Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-19 / 42. (3152.) szám
2 1933 fefora&r 19, vasárnap. Ügyes férfiszabásx* elsőrendű munkaerő benősülés céljából, csinos, fiatal leány részére Budapestre kerestetik. Csakis intelligens zsidó val- lásu fiatalemberek 26—30 év körüliek küldjenek kimerítő fényképes ajánlatokat „Rendkívüli alkalom" jeligére Budapest. Föposta- restante. A múlt vasárnap, azaz 12-én megjelent ugyanilyen jeligés hirdetésre szóló válaszok nem kézbesittet- hettek. Kérjük a c. reflektánsokat, hogy válaszaikat ismételjék meg Goldstein Edgár, Budapest, névre, poste restante, föposta. látnának, vagy pedig ezt az egyezményt úgy magyaráznák, hogy a jövőben a kisamtant- államok a tisztán belügyi dolgokban is katonai segítséget volnának kötelesek nyújtani egymásnak. Ilyesmiről szó sincs. Egyszerűen arról volt szó, hogy, ami tulajdonképpen gyakorlatilag már hosszabb idő óta megvan, annak megfelelő formát adjanak, hogy külpolitikájukat teljesen egységes szellemben vezessék, amit most a kötelező aláírás testesít meg. Ezzel a három kisantantállam még szorosabb kapcsolatba lép egymással s nincs kétség afelől, hogy ez megerősíti presztízsét, amelyre különösen a mostani bizonytalan és veszedelmes kombinációkkal telitett időben szükség van és amikor kísérletek történtek a kisantant stabilitásának aláaknázásáxa. Azt a nézetet valljuk, hogy az igy átszervezett kisantant sikeresebben fogja ellensúlyozni azokat a kísérleteket, amelyekhez az utóbbi időben több kezdeményezés történt, nevezetesen, hogy az európai politikában újból a nagyhatalmak határozzanak és a kishalai mák egyszerűen engedelmeskedjenek a nagyhatalmak diktátumának. A kisantant bizonyos mértékig középeurópai nagyhatalommá vált, azonban olyan nagyhatalommá, amelynek nincsenek expanzív céljai, törekvései tisztán békések. Ennyi áll politikai tekintetben, amely túlsúlyban van a dologban. Gazdasági tekintetben is közeledésnek kell bekövetkeznie. Ez már régi fájdalma a kisantantnak. Igen sok közgazdasági kérdés van, amely mind a három államban közös, a gazdasági közeledésről már túl sok ideje beszélnek, azonban ezifleig csaknem semmi sem valósult meg belőle. { Kormánybiztost állítottak Vámosladány élére, mert a falu nem akarta fedezni egy tanyai szlovák állami iskola dologi kiadásait Léva, február 18. (Saját tudósitóinktól.) Az országos hivatal feloszlatta a Lévához közelfekvő Vámosladány község képviselőtestületét és az eddigi magyar nemzeti párti biró helyébe az agrárpárti Palásti Sándort nevezte ki kormánybiztosnak. A feloszlatás előzménye az volt, hogy a község képviselőtestülete — noha abban a legnagyobb párt az agrárpárt volt— nem szavazta meg a tanfelügyelő kívánsága szerint a község határában fekvő és ma- gánuradalomhoz tartozó Dobogó-majoron létesítendő szlovák állami iskola doolgi terheit. Ebből a majorból eddig az uradalom mindennap kocsin vitette be az iskolaköteles gyermekeket a három kilométernyire fekvő községbe. A tanfelügyelő egyébként azzal fenyegette meg a képviselőtestületet, hogy ha nem szavazza meg a dologi kiadásokat, akkor az egész iskolát a község terhére szervezi meg. A község a súlyos helyzetére való tekintettel utasította el az uj teher vállalását. Rá kell mutatnunk itt arra, hogy hová fejlődhetnek a dolgok a szlovenszkói kisebb községek életében, ha a község vezetésében korlátlan hatalommal ruháznak fel egyszerű embereket, akik azután a képviselőtestület ellenőrzése nélkül — ki tudja, kinek a befolyása mellett — intézik majd a község gazdasági ügyeit. A község régi elöljárósága példásan működött, hiszen agrárpárti elődei jelentős adósságait is rendezte és éppen ezért nem akart hozzájárulni az uj iskolának a mai rossz gazdasági viszonyok özötti segélyezéséhez, mivel a község amugyis súlyos helyzettel küzd. Meghalt Sir Róbert Bonaid, a magyarok nagy barátin London, február 18. Sir Róbert Don&id an. goi képviselő és előkelő író, a „Trianon tragédiája" cimü poétikai mü szerzője, a magyarok nagy barátja 72 éves korában váratlanul elhunyt. Sir Róbert Danáid híres könyvén kívül számtalan cikkben is álülást foglalt Magyarország érdekében. Itt a megegyezés ©okkal nehezebb, mint politikai téren, bár sok olyan terület van, ahol a szorosabb együttműködést már' megkezdhették volna. Az aláirt egyezményhez fűzött hivatalos kommentárok rendkívül optimisz- tikusak. Mi ennek dacára egyetértünk velük azon szellemben, ahogy fentebb kifejtettük- Azonban meg vagyunk győződve arról, hogy az egyes pontok realizálása és konkrét végrehajtása nem fog nehézségek nélkül megtörténni. A nehézségek a kisantant- államok teljesen különböző struktúrájából eredn ek, akár a rezsim eket, akár a gazdasági és szociális jellegüket vesszük. Csak a további fejlődés fogja megmutatni, mennyire sikerül ezeket a kérdéseket nagyvonalúsággal egységes eikra hozni, amihez az uj paktum fektette le az alapot. A kisantantállaimoknak megvannak a belső kérdéseik, belső viszályaik és konfliktusaik, amelyek nagy mértékig gyengítik erejüket Ha ebben a tekintetben sikerülni fog javulást létrehozni — és ebben nem kell mindjárt az egyes államok felségjogaiba való beavatkozást látni — akkor az újonnan megszervezett. kisantantnak, mint egységnek, még jobban emelkedne a jelentősége s még könnyebb lenne keresztülvinni azt, hogy ez a három állam nem csupán tárgya, hanem teljes jogi alanya is lehessen a világpolitikának. A három állam belső ereje és stabilitása, ennek révén pedig mint egésznek kifelé való megerősödött stabilitásuk lenne a legjobb védelem a közeledő eseményekkel szemben, bármilyen természetűek is legyenek azok — írja végül a Právo Lidu. Interpelláció a magyar képviselóházban Budapest, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefotnjelentése.) Farkas Tibor kisgazdapárti képviselő a következő interpellációt jegyezte be a képviselőház inter- pelláeiós könyvébe: * — Hajlandó-e a miniszterelnök ur a képviselőházat arról tájékoztatni, hogy mi a magyar kormány álláspontja a három szomszédállam között létesített szoros kapcsolat következményei tárgyában? A magyar sajtó valamennyi árnyalata a paktum ellen Buüape9t, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A félhivatalos Budapesti Hírlap mai számában ismét foglal-. kozik az újjáalakított kisantant szövetséggel. | Szomorú elégtétellel 'kel megállapítani, — ir. ja a lap — hogy az európai sajtó, még számos francia lapot sem véve ki, a magyar sajtónál jóval messzebb .megy kézenfekvő és egészen Lárgyaligos megállapításaiban a kisálltán t paktumját illetően. A kisantant államok offenzív jellegre kihegyezett szorosabb összeöilelkezése egyre nagyobb hullámokat vet és egyre szoron- góbb és aggodalmasabb reflexiókat vált ki EurópaSzerte. Ma már tisztán látható, hogy a nem létező magyar-német-olaSz Szövetség meséjét azért keíllett beletrombitáilni a világ közvéleményének a fülébe, az úgynevezett hirtenbergi fegyverszállítást azért kellett annyira túlozni és melegen tartani, hogy ilyen módon a fenyegetettnek beállított európai béke védelmének ürügyével nyélbe lehessen ütni a kisantant katonai és gazdasági konvencióját. A Magyarság a következőket Írja: Mérhetetlen sajnálattal és keserűséggel érezzük, hogy a francia politika odaadta a maga presztízsé. és hatalmát arra, hogy minket és Ausztriát végleg belesikkasszanak a szláv-román konfö-i derációba. Miután ez az uj államszövetség az európai és a dunai egyensúlyt fenyegeti, a német-olasz középeurópai politika részére nem marad más hátra, mint az, hogy egyensuly gyanánt mieüöbb előkészítse az Ausztria és Magyarország közti gazdasági uniót. Senkisem vádolhat meg azzal, hogy agresz- sziv szándékokkal kerestük ezt az utat. A kisantant most bejelentett államszövetségi szervezkedése elutasithatatlan érdekünkké te. szí és sürgős feladat gyanánt parancsolja, hogy a szólamok és jelszavak politikájával szakítva végre valahára hozzálássunk a reál. politika önvédelméhez. A Népszava megállapítja, hogy az uj alakulás rossz szolgálatot tett az európai béke ügyének és a szociáldemokráciának minden oka megvan rá, hogy a legnagyobb aggodalommal nézzen az elkövetkezendők elé. Irta: VÉCSEYZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (40) Mire a sziget partjára értek, már úgy zuhogott- az eső, mintha csöbörből öntötték volna. Áz égboltozatot pedig egyre-másra világitották át a cikázó villámok s fülszaggató volt az égi háború zaja. A néma fiú ölbekapta az asszonyát-, mint a könnyű pelybet, Praszkája anyó átkarolta a fiú nyakát s arcát az ingébe rejtette, a. néma pedig hatalmas ugrásokkal rohant a ház felé. Kurt alig tudta beérni őket. Szobájába érve, levetette magáról vizes ruháit s régi öltözetét kapta magára. Éppen ágyneműjét igazgatta, amikor megnyílt az ajtó s Praszkája anyó lépett he. Remegő, szinte gyermekiesen kérő hangon szólalt meg. — Bejöttem ide hozzád a szobába, amíg a zivatar elmúlik. Nagyon félek a vihartól. Kurt a karosszékbez vezette, amely ott állott ágyának végénél, maga pedig az ágy szélére ült. Látta, hogy Praszkája anyó mindannyiszor egész testében ossz erázkódik, amikor az ablakokat betölti a villámlás vakító világossága. Milyen különös ez az asszony! Akaraterejével, bátorságával szembe mer ezállani a szovjet minden hatalmával, láthatólag vezető szerepet tölt be egy titkos társaság irányításában, minden pillanatban az életével játszik s a természetnek egy egyszerű tüneményére mintha egész egyénisége megváltoznék, gyáva, remegő kis gyerek lesz, elszalad az első emberhez, akit útjában lel, hogy védelemért eeengjen. S ez a vihar csak nem akar megszűnni! Most ikétfégbeejtő gondolat szorítja össze a szivét. Istenem, azok ott az éjszakában! A két repülő, akik a Sirályon errefelé igyekeztek, hogy megmentsék őt. Mi lesz, ha katasztrófa éri őket, ha gépiik — gyönge emberi alkotmány — nem birkózik meg az elemek hatalmával s lezuhan. Az aggodalom olyan erővel rohanta meg, hogy hangos jajezóval kiáltott föl. Praszkája anyó megérezte, hogy Kurt mire gondol. Mr'léje húzódott székével s gyöngéden megsimogatta a férfi kezét. Újból az a finom, bársonyos bőr. —- Ne aggódj, Szergej Ivanovics, nem lesz a Sirálynak 6emmi baja. Kitűnő pilóta vezeti. Elkerüli a vihart. Legföljebb később ér ide. Most olyan hatalmasat zengett az égboltozat, hogy Praszkája anyó sikoltott föl s fejét a Kurt ölében ejtette. Valahol a közelben csaphatott be a villám. Az asszony remegve, szipogva emelte föl a fejét, de újabb zendülés s most ott pihent a női fej Kurt mellén. 'És — a következő pillanatban két forró, tüzes ajak érintette Kurt száját. A férfi vére föllángolt s két karja nekilendült, hogy átölelje az asszonyt, de Praszkája már fölugrott az öléből s zihálva, lihegve állott a szoba közepén. — Ki vagy, te asszony, aki itt vénasszonynak kendőzöd magad? Ki vagy és mit akarsz velem? Praszkája már visszanyerte nyugalmát. Kendőjét mélyebben húzta a homlokára s szinte minden szót külön hangsúlyozva, szólalt meg: — Resmer Kurt. Figyelmeztetem, hogy ami ma este történt-, arra soha ne emlékezzék. Ha kedves az élete,' soha föl ne említse senkinek, hogy mi történt s ha még velem valaha találkoznék, erre az éjszakára ne gondoljon vissza. Megértett? Kurt lehajtotta a fejét, majd kis vártatva szilárd hangon mondott igent. — Jó éjszakát, Szergej Ivanovics, — mondott búcsút az asszony & hangja immár közvetlen és barátságos volt. — Jó éjszakát s gondoljon arra, hogy holnap minden erejére és éberségére szüksége lesz. Ezért pihenjen és aludjon jól. — Jó éjszakát. Praszkája anyó! 25. IZGALMAS START Gyönyörű tiszta, de igen hűvös reggelre virradtak. Kurt már korán fölkelt, fel öltözködött s ki&ietett a szabadba, hogy forró fejét kissé lehűtse a friss levegőn. A vénasszonyok nyarából ez az egyetlen viharos éjszaka az ősz derekát varázsolta elő. Tegnap még legalább a szívós ákáook keltették zöld lomb^átorukkal a késői nyár illúzióját, ma reggelre tökéletesen megkopaszodott a sziget minden fája s a kis nyárfaligetben Kurt bokáig gázolt a-z avarban. A sárga agyaggal hullott levelek tapadtak csizmájához. De sokszor nézett nyugatra, am erről a Sirályt várta. De a tiszta égboltozaton nem mutatkozott egy makulányi sötét pont sem. Ha a gép még a levegőben van, más horizontnak boltozatát szeli. Most először érezte a szigeti elzárkózás kínjait. Idillikus magányában el van zárva teljesen a külvilágtól, nem tud semmiről és nem szerezhet hirt arról, ami most a legjobban érdekli, a Sirály útjáról. Moszkvában most bizonyára mindent tudnak, hiszen az ilyen világjáró gép rádión érintkezik az otthagyott földdel, pontosan közli helyzetét és megadja egész menetrendjét. Moszkvában biztosan azt is tudják, hogy levegőben van-e még a Sirály, vagy az óriási vihar kettétörte a szárnyát & tehetetlenül zuhant le a földre, mintha a tüdejét óriási ijjból kilőtt nyílvessző fúrta volna át. Mi történik vele, ha a gépmadarat szerencsétlenség érte? Vájjon meg tudják-e akkor is menteni? Ki tudnak-e újabb tervet eszelni? Vagy minden elveszett volna? Kurt maga is teljes egészében átérezte helyzetének veszedelmes voltát, különösen most, hogy tegnap este megjelent a gyűlésen, a falusiak között és szóba- á 1!ott Vjorával. A terem félhomályában talán megtéveszthette a leányt — ebben sem egészen bizonyos —, de ezt a kockázatos játékot nem sokáig folytathatná vele. Ki tudja, milyen bizalmas volt már Vjorának s a valódi Szergej Ivanovicsnak ismeretsége, ki tudja, nem voltak-e közöi& titkaik s bűneik, amelyek egybekapcsolták a két embert? És most eszébe jutott Praszkája anyónak tegnap esti szenvedélyes kitörése Vjora ellen. Ha igaza van s nem csupán a gyűlölet sugalmazta szavait. Ha Vjora tényleg Mensinszkij szolgálatában áll s az a föladata, hogy a titkos szervezetnek, amely bizonyára sokszor keresztezte a gépéu útjait, a nyomára jöjjön? Az idegfeszültségnek ezeket az óráit nem sokáig lehet elviselni. Ha most szerencsésen megmenekül, elszalad az emberek közül, valami olyan szanatóriumot keres föl, amelyik őserdő magányában áll és hetekig fogja kipihenni az idegmegpróbáltatáe- nak ezeket a borzalmas óráit. A kapuból Praszkája anyó integetett feléje. Biztosan reggelire várja. Mennyire örült ni őst annak, hogy nem lesz egyedül gondjaival, kinzó tépolődéseivel s Praszkája talán megerősíti csüggedő lelkét. Az asszony forró teát engedett ki a szamovárból s szárazkolbászt, meg kissé avas szalonnát adott melléje, de Kiírtnak kitünően ízlett ez a reggeli. A bűvös reggelen meggémberedett tagjait jótékony meleggel járta át az ital és kedélyállapota is egyszerre megjavult, amikor megfigyelte az asszony nagy nyugalmát. Praszkája, a reggelit fölszolgálva, letelepedett egy székben s úgy viselkedett, mintha, tudomást sem venne Kurt jelenlétéről. Amikor a férfi megreggelizett, az asszony beszélni kezdett; . ... • r ^BXrtXT-MAGkAR-HTELAÖ ^ a Hasznos tudni, ^ """ h°gy SCKMIDTHAUER ^ mitMlHJkeserüvize ****!$, nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöb- litési szerepénél fogva Cg y 08*5311 eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből.
