Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-16 / 39. (3149.) szám

4 1938 február 16, csütörtök. 'PRXGAI-AWitAR-H! RMB országra szállították volna. Hasonló választ ka­pott a francia követ is. A kisantant nem fordul a népszövetséghez A kisantant ezzel a válasszal nem elégedett meg és írásiban kérte Angliát és Franciaor­szágot, hogy újból lépjen közbe az osztrák kor­mánynál különösen a.nra vonatkozólag, hogy az osztrák kormány hasson oda, hogy a fegyvere­ket szállítsák vissza Olaszországba, továbbá ál­lapítsa meg. vájjon a fegyverek egy részét át- vitték-e Magyarországra és ha igen, ez milyen módon történt, és mennyit szállítottak át. A két nagyhatalom eleget tett a kisantant kérésének és "február 11-én újabb demarsot küldött az osztrák kormánynak, amire azonban válasz ed­dig nem érkezett. Krofta meghatalmazott miniszter ezzel kap­csolatban hangsúlyozza, hogy a kisantant államainál;, valamint Franciaor­szágnak és Angliának az volt a fontos, hogy ezt az esetet teljesen megvizsgálják, hogy lássák, ki, mit csinál. Azt akarjuk, — mondotta — hogy egyszer már nyíltan mondják meg, hogy mi történik és hogy minek nem szabadna megtörténni, högy a jö­vőben legalább meg ne isméülődheeseoek az ilyen esetek. Végül azt akartuk, hogy azok a fegyverek, amelyek Ausztriába kerültek, ameny- nviben nem szállították el Magyarországra, ne maradjanak Ausztriában sem. Ha mindezt elérjük a francia és az angol kor­mány közbelépésével, úgy a kisantant lemond azon tervéről, hogy az affért vizsgálat céljá­ból a népszövetség elé vigye. A. kisantant államai nagyon sajnálják, hogy az ilyen afférok állandóan megzavarják Kö- zépeurópa népeinek békés együttélését és a középeurópai államok közt általános nyugta­lanságot szülnek. A szláv Imperializmus szószólóinak ostroma Magyarország ellen Ezután megindult a vita Krofta expozéjá­ról, amely mindvégig magyarellenes támadá­sokban merült ki. Neőas cseh szociáldemo­krata volt az első felszólaló, aki hangsúlyoz­ta, hogy ami most Magyarországon történik, az ellenkezik a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségekkel és hogy a hirten- bergi eset csak folytatása a szentgotthárdi és a többi afféreknek. Legfőbb kötelessége Csehszlovákiának, hogy figyeljen Magyaror­szág fegyverkezésére­Magyarország állig fel van fegyverkezve, a békeszerződés szerint csak 35.000 katonát tarthatna, a valóságban azonban több mint 600.000 jól kiképzett legénysége van. Azonkívül számos titkos szervezet és egye­sület létezik Magyarországon, amelyek tisz­tán katonai szellemben működnek, Necas szerint a nyolcmillió lakosú Magyar- ország háború esetén körülbelül 1,200.000 katonát mozgósíthatna, amelyből 900,000 fegyveres szolgálatot teljesíthetne. Magyarország hatalmas hadsereggel rendel­kezik, amit a szomszédos államok elleni gyű­lölet szellemében képeznek ki. Csak a csend- őrségnek 588 tisztje van. Ma minden magyar faluban erős csendöri készültség van. Ez a helyzet DéIszloven;szkőt és Ruszinszkót állan­dó nyugtalansággal tölti el és különösen a nem egyenruhás magyar katonai formációk •nyugtalanítják ezt a vidéket. Majd élesen kikel a Levente-intézmény el­len. Az ilyen neveléssel nem találkozni Euró­pa egyetlen államában sem ~~ mondja a szó­nok. Majd óles szavakkal foglal állást a vi­tézi rend ellen is, amely szintén katonai ala­kulat. A magyar hadsereget azonkívül még egyéb módon is titkosan támogatják. így Ne- cas szerint a megyéknek és községeknek kü­lön véderőalapuk van és állítása szerint Sopronmegyének véderőalapja egyedül több mint 130 millió csehszlovák koronát tesz ki. Követeli, hogy a külügyminisztérium a nemzetközi fórumok előtt a valóságnak megfelelően számoljon be Magyarország fegyverkezéseiről és informálja a nemzet­közi ellenőrző bizottságot az ottani hely­zetről. Követeli továbbá, hogy a Hirtenbérgben le­foglalt fegyvereket kobozzák el és semmisít sék meg, a bűnösök névjegyzékét pedig hoz­zák nyilvánosságra­Svetlik cseh néppárti képviselő volt a kö­vetkező szónok, aki hangsúlyozta, hogy híva talosan még nem állapították meg, vájjon a hirtenbergi afférban tényleg Magyarország­nak Olaszország által való felfegy vérzésé­ről van-e szó. Az olasz kormány a de marsra kijelentette, hogy semmi köre sincs a szállítmányhoz. Kívánatos volna, hogy ez valóban igy is le­gyen, inért ha nem igy volna, az olaszok el­járása érthetetlen volna. Ha igaz az, hogy a hirtenbergi eset mögött Olaszország áll, úgy Olaszország saját tradíciói ellen cselekszik Meg kell azonban állapítani, hogy Olaszország állandóan és feltűnően támo­gatja a magyar revizionizmust. A magya­rok vissza akarják állítani a történelmi Na gy ma gyaror szágó t, amelyben ismét azok h szlovákok, románok és németek lakja­nak. akik velük együtt nem akarnak élni. Olaszország nem .azért támogatja a revizio­nizmust, mintha az szimpatizálna ezzel a moz­galommal, hanem ennek motívumai egészen másutt keresendők. Esősorban is a .Jugoszlá­viával való versengésben. Olaszország Jugo­szlávia jelenlegi helyzetét a maga céljaira akar­ja kihasználni és reméli, hogy Magyarország se­gítségével ez sikerül majd neki Ezért fegyverzi föl esetleg Magyarországot. A másik motívum, amely miatt Olaszország a. revizionizmus mellé állott az, hogy versenytársa Franciaországnak. Olaszország a versaillesi szerződéssel megrövi- dittetve érzi magát. Olaszország Géniben a francia, tézis ellen foglal állást és a német és szovjet-orosz demagóg leszerelési jataelat elő­téré eh ozásán munkálkodik. Miután a kisantant. államai barátságos viszonyban vannak Francia- országgal, Olaszország mindent támogat, ami a kisantant ellen irányul, sőt arról is beszélnek, hogy olasz—magyar—német katonai szövetség jött volna létre. Majd a jövő fogja megmutatni, hogy mire vezet a fasiszta, hitlerista, revizionis­ta propaganda. Ma nincs szükség a Habsburg- monarchia visszaállítására., nincs szükség arra, hogy katonailag, politikailag egységes vezetés alatt álljon Középeuröpa, hanem közös gazda­sági együttműködésre van szükség. A kisantant hadügyi politikáját elsősorban is a magyar revizionizmus irányítja. Nem ismer­jük el — mondotta a szónok — a magyar revizionizmus létjogosultságát A magyar nemzet egyre jobban vészit vitális expanzivi- tásából és a magyarok számára teljesen ele­gendők a mai határok. A legközelebbi jövő­ben megszűnik a magyar és német nyomás kelet felé és megkezdődik a szláv nyomás nyugat felé. A magyar és német revizionizmus nem fogja tudná megállni helyét, mert a jövőben nem lesz szó a lengyel korridor megszüntetéséről, ha­nem Keletporoezország létéről lesz ezó, amely fuldoklik a szláv tengerben és ezen a helyze­ten nem változtat Hitler német kancellárnak az a bejelentése sem, hogy Németország követelni fogja a lengyel korridor megszüntetését Jancsek szlovák agrárius szeript a hirtenbergi eset csak egy része annak a kampánynak, amit a magyarok a világháború óta űznek. A ma­gyar bolsevik! betörés Szlovenezkón erősen nemzeti jellegű volt és Kun Béla hadseregének katonái közt a legelőkelőbb magyar családok fiai voltak, akik jelentkeztek a bolsevik! had­seregbe, jóllehet ellenségei voltak a kommunista eszmének. Ezt követte később Károly exfcirály visszatérése Magyarországra, majd a frankha- misitás, amely a magyar kormánytényezők tud­tával történt Magyarország külpolitikája ártalmas a szom­szédos államok konszolidációs munkája szem­pontjából és Magyarország minden legális és illegális eszközt felhasznál, hogy a kisantant munkáját lehetetlenné tegye. A hirtenbergi affér mutatja, hogy nem lehet hinni a magyar politikusok és diplomaták szép szavainak. Magyarország minden eszközzel ál­landóan a szomszédjai ellen dolgozik, hogyha szükséges, erőszakkal is, hogy keresztül vigye a békeszerződés revízióját. A hirtenbergi affér különösen a szlováko­kat érdekli, mert ők elsősorban vannak kö­zel Magyarországhoz, Tévednek a magyarok, ha azt hiszik, hogy még ma is visszaállíthat­ják régi hatalmukat és ismét magukhoz tud­ják láncolni a magyar uralom alatt elnyo­mott nemzeteket- A szlovákok állandóan őrt fognak állni és minden erejükkel meg fog­ják védeni szabadságukat, önállóságukat, a csehszlovák köztársaságot. Kopecky kommunista a hirtenbergi esetet na(gyjelen tőségünek tartja ugyan, de ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy micsoda rettenetes állapotok vannak Jugoszláviában. Rajn cseh nemzeti demokrata .megelég­szik ugyan Krofta nyilatkozatával, de nem hagyhatja szó nélkül Dollfuss kancellár nyi­Nagyon nehéz és válságos hónapokat Jósol Hodzsa miniszter A szenátus költségvetési bizottsága egy nap alatt végzett a gazgasági tárcákkal - Az állami költségvetést hétfőn veszi munkába a szenátus plénuma Prága, február 15. A ezenátiuB költségvetési bi­zottsága befejezte a költségvetés gazdasági téte­leinek a tárgyalását. A vita befejez.tével fe.szólal­tak az érdekelt gazdasági mániezterek. Matousek kereskedelemügyi miniszter hangsú­lyozta, hogy az állam gazdálkodásának alapja a magángazdaság. A 40 órás munkadő bevezetése talán enyhítene a mmikanélküliségen, azonban ezt csak nemzetközi utón lehet életheléptetni. Hodzsa földművelésügyi miniszter elsősorban is kifogást emel az ellen, hogy nagyon is lassan in- üusztrializálják Szlovenszkót., viszont Csehország a t/uliparositáe állapotában van. Az értelmes me­zőgazdasági politika különösem a mai válság ide­jén fontos, mert a válság nem érte el tetőfokát. A bekövetkezendő hónapok igen vá’ságosak és döntó'jelentőségüek lesznek. Amennyiben az idei aratás nem lesz kielégítő, akkor a helyzet még kritikusabbá fog válni. A mezőgazdasági beruházások 60 százalékkal estek már eddig is s egyenesen katasztrófáké vol­na az ipari termelésre nézve, ha a mezőgazdaság helyzete nem javulna. Számolni kell azzal is, hogy a, pénzügyi helyzet javulásával a középeurópai ag- ráráüamok még jobban ki fogják építeni saját iparukat. Éppen ezért erő® belföldi piacot kell biztosítani iparúink számára. A gazdasági polifika első feltétele a mezőgaz­dasági hite! rendezése. Az utóbbi időben Magyarországgal három kereske­delmi egyezményt kötöttünk. A mezőgazdasági politikánk tehát arra ie irányúi, hogy árucserébe bocsátkozzék Magyarországgal és a kompenzációs egyezményeik keretén belül lehetővé tesszük ipari termékeink kivitelét. Az állam behozatali szindikátus létesítésére vo­natkozólag hangsúlyozza a miniszter, hogy amennyiben az állatimportőrökkel nem lehetne megegyezni, kénytelen lesz a szindikátust ő nélkülük életrebivnL A miniszter végül beszélt az állami erdők passzív gazdálkodásáról, amit a nagy árcsökkenéssel indo­költ. Még 1927-ben a fakivitel 3,196.000 tonnát tett ki, addig 1932-ben 942.000 tonnára esett vissza. Csak a Magyarországba irányuló kivitel egv- íizedére esett. Vooseuilek az állami földhivatal elnöke a smara- débbirtokoeok kérdésével foglalkozott. Két és egynegyed milliárd kellene a beruházásokra Posta lek közmuínfcaügyi miniszter bejelentette, hogy tárcája részletes beruházási programot dolgozott ki, amely magában foglalja az összes építkezése­ket és állami szállításokat 2.220 millió korona ér­tékben. A beruházási kölcsönből e program keresztülvitelé- hez 1-330 miliő koronára lesz szükség, A nem jöve­delmező beruházások között nemzetgazdasági és stratégiai szempontból ion tosnak tartja a hidak és utak építését, A kidolgozott program természetesen a maxköiuim és annak végrehajtása attól függ, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésre. A bizottság mai ülésén letárgyalta a vasut- ügyi és postaügyi tárcák költségvetési tételeik Előadó volt, Pánek cseh nemzeti szocialista. A vitában részt vettek: Stodola, Krejcsi, Hnbka. Eichhorn, Zónák és Plaminkova szenátorok. Az esti órákban fölszólalt Bechyne és Franko mi­niszter, majd a bizottság áttért az egészségügyi tárca (költségvetésének tárgyalására, A szenátus mai plenáris Olásé A szenátus ma délelőtt Soukup dr. szenátor elnökletével rövid ülést tartott s gyorsított el­járással letárgyalta a Rasin és Stefánik szobrá­nak létesítéséről szóló törvényjavaslatot és Lokota kommunista szenátor mentelmi ügyék A szenátus legközelebbi ülése február 20-án, hétfőn délután 4 órakor lesz a kővetkező napi­renddel: Az 1932. évi állami zárszámadás és Ja­nik szlovák néppárti szenátor mentelmi ügye. latkozatát és a többi érdekelt ország fellépé­sét. sem. Kérdést intéz a miniszterhez, igaz-e, hogy Németország Páliéban, Prágában és Varsóban katonai attasékat akar a követsé­gek mellé beosztani, továbbá igazé annak a hármas szövetségnek a híre, amely állítólag Németorsizág, Olaszország 'és Magyarország között jött volna létre. A kisamtaniállamok területileg nagy hatalmat képeznek s képe­sek arra, hogy saját érdekeiket, megvédjék. Kívánatosnak tartja a csehszlovák-lengyel baráti viszony még jobban való kiépítését. Myslivec cseh néppárti képviselő helyesli a kisantánt eljárását és örömmel látja, hogy Franciaország és Anglia is ebben a párbajban Csehszlovákia oldalán áll. Onderco szlovák néppárti kijelenti, hogy amennyiben igaz az, hogy az osztrák kor­mány tudtával szállított Olaszország Magyar- országnak fegyvereket, úgy ez a békeszerző­dések nyilvánvaló megszegését jelenti. Pártja nevében kétségbe vonja a magyar kor­mány azon állítását, hogy a trianoni békeszer­ződés megváltoztatását békés utón elérhesse. A szlovák határokon Magyarország javára semmi változtatás nem eszközölhető. Ahogy mi sem kérünk határkiigazitást a magyar állam rová­sára, épp úgy ragaszkodunk határaink érintet­lenségéhez s mindennemű változtatást a trianoni béke megszegésének tekintjük. Pohl német szociáldemokrata megnyugvással veszi tudomásul Krofta meghatalmazott minisz­ter expozéját, amely szerinte minden agresszív tendenciától mentes. Hangsúlyozza, hogy Ausz­tria csak akkor le6z életképes, ha semleges ma­rad, mert jelenleg fasiszta és félfasiszta álla­mokkal van körülvéve. A fasiszta gyűrű Cseh­szlovákiát is egyre jobban körülveszi. Hrqsovsky Igor szerint Olaszország most is folytatja háború előtti diplomáciai és nemzet­közi politikáját, de nem hiszi, hogy ezzel a poli­tikával az olasz nemzet azonosítaná magát. Hevesen támadja a magyar nemességet s azt állítja, hogy egyetlen fegyvere a hazugságé). A hirtenbergi affér dacára törekedni fogunk a magyar szomszéddal való barátságos egy üt t­i élésre, az Olaszországgal való barátságos vi­szonyra, azonban senki se gondolja azt, hogy a békés együttműködésért való munkánk a. gyönge ség jele. Mindenkor készen állunk sza­badságunk és önállóságunk védelmére. Stem kommunista több kérdést intéz Krofta. miniszterhez a Skoda-müveknek Jugoszlávia ré­szére eszközölt fegyverszállításaira vonatko­zólag. Krofta zárszava Krofta meghatalmazott miniszter a vita be­fejeztével válaszolt az elhangzott felszólalá­sokra kijelentette, hogy német—olasz—magyar katonai szövetség nem létezik. De egészen természetes az egymáshoz közelfekvö államok közeledése, különösen most, amikor ezekben az orszá­gokban eszmeileg egymáshoz nagyon közel­álló rezsimek kormányoznak. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ilyen szerződés léteznék. Haja képviselő ama meg­jegyzésére, hogy energikusáéban kellene a revízión izmus ellen föllépni, azt. válaszolja, hogy véleménye szerint nem kell erről a kér­désről állandóan beszélni, mert hiszen úgymond — mindnyájunknak kötelessége ál­lamunk sértetlenségét megvédeni. Erről a kérdésről, amint Benes kíilügy mi­niszter is többizben kijelentette, velünk nem lehet beszélni. A mi államunk nem mesterségesen, csupán a békeszerződések alapján jött létre, hanem ter­mészetes okokból és természetes alapokon épül fel. A revizionizmustól nem kell félni és feles­leges a mi népünket a revíziós mozgalommal állandóan ijeszteni és ezzel megkönnyíteni. a magyar propaganda munkáját. Nyugodtan néz­hetünk elébe mindennemű revíziós mozgalom nak. Ebben mindnyájan egyek vagyunk, ami ki­tűnik Ondoréo szlovák néppárti képviselő be szódéból is, aki saját pártja nevében kijelen­tette, hogy a külföldi propaganda tévesen tér jeszt-i azt a hírt, minthogyha ez a párt másképen gondolkozna a revizionizmus kérdésében, mint. a cseh pártok. Végül még válaszolt az egyes felszólalók kérdéseire s ezzel az ülés véget ért.. *< « ra * E EJ&ff8^.0IfikEraCH®!1 1 ^kérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik igen siszi© tw Kp líC#Iülm az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy a2 esc­déhes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz futtatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk,

Next

/
Thumbnails
Contents