Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-26 / 48. (3158.) szám

1933 február 26. vasárnap. <BRMM-MAgfeARHnaiaP’ j| KöZfiíAZPASÍÁfir . Várady Bélát választotta meg elnökének a Nyugatszlovenszkói Gazdasági Egyesület Lelkes munkakészség jegyében tartotta meg első közgyűlését az uj egyesület Galánta, február 25. {Saját tud ősi tó ok tői.) Csütörtök délelőtt tartotta Gálán tá n első közgyűlését a nemrég Pozsony székhellyel megalakult Nyug a tezlo venszk ó i Gazdasági Egyesület, amelynek működése a somorjai, dunaszerdahelyi, selyei és gálán tai járások­ra terjed ki. A magyar földmüvostársadalom már a kora reggeli órákban csapatostul vo­nult fel a gyűlés színhelyére, a galántai Ka­tolikus Kör helyiségébe, amelyet a közgyű­lés megnyitásakor a tagok zsúfolásig meg­töltöttek. A szlovenszkói mezőgazdasági ta­nács kéipviseletében Hutta Pál vezér titkár jelent meg. Szabó Ferenc (Selye) ideiglenes elnök megnyitó beszédében kitért a mezőgazdaság minden fontos kérdésére s hangoztatta a gazdasági szervezkedés életbevágóan fontos jelentőségét. A gazdasági egyesületbe tömörülő gazdák eddig nem nyertek sehol képviseletet, ahol sorsukról szó esett, reméli, hogy ezután — ha meglesznek a gazdák érdekképviseleti szervezetei — a kormányzat a földművelésügyi tanács utján biztosíttatni fogja a megfelelő érdekvédelmi képviseletet a gazdák számára is. Hutta Pál a földművelésügyi tanács üd­vözletét tolmácsolta, kijelentette, hogy a ta­nács a legnagyobb megértéssel fogadja a gazdák szervezkedését és szívesen fogja ezt a komoly munkára hivatott mozgalmat anya­gilag is támogatni. Majd Kuthy Géza dr., a Hanza szövetkezeti áruközpont elnöke len­dületes szavakban mutatott rá az érdekvé­delmi összefogás szükségességére- Ismertet­te az alapszabályokat, melyeknek pontjai közül különösen a békéltető bíróság intéz­ményét emelte ki. A közgyűlés ezután áttért a tisztikar meg­választására. Szabó Ferenc az elnöki tisztre Várady Béla plébánost javasolja, aki úgy é szervezkedés megindításában, mint a szö­vetkezeti életbéli is" elévülhetetlen érdeme­ket szerzett, ismerője a gazda-bajoknak, mert maga is gazda, és áldozatkészsége, munkabírása, szakértelme és önzetlensége predesztinálja erre a vezető tisztségre. A közgyűlés viharos taps kíséretében lel­kes egyhangúsággal választotta meg Vá­rady Bélát az egyesület elnökének­A divathölgy négy kora Vasárnapi divaVevél Ovidius költeménye jut eszembe mai divat­cikkem témája kapcsán a négy korról, amit a mai divat a nők életében megkülönböztet. A fi­vérem biflázta mormogva téli esténként: Aurea príma sata est aetas... és forditgatta a más­napi ezek uncia rémétől hajtva. Így megmaradt az én emlékezetemben is. Végeredményben min­den nép ég minden vallás hagyományaiban megvan a hit az elveszett paradicsomról, az emberiség hajdani boldog idejéről. A Biblia sze­rint. hirtelen, egyszerre csappant, ki az ember a paradicsomból, mig Ovidius a görög mondák nyo-mán, óvatosabban, kanalankint adja be ne­künk a történelmi időik eljöttének trójai falo­váé. vagy ha tetszik: repülö-adóbizottságos ke­serű valóságát. Ovidius Metamorfózisai szerint a boldog aranykor után először az ezüst jött, majd a réz és csak azután a vas, amiben mi is élünk. Megnyugtató ez a poétikáé felfogás a vi- lágikrizls negyedik és a „világbéke11 nem tudom' hányadik esztendejében. Keservesebb tehát már sokkal sorsunk nem lehet, a vasit őre zakn ál rosszabb immár nincsen. Sőt, René Claire és a technokratáik uj aranyikor közel eljövetelét jó­solják, amikor majd naponta mindössze egy­két órát kell dolgoznunk — vagy még annyit sem. Csak aztán legyen mit ennünk abban az újra megtalált paradicsomban! Messzire jutottam. ügyi átázik félék a mai té­mámtól. Nem lg csoda. Kényes kérdés: hogyan árulja el a mai női divat indiszkréten a divat­hölgy korát vonalvezetése, de főképpen a négy bőrtípus számára kreált önálló, elütő öltözkö­dési módja által. Szolgáljon mentségemre és egyben garanciaképpen arra, hogy „legszen­tebb javunkról — fiatalságunkról41 nem fogok tapintatlanul és perfidül írni, mint az „édes el­lenség". Az a körülmény, hogy jómagam is nő lévén, tudom, hogy mit jelentenek azok az át-1 kozott, könyörtelenül növekvő évszámok. Fe­lelős a tényékért .különben sem én vagyok, ha­nem a mindenható, szeszélyes divat. Mindössze tényeket fogok megállapítani — fellebbezni a Várady Béla köszönettel fogadja a válasz­tást és kijelenti, hogy ennek a feladatnak az elvállalása egy igen komoly elhatározásra is készteti-' ■ • ’ Minden erejével, minden idejével, minden munkájával egyedül és kizárólag a gazda­sági egyesület s vele a gazdaközönség gazdasági boldogulásának ügyeivel kivan a mai naptól kezdve foglalkozni. Legyen már ez az ünnepélyes kijelentése is garancia arra, hogy egész lélekkel, teljes erejével csak a gazdaügynek szenteli életét. Célja az lesz, hogy minden gazdaértéket, minden gazdavagyont s minden gazdamun­kát koncentráljon és a szövetkezés jegyéiben imponáló hatalommá fejlessze. Ezt akarja célozni azzal az akcióval is, hegy gaizdaban- kot hozzon létre. A gazdagépnek ezirányu érdek védelmét célozza a Hanza Hitelszövet­kezet s kéri a tagokat, hogy ezt az intéz­ményt fejlesszék ki csatlakozásukkal. A ga­bona- és állatértékesités terén igyekezete odairányul, hogy a gazda közvetlen kapcso­II. Beregszász, február 25. Ková.cü Béla dr., a rusziuszkói szőílőíermelók szövetségének el­nöke lapunk munkatársának adott nyilatko­zata második részében a vasúti tarifáknak g az állami mértékhite- lesitésnek a bortermelőkhöz való viszo­nyáról a következőket .mondotta: — Fogyasztópiacaiuktól 1000 kilométerre esünk, ami behozhatatll&ii tehertétel. Igaz, hogy az. államvasutak a borra 30 szá­zalékos fuvar kedvezményit' adnak j de csak 400 kilométeren felüli távolságoknál és csak kocsi tét eléknél. A maii pénzkrizisben még a nagykereskedő sem vesz és szállít egyszerre 100 hektót, a termelő pedig kicsiben és tá­volra történő eladásokra s szállításokra nem is gondolhat. Mindezeknél fogva verseny- képtelenekké válunk Szloveaszkón vagy Morvában, tehát a nagy fogyasztópiacokhoz közelebb eső helyeken termelt borral szem­—----- divathoz tessék. Mert a mai divat tényleg számol a ruhát hordó hölgy korával, bizonyos főikig őszintén megmondja azt. Nem volt ez mindég igy, még nemrégiben sem. Négy-öt évvel ezelőtt a fiús vonal és a térdenfelüli szoknya uralmi idején a divat, mint olyan, egyáltalán nem volt tekin­tettel a nő korára. Volt egy stilusképzelése és ez minden korú nőre egyformán kötelező volt. Egész egyszerűen kimondta: csak az a nő idős, aki annak tartja magát, aki aszerint öltözködik. És tényleg: éveken át mondén nagymamák fut­kostak körülöttünk térdigérő, vagy cipfes szok­nyákban. De a biológiai hazugság, hazugság marad, még ha a mindenható divat is mondja ki, sőt több — Ízléstelenség. Ezért meg kellett buknia, el kellett tűnnie ép úgy, mint a másik biológiai hazugságnak, a nőkre kényezeritett fiús vonalnak. A mai nő újra úgy öltözködik, hogy semmit sem tagad le női mivoltából, ellen­kezőleg, kihangsúlyozza azt és a ruhája azt is beismeri, hogy viselője elmúlt már tizennyolc éves. Ki öttel, ki tízzel,'ki hússzal. Többre nemigen terjed a nők korának a divat szem­pontjából vett számsora. Ne hogy azt higyjük azonban, hogy a diva­tos mai ruha anyakönyvi kivonat lenne Iámé­ban vagy bársonyban elbeszélve. Erről szó sin­csen. Mindössze az egyes kortipusoknak teremt ruhatipusokat, őszintén megmondja, bakiiéról vagy átmeneti korban levő hölgyről van-e szó. Illetve ennél még valamivel pontosabb: meg­különböztetünk ruhákat bakfisok, fiatal höl­gyek, hölgyek és idősebb hölgyek számára. Innen az óvidiusi hasonlat: arany, ezüst... to­vább nem folytatom. Hogy jobban lehessen a dologról vitatkozni, beírok néhány házszámot évszám gyanánt. Tehát: bakfisok egészen tizen­hét-tizennyolcig. Hogy a bakfie-kor mikor kez­dődik, nehéz megmondani. De rendszerint min­dig előbb, mint ahogyan azt a mamák észreve­szik vagy elismerni hajlandók. A fiatal hölgy —- ez már nehezebb. Mondjuk huszonötig, hogy én is még bele essek. Azontúl jön a tulajdon­képpeni divathölgy, az a kor. amikor a ruhá­nak a legnagyobb a szerepe. Tart egészen az átmeneti korig. Ez a legkényesebb, határ: sen­ki se akar egykönnyen „idősebb hölgy" lenni., latot találjon a nagyfogyasztó piacokkal s ezzel a gazda termékeiért fáradsága gyü­mölcsét a közvetítés kizárásával biztosítsa. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után a közgyűlés az igazgatóválasztmányba a következőket választotta be egyhangúlag: Alelnök Szabó Ferenc, ig. választm. tagok: Huszár István, Katona Alajos, Gyurcsy Im­re, Kajos Sándor, Nass Rezső, Molnár Rezső, Miklós Árpád, Botka Lajos, Szüllő Ferenc, Csucsora Márton. A felügyelő bizottság tag­jai: Bús Lajos, Lelovics Ciprián, Anda Ist­ván, Isaák József, Lencsés Gyula, Turóozy Vilmos, Tóth Alajos, Planko Ferenc, Pápay János, Tóth Erazmus, Hlavaty Sándor. A választások megejtése után Tóth Alajos hosszuujfahusi plébános különösen az állat- tenyésztés terén általa kezdeményezett fel­adatokra és eredményekre hívta fél a gazda- közönség figyelmét. Majd Mihail k János, az egyesület agilis intézője tett jelentést az ed­digi szervező munkáról. Galambos Béla hidaskürti plébános a nagy müveit népek példáira utalva buzdí­totta a megjelenteket az összetartásra, mert csakis a keresztény testvériség jegyében oldhatók meg a mai súlyos szociális fel­adatok. Végül Várady Béla elnök rámutatott arra, hogy az egyesület csekély tagsági dija nem lehet teher senkire, aki önmagát öntudatos gazdának tartja s aki segíteni akar magán, mert az egyesület az alacsony tagdíjjal szem­ben százszorosán fizet-i vissza ezt az áldoza­tot tagjainak azzal a vagyon mentő munká­val/ amelyhez haladéktalanul hozzáfog. ben. A Podkarpatszka Ruszba irányított, vagy innen elszállított üres hordóra nincs vasúti fuvar kedvezmény. Ez is nagy hát­rány, mert pl. a prágai kereskedőnek 10 fil­lérjébe kerül minden liter ide szállított üres hordó, amit természetesen a bor -vételárába igyekszik betudni. Arra meg számítani sem lehet, hogy valaki itt elszállításra hordót vegyen. Ez is egyik oka, hogy az egykor oly virágzó bodnáripar teljesen elvérzett, noha Rusziimszkót végeláthatatlan őstölgyeseivel maga az Isten is a csehszlovákiai hordógyár­tás központjának szánta. Ma — mérsékelt fu­varral — a tölgyrönköt viszik innen el, ami­ből Brünnben vagy még messzebb készül a hordó, az itteni bodnárok pedig munkanél­küli segélyen tegődnek. Az is jellemző, ho?y az állami mértékhitelesítő egy, mondjuk, hatvanliteres hordót, amelynek az elkészí­téséért a bodnár 4 koronát kap, 4 kor. 80 fillérért hitelesít meg, 3—i percnyi munkával. A mértékhitelesítő Ami viszont érthető —• de elkerülhetetlen. Ez a természet rendje. Ég ebbe a mai divat is be­lenyugszik. Ezeken az észszerű határokon belül — a fel­sorolt évszámokat természetesen nem szabad mereven venni — a legnagyobb mértékben ér­vényesül ma is minden női divat örök tenden­ciája: minél fiatalabbnak feltűnni. Az e célhoz vezető eszközök széles skálája áll a modern nő rendelkezésére: sport, kozmetika, hajfestés, diéta, masszázs és nagy városokban, különösen lehetős és mondén körökben, a plasztikus ki- xurgia. Ezen eszközök, de főleg a teljes testi és lelki egészség, harmonikus életmód révén szerezhetjük meg azt. a néhány évet, amivel fiatalabbaknak tudunk feltűnni, illetve azt az illúziót, hogy annyival fiatalabbaknak tűnünk fel. A lényeges az — és sajnos, ép ez a tulaj­donság nem adatott meg minden nőnek — hogy eltaláljuk a®t a fokot, azt. a mértéket, ameddig fiatalos kinézésűnket forszírozhatjuk, mert a túlkapás ezen a téren nevetségessé tesz, ami pedig tudvalevőleg öl. Erre pedig nincsen szükség. Legalábbis nincs rá szükség olyan mértékben, mint mondjuk akárcsak a háború előtt is volt.. Az akikori nő zárt életmódjában, szűk, egyedül a család és a merev társadalmi élet szabta erősen korláto­zott ténykedési területén jobban rá volt utalva arra a varázsra, amit fiatalos kinézése jelen­tett, mint a mai. modern nő. A modern, a férfi­vel gazdaságilag, jogilag, társadalmilag, mü- veltségileg e^-enrangú nőnek a kora tekinteté­ben nincs szüksége hazugságokra. Nincs ez már most mindenütt igy, de a fejlődés iránya erre vezet. Amint ma férfiak között, a nevetsé­ges és ritka beretipust kivéve, nem probléma az, hogy hány éveg és elég, ha „korához ké­pest jó szinben van" — tigy nálunk, nőknél is nemsokára eljön az idő, amikor ez a valamikor annyi gondot, szóbeszédet és kínos perceket okozó probléhia meg fog e-vszerüen szűnni probléma lenni es nem fogunk hazudni e téren semmi módon: se A ruhánkkal, se a viselkedé­sünkkel, se évek tényleges letapadásával. Őszin­teség,-egészség, a test és lélek üdesége: ez az igazi fiatalság, ez az igazi szépség. Radványi Magda. különben is olyan hivatal, amire nem igen fizet rá az állam, mert egy tisztviselője egy szolgával egy-egy h o rdóhi leles Hő napon 2000 —3000 koronát is összeszed. A termelő és kereskedő, ez mindenütt kettő, de a csehszlovákiai borkereskedő é® a ru- szinS/kói bortermelő között különösen fe­szült a viszony. A nem idevaló kereskedő nálunk a bort félig ingyen szeretné vásárolni. Ügynök nélkül egy litert sem vesz, az ügynököt persze a termelő fizeti, no-ha ezek a hívatlan közbejá­rók csak arra jók, hogy segítsenek a keres­kedőknek az árakat letörni, hasznos útba­igazításokat is adván neki, hogy kinek van felmondott váltója, eljegyzett leánya, azaz hol lehet kényszereladásra számítani. A mai nyomott, a termelési költséget sem fedező borárak mellett literenként 10 fillért kell le-, adni az ügynököknek. Tehát valósággal egy külön ügynöki adó is terhel bennünket. — A ruszinszkói bortermelés egyik legsú­lyosabb rákfenéje, miniden évben ismétlődő Mohácsa a kisgazdák ebek harmincadjára dobott szűre tje. Az értendő ezen, hogy seregestül vannak olyan kisgazdák, akiknek niincs sem borhá­zuk, sem szűretelőedémyük, sem hordójuk s igy kénytelenek szőllőtermésű két nyersen mázsaszámra eladni. Erre a szüret ideje, mindössze is csak egy-két hét álil a rendel­kezésünkre. Vagy eladják ezen idő alatt a termésüket, vagy az árokba önthetik. Ezt természetesen nagyon is jól tudják a nagy borcégek és a gombamódra jelentkező alkal­mi borkereskedők, az itteniek és az idege­nek, hatalmas szőillőfeldolgozólelepeket ál­lítanak, erős kartellt kötnek és megkezdő­dik Cséky szalmájának, illetve szellőjének » hordóba takarítása. A poto.m pénzen összeha­rácsolt (szellőkből persze olcsó must készüli, ami aztán aláássa a nagyobb termelő.; ke­zén lévő borok árát is. (Vége következik.) A Csehszlovák Nemzeti Bank fő tanácsi a gazda- sági helyzetről. A Csehszlovák Nemzeti Bank fő­tanácsa tegnap rendes ülést tartott. Az elhangzott gazdasági jelentésiekből a következőket idézzük: Az éppen elmúlt időszakiban a gazdasági köröket ro&z- szul hangoltak az állami költségvetés egyensúlyán nak keresésénél felmerült politikai nehézségek, nemkevésbé azok a fények, hogy az Egyesült Álla­mokban a pénzintézetek nehézségeit nem sikerült •megszüntetni, végül bizonyos nemzetközi politikai kérdések megoldásának nehézségei. A. világpénz- piacok még mindig likvidek. A vezető tőzsdéken csak kisebb kilengések mutatkoztak e a beruházási értékek némileg megszilárdultak. A nemzetközi árukicserélés nehézségei egyre növekszenek s a világkereskedelem forgalma egyre csökken. Cseh­szlovákiára is egyre nagyobb súllyal nehezednek a kiviteli akadályok s az exportált áru árának in­kasszója egyre hosszadalmasabb. A pénzpiac elég likvid, a hosszú lejáratú hitelek piaca azonban egyre lanyha, hiányzik az olcsó hitelkinálat. A be­tétek állománya némileg javult. A prágai értéktőzs­dén az üzlet február első hetéig szűk keretek kö­zött mozgott, a komtremin beavatkozására az ár­folyamok színvonala némileg esett. A beruházási értékek piaca szilárd, azonban ez egyes típusoknál nem egyenletes. A nagykereskedelmi árak jelen­téktelen kilengéseket mutatnak. — Az őszi veté­sek állása kielégítő. A gyáripar foglalkoztatottsága januárban ismét romlott s a munkanélküliek szá­ma erősen emelkedett. Az év első hónapjainak idénybefolyásait nagyon megnövelték a kiviteli ne­hézségek. A kivitelre utalt gyáripar hallatlan in­kasszó-nehézségekkel küzd. A belső piac soha nem tapasztalt verseny következtében szenved. A ja­nuári külkereskedelmi mérleg ugyan némi aktí­vummal zárult, azonban az összforgalom oly ala­csony volt, mint eddig még soha s ez a körülmény az illetékeseket arra készteti,- hogy a kivitel lehe­tőségéket alapvetően vizsgálják felül és pedig a kereskedelmi politikát és a csehszlovákiai ipar ver­senyképességét illetően egyaránt. A jegybank hi­telügyletei erősen csökkenték. A devizakészletek­ben jelentősebb változás nem volt. A csehszlovák korona árfolyama változatlanul nyugodt volt. Virágexport repülőgépen Egyptomból. Az egyptomi kereskedelmi és ipari departement közli, hogy áz első virágszállifmány repülőgé­pen Európa felé elindult. Az egyptomi külke­reskedelemnek ez az uj ága igen fejlődésképes, mert Egy]")tómban az összes virágfajtáikat nagy mennyiségben könnyen lehet a tél folyamán is tenyészteni és az olcsó munkaerő következté­ben igen alacsony áron kerülhetnek azok piacra. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. sz., I. em. — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87. Lőrinckapu ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap** pozsonyi kiadóhivatala, ; Lőrinckapu ucca 17„ II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását <9 vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal; Prága II., Panská ul. 12„ III, am. eszközli. Végpusztulás előtt a rusziuszkói szöllötermelés

Next

/
Thumbnails
Contents