Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-11 / 35. (3145.) szám
4 1988 Muruár 11, wornbaA TO^GM-AWs&$R-HI]»tSEt »«.^ww.i-i.ieMiwwiiiwm»iE<iM i miiiiri'iiiiiPiinn —m—i A kassai bírótág megvédte az irodalmi kritika szabadságát Elutasították Orbán és Mendresszóra tanároknak a Prágai Magyar Hírlap is Sziklay Ferenc ellen beadott 109.000 koronás kártérítési keresetét Kas2a? február 10. (Kassai szerkesztőségünktől.) Érdekes és a legszélesebb nyilvánosság érdeklődésére joggal számot ta rtó ügyben hozott Ítéletet a kassai kerületi bíróság Foirgáeh Tivadar dr. etinöMetóval működő polgári tanácsa. A per anyagát egy kártérítési és a tisztességversenyről szóló törvény alapján benyújtott kereset, képezte, melyet Orbán Gábor dr. pozsonyi tanár, a. Masaryk-. akadémia elnöke és Mendresszóra Miklós pozsonyi tanár indított a Prágai Magyar Hírlap és annak Irodalmi főmunkatáraa és kassai 'Szerkesztője, Sziklay Ferenc dr. ellen azért, mert Sziklay dr. a Prágai Magyar Hírlap múlt év augusztus 14-álki számában „Zsámbokréty békiapetés" címen cikket Irt, melyben kritikát mondott az Orbán Gábor és Mendresszóra Miklós által szerkesztett szlo- j vak szótár akkoriban megjelent két minta- ol adtáról. A felperesek 50.000 korona kártérítést is igényeltek. Keresetükben előadták, hogy Sziklay dr. Hvozdik János kassai gimnáziumi tanár, egy szintén megjelenés éppen a megismertetés céljából mutatja be a kiadóvállalat. Elismeri, hogy „nyilvánvaló sajtóhibákat" is kifogásolt, de már a cikk is kifejtette, hogy szótárról lóvén szó, menyinek lege Is ős óiban didaktikai célja van, éppen a sajtóhibák a legfontosabbak s éppen olyan szigorú elbírálás alá tartoznak, mint akármilyen más hiba.. A szótár két mintaoldala, azonban nemcsak sajtóhibákat, mutatott föl, mint. azt szintén kimutatta a kritika. Kritikájának célja volt; egyrészt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság erkölcsi presztízsének reklám céljaira való kihasználása ellen tiltakozni, amit, mint a Társaság volt elnöki tanácstagja még a Társaság elnökével szemben is kötelességének tartott, másrészt éppen a kiadővállalt régi hírnevét megvédelmezni e „nyilvánvaló sajtóhibákéra való rámutatássial, hogy a szerkesztőt, mint a vállalkozó figyelmét az alaposabb korrektúra és a pontos revízió szükségességére hívja föl. Hogy a cikk némi iróniával van fogalmazva, nem lehet megtévesztő, az iróniára hajlamos írót nem lehet megakadályozni abban, hogy egyéniségét ki ne élje, ha erre alkalom kínálkozik. A PTágai Magyar Hírlap nevében beadott ellenvélemény viszont tiltakozott a felperesek azon felfogása ellen, mintha a szótár olyan üzleti vállalkozás lenne, amelynek bírálatába sem lehetne bocsátkozni a tiszte®ségtelen versenybe ütköző cselekmény veszedelme nélkül. Aki Irodalmi müvet ir és (kiad, annak el kell tűrnie mindenféle kritikát. A bíróság teljes mértékben helyt adott a Prágai Máévár Hrí lap és Sziklay Ferenc dr. álláspontjának és a feliperesek által kért szakértők és tanuk kihallgatását el sem rendelve teljes egészében elutasította Orbán dr. és Mendresz- szóra Miklós keresetét azzal, hogy Sziklay Ferenc dr. kérdéses cikke nem lépte túl az objektív és jogos kritika határait, nem jelent tisztességtelen versenyt s ezért a felperesnek semmiféle kártérítési igényük nincsen. Egyben elmarasztalta a bíróság a felpereseket az összes költségekben is. Ez az elvi jelentőségűnek ás mondható ítélet sok vonatkozásban teremt tisztább helyzetet SzlovenszkŐ irodalmi éleiében, amely éppen 'kritikai szempontból néha a leglehetetlenebb helyzeteket termelte ki. előtt álló másik szlovák szótár szerkesztőjének „megbízásából" irta a cikket, hogy a felperesék szótárának üzleti esélyeit csökkentse. A felperesek hivatkoztak azonkívül arra is, hogy szótáruk a „Masaryk-akadémia jóváhagyásával és ellenőrzésével jelenik meg", tehát nem lehet rossz. A felperesék kérték 'azonkívül a bizonyítási eljárás során Jancsovics Ferenc pozsonyi gimnáziumi igazgató, Hatvány János dr. pozsonyi, girnn. tanár, Antal Sándor és Engely Dezső pozsonyi szerkesztők szakértőkként való kihallgatását. a szótár szerkesztésére és ellenőrzésére vonatkozólag, azonkívül kérték Farkas István, Dankió István, Bajmócai József és Brogyányi Kálmán tanukkénti kihallgatását arranézve, hogy Sziklay dr. tavaly nyáron egy akadémiai ülés után állítólag olyan kijelentést tett volna előttük, hogy most „kiteríti" Orbán Gábort, A Prágai Magyar Hírlap és Sziklay Ferenc dr. jogi képviselőjük, Szopósai Miksa dr. kassai ügyvéd úján terjedelmes kifogást nyújtottak be a kereset ellen. Sziklay Ferenc dr-. ellenvéleményében hangsúlyozta, hogy a reklámot különösen abból a szempontból bírálta meg, hogy az a szótárt úgy tünteti fel, mintha az Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság jóváhagyásával jelennék meg. Mint a Társaság elnöki tanácsának — akkor még — tagja, az elnöki tanács június 5-én kelt jegyzőkönyvéből tudta, hogy Orbán Gábor, a szótár egyik szerkesztője s a társaság elnöke kifejezte ugyan azt a kívánságát, hogy a Társaság vállalja a szótár jóváhagyását a magyar részben, amit. az elnöki tanács teljesített is, de ahhoz a feltételhez kötötte: „mennyiben Hátrány tagtárstól, mint szakembertől a jelentést megkapjuk". Az elnöki tanács 1932 julius 10-iQji .jegyzőkönyvében a jóváhagyás ügye meg sincs említve, igy föl kellett tennie, hogy ez a jóváhagyás még nem történt meg. De az utolsó elnöki tanács, melyen még részt vett, 1932 augusztus 25-én s melyen az ügyet szóvá, is tette, leszögezte, hogy ez a jóváhagyás még mindig nem történt meg. A kritikái — folytatja Sziklay — saját, iniciaíi1 vámból, érdektelenül, sőt joszándék,. kai irtani, mert neon felel meg a valóságnak a vád azon állítása, mintha a cikk megírására Hvozdiktől kaptam volna megbízatást, Hvozdik nekem nem is adhatott megbízatást, mert semmiféille — nem hogy alárendeltségi — viszonyban vele nem vagyok. Nem igaz az Sem, hogy a Hvozdik-féie szótárt a Kazinczy-Szövetkezet adná ki, vagy finanszírozná, ami esetleg ijzleti érdekközösségre engedne következtetést, de még ha igaz is volna, engem akkor sem érdekelne a dolog, mert a cikk megírásának idején már rég nem voltain a Kaziuczy-Szövetkezet igazgatója, mint ahogy azt a kereket föltételezi. Magára « kritikára, az a döntő ío tilossá- ■411, igazságtalan volt-e az, vagy sem. A „mintaoldalakról" mindenki azl teheti tői, hogy azokat utolsó „oldalkorrékluTa", helyesel;- ben revízió után, mint a szótár jóságál is dók nme utáló mukk- ány oldalakat, APPONYT A RÉTOR Halála napján hatvanadik évfordulója volt a nagy magyar államférfi első ragyog© szónoki sikerének .Pusztámért, február 7. A Farkas-kúria széles ablakain átes illannak a. fények a Duna túlsó partjáról. Dunaalmás fényei, két kőhaj tásnyira van ide a magyar határ. Öda- künm enyhe tavaszi szellő, a hő teljesen eltakarodott, a Duna jégmentes, csak nagy ritkán úszik alá egy-egy fehér jégtábla. Meg-' békéit csend s ebben az isteni békében, nyugalomban fülemhez illesztem a rádió kagylóját, hogy meghallgassam Mihályit Ernőnek esti 7 órára hirdetett előadását Tíz perccel a lapzárta előtt, ez a oime az előadásnak, olyan téma, amely nemcsak a laikus közönséget, hanem a szakmabelit is érdekli. És ekkor komoly férfikang jelenti be, hogy a magyar rádió a magyar nemzetet Apponyi Albert halálávál ért mélységes gyász miatt ma esti szórakoztató műsorát nem tartja meg.. A kagyló lehull a fülemről. •. Tegnap, Ögyalláo, a vendégszerető Feszty- háziban ülte körül nagy aggodalommal társaságunk a hangszórót. Akkor hallottuk az első megdöbbentő híreket Apponyi súlyos betegségéiről. Most az elektronok szárnyán a gyászánr érkezett ide a pusztára s a csönd most olyan gyászos, olyan szivet dermesztőA. vándorló riporter félrelöki utinaplóját s megilletődött lélekkel meditál... Tiz perccel lapzárta előtt... Vájjon ti odafenn Prágában megkap lát ok-e a hirt tiz perccel lapzárta előtt? Aizt hiszem, igen. S a telefon ista kollegám keze a hir felvétele közben talán épp úgy remegett, mint az enyém, amikor e pár sort papirra vetem. * A gyászos hatvan esztendős jubileum A nekrológok százai fogják hirdetni Appo- nyi Albert örök időkre méretezett emberi nagyságát. Az egész világsajtó méltatni fogja a magyarság great old xnan-jének soha nem múló értékeit. Újból felmagasztosul előttünk^ mint államférfi, politikus, szónok, mint nemzetének e egyházának hűséges, harcos fia, provideneiális férfiú, akinek közéleti működése Magyarország történetének hat évszázadát fogja ál. A történetíró feladata, hogy ezt a nagyszerű élet pályát felmérje. Itt, a. dunaparti pusztán, ahol nincs villanylámpa s mégis a rádiócsoda nyomban elhozta hozzánk a gyászili rt, magam elé idézem Apponyit, a rétért. Azt mondják, hogy a rotorok nemzete vagyunk- Sok kiváló szónokunk emlékét örökíti meg a magyar politikai történet. Közülük kettő, Kossuth Lajos és Apponyi Albert, világhírt s elismertetési szerzelI rőten művészeiének. Apponyi Albcrl Iuidáhi éppen azon a napom következett be, amikor első közszereplésének, első nagyjelentőségű szónoklatánál!; hatvanéves fordulóját ünnepelhettük volna. Apponyi Albert 1873 február 7-én este gondolta át s vetette papirra elró parlamenti beszédének vázlatát Szüzbeszédét, nagyszerű közpályájának debutjót 1873 február 8-án mondotta el a magyar országgyűlésen. A zene- és énekakadémla felállítása érdekében mondotta el ezt a beszédet s általános nagy sikert ért el vele. A magyar kultúrának, irodalomnak, zenének, színészetnek ügyét irta már első beszédében zászlajára s hat évtizeden át végtelenül sokat tett a magyar kultúra fejlesztése érdekében. „Az irodalom és művészet végre nemcsak esztétikai kedvtelés, hanem a nemzeti nagyság alkatrésze, mely a politikai ideálok megvalósításával együtt jár, — mondotta. — Minden mii, mely akár az irodalombam, akár a művészetben maradandó sikert arat, éppen úgy hozzájárul a magyar nemzet megerősítéséhez és fennállásának biztosáitásához, mint a legfényesebb politikai alkotás," .Ezt a fényesen sikerült szüzbeszédet a retorikai remekművek hosszú sorozata követte. Valamennyi gyöngyszeme a szónoklás művésze tőnek és tudományának. Több mint ezer maradandó alkotás. Mindegyike „aere perennius" emléket állít ennek a kivételes (képességű magyar aratornak. A magyar közéjei eseményei Nem volt hat évtizeden át a magyar közéletnek olyan kérdése, vagy a politikái helyzetnek olyan nevezetesebb fejlődési mozzanata, amikor Apponyi meg ne nyilatkozott volna s igy beszédei a hat utolsó évtized magyar történelmének szerves részei, amelyek az alkalomszerüség évadján tűi ma. radandó értékkel bírnak. A közvélemény már kezdetben felfigyelt ezekre a nagyszerű megnyilatkozásokra s ezért hat évtizeden át Apponyi bszédei a magyar közélet nagy eseményei. És ezek a beszédek el i® értélv céljukat, mert ha Apponyi politikai pályájának folyamán az emberi természet törvényei szerint- — voltak is vereségei, ha nézetei a fejlődés törvényei alá estek is, sőt némely részben át is alakultak, ha ezekben a nézetekben tévedések akadlak is, előrelátásai igen gyakran beváltak s meg is valósultak. Mindéig a hit s a meggyőződés ereje fűtötte a ezért a legfőbb eszmék irányában sohasem kelleti önmagái dezavuáluia. Sohasem kereste az egyéni ambíció vagy hatalomvágy kielégítését, minden szavát a magyar nemzet jogos kiváualimainak védelmében mondotta d. Benne is fel ragyogói I az nlicaij Gabi pályájának rúgj érlvOlun' úri éke: Tó n'. örüli:; tatlan volt a közélet erkölcsi alapjainak megóvásában és intyaazigens a magyar nemzet jogainak s önérzetének fenntartásában. Szónoki alkotó munkája A szónoki alkotást az eszmék fontossága a értéke s a meggyőződés ereje emeli ki a hétköznap sokasok .megnyilatkozásának sorából s Apponyi szónoklatai ebben a tekintetben teljes mértékben kiállják a történelmi éritékimérés tüzpróbáját. Ezek az érvények azonban az örökkévalóság számára fontosak. A szónok azonban elsősorban korára akar hatni s Apponyiban megvolt mindaz a szónoki érték, ami Demosthenes óta az igazán nagy szónokok sajátja volt. Ezért minden szónoki megnyilatkozása úgy hatolt kortársaira, mint megannyi reveiáeió. Gyönyörű orgánuma, tökéletes kiejtése, imponáló alakja, megjelenése, nyugodt temperamentuma adták a külső hatás eszközeit. A híres zengő bariton, amely hat évtizeden át nem kopott meg, nem vesztett erejéből s bensőségéből, már az első pillanatban lenyűgözte a hallgatói. Szónoki technikája páratlan volt, A le?, nehezebb kérdésekhez szólt hozzá anélkül, hogy beszédeit előzetesen leírta s betanulta volna. Egész közpályáján, csak három politikai beszéde volt, melyet 8zóról-Szóra előre leirt, egyébként csak rövid vázlatot vetett papirra. Pontosan s nagy munkával készült beszédeire, de nem tartotta szükségesnek, hogy összegyűjtött anyagját ki is dolgozza. Mint igazi szónok, a közönséggel szemtől-szemben állva sokkal biztosabban találta meg az előadásnak azt a formáját, amely a legközvetlenebb, legvilágosabb és leghatásosabb. Készületének munkája tehát a. tartalomra s annak elrendezésére vonatkozott. Ezt a munkát ő maga az alábbiakban árja le: „Először mindazokból a gondolatokból, adatokból, érvekből, amelyek a. beszéd tárgyára nézve kínálkoznak, kiszedem azokat, amelyeket elmondásra s meghallgatásra érdemesnek találok. Azután következik az ekképp kiválasztott anyag rendbeho- zása, az érvelések egymásutánjának, a. beszéd logikai szerkezetének megállapítása, És ezt, nagy gonddal, nagy munkával ősin álom meg, föl is jegyzem egyes számozott lapokra és az utolsó pillanatig át- meg átalakít om, össze- visszadobom, amíg elérte azt a fokozatosságot s perspektívát, amely a fondorlatokat kellőképpen kidomborítja. A beszéd tervrajzának végleges megállapítása rendesen csak a beszéd elmondása napján, a reggeli órákban történik." EkkoT jegyezte föl Apponyi néhány sorban, vagy kissé részletesebben a vázlatot, de mindig áttekinthető alakiban. 1895 március 7-i beszédének vázlata 'igy kezdődik: Fölvetettem a nagy problémákat, mi volt a válasz??-----------— — he lyett: ! apró csipkedések (p o Wlassich hogy én anyagi bajokat katonai akadémiával gyógyítok. ? Én instruáltam az egész egyházpolitikát, azután cserben hagytam, Láng) állítsam helyre a történeti igazságot, A vázlat még mintegy ötven sorból állott s ebből született meg a költségvetési tárgyaláskor elmondott nagy zárszó, Apponyinak egyik legnagyobb beszde, harmadféi óráig tartott, valóságos leszámolás volt a Bán ffv-kab inét tel s befejező része rendkívül mély hatást tett. Rögtönzések Minden egyes beszéd tehát tehnikai kidolgozás tekintetében rögtönzés volt. Minden érv és minden ellenérv készen állott a fejében s ezért nem volt közbeszólás, amely váratlanul érte volna. A fölhalmozott gondolatkészletet bármilyen pillanatban bármilyen formába tudta önteni. Az egyházpolitikai harcok idején különösen érvényesült félelmetes logikája, debatteri ké-. pessége. Nem egyszer villanyozta föl hallgatóságát elmés replikáival. Példának csak egy ilyen szócsatáját iktatom ide 1894 április 11-én elmondott záróbeszédéből: Apponyi: Az ellentétek a vallási kérdések- n ek ... Sréter Alfréd: Ott- fújják fel! Apponyi: Kérem szépen, mit tetszik mondani? Sréter: Ott fújják fel a vallási kérdést! Apponyi: Hogy itt burjánzóit fel a vallási kérdés? Hát ez olyan optikai csalódás, hogy én t. képviselőtársaimat annak. a. megcáfolása végett csak a látezerészhez utasíthatom. (Derültség.) A polygiott réíor Kossuth Lajos megnyerte a magyarság ügyé nek az egész müveit világ szimpátiáját s angol nyelvű beszédeinek hatását Angliában, a parin mén turizmus s a. nagy parlamenti szónokok ha zá.jábau s Amerikában még most is emlegetik. Apponyi Albert éppen olyan tökéletesen szónokolt angolul, franciául, németül, olaszul, mint magyarul. Ezért csodálta az egész kulfurvihig a „great old mán" szónoki képességeit. V. 7. Jíyitrai szerkesztőségünk és küldőimutalunk fohnjár Hő! ni kéglit1 Kellő,üitt, a YVibon írva vJ a '■ ^
