Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-23 / 45. (3155.) szám
1983 február 23. esüitCtrtgfeu %u*cmA\ag^ar-h1 rlap „Ni magyarok szolidárisnak érezzük magunkat valamennyi kisebbségi testvérnéppei" Szülő Géza fö!szó!a!ása a négy német képviselő kiadatása fölötti képviselőházi vitában Mi magyarok Prága, február 22. A négy német'' nemzeti szocialista képviselő mentelmi ügyének tárgyalása volt a képviselőház tegnapi ülésének szenzációja. Az érdeklődés a plenáris ülés iránt óriási volt s a képviselők is nagy számban jelentek meg. A német kormánypártok nem voltak jelen az ülésteremben, a szlovák néppárt usrvan résztvett az ülésen, de úgy hifiik, hogy a szavazástól távol fogja tartam magát. Jezek előadó a kiadatást javasolta, majd utána Krebs német nemzeti szocialista képviselő másfél órás beszédében rámutatott arra, hogy a Volkssport-pörberi véleménye szerint egyedül a rendőri relációk és a katonai szakértők véleménye volt mérvadó- A katonai szakvélemény szerint a Volkossport alosztálya a Hitler-féle* SA-szervezetnek. Ez azonban — úgymond — nem felel meg a valóságnak. A mentelmi bizottság ugyan egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az ügyészség minden képviselő ellen konkretizálja vádpontjait és a bíróság terjessze be a katonai szakvéleményt is, ez a kívánsága! azonban nem teljesült s a mentelmi bizottság ennek dacára elhatározta a négy képviselő kiadatását. A szónok szerint a cseh pártok ezt mind a Stribrnytőí való félelmükben teszik. Krebs után Schollich német nemzeti párti kritizálta a csehek német politikáját. A hazaárulási perek — úgymond — mindig a politikai élet barométeréül szolgálnak. Mennél nagyobb a nyomor, mennél rosszabbak a viszonyok, annál idegesebbek az államférfiak. A szónok elvárta volna a esetiektől, hogy saját államukban hasonló felfogásuk lesz a mentelmi jogról, mint volt a régi Ausztriában, Utána fölszólalt Sríillö Géza dr., pártjaink közös klubjának elnöke, kinek beszédét a Házban levő -szlovák képviselők és Dérer is- ko'.aügyi miniszter is végighallgatta. S&ÜU5 Géza a következőket mondotta: Síüllő Géza beszéde — Tisztelt Ház! A mostani vita mag$a hogy négy német képviselőt a parlament mentelmi bizottsága meg akar fosztani mén- telnii;, jogától, hogy a bíróság meg» büntethesse azért, mert e négy német, kép- viselőnek nemzeti érzése van és odaáliott véd elmerni azokat a német fiatalokat, akik a nemzeti érzést ápolni akarják és meg akarnak maradni ebben a poliglott államban fajukhoz hu németeknek, — A mentelmi bizottságnak ez a magatartása kell hogy a legélesebb kritikát váltsa ki minden emberből, aki köz jogilag érez* A bizottságnak ez a javaslata a kormány szellemét tükrözi vissza, hiszen ne felejtsük, hogy a bizottságnak nagyrésze kormánypárti tagokból áll. A kormánynak pedig m az intenciója, hogy elnyomjon minden nemzeti érzést, amely nem cseh s elnyomjon minden olyan megnyilatkozást, amely aa itt levő fajok nemzeti öntudatát erősítené. Én csak célzok arra, hogy Tokát — aki nem tett egyebet, mint szlovák fajtájának jogait akarta megrédelmezni a csehesitéssel szemben — a mentelmi bizottság kiadta, amely tény nélkül Tukát soha olyan súlyosan el nem Ítélték volna, mint ahogy megtörtént. — Ez a köztársaság a szabadság köztársaságának hirdeti magát. Pedig nem az. Itt éppen annyi szabadság van, mint a régi velencei köztársaságban volt. Mint ahogy ott voltak feljelentések, titkos tanácsok, úgy itt is vannak. Sőt mint ahogy Velencében félretették mindazokat, akik alkalmatlanok voltak, úgy itt is félreteszik azokat. Itt van pl* Perg- ler, itt van pl. Gajda, itt van pl. Stribrny* Ennek a köztársaságnak a kormánya áfium- mal dolgozik. Nem direkt sújt, de indirekt büntet* Ennek eklatáns példája ez a mai eset is, amikor nyilván megfő!említési szándékkal a németeknek ellenzékiségét akarják megtörni g ahol nyilván azt akarja a kormányzat a maga többségével keresztülvinni, hogy intő példa gyanánt megbüntethesse azokat, akik a fiatalság nemzeti érzését támogatni akarják. — Ez a republika a külföld előtt úgy akar szerepelni, mint a szabadság és demokrácia paPá’iuma. Hát innen mutatok rá, hogy ez ne~ az! Jugoszlávia és Románia — amely államokkal most ez a köztársaság egységes blokkba tömörült a békokészség nagyobb <Ii- csnsé?ére — csak annyiban különbözik ettől a re^ubbkától. hogv ott nyíltan dolgozik az abszolutizmus, itt titokban, de a lé’ek szabadságéit énp ury megsemmisítik itt is, mint a másik két államban. — Mi itt lévő magyarok szolidárisnak érezzük magunkat ralainieninyi testvérnéppel, akik ebben az államban inkorperálva vannak mint nemzetiségek, mint kisebbségek* Ennek következtében kijelentem itt, hogy a legnagyobb mértékben elítéljük mindannyian azt a magatartást, amelyet a német képviselőkkel szemben a mentelmi bizottság elfoglalt. E képviselők mentelmi jogiának felfüggesztéséhez a mi szavazatainkkal hozzá nem járulunk, mert ez az egész akció nem egyéb, mint megfojtani akarása annak a német népiéleknek, amely most fejlődik ki s most éri el azt az öntudatot, amelyet sajnos hosszú ideig bizonyos áramlótok meg akartak semmisíteni. Ezután a vitát félbeszakították és az ülést berekesztették. A vita folytatása csütö.tők délelőtt tiz órakor leszNégy magyar szenátor beszéde a szenátus költségvetési vitájában Korláth, Rídiier, Kereszt ury és Szílassy szenátorok főíszólalása Prága, február 22. A ezenátus tegnap megkezdte a. költség vetési vitát. A tegnapi ülésen a napirend előtt Kreibich Károly országos keresztényszocialista párti szenátor, az elhunyt Böhm Rudolf utóda, letette a fogadalmat A tegnapi nap folyamán 11 szónok szólalt fel, köztük Korláth Endre dr. a rtiszinszkói magyar nemzeti párti szenátor, kinek beszédét technikai okból lapunk holnapi számában ismertetjük. A mai vitában törvényhozóink részéről felszólalt Richter János magyar nemzeti párti szenátor, majd szüzbeszédét tartotta Keresztury József országos keresztényszocialista párti szenátor, akinek beszédét élénk figyelemmel hallgatta meg Dérer iskolaügyi miniszter is. Keresztury szenátor a kommunista Mező, a szociáldemokrata Farkas dr. és Zimák szenátorok többszöri közbeszólását frappáns válaszokkal verte vissza. A vita folyamán felszólalt még Szüassy Béla dr. magyar nemzeti párt! szenátor is* AzomikivüS resztvettek & vitáiban Haken kommunista, Duudr cseh szociáldemokrata, Novák cseh agrárius, Jók! német szociáldemokrata, Votruba cseh nemzeti demokrata, Past.yrik cseh iparoeipárti, Hechtr cseh agrárius, Solc cseh nemzeti szocialista, Koukai cseh szociáldemokrata, Nedved kommunista. A vitát holnap délelőtt folytatják. Bizottsági ülések A szenátus alkotmányjogi, valamint iparügyi bizottságai ma elfogadták a villanykörtéik megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot. A költségvetési bizottság ugyancsak foglalkozott ezzel a javaslattal, de Modráceek cseh szociáldemokrata javaslatára a tárgyalást félbeszakították, hogy a javaslatot illetően a szenátusi klubok újból megbeszéléseket tarthassanak. A képvieelőház technikai és forgalmi bizottságának mai ülésén Dostálek közmunkaügyi miniszter részletesen beszámolt a vranovi viz- gá tépi lésn él észlelt költségvetési túllépésekről. Megáll api tóttá, hogy a költségvetés? előirányzatot 22 millió koronával túllépték ég ez ügyben fegyelmi vizsgálat folyik azon tisztviselők ellen, akik a túllépésért felelősek. Ugyanakkor megállapította, hogy ezen építkezésinél semmiféle korrupció nem történt . , Újabb merényletet terveztek Roosevett ellen Washington, február 22. A postán cső magot találtak, amely Roosevelt köztársasági elnök nevére szólt és bombát tartalmazott A b ombát fölrobbantották. Primitív lőszerrel volt töltve, úgyhogy aligha okozhatott volna kárt A rendőrség meinditotta a nyomozást a titokzatos csomag föladójának felderítésére. Ax uj elnök minisztere Newyork, február 22. Roosevelt kijelent ette, hogy uj kabinetijében külügyi államtitkárnak Cordell Hull szenátort nevezi ki, pénzügyi államtitkárnak pedig William K, Woodint „A Reggel — rosszabb kiadásban" A Národni Pannik jelentése szerint A Reggelt megszüntetik s helyébe magyar kormánylap lép Prága, február 22. A Prágában megjelenő Národni Denik föl tűnést keltő cikket közöl az állítólag megszüateiéisre ítélt A Reggel című pozeomyi lap helyébe tervezett uj magyarnyelvű kormánylapról, amelyről különben a Lidové Noviny két nappal ezelőtt bejelentette, hogy nem az egész kormánytöbbség lapja lesz, hanem kizárólag az agrárpárt szlovák osztályának érdekeit fogja szolgálni s exisztenciáját a szubvenciók mellett behozatali engedélyekkel fogják alátámasztani, A Národni Denik a következőképp számol be a lapgründolás újabb fejleményeiről: —■ A pozsonyi A Reggel cimii magy ar napilap a legközelebbi napokban meg fog szűnni. A lap előállításával foglalkozó mun- kásszemélyzet egy része már megkapta a iölmondást. — A Reggel helyébe azonban Pozsonyban újabb magyar lapot fognak kiadni, amely állítólag szintén aktivista lesz és folytatása lesz A Reggelnek, de abból következtetve, amit hallani róla, úgy a szerkesztőség összetételét, mint a kiadóhivatal vezető személyeit illetően: A Reggel rosszabb kiadásban való folytatása. Igazgatóságának vezető tényezője Gonda Mór volt magyar bolsevista lesz, aki nem is állampolgárunk és 1919-ben a bolsevisták szlovénszkói betörésénél azok soraiban ellenünk harcolt. —- Az uj magyar lap szerkesztőségében olyan magyarokat akarnak alkalmazni, akik eddig semmivel nem igazolták államunk iránti megbízhatóságukat, sőt nemrég is még a magyar ellenzéket szolgálták, sőt végül van közöttük egy olyan is, aki a magyarországi szlovák kisebbség által lakott vidék meglátogatása után elitélendő módon irt a szlovák kisebbség ellen. — Talán nem voltak elegendők a Kasztor „dr.“-ral, Höferrel és a Reggelnél egykor szerepelt többi kiválóságokkal szerzett tapasztalataink s a tervezett magyar napilapból uj gyárüzemet akarunk tán létesíteni hasonló tanulságok kitermelésére, amelyek talán meglepetésül szolgálhatnak Prága számára, de nem nekünk szlovenszkóiaknak? Itt ismét csak megrontják a magyar aktiviz- musért való munkát! —- Avagy ebben az egészben döntő szereppel csak a behozatali engedélyek birnak, ahogy a dologgal kapcsolatban a Lidové Noviny irta? A Národni Denik cikkéhez nem füzünk kommentárt, 3 interpellál# ai iskolaügyi miniszter árhoz a felekereti népiskolák iskolaépületeinek építtetésére vonatkozó kormányfigyelmeztetések tárgyában* Beadják: ELOLOTA JÁNOS Dr. képviselő és társai* Salovensakó és Ruszimszkó igen sok községében a feleikeaelí népiskolák épületeit a tanügyi hatóságok alkeimatlanjnak nylCvánitottáík tanítási célokra é& felhívták az iskolafenntartó hitközségeiket — .iskolaszékeket, — hogy megfelelő uij iskolaépület építéséről gondoskodjanak. A legtöbb iskola fenntartó el is határozta, hogy uj iskolát épít, azonban a mai rossz gazdasági és pénzügyi viszonyok között az építkezéshez szükséges hitelt a legjobb akarattal ée a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudja, előteremteni. Ilyképpen az iskolafenntartók sarát h bájukon kívül nean tudnak elegei tenni kötelességüknek. Bár az iskolaügyi minisztérium is nagyon jól ismerik ezeket a nehézségeket, « minisztérium ennek ellenére mégis kiadja az újabb felhívásokat és megínteseket s a harmadik megintésben záros batáridőt tűz ki az uj iskola felépítésére s eít a határidőt azzal ezankcinizálja. hogy ellenkező esetben az iskola elveszti felekezeti jellegét s az nj iskolaépület építése a közigazgatási község kötelességévé tétetik, A rossz gazdasági viszonyok miatt azonban a közigazgatási község ugyancsak képtelen eléget tenni a felhívásnak, uj iskolát építeni nem képöe. Mindezek következtében e téren lehetetlen' helyzetek állanak elő. Az előadottak alapján, kérdem az iskolaügyi miniszter urait: A vázolt nehézségekre való. figyelemmel hajlandó-e rendeletileg utasítani az alárendelt hatóságokat arra, hogy a felekezeti népiskolák uj épületéinek építése tárgyában három éven át semmiféle felhívást, figyelmeztetést és kormány intést ne adjanak ki? Hajlandó- eflrendelmJk hogy a már kiadott felhívások, fiigyehneztetések és koirmányintések határidői három évvel meghosszabbíttassanak hivatalból? " Prága, 1933 február 18. Aláírások. A tátrai téli sport és a Guhr-szanatárlum 25 éves jubileuma Tátra,széplak, február 22, A napokiban tartotté, itt meg a Kárpáté gye sülét főválasztmányi ülését, amelynek az adott különös jelentőséget,, hogy azon a tátrai téli sport és a tátraszéplaki Guhr-szanötó- rium huszonöt éves jubileumáról emlékeztek meg. Az ülés bevezetéseként Gnhr Mihály dr. elnök meleghangú, részletes beszédben méltatta a napokban elhunyt Reiohiant Dezsőnek, őtátraiüred volt igazgatójának hervadhatatlan érdemeit, majd aa Kárpátegyesület főtitkára, Helty Gyula' Andor mondott ünnepi beszédet, amelyben&'jubileum jelentőségét méltatta. ■ r ... /v í907-'ben épült a Guhr-szanatórium első nagy szárnya és ezel uj éra indult meg a Magas Tátra életében. Az a teremtő és alkotó szellem, amely Széplakot és vezetőjét, Guihr dr.-t uralta, ' rendkívül nagy hasznára volt a Tátrának, mert hunén, indult ki a téli sport, amig e mai nagy fejlődési fokát elérte. Guhr dr., aki 1906-ban beutaz a Norvégiát, ott szerzett tapasztalatait felhasználta arra, hogy a sífutást és a téli sport többi ágát a Magas Tátrában meghonosítsa és ezt a munkáját nem csu- jián az a siker koronázta, hogy a téli sport a Magas Tátrában nyert uj területet, hanem az is, hogy messze a Tátravidék halárain túl is számos híve lámadt a téli sportoknak. 1907-ben rendezte meg Guhr dr. az első téli sportihelet a Tátrában és ennek olyan nagy visszhangja támadt és olyan nagy eredménye volt, hogy 1910-ben már az akkori Magyarország első országos téli sportversenyét. tartották meg Tátraszé.piákon. Azóta a Kárpátegyesület már 19-iik téli sporthetét rendezi Tát re ezé piákon, amely a tátrai téli sport kiindulópontjából annak középpontjává fejlődött Ezért a most mi 25 éves forduló alkalmából hálás köszönettől kell megemlékezni arról a nagy munkáról, amelyet Gubr dr. ezen a téren is végzett és arról, hogy a Gul ír- szanatórium első nagy épületének megnyitásával uj lehetőségeket teremtett meg a Magas Tátra számára. Tátraszéplakról indult el az a nagyarányú munka is, amely a tátrai tuirisz ikának annyi nagy szolgálatot tett és amely a tátrai mentőszo'gálát megszervezésével és a Kárpátegyesület ujjáalkotá- sávail a hegymászás, az a.lpinizmus és a turisztika alapjait vetette meg. Tátraszéplak ezzel nem csupán a téli sport, de a turisztika szellemi középpontjává is vált. Nem lehet mindazt felsorolni, mondta Heíty tanár, — ami Guhr dr. munkásságát jellemzi és annak eredményeit képezd, de meg keli még emlékezni arról is, hogy Guhr dr. volt az aki kutatásaival rá terelte a figyelmet a Magas Tótra hatalmas klimatikus előnyeire, aki tudományos munkásságával « tátrai gyógyhatás ismeretét meg alapozta és aki a Magas látra számára a Basedow- betegség gyógyításával olyan speciális helyzetet teremtett meg, amely a Magas Tátrának minden tekintetben igen nagy előnyévé vált. Hefty főtitkár után Szász Ágoston dr. főorvos a Szepességi Orvosegyesület és Szontagh Miklós. dr . főorvos a tátrai fürdők szövetsége nevében üdvözölte Guihr dr.-t és méltatta a Guhr-ezanatórium 25 év előtti megépítésének és a té.i sport bevezetésének jelentőségét, m'udkét felszóla ó igen meleg szavakban mondott köszönetét Guhr dr.-nak azért a fáradhatailan munkásságáért, amelyet a Magas Tátra érdekében kifejt Ezzel az ünnepi ülés véget ért. a fővá'laeztimáuy áttért a folyó ügyek elintézésére. amelyek között az uj tátrai filmről szóló jelentés keltett különösebb érdeklődést.
