Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-06 / 4. (3114.) szám
TPXGM7V\A<ifeSiR-HIRtiAB 1933 január 5, osfltörtaik. — A prágai MÁK Szilve«Bter-estj[e. Reggeliig tartó táncmulatsággal egybekötött műsoros est keretében ünnepelte meg az, idei Szilveszter-estet a prágai Magyar Akadémikusok Köre saját klubhelyiségeiben. Nagy Árpád szellemesen konferálta be az estét s az egyes szereplőket. A tulajdonképpeni műsort Orbán Janka szlovenszkói írónő „A Harmadiikhoz“ eimü szavalata nyitotta meg. Finoan ártérzése, kellemes hanganyaga és temperámon tumos fellépése nagy tetszést aratott. Huibay Cremo- mai hegedűsét Mráz Pál szigorló orvos, a csallóközi magyar nótákat Német József adták elő precíz zenei felkészültséggel. Majd Nagy Magda „Családi Kőr“ szavalata következett, humoros, precíz alakításban. A történeti idők szelleme tért vissza egy pillanatra „Rákóczi megtérésé* és „Befútta az utat a hó“ kuruc dalokban s az „Ave Mariadban, melyeket Lukách Elemér és Smer Ferenc, a MÁK prímása adott elő kedves közvetlenséggel és művészi áténzéssel. Az óév utolsó pillanataiban Konta István dr., az ifjúság közkedvelt „Pista bácsija" humoros átéréssel párosult beszédben búcsúztatta az óévet, Thaisz László mérnök „Újévi aktualitások" cimen az általános magyar és a szlovenszkői magyar fiatalság problémáit ismertette. Az ójfélutáni programot Gyémánt László, Nagy Árpád és Fiilöp Sándor tréfás szavalatai vezették be, majd az „Operáció" című árny bohózat, illetve a „Nőfogás" cimü némajáték következett Nagy Magda, Lukách Elemér, Estók Gyula és Waa! Sándor humoros alak itá sábam. A műsort Hys- pecky Margitka és Fiilöp Ancsi művészi táncprodukciói zárták be, a „házikisasszony" tisztét Margócsy Ibolya dr. látta el nagy körültekintéssel. A felejthetetlen estét reggel 7-ig tartó táncmulatság fejezte be. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. Ennek a Dr Flittner-féle Juno-krémnek köszön hetem arcom üdeségét Alig 8 napi használat után az összes pattanások, szépiák és ráncok eltűntek és arcbőröm hamvas és üde lett. Kapható Dr Flittner Jenő gyógyszertárában és kozmetikai labo ratóriumában. Banská Bystrica Egy tégely Juno- krém ára Ke 10 —, hozzáva ó szappan Ke 6.— Juno-puder minden színben Ke 8.—. (4) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529 Fö-ncca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ncca 15 L — Method-tér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87 Lőrinckapu-ncca 17 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ucca 7/2 ❖ VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca 17-, 11 (Central passage.) Ilyen útlevelek megbosszabhitását <s vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prágs II., Panská ul. 12., III. em eszközli. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ HETI MŰSORA: Kedd—szerda, január 3—4-ón: Alpár Gitta nagy filmje: SZIVEK KIRÁLYNŐJE. Csütörtöktől, január 5-től: ATLANTISZ ÚRNŐJE. Brigiite Hetin legújabb Minije. Rendezte: G. W. Pabfit. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Kedd, bzerda, csütörtök; TITKOS KÜLDETÉSBEN Harry Piel legújabb 100 százalékos beszélő ka- kundfitmjo Edgár Walílace világhírű regénye nyomán. Következő uiiieor: Alpár Gitta áe Gusztáv Fröblich együttes világfilinje: MEGSZÓLALT A SZIVEM Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás elöli ;»i;tulíi.loü .i huj.U nálunk megvizsgáltatni. Fejbőr-, arc- hi kézápolás legrégibb és legjobb nzakismcrőjc Béres jtfihály, Kasice, Fö-u. 83. (András.y palota) Ingyen tanácsadási Szolid árak i Egy pozsonyi tüzérkatona a grinádi táhrészekben ielismerni véli eltűnt nővérének lábát Döntő fordulat vagy Pozsony, január 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályán ma megjelent Pe térni esek Ferenc pozsonyi tüzérkatona és bejelentette, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, 1932. január 3-án a morvaországi Kremsier községből eltűnt nővére, Peternicsek Anna, aJki ott Ferdinek János vendéglőjében szolgált és azóta nincs s^nuni nyom a leányról. A tüzérkatona szüleinek kérésére ment el a pozsonyi rendőrségre, hogy a Grinád mellett talált női lábakat megtekintse. Peternicsek Ferencnek a bonctani intézetben megmutatták a női Iábrészeket és a tüzérkatona csak téves nyom? megállapította, hogy a két láb hasonlít eltűnt nővérének lábához, mert az ő nővérének is kicsiny és vastag volt a lába és a lábán ugyanolyan sebforradás volt, mint a talált lábrészen. Peternicsek Anna ugyanis gyermekkorában szánkózás közben felborult, a szánkó megsértette a leány lábát s ez a sebforradás meg is maradt a lábon. Azonkívül a cselédleáuy körmeit ép úgy ápolta, ahogy ez a hullarészen látható. A rendőrség ez ügyben megindította a vizsgálatot, mert nincs kizárva az a feltevés, hogy a cselédleány eltűnése és a talált Iáblele- tek között összefüggés van. SzmHÁz-Kör^y-KaimRA Hogy állunk a színház Mhtinguett és Sacha Guitry, a párisi színházi vi ág hatalmasai beszélgetnek a Prágai Magyar Hírlap párisi tudósítójával Újévi számum/kbam Huugaricus Viator a berlini színházaik egyik legei ismertebb dramaturgját szólaltatta meg a színház „válságáéról Benedek Károly alábbi párisi interjúja, ugyanerről a kérdésről érdekesen egészíti ki Hungaricus Viator berlini interjúját. Páris, január eleje. (A PMH párisi munkatársától.) Mégis van egy lényeges pont, melyben a szánházi krízis szöges ellentétben áll ennek a válságokban olyannyira bővelkedő világnak minden egyéb kríziséved. Ezt a különlegességét a színházi krízisnek pedig senki oly jól, mint a riporter, nem ismerheti. Valahány iparmágnást, valahány Citroent, Fougeret, de Wendelt vagy Paquint még eddig meginterjúvoltam az üzletmenetről, mind avval kezdte dicséretes őszinteséggel, hogy bizony válságos világot élűnk. A színház válsága ezzel szemben nem lehet olyan nagyon veszélyes, mert még nem akadtam arra a világhírű színészre, szinmü- iróna vagy szán igazgatóra (kivéve, ha éppen most mondta ki a csődöt, mely esetben viszont megszűnik interjúalany lenni), aki elismerte volna, hogy az ő darabja vagy az ő alakítása nem lenne már eladható árucikk- Soha egyikük bőd sem hallottam még, hogy „sajnos, válságos időket élünk: egy kutya be nem jön a szinházamba már!" Ily tapasztalatok után inkább kuriózum kedvéért kerestem fel Sacha Guitryt, ki első kézből és hármas minőségben jogosult a színházi krízisről beszélni, minthogy a mo- liene-i hagyományokat követve mindig maga írja meg saját testére szabva a legszebb szerepeket és maga is adatja elő aztán saját rezsijében lehetőleg saját színházában. Ezúttal is a kulisszák mögött sikerült elcsípnem, amint éppen álbajuszát inasztiikszolta a szája fölé szerepéhez, de közben mint gondos igazgató a tükör mellől is igen felháborodott és nyomdaifestéket nem tűrő kiszólásokat lett egy láthatatlan alak felé, aki ügyetlenségével agy látszik veszélyeztette a darabot. Az volt a gondolatom, hogy nehéz élete lehet az ilyen sokoldalú embernek, akit ha a felesége elhagy, az hármas katasztrófa: a férj, a színész és az igazgató három különböző okból sirathatja az isteni Yvounet, akit ő, a nagy Sacha, tisztelt meg nemcsak szerelmével, de mint író a legjobb szerepekkel is és mint direktor ragyogó alkalmazásával e hihetetlenül bájos nőnek, ki egyszerű kórista volt, mikor Sacha Guitry elébe vetette parfümös zsebkendőjét. Jobbnak láttam azonban magamba fojtani e komplikált s nem túlzottan diszkrét gondolatot s inkább a színházi krízisről kérdeztem Guitryt, úgyis mint színészt, úgyis mint színházi szerzőt. — De ezt a két minőségemet nem lehet elválasztani — pro testált Sacha Guitry. — A darabot úgy írom, mint író és az az igyekvé- sem, hogy amit írok, az tökéletes legyen. Egyben azonban az is az érzésem, hogy tökéletes csak akkor lehet az alak, akit megírtam, ha magam alakítom is a színpadon. Ezért kénytelen vagyok játszani. Nem is játszottam még más szerepet, mint amit magam irtani magamnak. És ha megírtam és eljátszom, lehetőleg u magam rezsijében, akkor a közönség eljön, fizet, megnézi és mulat rajta. Ez egy fölöttébb egyszerű folyamat. — Azonkívül van színházi válság is. Persze, hogy van. — mikor nem volt? Én legalább nem emlékszem olyan korszakira, a melyikben ne panaszkodtak volna az emberek és még hozzá jogosan. A színháznak mindig volt krízise és mindig kibírta. Most is ki fogja bírni. Egynémely szín igazgató meg is hízik mellette — tette hozzá mélán végigtekintve gömbölyödő termetén. — Higyje el nekem, én értek hozzá: az emberek nem tudnak színház nélkül megélni. Ezért színház mindig lesz. Vagy talán tud maga olyat mondani, ami a színházat pótolhatná valaha? — A mozi — mondottam halkan és szerényen — Ugyan kérem — legyintett Guitry. — A film egyáltalán nem is művészet A film technika. Látott már olyat, hogy a technika Legyőzze a művészetet — a fonográf az énekest, az írógép az írót? Ez nyilvánvaló abszurditás ... Azt mondják, hogy a színházba nem jut ember, mert minden mozi a megre- pedésig van tele. Én eddig nem vettem észre, hogy a színházba nem jut ember, de ami a mozik zsúfoltságát illeti, csak azt mondhatom, hogy egyetlen valamirevaló futbalmecs- csen húszszor annyi ember vám jelen, mint a leggigan tikusabb mooiszinházbam és hogy egy nevezetesebb futtatás közönsége a mozi- közönségnek sokszorosa. Mégis soha ember azt nem mondta még, hogy a lóverseny és a futíbal a színházat ki fogja végezni. — A jelenlegi színházi válság átmeneti jelenség, mely nem sokáig fog tartani. A mozinak ehhez a világon semmi köze. Én magam is nagyon szeretem a mozit, mert szeretem a jó fotográfiákat. A mozi fotográflech- nika, a színház művészet. Ezért jobb a néma film, mint a hangos és jobb a színházban a dráma, mint a pantomim. * Az egyetlen legnagyobb és semmi körülmények közt meg nem vénülő Misfcmguefct- hez már csak különleges tisztelettel mertem közeledni, tekintve, hogy a nagy revüsztárt, ki egyben 90-tagu együttes teljes hatalmú (s hozzátehetjük: teljes önkényü) igazgatója, legújabban a dijon-i egyetem a honoris cau- sa doktor címével tüntette ki. Nem is volt könnyű feladat közelébe férkőznöm a világhírű egyetem legújabb tudorának- Egyszer, délben egy órakor, még aludt és nem fogadhatott. Másszor, éjfélután egy órakor, egy bárban zártkörű fiatalemberekkel és leányokkal pezsgőzött, tehát nem fogadhatott. Harmadszor, délután öt órakor, gázsikat fizetett ki, ami nem jár diplomáciai bonyodalmak nélkül, melyek inkább hangosak. Ezúttal be sem jelentettem magam s így eo ipso nem fogadhatott. Negyedszer éppen a csütörtöki migrénje volt és ötödszörre megfogtam a színpadon két revükép között. — Comment? — kacagott a csodálatraméltó ifjú nagymama ragyogó fogait mutatva. — Micsoda válság? Színházi válság? Nem tudok róla — és hosszú kesztyűs nyúlánk kezével a zsúfolt nézőtérre mutatott. — lía én játszom, nincs színházi válság.,. Beszéljünk másról. — Talán Parison kívül méltóztatott a válságot észlelni valahol mégis — próbálkoztam szerényen— Látta volna Genfben — nevetett Mi- stinguett. — Egy sztt-apontin sem volt üres. Ée Londonban és Konstantinápolyban. És Stockholmban. És Marrakeschben. És Mess i - nában. És Berlinben. Ahol akarja... A közönség mindenütt ugyanaz, mindenütt szerel engem és én mindenütt szeretem őt — Németországban is? — kérdeztem. — Ott egész különösen — kacagott három oktávon keresztül a hasonlithatatlan művésznő. — Mondhatom, Németországtól el vagyok ragadtatva, nagyszerű ország. A mint: férjek országa. Már csak ezért is szereti kell. — És a politika? Csak oly kevéssé létezik számomra, mini a válság — felelte Mistinguett — Tény. hogy egy időben gyűlöltem a németeket. 1) akkor boche volt a nevük, háború volt és ói vat volt gyűlölni őket; én pedig nem maradok el a divattól... Viszont nem hordok tizenöt év előtti divatot! 1902-ben nem jál- szumk 1914-es revük Ha ezt tenném, akkor igazán volna színházi válság az én számomra la • •. Benedek Károly. (*) Művészet és devizarend eletek. Hubay Jenőnek, a mawar zene nagykövetének prágai szerepléséhez egy jellemző kis epilógus: Kari1 Capek, a nagynevű cseh iró, meghívta Hu'bay Jenőt villájába, amely alkalommal komoly lé pések történtek a magyar—cseh kulturális barátság érdekében. Hubay Budapestről azután Capeknek megküldött© „Anna Karenina" cimü nagysikerű operája, zongorakivonatát éspedig egy ujságiróbarátja révén, minthogy Capol pontos címét nem tudta. A vámhivatal, a vám magas összegétől eltekintve, a Nemzeti Bank devizaengedélyét kérte, amelyet kollégánk tor mészetesen sehogy sem tudott megszerezni és kényszerűségből Capek dr.-nak adta át az okmányokat, akinek sógora a külügyminisztériumban igen fontos állást tölt be. A jó ossz köttetések dacára sem sikerült a zongorakivonatot, amely Capeknek szóló dedikálással voii ellátva, kézhez kapni, úgyhogy a hírlapíró a-z angol követség intervenciója, révén csak sok fáradság után tudta a pénzügyminii&ztériuiii engedélyét megszerezni, hogy a figyelemnek ez a kis jele a nagy cseh iró kezébe kerüljön. — n — (*) Chopin-emlékhangverseny lesz Budapesten. Budapestről jelentik: Chopin halálának öl venedik évfordulója alkalmából a Magyar- Lengyel Szövetség által január 17-én rendezel! dő budapesti emlékhangverseny a téli szezon, legkiemelkedőbb művészi és társadalmi esetné nye lesz. A hangverseny fő védnökségét Horthy Miklósné vállalta, díszeinekei pedig a magyar külügyminiszter és a magyar kultuszminiszter. A Budapesti Hangverseny Zenekar Zsolt Nándor vezetése mellett fogja kísérni a hangver seny szólistáit, akiknek műsorán többek között az E-mol! zongoraverseny, a ritkán hallott Andante Spianate, valamint a H-moll zongora- szonáta is szerepel. (*) Filmbemutató a Vatikánban. Nagyobb megtiszteltetés még nem ért filmet, mint most ae Av ■ Caesar cimü amerikai Párám oumt-fiimet. Még el sem készült a film, amelynek Amerikában „Tle Sign Of Tihe Oross" volt a cinné, amikor Rómából tudatták Cecil B. de Mibe-el, a monumentális fii*, i rendezőjével, hogy a pápa látni szeretné ezt ;■ filmet, amely a kereszténység legdrámaibb napja': mutatja be, Néró császáír korában. C. B. de Mii le külön követtel küldte el az első kópiát Rómát ,i a pápának, aki egész udvartartásával és a teljt bibomokii korral együtt fogja a filmet meglő kiinteni. (*) Bohnen, Piccaver, Slezak. A bécsi Volksoper hírül adja, hogy legközelebbi újdonságai mindegyikében egy-egy híres vendéget léptet fel, némelyikben kettőt is. A többi közt vendégszereplésre szerződtette Bohnen Mihályt, Piccaver Alfrédet és Slezák Leót. (*) Filmhirek. Elisabeth Rergner Bíró Lajos és Korda Sándor vállalatánál dolgozik Londonban, de filmjét nem Korda, hanem a férje, Paiul Gzinner rendezi. A Bergner-film egy Oastel-regénybő! készült és „A kis gyilkos" a c-ime. — Jan Ki-apura uj filmjét most forgatják Gaprábon és Nápolyban. Joe May rendezi, a cinre: „Mindent szerelem böl!“ A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMAROMBAN: Csütörtök: Ezerjó. Péntek délután: Hawai rózsája. eete: Amikor a kislányból nagylány le:-/. Szombat: Amikor a kislányból nagylány les*. Vasárnap délután: Ezerjó. este: Amikor a kislányból nagylány lesz. AZ IVÁN-TÁÍtöULAT MŰSORA LOSONCON: Csütörtök: Csók a tükör előtt. Seinmü-ujdoneág. Péntek délután: Csókos huszárok. Operett. este: Cserebogár, sárga cserebogár. Operett- újdonság. Szombat: Vőlegényem a gazember. Operett-ujdcu-. Vasárnap délután: Cserebogár, >árga cserebogár. este: Vőlegényem a gazember. Operett. , Hétté: Tűzmadár. Szirmúi. 9