Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-28 / 49. (3159.) szám
1933 február 28, kedd. Ellenzéki pártjaink impozáns Magyarok, szlovákok, németek — katolikusok, protestánsok és zsidók egységes frontja iskoláink védelmében Esterházy, Törköly, Kereszfury, Köles, Hokky és Pobránszky nagy* sikerű beszédekben utasították ei a Dérer*féie iskolareformok tervét Kassa, február 27. (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Az az általános megütközés, amely Szlovenszkó- és Ruszinszkó-szerte fogadta Dérer iskoJllareformterveit, impozáns módon nyert kifejezést szövetkezett ellenzéki pártjaink; az országos keresztény szocialista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt vasárnapi kassai nagygyűlésén. A Sehálkiiáz-száUö hatalmas nagyienne rég látott ily nagy és lelkes közönséget, amelynek soraiban egyaránt képviselve volt úgy a ka- tolikusok, mint a protestánsok, mini pedig a zsidók, továbbá agy a magyarok, mint a Szlovákok, mint pedig a németek, Kassa és Keíeiszl!ovenszkó őslakosságának egységes védelmi frontja vonult fel erre a kassai tiltakozásra s az ezerkétszáz főből álló hatalmas tömeg nemcsak ezt az ezerkétszáz embert jelentette, hanem első nagyszabású dokumentuma volt annak az országos és egységes önvédelmi frontnak, amelly egyesíteni fogja magában az őslakosság nagy többségét s amellyel komolyan számolni kénytelen a hitvallusos iskoláit minden ellensége, elsősorban a pokrokár szellemű iskolapolitika hatalmon lévő tényezői. Szlovenszkó é« Ru- szinsakő egységes, közös önvédelmi harcának keretei immár kiépültek « a* egység teljességéhez már csak a keresztény világnézeti alapon éllé szlovák pártok csatlakozása hiányzik. Ez sem maradhat el, amint ezt a szlovák autonómista tábornak nem egy illetékes megnyilatkozása már be |s jelentette. „ A pártok, a nemetek és a hifefetetkezieíek tökéletes egysége jegyében megtartott nagygyűlés elnökségi emelvényén a következők foglaltak helyet: Esterházy János, az országos keresztény szocialista párt országos elnöke Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt kassai 'kerületének elnöke, Münster Tivadar, a magyar nem- nemzeti párt kassai kerületének elnöke, Dobránszky János rómajiikateliikus esperes, nemzetgyűlési képviselő, Keresztury Jóssal ref. esperes, szenátor, Fedo-r Mikké és Hokky Károly nemzetgyűlési képviselők, Kolos Ákos dr. ügyvéd, a kassai neológ zsidó iskolaszék elnöke e a magyar nemzeti párt kerületi alelnöke, Wirth Gyula, az országos kereszté n y szoc i a 11 s ta párt kassai kerületi igazgatója, Várnay Ernő, a magyar nemzeti párt kassai kerületi igazgatója, végül a Prágai Magyar Hírlap kép viselő .éhen Forgách Géza felelős szerkesztő és Kel-emberi Sándor kassai szerkesztő, a Kassai Újság részéről Váczy László dr. e a MorgenZeitung részéről Lausebmann Ottó szerkesztő. A pártelnököket és tör vén yliozák a t megjelenésükkor lelkes óváriéval fogadta a közönség. Megújuló zajos taps fogadta a gyülést- ineguyitó Esterházy Jánosi, aki magyar és szlovák nyelven nyitotta meg a nagygyűlést. Majd bejelentette, hogy SzüÜő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, szövetkezett ’ pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke a tiltakozó nagygyűlés elnöksége címére Brüsz- szelböl a következő táviratot küldötte: „Nemzeti létünk fenntartó oszlopa a hit és a nemzeti érzés. Ezt a két oszlopot akarnák megingatni, hogy elvesszen a nemzeti öntudat. Ez ellen tiltakozik Kel&tezloven- sző öntudatos Őslakossága. Lélekben önök kost vagyok, a parlamentben az ügyért minden erőmből küzdeni fogok. Kívánom törekvéseikre isten áldását/* Egyúttal bejelentette Esterházy, hogy az országos keresztényszocialista párt udvardi helyi szervezete egyhangú határozata alapján csatlakozását jelentette ibe a kassai nagygyűlés állásfoglalásához, m isi terű kívánja. Pedig ez a törvény, amelyet — mellesleg megjegyezve — a csehszlovák köztársaság is átvett és alkalmaz, csak egészen kivételesen, államellene8 működés vagy a tanító minimális fizetésének nem folyósítása esetén engedte meg a felekezeti iskola beszüntetését és egyetlenegy magyar kultuszminiszter sem mert Akiknek a sz'vmuködése rendetlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József8* keserüvzeh Szivszakorvosok megállapították, hogy a Ferenc József víz súlyos bilíentyühibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat 'A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- üzíetekben kapható. volna gondolni arra, hogy a felekezeti iskolák „né lk ü lözbetőségér * i 1“ Ítélkezzék, vagy éppenséggel az állampénztár javára foglalja le az egyházaknak iskolaügyi célokra rendelt pénzét. Dérer Iváné a kétes értékű dicsőség, hogy ilyesmire vállalkozni mert, nem törődve Szlovenszkó és Ru- szinszkó minden nemzetiségű ég minden hithű lakosságának egyértelmű tiltakozásával. A magyarságnak, még pedig a katolikus és a protestáns magyarságnak érd-ekei megkövetelik, hogy a harcot közösen vívjuk meg a szlovák, német és ruszin katolikusokkal -és protestánsokkal. (Taps.) Erre a harcra készséggel felajánljuk minden erőnket. Az országos keresztényszocialista pánt megalakulásának első napja óta az őslakos nemzetiségek és hitfelekezetek összefogását hirdette és azok politikai szintézis-ét iparkodott megvalósítani. A párt önállóságának teljes fenntartása mellett ezután is kész nemcsak a testvér magyar nemzeti és szepesi német párttal kötött szövetséget fenntartani, de kész szövetségre lépni minden más szlovenszkói cs ruszinszkdi párttal is, ha az itteni őslakosság közös erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédelmezésérő] van szó. Nem rajta múlt és nem rajta múlik, hogy a kis politikai csoportokra széttöredezett őslakosság eddig nem tudott az ellenfélnek is imponáló zárt frontban felsorakozni. Meg vagyok győződve, hogy Szlovenszkó és Ruszin- szkó népe meg fogja akadályozni a Dérer-féle terveket. Vajha ebből az ösztönös lelki együttérzés- bői tervszerű politikai együttműködés alakulhatna ki! Mi sohasem voltunk és sohasem leszünk az akadályai! Esterházy János msgnyitóbeszéde Esterházy ezután általános figyelem közepette és a lelkes helyeslés gyakori megnyi- lataozása mellett mondotta el nagyszabású beszédét —- Dérer Iván tervezetével azt a látszatot szeretné kelteni, mintha ő a létesítendő, országos iskolatanácsok nemzeti tagozató révén iskolaügyi önkormányzatot akarna adni a nemzet-; kisebbségeknek — mondotta egyebek közt. A szakszerű kritika azonban már kimutatta, hogy a tervezet érteOmében a Ruszinszkóbau megtelepedett csehek részére az ungvári iskolaügyi tanácsban külön c&eh osztályt fognak letölteni, ellenben legalább is kétséges az, hogy a milliós őslakos magyarságnak lesz-e Pozsonyban és Ungvári külön osztálya, vagy pedig a kormány nevezi-e ki a renegáiok sorából a képviselőjét. Az úgynevezett „kisebbségi44 * * *, azaz a magyar területen létesített cseh és szlovák iskolák nem tartoznak az iskotaügyi tanács rendelkezése alá, mert Prágában semmi áron sem akarják megengedni azt, hogy az önkormányzati elemek betekintést nyerjenek ezeknek a szlávo^itó iskoláknak ügyeibe. — Egy javaslatot, amely a nemzeti egyenjogúság elvét annyira magéért!, mi semmi körülmények között el nem fogadhatunk, még pedig akkor sem, ha annak egyes rész- lefcin tézkedései netalán némi haladást jelentenének a mai állapottal szemben, amely a demokrácia nagyobb dicsőségére az iskola- ügyi önkormányzatnak a magyar érától örökölt intézményeit szinte teljesen megszüntette. Nem engedhetjük meg, hogy a kormán}'' urbi et orbi hirdesse: ime a magyarság kulturális autonómiának, nemzeti iskola- ügyi önkormányzatnak ismeri el azt, amit neki most adni készülünk. Mi nem járulhatunk hozzá, hogy újból port hintsenek a világ szemébe. Nem nyugodhatunk bele, hogy Prágában döntsenek arról, vájjon egy-egy felekezeti iskolánk, amelyet őseink áldozatkészsége emelt, vagy amelyet a hívek ősz- szegyüjiött filléreiből mi ép Ítéltünk, nélkülözhető-e vagy sem- Nem tűrhetjük, hogy a „nélkülözhetetleneknek48 elismert iskolák eddigi fenntartói azokat az összegeket, amelyeket eddig a tanítók fizetésére vagy az iskola fenntartására fordítottak, ezentúl az állampénztárba legyenek kötelesek befizetni. És nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy felekezeten kívüli iskolákat könnyebb feltételek mellett lehessen létesíteni és fenntartani, mint más, nevezetesen felekezeti iskolákat, mivel ez a rendszer kiváltságokat nyújtana a hitetlenségnek a valláserkölcsi nevelés fölött. („Nem engedjük.44) A jcseíi- liizmus, amely a történelmi országok iskola- ügyét elválasztotta az egyházfelekezetektői, minálunk ismeretlen, mint ahogy ismeretlen az a vallásellenes szellem is, amely a történelmi országok népének és a cseh nemzetnek egy jelentős részét rabjául ejtette. Szlovenszkón és Ruszinszkóban a szlovák, a magyar, a ruszin és a német, a latin és görög szertartásu katolikus, a református, a® evangélikus és a zsidó egyaránt ragaszkodik őseitől örökölt hitéhez, gyermekeinek valláserkölcsi neveléséhez, hitvallásos iskoláihoz, és áld ezekhez hozzányúl, az csak annak a szakadéknak a kimélyité- séhez járul hozzá, amely a morván túli és morván inneni lakosság lelkisége között tátong. A közéi múl tban temették el Budapesten Appouyi Albert grófot, a magyar nemzet bölcs pátriárkáját. Visszaemlékezve hosszai és tartalmas életére, eszünkbe jutnak azok a támadások, amelyeket ellene a „lex Appo- nyi“, az 1907:XXVII. t.-c. megalkotása miatt éppen Dérer miniszter ur és elvbarátainak köre intézett, felsorakoztatva ellene Tolsztojt, Björnsont, Scotus Viatort és Steedet s>tb. Arzzal vádolták meg a világ előtt, hogy a felekezeti iskolákat és ezzel együtt a szlovák intézeteket is államosítani és megyeinTörköly József az evangélikussig csatlakozásáról Az Esterházy János beszédét fogadé viharos taps és lelkes helyeslés zajának előliével Törköly József dr„ nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke emelkedett szólásra. — Dérer terve merénylet a kultúra ellen — mondotta —, amikor fölösleges iskolákról beszél. Aki járja Szlovenszkó és Ruszinsakő vidékeit, az jól tudja, hogy mily nagyarányú még mindig a müveleílenség és mily sok még mindig az analfabéták szájma. Amikor ilyen a helyzet, fölösleges iskolákról nem lehet beszélni, sőt iskolát iskola mellett kell építeni, de csakis olyat, amely az igazi műveltséget terjeszti és a ixitvallásos s a nemzeti nevelés szolgálatában áll. A javaslat hozzá akar nyúlni az egyházaknak tanügyi célokra szánt vagyonához, de ugynakkor meg is akarja szüntetni az egyházaknak minden befolyását és ellenőrzési jogát eddigi iskolái fölött. Mindez azt bizonyltja, hogy itt az egyházak ellen tervszerű és erős támadás készül. Megelégedéssel állapítja meg a szónok, hogy ezen az önvédelmi fronton az egyházak úgyszólván már valamennyien együtt vannak. Elsőnek a katolikusok mozdultak meg. És ez természetes is, hiszen maga XL Pius pápa mondotta ki, hogy a katolikusok, amikor a hit vallásos iskolát követelik, nem pártpolitikát csinálnak, hanem vallási kötelességüknek tesznek eleget. A hitvallásos iskolák védelmében a katolikusokkal találkoztak már a reformátusok és a zsidók is- A református egyház két szlovenszkói kerülete már hivatalosan is kimondotta, hogy egyházi iskoláit minden erővel védelmezni fogja. A zsidóság körében is kifejezésre jutott már ez a gerinces álláspont. Csak az ágostai evangélikusok részéről hiányzik még az ilyen megnyilatkozás. Azonban ennek is el kell követikeznie. Én mint ág. evangélikus — mondotta emelt hangon Törköly József dr. — követelem, hogy egyházam is résztvegyen ebben az egységes önvédelmi harcban. (Lelkes taps) Ezt előírja a szlovenszkói ág. ©v. egyház alkotmánya is, amelyik nem engedi meg a felekezeti iskolák ál annuitását. Úgy a magyar evangélikus szövetség, mint a német evangélikusok részéről már nyomatékos kifejezést nyert a tiltakozás a Dérer-féle törekvésekkel szemben. Nem hiszem, hogy a szlovák evangélikusok kivonnák magukat ebből a közös önvédelmi frontból. Már az a tény, hogy a nagy nemzetközi tekintéllyel bíró római szentszék támogatja a hitvallásos nevelés védelméért foly#j küzdelmünket, voltakép eldöntötte Dérer javaslatainak sorsát. De ha Dérer még magával szemben fogja látni a protestáns és zsidó egyhá zak közvéleményét is s ha megmozdulnak a nagy protestáns világszervezetek is, akkor Dérer számára nern marad más hátra, mint javaslataival együtt futva menekülni a fórumról* 'Törköly József dr. gyakori lelkes helyesléssel kísért beszéde végén Dérer érveivel foglalkozik s azokat frappánsan sorra megcá* tolja. A reformátusok állásfoglalása Ezután Keresztury József református esperes országos keresztényszocialiista párti szenátor szólalt íei a református egyház nevében. Nagyhatású beszédében többek között a következőket moncVta; — Nekünk, ideszakadt őslakosoknak: magyaroknak, szlovákoknak, németeknek, ruszi* noknak életkérdésünk, hogy a vallás-erkölcsös társadalmi berendezkedést megtartsuk és ne engedjük egyetlen kövecskéjét sem kiemelni annak a fundamentumából Rengeteg értékünket nyelte már el eddig a sovén centralizmus motochja. A harcot államink kell rendületlenül, hogy birtokában maradjunk két hatalmas fegyverünknek; a hitünknek és a nyelvünknek. Nekünk, reformátusoknak kezdettol fogva édes gyermekünk volt a legalsóbb és legfelsőbb tagozatú iskola egyaránt. Nagy áldozatok árán lót esi tét tűk iskoláinkat, még nagyobb áldozatokba került azoknak a fenntartása. Vílá- goseszü, müveit embereket, tudósokat neveltünk a kulturvilágnak, akikre idegen nemzetek is felfigyeltek. De ezt mind vallás-erkölcsi alapon végezte a protestantizmus. Ezek ellen a hit vallásos iskolák ellen intéz most erős támadást Dérer miniszter iskolajavaslata. Szlovenszkó népe: magyarok, szlovákok, németek, ruszinok, akik ennek a földnek ősi lakói, Isten kegyelméből örök birtokosai vagytok, ébredjetek fel! (Taps.) Lássátok meg, hogy nyelvetek, hitetek s ezzel együtt ősi birtok- jogotok függ e javaslattól. Ha még most sem látjátok be, hogy ütött a 12- dik óra s nem nyujttok egymásnak béke jobbot a közös veszély legyőzésére, akkor mindent elvesztettünk. Demokratikus -államban ami a miénk, azt nem vehetik el tőlünk. Iskoláinkat magunk építettük, fundusainikat magunk vettük. földjeinket magunk szereztük, Dérer egy fillért sem adott hozzá, most mégis szemet vetett iskoláinkra, kultúrintézményeinkre, Isten és emberek előtt a mi birtokunkra. Ha harcot akar Dérer miniszter ur, mi állják azt utolsó leheletünkig. A magyar zsidóság csatlakozása Keresztury szenátor nagyhatású beszéde Után Kolos Ákos dr. ügyvéd, a magyar nemzeti párt kerületi alelnöke és a kassai izraelita anyaint- község iskolaszéki elnöke állott szólásra és rendkívüli nagyhatású beszédben fektette le a zsidóság álláspontját Dérer iskola javaslatával széniben. A nagy szónoki művészettel és lelkes 3
