Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-08 / 6. (3116.) szám
1333 jaanAr 8, vasárnap. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ KORKÉPEK I. Coolidge A „nagystílű vezéregyéniségek'4 szégyenkezik ötnek most, amikor meghalt Calvin Coolidge. Semmi nem jelezte ennél az embernél a kiválóságot e ugyanolyan véletlen helyezte a leghatalmasabb birodalom élére, mintha egy monar- ihiában királyfi lett volna és beleszületik állásába. Egyszerű, puritán ember, akinek legnagyobb erénye a hallgatás és a tartózkodás, — s intim környezete tudta, hogy a két dicsért erény nem annyira a zseni önmérséklete volt, mint inkább annak a bizonytalan és ijedt embernek óvatossága, aki tudja, hogy nem ette kanállal a bölcsességet és nem okvetlenü jó és nagyszerű az, amit kimond. Viszont ez a gyönge kis polgár szignálta a legragyogóbb amerikai korszakot, a világföllendülé& egyik csudálatos idejét. Kevesen tudják, hogy az amerikai köztársasági párt 1932 őszén ismét Coolídget kívánta elnökjelöltnek megválasztani az elhasznált Hoover helyett, de a beteges és fáradt Coolidge nem fogadhatta el a megbízatást. Pedig a párt tisztában volt a lehetőségekkel: a nagystílű Hoover a bukást jelenti, a jelentéktelen Coolidge a győzelmet. Hooverről tiz év óta mint az amerikai zsenialitás mintaképéről beszéltek az óceánontul, a szerenceéskezü szervezőről, a zseniális mérnökről, az energiaduc- ról, az okos és határozott vezéregyéniségről. Nagy tét, de mi haszna, ha a vele szemben álló száraz kis alaknak egyetlen fegyvere a szerencse. A prosperityt nem lángész adta Amerikának, nem Napóleon, Caesar, vagy Mussolini, hanem felsőbb hatalmak, s talán e felsőbb hatalom iróniája volt, hogy a gőg és a nagyság pá- roxizmusában élő nép vezérévé egy jelentéktelen, félszeg és bizonytalan figurát rendelt. Ami- . kor elégnek talál ta a prosperityt, az igénytelen alakot fölváltotta egy nagystílű alakkal, de megvonta tőle a szerencsét s mosolyogva figyelte,' ahogy a nagystílű alak felőrlődik a végzet áttörhet etlen gátjával való küzdelemben. ÍL L’Atlantique Az angol partok lakói tegnapelőtt az eleven Kortner-filmet látták elvonulni a szemük ejott: az égő óriáshajót, a pusztuló Atlahtique-oi. A francia kereskedelmi flottát óriási anyagi kár érte,- de egyébként a szerencsétlenség nem olyasvalami, ami pusztán méreteivel megrendíthetné az emberiséget. Néhány. nappal ezelőtt egy magyar bányában tizenhárom munkást megölt a bányalég: a világlapokban egyszerű napihir számolt be az eseményről (ha egyáltalán beszámolt). Spanyolországban leégett egy áruház, a kár százötvenmillió korona: egy nap alatt elfelejtette Európa. Az Atlantique katasztrófájáról napokig beszélünk. Az érdeklődést bizonyára emeli a pusztító tűzvész titokzatossága, a kémek, a szabottőrök, a nemzetek között lévő ellenségeskedés belekeverése, emeli a francia hajókat ért hasonló szerencsétlenségek so- rozatossága, de mindez nem magyarázza meg a napokig tartó izgalmat. Elvitathatatlan, hogy a hajótörések a nép szemében a legromantiku- sabb katasztrófák közé tartoznak. Különös zamatjuk van. Át.fütik a fantáziát, kalandvágyakat adnak. Ami a tengerrel kapcsolatban van, jobban érdekel, mint ami a szárazföldön történik. Ősi, furcsa emberi ösztön ez, örök nosztalgia, melynek éppen ezekben az években adott szép irodalmi kifejezést a francia Pagnol „Marino" cimü színdarabjában. Ifi, Francia barátság A párisi lapok napok óta tele vannak magyar dolgokkal. A legelőkelőbb újságokban hosszú, vehemens magyarbarát cikkek jelennek meg, az Intran első oldalán budapesti szobrok képei, a mozikban magyar tárgyú filmeket játszanak, a magyar művészek és művésznők a legkeresettebbek közé tartoznak. Berlin után Páris fölfedezi a magyarokat. Divattá válnak. Néha nagyon külsődleges é& fölületes a hirtelen szerelem, de a mozin, a muzsikán, a festményeken, a jó ételeken és a táncokon át lassan-lasEzennel előjegyzek VÉCSEY ZOLTÁN dr.-nak alábbi regényeire: Páter Laurencius titka. Bűnügyi regény ... 18 Ke A vörös csillag lovagjai. Kémregény, 2 kötet 30 Ke A két munka együttvéve 45 Ke A uetu Uivántut átliuzri Kérjük. — Avs öumRei i könw megjelenése után csekklapoo küldöm be Ivércrr, utáiivéteicrtclm. Ili vágandó é# VÉCSEY ZOLTÁN dr. címére beküldendő TKAFÍA II Parinké 13. U.l 'san eljutnak a franciák az igazi magyarság megismeréséig is. Foglalkoznak a tárggyal, megkedvelik a magyarokat, megértik örömüket és bánatukat. Az európai fővárosokban vándorló magyar Teszpi&zrkordé jelentőségét nem kell lebecsülni. Problematikus nép utazik rajta, kissé Prága, január 7. A krízisnek, a gazdasági ueh-éasége^peik és minden gátló köbüliiiépyr tiek ellenére a tudományos kutatás m elmúlt esztendőben is jelentős eredményekkel haladt előre, bizonyítékot szolgáltatva annak a tételnek igazsága mellett, hogy a haladásban nincs megállás. Különösen a természet tudomány terén könyvelhetünk el jelentős eredményeket. Az évforduló alkalmából nem lesz felesleges, ha a tudományos kutatás néhány nagy eredményét összefoglaljuk. Az atom szétrombotása technikai eszközökkel Az elemek átváltoztatása, tTanszmuíádÓja, a higanynak vagy ólomnak arannyá való változtatása — ez volt évszázadokon át az alcbimisták nagy álma, de az álmot egyik sem tudta vajlóra váltani. A modern tudomány aztán hozzálátott ennek a feladatnak a megoldásához is, Az alapanyagoknak, az ; elemeknek (szétromb olhata t lanságáról szóló tétel má már nem érvényes és elméletileg semmi ellenvetést, nem lehet felhozni az ellen, hogy aranyat bármely nem nemes fémből elő lehet állítani, bár a tudománynak az a meggyőződése, hogy ez az eljárás annyira költséges lenne, hogy egyáltalán nem fizetödne ki- A kémiának ezen a területen évek óta vb lágszerte rendkívül intenzív munka folyik, az eleinek transzmutációjához szükséges eszközt azonban ma már nem a „bölcsek kövében", hanem valami sokkal reálisabban keresik, az utóbbi időben annyit emlegetett atomszétrombolásban. Ezen a téren az elmúlt 1932-es év döntő jelentőségű eredményt hozott, valószínűleg a legnagyobbat, amit idáig egyáltalán elértek. Idáig az atomok szétrombolására a rádiumból vagy az úgynevezett radioaktív anyagokból kiinduló sugarakat használták fel, az elmúlt évben azonban először sikerült az atomokat mesterséges, a laboratóriumban gerjesztett sugarakkal szétrombolni. Először az angol Gockroft és Walton, aztán röviddel rá a német Lángé és Brasck rombolt szét ilyen módon atomot és ezek a kutatók meg is mérték a felszabaduló energia- mennyiséget, ami idáig senkinek sem sikerült. Az angolok „csupán" néhány százezer voltos feszültséggel dolgoztak és egész munkájukkal inkább a tisztán laboratóriumszerü terén mozogtak, a gyakorlati érzékű németek azonban technikai szempontból kezelték a problémát és az AEG magasfeszültségű laboratóriumában dolgoztak 2.4 millió voltos feszültséggel. A legközelebb ezt a számot az egészen fantasztikusnak tetsző tiz millió voltra fokozzák, de már az első kísérletekben sikerült igen sok anyagnak, köztük az óloménak is szétrombolni az atomjait. Egyelőre gyakorlati eredményt már ezeknél a kisér leteknél is annyiban értek el, hogy az atom szétrombolásánál olyan sugarak lépnek fel, amelyek 10000 kilogramnyi rádium mennyiségének felelnek meg, mig ebből az értékes anyagból az egész földkerekségen pusztán 500 gramnyi mennyiség könnyű, kissé bohém, nagy reklámmal beharangozott látványosságaik nem mindig értékesek, vagy fontosak, do tagadhatatlan, hogy fölkeltik az érdeklődést a magyarok iránt és sok nép boldog volna, ha propagandája hasonló eszközökkel rendelkezne. A franciák a sok mozi, zene é& képzőművészet utáü a magyar társadalom és a magyar politika problémái iránt is érdeklődni kezdenek, ami nagy dolog. Rokonszep- víiket nem szabad eljátszani, mert óriási hasznunk lehet belőle. Az egyik legnagyobb francia lap Budapestről szóló cikkében olvastam, hogy az újságíró elragadtatással észrevette a magyarok franciabarátságát és érzékét a francia Ízlés, társadalmi berendezkedés, művészet és világnézet iránt. Be kell bizonyítani, hogy tényleg igy van használatban. Már most nagy a kilátás arra, hogy ezeket a rádium emanációjának erejével ható sugarakat hamarosan az orvostudomány gyakorlati szolgálatába lehet állítani és ilyen módon az orvostudomány hat. hatős gyógyító eszközt nyer a rákbetegség legyőzésére. Hogy miképpen és milyen mértékben lehet majd az atomszétrombolás alkalmával felszabadult óriási energiamennyiséget technikailag is felhasználni, azt egyelőre uem sejthetjük, csakhogy biztosak vagyunk benne, hogy ez a technika és a társadalmi élet terén forradalmi következményekkel fog járni, hiszen egyetlen egy gram atomban annyi energia van, hogy a legnajgyobb oceánjáró is megteheti vele az Atlantikumon az oda- vissza-utat. A felszabadult energia technikai felhasználása természetesen még csupán a távoli jövő zenéje, azonban nem lehetetlen, hogy meglepetésszerűen fog bekövetkezni és akkor az emberiség legégetőbb problémái egészen máé megoldást nyernek, mint ahogy azt most elképzeljük. Hosszabb időtartamra szóló tdojoslas Már hosszú évek óta dolgoznak a meteorológusok azon a problémán, hogy megvessék az alapjait a hosszú időtartamra szóló időjós- lásuak. Ez a probléma óriási gyakorlati fontossággal bír a mezőgazdaság és egyes iparágak (fürdők, nyaralóhelyek, nyári vendéglők, téli sporthelyek stb) szempontjából- Mindezideig semmiféle gyakorlati értékű eredményre nem jutottunk ezen a téren. Az elmúlt esztendőben történt meg első- izbon a kísérlet, hogy tudományos alapon, tudományos tekintély fedezetével hosszú időtartamra szóló prognózist hoztak a nyilvánosságra. E. Baur professzor, a hosszúlejáratú időprognózis céljából létesített németországi intézet vezetője az elmúlt év derekán tizennégy alkalommal közölt tiz- tiz napi érvényességgel bíró időprognázist és ezekkel a hosszabb tartamú jóslásaival örvendetes sikereket ért el. A tizennégy jóslásból kilenc teljesen, százszázalékosan megfelelt, három jóslást lényeges pontjaiban igazoltak a következmények és csupán két prognózis mutatkozott hibás- uak. Baur professzor bátor vállalkozása jelenti az első gyakorlati eredményt a hosszú időtartamú prognózisban és 1933-ban ezt a rendszert továbbépítik. A kozmikus sugárzás rejtélye „Sztratoszféra" és „magassági kozmikus sugárzás" — ez a két tudományos fogalom az elmúlt két esztendőben egészen populáris lett, amiben legnagyobb szerepe Piocard professzor két kalandos sztratoszféra-utazásának volt. Picoard 1933-ben végrehajtott felszállása nem rekordéért szolgált, hanem főképpen azt a rejtélyes kozmikus sugárzást akarta behatóan tanulmányozni, amely a világűr ismeretlen mélységeiből tör fel és jó ideje több fejtörést okoz a fizikusoknak, mint az összes sugárzás együttvéve. Piocard professzor második felszállásának közvetlen méréseredményei nem sok újat hoz laki azonban ebből a vállalkozásból, amely az van. Meg kell mutatui, hogy Középen répában senki más nem érti úgy a francia lelket és Parist, mint a magyar. Gall szellemben, finomságban, ízlésben, könnyedségben senki más nem közeledhetik hozzá annyira, mint a magyar. Bo kell bizonyítani, hogy a germán kultúra tehni- kai és praktikus hatása mögött a magyar szellemre mindig mély és építő hatást gyakorolt a francia szellem. Paris Ady Endre óta jóformán magyar város, a magyar szellem fővárosa. Ha. a franciák észreveszik ezt. nyert ügyünk van, mert épp igy észre- fogják venni, hogy sokan Középeurópában, akik franciabarátsággal kérkednek, sokkal közelebb esnek a porosz mentalitáshoz. mint. a magyarok. SZVATKÓ PÁL. első veszedelmes úttal szemben minden romantika nélkül ment végbe, azt a tanulságot nyertük, hogy a szabad léggömb a kozmikus sugárzás tanulmányozására rendkívül alkalmas és egyáltalán nem veszedelmes megrigyélőhely. Éppen a múlt esztendőben derült ki az is, hogy a műszerekkel felszerelt úgynevezett regisztráló gömb, amelyet idáig is használtak a felső rétegek tanulmányozására, a kozmikus sugarak tanulmányozására is elsőrendű segédeszköz és . igy nagy koukurreneiát jelent a szabad gömbre. Regener stuttgarti professzor az elmúlt évben az ilyen regisztráló gömbbel 28.000 méter magasságig kutatta lel a kozmikus sugárzást ég megállapította, hogy 12 kilométertől kezdve a sugarak szaporodása sokkal kisebb értéket mutat, mint ahogy idáig feltételezték. Az elmúlt év ugyan nem hozott felderítő eredményt a kozmikus sugárzás lényegére vonatkozólag, hiszen nem tudjuk, hogy proton-e vagy elektron ennek a sugárzásnak a lényege, azonban mégis jelentős haladást tettünk előre és a megoldás egészen közelinek látszikElőhaladás a rák elleni küzdelemben A modern orvostudomány egyik legfontosabb feladata a legveszedelmesebb népbetegségnek, a ráírnak legyőzése- Ezen a fontos területen az 1932. év egész sor gyakorlati értékű eredményt hozott. így Voro- nov professzornak első Ízben sikerült ráksejtek beoltásával a rákot mesterségesen előidézni emberszabású majmon. Röviddel ezután Frácukéi berlini tudós tyúkon talált daganatokból olyan rákot termelő anyagot, vont ki, hogy ennek a szubsztanciának befecskendezésével, tehát nem sejtet tartalmazó szövetnek beoltásával, rákot idézett elő más állatokon. Mig ez a két fontos eredmény inkább elméleti jelentőségű, addig 1932 végén két olyan fontos felfedezésre jutottunk, amelyeknek a rák leküzdésében igen nagy gyakorlati jelentőségük van. Zondek professzor megállapította, hogy7 a prolan nevű ismert hormon a testnek bizonyos elhárító erőt ad a betegesen növekedő daganatok ellen. Eddigi kísérleteiben prolan befecskendezésével tényleg sikerült megakadályoznia a daganatok növekedését- Végül néhány német rákkutatónak, különösen H. J. Fuchs dr. berlini professzornak sikerült megfelelő eljárást találnia a rák idejekorán való felismerésére. Az emberi vérszérum újonnan felfedezett specifikus tulajdonságairól van szó, amelyek a ráko? megbetegedésnél jellemző módon megváltoznak. A vérnek ezt a beteges elváltozását a rákos betegnél már igen korai stádiumban meg lehet állapítani és mivel a rák gyógyításában a korai diagnózistól igen sok függ, ez a „meteorolóri- kus rákreakció" nagyon fontos gyakorlati előhaladást jelent az okaiban — sajnos — mé» mindig tel déri te Ilon rémbetegség ellő ni küzdelemben. A természettudomány 1932. évi mérlege sok jelentős eredményt mutat A tudomány mérSötdes léptekkel közeledik a rejlett problémák megoldásához Mik az elmúlt esztendő legíonlosabb tudományos eredményei? 7
