Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-07 / 31. (3141.) szám

4 T>R\GAIi VÁACYARHI RLAR 1933 február 1, kodd­“R hollandus asszonykirály életének intimitásai Legendás igaz történetek az asszonyról, aki negyvenkét esztendeje uralkodik hetvenmillió alattvalóján Hága, február eleje. Ha ina írná még valaki a hires asszonyok történetét., Mária Autó ni ette, Joeéphine csá­etámé. Bonaparte Letícia,, Mária Lujza, s a „híres asszonyok11 névsora élére feltétlenül Vilma királynő, az asszonykirály nevét kellene írni. Mint ahogy egész bizonyosan, aki a világ­égés korabeli hollandus mentalitásáról az utó­kor számára egy örökké maradandó emléket szeretne felállítani, az müvét csak akkor fogná tökéletesen végezni, ha Nassaui Vilmát veszi mintának. Mert Vilma, királynőben mindazok a vonások megvannak, melyek a holland nemze­tet naggyá teszik. Szerény, mondhatnám igény­telen. emellett, nagytudásu nő. Egyszerű s a vi­lág zajától visszavonult életet él, pedig hatalma, gazdagsága a legnagyobb fényűzést, parádékat, ünnepléseket is megengedhetné. Dolgos, minden percét gondosan felhasználó asszony, akinek örök munkában pereg le napi élete. Királynő, ura. s parancsolja — gyarmataival együtt — egy hötvenmillióé népnek. Mint családanya is példás életet él. Rajongásig szereti ősz édes­anyját, g él-hal leányáért, a trónörökösnéért, míg békességéé s boldog együttélésben telnék napjai férjével. Hendrik herceggel, akinek pe­dig férfi létére meg keltett elégednie alárendelt szerepével az asszonykirály oldalán. De Vilma királynő országa határain túl ig már megala­pozta hírnevét a világbéke érdekében tett szol­gálataival. A szép Hágából valóságos „béke- várost,11 teremtett, a világégéskor Hollandia semlegességét megőrizte, a holland kultúrát, pe­dig olyan lépésekkel vitte a megbecsülés utján élőre, hogy a kis Hollandiát jelentő faktorrá tette. Vilma, a polgári rend energikus őre A mai trónokat romboló időben ugyancsak derek as munka, az, melyet Hollandia, királynője végez országa s családja érdekében. Sokszor, mikor egész közelről figyelhettem az asszony- királyt, mikor mélyebbre pillanthattam erélyes, de mindig szeretettül duzzadó agilitása, ural­kodói tevékenysége munkakörébe, elfogott a vágy, hogy megismerhessem egésznapi prog­ramját, nem a külvilág előtt mutatkozó ural­kodót. hanem hermelint palástja alatt a — nőt. az asszonyt, hogy intimitásokat tudhassak meg az asszonykirály életéből. Mert, a világsajtó Vilma királynővel, bizo­nyára egyszerűsége, a zajtól, feltűnéstől való húzódása miatt, ugyancsak keveset foglalko­zik. Az európai uralkodók életét, szokásait, napi programjait az ólombetűk hasábjain már sokszor kiteregették, államfők, kormányelnökök minden lépését ismerjük, egész kötetekre való adatok fekszenek előttünk az exotikus uralko­dókról is. császárok, szultánok, maharadzsák, fejedelmek, régensek, alkirályok ... mind-mind sűrűn szerepelnek a napilapok rovataiban, csak Vilmáról, az asszonykirályról lehet ritkán ol­vasni. Idegenek, akik csak futólag ismerték meg Hollandia mai állami szervezetét, akiknek a kétkamarás holland parlament üléseiről szóló híradásokban feltűnt a kommunista szónokok aggressziv fellépése, vagy akik a holland fővá­ros élén a hét városi tanácsnok között, hét szo­cialistát, találnak, elhamarkodottan szokták megállapítani, hogy Hollandiában az uralkodó- nö ma már csak bábu a mindenkori kormány kezében s pusztán a nő. az asszony iránti tisz­telet tartja ma ig még Vilma királynő uralkodói pozícióját. Mekkora tévedés. Nassaui Vilma ha­talmas szerepet tölt be a holland politikában. Sőt elsősorban ő őrködik a.zon, nehogy nagy­kultúráin országa a szocialisták karmai közé kerüljön. Tőle északon Dánia, keleten Német­ország, délen Belgium, mind-mind kísérleteztek szocialista kormányokkal, míg szomszédai közé ókelve Hollandia — s a hollandok között első­sorban az asszonykirály — mindeddig megaka­dályozta a szocialisták kormányuraknát. IS Vil­ma királynő jó politikue, ismeri a politika min­den fázisát, foglalkozik minden kérdésével. És ismeri az embereit Szerencsés kézzel tud kor­mányozni, hisz eddig sikerült olyan férfiakat választania a hágai kormány élére, akik előre­látó politikát folytattak. Hollandia például — mikor még senki sem gondolt reá — megölte a bürokratizmust, leracionalizálta nemcsak ál­lami, de társadalmi szervezeteit is, eleve útját vágta a protekciohifcmue kifejlődésének, léégy- szerüsitett.e nemcsak a nap ikeresetükből élő, de a vagyonos holland polgárod igényeit, is, felülről lefelé indította meg a spórolás folyamatát, meg­tanította az embereket, kalkulálni, arányba hoz­ta, a dolgőzók kiadásait bevételeikkel s nagy­szerű export,organizációi révén megalapozta az állam gazdaságát, megerősített, fölhizlalta, a holland nép tőkeerejét. Az amslerdami „Harun at Rasid“ Dehogy is bábu az asszonyt irály Hollandia mai állami gépezetében! Minden jelentősebb ügyben ő dönt, bár az előkészítés és a javas­lat terén a minisztériumoknak, a parlamentnek nagy a hatásköre. Vilma, királynő mindenről informálva van. Információit a legegyszerűbb utón szerzi: nagyon sokszor személyesen jár információi után. Reggel 8 órától délután öt óráig álfa,űrügyekkel foglalkozik. Megbeszélé­sek, kihallgatások, tanácskozások egymást érik nála. Hágai palotája dolgozószobájában, nyá­ron a hágai kastély parkjának árnyas fái alatt hallgatja a referádákat, tárgyal és intézkedik. É r ezekben a tárgyalásokban egyik fél nem az —- asszony, a nő, hanem az —- uralkodó. Mert bármennyire is szerény, egyszerű, dolgos, bár­mennyire megértő is a szive, azért tökéletes holland jellem abban a tekintetben is, hogy megjelenésében hideg, nehezen felmelegedő, sze­mélye tekintélyére féltékeny, mindig óvatos, akivel szemben a legmagasabb pozíciókat be­töltő férfiak sem viselkedhetnek lezseren, aki minden hollanddal szemben minden, pillanatban — királynő tud maradni. És uralkodói gondjai, elfoglaltsága mellett igyekszik Olyan életet élni, mint, amilyen élétet, a gerinces hollandok követnek. Vilma királynő nem dolgozik egy évben csak — 11 hónapot. A tizenkettedik hónap szabadság, vakáció a szá­mára.. Ezt a vakációt ma minden holland tiszt­viselő mégköveteli magának. mint, a tehető­sebb hollandok nagy része, az asszonykirály is vakációja alatt, — utazik, Világot, jár. a tertné­Ax amerikai gangstervilág és a bűnöző társa­dalom számtalan visszásságának minden képzeletet, meghaladó módon való elszaporodása az igazság- szolgáltatás eszközeinek elfajulására vezetett az Egyesült Állam okiban. Az Amerikai rendőre ég gyak­ran vetemedett a legújabb időkben olyan meg­torló intézkedések foganatosítására, amelyek példa nélkül állanak a modern kor rendőri krónikájában és sajnálatos tény, hogy ezek az intézkedések csak annál féktelenebb szenvedélyek kirobbanására adnak lépten-nyo- mon alkalmat. Az amerikai rendőrség vallató eljárásáról, továb­bá azokról a rettenetes fegyelmi intézkedésekről, amelyeket a bűnösökkel szemben alkalmaznak, most megrázó részleteket említ meg Eidwm Gough tudós, aki hosszú esztendők óta beható tanulmány tárgyává tette a különböző államok rendőri el­járásait és az igazságszolgáltatás országok szerint, változó eszközeit. Megállapításaiban elsősorban azt hangsúlyozza. Ed-win Gough, hogy az a tény, amely szerint Nevryork állam egyik nagytekintélyű bírája nem volt hajfandó elfo­gadni bűnügyi esetekben a detektívek jelenté­seit és azok ellen megbízhatóság szempontjából emelt kifogást, mit sem változtat a felháborító és vérszomjas kegyetlenségen, amellyel az ame­rikai detektívek a vallomásokat a bűnösöktől valósággal kierőszakolják­— A nowyorki rend őrs éggel való első találko­zásom örök időre felejthetetlen marad számomra — írja feljegyzéseiben Edwin Gough. — Kínos anyagi helyzetben voltam akkoriban. A legnagyobb áldo­zatok és nehézségek árán sikerült kiegyenlítenem tartozásomat a Bowery negyed egy szegényes kis penziójában és a jól végzett kötelesség megnyug­tató érzésével tértem pihenni, amikor hajnaítájban hirtelenül durván felráztak álmomból. HáTom jól öltözött, de sötét külsejű egyén állt az ágyam mellett. Nagyon megijedtem e riadtan érdeklődtem, hogy mit ki vámnak tőlem. — Gyerünk — mordult rám az egyik. — Egy- kettő! Viszünk a rendőrségre! — De hát ináért? — tiltakoztam kétségbeeset­ten. — Hiszen semmi rosszat nem tettem! — Ezt, már .ismerjük, — röhögött gúnyosan a de­tektívek egyike és ököllel teljes erővel arcomba .sújtott. — Siessünk, nem érünk rá várni! Fél óra múlva egyetlen óriási, vakító ivlámpá- val megvilágított rideg szobában állottam szem­közt, vagy fóltucat détektivvei. Úgy állítottak, hogy a lámpa fénye pontosan a szemembe világit,ott és miközben a legkülönbözőbb kereszt,kérdésekkel faggattak, én magam vállalóimat csak bizonyta­lan körvonalakban láthattam. Amikor azután nem adtam meg elég gyorsan a feleleteket, minden ok nélkül leütöttek, úgy, hogy ájultaji terültem cl a földön. szelnek él. De a napi munkabeosztása is olyan, hogy ideje marad családi kötelékeinek folyto­nos ápolására, társaságra, szórakozásra, spor­tolásra. Minden nap együtt étkezik négytagú családjával és az este lel hatkor szervírozott ebéd után, a társalgójában, sziute nap-nap után, teára vendéget lát,, akikkel kézimunka mellett, vagy jókedélyii beszélgetésiben tölt el egy—más­fél órát. Vilma királynő másik szórakozása a — festegetés. Műtermében nagy előszeretettel fest tájképet, csendéletet. Épp ezidén mutatta be nagy sikerrel harminc éven át fokozott tu­dással megfestett képeinek gazdag kollekcióját. Napi séták, kertészkedés, lovaglás, kocsikázás, hegymászás, vakációja alatt többórás turista­kirándulások, télen korcsolyázás, ebben merül ki az asszonykirály eportszeretete. Ma is fris­sért üli meg a lovat, eső köpenyébe burkolózva hatalmas sétákat tesz. akár zuhogó esőben. Kél súlyos gond: a munkanélküliség és Julianna férjhezadása Vilma királynő életében nagy szerepe van a vallásosságnak. A külszín ma már a hollandok •közismert vallásossága ellen szól. A. holland katolikusáig nagyszerű szervezettsége az utóbbi két-hérom óv alatt sokat engedett ere­jéből, viszont a több ágra szakadt holland re­formátusok sem bÍrtak úgy megerősödni, 'mint, ahogy az még Öt évvel ezelőtt remélhető volt. Az utolsó évek közgazdasági viharai so­rán Hollandiában is megnőtt a kommunista tanokat követők tábora s a 720.000 lakossal bíró Amsterdamban ma -- a hivatalos adatok szerint. — kétszázezernél is több a vallásta­lanok szárny. S a „szabad keréskedelem“, a „szabad vallás11 hazájában egymásután tűn­nek fel az uij hittérítők, uj valláéfelétezzétek, úgy hógv a legutolsó üépösszéiráskor, 1 bili­ben, huszonnégy-féle vallás szerepelt az esz­esei rói veken. A gerinces, a tradicionális hol­landus, a régi holland nemesség azonban ma Anniikor nagy-nehezem magamhoz tértéül, tovább tartott a faggatás. Amennyire azt a keresztkérdé- sekiböl meg tudtom állapítani, — mórt mindeddig senki nem (közölte velem, tulajdonképpen mivel vádolnak, — art a vádat emelték ellenem, hogy négyezer dollárt loptam a lakásom szomszédságá­ban. levő áruház pénztárából. A felháborító gyanú­sítás ellen természetesen elkeseredetten tiltakoz­tam, hiszen nemcsak, hogy nem követtem el a tet­tet, de arról még csók az újságokban sem olvas- tam. Tiltakozásomat a detektívek gunytkacajjal fogadták. Az egyik rendőrségi lmok jegyzőkönyvet vett fel, amelyet mindenáron alá akartak velem íratni. Amikor ezt kereken megtagadtam, rettene­tesen elvertek. A kihallgatás teljes tizenkét, óráig tartott, amely idő alatt egyetlen falat kenyeret nem ettem s egy korty vizet sem ittam. Miután nem volt pénzem, hogy ügyvédet fo­gadjak, nem is gondolhattam arra, hogy szabad­lábra helyező végzést sikerüljön Szereznem, ámint azt Amerikában a hírhedt gonosztevők általában teszik. így hát, kínzóim fél ájul tan beáuszkoltak egy szűk és keskeny cellába., ahol szörnyű gyötrelmek kö­zött töltöttem az éjszakát, majd reggel a sajnál­kozás vagy magyarázkodás egyetlen szava nélkül újra elbocsátottak. Első utam az angol főkonzulátusra vezetett, ahol magától értetődően azonnal panaszt tettem az engem ért sérelmek és a vérlázitó bánásmód miatt. Legnagyobb megdöbbenésemre a brit fő­kon zmlátusou azt a fölvilágosít ást kaptam, hogy az angol képviselet az ilyen és .hasonló ügyekben semmit öem tehet, bár azok jóformán naponta ismétlődnek. Néhány héttel később szereztem róla tudomást, hogy az áruházban történt lopás miatt, a rendőr­ség egy egész rablóbandát fülelt le. Ennek elle­nére meg vagyok róla győződve, hogy ha akkor történetesen aláírtam volna a kihallgatásom alkal­mával felvett jegyzőkönyveit, amely állítólagos „vallomásomat" tartalmazta, engem is hónapokig tartottak volná fogságban, anélkül, hogy a legcse­kélyebb bizonyitékókkal rendelkeztek volna el­lenem. Többi óerős vizkura bilincsek között Amerikában divat, holmi szerencsétlen flótást lefogni az igazi tettes helyett, ha azt felkutatni nem sikerül, vagy ha az túlságosan nagy befo­lyással rendelkezik. Megtörtént hem egyszer, hogy ártatlan embert, ültettek a villamosszékbe, csak azért, mórt a, rendőrség nem mert. eljárást inditapl az igazi gyilkos ellen. A rendőrség mllatósi módijainak lóiaiiaitiatlati kegyetlenségéről egyébként, nemcsak Nc'wyorkhan, hanem a georgiai Atlantában is sikerült meg­döbbentő részletekről tudomást szereznem, ami­kor városról-városra járva gyűjtöttem össze adatai­is még .mélyen vallásos érzelmű. Mély vallá­sosság jellemzi az asszonykirályt is. A vasár­nap ünnep az 5 szemében s ezért vasárnapo­kon lehetőleg még a nyilvános szereplést is kerüli­De az asszonykirályt, a mai időik leghíre­sebb asszonyát — minden gazdagsága mellett — súlyos gondok is gyötrik. Az exportra épí­tett Hollandia ma válságos napokat él ál s a holland földön, mely ma a világ legsűrűb­ben lakott területe, rengeteg problémát ad a munkanélküliség kérdése. Felhőik tömörül­nek a pompásan megszervezett holland gyar­matok felett és a maga családja sorsáért is annyira aggódó asszonyk irálynak súlyos gon­dot okoz egyetlen gyermeke, az immár 24 éves Julianna trónörökösnő férjhezmenetele is. Hisz nem maradhat leány. Az Orauje-Nas- saui uralkodóba/, és Hollandia érdekei is azt kívánják, hogy Julianna királyleányból — asszony legyen. Nagy probléma ez a házas­ság! Akárki nem lehet a leendő holland ki­rálynő férje. A házassághoz a holland páriá­mén t ellenjegyzése szükséges. Másrészt a kombinációba vehető férjjelöltek idegenkedve gondolhatnak arra, hogy reájuk majd — az asszony mellett — alárendelt, férfiemberre ugyancsak nehezen elviselhető szerep vár. A holland királynő férjéből sohasem lehet — holland király. Múlnak a napok, pereg az idő. Nassaui Vil­ma negyvenkét, éve uralkodik. Negyvenkét év a rni korunkban egy állam élén bizony íespeklóbilis .munkateljesit-méuy. Megremeg­tette a földet a világháború, trónok dőltek össze, forradalmak váltogatják egymást, vi- lágkrizis marcangolja a népekéi, ezer gond és ezér próbléma szorítja ö&s&é az emberek tor­kát, de Nassaui Vilma azért, nem adta fel a harcot. Évről-évre uj erővé], újult frisse rég­gel, népe és a világ iránt mind több és több szeretettél örökíti meg nevét az asszonyki­mat az amerikai rendőrség attróéitásáíról — írja tovább Edvrtti Góugh. — Egy alkalommal tanúja voltam, amikor erős 1 testalkatú férfit vonszolt bé három rendőr a fog­dába. A delikvenst kihallgatás nélkül falhoz állították, mindkét kezét egy vasgyürühöz kötözték és lábait is megbilincselték, úgy, hogy gyertyaegye- nosen állott, valósággal kifeszitve a falon. Most több rendőrtiszt, köztük egy parancsnoki jelvényekkel ellátott egyenruhája, magasrangu tisztviselő lépett a helyiségbe, két férfi kíséreté­ben ,akik súlyos vizfeoskendőt cipeltek be. A pa­rancsnok most egyetlen rántással letépte a de­likvens ingét. —- Nézze most „vizikiurát" kap ez a szerencsétlen — suttogta mellettem valaki. Sejtelmem sem volt, arról, ami bekövetkezett. A rendőrtisztek most borzalmas erejű vizsugara- kat bocsátottak szerencsétlen áldozatuk gyom­rára és csodával volt határos, hogy az irtózatos ere­jű, karvastagságu víztömeg nem szakította ke­resztül a szerencsétlen ember hasfalát. Behunytam a szememet, hogy ne lássam a vadállatig* kínzás­nak ezt a borzalmas módját, amelynek során a meggyötört ember teljes öt percig függött mozdulatlanul, kínoktól kidagadó szemmel, egyetlen hang nélkül a gyilkos erejű vizsugár rettenetes ütése alatt, amely több lóerő nyo­másával préselte ki a tüdejéből a levegőt Senki a legcsekélyebb szánalmat, nem érezte az ál­dozattal szemben, sőt mintha a rendőrtisztek vo­násain ördögi vigyor tűnt volna fel. Végre nyilván maga a parancsnok is megelégelte förtelmes színjátékot s a fecskendőt elállitottát. — Nos most máj remélem, hajlandó leszel val­lani — röffent rá a parancsnok az áldozatra. A meggyötört ember szemében szenvedélyes láng gyűlt ki. Kéteégbee®etton rángatózott, mintha min­den áron szabadulni akarna bilincseiből, majd két­ségbeesett elkeseredésében arcú lköp te a kínzóját. Leírhatatlan sziükozódás volt erre a válasz. A pa­rancsnok átkozódva sújtott le öklével a megkö­tözött ember fejére, úgy, hogy az ájulton roskadt össze és ma.radt függve bilincsei között. Az embertelen jelenet hatása alatt gyűlölködő mormolás hangzott a szemtanuk sorából, erre azonban a rendőrök és fegyörök gumibotokikal es­tek nekünk, és úgyszólván percek alatt kiürí­tették a helyiséget,. Később megtudtam, hógy a, méggyötört áldozat, ellen semmiféle bizonyítékot neín tudtak felmutatni s végül szabadon bocsátot­ták, miután még néhányszor alaposan megkioozták öt, a „vizkjurával11. — Egy szerencsétlen barátom, Joe Brigg, akit egy kihallgatás alkalmával oly irtózatosan meg­gyötörtek, hogy súlyos belső sérüléseiket szenve­dett, hogy soha sem gyógyult, ki teljesem, évekig kínlódott és végül bele is halt, az elszenvedett sérülésekbe. —- Meggyőződésem, hogy az eljárás, amoUyeV az amerikai hatóságok elrettentő példát, kívánnak statuálni, nagyban hozzájárul az erkölcsök szín vonalának teljes lecíökkenéséhez és az általános eldurvuláshoz és abii nősetek katasztrófái is arányú szaporodásához. — Ezzel fejezi be Edavin Gough megdöbbentő feljegyzéseit., amelyek avT amerikai igazságszolgáltat ás hajmeresztő borzalmaira hívják föl a müveit világ figyelmét. rály a híres asszonyok aranykönyvében. Kelemén Ernő. * 1 Szörnyű kinzóeszközökethasznál a nyomozás Amerikában Fantasztikus részletek az Uj Világ igazságszolgáltatásának borzalmairól ~~ Egy kutató élményei és lejegyzései

Next

/
Thumbnails
Contents