Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-03 / 28. (3138.) szám
1968 február 3, péntek. 'pmmMMfa&vrnatá Mossa a fogát, épugy mint a keiéi SIUPP^Müm ,.. f 0 9 szappannal MILYEN IDŐ VARHATÖ 'A megenyhült időjárás több helyen erős csapadékot idézett elő. A hőmérséklet maximuma +8 fok. — Időprognózis: Változékony, csapadékra bajló, nyugat-északnyugati széllel hűvösebb. — Vécsey Zoltán űr. két bűnügyi regénye, a Páter Lauremcius titka és a Vörös csillag lovagjai, könyvalakban megjelenik abban az esetben, ha március elejéig megfelelő számú előjegyzés történik. Az első mii egy kötet1 ben, a második két kötetben, rendkívül ízléses kiadásban jelenik meg. Előjegyzési ár az első miiire 18, a másodikra '10 korona, A kettőre együttesen 45 korona. Előjegyzések Véesey Zoltán dr. cint érc, a Prágái Magyar Hírlap szerkesztőségébe küldendők. — Macseket is internálta a belgrádi kormány. Belgrádból jelentik: Maések Vladiifnir dr., a volt horvát parasztpárt (Radics-párt) reróre ugyanarra a sorsra jutott, mint Köröséé volt minisztert ereinek. Macsek Vladimírt a kormány intézkedésére internálták, A hor- vá/t ellenzék v ezé rétiek számüzétési helyét nem ismerik. Az intémiálás oka az, hegy Marsok egy osztrák újságírónak interjút adott, amelyben élesen támadta a jelén légi rezsimet. — Uj rendszer a közalkalmazottak Gyógy - alapjánál. Mint hivatalosan közük, a köz- alkalmazottak Gyógyalápja (Lécebn^ focid) uj szerződést kötött át Orvosokkal é& eszel kapcsolatosán uj gyógyrendí szabályzatot délgóáott ki. Az uj gyógy szabályzat megjelent a Vésluikbéu és január elsején lépett életbe. A' szabályzat a közeljövőben külön kiadásban is megjelenik és a Gyógya-lap já- iráfli bízótteágái önköltségi áböö fogják áraiéi tani. — Nyltraí szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk február 1-től uj helyiségbe költözött, a Wllson-ucca 34, sz., L emeletére. — Az első fillére® gyoírs a Magas Tátrába. Késmárkról Írják Az első filléres gyors feb- amár 11-én érkezik 500 résztvevővel Magyar- országból a Magas Tátrába. Az 5Óö vendjét, akik február 10-ig maradnak él a tartózkOdá» sért útiköltséggel együtt í. osztályú Utiíástiáil 100, II- osztályú utazásnál 75 pengőt fizetnek, különböző tá \ai filrdötelépeken és penzdók- iban fogják elhelyezni. X3 Megtévesztésig utánozzák több oldalról a Dr. Oetker „Backin" sütőpor ée Dr. Oetker- féle vaniiláncúkor csomagolását. Ez egyrészt elismerés Dr. Oetker gyártmányaira nézve, mert csak értékeset utánoznak, másrészt azonban veszedelmes á háziasszonyra nézve, mert könnyen tévedés áldozatául esheták- Ezért ajánlatos é§ fontos, hógy a Dr. Oetker- fél-e sütőpor’ és vanílián cukor vásárlásánál pontosan á „világos féj“ védjegyre ügyek jün k, ha mérgelőd est és bosszúságo t akarunk elkerülni, — Huszonöt pohár sört ivott és félhoHrá vert® álé éjjeli firt. Privigyei tudósalbódk jeiliémti: Az egyik handW'ai kocsmáiban a mimp P-riividzer Tamás alaposan tddntött a garatra, salját állátása szerint feuszomöt pohár sört bájtctt lé a torkán. Amint dii- löngőzve hazafelé tartott, a végzet «8éövbeihóátá vele Zeizel István 72 éves éjjeli őrt. A résaég legény szó nélkül az öregre támadt s úgy összeverte, hogy az életveszélyes sértiiéeeket szenvedett. Áldozatát orvoshoz vitték, a részeg legényt pedig a csendőrök vették gondjukba. Kijózanodása uítán | csak arra emlékezett, hogy huszonöt pohár sört ivott meg s azzal védekezik, hogy nem veit ön- tüda.Tíöiá'1, amikor az Öfrég éjjeli őrt kegyetlenül összeverte. xtL Influenzánál gondoskodjék arról, hogy gyomra s beiéi a természetes „Ferenc József4 késérüviz használata áltál többször és Alaposan ki liszt'i Itassanak. Hogyha igazán jó arckrémet óhajt, akkor legyén próbát luüo crémtuel amelytől arch pár napi hátó- nálat után megszépül -Rendelje meg Dr Flittner Jenő gyógyszertárából. Egy tégely ára Kő 10.—. hozzávaló ezappan Kő 6.— fJafteká Byétrksa. A tizennégy év múltán kipattant szerelmi légyott visszaadjaci szabadságát ságért halálra, majd éietíogyiigíanra itéít német kereskedőnek A wetmari bíróság elrendelte a gyilkossági biinper ujrnlelvétetét Tizenegy évvel a kettős gyilkosság után jelentkezett a perdöntő alibi-tanú Weiiuár, február 2. 1920 Szeptember .18-án a weimari bíróság kétszeres halálbtintétéÉ&el sújtotta Paul Weies kereskedőt. A hüiitetést későbben életfogytiglani fegyházra változtatták át, amelynek letöltését már az ítélet kihirdetése titán megkezdte a kereskedő. A w&ímari országos törvényszék most Sidney Mén dél dr. berlini ügyvéd előterjesztéeé'ré elrendelte az ujrafölvétéli eljárás megindítását és ezzel a régen ad abba tett hünbör újból az érdeklődés 'előterébe került-. Paul Wei&s tizennégy év óta vezekelt á bűnért a fégyházban, •most pedig a védője ázzál a kérelemmé! fordult a bírósághoz, hogy az ujrafölvételi eljárás eredményét be gélt! várva, helyezzék szabadlábra védencét. A német kriminalisztika történetében ez az első eSé-k hogy olyan bünpörbén, amelyben a bíróság kétszeres halálbüntetést szabott ki. helyet adjanak az ujrafölvételi kérelemnek. Paul Wéi'E-s kereskedő 1918 októberében katonái szolgálat őt teljesített és íölöHes parancsnokságától kapóit rövid szabadságát Jénában töltötté ©1. Azokban a napokban, amikor a kereskedő Jénában tartózkodott, a városban kettős gyilkosság történt, amelynek áldozatai Marosok Mária és leánya voltak. A bűntény körülményei rablőgyil'koiszágíu mutattak: néhány értéktárgy hiányzott, inán körülmények viszont arra hívták föl a rendőrség ügy-elmét, hó-gy a. gyilkos a bűncselekmény végrehajtaná Után kísérletét tett á gyújtogatásra, valószínűleg, hogy elt-tiütéssé tettének nyomait. Néhány nappal a bűntény fölfedezése után Paul Weissí letartóztatták, a katonai tör- vényszékfé szállították, majd a forradalom kitörésekor kiszabadították., de pár nap múlva isinek börtönbe került. Sosz- szu időt töltött vizsgálati fogságban e bár mindvégig szilárdan hangoztatta áftaC lanságát, 19'JO szeptember 18-án iiidiciumok alapján a kél gyilkosságért kétszeres halálra, a gyújtogatás kísérletéért és lopásért külön hétévi fegyházra ítélték. Az ujrafölvételi eljárás alapjául a következő érdekem tényállás szolgál: MarésChnét és 'leányát az október 28-ról 29-éro virradó éjszaka Íéllíáróm éé réggel kilenc óra között gyilkolták még. Paul Wétefc áflándóan azt hángoZ'tattá. hogy ö a kritikus éjszakát egy asszony társaságában töltötté, akinek névét nem tudja megmondani. Kérőbb is mindvégig megmaradt ál Irtáé a ínéi- iett, alibijét azonban nem síkérült bébizönyiíá- ma. Említett ugyan égy névét, a perdöntő alibi tanti névét, dó kitűnt, hogy emlékezete megcsalta, mert az az asszony nem lehetett véle á gyilkosság éjszakáján. Az igazi tanú névét vagy nem akarta, vagy nem tudta megnevezni. Közbén múlt az idő és W-éiéé az. életfogytiglan ra változtatott büntetését engedeltnéé beletörődéssel töltötté -lé a [egyházban. 1929-ben a- már elfeledett bűnügyben meglepő fordulat történt. Az emberi jogok ligájánál jelentkezett egy aeszóny éfc azt mondottá: ..Tudomásom Van árról, hogy ár. untennusu féldi fégyházban ártatlanul raboskodik égy emberé4 Az asszony megiaevézté az ártatlanul elitéit, embert. Paul Wéisst és könyörögve kérte, hogy az -emberi jogók ligája mozgasson még mindén követ az érdekékért. Az emberi jogok ligája haladék nélkül a kólóba, lépett, fölvett© az érllit- •kizéet ar. élétfogytiglanra itéít Wekfe védőjével és együttesén ínégáTlapltották, hogy a ligánál jelentkezett asszony azonos azzal a nővel, aki a gyilkosság éjszakáját együtt töltötte a kereskedővé!. Azért nem jelentkezett korábban, mert egyrészt Súlyos családi bonyodalmakra vezetett volna ön lélep lézésé, másrészt pedig nem tudtá eleinte annak á katonának a nevét, akit Jénában égy októberi éjszakán a kegyeibe; fogadott. Ennék az áí^zónynák a vallomása lesz nioét perdöntő fontoééigu Paul Wéié-s gyi-l-kóééági bürtpörérték újbóli tárgy a lá&án Dr. Slotschild üíenrik báró, színpadi szerző és színigazgató- A Prágai Mügytír Hírlap párisi tudósítójától — Vidáöaaíbb társaságokban beszélik a darab- iró Henry Rötschiidróí, hogy egy szór azzal támadt rá León Blumra, az ugyancsak millióimós szöciaííéta vezérre: „Nem értem, hogy ön, ilyen kiváló ember, hogyan eülyedbetett szm- házkrifcíkrtsból államiérfiyá?“ —- „Éz sülyé- dés?“ —‘ próté«tált a sodrából kihozott Blnni, dé a báró nagy nyugalommal adta meg a magyarázó választ: ^Nálunk Rötschtidoknál is például van a családban qgy gyógyít hatatlan naiv, ez a politikus, és van égy lángész: ez én vagyok, a szihhúziembcr!u Éz a vidám, kissé öntélt és kissé öngunyóló mondás jellegzebés erre á bohémküleéjü, hatvan év körüli Rofeöchildra, aki nemcsak pénzt, hanem SZhidarabokát is szerez és nemcsak a Rotschild-baükházat igazgatja, haneim a Rot- schild-'színházat is. Nagydarab, vaskos, pírős- pozsgás milliomos ez a Henry Rotschild, aki különbén, mint író Andié Pascalnak nevezteti magát. Hanyag, mindig nagyon bő szürke ruhákat hórd, a víséltes nyakkendő hossziiszáfu puha gallérjában batárózóttan jóindulatot árul el, az alig őszülő, rövidre nyírt bajusz vidám, elégedett mindig és tarkóján hátul tréfásan kuüköródiiak fölfelé á hajfürtök. Mert képzel- hétő-e étébb dolög annál, mint hogy egy szerző mindjárt a maga bankárja és mellékfoglalkozásban RotsóhiTd legyen? i— A színháza, a Thé&tór Pigalle, egész Páriának és talán égész Európának a légsíébb színmű intéz été. Itt niá- Cfeéné'k gipszangyálók, égszínkék tétőfréskók és aranyozott öSzlopféjek. Az egész szinházát égyéégés 6 ífUnád drágább mahágonifaburkólat Vónja hé, a tétővilágitás, mélyet egyébként egy béófci óég csinált még különleges üvég mögé íéitétt lámpákkal, léirhatatlanul finom fény- enéktueókat ad, az előcsarnokban szökőkút, a fóyérbén kép* és mükíálütás, maga a színpad liftSzorü, négy emelet, mely ereszkedik és emelkedik, dé ftZónkivtil élőró és hátra is tolható... Az igazgató RótBohild a páholyában külön ffllkfóíötit szereltetett fel, hogy egyetlen hangot él ne Veszitséú az előadásokból... Hanem Aüdré Pascal darabjait ébbén a Szinházban nem játszák. Minden szerzőt színre vihet a maga színházában Henry de RotSchild báró, — csalt Aüdré Pascal darabjai néni élvezhetik Soha ezt a leg/iagySzéfübb szinrekuzátait... Talán mégis vanüák égy író számára a Rötschild* névnek némi hátrányai? A Rothschild-név átka Orvos-doktor ez a Rotsöhild-müvész. .Mondják, hogy igen nagytudásü orvöí). Paris közismertéin legjobb kórházát a „Hópital Rót- scbÜdót“ ő alapította és ö is tartja fenn. Az első darabjának is, sok évvel ezelőtt, „Dicko- tomió“ volt a címé. Nagyon kitűnő daíab volt, mint azóta megtudtuk. Akkor azonban égy párisi színház só volt hajlandó szííiYehóziü. Attól félték, hogy rögtön azt fogja mondani mindenki, hogy á RótschUd megfizette őkét ezért. Szegény Ándfé Pascal végül saját rezsijében, béréit szinházban volt kénytélén nyilvánosság elé lépni a darabbal. Nagyon tossz kritikákat kapott. Mindén újság attól tartott, hogy majd azt mondják, ha jó kritikát hóz, hogy megfizette -érte a Rotschild. Csoda, hogy él nem vésztette a kedvét ily kezdet után. Végül (mert még sók darabot irt) általában ól Kéllétt ismerni, hngv nagyon tehetségesek a darabjai; dé a kritika akkor is azt találta, hogy inkább a börzén van égy Rotschild igazi helye. Hogy 2(5 óvés szerzői pálya után végül osztatlan és tomboló síkért aratott á „Gránd Patron“*nal a „Thea-tre elés Oiiampö Elysóes“- bén azt kezdték móndógátai, hogy nagyszerű a darab, dó biztos, hogy — másvalakivel íratta az a RótschUd. — Az emberek nevetségesek — mondja nekem. megbocsátó mösollyal, —* Azelőtt lesajnálták: Szegény Rőtschild! Mért akar bankár és Orvos létére színdarabót imi, mikor ném tud? Möét, hogy a elkért nem lehet elvitatni, azt mondják, hogy a szerzőnek más az igazi neve. Pedig elhiheti, hogy életemben k nem irtani égy sört, ami ne lett vólüá száZSzázalé- j kosán az enyém... De még a „Grund Patron14, a nagytéhétségü orvos tragédiája, aki jellemé sokrétűségének és hiáiiVós éniMrisíihéretének esik áldozatul, nagy ón régi és nagyon belsőségéé témám. A tragikusai] nagy ember, aki akaratlanul önző, gőgös és e-n géez te Mié tétlen á többi ember gyöngéivel -vanibön. s ezért mikör sikerül ül beráuimii a lÖbbirk apró in öcs- j kába, az egész faika. ujjongva rohan rá, hogy síéttépje.,, Elárulhatom önnek azt is, hogy át első fogalmasásbas nem volt ily mély a darab; Woktys professzor a világhírű sebész inkább a g&eftelő-orvoe típusa volt, a nő, aki a bankspeknlácíóba berántja, az meg fotogra- fikus mása volt a szélhámosnő Mme Hanau- nak. De aztán elragadott a téma, visszavontam a töanegizlésnek tett koncesszióimat és a közönség igazat adott nekem. Hiszen végül elismerik az igazamat (tes-zi hozzá né Vétve) csak ki kell várni. És az néha soká tárt... A „Pigalle-szinház“ is mikor megindult és nem akart megindulni a jóakaróim boldogan mondták: „Rotschild ráfizet... De egy Rót- Schüdnak úgy is dukál!44 (Ezt mondva vastag szivarrá gyújt és kényelmesén einyujtózik a páholy foteljében. Boldogan pöfékel. Aztán teszi hozzá félvállról) „A Théatér Pigallö14 ina Páfis legjövedelmezőbb színháza. Már égy filléreimbe sem kerül.., Erre persze azt mondják jóakaróim: „Ennek á Rot-schilduak mindig ilyen buta szerencséje van". A színigazgató Rotschild művészi elvei — Színháznál pédig, jól jegyezze meg, nincsen szerencse. Mindent meg kell itt szolgálni. Bátorság kell égy nagy premierhez; elfogadni, beléfeküdni, vállalni munkát, kiadást, felelősséget. Tudni, hogy melyik a jó darab. Nézze meg á Jules Romains „Donogöó"-ját, ezt a fantasztikus ultramodern darabot, melynek a színházaimban oly óriási sikere volt és uézzé még a saját darabomat, melynek idegen színházban völt nem kisebb sikeré, ezt a lélekbon- Colgató, háború-előtti témát, hogy ez ménúyire más. És mégis: jó ín ind a kettő... Dé azt bevallom, hogy ném szeretem az úgynevezett ,,Avantgardizmust“, a forradalmi törekvésekét a színpad ón. Ezek rendszerint homályos dadogások. A színpadi hagyományokat ló akarják rombolni, de a lenézett régi helyett nem adnak egyértékii úját-. —'• És mit szól a németekhez? — kérdezem. Rám. Sandít. Az összehúzott szempiliái mintha azt mőndanák: „Kacsuk! Engem akar megfogni, fiatalember?44 A szivarját szétuyomjá a. hamu tálon és nagyon meggondoltan féléi: Az olyan németek, mint Reinhardt, Je*s- nér sok nagyszérüt adták. Különösen a rendezésben. Elsőrendű technikusok, lélkés Szervezők, sókát köszönhetünk nékik, de tülsenia - l tizálnak mindent. Min dánt megréndsz-érézúék, beékatulyázfiák, könyvet vezétnék róla. és így a színház elveszti rugalmas, mozgéköny, fluktuáló mivöltát, pedig a színház éppen azért örök, mért egyre változik. — Aztán tényleg olyan örök a színház? — kérdi zem. Persze, hogy az — mondja télhábórodva. A be síé lő film múló divat. Az emberek örö9
