Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-14 / 37. (3147.) szám

%-Hnajgg 1933 február 14. Kedd, A magas védővámokból és a vámháborubél semmi haszna sincs a csehszlovákiai gazdának Egyre kedvezőtlenebb a különbség a mezőgazdasági termények és az iparcikkek ára között Esterházy szepessigi látogatásának utóhansJai WK, február 13- Esterházy János párt- ©liiöfe ketetsalo venszkói körútija igém mély hátáéit váltott ki és hagyott maga után Keteí- szlotvpnszkióa, A (Centralista táborban m.©szr- szeo.aera5 politikai kombinációkat fűzlek a látogatásihoz s Ismeretes az a véleményűik, 'hogy Esterházy tulajdonképpen a Dérar-iéi© refor.nrtervek ©lten kérésiéit az utón szövet­ségeseket a szlovákság körében, hogy abból aztán.- egységes oslakosírontot épitlheasen to­vábbi A szepességi centralisták kfülötnösen igl(\jj. látogatásának szenteltek nagyobb rigyékuet, aihol Esterházy különösebben ki- hangyslulyozta az iskolarefoim elleni és az autoisómia melletti harc szükségét, a nők fo- kozofííkbb politikai munkáját és a szlovák- némtit-magyar testvériséget:. Aa iglói pár {gyülés-eoi — amint ottani tu­dósi ti nk jelenti — Tesdhter Antal dr., az or- szá.gpe kereisztényszociailis t a párt iglói szer- szettének elnöke, markáns vonásokkal vá­zoltává Szepesség mindenirányu hanyatlását. Sorba, ( vette a bánya-, a textil-, a fa-, a fürdő- ipar jtaajdnem teljes pusztulását, a kulturális sérelrseket és nyomatékosan hangsúlyozta a sürgőd orvoslás halaszthatatlanságát, mely a különböző eredetű, de egyérzelmü ci.pszerek összefqgása utján az autonómia kivívása ré­vén remélhető. Esterházy pártelnök -rámuta­tott a tűrhetetlen adósérelmekre, a külön­böző szboiális terhek rettentő súlyára s más oldalon a könnyelmű pénzpocsékolásra. Éles hangootr foglalt állást a Dérer-íéle iskola- reform ellen s az autonómia megvalósulását jelölte :meg az ©gyedüli eszköznek, mely ké­pes lesfé az őslakosság számos fájó sérelmei­re irt adná- Felhívta a nőket arra, hegy tan­tort ífo aktiamul tartsanak ki az eszme Laelletí,! melyet A kérész tényszoc i alista párt követ. | Majd sü lovakra fordítva a szót, további egyetéríasire és egyiittn nmk- á 1 kod ás r a buzdi-1 tolta a sorsközösségben élő szepesi -szlovák o-; kát, néniéleket és magyarokat. Aixinyer pártigazgató a cipszer jelleipet aeilemess'j hasonlattal ugv jellemezte, hogy S rülsöíeg Remény, mint a hegyek gránátja, de belül ne®ies a szive, mint a sziklák méh ében -ep arany. Fodor .Miklós nemzetgyűlési képviselő szatírával f|jbőv©n fűszerezett beszédében a lárorn nemzet sorsközösségét emelte kd, Mars-challtá Elemér dr- pedig az országos aártelnők 'látogatásának gyakorlati jelentő­ségét mélátta. A látogatás, különösen a küszöbön álló Prága, február 18. A ceekszf óráddal agrár­protekcionizmus rárt kedvező hatásai a ter­melőnél még mindig nem jelentkeztek, ellen­kezőleg a termények és ipari termékek ára között egyre nagyobb különbség mutatkozik. A Rrdlik dr. professzor vezetése alatt álló mezőgazdasági számviteli intézet most ki­adott statisztikai jelentése szerint 1982 folya­mán az agrártermékek árindexe 589-röl 510- re esett (1913-ban: 100), ugyanakkor az ipari termékek indexe 857-ről csak 829-re csök­kent. Ennek megfelelően a gazda az üzemé­hez szükséges ipari termékekért 02.5 száza­lékkal többet kénytelen fizetni, mint a há­ború előtt, viszont a saját terményét csak 45 5 százalékkal drágábban képes értékesíteni. Ebből a statisztikai számításból mindennél jobban tűnik ki az, hogy a magas agrárvá­mok teljesen hatás nélkül maradtak és hogy a csehszlovák—magyar yámháboru, amelyet a csehszlovák agrárkörök hívtak elő, ugyancsak nem hozta meg a csehszlovákiai mezőgazda­ság remélt helyzetjavulását. Alea íacta est, indulunk a harsba — üzeni Hlinka Dérének A szlovák néppárt vezére válaszol Dérer pozsonyi beszédére mütoi tiltakozások visszatartják attól, hogy harcba bocsátkozzék a köztársaság lakossá­gának nyolcvan százalékával. Hiszen saját maga. is konstatálta, hogy „nem akar kultúr­harcot". — He gondolja Dérer Iván, hogy azzal el­ijeszt bennünket, hogy ae egyházi iskolákra milliókat áldoz. És mennyit áldozunk mi? Mennyit fordítanak a mi adóinkból a vas- utakra, amelyek máshol mindenütt jövedel­mi forrást jelentenek. Csupán mi fizetünk rá a vasútra naponta három milliót. Prága, február 13- Jelentettük, hogy Dérer Iván áekolaügyi miniszter a szociáldemokra­ta tanítók pozsonyi értekezletén beszédet mondott, .melyben az iskolareform kérdésé­ben aiz egyházi iskolákat védő tényezőkkel szemben, ngy fóraiulázta meg álláspontját, hogy amennyiben megakadályoznák iskola- reformjának törvényerőre való emelését, a ko rmány kénytelen len ne ellen rendszabály­ként leszáll! [ami a költségvetésen kívül dotált nem-állami tanítok fizetését. Illiuka András, a szlovák néppárt vezére, a Slovák vasár­napi számában „ Alea iaeta est ■ indulunk a harcba" címen vezércikkben reflektál az is­kolaügyi miniszter pozsonyi beszédére s egyebek között ezeket mondja: — Az ískolaügyi miniszter a katolikusok­nak és evangélikusoknak megüzente a kul­túrharcot. A költségvetési bizottságiban, el­mondott beszéde után azt hittük, hogy meg* józanodéit, thogy a prágai, kömggraetzi ős ol­. . t—E—mamaca kassai őslakos nagygyűlésre való tekintettel, mély nyomokat hagyott a. szepeeségi közvé­leményben. Vagy a reform, vagy házi tanítók fizetését. Mi pedig azt mondjuk, beszüntetik az egy­ragy bébe lesz és respektálják iskoláink jogait, vagy pedig elsöpörjük a minisztert, mint a pelyvát. A leghatározottabban vissza kel utasítanunk a miniszter urnák az „Esztergom felé való 1 kaosintgatásról" mondott szavait. Nem mi $ vörös csillag lovagjai Mm VÉCSEY ZOLTÁN A m Magához Mii térnie, erőt kell gyűjtenie- mie- •éiőbb. Egyetlen napot sem szabad tétlenül vesz­tegelnie. Amikor délben Praszkája anyó behozta az ebédet, szintezésoűálkozott a nagy változáson, amelyen betejn? reggel óta átment. Az erőtlen, gyönge, emgwrt idegzetű beteg helyett egy mindenre elszánt férfi energikus hangja csen­gett föl; — Praszkájrtianyó. Megmentömi valami misz- eziót szántak ni>kean. Minden kikötés nélkül el­fogadom és teljesitem. Különös láng]lobbant' föl Praszkája anyó mé­lyemtől, fekete szemeiben. Odaült Kunt ágya méláé és megktffdöcJötí a két szövetséges tár­gyalása. * Szergej lv-^oovicg Bofooíin a mi -legértéke- nc-bb embereink A őzül való volt. Három héttel ezelőtt egy vakiilerő vállalkozásnál életét vesz­tette. Hulláját el ]t'Udtuk .ragadni s titokban eb lo kiértük- Haláléiról csak nagyon kevesen, a égben vatxittabüak] tudnak. Ezen a vidéken elég ritkán fordult műf, az emberek csupán felüle­tesen ismerik; nyagodtan kljátszhatod a sze­repét. v- - ügy lesz. ■ _Szergej Jvaíwvics rendkívül ügyes ember v olt és senki sem gyanakodott rá. Annyira be­tér kő ző?*. a szovjet urainak a. bizalmába, hogy igei: nagy föladatodat bíztak rá. Egyszóval hét- prőbás bolsevik na,fc ismerték. Ha az ő szerepét jál-zod cl néhány Tápig, addig, amíg külföldre 'mentünk ki, nem érhet baj. Kűriből szinte Hangosam tört föl az ujjongás nagy mófrvzHévcibo került, bog}'' elfojthassa azt,. Tékát ki fog,jAki menteni a külföldre? I1>t- }(a : yjia/tja ezt az o^zágot-. ahol egy percig sem i-rízheti ionnál bizfej is ágban? Viszont fogja lát­ni Anitát? 1 Külföldre í'zöld tettek? ... Hamarosan?... Praszkája, anyó szárazon fotelt: Igon. Csakhogy. annak nagy ára van. Es­küvel kell megfogannod, hogy betöltőd a teád „ (Copyright by Ffágal Magyar Hírlap ) bízandó missziót... — Becsületesen és 'híven.-— Hiszünk és bízunk benned, különben nem mentettünk volna ki pincebörtönödből. De ha nem állanád szavadat, ha meghátrálnál a döntő pillanatban, vagy talán éppen cl akarnál árul-' ni . . . — Hová gondolsz? Miért sértesz meg? — Tudnod kell, hogy mi. vár reád. Elveszett életed volt s ezt nem ingyen kapod vissza. Nagy ős veszedelmes a föladat, amelyet teljesítened kell. Az életedet is kockáztatod vele. Most az ágy fölé hajolt s suttogó r-a fogta a hangját, szinte tagolta: — EÍ kell tenned láb alól azt, aki Fjodor Szemjanoviceot elárulta, aki téged börtönbe jut­tatott s aki szent Oroszország ügyének legna­gyobb árulója. Ez a to missziód. Vállalod? — Vállalom. — Ezt eskünek veszem. Az esküszegőre halál vár. Tudod-e ezt, Szergej Ivanovics? — Tudom. Praszkája anyó most Kurt fölé hajolt s meg­csókolta homlokát. Kurt finom, bársonyos ajkak érintését érezte. 23. A DÖNTŐ PRÓBA Mintha a vállalt misszióval együtt tért volna vissza életereje is, rohamosan tért magához ideglázának következményeiből. Még két napot töltött ágyban, tovább nem tudott volna marad­ni a párnák közt, le kellett volna kötözni, hogy ágyhoz kényszerítsék. Praszkája. egy fénykép után gondosan megnyirta haját és szakállát s amikor ezzel a művelettel elkészült, nevetve' tette Kűrit, elé a tükröt és a fényképet. — Nézd meg jól ezt a képet, aztán vizsgáld meg magad alaposan, a tükörben. Kiirt csodálkozott a nagy hasonlatosságon. Szergej Ivanovics támadt föl a sírjából, -• mondotta' Praszkája anyó tréfás komolysággal a hangjában. — Szegény,' jő Szergej Ivanovics. Elmélázó lett a hangja s karjai erőtlenül hul­lottak az övébe. — Itthagyott minket Szergej Ivanovics, — sóhajtotta & Kurt úgy érezte, hogy ez a hang most különösképpen remegett. Az első sétára Praszkája .anyóva.1 együtt ment. Gyönyörű őszi délután volt, a vénasszo­nyok nyara teljes pompájában ragyogott, ökör­nyálat lobogtatott az enyhe szellő s a tó felől nehéz illat szállott. Kurt már tudta, hogy a hely, ahová mentették, egy kis sziget a Szjegov-ta- von, a hathektárnyi tó egyik sarkában egy fél- hektárnyi kis oázis, amely csónakon közlekedik a szárazfölddel. Ott szemben, a közelebbi parton gazdag kulákoknak a faluja terül el, vagy két­száz ház, kétszáz család lakása-, akiket termelő- szövetkezetbe kényszeritett a szovjet uj rendje. Ehhez a községhez tartozik közigazgatásilag az ő ikis szigetük is, amelyiken mindössze négy pa­rasztház áll. De mintha ez a tó a négy házat s annak lakóit valóban elszigetelné az egész külső világtól,, csak akkor érintkeznek a faluval, ami­kor az elkerülhetetlenül szükséges. Idegen, rendszerint egy-egy szovjetbiztos, csak igen ritkán, teszi-a szigetre a lábát, gyorsan elvégzi a hivatalos dolgát s akkor a kis oázis magára mariid idillikus magányában. Ott áll most Kurt, a parton, a lekonyuló ágit füzek között s elmélázva nézi a tó tükrét, amely végtelen nyugalomban terül eíl előtte, mégcsak egy szellő sem bodrozza. Nagy nyugalom s bé­kesség szállja meg a szivét s fölsóhajt: —- Itt béke és boldogság van, ezen a kis szi­geten, ki hinné. Ha sokáig lennék még itt, talán megnyugodnék mindenben s kihalna szivemből a bosszúvágy. Praszkája anyó éles hangon szakította félbe ezt, az álmodozó ábrándozást-. — Neked nem szabad békére és nyugalomra gondolnod. Az eskü kötelez és aszerint kell cse­lekedned, Szergej Ivanovics. Pra&zkája anyó a mániákus makacsságával nevezi őt igy az első pillanattól, ahogy találkoz­tak. Szinte szuggerálni akarja neki azt a hitet, hogy el veszi tette régi Önmagát s külsejének, ne­vének megváltoztatásával egészen uj ember lett. Do hált nem pusztult el tényleg a világ szemé­ben Kurt Resner, a. bécsi újságíró, a, esek a bör­tönének szerencsétlen lakója. Nem halottnak hi­szi-e az egész világ? Hiszen Praszkája auyó éppen tegnap adta kezébe azokat a bécsi újságokat, amelyek' fog­ságával. s tragikus pusztulásával Ibglalikóztak, lfe őzek a. lapok nagyon- jó helyről kaphatták kacsintgatunk Esztergom félé, önök járnak Pestre és Récsbe. Önök vették el az egyház­tól az egyházi birtokokat s az önök likvidás ciós bizottsága miatt foglalták le Magyaror-! szágon püspökeink vagyonát. Még határozot­tabban cáfoljuk meg a szocialista kultusz* miniszternek azon állítását, hogy nem szo­cialisták, hanem magas állású és hazafiasán érző püspökök kérik állandóan, hegy csinál­jon rendet a tanítóképző intézetekben, ame* lyekben az esztergomi szellem megöli a tisz­ta szlovák katolikus szellemet. Ez sértés, ez Maszfémia. Nekünk nincsenek olyan püspö­keink, akik megfeledkeznének magas méltó­ságukról. A mi püspökeinknek olyanoknak' kell lemniök, mint Bauer dr. volt, aki sem királyi kitüntetésekért, sem .rendjelekért nem adta el egyházát. Csak elő ama magas egyházi dignitáriusok nevével. Alea iaeta, est — a döntés megtörtént, Dérer dr. harcot akar. Keresi és provokál­ja. Jó. Fölvesszük a harcot és hisszük, hogy harci zászlóink alá fog állni az egész nemzet, katolikusok és evangélikusok egy­aránt, mert a támadás a mi közös kincsünk: a szlo­vák gyermekek vallásos nevelés© és egyházi iskoláink ellen irányul. I fíütséswfé tárgyalifa a sieiütis f!if!sɧ¥stésí feiisltsáiitiasi Prága, február 13. A szenátus költségvetési bizottsága ma délután folytatta a költségvetés részletes tárgyalását. Zirnák csehszlovák szo­ciáldemokrata szenátor az uniíikációs minisz­térium, Krojher agrárius szenátor pedig az igazságügyi minisztérium, a legfelső bíróság, a legfelső köz-igazgatási bíróság és választási bíróság költségvetési tételeinek volt az elő­adója. A vitában több szónok szólalt föl s lapzártakor a vita tart. ös'adier marad — liiü iiim !méé Paris, február 13. A kamara tegnap este 27 szavazattal bizalmat szavazott a kormány* nak. 299-en Daladier mellett, 27‘2-en Daladier ellen szavaztak a pénzügyi javaslatoknál. Daladier nem vetette fel a bizalmi kérdést* Az Echo de Paris jelentése szerint León Blum, a szocialista párt vezére a pártjában uralkodó egyenetlenkedések miatt megválik állásától- Ha León Blum lemond, a párt sen­kit sem biz meg oly korlátlan jogú vezetés­sel, mint eddig történt. az információjukat-, mert adataik teljesen hitele­sek voltak addig a pontig... Addig a pontig, mig Moldanov le nem hajolt, az udvaron heverő testéért, vállára nem vette s a csórni voronba nem hajította* Az élőt a holtak közé. Olvasta a fölháborodott cikkeket, amelyek megtorlást követeltek. Az osztrák konzul két Ízben is interveniált Litvinovnát, ott azzal nyug­tatták meg, hogy kósza rémhírekről van szó, Kurt. Resner helyzetében semmi változás nem következett be, vizsgálati fogságban ül, várja a tárgyalás előkészítését, amely föltétlenül nyilvá­nos lesz. Mi van Kurt Resnerrel? Él-e, vagy meghalt? Ez a cinre annak a négyhasábos cikknek, amely a Morg-enben jelent meg. Az osztrák szovjetba- rá'tok szövetségét tömegesen hagyják oda a ta­gok, írja a. lap s Ausztriát szovjetellenes hangu­lat öntötte el. Nagy tüntetés készül a szovjet- képviselet helyiségei előtt. A rendőrség meg­tette a szükséges óvóintézkedéseket. És Anita? Vájjon Anita hogyan fogadta eze­ket. a híreket? His-z-e bennük s talán már meg is siratta, el is gyászolta, vagy szivében él a re­ménység és tudja, hogy ez a kegyetlen hír nem lehet igaz? De hát miért és miben bizakodhatna a. szeren­csétlen asszony? És vájjon ki áll mellette ezek­ben a borzalmasan súlyos órákban? — Anita, — sóhajtott föl vágyakozóan s ki­nyújtotta, karját a, tó felé, mintha a túlsó parton volna a kedvese s csak ezt a vizet kellene le­győznie, hogy hozzá juthasson. Praszkája auyót ezekre az elgyengülésekre minduntalan elöntötte a méreg. — Anita! ügy nyávogsz, mint egy szerelmes kandúr s biz‘ Isten, már szinte bánom,- hogy ve­led kezdtünk ki. Végv erőt az érzéseiden addig, a-mig a célhoz nem értünk, hiszen magad is tu­dod, hogy egy pillanatig sem vagy biztonság­ban, amig az életben van. — Do kicsoda ő? Ki az a szörnyeteg, aki mindnyájunk életét igy. meg rontotta? '— Hogy kicsoda, azt- még nem tudom, do annyit már tudok, hogy hol és kinek a bőrében rejtőzködik, t) még nem sejt semmi veszedelmei- s nyugodtan folytatja gaz mesterkedését.. Nem tudja, hogy ítéltünk fölötte Szjegov szigetén. Most kezét szeméhez tartotta, ellenzőnek s fürkészve, nézett a lavon végig. ■ Látod amott azt; a fekete poiitol? tWmak közeledik. . (Folytatjuk.) L

Next

/
Thumbnails
Contents