Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-12 / 36. (3146.) szám

1933 február 12, vasárnap. BSOKraEisenran fi német szociáldemokraták javaslatot tesznek a kommunistáknak a belső „támadást kizáró szerződés1' megkötésére Egységes baloldali választási front — Noske ulódja Frigyes Ágost hercegi Hitler a rádióban Berlin, február 11. A szociáldemokrata párt hivatalos lapjában, a Vorwártsben Friedrich Stampfer tollából nyilt levél jelent meg, amely­ben a cikkíró a szociáldemokrata párt nevében javaslatot tesz a kommunista munkásságnak az egységes szociáldemokrata és kommunista „tá­madást kizáró paktum" megkötésére. A cikk szerint a kommunista sajtó régóta ir a marxista pártok egységes frontjáról, de a szélső baloldal javaslata keresztülvihetetlen.' Nem az egység óhaja vezérli, hanem a szociáldemokrata párt megbontásának vágya. Ha a marxista pártok tényleg közös erővel akarnak a választási küz­delembe indulni, akkor az egységes frontot másként kell megteremteni. Azok a csapatok, amelyek egységesen akarnak harcolni a közös ellenség ellen, nem harcolhatnak egyúttal egy­más ellen. A két párt közötti támadást kizáró szerződés megkötése mutatkozik a legalkalma­sabb formának a közös akció elvégzésére. Szov- jetoroszország — úgymond — számos kapita­lista állammal kötött támadást kizáró szerző­dést és senki nem vádolja ezért elveinek föladá­sával. A belpolitikai fronton is lehetségesnek látszik a támadást kizáró paktum megkötése. A munkásoknak meg kell érteniük egymást és kö­zösen szembeszállni a jobboldalról fenyegető veszedelemmel. Emellett mindegyik az marad­hat, ami volt Noske lemond Hannover, február 11. Noéké, Hannover tar­tomány országos elnöke, az utolsó szociálde­mokrata párti német országos elnök szabadsá­got kért és október elsejéig nem tér vissza hi­vatalába. Október elején eléri a nyugdíjazás korát és végleg visszavonul a közélettől. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Noske he­lyébe Ágost Vilmos herceget, az exceászár fiát nevezik ki, aki a nemzeti szocialista párt egyik vezető tagja. Félhivatalos jelentés szerint ille­tékes körök a jelölésről mit sem tudnak. Milliók hallgatják Hitlert Berlin, február 11. A berlini Sport-palotában lezajlott óriási nemzeti szocialista választási gyűlésen Hitler kancellár beszédet mondott, amelyet a rádió továbbított. A beszédben Hit­ler heves kirohanásokat intézett a marxizmus és annak gazdálkodása ellen. Újdonság volt a német választási küzdelemben, hogy a kancellár beszédét a hangszórók Berlin tiz terén nyilvá­nosan elterjesztették. Sok tizezer ember hall­gatta a fulmináns beszédet. Több helyütt össze­ütközésre került a sor a testületileg fölvonult rohamoszbagok és a kommunisták között. Az összeütközéseknek a rendőrség mindenütt ha­marosan véget vetett. megakadályozza a gya­kori rosszullétejt, fejleszti a magzat csontképződését, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél. * 30 Ebed régi temetőjében egy eddig ismeretlen árpádkori templom fundamentumát tárta fel Heródek esperes-plébános Teljes tisztaságban bontakozott ki egy románsfíta templom karra$za Szlovenszkó műemlékeinek száma ttjahh jelentős emlékkel gazdagodon Ebed, február 11. (A P. M. H. kiküldött j munkatársától.) Gyönyörű tavaszi napsütés­ben, tizenkét fokos melegben zökken velem tova az autó az agyagos ebedti utón, amely a párkányi állomástól nem messzire válik ki a Párkány—dunaradványi országútiéi. Egy­két kilométernyi távolsága a régi község ucca- sorának kellő közepén, a plébániaépület előtt áll meg a kocsi. A kogyha felől kerülünk, nyilt tekintetű barátságos arcú férfi szorgal- maskodik a kályha körül, most tálalta be a plébános urnák az ebédet. így fogad: — Mi járatban van, édes? Heródek Antal dr., a községnek szeptem­ber óla esperes-plébánosa az ebédjénél ül. Hírből ismerjük már a tudós lelkipásztort, a történelem tudományának cbomart műve­lője, Poór Antal esztergomi kanonoknak, az egyik legkiválóbb magyar historikusnak hű­séges munkatársa, á huszita kornak egyik legalaposabb ismerője. Amikor elmondom, hogy mi járatban vagyok, a legnagyobb szí­vességgel áll rendelkezésemre. Befejezi egy­szerű ebédjét s megindultunk a pár lépés­nyire levő dombtetőre, a régi temető helyé­re, amit „kopott temetődnek nevez a nép. Ez a mintegy negyven méter magasságban délkelet felé meredek fallal alászakadó sár­ga agyagból s homokkőből épült tető most a falusiak házaival s gazdaságii épületeivel van beültetve. A régi ebednek özein a forraszon volt a temetője, amelyet azonban csak 1782- ig használhattak. Akkor teljesen betelt, a canonica visitatio megemlíti, hogy az idevaló temetkezést abba kellett hagyni, mert bár­hol ásnak, mindenütt osontok fordulnak ki. A sirhantok aztán a föld felszínével váltak egyenlővé s házak meg gazdasági épületek emelkedtek a századok halottainak hamvai felelt. A téiraaz szélső szegélyét, mintegy tizen­két méternyi csikót azonban beépítetlenül hagytak, mert a párkány folyton máladozik. A párkány szélén egy hatalmas téma iskő kandüfált. kj » réra,kódot* ágyából. Ki hitte* volna idáig, hogy ez a kő egy Árpádkora­beli templom sarkköve? Az ebedi legenda A nép száján századokon át élt egy legen­da. Azt mondotta ez a szép rege, hogy a ré­gi temetőben van elfőldelve Szent Hona csá­szárnő, aki az egyháztörténelemben arról nevezetes, hogy ő találta meg a szent keresz­tet. Persze ez a legenda csupán a nép fan­táziájának a terméke, hiszen mindenki tud­ja, hogy Nagy Konstantin császár édesanyja Rómában van eltemetve. De a legendának valami alapja mégis csak van. Ebed község évszázadokon át tartó Ilo- na-kultuszát — itt minden második leány Hona — Heródek dr. plébános onnan magya­rázza, hogy Iloua lehetett a község védő­szentje s valószínűleg Ilonának volt szentelve a község őskori első temploma is. A véd- szent ereklyéjét szokták elhelyezni a temp­lomban s leh^t, hogy Ebed ősrégi templomában Szent Honának valamelyik ereklyéje volt az oltárkőbe zárva. Már egyszer megkísérelték a kutatást, de csak ötletszerűen, hemoly felkészültség nél­kül. Az 1880-as években ulánusoik tanyáztak a községben s akkoriban egy kapitány ásat- ui kezdett a meredély peremén. Akkor bon­tották ki azt a sarokkövet, amely félszáza­don át egyetlen nyoma volt az évszázadok vi­harában elpusztult templomnak. Egy napig turkáltak, ástak, döngették a falat, akkor az­tán abbahagyták a munkát. Heródek Antal dr. pllébános a történettu­dós ügyszeretetével látott hozzá munkájá­hoz, amelyet hamarosan teljes Siker ko­ronázott. Napfényre herm! a Ezek az elgondolások vezették Heródek. es ! perest, amikor 'hozzákezdett nagy müvéhez. I Megszerezne a járási hivatal éngédéhyét a j műemlékek bizottságának hozzájárulásai az * Kettős célja volt, egyrészt hívei előtt kimu­tatni akarta a Szent Hona-legenda tarthatat­lanságát és szétoszlatni azokat a mende­mondákul, hogy a kopott temetőben régi kin­csek lennének elásva, másrészt jómaga szentül meg volt győződve arról, hogy ezen a tetőn kell keresni a község ősi templo­mának nyomait. Ebed ősrégi, Szent István-korabeli tele­pülés itl, a népek nagy országútján, egy kőhajitás- nyiira a Dunától, amely haragos kedvében néha még most is el-eiéri a menekülő köz­séget, bár az a terraszra húzódott fel az ül­döző elől. Az 1730-ban épült uj katolikus templom oldalén például egy tábla most is jelzi a Duna egyik áradását, habár itt jó két kilométernyi távolságban vagyunk tőle s vagy 30 méternyi magasságban feletie. Az Ősi Ebed, a kicsiny „villa44 ott feküdt még köz­vetlen a Duna parton s csak a vízkárok oku­lásaira húzódhatott beljebb, ősi nevét sokfé­leképpen magyarázzák, mondják, hogy ki­rályi vadászatok alkalmával itt volt „nagy ebéd". Valószínűbb a név eredete onnan, hogy itt tartották az ebeket, kopófészek volt ez, mint Tata. Hadak országai Í jában feküdt, sok ember hul­lott itt, ezért van tele csontokkal a kopott temető. Nem régiben is hét taliga csőn tót hordtak el az uj temetőbe. Mint a régi időben szokásos volt. a temető­ben állott a te ly plom. Nem lehetett nagy templom a régi ebedieké sem, nem is kelleti nagy méretű Istenháza a „villa'4 lakosainak. Ha uem fértek be később, nyitott ajtó mel­lett a sírokon állva veitek részt az is te tisz­teletén a hívők. így lehetett ez itt is. ásatásokhoz s hétfőn már m^g is kezdődött a munka. Jó idő volt hozzá, a szorgalmas kezek mára már cl is készül.ej* vele. 0 mmum—ij^p wr"^wr:'ag~aK--z'-.aii Stella hálószoba a fa minősége szerint 3500.— Kc-tól. Előnyei: Reprezentábiíis — Kitűnő minőség Gyári árakon szállítja Novoíny Praha, Veletrzní paláé és a gyár Tynisté n. O., Tel. 7. Önként siettek a derék ebediek plébánosuk segítségére, persze, az a titkos gondolat, vágyszerü kívánság is vezette őket, hogy hát­ha csak beakad az ásó a sejtett kincsekbe. Az ásatások vezetője helyes érzékkel a ki­álló sarokkövet a templom jobboldali sarká­nak fogta fel. Mivel az ősi keresztéuy temp­lomok úgy épültek, hogy az apoziis, a félkör alakú szentély keleti irányban volt — ex oriente lex! — az ásatás is , szerencsésen azon a helyen kezdődött, ahol az apó zás tény­legesen volt. Három nap alatt kiásták a templom egész fundamentumát, három méternyi mélység­re megalapozott terméskő vonalatot, amely közrefogta a 750 cm hosszú s 600 cm széles hajót, meg a 260 cm ho®szu s 320 cm $zé. les apszist. Ezen a fundamentumon rajta van még egy félméter vastagságú felsőfal. A fal többi része k a boltozat elsodródott az idők viharában. így bontakozott ki egy Árpádkori eddig is­meretlen tiszta román templom alapzata az ebedi kopott temetőben. Nagy jelentőségű felfedezés ez s Heródek dr. munkája a legnagyobb elismerést érdemli meg. A tudós alaposságával Heródek dr. nem kozkáztat meg merész állításokat, egyelőre csak annyi a bizonyos, hogy a tempSom 1260 előtt épült, a magyaror­szági tiszta román építkezés korában. Az apszis jobboldalán kibontakoztak a cson­tok templomi temetőjének, az ossiariumnak körvonalai is. Csupán két felírást sikerük találni, de ezek vajmi kevés iitabigazitást adnak. Az apszis belső falilán H I betűk vannak bevésve. Amikor Heródek plébános ezt igy interpre­tálta: hic iacet, itt fekszik — rövid idei tá- vollélét felhasználták ám az ásók, mert hát mi fekhetiik ott más, mint — a kincs? Sze­rencsére a felső kősort nem bántották s alul­ról, a fundamentum felől próbálták kibon­tani a kincs rejtekhelyét, persze eredméhy nélkül. Egy törnveBék kövön I C betűk Iáhatók, ami egy évszám zárórésze lehet s ez esetben 99 volna. Talán 1199? Találgatásnak azonban nincs' helye. Most kezdődök Heródek dr. munkájának máso­dik, az előbbinél jóval nehezebb része, a történelmi kutatás az okmánytárakban, első­sorban az esztergomi káptalannál, ahol meg­vannak Szent László korából a pápai tized- szedés lajstromai s a többi fontos források. Ezekből kell majd kidolgozni a most kiásott árpádkori romok történetét. Évszázados sírok közöli Beszállunk a meredek fal alá, ahol Ebed f szegény negyedének, az úgynevezett Gurgyek nek viskói húzódnak egv utcasoron. Vala­mennyi telek a falig húzódik s a fal tövében már régidők óla pincéket, üregeket vájtak a Gurgyel lakói. Emiatt töredezik még job­ban a párkányt a régi templom már egész a peremre került s a terrasz szélső része le. lec-suszott, úgy hogy most a meredély felső i rétegeit alkotja. Ebből a 3—4 méter vas tag- ! ságu rétegből ki csillanok sűrűn, egymás­melleit a csontok. Régi sírok szálai kis üregekkel nyíltak meg s nemérgibpn a Gurgyel egyik udvará­ra az egyik kis üregből — világosan lát­szik — egy koponya gördült* aPá. Hatalmas prémes kucsma volt rajta. Ki tudja, talán Rákóczi egyik vitézének a i koponyája? Mert „itt ömlik a sebes Gar-a.ni I a Dunába s -itt szállá meg egykor a nagyságos fejedelem serege." Vécsey Zoltán dr. | A I SALVATOR | I FORRÁS I

Next

/
Thumbnails
Contents