Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-12 / 36. (3146.) szám
MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ára 2 korona XII. évf. 36. (3146) szám a Vasárnap ■ 1933 február 12 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRflHR HAZSZAMOK A KQLTSE Irtai TARJÁN ODON A képviselőhöz változatlanul megszavazta az 1933. évi állami költségvetést. A. költség- vetés megszavazása parlamentáris államokban a kormány iránti bizalom kérdése. Ebből a szempontból egy pillanatig sem látszott kétségesnek, hogy a törvényhozás mindkét házában a mindenkor engedelmes többség ezúttal is száll!taui fogja a szükséges bizalmat. Csupán a büdzsé tárgyalásának kísérő körülményei szálának amellett, hogy a kormánylámogató pártok és maga a főelőadó' sem bíznak az előterjesztett költségvetés realitásában. Egész szokatlan dolog, hogy a javaslatot képviselő Rémes dr. szinte a házezámok jeléntéktelenségéig szállította le a bevételi előirányzatöt, amikor kijelentette, hogy ma semmit sem lehet előre látni s a számok alig jelentenek többet bizonyos reménybeli támpontoknál. A főelőadó Lesújtó véleménye azt mutatja, hogy a többség sem bizik a kormány pénzügyi politikájában, amely talán éppen azért igyekezett a felelősséget a kormány támogató pártok kiküldötteiből megalakított hetes tanáccsal megosztani. Az ellenzék bizalmatlansága a megszavazott javaslattal szemben természetes és nemcsak azért indokolt, mart a kormány nem helyez súlyt az ellenzék közreműködésére és a benyújtott 221 módosító javaslatot egytől- egyig elvetette A bevételi előirányzat nincs arányban a lakosság teherbíró képességével és a mai gazdasági leromlás mellett egyáltalán nem realizálható. A főelőadó elismerte, hogy az adófizetők legfeljebb héfmilliárdos,: tehát másfél ■ miliiárddal csökkentett költségvetést bírnának el és ugyancsak ő fejezte ki azt a kissé gyanús kívánságát, hogy jövőre már az ellenzéket is be kell vonni a költségvetést előkészítő munkába. Hogy az idén és az előbbi években erre miért nem volt szükség, azt. Remes dr. fejtegetéseiből nem sikerült megtudnunk. A költségvetés kiadási tételeinél a kormány nem tudott megfelelő megtakarításokat elérni. A személyi kiadásoknál a létszámcsökkentéshez nem mernek hozzányúlni, mert annak keresztülvitele elé a pártok gördítenének akadályokat. A fizetések leszállítása a bevallott hiánynak csak egy töredékét fedezi. A dologi kiadások csökkentése pedig egyáltalán nem áll arányban az áraknak időközben bekövetkezett lemorzsolódásával. Az egész költségvetés összeállításából csak azt lehet megállapítani, hogy a kormány és a hetes bizottság tanácstalanságában úgy akart a kellemetlen helyzeten túlesni, hogy a költségvetést papíron igyekezett egyensúlyba hozni. A kormánytámogató pártok vezérszónokai, ki-ki a maga szemszögéből és pártérdekeinek megfelelően., kifejezésre juttatták a költségvetéssel szemben aggodalmaikat. A főelőadó szerint bajos dolog volna jóslásokba bocsátkozni. Egy másik kormánypárt] vezér véleménye szerint a csehszlovák államvasutak napi bevétele nyolc millió, kiadása tizenkét millió s így a várható hiány közel kétszer akkora, mint ahogy a kormány előirányozta, még akkor is, ha további leromlás nem következnék be. Az állami üzemek, a dohány jövedék kivételével, súlyos deficittel küzdenek. A munkanélküliek számának emelkedése minden várakozást felülmúl és a szükséges segélyösszeg megállapítása ezidősaerint lehetetlen. Az adóemelés sek jövedelmet fokozó hatásában senki nem bízik, mert a tapasztalatok ennek ellenkezőjét bizony itják. A súlyos gazdasági helyzetből folyik, hogy az állam gazdálkodásának következményei és azok a módszerek, melyekkel a kormány a szükséges összegeket előteremteni akarja, sokkal közelebbről érintik az állampolgárokat, mint a kedvező konjunktúra idejében. Már akkor is elviselhetetlennek látszottak a közterhek, amikor nyolcvanmilliárdos nemzeti jövedelem mellett az állami igazgatás és üzemek huszmilliárdos költségvetése en nők a jövedelemnek minden negyedik koronáját, vette igénybe. A nemzeti jövedelem lecsökkent ötven milliárd körüli összegre, az állam szükségletei azonban még ma is tizenhat milliárd körül mozognak. Az arányiago3 teher tehát egyharmaddal emelkedett. Az eltolódás azonban még ennél is súlyosabb, mert az elmúlt évek felemésztették az adófizetők régi tartalékait s ma már legtöbben vagyonuk roncsaiból róják le kötelezettséA csehszlovák kormány elutasítja az egyoldalú revíziót Krofta felszólalása a szenátus költségvetési bizottságában a revízió ellen - Cermr indokolja, miért kellett az átlamfordnlat előtt autonómia s miért fölösleges szerinte ma - „A szlovák testvérek egyet tanultak a morvántuüaktól: adósságokat csinálni*. •i> Prága, február 11. A szenátus költségvetési bizottsága — mini már jelentettük — tegnap befejezte a külügyi, nemzetvédelmi és belügyi tárcáik költségvetésének tárgyalását, A vita befejeztével a Géniben tartózkodó Benes külügyminiszter helyett Krofta meghatalmazott miniszter beszéLt, továbbá felszólalt Bradács nemzetvédelmi miniszter és Csemy belügyminiszter, Krofta a revízióról Krofta meghatalmazott miniszter beszéde elején tájékoztatta a bizottságot a külügymi- niszérium tisztviselői karának állományáról és bejelentette, hogy a külügyi szolgálat alkalmazottainak számát az elmuOt esztendőben 1640-ről 1200-ra Szállították le. Mig Ausztria-Magyarország összesen 21 mii. lió koronát adott ki külügyi célokra, addig az 1933, évi költségvetésben Csehszlovákia 120 millió koronát irányzott elő, ezt a két számot azonban nem lehet össehasonlitani, mert ha a 21 millió osztrák-magyar koronát a pénz mai vásárlóereje szerint átszámítjuk, - úgy ez körülbelül 210 millió csehszlovák koronának felelne meg. Ezután reagált Krofta miniszter a vita folyamán elhangzott politikai kifogásokra és hangsúlyozta, hogy a külpolitika nem lehet minidig tekintettel a gazdasági viszonyokra. A gazdasági szempontokat ugyan erősen tekintetbe veszik, azonban a tapasztalai arra ta. nit, hogy egyetlen állam sem igazodik csupán eszerint, hanem vannak még egyéb körülmények, igy nemzeti, politikai és külpolitikai érdekek, amelyek külpolitikát irányítják, • # Az amerikai adósság decemberi részletének törlesztésénél! a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Franciaország és Belgium helyzete egészen más volt, mint Csehszlovákiáé. Az az aggodalom, mintha ezen eljárással Csehszlovákia Franciaországtól eltávolodott volna, teljesen indokolatlan. Másrészről viszont azt állítják, hogy Franciaország vazallusai vagyunk. Ez a kifogás azonban minden alapot nélkülöz. Benes miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy mi nem űzünk és nem fogunk francia politikát űzni, hanem csehszlovák politikát csinálunk. — Szemére vetették külpolitikánknak, — fejezte he Krofta — hogy a békeszerződéseket örökre érinthetetlennek és megváltoztathatlanoknak jelentjük ki. Ha azt állítaná valaki, hogy a békeszerződések „meg nem változathatók“, úgy ez kissé egyoldalú állítás lenne. Bizonyos, hegy a szerződéseket az egyik fél nem változtathatja meg tetszés szerint. Sajnos, gyakran elfelejtik a nemzetközi politika aüapelvét és azt mondják: „Ez a szerződés engem nem kötelezhet, mert rám nézve elviselh0. tétlen, én egyoldalúan megváUoztatom.“ Ez az, ami ellen minden erőnkkel küzde- nünk kell. A revízió, amoJy ellen állást foglalunk, az, amely államunk terű Hetét szét akarná darabolni, avagy a békeszerződéseken felépített európai reudet teljesen meg akarná változtatni. Nekünk ragaszkodnunk koSI a mostani rend megtartásához és felforgatásának minden kísérletét el kell utasítanunk. Ebben rejlik a revízió ellen tanúsított elÖenállásunk, Bradái a hadsereg problémáiról Bradács nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a csehszlovák hadseregnek az önvédelmen kívül nincs egyéb célja, tehát alaptalan az a félelem, mintha a hadsereget más célra akarnánk fölhasználni. A mai idő, amely annyira nyugtalan — és valljuk meg őszintén, hogy nemcsak a belföldi viszonyok, hanem a külpolitika terén is nyugtalan —, kétszeresen is azt parancsolja, hogy jó, erős hadseregünk legyen, mert a rossz, ha bármilyen olcsó is lenne, nagyon drága volna. A hadsereg nem olcsó, de ha kijelentem, hogy semmiféle támadó terveink és céljaink nincsenek, úgy a jó hadsereg a polgárság nyugodt munkája szá,- mára-biztosítékot jelent. A nemzetgyűlés- leszállította a tényleges szolgálati időt, ami bizonyos kiadásokkal járt és nagyon sajnálom, hogy a most tárgyalás alatt álló költségvetés az utolsó tíz esztendő költségvetése között a legalacsonyabb. Ez nagyon fájdalmas, de ezt az állam pénzügyi helyzete megkövetelte. Szó volt a vita folyamán a katonai ásóidról is, amellyel nem szívesen jöttünk a parlament elé. Tudjuk jól,, hogy annak leszállítása nem volna egészséges. A mi katonáinkról jobban gondoskodunk, mint más országok. Elbocsátottunk hetvenezer embert idő előtt, jóllehet ezek a katonák még nem voltak teljesen kiképezve. Akkor még nem sejtettük, hogy előfordulhat egy brünni eset, amely bizonyos mértékben ezzel is összefügg. A kaszárnyákban csak újoncok voltak és meg kell állaoitanom, hogy azok nemzetiségre való tekintet nélkül kitünően megálltak helyüket Még azt is meg kell állapítanom, hogy a brünni támadók nem rendelkeztek katonai fegyverekkel, hanem csak revolverekkel és pisztolyokkal, amelyek nem a katonai raktárból kerültek ki. Cerny: Autonómia? Nem és háromszor nem! Cerny belügyminiszter beszéde elején azt hangsúlyozta, hogy a belügyminisztériumnak a mai súlyos időkben nagyon nehéz a helyzete, mert felelős a rendért és a közbékéért. A csend- őrség többet teljesít kötelességénél, különösen Szlovenszkón és Ruszinszkóban, de a történelmi országok egyes helyein is, ahol egyben kulturális és népnevelési missziót is(!) végez. A vita folyamán sok beszéd hangzott el a közigazgatási reformról. A reform utáni ötödik évben vagyunk. A reform egy több, mint ötvenéves állapotot változtatott meg. A régi rendszerbe beleélték magukat az emberek és azt nehezen felejtik el. Csehországban Igazi autonómiánk volt, ami nemzetünk számára igen sokat jelentett: érthető tehát, hogy még ma is hallatszanak hangok, amelyek ilyen autonómiát kívánnak. Nem és háromszor nem! Egészen világos, miért volt szükségünk akkor erre az autonómiára: előkészítettük az utat saját államnak részére. Most azonban megvan a saját államunk, ne aprózzuk szét tehát a közös munkát. A reform alapja, nem újdonság, hanem az a régi elv, hogy az önkormányzatot és az állami köz- igazgatást közös vágányra, hozzuk. Idő előtt volna már most Ítéletet mondani a reform gyár korlati hatásáról. A miniszter ezután az önkormányzati testületek pénzügyi helyzetével fogíalkozotis kijelentette, hogy azok rossz pénzügyi helyzete nem a közigazgatási reform következménye. Morvaország van a legnagyobb mértékben eladósod- va, több, mint 800 millió korona adóssága van, úgyhogy a kamat és az amortizáció minden szociális és gazdasági beruházást lehetetlenné tesz. Csehország még ma is gazdag, Szlovenszkó szépen fejlődik. Sajnos, szlovák testvéreink a történelmi országoktól olyasmit tanultak, amit nem szívesen látunk: adósságokat csinálni. Ruszinszkó normálisan fejlődik. A járások helyzete különösen a történelmi országokban rossz. De úgy a, járások, mint a községek viszonyaikon fölül éltek és most az adósságok megnehezítik helyeztüket. Az önkormányzati testületek pénzügyeinek rendezéséhez az állam pénzügyeinek rendben tartása szolgál élőföltételül. A kamatláb leszálMtása könnyítést fog jelenteni. Egy másik tartalékot abbau lát, hogy van 4700 millió korona adóhátralék. A harmadik tartalék pedig a beruházási kölcsön, amelybén az önkormányzati testületek is részesek lesznek. ZföfiT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "VB
