Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-03 / 28. (3138.) szám
1M6 február 8, pánt**. A vasárnapi rádió FEBRUÁR 5. PRÁGA: 6.46 RftggöH tárná, 7.30 Hang verseny. 8.30 Orgonaihaugverseay. 9.00 ,Gr»- TOofon. 9j2q Előadás. 9.40 Hangverseny. 1Ó.10 Munikásrádáó. 1Ö.8Ö Irodalmi óra. 11.00 Ma- . troe. 12.05 Katona&éíie. 13.30 és 13.45 Mező- * gazdasági rádió. 1415 Szociális imforrnáciök, 16.00 Hangverseny. 17.90 Előadás. 17.45 Gramofon. 18.00 Német óra. 19.00 Fúvós-zene. 20.05 Hangverseny. 22.00 Sporthírek. 22.20 Cfgátnyime. POZSONY: 7AÖ Közvetítés Prágából. 9.00 Evangélikus isientiisztelet. 10.15 Gramofon. 10.30 Közvetítés Prágából. 13.30 és 13.40 Mezőgazdaság. 16.00 Hangverseny. 17.30 Gramofon. 17.40 . Népszerű hangverseny. 18.45 Előadás. 19.00 Fúvós-zene. 20.05 Hangverseny. 22.0Ö Cigányzene. KASSA: 7.30 Közvetítés Prágából 9.00 Kaitól ifona istentisztelet. 10-30 Közvetítés Prágából. 12.05 Fnvóö-aetre. 13.30 és 13.45 Mezőgazdaság. 16.00 Hangverseny. 17.30 Hang verseny. 18.20 Vig jelenet. 19.00 Fúvós- zene. 20.05 Közvetítés Prágából. 22.20 Cigányzene. BÉCS: 7.40 Gnam-cyton. 6.50 A bét 'tanácsadója. 9.10 Hangverseny. 9.40 Előadás. 10.00 Zongorabangvereeny. 11.05 Jazz. 13.05 Hangverseny. 15.05 A kor dokumentumai. 15-90 Kamarazene. 19.40 Kabaré. 20.16 Szini előadás. 22.15 Támczene. BUDAPEST: 10.00 Református istentísr,- télét a Kálvin-tépi temlpcxmból. 11.00 Egyházi zene és sasemtbescséd a királyi! udvari és várpliébánia templomiból. Szent- beszédet mond Marcaeíil MiünáHy, a pesti Szt. Imre kollégium igazgatója. A szsntbeszéd mise közben, evangélium után vám. Majd a m. kiír. Operaiház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Fridii Frigyéé. Közreműködik Svéd Sándor. 1. We- ber: Buryan'tbe nyitány. 2. Verdi: Álarcosbál — Rémé áriája (Svéd). 3. Liszt; Pro- me'tiheus — 6zimfóniku6 költemény. Offec- bácih: HoHrnann meséi — tükörártia (Svéd). 5. Mendelssohn: Skót szimfónia. 14.00 Gnamofonhangverseny. 1. Wagner: Riénzi — nyitány (Berlini fölkapna. zenétkar). 2. Lohengrin — Elza áriája (Néniéül Mária). 3. Sarasaié: Romanza Andaluza. (Hubermanm Bronisiav). 4. Roésini: A eévihai borbély — ária (Comeiiita Supervia). 5. Puccini: Pillangókisasszony — ária (Aagener Margit). 6. Sdhulhofí: Etudes de Jazz (Ervin Sídhndhollf)- 7. Pcpy: Balett-szvit (Fául God- win zenekara). 8. Schubert—Berté: Három a kislány c. operettből: Szerékmi dal (Pataky Káím'áin). 9. Nevic: Naröissus (Loránd Edit zenekara). 10. Gyöngy Pál: Kadettszerelem c. operettből:. Kecskemét az híres város (Sébő Miklós). 11. Lamar—Deoner: Tié-ti, tic-tá (Iráné Eisinger és Frit* Woltf). 12u Gyöngy Pál: Kaidettszereíemlből: Hói az e dal (Sebő Miklós), .... 15.00 Vitéz Bittere Miklós dr. sá. kár. gezdiaságá akadémiai- f.' tanár: ■' tHtrog&jrailtlóígyázás'*; - ■? ú'l\ i7 .x' 15.45 Maksay Ferenc dr. főorvos: „Egész- eégtelen 6®okások“. 2. Szepessy MihóiJy dr.: „Adóügyi tájékoztató4*. Majd: Szalonzenekari hangverseny. Kar- nagy Bertha István. 1. Olfenibaöh: Részletek - „Á teledéi aranyműves44 cimii operából. 2._ Huezka Jenő: Bob herceg — keringő. S. Liszt: NoUurno. 4. Ráday Béla: Szerenád. 5. Garami Béla dr.: Részietek a „Feketefehér44 eimjü operettből. 6. Szirmai Albert: Gróf Rimáidé — keringő. 7. RuMasteiin: Reve angeilique. 8. Járay István: Keringő az „Ananyhárfá44 c. Balettből. 17.30 „Magyar íróik idegen nyelven44. Pékár Gyula előadása. 18.00 A m. kir. Mária Terézia 1. honvéd .gyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy Fricsay Rlichárd. í. rész: Régi tánczene. 1. Bochceriiui: Menüett. 2. Czibulka: Stefánia gavott 3. Strauss Jónö«: Négyes „A királynő csipkekendőjé44 c. operettből. 4. Fricsay Richárd: A un bon ooeur — ina- zűr ka. 5. Straués János: Kreuzfidel — tipegő. 6. Popy: Escelsior — gyoretipegő. 7. Strauss János: Olasz keringő. — II.‘ rész: Modem támczene. 1. F. Steininger: Wow ard you — foxttotit. 2 Márkus Alfréd: Madonna — tangó- 3. Saséba Ghwait: Haibataa — rumba. 4. Bazant: Origónál! Tangánilla. 5. M. Ager: Auf Wiedereehen, my Dear — slowfox. 6. N. Gáy—H. Grahaim: The káng'é korees — foxtrott. 19.00 „A közép- ée a hosezu-távuszó tréninggé44. Hálasy Olivér előadása.. 19.30 Nép&iiinimŰ'élőadiás a Stúdióból. „A gyimeéi vadvirág44. Irta Ghtéczy István. Rendező Kiss Ferenc. Zenéjét szereti© Erkel Ferenc. Utána sport- és ügétővepsenyeifédasényék. Majd az Ostende jató-zéuekaT ée Horváth Gyula cigányzene karának hangversenye Kalmár Pál énekszámaival. 1. Saphif: Gpód bv — tangó (Kalmár). 2. TáuöZéne: a) Márkus Alfréd: Havamé — ruiúJba; b) J. Mér- oer: WhTe wé damcéd át the mandá gfáé — keringő; c) E. Mádriguefó: Adióe ruha: d) Jo*e Meiin: Nina — tangó: e) J. Méssini: Must it and lüké thsi — foxtrott. 3. Cuftife: Sorremitői emlék (KálmÁr). 4. V. Hruby: Bécsiből a világon át — egyveleg. 5. a) Bodrogi Zsimgnd: Künn a pusztán szántok; b) HuéZka Jenő: Bnjdókólva járok; c) Eánkó István: Vásárhelyi sétatérén; d) Káka tövén költ a níoa; <s) Sándor Jenő: Hóvá viézi az őszi szél; f) Csárdások (Kalmár -- Horváth Gyula ci'gányzenékara). 6. t. Bakéir: Miki egér — egyveleg. 7.. Hangosfilm- és opereítujdönsáigök 8. Kamjomikái: Minden jó. családban (Kalmár). 9. Frank Speyér: Madrid — pa&ódóble. 10. a) öft'lly: Jó volna még egyszer szerelmes lenni; b) Bartps Zol- tádSr: Virág a szivem (Kálnnár). 11. Horváth Gyula ci«ányuenekarának muzsikája. 12. a) Fráter Lóránd: őőzi rózftá; b) Az ailiepán ka lapomhoz rózsát {étit (Karfknár). U>EX<UVI-ivVAíiyaR-HIftliAWi • i iá KdzóAZDMÁeT1 Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktö! Budapest, fébruár 2. Míg lÖSl-beu a gazdasági viszonyokat a válság nyílt kiróbbaK^a I jti.uncUo. addig az éhmiit esztendőbén vilag- ézette fokúivá uniül;a KbuM i cg a bajok tovaterjedésének meg'akadáiyozacara, bajuub azonban — kevés sikerrel. Remélhetően a most folyó esztendőre úgy fogunk visézáeimlékéznj, mint a gyógyulás korszakának első megnyilvánulására. A bajbajutott államok, közöttük elsősorban Németország, már az elmúlt évben olyan intézkedéseket léptettek életbe, amelyék bizonyos tekintetben merész újítást jelentenek a közgazdasági elméleteknek a gyakorlat ée a hagyományok által kipróbált módszerei sorában. Németország és vele együtt Jugoszlávia, Románia, s más államok is az államháztartási deficit részleges fedezetére szaporították az ércpénzforgalmat. Általában véve minden ország igyekezett a saját viszonyainak megfelelő intézkedésekkel útját állani a romlásnak és éppen ez magyarázza meg azt, miért nem lehetséges az egyik országban bevált módozatokat a másik állam területén változtatás nélkül alkalmazni. Legfeljebb az alajpelrv elfogadásáról lehet szó, — gyakorlati megvalósitás már annyiban módosul, hogy csak azok ismerik fel az intézkedés kiinduló gondolatának azonosságát, akik foglalkozásszerűen figyelik az összefüggésekét. A német hitelkitérjesztő intézkedések (a Réiekebahü szükségmunkámak hitelellátása, az adóutalványok szerepé a munkanélküli segély pótlása tekintetében, az Osfchilfe stb.) és az adópolitikában jelentkező újabb jelenségek, valamennyi észrevehető javulást hozott. Most, az uj magyar kormány működésének négyedik hónapjában, mintha Magyarországon is derengene. A közönség bizalma visszatér, a hangulat javul. Ennék igazi fokmérője az, hogy a vállalkozási kedv szokatlan mértékben felszökött A bizalom megerősödését mondhatni egymagában az a munka érlelte még, amelyet Magyarország hallgatag pénzügyminisztere, Imré- dy Béla dr. végez. A? alábbiakban megkíséreljük körvonalazni azokat az intézkedéseket, amelyek Magyarországén egyrészt az államház- tárfcáis egyensúlyának helyreállítására, másrészt a magángazdasági élet felsegitééére irányulnak. Közismert tény, hogy az idei magyar költségvetési év bevételei az előirányzott 800 millió pengővel szemben mintegy 650 millió pengőt fognak a valóságban elérni, — a közüzemek kiadási többletének betudásával. Csehszlovákiában * kincstár helyzete annyival könnyebb, hogy a kiadási többletet rövidlejáratu hitelműveletek utján, kincstári jegy kibocsátással, illetően azok lejáratának meghosszabbításával fedezi. Magyarországon viszont erre a célra szabad tőkék nem kínálkoznak. A magyar kormány a Népszövetség hozzájárulásával evégből a 150 millió pengős deficitből 50 millió pengőt az adóhátralékok fokozott behajtásával, illetve esetleg a magánalkalma- zottak (városi lakosság) adóterheinek emelésével fedezné. Az uj bevételi forrásoknál esetleg számbajöhet a bérháztulajdonosokra kivetendő vagyontalanság is. Emlékezetes, hogy 1921-ben, a Hegedűs Loránd-féle vágyón talanság-törvény megalkotásakor az akkor még korlátok közé szorított lakásforgalomra való tekintettel a bér- házak áltál viselendő vagyonváltságtói eltekintett. Azóta bebizonyóeódott, hogy a gazdasági válság pusztításai közepette mondhatni egyedül a bérháztulajdon őrizte meg a belefektetett tőke jövedelmezőségét. Számbaveszik ezidőeze- rint azt is, hogy a koronaromlásból is hasznot huzótt a bérháztulajdon: egész háború előttről származó jelzálogkölcsön tartozását fillérekkel fizétte vissza. Számítani lehet arra, hogy a háztulajdonosok egy részé nem bírná készpénzben megfizetni a kirótt váltságot. Ebben az esetben a kincstár a kiróvást bekebeleztetné, az ingatlan első helyén ée érne követelés erejéig pénztárjegyeket bocsátana ki. E címletekét a magyar pénzügyminisztérium a befolyó bérházvált- ság arányában vásárolná vissza a forgalomból. A háztulajdonosok érdekképviselete természetesen tiltakozik ez ellen a megterhelés ellen, d© ha a jelek nem csalnak, ez a. tiltakozás eredménytelen marad. A második 50 millió péngőre nézve a magyar pénzügyminisztérium tervé az, hogy 50 millió pengős .belső kölcsönt vesz fel. 25 millió pengőt a tőkeerős iparvállalatok teremtenének élő. 15 millió pengőt a tehermentes nagybirtok, 10 millió pengőt pedig a biztosító társaságok, továbbá áz Országóe Társadálombiztóéitó Intézet, valamint a Magánalk&lmaiottak Bíztósitó Intézeté. Ezzel az 50 millió pengővel együtt a magyar kincstár póiíztárjegytartózása mintegy 115 millió pengőre emelkednék. (Tekintetbe kell venni ugyanis azt. hogy á magyarországi pénzintézetek az elmúlt év folyamán 65 millió pengőt fordítottak pénztárjegyek átvételéire. Éppen i ezért maradnak távol a legújabb béláő kői csőrtől. Az általános forgótőkehiány magyarázza meg, hogy ezt az 50 millió pehgŐt á kölcsönben résztvevő termelési ágak miért nem készpénzben fizetik be. Tudni kell ugyanis, hogy a nagyiparra jutó 25 millió pengőből 15 millió pengő készpénzt a nagiIpar ölyfot-ván Iám- ál a magyar j Saeeiiár rendelkezésére, hogy váltót ir alá, ezt ■ a váltót, az egyik nagy pénzintézet ugyancsak , ellátja aláírásával, majd az újonnan megalapítandó Munka-bank forgatmányával ellátva a • ! Magyar Nemzeti Bankhoz nyújtja be, amely annak kezámitolt ellenértékét a pénzügyminisztérium zsirószámlájára írja. A. nagybirtok hasonlóképpen a reá eső 15 millió pengőt váltóbe-. ■ nyújtások formájában adja a kincstárnak. Ezeket a váltókat két altruista pénzintézet látja el aláírásával, miáltal ezek a hiteleszközök is jegybankképessé válnak. Tisztázatlan még, vájjon a biztositó társaságok, amelyek az élet-ágazatból ■ összegyűlő dij tartalékukat érthetetlen okokból eddig elvonták az állam jogosult é6 tökéletes befektetési biztonságot nyújtó hiteligényei elől, — nyújtanak-e ezúttal készpénz kölcsönt. Többek között azzal érvelnek, hogy a Biztosítók Felügyeleti Hivatala a díjtartalék felhasználását csak fix-kamatozásu papírok vásárlásában látja biztosítottnak, már pedig a pénztárjegy kamatozása 3 havonta a bankkamatláb változásával párhuzamosan módosulhat. Ennek az érvelésnek komolytalanságát és huződozási jellegét alátámasztja az az „aggodalmunk41 is, hogy feleikkel szemben többnyire idegen valuta fizetési kötelezettséget vállaltak, ezért csak idegen valutára szóló állami pénztárjegyeket fogadhatnának el. Ez a megökoláe azonban nem helytálló, mert a devizarendelkezések értelmében nemcsak a dijbehajtásnál kötelesek az idegen valuta pengőre átszámított ellenértékét elfogadni, hanem a kötvényösszeg kifizetésénél a kedvezményezett is a pengő kifizetéssel tartozik megelégedni. Az egész hitelművelet felépítésénél nemcsak az elhatározó fontosságú, hogy a pénzeszközök hiánya folytán a kölcsönben résztvevők végeredményben kereskedelmi váltót adnak állami pénztárjegyért, hanem az is, hogy az elmúlt évtized tanulságai felhasználásával most már a magyar államkincstár nem közvetlenül veszi igénybe a Jegybankot, hanem amellett, hogy pénzigényei kielégítést nyernek, a Jegybank a három aláírással ellátott kereskedelmi váltók bankképes elvétől sem tér el. A harmadik 50 millió fedezése ugyancsak pénztárjegyekkel történik olyképpen, hogy a magyar állam külföldi adósságainak tőketörlesztésénél készpénz helyett az utalási moratórium rendelet által életrehivott Külföldi Hitelezők Alapjának pénztárjegyet ad át Imrédy genfi sikerének értékét éppen az adja meg, hogy a Népszövetség hozzájárulását megnyerte ehhez a megoldási módhoz. Eddig Európában csak 'Bulgária esetében hozott a Népszövetség hasonló szellemű határozatot. Ami a magángazdaság talp ráállítását illeti, a magyar pénzügyminiszter elgondolásának kővetkező nyilvánosságra került részei érdemelnek figyelmet: A legnagyobb iparvállalatok 20 millió pengő alaptőkével szövetkezetei alapítanak, 10% üzletrész befizetéssel. Az uj szerv hitelmüveleti alapon szaporítani akarja a gépiipar munkalehetőségeit. Elsősorban a nem elég tőkeerős, különféle szakmákhoz tartozó iparvállalatok beruházásait ,akarja elősegíteni, továbbá azt, hogy úgy a magánháztartások, mint a gyárvállalatok a magyar szón tüzelésére alkalmas fűtőberendezéseket rendeljenek a gépipartól, s ezzel az uj munkaalkalmak teremtésén kívül visszaszorítják a külföldről behozott kokszfogyasztást is. Az uj szerv működése abból állana, hogy a megrendelő iparvállalat által a munkátvógző gépgyárnak készpénzfizetés helyet átadandó váltót a gépgyár forgatmánya után saját aláírásával éllátva bankképessé tenné, úgyhogy azt pusztán emiatt bármelyik nagybank leszámítolásra elfogadná. Mindenkori jegybank-leszámitolhatósága biztosított lévén, a magánbankok szívesen tartanák tárcájukban. Hozzátartozik még a részletekhez, hogy a megrendelő vállalat a váltóköl- ceönből mindenkor csak annyit lenne köteles törleszteni, amennyit a hitelműveletből teljesített beruházások révén a Csökkentett üzemi költségek segítségével megtakarított Szakértői számítások szerint ez a törlesztési idő átlagban 3—4 év lénne. A másik tervbevett uj alapítás a bankok földvásárló szövetkezete lenne. Tudvalevő, hogy a mezőgazdasági válság folytán sok földbirtok nem bírja megfizetni esedékes tartozását, ami az ingatlanpiacon a kínálat szaporodását és az árak lemorzsolódását vonja maga után. Másik velejárója ennek a folyamatnak, hogy sok esetben — komoly vételi ajánlat hijján —■ maga a hitelező pénzintézet kényszerül arra, hogy a földbirtokot magához váltsa. Tekintettel a magyár kormány tervbóvett telepítő politikájára is, a bankók azt ajánlják a kormánynak, segítse élő az általuk térVézett földbirtok-megszerző szövetkezét megalakulását, Ez a Szerv megvásárolná a késedelmes adósok piacra kerülő földbirtokait, azt magánál tartaná és bizonyos idő — három—öt év — múltán akár készpénzért, akár pedig hosszúlejáratú kötvények ellenében áz államkincstárnak, vagy pedig uj földbirtokos vásárlónak adná el. Az állam segítése abban jelentkeznék, hogy az ilyen ingatlan ügyleteket illetékmentességben részesítené. Megfontolt állásfoglalásukról ismert szakemberek" szerint ennek a szövetkezetnek legalább olyan gyógyító hatása lenne az agrár Magyar- országon, mint az ipari Németországban a bankok ipari kihelyezésednek átalakítására, illetve hosszú időre értelmezett leírásának elősegítésére alapított Tilgungscaeee für G-ewerbliehe Kre- dite-nek, vagy a Deutsche Finaüzierung-Instb tutnak. A különféle . adós védő intézkedések miatt, megbénult vidéki hite léle t *t elé lé nki lésé t célozná ezzel karöltve az a jó sikerrel haladó tárgyalás, amely a vidéki pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Banknál, illetve a Pénzintézeti . Központnál 50 millió pengő uj „begyűjtési hitelkeret^ (Ankurbehings Kredíte) szerzését célozza. Mintegy 10 millió pengő értékű megrendelés ■ hoz juttatja mindezeken felül az ipart Budapest székesfővárosnak az úgynevezett ostendei kötvényhitelezőkkel létesített egyezsége, amely lehetővé teszi, hogy a magyar főváros a Külföldi Hitelezők Alapjába már befizetett, illetve idén befizetendő annuitásai helyett tiz évi kamatozású kötvényt adhasson a külföldi hitelezőknek. Az eképpen a magyar fővárosnál maradó annuitás lényegében uj kölcsön jellegével bir, amennyiben a kiadási költségvetés-előirányzatban szereplő összeget a főváros különféle beruházási munkákra fordíthatja. * Nagyabb vonásokban ezek lennének a ma.- gyar államháztartás és magángazdaság fellendítésére irányuló ée közvetlen megvalósulás előtt álló tervezetek. Kilenc évvel ezelőtt, amikor a népszövetségi kölcsön segítségével Magyarország talpraáliott, a jó kilátások csalókák voltak. A nyerstermékek ára oly magasan állott, hogy az a mai mélypontjára eshetett ég felbonthatta a kölcsönt igénybevevő adósok tőke- visszafizetési számítását. Ugyanekkor a magyar * állam egyedül a költségvetés egyeneulybahoza- talán munkálkodott és számításon kívül hagyta, a magángazdaság igényeit. Ma a keserves árral megfizetett tanulságok után talán jobb jövőt várhatunk. A nyerstermékek ára olyan alacsony, hogy még a szovjet termelési rend földbirtokjáradék nélküli előállítási költségének színvonalát sem sókkal haladja meg. Legrosz- szabb esetben a mai színvonal állandósulhat. A másik biztató jelenség az, hogy az adófizető rétegek kereseti lehetőségének -biztosítására, a magyar kormány legalább akkora gondot fordít, mint a költségvetés egyensúlyban tartására. Jó reménységre igy Magvarországon van elég ok. ' SZITTYA, A munkanélküliség Pozsonyban. Pozsonyban a munkanélküliek száma január 31-re 7887-re emelkedett, december végétől a munkanélküliek száma 1435-tel emelkedett. A nyilvántartott munkanélküliek közül 6088 férfi s a többi nőmunkás. A mezőgazdasági gépgyárak a vidéki gazdasági kiállítások ellen. Az egyes mezőgazdaság p gépgyárak azzal a panasszal fordultak ja íaöyefs^^h'Őí!;, hogy a vidéki .mezőgazda- .sági kiálTitáBÓtkon váló részvételük üzleti szempontból semmi eredményt nem hoz, viszont a kiállítás jelentős költségeket jelent, amiket a gyár az üzemi költségekbe kénytelen beszámítani. A mezőgazdasági gépgyárak szövetsége ezért elhatározta, hogy tagjainak a jövőre vonatkozólag megtiltja a vidéki mezőgazdasági kiállításokon való részvételt. A gépgyárak legnagyobb része ezt a tilalmat örömmel üdvözli, mert erre való hivatkozással utasíthatja, vissza a vidéki kiállításra való meghívást. A sertés-, zsír- és íojásbehozatal februárban. A devizabizottság februárra a szabad piac számára 10.800 darab sertés behozatalát engedélyezte, ezenkivül 2500 darabot a szalámigyárak részére. A zsirbehozatal 140 va- ^ gont fog kitenni. A tojáskontingens 20 vagon s ezenkivül Magyarországból 5 vagon. A gazdasági válság élesebbre fordult Dániában. Dániában a gazdasági válság az utóbbi időben nagyon élésre fordult. A kormány mindenfelé keresi a kivezető utat, azonban eddig nem sok eredménnyel. így a múlt napokban egy javaslatot nyújtott be a törvényhozáshoz, amely szerint egy évre. 1934 februáT 1-ig mindennemű sztrájk és munkás- kizárás meg volna tiltva. A javaslatot különösen a munkaadói körök ellenzik. A dán miniszterelnök a javaslatot azzal indokolja, liogv Dániában 170 ezer munkanélküli van és hogy a mezőgazdaiság nem tud vásárolni s igy az ipart fenntartani nem képes. A gazdasági körök azt követelik, bog}/ a kormány ezt a javaslatot részletes gazdasági nrourammal támassza alá. mely program külön ősén a földművesek vásárlóerejét növelné, különben rövidesen újabb százezer munkás elbocsátása várható. Az iparnak a bérekkel való megterhelésének enyhítése érdekében a gazdasági körök a dán korona további értéktelenitését követelik. A kormánv a din ieuvbankkal való megállapodás szerint a dán korona árfolyamát u,gv szabályozta, hógv 2.2 50 dán korona 1 angol font sterlinggel egveifiŐ, ami 24 szá zalkos elértéktelenedést ielent. A gazdasági nragram szerint a kormány 150—200 millió dán koronái szentelne a me-'őgavdo^^.iT f<yisegítésére, bankiszanálásokra 200 milliót fordítanának s a gazdák adókedvezményeire 20 millió dán koronát. Ezenkívül koimián-vtendpiette! leszállítanák a bankkamat!alhat, hatékonyan támogatnák az éoitkezési mozgalmat s külön kormányrendelet szerint, hetenként 1500 darab rosszabb minőségű nmz'':"r'vzd:mági állatot puszii tanának el s ezenkivül hetenként további 1500 darab szarvasmarhát vásárolna fel a kormány a munkanélküliek élelmezésére.
