Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-06 / 4. (3114.) szám

TPXGM7V\A<ifeSiR-HIRtiAB 1933 január 5, osfltörtaik. — A prágai MÁK Szilve«Bter-estj[e. Regge­liig tartó táncmulatsággal egybekötött műso­ros est keretében ünnepelte meg az, idei Szil­veszter-estet a prágai Magyar Akadémikusok Köre saját klubhelyiségeiben. Nagy Árpád szellemesen konferálta be az estét s az egyes szereplőket. A tulajdonképpeni műsort Orbán Janka szlovenszkói írónő „A Harmadiikhoz“ eimü szavalata nyitotta meg. Finoan ártérzése, kellemes hanganyaga és temperámon tumos fellépése nagy tetszést aratott. Huibay Cremo- mai hegedűsét Mráz Pál szigorló orvos, a csal­lóközi magyar nótákat Német József adták elő precíz zenei felkészültséggel. Majd Nagy Mag­da „Családi Kőr“ szavalata következett, hu­moros, precíz alakításban. A történeti idők szelleme tért vissza egy pillanatra „Rákóczi megtérésé* és „Befútta az utat a hó“ kuruc dalokban s az „Ave Mariadban, melyeket Lukách Elemér és Smer Ferenc, a MÁK prí­mása adott elő kedves közvetlenséggel és mű­vészi áténzéssel. Az óév utolsó pillanataiban Konta István dr., az ifjúság közkedvelt „Pista bácsija" humoros átéréssel párosult beszéd­ben búcsúztatta az óévet, Thaisz László mér­nök „Újévi aktualitások" cimen az általános magyar és a szlovenszkői magyar fiatalság problémáit ismertette. Az ójfélutáni progra­mot Gyémánt László, Nagy Árpád és Fiilöp Sándor tréfás szavalatai vezették be, majd az „Operáció" című árny bohózat, illetve a „Nő­fogás" cimü némajáték következett Nagy Magda, Lukách Elemér, Estók Gyula és Waa! Sándor humoros alak itá sábam. A műsort Hys- pecky Margitka és Fiilöp Ancsi művészi tánc­produkciói zárták be, a „házikisasszony" tisz­tét Margócsy Ibolya dr. látta el nagy körül­tekintéssel. A felejthetetlen estét reggel 7-ig tartó táncmulatság fejezte be. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. Ennek a Dr Flittner-féle Juno-krémnek köszön hetem arcom üdeségét Alig 8 napi használat után az összes pattanások, szépiák és ráncok eltűntek és arcbőröm hamvas és üde lett. Kapható Dr Flittner Jenő gyógyszertárában és kozmetikai labo ratóriumában. Banská Bystrica Egy tégely Juno- krém ára Ke 10 —, hozzáva ó szappan Ke 6.— Juno-puder minden színben Ke 8.—. (4) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529 Fö-ncca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ncca 15 L — Method-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87 Lőrinckapu-ncca 17 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ucca 7/2 ❖ VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca 17-, 11 (Central passage.) Ilyen útlevelek megbosszabhitását <s vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prágs II., Panská ul. 12., III. em eszközli. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ HETI MŰSORA: Kedd—szerda, január 3—4-ón: Alpár Gitta nagy filmje: SZIVEK KIRÁLYNŐJE. Csütörtöktől, január 5-től: ATLANTISZ ÚRNŐJE. Brigiite Hetin legújabb Minije. Rendezte: G. W. Pabfit. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Kedd, bzerda, csütörtök; TITKOS KÜLDETÉSBEN Harry Piel legújabb 100 százalékos beszélő ka- kundfitmjo Edgár Walílace világhírű regénye nyomán. Következő uiiieor: Alpár Gitta áe Gusztáv Fröblich együttes világfilinje: MEGSZÓLALT A SZIVEM Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás elöli ;»i;tulíi.loü .i huj.U nálunk megvizsgáltatni. Fejbőr-, arc- hi kézápolás legrégibb és legjobb nzakismcrőjc Béres jtfihály, Kasice, Fö-u. 83. (András.y palota) Ingyen tanácsadási Szolid árak i Egy pozsonyi tüzérkatona a grinádi táhrészekben ielismerni véli eltűnt nővérének lábát Döntő fordulat vagy Pozsony, január 4. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályán ma megjelent Pe térni esek Ferenc pozsonyi tüzérkatona és bejelentette, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, 1932. január 3-án a morvaországi Kremsier községből eltűnt nővére, Peternicsek Anna, aJki ott Ferdinek Já­nos vendéglőjében szolgált és azóta nincs s^nuni nyom a leányról. A tüzérkatona szüleinek kéré­sére ment el a pozsonyi rendőrségre, hogy a Grinád mellett talált női lábakat megtekintse. Peternicsek Ferencnek a bonctani intézetben megmutatták a női Iábrészeket és a tüzérkatona csak téves nyom? megállapította, hogy a két láb hasonlít eltűnt nővérének lábához, mert az ő nővérének is ki­csiny és vastag volt a lába és a lábán ugyan­olyan sebforradás volt, mint a talált lábrészen. Peternicsek Anna ugyanis gyermekkorában szánkózás közben felborult, a szánkó megsér­tette a leány lábát s ez a sebforradás meg is maradt a lábon. Azonkívül a cselédleáuy kör­meit ép úgy ápolta, ahogy ez a hullarészen lát­ható. A rendőrség ez ügyben megindította a vizsgálatot, mert nincs kizárva az a feltevés, hogy a cselédleány eltűnése és a talált Iáblele- tek között összefüggés van. SzmHÁz-Kör^y-KaimRA Hogy állunk a színház Mhtinguett és Sacha Guitry, a párisi színházi vi ág hatalmasai beszélgetnek a Prágai Magyar Hírlap párisi tudósítójával Újévi számum/kbam Huugaricus Viator a berlini színházaik egyik legei ismertebb dramaturgját szólaltatta meg a színház „válságáéról Benedek Károly alábbi pá­risi interjúja, ugyanerről a kérdésről ér­dekesen egészíti ki Hungaricus Viator berlini interjúját. Páris, január eleje. (A PMH párisi mun­katársától.) Mégis van egy lényeges pont, melyben a szánházi krízis szöges ellentétben áll ennek a válságokban olyannyira bővel­kedő világnak minden egyéb kríziséved. Ezt a különlegességét a színházi krízisnek pedig senki oly jól, mint a riporter, nem ismer­heti. Valahány iparmágnást, valahány Citro­ent, Fougeret, de Wendelt vagy Paquint még eddig meginterjúvoltam az üzletmenet­ről, mind avval kezdte dicséretes őszinteség­gel, hogy bizony válságos világot élűnk. A színház válsága ezzel szemben nem lehet olyan nagyon veszélyes, mert még nem akadtam arra a világhírű színészre, szinmü- iróna vagy szán igazgatóra (kivéve, ha éppen most mondta ki a csődöt, mely esetben vi­szont megszűnik interjúalany lenni), aki el­ismerte volna, hogy az ő darabja vagy az ő alakítása nem lenne már eladható árucikk- Soha egyikük bőd sem hallottam még, hogy „sajnos, válságos időket élünk: egy kutya be nem jön a szinházamba már!" Ily tapasztalatok után inkább kuriózum kedvéért kerestem fel Sacha Guitryt, ki első kézből és hármas minőségben jogosult a színházi krízisről beszélni, minthogy a mo- liene-i hagyományokat követve mindig maga írja meg saját testére szabva a legszebb sze­repeket és maga is adatja elő aztán saját re­zsijében lehetőleg saját színházában. Ezúttal is a kulisszák mögött sikerült elcsípnem, amint éppen álbajuszát inasztiikszolta a szája fölé szerepéhez, de közben mint gondos igazgató a tükör mellől is igen felháborodott és nyomdaifestéket nem tűrő kiszólásokat lett egy láthatatlan alak felé, aki ügyetlen­ségével agy látszik veszélyeztette a darabot. Az volt a gondolatom, hogy nehéz élete le­het az ilyen sokoldalú embernek, akit ha a felesége elhagy, az hármas katasztrófa: a férj, a színész és az igazgató három különbö­ző okból sirathatja az isteni Yvounet, akit ő, a nagy Sacha, tisztelt meg nemcsak szerel­mével, de mint író a legjobb szerepekkel is és mint direktor ragyogó alkalmazásával e hihetetlenül bájos nőnek, ki egyszerű kóris­ta volt, mikor Sacha Guitry elébe vetette parfümös zsebkendőjét. Jobbnak láttam azonban magamba fojtani e komplikált s nem túlzottan diszkrét gondolatot s inkább a színházi krízisről kérdeztem Guitryt, úgyis mint színészt, úgyis mint színházi szerzőt. — De ezt a két minőségemet nem lehet el­választani — pro testált Sacha Guitry. — A darabot úgy írom, mint író és az az igyekvé- sem, hogy amit írok, az tökéletes legyen. Egyben azonban az is az érzésem, hogy töké­letes csak akkor lehet az alak, akit megír­tam, ha magam alakítom is a színpadon. Ez­ért kénytelen vagyok játszani. Nem is ját­szottam még más szerepet, mint amit magam irtani magamnak. És ha megírtam és elját­szom, lehetőleg u magam rezsijében, akkor a közönség eljön, fizet, megnézi és mulat raj­ta. Ez egy fölöttébb egyszerű folyamat. — Azonkívül van színházi válság is. Per­sze, hogy van. — mikor nem volt? Én leg­alább nem emlékszem olyan korszakira, a melyikben ne panaszkodtak volna az embe­rek és még hozzá jogosan. A színháznak mindig volt krízise és mindig kibírta. Most is ki fogja bírni. Egynémely szín igazgató meg is hízik mellette — tette hozzá mélán végig­tekintve gömbölyödő termetén. — Higyje el nekem, én értek hozzá: az emberek nem tudnak színház nélkül megélni. Ezért szín­ház mindig lesz. Vagy talán tud maga olyat mondani, ami a színházat pótolhatná va­laha? — A mozi — mondottam halkan és sze­rényen ­— Ugyan kérem — legyintett Guitry. — A film egyáltalán nem is művészet A film technika. Látott már olyat, hogy a technika Legyőzze a művészetet — a fonográf az éne­kest, az írógép az írót? Ez nyilvánvaló ab­szurditás ... Azt mondják, hogy a színházba nem jut ember, mert minden mozi a megre- pedésig van tele. Én eddig nem vettem ész­re, hogy a színházba nem jut ember, de ami a mozik zsúfoltságát illeti, csak azt mondha­tom, hogy egyetlen valamirevaló futbalmecs- csen húszszor annyi ember vám jelen, mint a leggigan tikusabb mooiszinházbam és hogy egy nevezetesebb futtatás közönsége a mozi- közönségnek sokszorosa. Mégis soha ember azt nem mondta még, hogy a lóverseny és a futíbal a színházat ki fogja végezni. — A jelenlegi színházi válság átmeneti je­lenség, mely nem sokáig fog tartani. A mo­zinak ehhez a világon semmi köze. Én ma­gam is nagyon szeretem a mozit, mert szere­tem a jó fotográfiákat. A mozi fotográflech- nika, a színház művészet. Ezért jobb a néma film, mint a hangos és jobb a színházban a dráma, mint a pantomim. * Az egyetlen legnagyobb és semmi körül­mények közt meg nem vénülő Misfcmguefct- hez már csak különleges tisztelettel mertem közeledni, tekintve, hogy a nagy revüsztárt, ki egyben 90-tagu együttes teljes hatalmú (s hozzátehetjük: teljes önkényü) igazgatója, legújabban a dijon-i egyetem a honoris cau- sa doktor címével tüntette ki. Nem is volt könnyű feladat közelébe fér­kőznöm a világhírű egyetem legújabb tudo­rának- Egyszer, délben egy órakor, még aludt és nem fogadhatott. Másszor, éjfélután egy órakor, egy bárban zártkörű fiatalembe­rekkel és leányokkal pezsgőzött, tehát nem fogadhatott. Harmadszor, délután öt órakor, gázsikat fizetett ki, ami nem jár diplomáciai bonyodalmak nélkül, melyek inkább hango­sak. Ezúttal be sem jelentettem magam s így eo ipso nem fogadhatott. Negyedszer éppen a csütörtöki migrénje volt és ötödszörre megfogtam a színpadon két revükép között. — Comment? — kacagott a csodálatra­méltó ifjú nagymama ragyogó fogait mutat­va. — Micsoda válság? Színházi válság? Nem tudok róla — és hosszú kesztyűs nyú­lánk kezével a zsúfolt nézőtérre mutatott. — lía én játszom, nincs színházi válság.,. Be­széljünk másról. — Talán Parison kívül méltóztatott a vál­ságot észlelni valahol mégis — próbálkoz­tam szerényen­— Látta volna Genfben — nevetett Mi- stinguett. — Egy sztt-apontin sem volt üres. Ée Londonban és Konstantinápolyban. És Stockholmban. És Marrakeschben. És Mess i - nában. És Berlinben. Ahol akarja... A kö­zönség mindenütt ugyanaz, mindenütt szerel engem és én mindenütt szeretem őt — Németországban is? — kérdeztem. — Ott egész különösen — kacagott három oktávon keresztül a hasonlithatatlan mű­vésznő. — Mondhatom, Németországtól el va­gyok ragadtatva, nagyszerű ország. A mint: férjek országa. Már csak ezért is szereti kell. — És a politika? Csak oly kevéssé létezik számomra, mini a válság — felelte Mistinguett — Tény. hogy egy időben gyűlöltem a németeket. 1) akkor boche volt a nevük, háború volt és ói vat volt gyűlölni őket; én pedig nem mara­dok el a divattól... Viszont nem hordok tizenöt év előtti divatot! 1902-ben nem jál- szumk 1914-es revük Ha ezt tenném, akkor igazán volna színházi válság az én számom­ra la • •. Benedek Károly. (*) Művészet és devizarend eletek. Hubay Jenőnek, a mawar zene nagykövetének prágai szerepléséhez egy jellemző kis epilógus: Kari1 Capek, a nagynevű cseh iró, meghívta Hu'bay Jenőt villájába, amely alkalommal komoly lé pések történtek a magyar—cseh kulturális ba­rátság érdekében. Hubay Budapestről azután Capeknek megküldött© „Anna Karenina" cimü nagysikerű operája, zongorakivonatát éspedig egy ujságiróbarátja révén, minthogy Capol pontos címét nem tudta. A vámhivatal, a vám magas összegétől eltekintve, a Nemzeti Bank devizaengedélyét kérte, amelyet kollégánk tor mészetesen sehogy sem tudott megszerezni és kényszerűségből Capek dr.-nak adta át az ok­mányokat, akinek sógora a külügyminiszté­riumban igen fontos állást tölt be. A jó ossz köttetések dacára sem sikerült a zongorakivo­natot, amely Capeknek szóló dedikálással voii ellátva, kézhez kapni, úgyhogy a hírlapíró a-z angol követség intervenciója, révén csak sok fáradság után tudta a pénzügyminii&ztériuiii engedélyét megszerezni, hogy a figyelemnek ez a kis jele a nagy cseh iró kezébe kerüljön. — n — (*) Chopin-emlékhangverseny lesz Budapes­ten. Budapestről jelentik: Chopin halálának öl venedik évfordulója alkalmából a Magyar- Lengyel Szövetség által január 17-én rendezel! dő budapesti emlékhangverseny a téli szezon, legkiemelkedőbb művészi és társadalmi esetné nye lesz. A hangverseny fő védnökségét Horthy Miklósné vállalta, díszeinekei pedig a magyar külügyminiszter és a magyar kultuszminiszter. A Budapesti Hangverseny Zenekar Zsolt Nán­dor vezetése mellett fogja kísérni a hangver seny szólistáit, akiknek műsorán többek között az E-mol! zongoraverseny, a ritkán hallott An­dante Spianate, valamint a H-moll zongora- szonáta is szerepel. (*) Filmbemutató a Vatikánban. Nagyobb meg­tiszteltetés még nem ért filmet, mint most ae Av ■ Caesar cimü amerikai Párám oumt-fiimet. Még el sem készült a film, amelynek Amerikában „Tle Sign Of Tihe Oross" volt a cinné, amikor Rómából tudatták Cecil B. de Mibe-el, a monumentális fii*, i rendezőjével, hogy a pápa látni szeretné ezt ;■ filmet, amely a kereszténység legdrámaibb napja': mutatja be, Néró császáír korában. C. B. de Mii le külön követtel küldte el az első kópiát Rómát ,i a pápának, aki egész udvartartásával és a teljt bibomokii korral együtt fogja a filmet meglő kiinteni. (*) Bohnen, Piccaver, Slezak. A bécsi Volksoper hírül adja, hogy legközelebbi újdonságai mind­egyikében egy-egy híres vendéget léptet fel, néme­lyikben kettőt is. A többi közt vendégszereplésre szerződtette Bohnen Mihályt, Piccaver Alfrédet és Slezák Leót. (*) Filmhirek. Elisabeth Rergner Bíró Lajos és Korda Sándor vállalatánál dolgozik Londonban, de filmjét nem Korda, hanem a férje, Paiul Gzinner rendezi. A Bergner-film egy Oastel-regénybő! készült és „A kis gyilkos" a c-ime. — Jan Ki-apura uj filmjét most forgatják Gaprábon és Nápolyban. Joe May rendezi, a cinre: „Mindent szerelem ­böl!“ A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMAROMBAN: Csütörtök: Ezerjó. Péntek délután: Hawai rózsája. eete: Amikor a kislányból nagylány le:-/. Szombat: Amikor a kislányból nagylány les*. Vasárnap délután: Ezerjó. este: Amikor a kislányból nagylány lesz. AZ IVÁN-TÁÍtöULAT MŰSORA LOSONCON: Csütörtök: Csók a tükör előtt. Seinmü-ujdoneág. Péntek délután: Csókos huszárok. Operett. este: Cserebogár, sárga cserebogár. Ope­rett- újdonság. Szombat: Vőlegényem a gazember. Operett-ujdcu-. Vasárnap délután: Cserebogár, >árga cserebogár. este: Vőlegényem a gazember. Operett. , Hétté: Tűzmadár. Szirmúi. 9

Next

/
Thumbnails
Contents