Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-19 / 42. (3152.) szám

10 SZÍVESKEDJÉK a b. címére küldött po-stabeíizeíési lapot kitölteni s előfize­tési hátralékának összegét a postán be­fizetni, nehogy a kiadóhivatal beszün­tesse a lap küldését. URAM, HA NEM VENNÉ ROSSZ NÉVEN, a modern technika legújabb vívmányáról, a retro- rádióról szeretnék beszélni önnel. Lehet, hogy ön is hallott már korunk eme legfrissebb csodájáról, éppen ezért engedje meg, hogy néhány megjegyzést fűzhessek hozzá. Néhány vidám megjegyzést, mert ma jókedvem van, bár semmi különösebb okom nincs rá, dehát Istenem!... az első tavaszi nap­sugár itt ragyog a gépemen, a madarak bujccskát játszanak a tnjabokrokon, a gyöngykakas fölszállott a régi kőpadra, ahol egyszer Rudolf trónörökös is megpihent a krónika szerint és ha egy percre meg­állók a kattogással, szivembe muzsikál a Karmeli­ták gyermekkórusa a szemközti kápolnából. Per­sze, mindez nem érdekelheti önt, térjünk a tárgyra! Egy külföldi lapban olvastam, hogy Amerikában egy mérnök föltalálta a retro-rádiót, amelynek se­gítségével nemcsak a momentán rezgő hangokat, de az évszázadokkal ezelőít elhangzott beszédeket, banghullámokat is képes fogni. Hogy azonban mennyiben válik majd hasznunkra a retro-rádió, azt. az alábbiakból fogjuk megtudni, miután ed­dig csak a budapesti stúdió kísérletezett retroizált hullámokkal egy vidám-est keretében, amely ka- harészerüsége ellenére is komoly gondolatokra in­dította e sorok Íróját, aki el tudná képzelni, mi­lyen páratlan élvezet lenne, ha például Sala Domo­kos helyett valóban Cicero hangját hallaná, amint a római Fórumról beszédet intéz a néphez. Avagy a kedves Szász lía helyett tényleg Diogenes hang­ja kongana a hordóból. És most nézzük, micsoda előnyöket fog szolgál­tatni a retro-rádió, ha az egyelőre humbugnak mi- ■ nősített találmány valósággá realizálódik és épp úgy belehelyezkedik mindennapi életünkbe, mint elődje, a napi műsort közvetítő rádió. Miután fel­tételezzük, hogy forgalomba bocsátása után épp oly precízül kapcsolható lesz a különböző korszakokra, mint a mostani állomásokra, tehát különösen a íör- ténelemtudósoknak tesz majd óriási szolgálatokat, akik nemcsak az egykori feljegyzésekre lesznek ; majd utalva csupán, de közvetlenül hallhatják is a í különböző történelmet csináló dolgokat. Segitsé-1 gére lesz mindazoknak, akik valamilyen régmúlt j dolgokon törik a fejüket, de feljegyzések hiányában j nem tudnak zöldágra vergődni mégsem és különös | élvezetet fog nyújtani mindenkinek, sőt meghatott­ságot, könnyeket is azoknak, akik például azt sze­retnék tudni, mi volt Petőfi utolsó és hiteles sóha­ja, amikor nyomtalanul eltűnt a segesvári ütközet­ben. Bárugyan e rejtély földerítésére inkább Mi­hály Dénes távolbalátó készüléke lenne alkalmas, de persze az is retroizálva, azonban a híres magyar mérnök találhiánya még egyelőre gyermekcipőit szaggatja, tehát he kell érnünk addig a látásnélküli multbahallgaíózással. És ez is valami kérem, külö­nösen nekünk, e különféle krízisekkel agyoncsapott világ gyermekeinek, akikben igazán csak a múltak szép emléke tartja már a lelket, hiszen a jövő sö­tét, mint a legsötétebb novemberi délután. Mindenesetre, ha a retro-rádió életképessé válik és csakugyan forgalomba kerül, igen sok mulatsá­gos esetet fog produkálni az értékeseken és hasz­nosakon kivül, hogy csak egyet-kettőt ragadjak ki a rengeteg közül. Azt hiszem Uram, ön is könnyedén maga elé kép­zelheti Mihályi Dénes készüléke nélkül is a békés szeretőiben megőszült öreg házaspárt, akik gyer­mekeik, unokáik körében gyémántlakodalmukat ünnepük, mire az egyik pajkos unoka, unva a ba­nánt, odaugrik a rádióhoz és rákapcsol a múlt szá­zadra, amely a következő párbeszédet hinti szét a meglepett társaságnak: — Oh, Alojzia, szerelmem, — gordonkázza egy mély férfihang —nem élhetek kegyed nélkül! Mire a hölgy, a kor Ízlésének megfelelően, be- nickinébajzalenkés hangon íuvolázza: — Ah, Ferenc, ne hevítse még jobban érzemény- dus keblemet, hiszen önnek már neje van! — Eh, mii nejem, — dörgé Ferenc — kegyed jól tudja Alojziám, hogy nem szerétéin őt és csak szülői parancsra vevém nőül! Azt hiszem, ezek után nincs szükség bővebb ma­gyarázatra, könnyen cl tudjuk képzelni a szegény öreg néni fájdalmát, aki csak a gyémántlakodal­mán, a retro-rádió segítségével tudta meg, hogy hűséges Fercncje ötven évvel ezelőtt megcsalta Alojziával, a kor ünnepelt primadonnájával. Vagy nézzünk egy másik esetet. Tegyük föl Uram, hogy ön hevesen udvarol a csokoládégyáros nem éppen csinos, de annál vagyonosabb leányá­nak. Már-már célnál van, amikor őnagysága egy hanyag mozdulattal megnyitja a rádiót, azt a retroi­zált Ür döginas inát és véletlenül ráhibáz a követ­kezőkre: — Ne butáskodj, Mici, tudod jól, hogy téged sze­retlek és csak az állás miatt udvarolok miss Cso­koládénak! .—. Pista, ne hazudj! Te el akarod venni azt a nőt! — Hát persze, hegy elveszem, my dear! — Na és mi lesz velem?!... 1933 február 19. vasárnap. BUMM l’luirffllliti'MÉBflTTlif1irrg»7ITO7g8»*Mt Amhoít dr,,Sven Hédin ázsiai expedíciójának csillagásza nyom­talanul eltűnt a Tahlamakan pusztán Pekingben aggódnak a kiváló svéd csillagász sorsa miatt Sven Hédin segélyexpediciót szervez Berlin, február 18. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Az egész tudományos világ nagy aggodalommal várja azokat a hl­yeket, amelyek Nils Ambolt dr., a 'kiváló csillagász sorsáról szólanak. Nils Ambolt dr. Sven Hédin nagy Kina-expediciójánalk a tag­ja. Az expedíció tervei szerint Ambolt dr.-nak még a múlt év november elején be kellett volna végeznie azokat a feladatokat, amelyeket elébe tűzlek és no-! vember végére már vissza is kellett volna j térnie Pekingbe. Azóta már csaknem há­rom hónap telt el és Ambolt dr.-rótt! semmi liir nincs. A legutolsó kir november közepén érkezett a csillagászról és ez arról számolt be, hogy munkájának befejezéséhez közeledik és a Taklamaikan puszta Cseresen oázisán van. Nils Ambolt dr.-nak már eddig az időpon-! tig is igen súlyos és veszélyes élményei vol­tak. Expediidójának kifogyott az élelmiszere, azután pusztító viharok és a nagy fagy kara­vánjának nagy részét elpusztította. Az expe­díció tagjai minden felszerelésük elvesztése árán tudták puszta életüket megmenteni. Északt Tibetben Ambolt dr. találkozott — Szeretjük egymást azután is swestheart és ami a fő, — gondok nélkül!... Ezek után magára hagyom az izzó hangulatban miss Csokoládéval és remélem, föltalálja magát, ha nem is olyan könnyedén, mint az az amerikai mérnök, aki ezt a csodaszerszámot kitalálta. Az o helyzete mindenesetre könnyebb volt. Remélem, nem haragszik rám ez ártatlan kis tréfáért és elfo­gadja szives üdvözletemet, a viszontolvasásig: " (Budapest.) SZIRMAY-KALOS MARGIT. — Esterházy János üdvözlése. Pozsonyból jelentik: Az országos keresiztényiszocialista párt szervezőiéi mindenfelől nagy lelkese­déssel üdvözlik Esterházy Jánosi. Magyarok, szlovákok, ruszinok és románok egyaránt küldik tiszteletüket és örömüket fejezik ki, hogy az őslakosság kiváló harcosának, Szüllő Géza dr.-nak méltó utódja akadt az országos pártelnöki tisztségben. A komáromi szerve­zet nevében Al-aipy Gyula dr. tiszteletbeli el­nök és Dosztál Jakab helyi elnök, az érsek- újvári szervezet nevében Ölvedi János helyi elnök és Mészáros László körzeti titkár, a zólyomi szervezet nevében Ferjentsik Gyula dr. és Halécius Kálmán titkár, a párkányiak nevében Répásy Károly elnök, Késmárkról Pramdit Gusztáv elnök, Nagykapuéról Skul- tét'hy Viktor dr., Nagysallóról Moczi András helyi elnök 'és Horváth István titkár, a lucs- kai szervezet nevében Vanya János párt­elnök intéztek üdvözlő iratot hozzá. Rendkí­vül meleghangú levélben üdvözölték őt az alsóapsai, felsőapsai, faluszlatinai 'és tisza- fehéregyiházi románok. Üdvözlő iratukban megemlítik, hogy őseik valamikor Rákóczi zászlaja alatt küzdöttek. A lekéri magyarok* ugyancsak szívhez szóló közvetlen sorokat küldtek az országos pártelnöknek. — A Kazinczy Társaság február 23-án, csütörtökön tartja meg negyedik kulturestjét a kassai Lőcsei házibán a következő műsor­ral: 1. Spohr: II. hegedűverseny, d-moll, I. tétel. Előadja Takács Kálmán, zongorán kisérd Gorzó Edit- 2. Ady szerelmi költemé­nyed. Irta és felolvassa Szepessi Miksa dr., Ady-verseket szaval Sohalkház Lipót. 3. Dvo- fák: Szláv táncokból az e-moll. Előadja Ta­kács Kálmán, zongorán kíséri Gorzó Edit. Belépés díjtalan. — Mai képes mellékletünkbe két nyomda­technikai hiba csúszott be. A melléklet har­madik, illetve hetedik oldalának képanyaga tévedésből föilcseréltetett és a 4—5. oldalon az alsó két nagy kép alatt az aláírások for­dítva. vannak elhelyezve. Olvasóink elnézé­sét kérjük. — Halálozás. Pénteken váratlanul elhunyt Nyitrán ifj. Kubicza Miklós 31 éves akadémiai festőművész, a szlovenszkói festő górd a egyik fiatal erőssége, Kubicza annak idején kitünte­téssel végzett a 'budapesti akadémián és több tülföldi tanulmányút után Nyitrán telepedett le. Halk szavú, zárkózott művész vojt. 1925-ben tűnt fel, amikor a Tátrában több nagysikerű ki­állítást rendezett és a kritika elismeréssel em­lékezett meg müveiről. Művészpályáját derék­ba törte a halál. A kora tavasszal készült meg­rendezni gyűjteményes képki állítását szülőváro­sában, Nyitrán. Halála nagy részvétet keltett. Temetése vasárnap lesz. Norin dr.-ral, aki a Sven Hédin-expedíció egy másik csoportját vezette. A két tudós északi Tibetnek eddig ismeretlen vidékeit térképezte le. Ambolt dr. azután elvált No­rbitól és útirányát úgy akarta megválasztani, hogy a rettegett Taklamakan-sivatagon át fog ha­tolni s a Pekingig visszavezető utat Közép, ázsia nagy sivatagain teszi meg. Ezen az út­vonalon eddig európai ember pem hatok i keresztüli! és természetes, hogy Ambolt dr. vállalkozása több, minit veszélyes volt. A természet ellenséges erőin kívül azzá! is számítania kellett a kiváló tudósnak, hogy veszedelmes nomád rablóbandák állják él az útját. Ambolt dr. sorsára vonatkozólag természete­sen csupán találgatásokat lehet megkockáz­tatni. Többeknek az a véleményük, hogy a ! csillagász valamelyik rablóbanda kezébe ju­tott. Pekingben, az expedíció jelenlegi fő tá­borhelyén nagy a kétségbeesés Ambolt dr. sorsa iránt és Sven Hédin most egybehívta expediciójának összes tagjait Pekingbe, hogy megbeszéljék a segítő expedíció dókát. Való­színű, hogy Ambolt felkutatására már a kö­zeli napokban segélyesapat indul. Az írás a falon Különös por Londonban egy versekkel teleirt fal miatt London, február 18. Néhány 'párisi bohém- kávéház többek közt annak köszönheti nagy nép­szerűségét-, hogy a falait rajzok és versek díszítik, amelyeket valaha ismeretlen, de később világhírű­vé vált festőművészek és köttök firkáltak oda. Ami azonban attrakció egy párisi bobéi^kávéház falán, az súlyos hiba é& hátrány lehet egy olyan londoni ház falán, amely a Highgate negyedben fekszik, amelynek lakói tudvalevőleg szorgalmas és egy cseppet sem bohém emberek, akik este tizenegykor, miután a rádiójukat elcsavarták, nyu­galomra hajtják a napi gondjuktól nehéz fejüket. Galsworthyt olvasnak, a Daily Expressre fizetnek elő és vasárnap a bampsteadti lankákon sétálnak. Egy ilyen háznak a tuíajdonosnője, Mrs. Steel, kö­vetelt bírói utón kártérítést eigy Barker nevű áb iamhivatalnok ellen, aki üres óráiban Shelley-veose- ket festett a szobája falára és mennyezetére. Az ügy első tárgyalásának aiz lett az eredmé­nye, hogy a bíróság elutasította a háztulajdonosnő kérését azzal, hogy a lakónak szabad j'Ogában áll a ház falán esztétikai jogait gyakorolni. A mostani tárgyaláson a ház'tulajdonosnő, fenn- emiilett Mrs. Steetl, azzal állott elő, hogy a szobá­kat, Barker távozása után hosszú hónapokig nem tudta kiadni csak mint raktárhelyiséget és igy sú­lyos anyagi kár érte. A ház egyébként miost eladó. Az első tárgyalás óta — mondta az asszony, mióta az eset bekerült az újságokba és hogy mulatságára szolgált az olvasóknak, szinte minden órában, lá­togatók érkeztek a házba, akik azzal az ürüggyé], hogy ki akarják venni a szobákat, megnézték verseket a falon és nagyokat nevetve, távoztak. A szobafestő, akit a háziasszony a kifogásolt köl­temények eltávolításával bízott meg, azt vallotta, hogy a versek fekete festékei voltak felkenve a mennyezetre és a falakra és a „kivitek* nem val­lott művészi inspirációra. Barker ur előadta, hogy a beköltözésétől számí­tott hat hónap alatt helyezte el a verseket a szoba falain és a háziasszony annak idején azt mondta neki, hogy mindent megtehet a maga kényeimére és gyönyörűségére. A versek, igaz, — tette hozzá — nem vallottak egy cimfestő ügyességére. (Én amatőr vagyok.) De viszont nem lehetett tőlük el­tagadni bizonyos mesterségbeli ügyességet. A fes­tékanyag olaj- és vizfesték volt. A munkámat na­gyon szerettem és azalatt a két év alatt, amiig olt laktam, nagyon élveztem. Előadása végén a panaszolt fél hozzátette, hogy a bérlőtől folyó jogait gyakorolta, amikor a falakat befestette. A birö azt a kijelentést tette, hogy az ilyesmi Ízlés dolga, de az ő véleménye szerint a mennye­zeten és a falakon levő versek elcsúfították a szo­bát. Valószínű — folytatta beszédét a bíró — az, hogyha az ember végigsétálna London artisztikus emberei között, akkor akadna olyanokra is, akik azt mondanák, hogy a versekkel telefestett falu szoba teljesen az Ínyükre van s azt szépnek és ér­tékesnek tartják, de. az átlagember szempontjából az ilyesmi neon érdekes, sőt az átlagember való­színűleg azt mondaná, hogy ilyen lakásba nem köl­tözik be. A bíró a liáztulajdonnsnőniek huszonöt sillinget ítélt meg a falaik újrafestése fejében és két fontot az elmúlt hónapok hézbérveszteségo iórtw A csehszlovákiai öikormány- zali szövetségek állásidő delegációiénak tanácskozásai Prága, február 17. A csehszlovákiai önkor­mányzati szövetségek állandó delegációja ezek­ben a napokban Prágában ülést tartott. Szlo- venszkó képviseletében az ülésen Kraus Ferenc dr. a szlovenszkói községek és városok orszá­gos szövetségének elnöke és Vasek Antal dr., a szövetség titkára vett részt. Szlovenszkó képviselői rámutattak Szflovenszkó különleges gazdasági és pénzügyi helyzetére, elutasító ál­láspontot foglaltak el a pótadók limitjének a felemelésével szemben, amennyiben a limit fel­emelése könyörtelen merényletet- jelentene az adófizetők vásárló erejére. Az egyes képvise­lők kijelentették, hogy ragaszkodnak a kötött önkormányzati gazdálkodás elvéhez. A tanács­testületről szóló szabályrendelet ügyében indít­ványokat terjesztettek elő. Az ülésen elhang­zott a követelés, hogy a tanácstestület perma­nensnek legyen kinyilvánítva és ez vagy tör­vény vagy pedig kormányrendelet utján tör­vénybe ikíattassék. Az állandó delegáció felkereste Malypetv mi­niszterelnököt-, akinek előterjesztette az önkor­mányzati szövetségek követeléseit. A miniszter- elnök ur figyelmét felhívták a szlovenszkói köz­ségek ég városok országos szövetségére, a szlo­venszkói önkormányzat viszonyaira és egyúttal átadták a szövetség közlönyét is. Malypetr mi­niszterelnök megígérte, hogy igyekezni fog tel­jesíteni az állandó delegáció elnöksége által elő­terjesztett kívánságokat. Az önkormányzati pénzügyek tanácstestületének első ülésén Trapl dr. pénzügyminiszter elnökölt. A pénzügymi­niszter a tanácsi-estületben való helyetteséül Hniliöka főosztálytanácsost nevezte ki és egy­ben megígérte, hogy tekintettel az önkormány­zati pénzügyek kérdésének gyorsított elintézé­sének a fontosságára, a tanács-testület üléseit minél gyakrabban fogja összehívni. A tanács- testület rendes tagjául Trapl pénzügyminiszter a szlovenszkói községek és városok országos szövetségének elnökét, Kraus Ferenc dr., I. ■polgármesterh-elyettest nevezte ki. Ezzel Szlo­venszkó a tanácstestületben harmadik tagot kapott- A tanács testület 4 bizottságot alakított. — Prága megünnepelte Rasin emlékét. Ma, 18-án volt a tizedik évfordulója annak, hogy Rasin volt pénzügyminiszter revolvermerény­let áldozata lett. Ebből az alkalomból a cseh nemzeti szervezetek emlékünnepséget ren­deztek. Az ünnepi szónoklatot Soukup szo­ciáldemokrata szenátor, a szenátus elnöke mondotta. Háromnegyed egykor, a tiz év előtti merénylet pillanatában ágyuszó jelzés­re Prága uocáin egy percre megállt a forga­lom és a járókelők levett kalappal állottak meg. E kegyeletperc nyugalmát a véletlen játéka következtében egyedül az az ünnepi felvonulás törte meg, mely Soukup vezetésé­vel a merénylet színhelyére igyekezett. A menet ugyanis megkésve indult el a Rasin- ház felé, amelynek kapuja előtt a merénylet történt s a virágokkal díszített helyre már csak a kegyeletperc után érkezett meg. — A pozsonyi gyárak üzemi választmányai nép- gyűlést tartanak a betegsegélyző elleni panaszok tárgyában. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja-: Február 27-én este félkilenc órakor a pozsonyi és ligetfalusi gyárak egyesült üzemi választmányai a Habtéren népgyülést tartanak, amelyen köve­telni fogják, hogy a betegsegélyző pénztár azon­nal írja ki a választásokat, továbbá a betegse­gélyző pénztár gyógykezelje a munkanélkülieket is, követelik a szabad orvosválasztást és hogy7 a- betegség első három napjára is fizessenek táp­pénzt. A népgyülésre vonatkozó felhívás ezer nt a munkásság végre véget akar vetni a bet-egsegély- zö pénztárban uralkodó tarthatatlan állapotoknak- A népgy ülés megtartását 38 üzem munkásságának üzemi választmánya határozta el, amelyhez a szak- szervezetek nagyrésze is csatlakozott. xx „Mit kell tudni a sofförvizsgán“ Szlo­venszkón és Podk. Ruszban? Soflorvizsgára előkészítő tankönyv 33 K utánvéttel meg­rendelhető „Gáspár sofíőriskolában“ Kosice, Sibriková 12. — Ki fogják telepíteni a Menzel-féle kátrány­gyárat Pozsony város területéről. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: Ismeretes, hogy a po­zsonyi Menzebféle kátránygyár fellebbezéssel élt az országos hivatalnak az ellen a végzése ellen, amely elrendelte a gyárnak a Kötélverő-ueeáról való kitelepítését. Tegnap ellenőrző szakértők be­vonásával., a pozsonyi városi tűzoltóság, rendőrség és iparfelügyel ős-ég kiküldötteinek jelenlétében, újabb szakértői szemle volt, amely ismét arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyártelep nem maradhat meg a régi helyem. A bizottság megálla­pította, hogy a gyár raktárában meg nem engedett mennyiségű benzin és kfftrány van felhalmozva. Ezek a rendkívül gyúlékony anyagok veszélyezte­tik a környék biztonságát es a tűzoltóság az eset­leges követikezinényebéirt nem vállalja a felelőssé­gek Valószínű tehát, hogy a Menzebgyűrat mégis csak 'kitelepítik Pozsony város belterületéről. xx Gyomorfájás, gyounornyomás. bélsdrpan- gás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábul teáig, fülzugás, halvány aresziu. kedvetlenség * természetes „Ferenc József*4 ke­serű víz használata által sok esteben elmúlik.

Next

/
Thumbnails
Contents