Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-08 / 6. (3116.) szám

rPRSGSlMAGfcVRHTRLSP 13 fl Magas Tátrát a nemzetközi automobilizmus középpontjává kell fejleszteni A Tátra további fejlődésének irányvonalai: alpin autóutak, repülőtér, hegyi magas- vasutak, strandfürdők létesítése, a középeurópai centrumok közelebbhozataa és a tátrai siutak további kiépítése Tátraszéplak, január havában- & P. M. H. már többiekben foglalkozott a Ma­gas Tátra jelentőségével az ország és a Sze- pesség gazdasági életében. A tátrai idegenforgalom az a forrás, amely az egyéb foglalkozási ágiakból vissz jzoiritott Szepesség lakosságát már évek óta táplálja és amelyből az államkasszába is éven­te milliók folynak be. A Tátra indegenforgalmának szempontjából viszont életbevágó fontossága a közlekedési probléma. A Tátra vasúti összeköttetése Közópeurópával meglehetősen jó ,azonban ezen a téren is meg­vannak a további fejlesztésnek a lehetőségei és a szükségessége. A Tátra állandó és az utóbbi öt esztendőben erősen megnagyobbodott befogadó képességével arányban álló látogatottságának megszerverzését igen megkönnyítené, ha gyors és közvetlen összeköttetésekkel úgyszól­ván közelebb vinnék hozzá a középeurópai és a déleurópai centrumokat és a vasúti, valamint vámkezelési intézkedésekkel és könnyítésekkel tennék ezt a közelebbho.zást lehetővé. Különösen fontos és jelentős lenne a Magyarországgal való vasúti összeköttetés megjavítsa, amely most igen sok kívánni valót hagy hátra. Már pedig normális viszonyok között, amikor deviza- korlátozások nem akasztják meg a budapesti és magyarországi vendégeket abban, hogy a Tát­rába eljöjjenek, de most is, hogy a tátrai fürdők szövetségének sikerült Magyarországgal a téli szezonra három milliós devizaegyezséget elérnie, a Tátra vendégeinek igen nagy és jelentős részét teszik a magyarországi látogatók. Budapest és Magyarország mindig milliós emberrezervoárja volt a Tátrának és az is fog maradni, mert a közelség folytán ez a hegység felel meg legjobban a budapestiek idegenforgalmi szükségle­tének. Ha azok a kölcsönösségen alapuló tervek, amelyekről Miklós Elemér min. tanácsos, a magyar idegenforgalmi hivatal vezetőze a P. M. H. hasáb­jain nyilatkozott, megvalósulnak és a két állam egymás fürdőit és idegenforgalmi centrumait fogja kölcsönösen propagálni, akkor még inkább szükség lesz a Budapest felé irányu­ló vasúti összeköttetés megjavítására és gyorsí­tására közvetlen kocsik és közvetlen éjjeli vonatok beál­lítása formájában. A nagy európai automobd'.znms az utóbbi években mindinkább Középenrópa felé orientálódik. Ebből a szempontból elsősorban a Magas Tátra hivatott arra, hogy a középeurópai automobilizmusnak középpontja legyen. Minden autós hegyi utakat keres, az autózás örömeit a táj szépségeivel és rendki- vüliségével, valamint nem mindennapi feladatok leküzdésével hozza összeköttetésbe, erre pedig a a Magas Tátra már ma is alkalmat nyújt, de még nagyobb lenne az eredmény, ha az állam a Tátra hegyi utait kiépítené alpin autóutakká. Elsősorban arra lenne szükség, hogy a tátrai körütnak azt a részét, amely ma még nincs a for­galom számára megnyitva, kiépítenék. Ha a ma Csorbától Zakopáneig vezető gyönyörű tátrai kör­utat a Tomanovahágón keresztül teljesen kiépíte­nék, ezzel a Magas Tátra és Csehszlovákia olyan alpin jellegű autóutat nyerne, amely fel­vehetne érdekességében és természeti szépsé­gekben a versenyt a svájci és ausztriai alpin utakkal. Ezenkívül szükség volna annak a tervnek a meg­valósítására is, amelyet két évvel ezelőtt tátrai körök felvetettek és amely a Poprádi tóhoz, a felkai völgyben levő sziléziai házhoz, a Tarajlkára és a Zöldtó völgyébe a Karbunkulus-torony alatt levő kárpátegyesületi menházig alpin autóut kiépí­tését javasolja. Ezzel olyan vonzóerőt nyerne a Magas Tátra az autósok részére, amely igen rö­vid időt alatt az autótulajdonosok ezreit csábí­taná a Magas Tátrába. A személyforgalomban a modern kor mind na­gyobb jelentőséget juttat az aviatikának. A cseh­szlovákiai légvonalak fokozatos kiépítése aktuálissá tette a tátraaljai repülőtér kérdését, amelynek ügye már komoly stádiumba jutott. Illetékes helyen remélhetőleg nem fognak elzár­kózni azok elől az argumentumok elől, amelyek­kel a tátrai körökben rámutatnak arra yhogy a tátrai repülőtérnek Poprádon kell lennie. Egy­részt, mert ez a város a közlekedési gócpontja a Magas Tátrának, másrészt, mert lehetetlen, hogy 40 kilométernyi távolságról kelljen a repülőgép tátrai utasait autón, vagy vasiuton vissza a Tát­rába szállítani A Tátra további fejlődésének egy másik, rend­kívül jelentős problémája, amellyel ma már az egészségügyi, közmunkaügyi és kereskedelmi mi­nisztériumok is komolyan foglalkoznak, a nyári és téli turisztika szempontjából egyaránt fontos hegyi vasúinknak, drótkötélpályáknak, vagy magas alépitvényen nyugvó kötélpályáknak a létesítése. A Tátra látogatóinak alig öt-tiz szá­zaléka tartozik azok közé, akik turisztikai képen- oégeik révén megmászkalják a hegység legma­gasabb csúcsait. De a természet híveinek (segít­ségével siet a technika és hegyi vasutak építé­sével teszi lehetővé, hogy mindenki eljusson a ma­gas csúcsokra, amelyekre kívánkozik. Az utóbbi évtizedben Amerikában és Európában egyre más­ra készültek el a hegyi vasutak és pl. a hal­dokló Davost a Parsen-vasút mentette meg, amely nemcsak nyáron, de télen is lehetővé teszi a Paneen-terület elérését és onnan télen 18 kilo­méteres silesiklásra ad alkalmat. Ilyen-szerű lehe­tőségeket a Tátrában egyrészt a Törmelékvö gy másrészt a nagytarpataki völgy nyújtana, ha itt is megépülne az a magas vasút, amelyet a Tátra barátai már közel két évtizede propagálnak. A legelső terv, amely a hegyi vasút építésével kap­csolatban felmerült, a szalóki csúcsra terelte a fi­gyelmet, de azután Guhr Mihály dr.-nak, a Kár­pátegyesület elnökének kezdeményezésére az a terv is felmerült, hogy obszervatóriumot és élettan! intézetet is kelle­ne létesíteni a Tátrában, olyat, mint a klimatológiai és biológiai állomás a svájci Jungfr-aujoch-on, amelyre orv7ősi kutatások szempontjából volna szükség, hogy a magasságnak az emberi természetre való hatását meg lehessen állapítani. Ilyen célokra pedig a gerlachfalvi csúcs a legalkalmasabb, mert nemcsak a Magas Tátrának, hanem egész Közópeurópának is legmagasabb orma. Tudomá­nyos és turisztikai szempontból a gerlachfalvi csúcsra felvezető hegyi vasút létjogosultsága felül­emelkedik azokon a többi terveken, amelyek ebben a kérdésben az utóbbi években felmerültek. Az obszervatórium és az élettani állomás terve talán a magaslati csillagvizsgáló tervével is kibő­vülhet, mue a megvalósításra sor kerül. A gerlachfalvi csúcs az obszervatórium szempontjából a legalkal­masabb nemcsak magasságánál fogva, hanem azért is, mert kontinentális fekvésű, 500—1000 kilomé­ter távolságban fekszik az Európát szegélyező tengerektől, geográfiai helyétől keletre az óriási szarmata-tábla helyezkedik el, nyugatra pedig Középeurópának és Nyugateurópának he-gyvonu- latokfeal borított régiója. A Magas Tátra ott fek­szik az ázsiai -kontinentális légnyomási centrumok és az Atlanti óceánnak még kevésbé megfigyeli ciklonjai és anticiklonjai között, ezek a különböző klimatikus területek érintkeznek a Tátra körül, úgy, hogy meteorológiai szempontból a magaslati Tátra-obszervatórium felbecsülhetetlen szolgálatot végezhet: a gerlachfalvi csúcson kikutathatja a 2000— 3000 méteres levegőrétegek klimatológiai saját­ságait és ezeknek ismeretében a Nyugateurópúból Kelet- európába irányuló aviatikái forgalom is biztos tájékozást nyerhet. De a magaslati obszervatórium munkájának az orvostudomány is mérhetetlen hasznát látná. Nagyszerű perspektívát nyújt tu­risztikai szempontból is a gerlachfalvi csúcsra vezető függővasut, amelynek -megépítésére a Kar- pathenverein már évekkel eezlőtt -megfelelő és a különböző misztériumok álltai is helyesnek talált tervet dolgoztatott ki. Nyáron a nagyszerű, rncez- sze vidékekre w;pdő, felejthetetlenül szép kilá­tás, télen pedig az a lehetős-ég csábítaná a láto­gatók ezreit a magasvasut megépítése esetén a Tátrába, hogy onnan, 2664 méter magasságból, több kilométeres sílesiklás volna lehetséges. Az alpin autóutak és a függővasut, valamint az obszervatórium és az élettani intézet létesítését a tátrai körök önerejükből természetesen nem képesek keresztülvinni, úgy, hogy ehhez az ál­lam segítségére van szükség. A prágai minisztériumok már foglalkoznak a füg­gővasut kérdésével és az egészségügyi miniszté­rium legutóbbi közlése szerint a kérdés igen ko­moly stádiumba jutott. Ha eddig még nem tör­tént döntés abban az irányban, hogy a felmerült tervek közül melyiket fogják megvalósítani. Ami az alpin utakat illeti, azokat a pozsonyi országos útépítési hivatalnak kellene létesíteni és remél­hető, hogy ez a hivatal ezeknek az utaknak az autó- és idegenforgalomra való fontosságát fel fogja ismerni Amit a Tátra a saját erejéből meg tud csinál­ni az egy másik fontos követelménye a tátrai tél idegenforgalmának: a tátrai síterületek kibővítése. Arról van ezó, hogy a tátrai fürdőtelepek fölött ei-rétek létesittessen-ek és ezeket a véderdő övén át a törpefenyő-régióval kössék össze, hogy igy a sífutásnak m eddiginél nagyobb és kényelmesebb területet teremtsenek. Guhr Mihály dir. kezdemé- nyeaéeére ebben a kérdésben nemrégiben a pop­rádi járási hivatalban ankét, vélt. ügy a közigaz­gatási hatóságok, mint az állami erőhivata! és a tátraal|jí úrbéres községek a legnagyobb megértéssel fogadták az előterjesz­tett tervet és ahhoz hozzájárultak, úgy hogy ez a fontos fejlesztési kérdés megvalósí­tás élőit áll. Végüil meg keld említeni, hogy a Tát­rában a nyári szeaónok intenzivebbé való tételére strandfürdőket kellene létesiibeqii. A -másik nyári szórakozási és ■ sportágban: tenniszpályák tekintetében a .Magas Tátra fürdő- telepei európai viszonylatban is vezető helyet foglalnak el, de strandfürdők nélkül nyári élet a fürdőtelepeken ma már nem igen képzelhető el. Annak, hogy a Tátrában nagyobb költségek nélkül strandfürdők készüljenek, a természetes -meleg források hiánya képezi akadályát, igy csak igen nagy befektetéssel lehelne mesterséges vizmelegi­tővei ellátott strandfürdőket létesíteni. Ennek nemcsak a mai tőkehiány, de az is akadályát ké­pezi, hogy a magas szénárak ezeknek a vizm-elégi- fcőknek az üzemét rendkívül megdrági'jók. A szón az a oikk, amely tla év óta egyedül tartja ez ár- nívót. A strandfürdők létesítéséhez tehát egyrészt olcsó állami hitelre, másrészt a szénárak csökkon- tésére lenne özükség. Szükséges egyszer a tátrai idegenforgalom fej­lesztésének irányvonalait és azokat a nagy felada­tokat leszögezni, amelyek a Magas Tátra további e'.őhaladáea szempontjából megoldásra várnak- Ez a megoldás mindinkább sürgőssé válik, Ila a* il­letékes körök is a-zt akarják hogy a Ma-gyas Tálra azzá legyen, amivé központi fekvése, nagyszerű természeti szépségei, klimatikus előnyei és kivá­lóan, mintaszerü-en berendezett vendtégbe-fogadö és gyógyintézetei predesztinálják: az idegenforga­lom középpontjává, akkor mielőbb hozzá kell látni e feladatok teljesítéséhez. N. V. dr. SzmHÁzKöi7^vKai>TaRA, Leleplezték a Mosta Lisa ellopásának hiteles történetét A képhamisitás világrekordba Augusztusiban múlt huszonegy éve, a nap izgalma az időközben lezajlott világháború elle­nere még most is benne reszket az emberek ide­geiben, — hogy világgá kürtölték a Moha Lisa elrablásának fantasztikus szenzációját. A világ minden jeles detektivje vállvetve dolgozott a remekmű megkeresésén. Minden kísérlet hiába­valónak bizonyait, a kép sokáig nem került elő, annak ellenére, hogy a tetteseknek nem volt módjukban értékesíteni a Mona Lisát. De hátha éppen ez a körülmény késztette a tolvajokat arra, hogy megsemmnsitséik az eladhatatlan és kompromittáló remekművet? Borzalmas felte­vés. Annál nagyobb volt az öröm és megköny- nyebbülés, mikor két évvel később a rendőrség Flórencben el­csípte a tettest, egy Perugia nevű olasz mun­kást, akinek nyomorult viskójában sértetlenül megtalálták Leonardo remekművét Perugia azonban sem a rendőrség előtt, sem a vádlottak padján nem -adott megnyugtató ma­gyarázatot a tettére nézve. A bűnért az egész felelősséget vállalta, de bűntársait nem volt hajlandó kiszolgáltatni Egészen a legújabb időikig a Gloconda-ügyet homály fedte. Most azonban egy norvég újság­író az Affcenpost hasábjain szenzációs cikket közöl, amely, úgy látszik, megoldja a rejtélyt. Adjuk át neki a szót. A titokzatos márki „Nemrég Casablancában igen érdekes ember­rel ismerkedtünk meg. Nemes megjelenésű, könnyű és folyékonybeszédü, előkelő ur volt. Kopottas amhája ellenére elegáns, ötvenéves férfi, -egész mivolta a tizennyolcadik század nagy kalandoraira emlékeztetett. Bizalmas em­berei márkinak szólították: nem lehetetlen, -hogy csakugyan az volt. Igazi nevét azonban soha­sem sikerült megtudnom. Környezetében Valfie- rino márkinak nevezték. A márki kitűnő tár­salgó volt s elragadóan tudott történeteket me­sélni. Szívesen beszélt múltjáról és kalandjairól, amelyek mindig mulatságosak voltak, különö­sen akkor, ha komoly ellentétbe keverték a tör­vénnyel ... — Jelenleg telekspekulációval foglalkozom Marokkóban, — mondta a márki. — Hálátlan mesterség, sokkal jobban szeretem a régi fog­lalkozásomat, amelyet életem boldog korszaká­ban űztem, mikor hamis képeket gyártottam. A márki cs-attgyan éveket töltött hamis képek gyártásával és elhelyezésével. Néhány mulatsá­gos történetet elő is adott életének ebből a kor­szakából. Egyszer azonban meglepetéssel szol­gált: — Minden azonban bagatell. Tudja meg, uram, kivel van dolga... Tudja meg, hogy a Gioconda elrablása az én munkám volt. Mintegy harminc évvel ezelőtt Délamerikában éltem Buenos-Atereben, ahol sok gazdag szno­bot ismertem. Egyszer megismerkedtem egy Chaudron nevű francia festővel, aki kedves fin volt és mi több: remekül értett képek restaurá­lásához. A festészet minden korszakának min­den technikai részletkérdését pontosan ismerte; páratlanul tudott másolni, másolatai boszorká­nyosán hasonlítottak az eredetiekhez. Hamisí­tani úgy tudott, mint senki. Egy szóval művész volt. Különösen Muri-Hóra specializálta magát, jobb Murillo-kiéipeket festett, mint Murillo maga. Hamis Murillo-képek a múzeumokban —• Hamar megegyeztünk, hogy ő Murilió-ké­peiket hamisít, en -meg eladom. Szövetségünk remekül bevált. Egész Argentínát, Chilét, Perut, Braziliát el­árasztottuk hamis Murillo-képekkel és Chaudron, aki tapintatos ember volt, nem akarta megbántani -a többi délamerikai köztár­saságot, Paraguayi, Bolíviát éő Uruguayi sem: azoknak is adott belőlük. Az Argentínában ké­szült Muriílókat részben (múzeumoknak, rész­ben amatőröknek adattuk el. — Valamit zárójelben meg kell, hogy jegyez­zek. Aki igazán bolondja a festészetnek, az még a bűntől sem riad vissza, hogy hozzájusson az áhított’ remekműhöz. Az igazi amatőr hajlandó lopni, vagy tolvajt támogatni és hajlandó lo­pott holmit vásárolni. Ezekre az elemi lélek­tani megfigyelésekre alapítottuk egész későbbi tevékenységünket. Most már nemcsak hamisí­tottuk a képeket, hanem el Is raboltuk az általunk hamisított remek­műveket A mübarát megjelölte valamelyik múzeumban, hogy melyik képhez szeretne hozzájutni. 10 szállítottuk a képet, amely hamis volt és egy másik hamisítvánnyal pótoltuk. Egy szép napon megismerkedtünk egy gazdag amerikai gyűjtő­vel, aki azt mondta, hogy minden őrültségre kapható volna, ha hozzájuthatna a Giocondához. A Mona Lisa elrablása i— Chaudronnal együtt Párisba utaztunk. Ott •azonban kellemetlen meglepetés várt ránk. A Louvreban nem szabad az eredetivel azo­nos méretű másolatot készíteni. Ez a rendelkezés éppen azt célozza, hogy min­den konfúziónak elejét vegyék. Ilyenformán a Giocondáról csak egy módon készíthettünk má­solatot, ha hozzájutunk az eredetihez. Chaudron- nal együtt elhatároztuk, hogy ellopjuk Gioeon- dát. Ez a művelet különben is délamerikai mű­ködésűnk betetőzése volna. Aznap, amikor a lopás nyilvánosságra került, néhány levelezőla­pot írunk délamerikai barátainknak, akik rög­tön tudni fogják, honnan fuj a szél. A képről nem egy, hanem féltucat másolatot készítünk, valamennyit fantasztikus pénzen eladjuk és mindenki meg fog rá esküdni, hogy ö az igazi Gioconda birtokosa. Rövid idő alatt hat ember is akadt, aki hajlandó volt meg­venni Leonardo remekművét. Akkor már minden megvolt, a többi már gye­rekjáték. — Egyszer véletlenül összeakadtam egy mun­kanélküli fiatal olasszal, aki alamizsnát kért tő­lem. Szolgálatomba fogadtam az eszes és élet­revaló fickót és rövidesen beavattam a tervünk­be. Perugia, mert az volt olasz, lelkesedett a tervért. Hónapokig készült a lopásra. Alaposan áttanulmányozta a Louvre összes he­lyiségeit, valóságos haditervet készített. Ilyenmódon fölfedezett egy melléklépcsőt, amelyen át ki­osonhatott. A dolgot egy hétfői napon követte el. A Louvre- ban éppen takarítottak, a teremben egy létek sem volt. Perugia nem sokat teketóriázott, ki­emelte a kúpot keretéből és a melléklépcsőu le­szaladt az uccára. Az ijedtségen kívül semmi baj nem történt vele. Sikerült észrevétlenül el­menni a portás mellett is. Hárman háromfelé széledtünk, de Olaszországban találkoztunk. Chaudron munkához fogott és néhány hónap alatt hat másolatot készített. A hat hamis Giocondát leszállítottuk tulajdo­nosaiknak, akik valószínűen ma is rendület­lenül hiszik, hogy az ő birtokukban van az igazi. Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás elölt ajánlatos a baját nálunk megvizsjraitatui. Fejbőr-, arc­os kézápolás legrégibb és legjobb szakisnieröjc Béres M.hály, Koáice, Fö-u. 85. (Andrássy palota) Ingyen canácsadás! Szolid árak I

Next

/
Thumbnails
Contents