Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-12 / 60. (3170.) szám

7 1933 március 12, vasárnap. MacDonald Genfbe érkezett a lefegyverzési konferencia megmentésére Szombaton Benessel tárgyalt — Elmarad az öthatalmi konferencia Géni, március 11. MacDonald angol minisz­terelnök szombaton reggel Genfbe érkezett. Tíz órakor magához kérette Benes dr. cseh­szlovák külügyminisztert, aki beszámolt neki a lefegyverzési konferencia állásáról. Később MacDonald HcnderSonnal tárgyalt. Benes dr. a délelőtt folyamán fogadta Fotíc jugoszláv delegátust. A genfi helyzet rendkívül válsá­gos. A németországi események fejlődése szá­mos komplikációt okozott a lefegyverzési konferencián. A helyzet zavaros, de a brit miniszterelnök mindenáron meg akarja men­teni a konferenciái Véleménye szerint a nagyhatalmak zártkörű tanácskozása alkalmas volna a kérdések megoldására. Ha sikerül a német és a francia álláspontot összeegyeztet­ni, akkor semmi sem áll a megoldás útjában. Paris, március 11. A francia lapok bőven kommentálják a tegnapi párisi angol—francia megbeszélések eredményét. MacDonald és Daladier tegnap Párisban főleg a lefegyver- zési konferenciáról tanácskozott, de a német nemzeti szocialisták francia-ellenes nyilatko­zatai, Göring beszédei és a khe'i kaszárnya megszállásának problémája is szóba került. A lapok megállapítják, hogy az öthatalmi konferenciából valószínűleg nem lesz semmi és MacDonald mór tegnap föladta erre vo­natkozó szándékát. nátusi expozéját kedden vagy szerdán fogja elmondani s a kisantantszerzíklés ratifikálá­sára előreláthatólag március 15-én kerül sor, Jugoszlávia ratifikálta a szerződést Belgrád, március 11- A szkupstina után tegnap délután a szenátus is elfogadta s egyúttal állam törvénnyé emelte a kisantaut- szerződéet. Az ünnepi ülésen megjelentek a kormány tagjai s a kisantautállamok, vala­mint Lengyelország és Franciaország köve­tei. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közzétett szerződésnek nincsenek titkos ka­tonai klauzulái s hangoztatta egyúttal a kis- antant békés szándékait. Amerikában lassan-Iassan visszatér a pénzügyi rend Roosevelt intézkedéseinek kezdeti sikere — Hz uj kormány kül­politikai kérdésekkel foglalkozik Tíéwyotfk, március 11. A newyorki clearing- házhoz tartozó huszonegy nagy bank, amely összesen hatniijlíárd betét fölött rendelkezik, ma arra kérte a kincstári hivatalt, hogy en­gedje meg a bankok forgalmának újból való megnyitását. A bankok hangoztatják, hogy minden kötelezettségüknek eleget tudnak tenni. Más amerikai nagy városokban a clea. ring-bankok ugyanígy nyilatkoztak. Woodin pénzügyi államtitkár megállapította, hogy a bankok helyzete az utóbbi napokban rendkí­vül javult és a Federal Reserve bankok hét­főn megnyitják pénztáraikat. Roosevelt eré­lyes intézkedései kitűnőiknek bizonyultak, a pánik véget ért s a normális pénzügyi forga­lom bármely pillanatban megkezdődhet. Ter­mészetesen hosszabb időre lesz szükség, amíg az uj banktörvény eCIvégzi kötelességet és végleg egészséges bázisokra helyezi a ban­kok életét. Roosevelt kijelentette, hogy már­cius 13-án a legtöbb bank újra megnyithatja pénztárait. Washington, március 11. A pénzügyi pánik - legveszedelmesebb napjainak elmúlása után a kormány újból foglalkozhat a külpolitikai problémákkal! Roosevelt, Hull államtitkár és Norman Davis tegnap konferenciát tartott a genfi lefegyverzési koinferencia állá áról. Hull államtitkár kijelentette, hogy Amerika mindent el fog követni a lefegyverzési konfe­rencia megmentése és a világgazdasági kon­ferencia összehívása érdekében. A washing­toni kormány máris fölvette az érintkezést az európai kormányokkal az aktuális poblémák elintózésének ügyében. mulass! csal a pártokkal való megegyezés után mondja el expozéját a kisantant-szerzffdésről Bukarest, március 11. Legújabb értesülés szerint TituieScu külügyminiszter elhatároz­ta, hegy külpolitikai expozéját a kamarában és a szenátusban csak akkor fogja elmonda­ni, ha előzőleg sikerül eredménnyel lefoly­tatnia a bizalmas tanácskozásokat az egyes pártok vezetőivel. Ezek a tanácskozások füg­getlenek a külügyi bizottság zárt ülésén tar­tott expozéjától. Títulescu a királyt, a kor­mányt s a nemzeti parasztpárt vezetőségét már informálta a helyzetről s most már gyors egymásutánban tárgyal a többi pár­tokkal. Tituleseu magatartása élénk találga­tásokra ad okot a román külpolitikai helyze­tet illetőleg. Az eddigiek alapján valószinü- nek látszik, hogy Títulescu kamarai és sze­HalálraitéHéSt Csermák főpolgármester gyilkosát Miami, március 11. Roosevelt elnök merény­lőjét és Csermák főpolgármester gyilkosát, Zaagarát tegnap halálra Ítélte a bíróság. Az el­itéit cinikus nyugalommal, nevetve hallgatta végig az Ítéletet s azután csak annyit mondott: „Nem félek, azt hiszem, az én oldatomon lenne az igazság, ha minden elnököt legyilkolnék.“ Az államügyészhez fordulva a következő szavakat intézte: ..Gazember, maga is összegzőn a levet a kapitalistákkal, magának is meg kellene hal­nia./* Ugyanabban az időpontban, amikor a. la­pok Iliről adták, hogy Za ugarát villamosszék­ben fogják kivégezni, megkezdődött Csermák főpolgármester temetése. Beláthatatlan ember- tömeg hullámzott az utcákon és kisérte utolsó útjára a népszerű főpolgármestert. Kotaap oífeíl megisda’Bfk o cseftszlavtk-SKgyar kereskede’mi tárgplisok Budapest, március 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Gazdasági körök értesülése szerint holnap, vasárnap magyar gazdasági delegáció utazik Prágába, hogy Csehszlovákiával újabb kereskedelmi tárgyalást kezdeményezzen. Tulajdonképpen a csehszlovák gyáripar dolgozik abban az irányban, hogy megállapodás jöjjön létre Magyarország és Csehszlovákia között. A ma­gyar delegációt Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter vezeti. A tárgyaláson részivesz rajta kívül Ferenczy Izsó kereskedelmi ál­lamtitkár és Tahakovics Dusán, a Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. Csehszlovák részről a tárgyalásokat Fri ed marni dr. meg­hatalmazott miniszter fogja vezetni. Azt mondják, hogy nincs pénz Irta: Zágon István (Budapest) Barátommal, a Köziemért Töprengővei. a kor­ion találkoztam*. Nekem valami elintéznivalóm volt a Belvá­rosban, Ő ellenben gondtalan sétálónak látszott, aki e pillanatban érdeklődő pillantással simo­gatott végig egy arra elvonuló illatfelhőikbe burkolt, szigorúan a legújabb oroszdivutu-bun- dás-kucsmás hölgyet. — Nana csaptam a vállára és a tőlem megszokott kedélyes kis tapintatlansággal je­gyeztem meg — majd beszámolok a féleséged ©nagyságának! — Miről? — Francia parfümös, orosz bundás divatdá­mák után leskelödsz a korzón? — Dehogy leskelőelöm én, pajtás! Én bámu­lok. — Nem mindegy? — Nem, Mert én nem ezt a nőt bámulom. — Hát? — Az urát. — Ismered? — Hogyne. Ötszázötven pengő fizetése van a Közgazdasági Banknál és ezenkívül tudomásom szerint semmi, de semmi mellékjövedelme. Lz- gel szemben a felesége perzsa bundában jár és ötvenpengős cipőt hord. Mondd meg nekem, hogy miből? •— Mit tudom én? — Kát ezen áll meg az ón eszem is, Azt mondják barátom, hogy nincs pénz? Dehogy ■nincs! És az ember képtelen rájönni, hogy a többiek honnan veszik? — Na, Istenem -- jegyeztem meg szerényen — azért, mert ez az egy hölgyike.., — Ez? Mind. Itt, egy álltó helyeimben fel tud­nék neked sorolni egymásután huszonöt ilyen esetet. — Ne erőlködj. Engem igazán nem érdekel túlságosan, hogy ki miből öltözködik. — Nemcsak öltözködik. Mulat, reprezentál, vásárol, költekezik, csinál ebben a városban mindenki mindent, ami pénzbe kerül. Idohall- gass, elmondom az én múlt hetemet, ami, far­sang utolja lévén, egy kicsit zajosabb volt, mint a többi, figyelj ide és mondd meg őszintén: nincs az embereknek pénzük? — Kérlek —.mondtam egy kissé vonakodva —, nekem meglehetős sietős dolgom volna,., — Elmondom egy perc alatt, Múlt vasárnap felmentünk a Svábhegyre,, mert már hetek óta ígérem a feleségemnek, meg a gyerekeknek, hogy egyszer felmegyünk, na fel lg másztunk szépen gyalogosan, odafent a gyerekek egv ki­csit hógolyóztak, mi meg sétálgattunk, miegy­más, elég az hozzá, hogy megéhezünk,, beme­gyünk a Szarvasagancsba ... — Az micsoda? — Valami őrült drága luxusvendégíö a Sváb­hegyen, öt pengő .a.kismenő, mondom az asz- szonynak: ha már itt vagyunk, nézzük meg egy­szer belülről, hogy hogy néz ki, hát barátom, akár hiszed,. akár nem, egyik asztal a másik mellett, mind, de mind végestelenvégig elfog­lalva. És akkor azt mondják, hogy nincs pénz? — Na igen. hát azt- el tudom képzelni, hogy vasárnap,.. — Semmi vasárnap. Másnap, hétfőn este, moziba akartunk menni. Nagyon dicsérik ezt a Hercegnő és Boxbaj-nokot, hetedik hétre prolon­gálták, mi persze nem láttuk, na jó, hát men­jünk el, hát odamegyünk a pénztárhoz: már nincsen csak két pengő ötvenes páholyjegy. Egy közönséges hétfői napon. Öt pengőt kel­lett kiadni csak a mozira, most még a villamos, kapupénz, ne felejtsük el: hétfőn! — Jó hallom, hétfőn, — Kedden este odahaza voltunk. Nem akar­tunk fennmaradni, de ránktelefonált egy bará­tunk, hogy feljönne a feleségével egy bridzs- partiera...' — Na. ugyan, ez csak elég szolid mulatság! — Igen, ha olyan szolidan és kis alapon játssza" az emberi ahogy ml.szoktuk. De az az alap és az a hazardéria, ahogy ezek játsszák? Tudod: mit hagyott nálunk aznap este az a két ember? Huszonkét pengőt. De szemhunyoritás nélkül. Ég akkor azt mondják, hogy nincs pénz? — Ezekután meg se merem kérdezni, hogy mi volt szerdán. — Szerdán? Hát az fantasztikus. Abban a hitben voltam, hogy . rendes, polgári, vacsora- utáni feketekávéra vagyunk hivatalosak egy földbirtokos barátomhoz, akitől évek óta egye­bet se hallok, csak azt, hogy így tönkremegy, úgy tönkremegy, igy nincs pénze, úgy nincs pénze. Hát leikéin, tudod: mi lett abból a feke­tekávéból? Reggel hatkor jöttünk haza. Volt ott hideg büffé, bor. pezsgő, nem akarok sokat mondani, de csak francia konyak elfogyott há­rom üveg. És akkor azt mondják, hogy nincs pénz? — Na, de ez legalább neked nem került sem­mibe. — Nem áml Csak végigöntötték vörösborral a feleségem vadonatúj estélyi ruháját, alig tud­tunk elmenni másnap este a színházba, ami — mondani se kell, tele volt, egy közönséges csü­törtöki napon, nem szólva arról, hogy utána egy divatos budai 'kávéházba mentünk, hát csak el­állt a szetnem-szám, a legkisebb borravaló, amit a dzsezzbend tányérján láttam, két pengő. Hát nincs pénz? — Szóval ezen a héten egyetlenegyszer se maradtatok otthon? —■ De, Pénteken. Megjegyzem, ez az este többet ért, mint az összes eddigiek, mert hoz­tak hozzánk kipróbálni egy hét plusz két lám­pás amerikavevő rádiókészüléket, hát az óriási barátom, csak egy vagyonba kerül és én azt hit­tem, hogy rajtam kívül nincs olyan őrült Pes­ten, aki égy Ilyenről még csak álmodni is mer, de nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy nincs. A szerelő azt mondta, hogy aznap már a har­madik ilyen gépet állította be, egyszerű, pol­gári házaknál, De azért senkitől se hallasz egye­bet, csak azt, hogy nincs pénz. — Na, háíistennek, elérkeztünk a múlt he­ted végére, mi? —- Eh Szombaton elmentünk befejezni a far­sangot- az Export-bálra. Hát el kellett szédülni, öregem. Hogy ptt mi volt, ruhák, ékszerek és egyebek terén, arról jobb nem beszélni egy ma­gunkfajta szegény embernek. Én azonban csak egyet nem értek. Hogy amikor haza' akartunk menni és taxit akartunk hozatni, hát egy fél­óráig nem kaptunk összeköttetést. Se a szürke­taxival. se a kéktaxivaj. Állandóan mással be­szélt minden vonalunk. Egy félórahosszat csu- pa-csupa taxi-rendelés. Az egész város egyebet se csinált aznap éjszaka, csak autózott. És akkor még azt meri mondani valaki, hogy nincs pénz? — Hm — mondtam, most már én is töpreng­ve —, mondd csak öregem ... — Tessék. — Nézd, én egyre jobban csodálkozom azon, hogy te nem érted: honnan van ennek a sze­gény országnak pénze mindezekre, amit itt- fel­soroltál. —- Amennyiben? — Amennyiben, ha jól tudom, a te fizetésed | egyáltalán nem sorolható a luxusjövedelmek közé.., — Nem. Na és? —- És ebből a szűk keretek között mozgó, polgári jövedelemből te mégis végig tudtad cso­dálkozni a várost. Vasárnap te magad is meg­etted a Szarvasagancsban az ötpengős menüt, hétfőn mozipáholyban ültél, kedden magas ala­pon játszottál bridzset, szerdán a feleséged va­donatúj estélyiruhát vett- fel, csütörtökön két- pengős borravalót adtál a dzeezz-beminek, pén­teken egy vagyont érő rádiót szereltek lakásod­ba, szombaton te is csak azt tetted, amit a töb­bi: végigautóztál a városon, második díjsza­bással. Nem mondanád meg, hogy miből? — Hogy miből? Hát, Istenem, ebbő Lábból, azt majd legközelebb bővebben elmondom, most nagyon sietek, öregem, na szervusz, így szólt a barátom, a Közismert Töprengő, odábbállott és én szédülten motyogtam utána: —* És még azt mondják az emberek, hogy nincs pénz... Ezen hely a BRISTOL SZÁLLODA Budapest részére van fenntartva, $ Figyeltük az itt megjelenő további hirdetéseké

Next

/
Thumbnails
Contents