter — úgy megállapíthatjuk, hogy a válság ezimptomái nálunk ugyanazok, mint a többi országokban, még ha a válság nem is ért ben­nünket oly gyorsan ég oly érzékenyen, mint a többi államokat. A pénzügyminiszter ezután áttért a benyúj­tott két törvényjavaslat részletes ismertetésére. Ami a ezelvényadóról szóló javaslatot illeti, hangsúlyozta, hogy ezzel elsősorban az állam- pénztáron akarnak segíteni, mert mégsem lehetséges, hogy akkor amikor min­denütt leszállítják a kamatlábat, az állam köl­csöne! után magasabb kamatlábat fizessen. A szelvényadóval tulajdonképpen azon tőkése­ket sújtják, akiknek a szelvényekből folyó jö­vedelmük nem az egyedüli jövedelmük és akik eddig még semmiféle áldozatot nem hoztak a gazdasági válság enyhítése érdekében. A mun- kakölcsön kiírása számos előnyt biztosit a köl­csön jegyzők számára, elsősorban 5 százalékos kamatot, a kölcsön szelvényei nem esnek meg­adóztatás alá, azonkívül 10 százalékos pré­miumot, 20 amortizálás mellett. A kölcsön elő­nyöket biztosit azon adóhátralékosoknak, akik 1930. évig bezárólag adóhátralékban vannak. E kedvezmények dacára a pénzügyi hatóság nem tér el azon tervétől, hogy az adóhátralé­kokat a legenergikusabb módon behajtsa azok­nál, akiknek módjukban áll adóhátralékaikat megfizetni és azt még sem teszik meg. A javas­lat negyedik paragrafusa pontosan előírja, hogy 24 és tél millióra rúg Ungvár adóssága Ez az adósság többnyire rövid lejáratú kölcsönökből áll - A polgármester jelentése az ungvári városi közigazgatás múlt esztendei eredményeiről Ungvár, március 14. Ruszinszkói szerkesz­tőségiünktől.) A napokiban volt Ungvár város kénviselőtestületének rendkívüli közgyűlése, melyen Hrabár Konstantin polgármester be­számolót tartott az ungvári városi gazdálko­dás 1932. évi eredményéről. A beszámoló isimét csak megdöbbentő ké­pét mutatta a kis kárpátaljai város eladósodá­sának, melyet a rákényszeritett erején! elüli városfejlesztésből eredő kiadások okoztak. A polgármesteri jelentés szerint a város adóssága az 1932. év végén kereken 24 millió 500 ezer korona volt Ez az összeg azért jelent oly nagy megterhel- teíést a város polgárságára, mert a városfej­lesztésre felvett kölcsönök ©gytől-egyig rövid- lejárafcuak, úgy hogy ezt a horribilis terhet úgyszólván a jelenlegi generációnak kell viselnie. Ezzel szemben a városi adók mind nehezeb­ben folynak be. Az 1931. év végén 1 millió 460 ezer korona adóhátralék maradt behajthat a tlanul. Az 1932. évben e cimen 4 millió 360 ezer korona lett volna behajtandó, de ebből csak 2 millió 630 ezer korona folyt be, úgy begy a hátralék 1 millió 730 ezer koronát tett ki. A város gazdálkodása a gazdasági ügyosz­tály révén 3 millió 370 ezer korona bevétellel zárult. A városi tulajdonok bérlői összesen 149-en vannak, akik 816.000 korona bért fizettek. A városi üzemek közül egv sem ért el de­ficitmentes gazdálkodást. A városi közkórház statisztikája 193 ezer betegnapol mutat ki. Ennek számlái 4 millió 400 ezer koronára rúgnak. A be nem folyt hátralékokkal együtt i a kórház követelése 15 millió 340 ezer koro- J nára mg. Erre mindössze 834 ezer korona! 'folyt ibe. A betegápolási alapból 5 millió 800 ezer koronát kapott a kórház, úgy hogy künn- levősége még mindig 8 millió 700 ezer koro­na. Ebből a kormány 2 millió 800 ezer koro­nával tartozik, mig ezzel szemben a kórház a szállító cégeknek 1 millió 850 ezer koronával adósa. A városi vágóhídon az 1932. évben 18 ezer állatot vágtak le, melyből 1 millió 280 ezer kg húst nyertek. A k ;/szervágások révén a hatósági hus&zjékekibe.i 2140 kg húst mértek ki olcsó áron. A vágóhídi üzem az 1932. óvet 63 ezer K deficittel zárta. A vízvezeték építése befejeződött, a gaz­dasági válság azonban erősen hátráltatja az egyes házakba való bevezetést. így mind­össze 646 házba kapcsoláik be a vízvezetéket. A vízfogyasztás 330 ezer köbmétert tett ki, ennek azonban csak 56 százalékát fizették meg, mig 44 százalékot uccaöntözésre és a közkutakon át fogyasztottak el ingyen. A városi zeneiskolának 43 tanulója volt. Tandíj címén 32 ezer K folyt 'be, míg a ki­adás 38 ezer K-t tett ki s Így a ráfizetés 6 ezer K. A városnak 1932-iben 222 alkalmazottja volt, a kórháznak pedig 134, vagyis összesen 356 tagból áll a főváros adminisztrációjának személyzete. A városi szegényházban 30 szegényt tarta­nak. Ennek év össr'vkadása 78-000 K volt. A segélyezések terén a következő horribilis számoszlo.pok me redőznek: Egyszeri segély címén 17 K-t fizetett ki a város. Rendszeres havi segélyt 152 személy kapott 76 ezer K összegben, mig 110 személy rokkant dijához­a tnunkakölcsont kizárólag közmunkák cél­jaira szabad felhasználni. A miniszter reméli, hogy a kormány a benyúj­tott javaslatokkal célját el fogja érni és meg fogja tudni óvni az államháztartást a súlyo­sabb megrázkódtatásoktól, ehhez azonban fel­tétlenül a polgárság együttműködése és áldo­zatkészsége szükséges. A képviselőház ezután a koalíciós pártok javaslatára elhatározta, hogy a pénzügymi­niszter expozéja feletti vitát egyesíti a két javaslat tárgyalásával. A képviselőház ezután letárgyalta a Németországgal kötött kereske­delmi pó'tegyezményt és az Ausztriával kötött vámegyezményt és egy második formális ülé­sen a két javaslatot 24 órai határidővel kiadta a költségvetési bizottságnak. A költségvetési bizottság holnap, szerdán délelőtt 9 órakor foglalkozik a két javaslattal, a képviselőház plénuma pedig szerdán dél­után félöt órakor tart ülést. Napirendjén a két javaslat szerepel. mely 55 ezer K-t tesz kb a főváros 15 száza­lékkal járult hozzá. A különféle Ínség- és gyermekruh a- akció r a a város összeséül 231 ezer K-t, illetve kii!HönféI« jótékonykodásokkal együtt 659 ezer K-t adott ki a város szociális és hu­mánus célokra. A népjóléti minisztérium 1932-ben napi fél- literjével 720 gyermeknek 115 ezer K értékű tejet osztott kL A községi közkönyvtár állománya 1104 orosz, 3557 cseh, 2553 magyar és 706 német könyv. Az olvasók száma 3000. Az olvasók 20 ezer esetben vettek ki könyvet a könyv­tárból, míg az olvasótermet 27)6 egyén láto­gatta. A város 43 perből 16-ot nyert meg s kettőt elvesztett. A többi vagy békésen inté­ződött el, vagy még folyamatban van. A színházban 290 előadás volt, -ebből a hi­vatásos színészek 216-ot adtak. Az 1932-ik évi ügyiratok száma 35.531 volt. idegen 111 e- tőiségüeknek útiköltség címén 7 ezer K-t fi­zetett ki a város. A polgármesteri jelentés körül a kommu­nisták nagy vihart provokáltak, de a szava­zásnál a többség a jelentést tudó másul vette. — MacDonald fia Zlinben. A brünni Svoboda je­lentése szerint Alis tér Mac Do na ki műépítész, az angol miniszterelnök fia, jelenleg Zlinben időzik. Tanulmányi célból tartózkodik Bata városában, ahol néhány napot fog tölteni — A preraui papi betegsegélyző közgyűlése, Egyik szlovenszkói katolikus pap-olvasónk Írja: A preraui papi betegsegélyző március 9-én tar­totta közgyűlését, amelyen 51 delegátus vett részt az egész ország területéről. A papi beteg­segélyző egyike az ország legvirágzóbb és Ieg- önzetlenebbül vezetett intézményeinek. Hat éves fennállása alatt tagjainak háláját és elis­merését vívta ki készséges és jóindulatú visel­kedésével. Valamennyi hasonló intézmény pél­dát vehetne tőle. Az egész évi adminisztráció 135.000 koronába kerül. Ebbe bele van számít­va a levelezési költség és hét hivatalnok fize­tése. A betegsegélyző egy év alatt 1,505.000 koronát fizetett ki tagjai után. Az évi bevétel 2 millió. A páni betegsegélyző élén P. Ohylek Ferdinánd és csap Alajos lelkészek állnak, akiknek a közgyűlés a német papság javasla­tára köszönetét szavazott önzetlen és nemzeti­ségi szempontok fölé emelkedett munkájukért. Mindkét lelkészt egyházi hatósága is kitüntette, amennyiben Ghyleket szentszéki tanácsossá, Csapot pedig tb. esperessé nevezték ki. Meg kell állapitanunk, hogy a papi betegsegélyző a szilo- venszkói magyar papság ügyeit mindig a leg­nagyobb jóindulattal intézte el g ellene panasz nem merült- fel, éppen azért elismeréssel adó­zunk a betegsegélyző vezetőségének. ni ii— iinuiMi..imni».nj j# vörös csillag lovagjai Irtat VÉCSEY ZOLTÁN (57) A rendőrség igyekezett a tábornok nyomát, végigkísérni a Rue Rousesleti lakásától a Ru-e Mademoiselleig vezető utón. Megállapították, hogy a Serreo Montparnasse-téren egyik is­merőse még látta, köszöntötte is, azóta nyoma veszett. Ez Retyepov tábornok különös eltűnésének története. Már a nyomozás legelején az a fölfogás ala­kult ki, hogy Retyepov eltüntetése egészen bi­zonyosan szovjetügynökök müve. A tábornok a szovjetnek igen kellemetlen személyiség volt s ezért el kellett tenni láb alól. Valószínű, hogy a merénylet elkövetéséhez szövetségesül megszerezték a tábornok vala­melyik bizalmasát, ismerősét, talán egy sofőr- ködő volt orosz tisztet, aki a Serreo Montpar- nasse-téren autójával a tábornok elé kanya­rodhatott s valamilyen ürüggyel becsalta ko­csijába. Ott azután kloroformmal elkábithat- ták s valamelyik francia kikötőben hamis lo­bogó alatt horgonyzó szovjethajóia csempész­hették. Ennyit irt a Maiin január 21-i száma. * Január 18-án, vasárnap délelőtt tizenegy óra tíz .perekor Lefebre ur, a párisi rendőrség politi­kai osztályának egyik legügyesebb detektivje ott állt Chiappe urnák, Párig rendőrigazgatójá­nak dolgozószobájában s főnökének a következő jelentést tette: — Tíz óra huszonöt perckor ért Monsieur le General a szürke autó elé. Két perc múlva a tér másik oldaláról, a Boulevard de Mont Parnasse felől egy emberpár közeledett. Monsieur Grigor Valdov volt egy fiatal hölggyel. A tábornok szalutálva fogadta őket s maga előtt bocsátotta be a kettőt autójába. A kocsi, nyomban megin­dult a Szajna irányában. t Tizenkét óra tizenöt perckor Chiappe urat a üehavrei r eud őr igaz gatóeág hívta e jelentette, (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) hogy a DXXIII—10865. jelzésű Citroyen-kocsi befutott. Le Havreba, Poilou halászmester hám elé s a két megfigyeltet Monsieur le General s a sofőr hetámogatták a halászni este r házába. Monsieur Grigor Valdov és Madame Cartiffe be­italozott emberek benyomását keltették. * Január 19-én. hétfőn délelőtt- tíz órakor Poilou mestert a francia rendőrigazgatóság uta­sítására letartóztatták & Parisba vitték. Mon­sieur Chiappe ur személyesen hallgatta ki Poi- lout, Charles Rouge ezredes jelenlétében. * A világsajtó pedig heteken át Retyepov tá­bornok eltűnésével foglalkozott. Lázas nyomo­zást indítottak, amely hónapokon át tartott s amelyben Európa legjobb szimatu titkosrendőrei vettek részt. Semmi eredmény. 19.. március 16-án, két hónappal a tábornok rejtélyes eltűnése után, megjelent dolgozószo­bámban egy régi jó barátom, akinek láttára meghűlt bennem a vér. Az első pillanatban azt hittem, hogy képzelő­döm. Hogy fölizgatott képzeletem játszik esze­veszett játékot velem. Kurt Resner állott előttem. — Kurt Resner? Te volnál? Ez lehetetlen. Nevetve válaszolt: — Kurt Resner bizony, saját személyében. Vaskos iratcsomót nyújtott át nekem. — Barátom, nekem most jó lesz egy időre eb párologni mii Eu rópából. Holnap indulok a fele­ségeimmé'!. Neked elárulom, hová. Az asszonyt Rio de Janeiróig viszem. Én meg Brazília ős­erdei közé megyek, hogy Fawcett ezredes nyo­mait kere.isem a bennszülöttek között. Nagy ut, merész vállalkozás. Ki tudja, megérem-e a vé­gét? És miikor térek vissza? Éppen ezért, kér­lek, hogy jegyzeteimet dolgozd föl és hozd nyil­vánosságra. Ezekben megtalálod a huszadik szá­zad legizgalmasabb rejtélyének, Retyepov tá­bornok eltűnése titkának megoldását. Amikor egy óra mu'lva kikisértem vendége­met, visszafordult: — Aztán ne buzogjon benned túlságosan az újságírói vér. Szót sem addig, amíg Rio de Ja- neiróbó'l nem kapsz sürgönyt, amely megoldja nyelvedet. A sürgönyt megkaptam, Kurt Resner jegyze­telt — im© — földolgoztam. De a napló záró része annyira közvetlen, annyira emberi írás, hegy ehhez nem nyúltam. Hadd szóljon hozzánk Kurt Resner maga. 36. KURT RESNER NAPLÓJA Schierke, november 4. Pompás érzés! A kilencedik napon már telje­sen- egészséges, friss vagyok. Vájjon meddig maradhatok? Mikor érkezik meg Praszkája anyó parancsa? A Morgen mai számában újból nagy cikk je­llent meg Kurt Resner tragédiájáról." Kurt Res­ner eltűnt a világ szeme elől. Grigor Valdov román állampolgár papírjaival vagyok itt és a szanatóriumban besszarábiai nábobnak tartanak. De szívesen maradnék itt akár hónapokon át! Csodálatos vidék. Ha ablakomon kinézek, a dél­előtti napsütésben a Brockén orma tornyosodik előttem. A német Olympus, a régi germán iste­nek lakóhelye. Hol is választhatták volna mástitt tanyájukat, mint ezen a csúcson, amely az ég felhőibe nyúlik? A középkor seprőn lovagoló boszorkányokkal népesítette be. Most meg az állomáson harcias kinézésű turisták tolonganak, hogy vonaton vívják meg 1142 méteres magas­ságát ... .... november 6. Még mindig a magamé vagyok. Ma a Steinér­né Reune völgyében kószáltam. Oh, milyen gyö­nyörű volt! Vad iramban tör le a hegyipatak a Brocken meredek oldalán. Hatalmas gránit- tömbök zárják el újból és újból az útját s fiata­los rakó ncát'l ansá gának féke zh e te tlensógé vei ugrál a patak rajtuk, tajtékzó, csillámló kis vízeséseket alkotva. Majd a szikláknak ad iga­zat, több apró ágra szakadva kitér előlük, majd tele életörömmel a tarajukon táncol s onnan rn- bog alá. A komoly évszázados fenyők néma test­őrökként állanak a parton. A természet mennyi pompája zsúfolódik itt kis darabon. Száz lépésen több forma, változa­tosság, mint Oroszországban háromnapi járó- földön. Nem ez okozza a 'középeurópai, és kelet- európai ember Jelikének mélységes ellentéteit? Csönd, nyugalom, béke ... Isten templomá­ban vagyok itt. Lelkemből elszállt a gyűlölet s megbocsátottam mindenkinek, akiktől annyit szenvedtem. Csak titokban merek rá gondolni, de nem éizem magam erősnek arra, hogy telje­sítsem a parancsot. Szinte szeretnék elbújni elő- lök. De reám találnának a világ másik sarká­ban is... .... november 7. Wemigerodeból levelet kaptam. Holnap tar­tózkodjam otthon. Látogatóm lesz. Aláírás he­lyett egy név a levél alján: Praszkája. * Az idillikus napok tehát véget értek .... november 8. Dimitrij volt nálam. Elmondta Praszkája pa­rancsát. Még a ma éjszakai gyorssal utaznom kell Parisba. Ott Saint Denisben kell megjelen­nem egy megadott elmen, bizonyos Madame Cár tif fonál. Ugyanaz a név, mint a pilótanő álneve. Búcsúzom a fenyvesektől, a szikláktól, a lá­poktól, a szökkenő vizesósektol. a csöndes sza­natóriumtól, a derék, nyiltszivü harziaktól. akik olyan barátságosan fogadtak s akiktől most olyan nehezen válók meg. Mennem kell. Az esküm köt. .... november 9. PáriB... Szjegov szigetének csöndje, a Ha.rz föneéges nyugalma után a világ metropolisának észvesztő lármája. Madame Cartiffe néven tehát Voriczln Anasz­tázia hercegnő rejtőzködik Parisban. Praszkája parancsára ö vezeti az itteni akciót. Azt mondta, hogy nagy vadat kell terítékre hoz­nunk. Mindennap délután öt és hat óra között keli nála jelentkeznem, hogy parancsait, utasí­tásait átvegyem. Az első napokban semmi más föladatom nem lesz, mint úgy élni. hogy minél nagyabb foltu- nést keltsek, minél többet beszéljenek rólam. Dimitrij is ott volt. ezen a megbeszélésen. Pompás alteregóm. Igazán sasszeme legyen an­nak, aki öt lépésnyi távolságból meg tud bers nünket különböztetni egymástól. ___november 10. A Mont. Pamasse palotája igazán főúri beren­dezésű. Honnan van ezeknek az embereknek annyi pénzük, hogy a 1 ért fizessék, általában ezt az egész költséges akciót finanszírozzák? A személyzet* figyelmes és megbízhatónak látszik.

Next

/
Thumbnails
Contents