Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-19 / 42. (3152.) szám
\ 1933 február 19, vasárnap. ra^<g&MA<&ARHIRLAI> 7 Két orosz hercegasszony , egy szuterrén-lakásban csodálatos iparművészeti műhelyt létesített Prágában A két arisztokrata nőnek példája igazolja, hogy a munka nemesit - Riport, amelynek kezdete Nyitraujlakra nyúlik s amely Prágában fejeződik be — Magyar-orosz kulturkapcsolatokai létesített a prágai Kondakov-intézet Prága. február 18. Ez a riport 'kaphatná: Egy újságíró kinyomozza Natalia Jaswill orosz hercegnő regényes életsorsát. Magának a riport létrejöttének érdekes genezise van- Az újságíró szlovenszkói utón van, élményeket gyűjt, megfigyel és jegyzeteket készit, témát keres. Néhány órát tölt Esterházy János nyitraujlaki kastélyában. Kezébe kerül egy bőrkötéses album, a vendégkönyv s alig lapoz benne néhány oldalt, máris egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli a bejegyzéseket, az érdekes autogramokat és azt a pár mondatot, amelyben egy-egy látogató feljegyzi reflexióit, nyitraujlaki tartózkodásának élményeit. Erről az albumról egy másik riportunkban még lesz módunk beszámolni. A vendéglátó házigazda készségesen mondja el visszaemlékezéseit a nevekhez fűződő eseményekről, amelyek immár tradíciókká váltak az Esterházy-kastélyban. Álljunk meg egy bejegyzésnél. A világháború vérzivataros napjainak emléke idéződik fel lelki szemeink előtt. 1916 elején vagyunk. Dühöng az oroszok nagy újévi offenzivája, amelyet Beszarábiában a Pflanzer-Baltin és a Strypa mellett a Böhm Ermollj hadsereg ellen indított Bruszilov. A többi fronton relatív csönd van. Egy fagyos januári reggelen autó kanyarodik be Nyitraujiakon az Esterházy-kastély fölé vezető útra. A vaskapu megnyílik és az autó a park évszázados, kopasz törzsei között befordul a kastély udvarának négyszögére. Két egyenruhás férfi, egy polgári öltözetű férfi és egy előkelő tartásu hölgy lép ki a katonai autóból, a hölgy bundájának a karján a vöröskereszt jele, ugyanaz a jel van az ©gyík idegen egyenruháju tiszt karján. Az idegen egyenruhás tiszt egy dán ezre- des, 8,0 a hölgy Natalia Jaswill orosz hercegnő, Ni- ko aj Vladimirovics Jaswill hercegnek, a cári gárda ezredesének özvegye. 'Az osztrák-magyar hadsereg egyenruháját viselő tiszt egy vezérkari ezredes, akit a két j idegen kíséretére rendeltek ki, a polgári ru-; hás ur Nyitravármegye alispánja. A vendégkönyvbe 1916 január 18—19-i'ki | dátummal a következő bejegyzés kerül: Commission de le Croix Rouge Russo — ! danoise 18—19. I. 1916. Esterházy János néhány szóban elmondja a dán—orosz vöröskeresztes bizottság látogatásának érdekes történetét. Jaswill hercegnő azért vett részt ebben az expedícióban, mert fia, az orosz hadsereg hadnagya osztrák-magyar hadifogságba esett és Esterházy Miklós herceg lévai birtokára internálták. A hercegnő fiát akarta megiátogaíni és kiszabadítani. A fiatal tiszt csakugyan kikerült a fogságból, de vesztére, mert a bolsevikiek anyja szemeláttára verték agyon. A hercegnőről csak annyit hallott Esterházy János, hogy .egy időben Prágában élt. Ez a kis háborús történet bekerül az újságíró jegyzőkönyvébe és azután Prágában megindul a nyomozás- Huszonnégy órán belül már az egész történet fel van derítve és igy született meg ez a riport, amely egy megrendítő háborús történetet mond el és két nemes női portrét mutat be a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönségének. Orosz arisztokraták egy prágai villa szuterrénjében Rövid telefonbeszélgetés a prágai oroszok központi szervezetével és megtudjuk a hercegnő címét: Prága-Stresovice, Slunná ulice 10. A francia nyelvben való járatlanságunk miatt tolmácsot is keresünk. Első utunk csak félig sikeres, megtaláljuk a lakást a Slunná egy előkelő külsejű szuterrénjében, de sem a hercegnő, sem a leánya nincs otthon, egy öreg „bábuska“ magyarázta rossz cseh nyelven, majd franciául, hogy a hercegnőt csak a délutáni órákban találhatjukDélután már eredménnyel járunk. A csöngetésre megnyílik az ajtó és két magas, előkelő tartásu nő lép elénk a folyosóra. Az egyik őszbaju matróna, fekete karton ruhát visel, amelyet a nyakon és a csuklókon fehér vászon szegélyez, a másik a leánya, negyven év körüli nő, akinek nemes vonásaiból látható, hogy abban az időben, amikor még nem szakadtak rá a gondok és a fájdalmak, csodálatos szépség lehetett. Az a kép, mely a falon függ, ritka szépségű női arcot mutat. A bemutatkozás szertartásain még a folyosóm túlesünk. Ők azok, akiket keresünk. Natália Jaswill hercegnő a hetvenegy éves idősebb hölgy, a másik pedig a leánya, Rodzianko hercegnek, a duma elnöke fiának özvegye. Jaswill hercegnő a fiát és a végét, Rodzianko hercegnő a fivérét és a férjét vesztette el a kievi rémnapokban. Most itt élnek egy prágai villa szuterrén- jében két tiszta, napfénytől beragyogott szobájában, nincs bosszúvágy a szivükben, csak fájdalmas emlék, nem siratják az elvesztett gazdagságot, hatalmat, jólétet, hanem két kezük szorgalmas munkájával keresik meg a mindennapit. Ezek a vad idők mindenkit megpróbáltak. És aki igazán nemesveretü volt, az ebben a tüzpróbában is megállotta a helyét és egész embernek bizonyult. »A császár kegyefmébőta A kétszobás lakás egyszerű, szinte szegényes berendezésű. A külső szoba a konyha helyiség és az ebédlő együttesen. A szoba egyik sarkában a szentély. Két polcon elhelyezett ikonok, a két polc között a sarokban a kazóni csodatevő szűz képe, alatta piros edényben örökmécses világit. A belső szobában egy nagyobb asztal, amely tele van gyönyörű porcellánmunkákkal, körevet, szekrény és a falakom néhány fénykép, Jaswill herceg gárdaezredes színes egyenruhában, a rokonság, a családtagok. Ezt mentetlek meg mindössze a nagy összeomlásból- Az a pár ikon. amely még szobadíszül szolgái, egészen csodálatos ütőn került később hozzájuk. Makacs székrekedés, vastagbél- katarus, gyomorba], puffadás, vértorlódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz, reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József viz még ingerlékeny belü betegeknél is fájdalom nélkül hat. M Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- üzíetekben kapható. * is. Ebben a szobában helyezkedünk el. Az öreg hercegasszony beszélni kezd, Rodzianko hercegnő pedig előkap egy fehér porcelláu- edényt, vékony kis ecsetet és csodálatos finomságú képeket fest a porcellánra. Egy gyönyörű porcellánszervizt készit most megrendelésre és csodálatos fantáziával fest orosz templomokat, keleti műemlék motívumokat a hideg, fehér anyagra, amely néhány pillanat múlva csodálatos színekben csillog és bármilyen vitrinnek ékessége volna. Nincs izgató egy szervizben, amelyet Rodzianko hercegnek a felesége saját kezével ékesített fel? Az anya tökéletes, folyékony franciasság- gal beszél. Első kérdése: pour la préssé? Megnyugtatjuk, hogy ugyan újságírók vagyunk, de nem csupán a szenzáció vágya vezet, hanem az emberi részvét és érdekőldés is. — Leányommal együtt Kiev melletti birtokunkon — úgy kell ezt érteni, hogy tizenegy órányi vasuttávoleágban Kievtől — hadikórházat rendeztünk be és ebben a kórházban teljesítettük hazánkkal szembeni kötelességünket. Egyforma szeretettel ápoltuk betegeinket, a háború szerencsétlen áldozatait. Nem tekintettünk nemzetiségi különbségre, csak az embert néztük mindenkiben, aki ápolásunkra szorult. — 1915 végén értesítést kaptam Pétervárról, a cárnő maga küldötte, hogy a monarchia területére egy orosz-dán vöröskeresztes bizottságot küldenek ki. Miután a cárnő tudta, hogy fiam osztrák-magyar hadifogságba esett és Magyar- országon internálták, felszólított arra, hogy csatlakozzam ehhez a bizottsághoz. Én természetesen nagy örömmel vállaltam a kegyes felszólításit, inért így viszontláthattam fiaimat, aki Esterházy Miklós herceg lévai birtokán volt in-' ternálva. — Kievben jó ismeretségben voltam Branyic- ka grófnővel, Esterházy grófnő édesanyjával és Bnymszka grófnővel, Esterházy grófnő nővérével. Miólőtt útra indultam volna, felkerestem őket, hogy üzenetet vigyek Nyitraujlakra özvegy Esterházy grófnőnek, aki érthetően vágyakozott a hozzátartozóiról szóló értesülésekre. így kerültem el Nyitraujlakra, ahol a bizottság két napot töltött. — Léván találkoztam fiammal. Amikor fiamhoz voltunk utazóban, az a vezérkari ezredes, akit az osztrák hadvezetőség osztott be mellénk, négyszemközt közölte velem, hogy Ferenc József császár hajlandó kegyelmet adni fiamnak és igy ő fogságából kiszabadulhat, csak becsületszavát kell adnia, hogy nem fog harcolni az osztrák-magyar monarchia ellen. És ezt a kegyelmet nem fogadtam el és azt feleltem az ajánlatra, hogy kegyelmet én csupán őfelségétől, a minden oroszok cárjától fogadhatok el. Emikor fiamnak elmondottam ezt a dolgot, az én fiam is ugyanezt a kijelentést tette, bármennyire szeretett volna egyébként fogságából megszabadulni. — Erről az epizódról valamilyen módon értesült a cári pár is és ők avatkoztak közbe fiam érdekében. így történt, hogy egy hadifogoly- kicserélési akció folyamán fiam is hazakerült. De akkor érkezett már haza, amikor Oroszországot eiöntöttók a polgárháború hullámad, A kievi rémnapok — Borzalmas napok voltak azok, nem lehet őket kitörölni az emlékezetből és örökké ott fognak égni Oroszország történetének lapjain. Épen két évre nyitraujlaki látogatásunk, után következett be a rémségéé esemény, 1918 január 19-én kezdődtek Kiev rémnapjai. Három; négy napon át tartott a vérengzés, amelyben j több mint ötezren pusztultak ki. A bo'lsevikok : tömegesen irtották ki az arisztokrácia tagjait, ; a polgárokat, de egyszerűbb embereket is, öt | ezernél többen estek a kievi rémuapoknak áldozatául. Ekkor vesztettük el családunk féríi- | tagjait, Agyonverték szerencsétlen fiamat és megölték vömet, T. N. Rodzianko herceget. Maga az öreg Rodzianko, a duma elnöke megmenekült és viszontagságos életét 1924-ben Szerbiában fejezte be. — Mi összetört lélekkel, betegen, kétségbeesetten és a legnagyobb nyomorúságunkban ott éltünk még Kievben 1918 végéig. Ekkor egyik rokonunk, aki a fehér hadseregben szolgált, rábírt a menekülésre ég mi elhagytuk a várost. Nem tudtunk semmit sem magunkkal hozni, csak néhány családi képet. így kerültünk a Wrangel-seregbez és amikor Vrangelt kiszorították az orosz földről, mi is Konetantiná- polyba jutottunk. Konstantinápolyiéi Prágáig — Konstantinápolyban hihetetlen nyomorba kerültünk. Nem tudtuk, mihez kezdjünk. A város tele volt menekült oroszokkal, éhség, betegség tizedelte meg sorainkat és mi is attól tartottunk, hogy elpusztulunk a nagy nyomorúságban. Egyszer csali, titokzatos módon egy : ládát hoztak el hozzánk, az én nevem volt felírva a ládára. Amikor felbontottuk, ikonjainkat találtuk bennük. A könnyekig meghatódtunk. Védszentjeink eljutottak hozzánk, nem hagytak el és megsegítenek. — Egy amerikaival kerültünk ismeretségbe, aki rendkívül érdeklődött az orosz művészet iránt é6 rábírt bennünket arra, hogy rendezzünk az ikonokból kiállítást. Anyagunk csekély volt, de azt kibővítettük. Nem értettünk akkor még semmihez, de vasszorgalommal tanulni kezdtünk, felkutattunk minden könyvet, minden emléket, amiből tanulni lehet, megtanultunk festeni ég sikerült a törekvésünk. Megrendeztük az ikon-kiállítást és ettől kezdve innen is, onnan is megrendeléseket kaptunk. Úgy gondoltuk, hogy sikerül egzisztenciánk alapjait a keleti kereszténységnek eme 6zent helyén megteremtenünk. De a sors máskép akarta. — Glnsa dr. meghatalmazott miniszter és varsói követ ismerte a mi oroszországi műkő- j désünkot. ő megtudta konstantinápolyi élet-kő-1 rülményeinket ég hosszabb rábeszélés után elhagytuk Konstantinápolyt, Prágába költöztünk és azóta itt élünk .., Jaswil hercegnő elhallgatott s mi most már azt gondoltuk, hogy a történet véget ért. Ko... levelek beszéljenek ... i, ...már */j éve használom az SS-t és naponta 4 7 órát van üzemben. Nagyteljesítményével tökéletesen meg vagyok elégedve/Oly készülék ez, mely való an megéraemli névé . FrantiSek HaSek építész, Pro»téjov.“ ..........3 lámpás TITÁN készülékemmel 78 állomást ha llok. A készülékkel nagyon meg vagyok elégedve é» mindenkinek melegen ajánlhatom. Jós: Htavaty, Mél .ik" rántsem. A riport tulajdonképpen most kezdődik. Nemzetközi jelentőségű archeológiái intézet A hetven évnél idősebb asszonyt az élet arra kényszeritette, hogy elmélyedjen a bizánci művészet tanulmány ozásában. Ikonokat kellett festenie és ezért még Konstantinápolyban nagy szorgalommal kutatta fel a bizánci egyházi művészet egész irodai- mát Ettől a pillanattól kezdve olthatatlan érdeklődéssel foglalkozott a bizantológiával, majd általában a régészettel és müvészklkü leányával együtt Prágában egy nagyszabású és nemzetközi jelentőségű archeológiái intézetnek alapját vetette meg. Ezt az intézetet. Kondakov-intézetnek nevezik és helyiségei a Slunna-ucca 10. számú házának emeletén vannak elhelyezve. A két nő maga, köré gyűjtötte a prágai emigrációban élő orosz régészeket, etnográfusokat, fiatal egyetemi hallgatókat és öreg professzorokat s közös munkával vetették meg a nagyszabású tudományos intézménynek alapjait, Tagjai sorában ma már ott van az egész kulturvilágnak számos kiváló tudósa, „akik dolgozataikat beküldik a prágai intézetnek és ezek .a dolgozatok Prágában gyönyörű kiadványokban látnak napvilágot. Nagyértókü tudományos müvek ezek s az egész tudományos világban rendkívüli megbecsülésnek örvendenek, megtalálhatók az amerikai egyetemeken éppen úgy, mint Japánban és mint minden európai tudományos intézetben. N. P. Kondakovnak, az orosz-ok legnagyobb archeológusának nevét viseli ez az intézet, aki 1844-ben született, a bolsevikok elől Prágába menekült, életének alkonyán a prágai egyetemen tanitott és egész generációt nevelt fel a bizantikriö művészet ismeretére és szeretőiére. 1925-ben halt meg, emlékét azonban fenntartja a róla elnevezett intézet. Amint a Konstantinápolyban élt görög tudósok és művészek vitték át a klasszikus kor irodalmának és művészetének emlékeit Olaszország földjére ég indították meg ezzel a reneszászt, amikor a szent várost elöntötte a barbár török hódító, úgy hozta el magával Kondakov Prágába a bizánci művészet kultuszát. Az 1927-ben alakult Kondakov-intézet kiadványai orosz, angol, francia és német nyelven jelennek meg s ezek a kiadványok a bizantologián kívül felölelik az általános archeológia és a nomád népek históriájának egész körét. Publikációjuk sorában a legnagyobb érték N. P. Kondakovnak L‘ Icone Russe című négy részből álló posthumns müve, amely gyönyörű E. E. 12. Ez a három jel tnái átmem i köztudatba Bristol Budapest 12. - P.. é r t ad naponta nagyon ió szobái elsőrangú ellátással A vendég minden kényeiméi megtalálja. Délután és este, tán< A bárban intim hangulatos esték
