Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-12 / 60. (3170.) szám

f 12 19B3 március 12, vasárnap. wwimwMmumiiMUi iw wiíiri'iwiitr' SzmHAzKöntvKaKKiRA. Komáromi János: Harangoz m múlt Budapest, marajrus. Valóban olyan ez a regénye Komárommá,k. mint iha az első betűtől az utolsóig messziről hangzí harangzúgás kísérné, mely odaverődik az egyi! ■hegytől a másikig, hogy egészen elhalkulva, érkéz zen hozzánk. Jól írták róla, hogy ez a könyv — ha szabad ilyet mondani — a szegénység ezknJó niája és Komáromi ezzel valósággal felülmuita ön magát. Ez a könyv nem egyszerű emberek egysze­rű története, hanem a legegyszerűbb néposztály, a legalsóbb réteg életének fájdalmas meséje. Ko­máromi nem mondja egy szóval sem. de mindenki érzi, hogy miről van itt szó: -azokról, akiket min­denki csak kihasznál, akikről üem vesznek tudo­mást csa-k akkor, ha valamilyen nehéz munka el­végzésére fogadjuk meg őket, akik ott laknak ■udvarházak és kastélyok kerítései mögött, teme­tőárkok szélén. Egy egész külön világ ez. Nem első eset, hogy Komáromi beszél róla nekü k. Ér az ő legnagyobb erénye abban*áll, hogy nem íálygyülölet, gőg, vagy világfájdalom csendül ki a szavaiból, hanem rezignálta®, csöndesen bemu­tatja őket és rájuk néz: Íme ezek is emberek, ép­pen olyan emberek, mint ti vagytok. Akár tet­szik, akár nem, vegyétek ezt tudomásul. Az érzé­sek. az emberi fájdalmak és indulatok egészen egyformák a világ minden r '-;zén Sanghaiba-n, épp­úgy, mint Zehernyén, ahol a regény játszik és ki­rályok szivében ugyanazt);, az indulatok mozdul­nak, mint azokban az emb'-r-klem, akik tehenet Őriznek, kocsit hajtanak, sigödröket ásnak, vagy szántanak. gr A regény a Mudrony Sanyiról szóló ciklus egy- része. Sanyi itt még nem járt iskolába, de ébrede­zik benne a világ. A dolgok és események fontosak lesznek számára és beleköltözik kis szivébe a bá­nat, amelyet széparcu édesanyjától örökölt. A re­gény vezetése most egészein egységesnek és irá­nyítottnak mondható, hiszen minden csak azért történik, hogy Mudrony Sanyi életét és azokat az erőket világítsa meg, amelyek az ö kis életére hatnak. A történetnek egyetlenegy eseménye sem azért bukkanik föl, hogy különállóan mulassunk rajta, vagy szomorkodjunk: mind kapcsolatba bé­rül Mudrony Sanyival. Grandiózusnak mondható annak a jelenetnek a. leírása, amikor a falu meg­vetett je, Tóth Antal „felébred halottaiból11 és szin­te meztelenül üvöltve rohan végig a kis falu egyet­len uccáján, hogy megkeresse azt, aki éllopta egyetlen ingét, arnig ö holtan feküdt. A falusi sze­génységnek ilyen megrázó erejű és mégis hallatla­nul egyszerű ábrázolását nagyon kevés helyütt, találjuk meg. Amellett pedig nem válik bántóvá. I Ezek a szegények és Tóth Antal sem gyűlölködnek f áz „urakra", az osztályharcot csak Mudrony Jónse: ! képviseli, akit azonban izgága, bőrébe nem férc | embernek mutat be az .író. Tóth Antal eseté azon j bán még más szempontból is fontos. A falusi néj j hitét, init.hosz-gyártását egy csapásra megérten | belőle. Van egy másik jelenet: Mudrony Sanyika i őrzi egyetlen malackájukat a domboldalon. És z I kis malac hirtelen elfekszik, kimúlt. A nyomornak ' és nélkülözésnek, a kétségbeesésnek valóságos tor- • nvai keletkeznek itten. Egy percig sem gondolunk : arra, hogy ezek a Mudrony ék talán ,jnateri&T is­ták", hogy egy holt malacot úgy siratnak, .min; egy embertársukat. Nem erről van itt szó. hanem | arról, hogy a falusi ember egyrészt úgy összenőtt | világával, környezetével és a.z egész természettel, mintha testének-lelkének alkotórész"' v d áu&k. másrészt pedig arról, hogy a k:r- ' ’ e'vcfíz- lés-e valóságos vagyon puszin lé6" ' űrt mi, akinek más fogalmunk w ■ p htzrői. meg nem tudunk érteni. ? ; • :y ’llé­rck-et és kétfiiléve' -1 : -yjóval együtt.,. Egy •!:;■ ,< •'« . r- .írnek Mudrony Sanyi é 1-1 j;; r .. i si-:a. Any­jának apja az emü. ág valóságos megtcetil­lése, nagybátyja az egyszerű becsület remekbe -rajzolt alakja. Az öreg kanász pedig, aki valahol a hegyekben szinte elbújva csak híréből él, Toldi Miiklós-szerü figura. Édesanyja megmentésére a kis Sanyi ezekhez indul cl gyalog. Útközben, amint mendegél, kinyiinak előtte még jobban a termé­szet szépségei. Fák, madarak, állatok mind meg­szólalnak s a vihar, mely az utón éri. az is csak arra való, hogy a természet „másik" oldalát, a retteneteset mutassa meg neki. ■0" Külön fejezetet- érdemelne a három nőalak. Mudrony Sanyi édesanyjáról oly sok szépet, meg­hatót és jót irt már Komáromi, hogy ehelyütt mos­tani szerepeltetését'nem is keik ismertetnünk. Ami Szeretet és kedvesség csak található, mind ráaig- gatja erre az alakra; látszik, hogy vele él. A vén Tománnó: a világ szája, s a tanítók is asszony eigy másik társadalmi osztály szépséges üzenete. A töb- biekről, akik még ..följebb" vannak, csak mint fen­séges árnyalakokról esik szó. Úgy, hogy azok a sze­gény nép képzeletvilágában élnek. J0­Komáromi János uj regénye minden túlzott di­cséret nélkül: kis remekmű. Azok is újból vissza­fogadják az. írót egész szeretet ükbe, akik — ke­vesen — talán legutóbbi regénye miatt egy kicsit séfévé érezték .magukat .... —i —t. Az erdélyi Részletek Bolemanné Zorkáczy Atata lévai felolvasásából II. Most Koincz Aladárról feli UTegemlékez- nillik- aki .ma már saónots mem az Erdélyi He. likcmnak. hanem az erdélyi magyar Pantlbe- onuák a tagja. Méltán megilleti őt .az a hely, melyet elhunyt nagyjainak biztosit a megbe­csülő hálás utókor. Halálával fájdalmas vesz­teség érte az erdélyi irodalmat. Embernek és írónak egyaránt európai műveltségű volt. Előkelő esztétikai érzéssel irt esszét, novel­lát, regényt, szerkesztett lapot, szemlét, for­dított, mindaddig, inig munkás kézéből ki nem hullott a toll. Fekete Kolostor című ha­talmas regénye, melyet a háború alatti fran­cia internál ts ágár ól írt, a szenzáció erejével hatott és írói működésének hatásos betető­zése volt. Ligeti Ernő kezdetbén vére írónak indult, azonban csakhamar a prózai irodalommal je­gyezte el magát. Regényei közül 'kétségtele­nül a legutóbb megjelent Idegen csillaggal aratta legértékesebb síikerét. Könyve Irta Aldridgérői, a híres néger színészről szól, akit egyesék a világ legjobb Shakespeare színészének tartották. Ligeti könyvében a történelmi adatokon túl, természetesen sok van az iró Önkényes elképzeléséből, de di­cséretére legyen mondva Ligeti Ernőnek, a históriát a mesével oly kOngéniális egésszé formálta, hogy a lebilincselő érdekes éggel megirt könyv úgy lélektanilag, mint a me-se- ezövést illetően teljesen zökfenésmentee. Csillagos név következik a listán, Makkay Sándor, a poéta, a tudós, a finom essay író, aki egyebekben erdélyi református püspök. Csak az ő észéleskörü tudása, istenfélőén papi és emberi képességei 9 nagy műveltségének közős összefogása ajándék ózhatta meg az egyetemes magyarságot oly nagyszabású mü­vei, mint az Ördöge zeke re. Hatalma® törté­nelmi regény ez a könyv, Báthory Gábor, a legboldogtalana.'bib emlékű erdélyi fejédeilom és -znrenCsétlen buga történetét dolgozza fel mesteri kézzel könyvében a poétaipüspök. Valóban magas szellemi emelkedettségre vall az a mód, ahogyan Máktkay regényében a legkényesebb témákhoz is hozzányúl. Iga­zolása annak, hogy mindent meg lehet Írni, ha a liszta irodalom jegyében alkot az iró. A történelmi miliőié®lésben bravúros jártas­ságot árul el. Témáját lebilincselő nieseszö- vés és pompás nyelvezet színes mezébe öl­tözteti, oly meggyőzően, hogy seibolsem érez­zük, hol végződik a história, hogy helyt ad­jon a poetica licenciának. Aki a.z erdélyi irodalommal foglalkozik, meg kell hogy jegyezze Tabéry Géza és Szántó György nevét is. Az előbbi már a ré­gebbi irőgenérádéhoz tartozik, számos fi­gyelmet keltő regénye jelent még még 1Ö18 előtt. A hatalmas sorsiordulat szorosan Er­délyhez ikapoáo'ljá, átitatódik, minidén írása erdélyi s ma ő a trámsziiván irodalom egyik 1 eglelkesebb zászlóvivője. Szántó György, a tragikus sorsú iró* születé­sénél fogva is kell, hogy érdekeijén minkét. Bölcsője itt ringott a Vág mellett. A ke­gyetlen sors látásától fosztotta meg a festő­nek indult művész embert, de Szántó leien különös kegyelméből megőrizte lelkében a sok szint, fényt és csillogást, ámít piktor- szeme felszívott és bár örök sötétségre kár­hoztatva ecsetje kihullott kezéből, tollat ra­gadva ontja érzékeny felületű lelkivilágának szinpompájál hatásos s feltűnést keltő mü­veiben. Regényei közül általánosan ismert a Bábel és a Mata Habi. Karácsonyi Benő a imának, a ránk súlyoso­dé nehéz időiknek éleaszemü, de melegszívű dalnoka. Uj élet kapujában ciimü regényében erősen naturalista aláfestését adja a hábo­rú borzad.maliból hazakerüli, mindenéiből ki­fosztott i n tellek tűéinek. Utoljára hagytam a három egymástól tel­jesen különálló munkát. Az egyik igaz való, históriai tényefen alapuló, bizonyos fokig SZEPLQT májfoltot és minden- Klp, fajta bőrbetegséget azonnal megszüntet a világhírű földes;- féS® ®íEda I M&fgiHrénte- és szappan : Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde jj lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a MARGIT- j CRÉMET sokan utánozzák, saját érdekében t csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt , fogadjon ei. Nyitva, vagy kimérve, eredeti ; I MARGIT-CRÉME sehol nem kapható. j Főlerakaí Csehszlovákia részére: 8z. BBZSIBET flróyszeitár, ■ara fPfizsras) Dineu. 35 j : t"r •ovlm.i mii. Ez Bárd Oszkár Liszt Ferenoe. í A •-•-.ínle önvallomásként ható élettür­j tő!: '■ lövedék is, impresszióm az- hogy i ;:z ’ i n'v.át adja könyvében, melynek cím . t ; vújában*', a szerzője pedig Nyí­ró J harmadik könyv, lelte . hegy 'be­tűivé. : .c történet, de mégis mesének név;- . .iT.sí Áron meséli ?1 Ábelnek, | a szhvcly í . • ópásztor életét a rengetegben. I Bárd 1 i tírencről irott k&ny vében a hal- ! hatatlan . .ej titán éleiét dolgozza fel. Re- ' gényszerit a könyv önálló fejezetekben,-pár- ; p eszöid alakjában megírva. Bárd Oszkár ha­talmas le'ik'éázültiséggel nyúl a témához és I egy hoáezu, sikerekben, dicsőségben és sok •szerelmi diadalán túl is csalódásokban gaz­dag zseni lelki auiaiiziísénék pompás képét tárja az olvasó elé. Felvonultatja Liszt körül korának és a mester magáné!elének minden számottevő alakját és külön dicséretéül szol­gál, hogy a fő alak rovására egyiket sem ha­nyagolja el. Egyes jeleneteiben szinte meg­döbbentő mélységek tárulnak az olvasó elé. így Wagner Cosimámak, Liszt leányának, Schmalihausen kisasszonnyal való páros jele­nete Liszt halottas ágyánál, páratlanul bra­vúros és drámai magasságokba lendülő tel­jesítmény. Pompás figurája a könyvnek IX. Pius pápa. Hayinald kalocsai érsek és páter Laimmennais szelíd, bölcs alakja. Nyirő Jó­zsefről egyhelyü'tit régebbi kritikákban azt olvastam, hogy munkáiban mint egy bányá­ban, keményen kell fejteni a követ, hogy a drága ércre .rábukkanjunk. Nos, Nyirő em­lített könyvében nem kell kutatnunk a csil­logó arany után, ott ragyog az minden sorá­ban, nemesen, homály, és sulakmentesen. A háború előtti években kezdi el cselekmé­nyét az iró, végigvezetve bennünket a maga és a székelységnek minden nyomorúságán, egész a háború utáni 1 m pér i u>mv ált ozásig. Himnusz ez a könyv, fájdalmasan véres apo- theózisa Nyirő József rajongásig szeretett székelyeinek. A könyv formailag ás elsőran­gú teljesítmény. Egységes, kerekded' munka, kitűnő helyzet és jellemfestés mellett ritka- szép nyelvezet jellemzi. Tamási Áron köny­ve, „Ábel a rengetegben'4, egy 16 éves szé­kely erdőpásztor egy esztendejének mesé­je. Társa egy kecske, egy kócos kóbor kutya, meg egy macska. Találkozása van a fát vá­sárló népekkel, a szomszédos kolostor frá­tereivel, elásott gíánáthüvélye.kkel, fatolva. i jók kai. Surgy elánnal, a román csendőrrel, 'Fuszuláninal, ta gazemberrel, egy nagy sas- madárral, hózivatarral, az erdőtulajdonos bank tisztviselőivel, kecskét fej. puliszkái 'főz, szóval úgy él, amint azt egy erdöpáiSztor. tól várni lehet. Tamási Áron a hivatott iró minden művészetéivel alkotta meg legújabb müvét. A sokat emlegetett furfangos székely góbé észjárását a legzainatosabb őseredeti- iségü nyelvezettel virágossá sallangozza. Erre születni kell, hogy igy tudjon inni valaki, ezt lehetetlen megtanulni. Látszik, hogy szivé­ből szakadt gyermeke Tamásinak ez a könyv. (Vége.) • (*) A Kazinczy-Társaság nagysikerű kas­sai kulturestje. Kassai szerkesztőségünk je­lenti: Nagyszámú és lelkes publikum előtt folyt le csütörtökön este a Kazinciy-Társaáág ötödik kulturestje a Lőcsei-ház nagytermé­ben. Az ezúttal is jói összeválogatott, nívóé műsort Gömöry János főtitkár szavai vezet­ték be, majd GÖnczy Gábor református lel­kész, a társaság ügyvezető ál elnöke tartott rendkívül érdekes és értékes előadást a fan­táziáról és annak kihatásairól az ember éle­tére. Az előadásból egy mélyen érző, vallá­sos lélek meggyőződésű, hite sugárzott, ki és ragadta magúval a közönségét. Utána Gr. SzepeSsiné-Gábor Mária Ady—Reinitz-dalo- kat, valamint több magyar miidalt énekelt szépen csengő, iskolázott szopránján a részé­ről megszokott művészettel Farkas Árpádné PARDON, EGY PERCRE, csak egy gondolat-röppenésnyire. De igazán érdé* kés dolog ez a fiatal anyákkal. Milyen szervezetle- nül-szercvezett, ösztönös, titokzatos kis maffia van közöttük. Hogy meglelik egymást, hogy ös«zeismer- kednek, összeszoknak, összetartanak. Látok egyet: minden nap séíakocsiztatja kis baby- jét azzal a szelíd, glóriás, boldog anya-büszkeség­gel az arcán, mely nem hivalkodik, de titkolhatla- nul sugárzik. A kis kocsi kerekei páros vonalakat vonnak a sétatér gyér havára, le-föl, le-föl, sok­szor, mig a napos délután tart. Aztán egyszer csak megduplázódnak a hóba irt paralleliák: egy másik fiatal anya is felfedezte, hogy ez mostanában a leg­jobb délutáni sétakocsiztató hely s most már ő is odajár a maga kis kocsijával, babyjével. Találkozik a másik fiatal anyával. Előbb mellőzik egymást, de már akkor kölcsönösen visszanéznek a másik kocsi belsejébe: összehasonlításokat tesznek. Aztán — szándékosan, vagy sem, — a legközelebbi találko­zónál szorosan találják venni az utat, tengelyeik összeakadnak s ez kiváló alkalom a barátságos megismerkedésre. Most már teljes szivvel meg­nézik egymás kicsinyéit, elmondanak, eldicsekéd- ; nek róluk mindent, mit tudnak, milyen édesek, mennyit papcsiznak. El is panaszolják a panaszolui- valókaf, ha a kicsi haskója fájt, yagy szemecskéje meggyulladt, vagy más ezer kis és nagy baj és bá­nat szorongatta a fiatal anyaszivet. Jótanácsokat váltanak, tapasztalatokat cserélnek valami csodála­tos, misztikus, mélyről jövő természetességgel, ami i egybekapcsol minden anyát Fokvárostól Gröníaudig, j Évától az utolsó leendő asszonyig. Az anyaság fájdalmának, gondjának, hivatásának | világközössége — még a nemzetköziségnél is ma­gasabb valami — adja ezt a kapcsot, amely férfia­kat, apákat soha sem fűzhet igy össze. A fiatal férj ; a betegszoba mellett izgul, mialatt a fiatal anya kí­nokban vajúdik. A férj alszik, a feleség virraszt. j Az apa hivatalába jár, az anya ápolja a kicsit. S ha a kiesi felnő: az apa büszke rá, az anya már ! jövőjéért remeg. Mindig fájdalmasabb, több, sulyo- í sabb, ami a szülői komplexumokból az anyára esik. í Ez a többlet, ez a súly: ez szervezte meg a világ ; teremtése óta minden anyák összetartozását az idők végezetéig való egyetemes érvénnyel. Ezt írják a hóba a páros, sűrűsödő keréknyomok. Az anyák némán vállalt martiromságát írják oda, azt a maruromságot, amely mindig határos a bol­dogsággal, de soha sincs egyik a másik nélkül. NYÍRESI-T1CHY KÁLMÁN. ki,anő zongorakisórete mellett. A publikum az előadódat lelkes tapsokkal honorálta, ugyancsak melegen ünnepelte a rendező Gö­möry János főtitkárt is, akinek zárószavaival ént véget a jól sikerült kulturest műsora­(*) Berényi Margit hangversenye a pozso­nyi rádióban. A pozsonyi rádió szerdai ma­gyar órájának zenei részében Berényi Margit zongoraművésznő tartotta nagy sikerrel hang­versenyét. Műsorán Haydn: f-moll variációk, Mendelssohn: Capricio, Debussy: Valcer és Arabesque című müvek szerepeltek. A mű­vésznő — aki különben e hét folyamán kitű­nő tanárával, Németh Istvánnal közösen ren­dezett kétzongorás hangverseny hereiében, újból a pozsonyi közönség elé lép — e müvek mindegyikét kifogástalan technikával és jó elgondolással juttatta érvényre. (K. A.) (*) Március 19-én lesz a Toldy-Kör harma­dik magyar faluestje. Pozsonyból jelentik: A Toldy-Kör március 19-én, vasárnap este 6 órakor a pozsonyi Primás-palola tükör termé­ben rendezi a nagy tetszéssel fogadott ma­gyar faluciklus harmadik estjét. Az estén .Dinnyés Károly igazgató-lanitó a jeles elő­adó és szónok a magyar falu asszonyairól tart előadást. Földes György dr., a Kukkőnia lelke című nagy sikert aratott mű szerzője humóros felolvasással szerepel. A Pozsony­ban közismert Gs. Tocsfous Jőzsa ének mű­vésznő énekszáma és gyermekkarának köz­reműködése, valamint Nógrádv bérenc kitű­nő szavalata teszi élvezetessé a rendezést. Belépés Ingyenes. (*) A budapesti Gárdonyi Társaság meg­emlékezik néhai Bombay Hugó nvitrai köl­tőről. Budapestről Írják. A budapesti Orszá­gos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság már­cius 18-án emlékezik még a tavalyelőtt el­hunyt Bombay Hugó nvitrai költőről. Az ülésén Palóczi Edgár fogja méltatni Dömbay irodaim i munkás tógát. (*) A pozsonyi magyar újságírók hangver­senye. A pozsonyi magyar újságírók — mint már jelentettük — március 23-lkán a pozso­nyi városi színházban hangversenyt, rendez­nek az állásnélküli Unió-tagok javára. A 'hangversenyen fellép Marteau Henri, a vi­lághírű hegedűművész, akinek pozsonyi ven- dé'gfellépte szenzációszámba fog menni. Mar­teau Henrik nevét a ma élő hegedűművészek közül az elsők között emlegetik, a 'komoly kritika a legnagyobb elismerés hangján ir róla mindenkor. Kívüle még fellép Saági Margit énekmüvésznő. Jegyárusitás elővétel­ben a pozsonyi városi színház portásánál szerdától kezdve. Halápolás, haifestés, tartós ondulálás elölt iliinlatOf u lmját nálunk mcüvízscáitnttv Fejbőr- t»ro> és kézápolás eurésibh D 'oa.iohb szukisnieröji Béres MJufJy, ffoSice. Fö-u. 85. (Andrássy palota) Ingyen -anácsadás! Szolid árak . i

Next

/
Thumbnails
Contents