Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-21 / 43. (3153.) szám

2 1988 február 81, kedd ~ ^EAGM-7VV\G^ARHlm^! rrTii'iTini ■»ni^*««™,i|,^|wí»M«Miam,w^^ 1927 óta 24 és fél mílliárddal szegényedtek a mezőgazdasági rétegek Hcciza szerint a kisantant együttműködése csak akkor reális, ha meglesznek a gazdasági alapjai Gömbös és Imrédy Jászberényijén (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleü- tése.) Gömbös Gyula miniszterelnök és Im- ■rédy pénzügyminiszter vasárnap Jásoberéiny- be utazott, ahol Imrédy mint a kerület kép­viselőjelöltje megtartotta programbeszédét. Imrédy beszédéiben bejelentette, hogy a kor­mány sürgős gazdasági intézkedéseket fog életbeléptét nii. Gömbös miniszterelnök a szomszéd országokkal való gazdasági kapcso­latokról beszélt és hangsúlyozta, hogy a kor­mány hajlandó a szomszéd államokkal kom­penzációs üzleteket lebonyolítani. A német sajtó az uj magyar külügyminiszterről Berlin, február 20. A magyar külügymi­niszterré kinevezett Kánya Kálmán volt ber­lini magyar követnek a német birodalom fő­városából való távozása alkalmából a német sajtó élénken méltatja Kánya egyéniségét. A Düsseldorfer Nachrichten többek között ezt írja: „Kányával a berlini diplomáciai testü­let, amelynek 1925 óta volt tagja, valamint a társaság, amelyben a német politikusok és idegen diplomaták találkoznak és megbarát­koznak, páratlan egyéniséget vészit el, aki­nek hiányát a jövőben még sokáig fogják sajnálni- Több mint hét évig ő volt a közve­títő Berlin és Budapest között ás ha számos kereskedelempolitikai nehézség ellenéire, amely a súlyos gazdasági válságból adódott Magyarország piaci lehetőségei számára, ki­mélyült és szilárdabbá alakult a két |Uam és nép közötti viszony, amely a háborúban olyan közel állott egymáshoz és később sem felejtette el a szövetséget, ez a 9iker nem utolsó sorban a távozó követ állandó munká­jának érdeme, aki nemcsak mint diplomata szerzett tiszteletet és tekintélyt, hanem in­kább mint ember és egyéniség érte el mind­azoknak kiváló nagyrabecsülését és legerő­sebb rokonszenvét, akik vele érintkeztek. Nem volt olyan diplomáciai fogadtatás, mű­vészi vagy kulturális összejövetel, ahol „egész Berlin“ együtt volt, anélkül, hogy a „kiválók" sorában ne lett volna látható Ká­nya jellegzetes feje és érdekes arca. Magyar- ország követe, hála a távozó Kánya tevé­kenységének, Berlinben olyan pozíciót fog­lal el, mely kedveltségben messze túlmegy számos nagyhatalom képviselőjénél." ■■■BIHBaHBHVBnHHHBHHHHHBEnnnBH Prága, február 20. A Zemedelská Jednota tegnap tartott félévi közgyűlésén Hodza föld­művelésügyi miniszter beszédében hangsú­lyozta, hogy mindaddig, amíg a lakosság 39 százalékát a mezőgazdák teszik ki és ezek nem lesznek képesek ipari termékeket vá­sárolni s adósságaikat törleszteni, addig a válságból ki nem jutunk. Elsősorban Is a mezőgazdáknak a vásárlóerejét kell restau­rálni. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha enyhítik a végrehajtási rendet, rendezik a mezőgazdaság és a nagyipar viszonyát és csökkentik a kamatlábat. A kisantant paktu­máról beszélve Hodza miniszter kiemeld, hogy , Prága, február 20. A Lidové Noviny „Rej­telmes tárgyalások a Reggel körül" elmen a következőket jelenti Pozsonyból: „A Reggel cimü magyar aktivista lap állítólag meg fog szűnni és helyére uj lapot fognak alapítani. Az uj lap kizárólag az agrárpárt szlovák osztályának törekvéseit fogja szolgálni, mint amely párt meglehetős számú állam­alkotó magyart csoportosít maga köré. Meg­lepő azonban a tárgyalások háttere és főleg az uj munkatársak megválogatása. ügy lát­szik, hogy a volt vezető funkcionáriusoknak, főleg magyar emigránsoknak kiválasztásánál szerzett tapasztalatok nem voltak eléggé el- ijesztők. Az aktivista gondolat szolgálatára uj embereket vesznek föl, akiknek múltja politikai és egyéb tekintetben nem éppen kifogástalan. S ami a legjobban meglep, az, hogy ■ az államok együttműködése hajótörést kell hogy szenvedjen, ha azt nem a gazdasági kiegyensúlyozás alapjára fektetik. Szerinte a három állam között ez a kiegyen­súlyozottság még nem jött létre és csak azon föltétel mellett történhet meg, ha Csehszlo­vákiába csak annyit fognak behozni, ameny- nyi föltétlenül szükséges. Most már együtt dolgozhatunk Lengyelországgal is, mert a vi­szonyok egészen mások, mint voltak öt évvel ezelőtt. Lengyelország kivitelének 60 száza­lékát a nyugati államokra irányítja, mig Cse'h- szlováikába alig 12 százalékot. Brdlik volt miniszter, a Nemzeti Bank al­az uj lap jövőjét a szubvenciók mellett szo­ros kapcsolatba hozzák a behozatali enge­délyekkel4. A Lidové Noviny közlésével kapcsolatban meg kell állapitanunk, hogy A Reggel ellen megindított csődeljárás során a hitelezők visszavonták csődkérvényeiket. A Slovensky Denik is foglalkozik A Reggel ügyével s közli, hogy a lajp kiadóhivatalában eszközölt revízió során megállapították, hogy Stunda agrár képviselő a Lidové Noviny jelentésé­vel ellentétben nem kapott fizetést vagy tiszteletdijat az A Reggeliből. —- Magán jelentés a pozsonyi terménytőzsdé­rőL A búza 2 fillérrel szilárdult, a rozs 2—3 fü­léire!, az árpa változatlan, a tengeri is szilárd. A látogatottság közepes. elnöke több mint kétórás beszédében kimu­tatta azt, hogy a mezőgazdaság vesztesége 1927 óta 24.5 milliárd koronát tesz ki s ennek következtében a mezőgazdaság vá­sárlóereje is erősen csökken. A mezőgazdák ma már a tőkéjüket elfo­gyasztják s ezzel szemben a háboruelőtti helyzethez képest ötszörös áron adják csak el saját ter­mékeiket, de nyolcszoros áron vásárolják az ipari szükségleteiket. Az árpolitika csak ak­kor rendezhető, ha felemelik a mezőgazda- sági termékek árait, de ugyanakkor leszál- | litják az ipari árakat, adókat stb. Csermák kedden esik át a krízisen Newyork, február 20. Csermák csikágői polgármester állapota kielégítő, ámbár a be­teg még nincs túl a veszélyen. Az orvosok véleménye szerint a krízis kedden követke­zik be. Agyonvertek egy sztrájktörőt a rosici bányavidéken Briinn, február 20. Zbisov közelében a szántóföldeken ma reggel halálra verve s fé­lig megfagyva találták Sevcsik János 21 éves bányászt, három gyermek apját. Egész tes­tét dorongütésektől származó sebek és kövek* okozta zuzódások borították. Beszállították az ivancsici kórházba, de még útközben kiszen­vedett. Sevcsik tegnap este három barátjával, akik­kel együtt munkába állott a negyedik hónap­ja sztrájkkal sújtott rosici bányában, a szom­szédos község álarcosbálján járt. A hajnali órákban hazamenet mintegy tíztagú csoport támadta meg őket. A többiek el tudtak me­nekülni, de Sevcsik futás közben felbukott, úgy hogy beérték s dorongokkal és kövekkel véresre verték. A nyomozás megindult a tettese felderíté­sére. A csendőreég már számos kihallgatást eszközölt. Szubvencióra és behozatali engedélyekre akarja alapozni uj „magyar" lapját a cseh agrárpárt szlovák osztálya „Kizárólag az agrárpárt érdekeit fogja szolgáin! A Reggel helyébe tervezett lap" Sí vörös csillag lovagjai Irtai VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (41) — Lehet, hogy pár órán belül elválnak út­jaink, Szergej Ivanovics és te talán pár óra múlva nem is vagy már orosz földön, valahol Besszarábiában, vagy török földön fogtok föld­re szállani s újból örülhetsz életednek, szabad­ságodnak. Vissza kell emlékezned esküdre! — Mindig emlékezni fogok rá! — Orvgyilkosság az, amire felbéreltünk, Szergej Ivanovics. orvgyilkosság, amire talán az esküdtek nem is találnak enyhítő körülmé­nyeket s neked talán tíz évig is ott kell seny- vedned a börtön mélyén. De ne felejtsd, hogy abból a börtönből van szabadulás, a cseka bör­tönének útját azonban a saját szemeddel lát­tad ... Rövid szünet, majd folytatta: — Különben ne gondolj arra, hogy zsarolás­ra vetemedünk veled szemben. Mi itt mindnyá­jan kockára vetettük az életünket, hogy meg­mentsünk a biztos pusztulástól. Harminc ember játszott a fejével miattad. Tisztában vagy ez­zel? — igen, — hangzott a tompa válasz. — És gondolnod kell arra is, hogy te magad készítetted elő azt a súlyos helyzetet, amibe kerültél. Emlékezz csak vissza, talán volt va­laki, aki figyelmeztetett is, hogy ne ártsad bele magad a vörös csillag lovaGriainak dolgába? Kurt most egyszerre visszaemlékezett arra a beszélgetésre, amit a Varsóba való indulása előtti estéjén a prágai orosz étteremben Vori- czín Anasztázia hercegnővel folytatott. Most mintegy maga előtt látta Anasztázia királynői alakját. Hallotta hangját, amint visszaszólít ja és fölidéződtek benne a hercegnő különös bú­csúszavai, amelyeket akkor részben meg sem értett, részben nem is tulajdonított nekik kü­lönösebb jelentőséget: — Csak egy tanácsom van az ön számára, őrizkedjék a vörös csillag lovagjaitól! igen, volt valaki, aki figyelmeztette, óvatos­ságra intette s ő mégis fejjel rohant neki a fal­nak. De hát ki ez az asszony, hogv mindenről tud, mindenben benne van, láthatatlan szálakat tart a kezében s azokon mozgatja ezt az egész titokzatos földalatti bábszínházát? Honnan ve­szi csodálatos hatalmát? Most visszaemlékezett Kirinovval való be­szélgetésére, amikor az orosz beavatta őt a vö­rös csillag szervezetének titkaiba. Az egész 'Szervezet központjában áll a nagy ismeretien, a titokzatos valaki, akit Kirinov Mister X-nek mondott. Valahol Parisban, vagy talán Moszk­vában. A metropolis zűrzavarában, vagy egy elhagyott, csöndes szigeten. Kiadja parancsait és emberei habozás nélkül dobják kockára éle­tüket, szabadságukat, hogy ezeket a parancso­kat teljesítsék. Hátha Praszkája anyó ez a nagyhatalmú Mister X? És most ő is elkötelezte magát ennek a szer­vezetnek. Esküt tett, hogy teljesíti a parancsait akár a gyilkosságig is, föláldozta szabad aka­ratát, elhatározási szabadságát, hogy mielőbb kikerüljön ebből a veszedelemből. Talán azért, hogy az elmúltnál is jóval nagyobb veszedelem­be rohanjon? De most már nincs helyén az okoskodás, most már behunyt szemmel kell haladni azon az utón, amelyre rálépett, még ha a legnagyobb veszedelmeik is várakoznak rá. Ezek a gondolatok villámgyorsan cikáztak át agyán, de megőrizte teljes nyugalmát s arc­izmainak egyetlen rándulása sem árulta el a belsejében dúló vihart. — Megesküdtél tehát arra, hogy azokat a pa­rancsokat; amiket én küldök hozzád, teljesíteni fogod. Levelek érkeznek majd hozzád, vagy is­meretlen emberek 'közelednek, akik megmond­ják a jelszót: Praszkája és akkor te tudni fo­god, hogy ezek az én embereim, ezeket én küld­tem hozzád s az általuk küldött parancsaimat teljesítened kell. — Úgy lesz! Megteszem! — Még egyTe figyelmeztetlek! Ismerjük ki­tűnő szimatodat, agyadnak logikus munkáját s tudjuk, hogy amilyen hasznos barát lehetsz s megbízható segítőtárs, éppen annyit árthatsz, ha egyéni utakra tévedsz. Meg kell esküdnöd arra, hogy mindaddig, amíg a parancsot nem teljesítetted, amíg a neked szánt nagy fölada­tot be nem töltötted, nem kutatsz, nem érdeklő­dői az iránt, hogy kiknek a szolgálatában ál­lasz, mik a céljai ezeknek az embereknek. Esküdj! — Esküszöm. — Nem fogod addig kutatni, hogy ki ölte, vagy ölette meg Osszip Szemenovot, ki ejtette tőrbe Fjodor Szemjanovicsot, Alex Kirinovot s ki juttatott börtönbe téged. Erre is meg kell esküdnöd. Kurt habozott. Látszott rajta., hogy 'benső küzdelmet viv. — Az enyém a bosszú s az én akaratom az ur, — mondta különösen éles hangon Praszkája anyó. — Ha azt nem akarod, hogy néhány óra múlva a Lyublyana-téri palota kapujában álljál, meg kell esküdnöd. — Esküszöm! — Jól van így, Szergej Ivanovics, hiszek ne­ked és bizom a szavadban. * Amint teltek s múltak az órák s már az ebéd is közeledett, egyre fokozódott az izgalma. Ott settenkedett a pitvarban Praszkája anyó körül, várta vigasztaló, erősítő szavait, de az asszony szót sem szólott hozzá, sőt mintha tudomásul se venné jelenlétét. Délre megtérítette az asz­talt s fölszolgálta az erős borcsot. meg a sült szalonnával meghintett sárga kását. Hozzáül­tek az étkezéshez, de Kurtnak nem igen volt étvágya, csak úgy immel-ámmal nyomott le né­hány kanál ételt. Végre meg nem állhatta, hogy meg ne szólaljon. — Különös asszony vagy te, Praszkája anyó s én bámulom a nagy nyugalmadat, amely már •nem is emberi. Én alig bírok az idegeimmel. Attól tartok, hogy mégis csak Szerencsé .e iség érte a Sirályt. Hiszen azt mondtad, hogy kora délelőttre kell megjönnie. — A természet erőit néha nem veszi számí­tásba az ember, — viszonozta egykedvűen Praszkája anyó. — De hát nyugtass meg, kérlek. Hiezed-e, hogy azok még megérkeznek? Hogy nem érte szerencsétlenség őket? — Távolbalátó nem vagyok. Ha katasztrófa, történt velük, nem állott módunkban .• giteni rajtuk. — mondotta Praszkája anyó s a keleti ember fatál izmusa érződött a hangján. — Én ezt nem bírom ki! Nem bírom idegek­kel, — kiáltott Kurt, reszketve csaknem minden izében. Fölugrott az asztaltól s kisietett a sza­badba. Amikor a portát éppen elhagyta s a tó part­jához vezető ösvényre lépett, a levegőből át­ható motorberregé6 zaja ütötte meg a fülét. Re­pülőgép motorjának zaja volt ez s a nyugati horizonton, mint egy kiterjesztett szárnyú óriási bogár, megjelent egy repülőgép. Olyan gyorsan szaladt vissza, amint csak a lábai bírták. Fölszakit ott a az ajtót s bekiáltott. — Praszkája anyó, Praszkája anyó! Itt a Sirály! Praszkája anyó kis kamrájában volt, amely­nek ajtaja félig nyitva állott s ahogy Kurt aka­ratlanul is arrafelé tekintett s bekukkantott, a szobába, amelynek küszöbét még egyszer sem lépte át, látta, hogy az asszony ruhát vált s ott áll egy állótükör előtt. Praszkája anyó Kurt hangjára szabadon álló karjával hirtelen az ajtó felé kapott, hogy behúzza azt. Kurt azonban a másodperc villannia alatt látta., hogy ennek az asszonynak milyen csodálatosan fehérbőrű, for­más karja van s ezen a formás karon, az oltás magasságában ott világit egy parányi piros folt. A hétá'Sru vörös csillag jele a balkaron, ugyan­azon a helyen, ahol a moszkvai Grand Hotel­ben töltött átkos éjszaka óta ő is meg van bé- ly ege zve ezzel az átkozott jeggyel. Az ajtó már nagy zajjal be is csapódott, de jó is volt ez, mert igy Praszkája anyó aligha hallotta meg az elfojtott kiáltást, amely Kurt ajkáról feltört és talán nem is sejti, hogy Kurt fölfedezte titkát. Pár perc múlva az asszony az útra- fölkészül­ten hagyta el kamaráját, övig érő báránybe­kecs volt rajta s fejét úgy bebugyolálta az öregnénis kendővel, hogy jóformán csak az orra hegye látszott ki belőle. — Indulhatunk. Mi már többet bizalmasan, nem beszélhetünk. Tehát utoljára halljad pa­rancsaimat. Megmenekülésed után elvonulsz a Harz-hegységbe, a megbeszélt helyre, 6 amikor megjelenik nálad a megbízottam a Praszkája.- jelszóval, azonnal megindulsz oda, ahová pa­rancsolom. — Úgy lesz. Elhagyták a házat, amelyet Praszkája még gondosan lezárt. A repülőgép már közel volt a célhoz, a. motor bugása egyre erősödött, mint­egy nyolcszáz méter magasságban lehetett. Most egyszerre eláll ott a motor riasztó berre­gése s a gép egy darabot zuhanni látszott, majd egészen lassú tempóban, siklórepüléssel eresz­kedett lefeflé.

Next

/
Thumbnails
Contents