Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-02 / 51. (3161.) szám

2 _____ ^i^cm­A\aicAar-hirIíS^ szeri lsen, De tudatában van annak, hogy ma nagyobb felelőssége vau az európai politiká­ban,-mint régebben s éppen ezért Magyarországhoz, Ausztriához vagy Bulgá­riához való viszonyát barátságosan akarja szabályozni s legkomolyabb szándékának és kötelességének tartja, bog) esen álla­mok .jogát, szuverenitását, önállóságát és teljes egyenjogúságát respektálja. B©n06 ismételten aláhúzza a kieantéot békés jellegét. Tény, hogy a kágantant a Haibsburg- restauráció kisérleteinek idején keletkezett « mindig leküzdhetetlen akadálya leez an­nak, hogy a Habsburgok bármikor visszatér­hessenek­Ebben az irányban azonban Magyarország csak alkalom szerűség volt, nem pedig a cél. A ki sántán tót nem Magyarország el­len teremtették meg, Magyarországgal szemben nincsenek ellenséges érzései és uem is lesznek. Éppen olyau elhatározottsággal kell azonban hangsúlyozni, hogy a kisantárni államai jo- iikat minden energiájukkal és erejükkel megvédel mezük, .közös érdekeiket a jövőben ieljesen biztosítják, állami területüket teljes, épségben fenntartják s mindenütt, fellépnek a nemzetközi jog alapján a nemzetközi köt-e- • r rsttségeik respektálása érdekében. A kisantant viszony? 9 Il99]fll9«9ll!»9kli0z Bepee ezután a kifianta®tDák Franeíaor- j százhoz és Angliához való viszonyáról be- í szé]í. A leggyakrabban olyan értelembed beszélnek a kisan tani uak F r'a-néi aországhoz való viszonyáról — mondta Benne — hogy a kisantant államai Franciaország vazallusai és hogy Franciaország azok segítségével he­gemóniáját gyakorolja Középeurópában- Mindenekelőtt véglegesen meg akarom cá­folni azt a legendát, mintha a kiean-tantot Franciaonszág kezdeményezéséből vagy pe­dig Franciaország nyomására teremtették volna meg. Franciaország nem inspirálta azt, annak előkészületeinél egyáltalában nem tudott. Igaz azonban az, hogy Paris legelső­nek és a legjobban ériette meg azt, ami há­rom államunkat összeköti,• ami nekünk fáj. ami bennünket veszélyeztet és amire ne­künk szükségünk van. Tény az, hogy Fran­ciaország forradalom utáni történelmében is számtalanszor a kié nemzetek politikáját űz­te éé a vMgháibonjtbaxu 191? óta tudatosan és határozottan Európa közép- és kis. nem­zetei fölszabaditási processzusának az élére állott. Ebből azt következtetni, hogy Fran­ciaország Kazé.peurépában biztosítani akarja hegen)ódiáját, felületes propaganda, amely azokat a politikai érdekeket akarja szolgálni, ■ i t ! I ■I, T* h t i amelyek nem szívesen látják, hogy Közép­en, rópa népei szervezkednek és- hogy Fran- i ciaorezág ebben nem ákadábvosza meg, ha-í nem ellenkezőleg támogatja őket. Igaz az is. j hegy a közép- és kis nemzetek eszméi erejű-; két és érveléseiket Németországból és i Olaszországból is merítették. Középeurópa; elnyomott nemzeteinek 1913 áprilisában Ró­mában tartott kongresszusán az akkori fiatal • Olaszország és a mai miniszterelnök, Musőo- j lini is reszt vett. Azt kívánnám, hogy Olaszország Francia- országgal állandóan ezen mozgalmak élén álljon, mert ebben látom az uj. békés és prosperáló, háború-utáni Európa gyors fölépítés ének egyetlen útját. Sajnáltuk, hogy Olaszország * áz utóbbi esz- i téridőkben egyes életkérdéseink tárgyalásé-! nál ellenünk fordult és pedig már abban az j időben, amikor a vele való barátságos szer- j ződésünk még érvényben volt. Megértettük és megértjük, hogy például j Olaszország barátságos kapcsolatokat, ke­res Magyarországgal és Ausztriával. Mi is erre törekszünk. l>e ennek nem kellett volna hármunk elleoMráuyulnia. A legnagyobb elismeréssel adóztunk Nagy- brittániának is és ezt tesszük most ismétek fen. övért bevált és tTad'ieiouáUs állammüvé. -rőtében Magyarországgal és Ausztriával :-zembeu is bebizonyította barátságát, anél­kül, hogy n mi életéTdekelüket érintette vol­na, amikor a revíziós kérdéseknél rezervált, ságát megőrizte, mert tudta ée tudja, hogy ez a kérdés a mai Európában a jó együttélést veszélyezteti. Az Angliához való viszonyunk ma is a legjobb. A bizalmatlan francia kbrők Nem titkoljuk azt Sem, hogy Franciaország bizonyos körei a ki sáp tant.nak Franciaor. ■-zághoz való viszonyát nem mindig ítélik meg helyesen. Találni itt.ott embereket, akik a régi politi­kai elképzelés szel lemében valóban azt a tendenciát, követik, amely ebben a viszony­ban h i zot i y o a Iá le 11 dél Uóge t vél látni. Ez nem szolgálná sem Franciaország, sem pedig a kisantant érdekeit. * Franciaország máé körei viszont &»t a ten­denciát követték, mint mi a francia politi­kának bizonyos megterhelését jelüentenők s ezáltal Franciaországnak Németországhoz vagy Olaszországhoz való kapcsolatait megnehezítenék. : De ez is nagy tévedés! A kisan tant uj szer­vezetét megteremtette, számol ugyan bará­tainak együtmüködéeére, de elsősorban ön­magában bízik és Franciaországnak annyit akar adni, amennyit tőle elfogad. Ismétlem: Ma nemzetközi politikai egység vagyunk, szi­lárdabbak vagyunk, mini régebben s éppen ezért nagyobb a felelősségünk i!s. De nem túlozzuk feladatainkat és jelentőségünket, tudjuk, hogy mit érhetünk el és mit nem érhetünk el és a fejlődés eme utján nyugod- .tao tovább fogunk haladni. Csehszlovákia szuvoránifásának korlátozása T Arra a megjegyzésre, hogy az uj paktum Gs'eltózloták’ia szuverenitásának korlátozását .jelenti, a következőket állapítja ,meg Benes: Sem miben sem korlátoz jobban, mint a tőb. bj szerződések. Kapcsolataink kél barátunk­hoz ugyanolyan, mint volt, csakhogy mos megformulázlük - Régebben erkölcsi és peli-j fiikaí kapcsolat volt közöttünk, most. már! nemzetközi-jogi kapcsolat is létezik. A gazdasági szerverés szempontjából a i paktumnak nem az a jelentősége, mintha ■ ezre11! a többi szom»zéd-állaniainkkal szem- j ben uiegváltoitatnánk álláspontunkat. | Ugyanolyan módon fogunk velük együtt dolgozni, mint régebben. Csak ha valamely állammal olyan gazdasági szerződést kötnénk, amely a kölcsönös politi­kai kapcsolatokat is érintené, például egy j vá rni uniós szerződés, vagy ebh ez hasonló, j szükséges lenne mind a bárom állam boz-l rá járatása. Hajlandók vagyunk őszinte és lojális, iga- j rí együttműködésre mindenkire]. Egyspe. j riien Őrei vagyunk a békének, a nyugalom- j nak és Középenrópa békés fejiHódésének, Válasz Suvichnak, Gömbösnek és Kányának / A nemzetközi körök mindenütt nagy politi­kai eseményként fogadták a kieaotant pak­tumát* ■ ^ *j v . A legnagyobb ellenzést Magyarországon és Olaszorszában, valamivel csekélyebbet Német­országban és Ausztriában váltotta ki. Ezt a miniszter a mai politikai helyzet mellett meg is érti, majd a következőképpen folytatja beszédét: — A hivatalos körök megszólalásai közül •megemlíteni kívánom az olasz ál lám titkárnak, 'Suvichnak a római parlamentbed elmondott nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint az olasz kormány a kis- antant paktumát katonai aüansznak tekinti, mely ellentétben volna a népszövetség szelle­mével s amelyet a népszövetségnek fölül kell vizsgálnia. Ehhez megjegyzem, hogy a paktumot Genfhen regisztrálni fogjuk s ez a paktum az eddigi szerződések prolongálását jelenti § ezek a szerződések eddig mind re­gisztrálva vaunak, továbbá 6emmi újat nem tartalmaz az eddigi szerződésekhez képest és ami a katonai kötelmeket illeti, értelme oda irányul, hogy mindhárom kisantantállam ele­ve kötelezi magát, hogy teljesíti a népszövet­ségi paktum 16. szakaszában előirt szankció­kat. Szívesen konstatálom, hogy az olasz ál­lamtitkár nyilatkozata a kisantant általános politikai irányait illetően egészen tárgyilagos és nyugodt volt, éppen úgy Gömbös magyar miniszterelnöknek és Kánya külügyminiszter­nek megnyilatkozása is. A magam részéről meg vagyok győzővé, hogy józan megfontolás után bizonyos idő elmúltá­val, araikor paktumunk jótékony hatása is mu­tatkozol fog, sokan lesznek azok közül is, akik ma a paktum Iránt aggályokat támasztanak és azt kritizálják, akik meg fogják érteni annak ; igazi célját és megváltoztatják nézetüket. Milyen eredménnyel fog zárulni a leszerelési konferencia? Legtöbben balsikert., vagy csak igen csekély sikert várnak a leszerelési konferenciától. A magara részéről remélem, hogy a. konferencia legalább is egy korlátolt terjedelmű konvenciót fog eredményezni, amely megállítja a további fegyverkezést, mellőzi a vegyi hadviselést, megtiltja a. repülőgépekről váló bombázást, mel­lőzi a. nagyka-liberü ágyukat és tankokat & bi­zonyos kivételekkel korlátozza, a katonai költ­ségvetést, szigorú ellenőrzést, fog gyakorolni általában a fegyverkezés és a. fegyvergyártás és árusítás terén és egy állandó bizottságot lé­tesít, amely egyrészt elő fogja készíteni a le­szerelés második etappját, másrészt az •egyes államok közötti fegyverkezési egyenlőség elvé­nek fokozatos megvalósítását. Ma a nemzetközi világ annyira izgatott, és egyes, nemzetközi ak­ciók" a, leszerelés körüli harcot oly szenvedé­lyessé tették, hogy vannak köTÖk, amelyek még ezt a korlátolt terjedelmű konvenciót is, lehetetlennek, elfogadhatatlannak tartják és szerintük a konferencia kudarca föl fogja jogo­sítani a békeszerződések által lei egy vérzett ál­lamokat az újabb fegyverkezésre. Úgy a siker, mint a balsiker esetére is föl kell készülnünk, hogy a súlyos időkben megáll- hássuk helyünket. Nem félek rövidesen be­következő fegyveres konfliktusoktól s paktu­munk egyik nagy akadálya a háborúnak. Teljes megnyugvással mondhatjuk ezt s a ma­gam részéről inkább súlyos politikai, mint dip­lomáciai harcokra, belpolitikai meghasomlásók­ra és válságokra számitok, amelyek nemzetközi kapcsolatainkat erősen komplikálni fogják és a gazdasági és kereskedelmi válság enyhítését megnehezítik. Egyet azonban meg kell állapí­tani: Az 1927-ben kötött loearnói szerződés után az általános atmoszféra, a német—francia— olasz viszony, a bizalom és a biztonság lélek­tani viszonyai aránytalanul jobbak voltak, mint ma. Ebbeu a tekintetben az úgynevezett bizton­ság állapota egyrészt a németországi, más­részt a távol keleten történő események miatt. módfelett megromlott. Ezért nőm lehet cso­dálkozni, ha a leszerelés ügye ma nem fej­lődik kedvezően. $ távolkelefti konfliktus és a népszövetség A népszövetség döntése a japán—kínai vi­szályban egyike a 1 egfonfosabbaknák, amiket a népszövetség ezideig hozott A népszövet­ség a nagy konfliktust diadalmasan élte át s ez bizonyítja, hogy azok, akik a népszövet­ség végéről, széthulllásáról és bukásáról bé­riéinek, alaposan tévednek. A népszövetség válságban van, épp úgy, ahogy az egész vi­lág és a népszövetséget alkotó összes államok válságban vannak. Csehszlovákia a japán­kínai kérdésben is teljesítette a béke iránti kötelességeit s ugyanezt fogja tenni a dél­amerikai konfliktusok kérdésében i&­M jegyszer Hirtenberg A külügyminiszter újból visszatér a hirteo.” bergi afférra! s ahhoz a kővetkező politikai megjegyzéseket fűzi: — Elismerem az osztrák köztársaság súlyos helyzetét, melynek semlegességét esztendő­kön keresztül folytonosan és rendszeresen megsértették tiltott fegyvercsempészések. A szentgotthárdi botrány óta a hirtenbergi bot­rányig igen sok csempészés történt, amelyek­ről ugyan tudunk, de amelyeket nem tudunk megakadályozni. A mi fegyverszállitmányaink mindig nyilvánosak, a békeszerződések és a Barcelonában nemzetközi száll itnjáuyok ügyé­ben kötött konvenció áltál megengedettek, az osztrák hatóságoknak szabályszerűen vall­juk be azokat és minden alkalommal ellen- ■ őrizhető. Kívánjuk, hogy az Ausztrián át szál­lított valamennyi fegyverszállitmánynál ha­sonló éljárás történjék. Csak igy lehet Ausz­tria semlegességét respektálni. Különben mi készen vagyunk ezekben a dolgokban Ausz­triával megértetni magunkat és eddig is min­dig barátságosan megértettük egymást.. A csehszlovák köztársaság kormánya kíván­ja, hogy a jelenlegi leszerelési konferencia általános eJenörzést vezessen be a fegy­vergyártásra és a fegyverekkel való keres­kedelemre. Különösen hangsúlyozni kívá­nom, hogy a kis antanttól távol állt az a szándék, hogy ebben a konfliktusban egy á lamnak a tekintélyét érintse, mely állam­mal barátságos viszonyban él és barátságos viszonyban akar maradni- Különben a fegy­vereknek Olaszországba való risSzaSzálü-á- sával a. dolog elintéződik, ami különben a i kisantant ál.amainak fő kívánsága volt. „Az Igazsás magában nem győz... — Fejtegetéseim konzekvenciájaképpen — mondotté végül a külügyminiszter — a követ­kezőket konstatálhatom: Iía most Európában nem is várunk háborús konfliktusokat, ennek dacára tudjuk, hogy a közeledő események igen komolyak lesznek. Távolkeleten nyilvánvalóan hosszú tartamú háború fejlődik ki és a gazdasági válság nem fog addig enyhülni, amíg Európának a lesze­relési konferencia által fölbolygaíoít politikai felületei meg nem nyugodnak, amig a háborús j adósságok kérdése Amerikával elintézést nem nyer. Ha a leszerelési konferencia ku­darccal végződik, ez főleg Európában újabb diplomáciai nehézségekkel fog járni. A kon­ferencia sikere ellenben teljéin megnyitja az utat Európa és a világ megnyugvása felé. Ilyen körülmények között a kisantant paktuma államainak számára különösebb politikái meg­erősödést jelent ezen összes lehetőségek között, uj garancia az összes nehézségeikkel szemben. S azt a lehetőséget is hozza, hogy könnyebben közeledhessünk szomszédainkhoz, nevezetesen, hogy a velünk, szomszédos nagyhatalmakkal való együttműködést előkészíthessük. Politi­kánkat egy oldalról pacifizmusnak, teoretizáló. europerkeaéenek és internacionalizmusnak tün­tetik; föl, más oldalról nacionalizmust, imperia­lizmust és militarizmuet vetnek a szemünkre. Már ez a két, egymásnak ellentmondó kritika is igazolja, hogy politikánk a helyes vonalon ha­lad, hogy a nagy idealisztikus célokat nem té­veszti szem elől, de sohasem felejti el azt sem, hogy az igaz­ság magában és egyedül nem győz, hanem, hogy érte harcolni is kell, sokszor erősen har­colni, s hogy az Igazság sokszor materiális hatalommal is kénytelen védeni magát. Ez a józan ész, a gondos előrelátás s a nemzeti éz nemzetközi felelősségtudat politikája. A fájdalmas pont: a gazdasági egyOttmükádás A mi paktumunk impcra.tiv módon szólít föl a. gazdasági együttműködés kiépítésére. Mi mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a mai gazdasági válság jelentősen meg fogja változtatni mindhárom állam gazdasági föl­tételeit. Főleg Csehszlovákiának kell gondosan tanul­mányoznia uj viszonylatait. Hozzá fogunk for­dulni egyszerre valamennyi irányadó politikai és gazdagsági tényezőnkhöz, hogy térveinekt ve­lük teljes egyetértésben beszélhessük meg, őket az ugonan életrehivott gazdasági, kisantant ta­nácsra előkészítsük, hogy igy fokozatosan épít­hessük föl szövetségeseinkkel a közös gazda­sági és kereskedelmi politikánkat. Tudjuk, hogy ez olyan munka, amely hosszú időt Igényel, talán esztendőket. De el kell végezni és el fogjuk végezni. A másik kisaniantvágy; a belpolitikai konszolidáció,,,-- De hogy ezeket a céljainkat elérhessük, hogy valamennyi nemzetközi nehézséget sikere­sen elbírhassuk,. szükséges, hogy államaink különösen belpoli­tikai tekintetben kedvezően fejlődjenek, min­den támadást kibírjanak és még erősebben konszolidálódjanak. A nemzetközt szétzlillés eme korában nemzetközi téren csak az az ál­lam vívhatja meg győzelemmel harcát, amely belpolitikai tekintetben ellenállóképes marad s kitart, s az osztályok és pártok közötti bel­ső kohéziót megőrzi és megerősíti. A külső ellenfél legtöbb reménysége egoik vagy má­sik állam belső gyengeségéhez fűződik. Meg kell őrizni abszolút nyugalmunkat, fölé­nyünket ée szilárd idegeinket, különös tekin­tettel arra, ami ránk vár és még inkább arra, ami a szomszédunkban lejátszódik. Közeli, vagy közvetlen veszély egyáltalában nem fenyeget S elég erősek, erkölcsileg egészségesek és poli­tikailag konszolidáltak vagyunk. Ezzel a. nyu­galommal, az erő és biztonság tudatával, a bár­mely oldalról jövő uszító politikai metódusok elutasításával a távoli jövő veszedelmeit is el­hárítjuk. Szükség van arra, hogy ma a kor­mány körül gyüjteünk ménéi több embert úgy a többségi nemzet, mint a nemzeti kisebbségek soraiból, akik készek konstruktív munkát vé­gezni, akik tudatában vannak a pillanat fele­lősségteljes voltának, akik tudják, hogy ma minden tisztességes férfiúnak, minden pártnak és nemzetiségnek az a feladata, hogy ne uszítson és ne dezorganizáljon, ne szítson elégedetlenséget, hanem konstruktív és pozitív munkával kell közreműködnie abban, hogy legyőzhessük a je­len idők súlyos fájdalmait, amelyek valameny- öviünket sújtanak. Ha ezt az éret, amely kétségkívül fontos nemzetközi események tanúja lesz, sikere­sen átéljük, akkor ezzel államunk számára az utolsó csatát nyerjük meg és emelkedő vonallal a nagyobb prosperitás, a megelégedettség s népeink és köztársasá­gunk nagyobb jóléte felé fogunk haladni­Holnap kezdődik a vita A külügyminisffltéri expozé után a külügyi bizottság elhatározta, hogy a vitát az expozé felett holnap, csütörtökön kezdi meg. A bi­zottság csütörtöki ülése délelőtt fél 0 órakor kezdődik, A minisstertsnscs iává hagyta a kisanlanlpaklumot Prága, március 1. A tegnapi rendkívüli minisztertanács, mint már jelentettük, tudo­másul vette Benes küliiigyminisgter külpoli­tikai jelentését és egyúttal jóváhagyta a Géniben kötött kisautantpaktumot- A kül­ügyminisztérium utasítást kapott a ratifiká­cióhoz szükséges előkészületek megtételére. A jugoszláv parlament ratifikálta a kisantani*szerzfid6$t Belgrád, március 1. A szkupstina ratifikálta a ki&awtant szerződését és jugoszláv állam* törvénnyé emelte a paktumot. Az ünnepélyes ülésen résztvett a román, a francia, a cseh­szlovák és a német követ, valamint a lengyel ügyvivő is. Olaszország, Magyarország, Ausz­tria, Bulgária és Alig ia követei hiányoztak a ceremóniáról, a külügyminiszter kijelentette, hogy külpolitikai kérdésekben nincs ellentét a horvátok és a szerbek között Egy kormány­párti képviselő javaslatot nyújtott be, hogy a kisantant szerződéséről és annak békés cél­jairól Jugoszlávia valamennyi középiskolájá­ban előadásokat tartsanak. Csehszlovákia és Románia parlamentjeinek a jugoszláv parla­ment üdvözlő táviratot küldött, r

Next

/
Thumbnails
Contents