Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-02 / 51. (3161.) szám

2

_____

^i^cmA\aicAar-hirIíS^

szeri lsen, De tudatában van annak, hogy ma nagyobb felelőssége vau az európai politikában,-mint régebben s éppen ezért Magyarországhoz, Ausztriához vagy Bulgáriához való viszonyát barátságosan akarja szabályozni s legkomolyabb szándékának és kötelességének tartja, bog) esen államok .jogát, szuverenitását, önállóságát és teljes egyenjogúságát respektálja.

B©n06 ismételten aláhúzza a kieantéot békés jellegét. Tény, hogy a kágantant a Haibsburg- restauráció kisérleteinek idején keletkezett « mindig leküzdhetetlen akadálya leez annak, hogy a Habsburgok bármikor visszatérhessenekEbben az irányban azonban Magyarország csak alkalom szerűség volt, nem pedig a cél. A ki sántán tót nem Magyarország ellen teremtették meg, Magyarországgal szemben nincsenek ellenséges érzései és uem is lesznek.

Éppen olyau elhatározottsággal kell azonban

hangsúlyozni, hogy a kisantárni államai jo- iikat minden energiájukkal és erejükkel megvédel mezük, .közös érdekeiket a jövőben ieljesen biztosítják, állami területüket teljes,

épségben fenntartják s mindenütt, fellépnek a nemzetközi jog alapján a nemzetközi köt-e- • r rsttségeik respektálása érdekében.

A kisantant viszony?

9 Il99]fll9«9ll!»9kli0z

Bepee ezután a kifianta®tDák Franeíaor- j

százhoz és Angliához való viszonyáról be- í szé]í. A leggyakrabban olyan értelembed beszélnek a kisan tani uak F r'a-néi aországhoz való viszonyáról — mondta Benne — hogy a kisantant államai Franciaország vazallusai és hogy Franciaország azok segítségével hegemóniáját gyakorolja Középeurópában- Mindenekelőtt véglegesen meg akarom cáfolni azt a legendát, mintha a kiean-tantot Franciaonszág kezdeményezéséből vagy pedig Franciaország nyomására teremtették volna meg. Franciaország nem inspirálta azt, annak előkészületeinél egyáltalában nem tudott. Igaz azonban az, hogy Paris legelsőnek és a legjobban ériette meg azt, ami három államunkat összeköti,• ami nekünk fáj. ami bennünket veszélyeztet és amire nekünk szükségünk van. Tény az, hogy Franciaország forradalom utáni történelmében is számtalanszor a kié nemzetek politikáját űzte éé a vMgháibonjtbaxu 191? óta tudatosan és határozottan Európa közép- és kis. nemzetei fölszabaditási processzusának az élére állott. Ebből azt következtetni, hogy Franciaország Kazé.peurépában biztosítani akarja hegen)ódiáját, felületes propaganda, amely azokat a politikai érdekeket akarja szolgálni,

■

i

t

!

I

■I,

T*

h

t

i

amelyek nem szívesen látják, hogy Középen, rópa népei szervezkednek és- hogy Fran- i ciaorezág ebben nem ákadábvosza meg, ha-í nem ellenkezőleg támogatja őket. Igaz az is. j hegy a közép- és kis nemzetek eszméi erejű-; két és érveléseiket Németországból és i Olaszországból is merítették. Középeurópa; elnyomott nemzeteinek 1913 áprilisában Rómában tartott kongresszusán az akkori fiatal • Olaszország és a mai miniszterelnök, Musőo- j

lini is reszt vett.

Azt kívánnám, hogy Olaszország Francia- országgal állandóan ezen mozgalmak élén álljon, mert ebben látom az uj. békés és prosperáló, háború-utáni Európa gyors fölépítés ének egyetlen útját.

Sajnáltuk, hogy Olaszország * áz utóbbi esz- i téridőkben egyes életkérdéseink tárgyalásé-! nál ellenünk fordult és pedig már abban az j időben, amikor a vele való barátságos szer- j ződésünk még érvényben volt.

Megértettük és megértjük, hogy például j Olaszország barátságos kapcsolatokat, keres Magyarországgal és Ausztriával. Mi is erre törekszünk. l>e ennek nem kellett volna hármunk elleoMráuyulnia.

A legnagyobb elismeréssel adóztunk Nagy- brittániának is és ezt tesszük most ismétek fen. övért bevált és tTad'ieiouáUs állammüvé. -rőtében Magyarországgal és Ausztriával :-zembeu is bebizonyította barátságát, anélkül, hogy n mi életéTdekelüket érintette volna, amikor a revíziós kérdéseknél rezervált, ságát megőrizte, mert tudta ée tudja, hogy ez a kérdés a mai Európában a jó együttélést veszélyezteti. Az Angliához való viszonyunk ma is a legjobb.

A bizalmatlan francia kbrők

Nem titkoljuk azt Sem, hogy Franciaország bizonyos körei a ki sáp tant.nak Franciaor. ■-zághoz való viszonyát nem mindig ítélik meg helyesen.

Találni itt.ott embereket, akik a régi politikai elképzelés szel lemében valóban azt a tendenciát, követik, amely ebben a viszonyban h i zot i y o a Iá le 11 dél Uóge t vél látni. Ez nem

szolgálná sem Franciaország, sem pedig a kisantant érdekeit. *

Franciaország máé körei viszont &»t a tendenciát követték, mint mi a francia politikának bizonyos megterhelését jelüentenők s ezáltal Franciaországnak Németországhoz vagy Olaszországhoz való kapcsolatait megnehezítenék. :

De ez is nagy tévedés! A kisan tant uj szervezetét megteremtette, számol ugyan barátainak együtmüködéeére, de elsősorban önmagában bízik és Franciaországnak annyit akar adni, amennyit tőle elfogad. Ismétlem: Ma nemzetközi politikai egység vagyunk, szilárdabbak vagyunk, mini régebben s éppen ezért nagyobb a felelősségünk i!s. De nem túlozzuk feladatainkat és jelentőségünket, tudjuk, hogy mit érhetünk el és mit nem érhetünk el és a fejlődés eme utján nyugod- .tao tovább fogunk haladni.

Csehszlovákia szuvoránifásának

korlátozása T

Arra a megjegyzésre, hogy az uj paktum Gs'eltózloták’ia szuverenitásának korlátozását .jelenti, a következőket állapítja ,meg Benes: Sem miben sem korlátoz jobban, mint a tőb. bj szerződések. Kapcsolataink kél barátunkhoz ugyanolyan, mint volt, csakhogy mos megformulázlük - Régebben erkölcsi és peli-j fiikaí kapcsolat volt közöttünk, most. már! nemzetközi-jogi kapcsolat is létezik.

A gazdasági szerverés szempontjából a i paktumnak nem az a jelentősége, mintha ■ ezre11! a többi szom»zéd-állaniainkkal szem- j ben uiegváltoitatnánk álláspontunkat. | Ugyanolyan módon fogunk velük együtt dolgozni, mint régebben.

Csak ha valamely állammal olyan gazdasági szerződést kötnénk, amely a kölcsönös politikai kapcsolatokat is érintené, például egy j vá rni uniós szerződés, vagy ebh ez hasonló, j szükséges lenne mind a bárom állam boz-l rá járatása.

Hajlandók vagyunk őszinte és lojális, iga- j rí együttműködésre mindenkire]. Egyspe. j riien Őrei vagyunk a békének, a nyugalom- j nak és Középenrópa békés fejiHódésének,

Válasz Suvichnak, Gömbösnek és Kányának /

A nemzetközi körök mindenütt nagy politikai eseményként fogadták a kieaotant paktumát* ■ ^ *j v .

A legnagyobb ellenzést Magyarországon és Olaszorszában, valamivel csekélyebbet Németországban és Ausztriában váltotta ki. Ezt a miniszter a mai politikai helyzet mellett meg is érti,

majd a következőképpen folytatja beszédét:

— A hivatalos körök megszólalásai közül •megemlíteni kívánom az olasz ál lám titkárnak, 'Suvichnak a római parlamentbed elmondott

nyilatkozatát.

A nyilatkozat szerint az olasz kormány a kis- antant paktumát katonai aüansznak tekinti, mely ellentétben volna a népszövetség szellemével s amelyet a népszövetségnek fölül kell vizsgálnia. Ehhez megjegyzem, hogy a paktumot Genfhen regisztrálni fogjuk s ez a paktum az eddigi szerződések prolongálását jelenti § ezek a szerződések eddig mind regisztrálva vaunak, továbbá 6emmi újat nem tartalmaz az eddigi szerződésekhez képest és ami a katonai kötelmeket illeti, értelme oda irányul, hogy mindhárom kisantantállam eleve kötelezi magát, hogy teljesíti a népszövetségi paktum 16. szakaszában előirt szankciókat. Szívesen konstatálom, hogy az olasz államtitkár nyilatkozata a kisantant általános politikai irányait illetően egészen tárgyilagos és nyugodt volt, éppen úgy Gömbös magyar miniszterelnöknek és Kánya külügyminiszternek megnyilatkozása is.

A magam részéről meg vagyok győzővé, hogy józan megfontolás után bizonyos idő elmúltával, araikor paktumunk jótékony hatása is mutatkozol fog, sokan lesznek azok közül is, akik ma a paktum Iránt aggályokat támasztanak és azt kritizálják, akik meg fogják érteni annak ; igazi célját és megváltoztatják nézetüket.

Milyen eredménnyel fog zárulni a leszerelési konferencia?

Legtöbben balsikert., vagy csak igen csekély sikert várnak a leszerelési konferenciától. A magara részéről remélem, hogy a. konferencia legalább is egy korlátolt terjedelmű konvenciót fog eredményezni, amely megállítja a további fegyverkezést, mellőzi a vegyi hadviselést, megtiltja a. repülőgépekről váló bombázást, mellőzi a. nagyka-liberü ágyukat és tankokat & bizonyos kivételekkel korlátozza, a katonai költségvetést, szigorú ellenőrzést, fog gyakorolni általában a fegyverkezés és a. fegyvergyártás és árusítás terén és egy állandó bizottságot létesít, amely egyrészt elő fogja készíteni a leszerelés második etappját, másrészt az •egyes államok közötti fegyverkezési egyenlőség elvének fokozatos megvalósítását. Ma a nemzetközi világ annyira izgatott, és egyes, nemzetközi akciók" a, leszerelés körüli harcot oly szenvedélyessé tették, hogy vannak köTÖk, amelyek még ezt a korlátolt terjedelmű konvenciót is,

lehetetlennek, elfogadhatatlannak tartják és szerintük a konferencia kudarca föl fogja jogosítani a békeszerződések által lei egy vérzett államokat az újabb fegyverkezésre.

Úgy a siker, mint a balsiker esetére is föl kell készülnünk, hogy a súlyos időkben megáll- hássuk helyünket. Nem félek rövidesen bekövetkező fegyveres konfliktusoktól s paktumunk egyik nagy akadálya a háborúnak. Teljes megnyugvással mondhatjuk ezt s a magam részéről inkább súlyos politikai, mint diplomáciai harcokra, belpolitikai meghasomlásókra és válságokra számitok, amelyek nemzetközi kapcsolatainkat erősen komplikálni fogják és a gazdasági és kereskedelmi válság enyhítését megnehezítik. Egyet azonban meg kell állapítani:

Az 1927-ben kötött loearnói szerződés után az általános atmoszféra, a német—francia— olasz viszony, a bizalom és a biztonság lélektani viszonyai aránytalanul jobbak voltak, mint ma.

Ebbeu a tekintetben az úgynevezett biztonság állapota egyrészt a németországi, másrészt a távol keleten történő események miatt.

módfelett megromlott. Ezért nőm lehet csodálkozni, ha a leszerelés ügye ma nem fejlődik kedvezően.

$ távolkelefti konfliktus

és a népszövetség

A népszövetség döntése a japán—kínai viszályban egyike a 1 egfonfosabbaknák, amiket a népszövetség ezideig hozott A népszövetség a nagy konfliktust diadalmasan élte át s ez bizonyítja, hogy azok, akik a népszövetség végéről, széthulllásáról és bukásáról bériéinek, alaposan tévednek. A népszövetség válságban van, épp úgy, ahogy az egész világ és a népszövetséget alkotó összes államok válságban vannak. Csehszlovákia a japánkínai kérdésben is teljesítette a béke iránti kötelességeit s ugyanezt fogja tenni a délamerikai konfliktusok kérdésében i&M jegyszer Hirtenberg

A külügyminiszter újból visszatér a hirteo.” bergi afférra! s ahhoz a kővetkező politikai megjegyzéseket fűzi:

— Elismerem az osztrák köztársaság súlyos helyzetét, melynek semlegességét esztendőkön keresztül folytonosan és rendszeresen megsértették tiltott fegyvercsempészések. A szentgotthárdi botrány óta a hirtenbergi botrányig igen sok csempészés történt, amelyekről ugyan tudunk, de amelyeket nem tudunk megakadályozni. A mi fegyverszállitmányaink mindig nyilvánosak, a békeszerződések és a Barcelonában nemzetközi száll itnjáuyok ügyében kötött konvenció áltál megengedettek, az osztrák hatóságoknak szabályszerűen valljuk be azokat és minden alkalommal ellen- ■ őrizhető. Kívánjuk, hogy az Ausztrián át szállított valamennyi fegyverszállitmánynál hasonló éljárás történjék. Csak igy lehet Ausztria semlegességét respektálni. Különben mi készen vagyunk ezekben a dolgokban Ausztriával megértetni magunkat és eddig is mindig barátságosan megértettük egymást..

A csehszlovák köztársaság kormánya kívánja, hogy a jelenlegi leszerelési konferencia általános eJenörzést vezessen be a fegyvergyártásra és a fegyverekkel való kereskedelemre. Különösen hangsúlyozni kívánom, hogy a kis antanttól távol állt az a szándék, hogy ebben a konfliktusban egy á lamnak a tekintélyét érintse, mely állammal barátságos viszonyban él és barátságos viszonyban akar maradni- Különben a fegyvereknek Olaszországba való risSzaSzálü-á- sával a. dolog elintéződik, ami különben a i kisantant ál.amainak fő kívánsága volt.

„Az Igazsás magában nem győz...

— Fejtegetéseim konzekvenciájaképpen — mondotté végül a külügyminiszter — a következőket konstatálhatom: Iía most Európában nem is várunk háborús konfliktusokat, ennek dacára tudjuk, hogy a közeledő események igen komolyak lesznek.

Távolkeleten nyilvánvalóan hosszú tartamú háború fejlődik ki és a gazdasági válság nem fog addig enyhülni, amíg Európának a leszerelési konferencia által fölbolygaíoít politikai felületei meg nem nyugodnak, amig a háborús j adósságok kérdése Amerikával elintézést nem nyer. Ha a leszerelési konferencia kudarccal végződik, ez főleg Európában újabb diplomáciai nehézségekkel fog járni. A konferencia sikere ellenben teljéin megnyitja az utat Európa és a világ megnyugvása felé. Ilyen körülmények között a kisantant paktuma államainak számára különösebb politikái megerősödést jelent ezen összes lehetőségek között, uj garancia az összes nehézségeikkel szemben. S azt a lehetőséget is hozza, hogy könnyebben közeledhessünk szomszédainkhoz, nevezetesen, hogy a velünk, szomszédos nagyhatalmakkal való együttműködést előkészíthessük. Politikánkat egy oldalról pacifizmusnak, teoretizáló. europerkeaéenek és internacionalizmusnak tüntetik; föl, más oldalról nacionalizmust, imperializmust és militarizmuet vetnek a szemünkre. Már ez a két, egymásnak ellentmondó kritika is igazolja, hogy politikánk a helyes vonalon halad, hogy a nagy idealisztikus célokat nem téveszti szem elől, de

sohasem felejti el azt sem, hogy az igazság magában és egyedül nem győz, hanem, hogy érte harcolni is kell, sokszor erősen harcolni, s hogy az Igazság sokszor materiális hatalommal is kénytelen védeni magát.

Ez a józan ész, a gondos előrelátás s a nemzeti éz nemzetközi felelősségtudat politikája.

A fájdalmas pont: a gazdasági egyOttmükádás

A mi paktumunk impcra.tiv módon szólít föl a. gazdasági együttműködés kiépítésére. Mi mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy

a mai gazdasági válság jelentősen meg fogja változtatni mindhárom állam gazdasági föltételeit.

Főleg Csehszlovákiának kell gondosan tanulmányoznia uj viszonylatait. Hozzá fogunk fordulni egyszerre valamennyi irányadó politikai és gazdagsági tényezőnkhöz, hogy térveinekt velük teljes egyetértésben beszélhessük meg, őket az ugonan életrehivott gazdasági, kisantant tanácsra előkészítsük, hogy igy fokozatosan építhessük föl szövetségeseinkkel a közös gazdasági és kereskedelmi politikánkat.

Tudjuk, hogy ez olyan munka, amely hosszú időt Igényel, talán esztendőket.

De el kell végezni és el fogjuk végezni.

A másik kisaniantvágy; a belpolitikai konszolidáció,,,-- De hogy ezeket a céljainkat elérhessük, hogy valamennyi nemzetközi nehézséget sikeresen elbírhassuk,.

szükséges, hogy államaink különösen belpolitikai tekintetben kedvezően fejlődjenek, minden támadást kibírjanak és még erősebben konszolidálódjanak. A nemzetközt szétzlillés eme korában nemzetközi téren csak az az állam vívhatja meg győzelemmel harcát, amely belpolitikai tekintetben ellenállóképes marad

s kitart, s az osztályok és pártok közötti belső kohéziót megőrzi és megerősíti. A külső ellenfél legtöbb reménysége egoik vagy másik állam belső gyengeségéhez fűződik.

Meg kell őrizni abszolút nyugalmunkat, fölényünket ée szilárd idegeinket, különös tekintettel arra, ami ránk vár és még inkább arra, ami a szomszédunkban lejátszódik.

Közeli, vagy közvetlen veszély egyáltalában nem fenyeget

S elég erősek, erkölcsileg egészségesek és politikailag konszolidáltak vagyunk. Ezzel a. nyugalommal, az erő és biztonság tudatával, a bármely oldalról jövő uszító politikai metódusok elutasításával a távoli jövő veszedelmeit is elhárítjuk. Szükség van arra, hogy ma a kormány körül gyüjteünk ménéi több embert úgy a többségi nemzet, mint a nemzeti kisebbségek soraiból, akik készek konstruktív munkát végezni, akik tudatában vannak a pillanat felelősségteljes voltának, akik tudják, hogy

ma minden tisztességes férfiúnak, minden pártnak és nemzetiségnek az a feladata, hogy ne uszítson és ne dezorganizáljon, ne szítson elégedetlenséget,

hanem konstruktív és pozitív munkával kell közreműködnie abban, hogy legyőzhessük a jelen idők súlyos fájdalmait, amelyek valameny- öviünket sújtanak.

Ha ezt az éret, amely kétségkívül fontos nemzetközi események tanúja lesz, sikeresen átéljük, akkor ezzel államunk számára az utolsó csatát nyerjük meg és emelkedő vonallal a nagyobb prosperitás, a megelégedettség s népeink és köztársaságunk nagyobb jóléte felé fogunk haladniHolnap kezdődik a vita

A külügyminisffltéri expozé után a külügyi bizottság elhatározta, hogy a vitát az expozé felett holnap, csütörtökön kezdi meg. A bizottság csütörtöki ülése délelőtt fél 0 órakor kezdődik,

A minisstertsnscs iává hagyta a kisanlanlpaklumot

Prága, március 1. A tegnapi rendkívüli minisztertanács, mint már jelentettük, tudomásul vette Benes küliiigyminisgter külpolitikai jelentését és egyúttal jóváhagyta a Géniben kötött kisautantpaktumot- A külügyminisztérium utasítást kapott a ratifikációhoz szükséges előkészületek megtételére.

A jugoszláv parlament ratifikálta a kisantani*szerzfid6$t

Belgrád, március 1. A szkupstina ratifikálta a ki&awtant szerződését és jugoszláv állam* törvénnyé emelte a paktumot. Az ünnepélyes ülésen résztvett a román, a francia, a csehszlovák és a német követ, valamint a lengyel ügyvivő is. Olaszország, Magyarország, Ausztria, Bulgária és Alig ia követei hiányoztak a ceremóniáról, a külügyminiszter kijelentette, hogy külpolitikai kérdésekben nincs ellentét a horvátok és a szerbek között Egy kormánypárti képviselő javaslatot nyújtott be, hogy a kisantant szerződéséről és annak békés céljairól Jugoszlávia valamennyi középiskolájában előadásokat tartsanak. Csehszlovákia és Románia parlamentjeinek a jugoszláv parlament üdvözlő táviratot küldött,

r