Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-08 / 6. (3116.) szám
rPRSGSlMAGfcVRHTRLSP 13 fl Magas Tátrát a nemzetközi automobilizmus középpontjává kell fejleszteni A Tátra további fejlődésének irányvonalai: alpin autóutak, repülőtér, hegyi magas- vasutak, strandfürdők létesítése, a középeurópai centrumok közelebbhozataa és a tátrai siutak további kiépítése Tátraszéplak, január havában- & P. M. H. már többiekben foglalkozott a Magas Tátra jelentőségével az ország és a Sze- pesség gazdasági életében. A tátrai idegenforgalom az a forrás, amely az egyéb foglalkozási ágiakból vissz jzoiritott Szepesség lakosságát már évek óta táplálja és amelyből az államkasszába is évente milliók folynak be. A Tátra indegenforgalmának szempontjából viszont életbevágó fontossága a közlekedési probléma. A Tátra vasúti összeköttetése Közópeurópával meglehetősen jó ,azonban ezen a téren is megvannak a további fejlesztésnek a lehetőségei és a szükségessége. A Tátra állandó és az utóbbi öt esztendőben erősen megnagyobbodott befogadó képességével arányban álló látogatottságának megszerverzését igen megkönnyítené, ha gyors és közvetlen összeköttetésekkel úgyszólván közelebb vinnék hozzá a középeurópai és a déleurópai centrumokat és a vasúti, valamint vámkezelési intézkedésekkel és könnyítésekkel tennék ezt a közelebbho.zást lehetővé. Különösen fontos és jelentős lenne a Magyarországgal való vasúti összeköttetés megjavítsa, amely most igen sok kívánni valót hagy hátra. Már pedig normális viszonyok között, amikor deviza- korlátozások nem akasztják meg a budapesti és magyarországi vendégeket abban, hogy a Tátrába eljöjjenek, de most is, hogy a tátrai fürdők szövetségének sikerült Magyarországgal a téli szezonra három milliós devizaegyezséget elérnie, a Tátra vendégeinek igen nagy és jelentős részét teszik a magyarországi látogatók. Budapest és Magyarország mindig milliós emberrezervoárja volt a Tátrának és az is fog maradni, mert a közelség folytán ez a hegység felel meg legjobban a budapestiek idegenforgalmi szükségletének. Ha azok a kölcsönösségen alapuló tervek, amelyekről Miklós Elemér min. tanácsos, a magyar idegenforgalmi hivatal vezetőze a P. M. H. hasábjain nyilatkozott, megvalósulnak és a két állam egymás fürdőit és idegenforgalmi centrumait fogja kölcsönösen propagálni, akkor még inkább szükség lesz a Budapest felé irányuló vasúti összeköttetés megjavítására és gyorsítására közvetlen kocsik és közvetlen éjjeli vonatok beállítása formájában. A nagy európai automobd'.znms az utóbbi években mindinkább Középenrópa felé orientálódik. Ebből a szempontból elsősorban a Magas Tátra hivatott arra, hogy a középeurópai automobilizmusnak középpontja legyen. Minden autós hegyi utakat keres, az autózás örömeit a táj szépségeivel és rendki- vüliségével, valamint nem mindennapi feladatok leküzdésével hozza összeköttetésbe, erre pedig a a Magas Tátra már ma is alkalmat nyújt, de még nagyobb lenne az eredmény, ha az állam a Tátra hegyi utait kiépítené alpin autóutakká. Elsősorban arra lenne szükség, hogy a tátrai körütnak azt a részét, amely ma még nincs a forgalom számára megnyitva, kiépítenék. Ha a ma Csorbától Zakopáneig vezető gyönyörű tátrai körutat a Tomanovahágón keresztül teljesen kiépítenék, ezzel a Magas Tátra és Csehszlovákia olyan alpin jellegű autóutat nyerne, amely felvehetne érdekességében és természeti szépségekben a versenyt a svájci és ausztriai alpin utakkal. Ezenkívül szükség volna annak a tervnek a megvalósítására is, amelyet két évvel ezelőtt tátrai körök felvetettek és amely a Poprádi tóhoz, a felkai völgyben levő sziléziai házhoz, a Tarajlkára és a Zöldtó völgyébe a Karbunkulus-torony alatt levő kárpátegyesületi menházig alpin autóut kiépítését javasolja. Ezzel olyan vonzóerőt nyerne a Magas Tátra az autósok részére, amely igen rövid időt alatt az autótulajdonosok ezreit csábítaná a Magas Tátrába. A személyforgalomban a modern kor mind nagyobb jelentőséget juttat az aviatikának. A csehszlovákiai légvonalak fokozatos kiépítése aktuálissá tette a tátraaljai repülőtér kérdését, amelynek ügye már komoly stádiumba jutott. Illetékes helyen remélhetőleg nem fognak elzárkózni azok elől az argumentumok elől, amelyekkel a tátrai körökben rámutatnak arra yhogy a tátrai repülőtérnek Poprádon kell lennie. Egyrészt, mert ez a város a közlekedési gócpontja a Magas Tátrának, másrészt, mert lehetetlen, hogy 40 kilométernyi távolságról kelljen a repülőgép tátrai utasait autón, vagy vasiuton vissza a Tátrába szállítani A Tátra további fejlődésének egy másik, rendkívül jelentős problémája, amellyel ma már az egészségügyi, közmunkaügyi és kereskedelmi minisztériumok is komolyan foglalkoznak, a nyári és téli turisztika szempontjából egyaránt fontos hegyi vasúinknak, drótkötélpályáknak, vagy magas alépitvényen nyugvó kötélpályáknak a létesítése. A Tátra látogatóinak alig öt-tiz százaléka tartozik azok közé, akik turisztikai képen- oégeik révén megmászkalják a hegység legmagasabb csúcsait. De a természet híveinek (segítségével siet a technika és hegyi vasutak építésével teszi lehetővé, hogy mindenki eljusson a magas csúcsokra, amelyekre kívánkozik. Az utóbbi évtizedben Amerikában és Európában egyre másra készültek el a hegyi vasutak és pl. a haldokló Davost a Parsen-vasút mentette meg, amely nemcsak nyáron, de télen is lehetővé teszi a Paneen-terület elérését és onnan télen 18 kilométeres silesiklásra ad alkalmat. Ilyen-szerű lehetőségeket a Tátrában egyrészt a Törmelékvö gy másrészt a nagytarpataki völgy nyújtana, ha itt is megépülne az a magas vasút, amelyet a Tátra barátai már közel két évtizede propagálnak. A legelső terv, amely a hegyi vasút építésével kapcsolatban felmerült, a szalóki csúcsra terelte a figyelmet, de azután Guhr Mihály dr.-nak, a Kárpátegyesület elnökének kezdeményezésére az a terv is felmerült, hogy obszervatóriumot és élettan! intézetet is kellene létesíteni a Tátrában, olyat, mint a klimatológiai és biológiai állomás a svájci Jungfr-aujoch-on, amelyre orv7ősi kutatások szempontjából volna szükség, hogy a magasságnak az emberi természetre való hatását meg lehessen állapítani. Ilyen célokra pedig a gerlachfalvi csúcs a legalkalmasabb, mert nemcsak a Magas Tátrának, hanem egész Közópeurópának is legmagasabb orma. Tudományos és turisztikai szempontból a gerlachfalvi csúcsra felvezető hegyi vasút létjogosultsága felülemelkedik azokon a többi terveken, amelyek ebben a kérdésben az utóbbi években felmerültek. Az obszervatórium és az élettani állomás terve talán a magaslati csillagvizsgáló tervével is kibővülhet, mue a megvalósításra sor kerül. A gerlachfalvi csúcs az obszervatórium szempontjából a legalkalmasabb nemcsak magasságánál fogva, hanem azért is, mert kontinentális fekvésű, 500—1000 kilométer távolságban fekszik az Európát szegélyező tengerektől, geográfiai helyétől keletre az óriási szarmata-tábla helyezkedik el, nyugatra pedig Középeurópának és Nyugateurópának he-gyvonu- latokfeal borított régiója. A Magas Tátra ott fekszik az ázsiai -kontinentális légnyomási centrumok és az Atlanti óceánnak még kevésbé megfigyeli ciklonjai és anticiklonjai között, ezek a különböző klimatikus területek érintkeznek a Tátra körül, úgy, hogy meteorológiai szempontból a magaslati Tátra-obszervatórium felbecsülhetetlen szolgálatot végezhet: a gerlachfalvi csúcson kikutathatja a 2000— 3000 méteres levegőrétegek klimatológiai sajátságait és ezeknek ismeretében a Nyugateurópúból Kelet- európába irányuló aviatikái forgalom is biztos tájékozást nyerhet. De a magaslati obszervatórium munkájának az orvostudomány is mérhetetlen hasznát látná. Nagyszerű perspektívát nyújt turisztikai szempontból is a gerlachfalvi csúcsra vezető függővasut, amelynek -megépítésére a Kar- pathenverein már évekkel eezlőtt -megfelelő és a különböző misztériumok álltai is helyesnek talált tervet dolgoztatott ki. Nyáron a nagyszerű, rncez- sze vidékekre w;pdő, felejthetetlenül szép kilátás, télen pedig az a lehetős-ég csábítaná a látogatók ezreit a magasvasut megépítése esetén a Tátrába, hogy onnan, 2664 méter magasságból, több kilométeres sílesiklás volna lehetséges. Az alpin autóutak és a függővasut, valamint az obszervatórium és az élettani intézet létesítését a tátrai körök önerejükből természetesen nem képesek keresztülvinni, úgy, hogy ehhez az állam segítségére van szükség. A prágai minisztériumok már foglalkoznak a függővasut kérdésével és az egészségügyi minisztérium legutóbbi közlése szerint a kérdés igen komoly stádiumba jutott. Ha eddig még nem történt döntés abban az irányban, hogy a felmerült tervek közül melyiket fogják megvalósítani. Ami az alpin utakat illeti, azokat a pozsonyi országos útépítési hivatalnak kellene létesíteni és remélhető, hogy ez a hivatal ezeknek az utaknak az autó- és idegenforgalomra való fontosságát fel fogja ismerni Amit a Tátra a saját erejéből meg tud csinálni az egy másik fontos követelménye a tátrai tél idegenforgalmának: a tátrai síterületek kibővítése. Arról van ezó, hogy a tátrai fürdőtelepek fölött ei-rétek létesittessen-ek és ezeket a véderdő övén át a törpefenyő-régióval kössék össze, hogy igy a sífutásnak m eddiginél nagyobb és kényelmesebb területet teremtsenek. Guhr Mihály dir. kezdemé- nyeaéeére ebben a kérdésben nemrégiben a poprádi járási hivatalban ankét, vélt. ügy a közigazgatási hatóságok, mint az állami erőhivata! és a tátraal|jí úrbéres községek a legnagyobb megértéssel fogadták az előterjesztett tervet és ahhoz hozzájárultak, úgy hogy ez a fontos fejlesztési kérdés megvalósítás élőit áll. Végüil meg keld említeni, hogy a Tátrában a nyári szeaónok intenzivebbé való tételére strandfürdőket kellene létesiibeqii. A -másik nyári szórakozási és ■ sportágban: tenniszpályák tekintetében a .Magas Tátra fürdő- telepei európai viszonylatban is vezető helyet foglalnak el, de strandfürdők nélkül nyári élet a fürdőtelepeken ma már nem igen képzelhető el. Annak, hogy a Tátrában nagyobb költségek nélkül strandfürdők készüljenek, a természetes -meleg források hiánya képezi akadályát, igy csak igen nagy befektetéssel lehelne mesterséges vizmelegitővei ellátott strandfürdőket létesíteni. Ennek nemcsak a mai tőkehiány, de az is akadályát képezi, hogy a magas szénárak ezeknek a vizm-elégi- fcőknek az üzemét rendkívül megdrági'jók. A szón az a oikk, amely tla év óta egyedül tartja ez ár- nívót. A strandfürdők létesítéséhez tehát egyrészt olcsó állami hitelre, másrészt a szénárak csökkon- tésére lenne özükség. Szükséges egyszer a tátrai idegenforgalom fejlesztésének irányvonalait és azokat a nagy feladatokat leszögezni, amelyek a Magas Tátra további e'.őhaladáea szempontjából megoldásra várnak- Ez a megoldás mindinkább sürgőssé válik, Ila a* illetékes körök is a-zt akarják hogy a Ma-gyas Tálra azzá legyen, amivé központi fekvése, nagyszerű természeti szépségei, klimatikus előnyei és kiválóan, mintaszerü-en berendezett vendtégbe-fogadö és gyógyintézetei predesztinálják: az idegenforgalom középpontjává, akkor mielőbb hozzá kell látni e feladatok teljesítéséhez. N. V. dr. SzmHÁzKöi7^vKai>TaRA, Leleplezték a Mosta Lisa ellopásának hiteles történetét A képhamisitás világrekordba Augusztusiban múlt huszonegy éve, a nap izgalma az időközben lezajlott világháború ellenere még most is benne reszket az emberek idegeiben, — hogy világgá kürtölték a Moha Lisa elrablásának fantasztikus szenzációját. A világ minden jeles detektivje vállvetve dolgozott a remekmű megkeresésén. Minden kísérlet hiábavalónak bizonyait, a kép sokáig nem került elő, annak ellenére, hogy a tetteseknek nem volt módjukban értékesíteni a Mona Lisát. De hátha éppen ez a körülmény késztette a tolvajokat arra, hogy megsemmnsitséik az eladhatatlan és kompromittáló remekművet? Borzalmas feltevés. Annál nagyobb volt az öröm és megköny- nyebbülés, mikor két évvel később a rendőrség Flórencben elcsípte a tettest, egy Perugia nevű olasz munkást, akinek nyomorult viskójában sértetlenül megtalálták Leonardo remekművét Perugia azonban sem a rendőrség előtt, sem a vádlottak padján nem -adott megnyugtató magyarázatot a tettére nézve. A bűnért az egész felelősséget vállalta, de bűntársait nem volt hajlandó kiszolgáltatni Egészen a legújabb időikig a Gloconda-ügyet homály fedte. Most azonban egy norvég újságíró az Affcenpost hasábjain szenzációs cikket közöl, amely, úgy látszik, megoldja a rejtélyt. Adjuk át neki a szót. A titokzatos márki „Nemrég Casablancában igen érdekes emberrel ismerkedtünk meg. Nemes megjelenésű, könnyű és folyékonybeszédü, előkelő ur volt. Kopottas amhája ellenére elegáns, ötvenéves férfi, -egész mivolta a tizennyolcadik század nagy kalandoraira emlékeztetett. Bizalmas emberei márkinak szólították: nem lehetetlen, -hogy csakugyan az volt. Igazi nevét azonban sohasem sikerült megtudnom. Környezetében Valfie- rino márkinak nevezték. A márki kitűnő társalgó volt s elragadóan tudott történeteket mesélni. Szívesen beszélt múltjáról és kalandjairól, amelyek mindig mulatságosak voltak, különösen akkor, ha komoly ellentétbe keverték a törvénnyel ... — Jelenleg telekspekulációval foglalkozom Marokkóban, — mondta a márki. — Hálátlan mesterség, sokkal jobban szeretem a régi foglalkozásomat, amelyet életem boldog korszakában űztem, mikor hamis képeket gyártottam. A márki cs-attgyan éveket töltött hamis képek gyártásával és elhelyezésével. Néhány mulatságos történetet elő is adott életének ebből a korszakából. Egyszer azonban meglepetéssel szolgált: — Minden azonban bagatell. Tudja meg, uram, kivel van dolga... Tudja meg, hogy a Gioconda elrablása az én munkám volt. Mintegy harminc évvel ezelőtt Délamerikában éltem Buenos-Atereben, ahol sok gazdag sznobot ismertem. Egyszer megismerkedtem egy Chaudron nevű francia festővel, aki kedves fin volt és mi több: remekül értett képek restaurálásához. A festészet minden korszakának minden technikai részletkérdését pontosan ismerte; páratlanul tudott másolni, másolatai boszorkányosán hasonlítottak az eredetiekhez. Hamisítani úgy tudott, mint senki. Egy szóval művész volt. Különösen Muri-Hóra specializálta magát, jobb Murillo-kiéipeket festett, mint Murillo maga. Hamis Murillo-képek a múzeumokban —• Hamar megegyeztünk, hogy ő Murilió-képeiket hamisít, en -meg eladom. Szövetségünk remekül bevált. Egész Argentínát, Chilét, Perut, Braziliát elárasztottuk hamis Murillo-képekkel és Chaudron, aki tapintatos ember volt, nem akarta megbántani -a többi délamerikai köztársaságot, Paraguayi, Bolíviát éő Uruguayi sem: azoknak is adott belőlük. Az Argentínában készült Muriílókat részben (múzeumoknak, részben amatőröknek adattuk el. — Valamit zárójelben meg kell, hogy jegyezzek. Aki igazán bolondja a festészetnek, az még a bűntől sem riad vissza, hogy hozzájusson az áhított’ remekműhöz. Az igazi amatőr hajlandó lopni, vagy tolvajt támogatni és hajlandó lopott holmit vásárolni. Ezekre az elemi lélektani megfigyelésekre alapítottuk egész későbbi tevékenységünket. Most már nemcsak hamisítottuk a képeket, hanem el Is raboltuk az általunk hamisított remekműveket A mübarát megjelölte valamelyik múzeumban, hogy melyik képhez szeretne hozzájutni. 10 szállítottuk a képet, amely hamis volt és egy másik hamisítvánnyal pótoltuk. Egy szép napon megismerkedtünk egy gazdag amerikai gyűjtővel, aki azt mondta, hogy minden őrültségre kapható volna, ha hozzájuthatna a Giocondához. A Mona Lisa elrablása i— Chaudronnal együtt Párisba utaztunk. Ott •azonban kellemetlen meglepetés várt ránk. A Louvreban nem szabad az eredetivel azonos méretű másolatot készíteni. Ez a rendelkezés éppen azt célozza, hogy minden konfúziónak elejét vegyék. Ilyenformán a Giocondáról csak egy módon készíthettünk másolatot, ha hozzájutunk az eredetihez. Chaudron- nal együtt elhatároztuk, hogy ellopjuk Gioeon- dát. Ez a művelet különben is délamerikai működésűnk betetőzése volna. Aznap, amikor a lopás nyilvánosságra került, néhány levelezőlapot írunk délamerikai barátainknak, akik rögtön tudni fogják, honnan fuj a szél. A képről nem egy, hanem féltucat másolatot készítünk, valamennyit fantasztikus pénzen eladjuk és mindenki meg fog rá esküdni, hogy ö az igazi Gioconda birtokosa. Rövid idő alatt hat ember is akadt, aki hajlandó volt megvenni Leonardo remekművét. Akkor már minden megvolt, a többi már gyerekjáték. — Egyszer véletlenül összeakadtam egy munkanélküli fiatal olasszal, aki alamizsnát kért tőlem. Szolgálatomba fogadtam az eszes és életrevaló fickót és rövidesen beavattam a tervünkbe. Perugia, mert az volt olasz, lelkesedett a tervért. Hónapokig készült a lopásra. Alaposan áttanulmányozta a Louvre összes helyiségeit, valóságos haditervet készített. Ilyenmódon fölfedezett egy melléklépcsőt, amelyen át kiosonhatott. A dolgot egy hétfői napon követte el. A Louvre- ban éppen takarítottak, a teremben egy létek sem volt. Perugia nem sokat teketóriázott, kiemelte a kúpot keretéből és a melléklépcsőu leszaladt az uccára. Az ijedtségen kívül semmi baj nem történt vele. Sikerült észrevétlenül elmenni a portás mellett is. Hárman háromfelé széledtünk, de Olaszországban találkoztunk. Chaudron munkához fogott és néhány hónap alatt hat másolatot készített. A hat hamis Giocondát leszállítottuk tulajdonosaiknak, akik valószínűen ma is rendületlenül hiszik, hogy az ő birtokukban van az igazi. Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás elölt ajánlatos a baját nálunk megvizsjraitatui. Fejbőr-, arcos kézápolás legrégibb és legjobb szakisnieröjc Béres M.hály, Koáice, Fö-u. 85. (Andrássy palota) Ingyen canácsadás! Szolid árak I
