Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-06 / 4. (3114.) szám

évf^^ffll4):8zám ■ Csötöl9!^^ * 1933 január

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes s*ém éra 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kö.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184.

SÜRGÖMYCIM- HÍRLAP PRAHA

Kína végnapjai

(sp) Prága, január 4.

Néhány hónappal ezelőtt vaskos küldeményt kaptam Géniből. Ismeretlen japán tudósok és politikusok, a népszövetségi japán delegáció tagjai, számos ügyesen szerkesztett füzetben francia, angol és német nyelven bizonygatták mandzsuriai eljárásuk jogosságát, egy szóval engem is, illetve az újságot, meg akartak nyerni a „japán ügynek". Elképzelhető, ha a valóban japán alapossággal és szívóssággal végzett tokiói propaganda szálai hozzám is elkerültek, mily hatalmas és átható ostromnak vannak kitéve az elsősorban érdekelt nyugati és amerikai lapok munkatársai s a közvélemény más alakítói. A hatás jelentkezik. Mig tizenöt hónappal ezelőtt, az első japán—mandzsuriai konfliktus kitörése idején a fehér emberiség közvéleménye fölháborodással — természetesen tehetetlen felháborodással — ostorozta a mai területre betörő „hódítók" tetteit, addig ma, az uj konfliktus kitörésekor, a franciák és az angolok, sőt az oroszok és az amerikaiak, a be nem avatottak legnagyobb csodálkozására, óvatosan igyekeznek Japán pártjára állni, mérlegelik az .érveket és az ellenérveket, s nem Ítélik el föltétlenül Tokiót, illetve nem védik föltétlenül Kínát. A mai külföldi lapjelentésekből egészen nyilvánvaló lesz ez a pálfordulás, s mig egyesek francia—japán titkos katonai szövetségről beszélnek, mások megállapitják, hogy tegnap Shangliaikvan alatt, a japán seregben küzdve, néhány olasz katona is elesett, a Daily 'Telegraph nyíltan „a nagy és büszke japán szővetségesrő!“ ít, Moszkvában az uj japán nagykövet Litvinov helyeslése mellett megállapítja az orosz ée a japán érdekek teljes azonosságát és Amerika feltűnően hallgat.

Kétség nem férhet hozzá: a japánok uj kiuai elő törésüket kedvezőbb diplomáciai előkészítés után kezdték meg, mint tavaly. Időközben sok minden megváltozott. Japánt aránylag vértelen és csendes, de annál árthatóbb ég mélyebbről togant forradalom rázta át, s ámbár a miniszterelnök meggyilkolásán kívül külső esemény alig történt, a katonai párt uralomra került, az ország szervezete fasiszta módon átalakult, a gazdasági nyomor mélyen a munkanélküli pro- íetárságig rokonszenvessé tette az egyedüli kiut- nak látszó mandzsuriai manővert és nyolcmillió japán fegyverforgató ég a vágytól, hogy megvívja a harcot Kina gazdag zsákmányáért. Ugyanakkor az európaiak nemes fölháborodását lehiitötte az a szégyen, amelyet a nagy garral mozgósított népszövetség tehetetlensége fölött éreznek. Európa és Amerika le akarja inteni Japánt, mikor még arra sem képes, hogy elfogadható munkarendet teremtsen Géniben a mandzsuriai kérdés tárgyalásánál? El a kezekkel a fonák kérdéstől, amely mindössze arra alkalmas, hogy a nagy hangon magasztalt európai nemzetközi intézményeket nevetségessé tegye. Tizenöt hónap alatt továbbá annyira elmérgesedett a fehér emberiség helyzete, hogy esöp kedve, sőt ideje és ereje sem marad, távoleső dolgokkal foglalkozni. A prosperity erejében ragyogó Amerika bizonyára tiltakozott volna, de mit tehet ma a huszonötmillió munka- nélküli birodalma? Legfeljebb irigyelheti Japánt, amely saját munkanélküliéit Mandzsúriába vezényelheti. Anglia régóta kivonult a kínai politikai konszernből, s vele együtt a többi európai nagyhatalom. Marad a szovjet és Japán, s ha már a kettő közül választani kell, hogy melyik tegye rá kezét Kínára, akkor a fehérember inkább az utóbbit engedi. Japánnak több lehetősége van. A szovjet 1922—24-ben Kantónban elvesztette a kínai játszmát, ma különben is gyenge és belső ügyeivel elfoglalt. Japánban a krízis forrpontra taszította a nemzeti lelkesedést s ma Tokió mondja, amit hajdan Vilmos császár, később Mussolini mondott saját népéről: „Japán kiterjed — vagy felrobban."

Inkább kiterjed, mert nincs oly áttönhetet- len vasíalnk közé szorítva, mint egy-egy európai hálálom s nem kénytelen ellenerővel megküzdeni. Kina gyenge, beteg és lehetetlen. A mennyei birodalom európai rokon szeri- vét nem utolsósorban az ország elfajult belső állapotainak megismerése gyengítette. Sokat foglalkoztunk Kínával az elmúlt tizenöt hónap alatt s beláttuk, hogy a világ legkorru.p- tabb országának, halálos anarchiáján, a négyLondon, január 4. Tegnap jelentettük, hogy a japánok a kina-mandzsuriai határon áttörték a kínai falat és benyomultak Kina területére. Sankaikvan város birtokáért heves küzdelem tombolt a japán és a kiuai csapatok közölt, amíg kedden este a japánoknak sikerült rohammal elioglalniok a várost. A japán ágyuk romhalmazzá lőtték Sanhaikvant. Az uecákon több mint ötszáz katona holtteste hever. A japánok harmadik rohamukat a legmodernebb háborús művészet teljes technikai fölké&zültségével vívták meg, tankokat mozgósítottak, a város felett repülőgéprajok cirkáltak és a legnehezebb ágyuk bombázták a falakat A japán szárazföldi csapatokat a tenger felől modern cirkálók és ágyunaszádok támogatták. Amikor a város már lángokban állt, a japán gyalogság benyomult >Sanghaikvanba, ahol véres közelharcokra került sor. A japánok egy kínai zászlóaljat teljesen fölmorzsoltak. Amikor a kínai csapatok látták, hogy nem védekezhetnek tovább a japánok ellen, visszavonultak és állásaikat másfél kilométerre a várostól délre helyezték át.

A londoni kínai követ, aki tegnap Genfbe utazott, a sanhajkvani eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy már azon sem csodálkoznék, ha a japán csapatok megkezdenék az előnyomulást a kínai falon át Pe- king és Tiencsin felé. Kina nem hisz többé a népszövetségi paktum és a Kellogg-paktom hatóerejében. A japán hadügyminisztérium a sajtónak adott tájékoztatásában kijelenti, hogy az összeütközést a kínaiak állandó provokálása okozta- A japánok nem viselhették többé el a kínaiak rendszeres japánellenes agitációját és kénytelenek voltak akcióba lépni.

Folytatódik a harc

London, január 4- A sanhajkvani katonai

százmilliós kalózbirodalmon valóban csak az segíthet, ha kívülről megfékezik s valaki, egy rendezett, okos és céltudatos erő, humanizmust és kultúrát erőszakol az örökös tűzfészekre. Japán meghozhatja e kultúrát. Japán hatvan év alatt rendezett hatalmat teremtett önungábót és húsz év alatt Etdorádót a rothadás fertelmeibe merült koreai rab lövi 1 ágból. Mi lesz, ha Kínát megreformálja? Olyan kérdés ez, amire az európai ember kellemetlenül gondol, mert elképzelhetetlen következményekkel járhat, ha a négyszáz millió petyhüdt hinaiból ötven-száz év alatt ötszázmillió szívós, okos — és kegyetlen japán lesz.

Kína nem maradhat meg mai állapotában. Rendszere rossz és nem érdemel kegyelmet. Sok eredménytelen kísérlet után még Moszkva is belátta, hogy ezt a tömeget lehetetlen erőszak nélkül jobb belátásra bírni. A mai Kina helyzetét a következő pontokban foglalhatjuk össze Harlet Abend amerikai újságíró nyomán:

T. Az 1912-es első forradalom óta a Mennyei Birodalom az állandó polgárháború állapotában van s a helyzet napról-napra rosszabbodik.

2. Kinában elő nem fordul, hogy azok, akik

zóna japán parancsnoka kijelentette ugyan, hogy a tegnapi harcok a város bevételével véget értek, de ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak. A háború tovább tombol. Tiencsin és Port Arthur vidékéről számos japán cirkáló és torpedóromboló érkezett a veszélyeztetett vidékre és ma hajnalban Oinhu- angtao kikötőjében a japán katonaság partra szállt. Osittkuangtao körülbelül tizenöt kilométerre Sanhajkvantól délnyugati irányban fekszik. A kínai katonák visszaverték a város elfoglalására irányuló első japán kísérletet, de amikor a japán polgári lakost ág kiürítette a várost, a hadihajók nehéz ágyúi akcióba léptek és az ágyutüz fedezete alatt több száz japán tengerészkatona partra szánt Csinhuangtao ma reggel óta japán kézben van. Ezzel a Sanbajkvanból visszavonult kínai haderők helyzete kritikussá vált, mert a japánok oldalba támadhatják a Sanhajkvantól két kilométernyi távolságban elsáneolt kínai katonákat. A japánok köny- nyen a kínaiak háta mögé kerülhetnek. Sanghaiban nem tartják valószínűnek azokat a híreket, hogy a helyi kínai haderő parancsnoka tárgyalásokba bocsátkozott a japán parancsnokkal. A kínaiak a tegnapi és a mai harcokban hat&záz halottat veszítettek.

Anglia Japán pártján?

London, január 4. A kínai és a mandzsu- riai határon kitört uj háborút a londoni lapok aggodalommal kommentálják. Egyelőre a lapok bíznak abban, hogy a helyi jellegű kilengéseket sikerülni fog likvidálni. Baloldali, szocialista és liberális körök a népszövetség azonnali közbelépését és Japán szigorú megbüntetését követelik, sőt a Japán- ellenes bojkottot is szükségesnek tartják. Ezzel szemben konzervatív körök azon a véleményen vannak, hogy a külső hatalmakmagukról azt állítják, hogy a hazáért dolgoznak, tényleg felsőbb céloknak szentelik életüket, Gyávák és tehetetlenek, korruptak és gonoszak. A nankingi kormány pedig gyönge.

3. A csodálatos kínai civilizáció dekadenciája teljes és nagyszerű rendszerét megbontotta a félreértett és rosszul alkalmazott nyugatról importált műveltség és világnézet. Kina gazdasági struktúrája romokban hever, s a nyugati kultúra csak tetszetős részletmunkát tudott végezni a helyén, de működése soha nem volt egységes és átfogó. A tradíciót és a régi erkölcsöt elsöpörte a nyugati szél, de uj tekih- tély nem kristályosodott ki sehol. A lakosság gazdasági és erkölcsi csődje teljes.

4. A gépcivilizáció megjelenése a régi kézimunkások körében rengeteg munkanélkülit teremtett. E munkanélküliek kényszerűségből a tábornokoknak nevezett rablóvezérek szolgálatába állnak és rövid ideig tartó „politikai" küzdelmek után rablóbandákká alakulva pusztítják Kínát. Központi hatalom nincs, amely megfékezné a SQkezer rablóbandát. A vidéki „kommunista" csapatok ugyanolyan rablók, mint a „nacionalisták", vagy a tábornokok és kormányzók „sorkatonái".

na.k nem szabad közbelépniök s legfeljebb a béke érdekében kell bizonyos barátságos lépéseket tenni. A Daily Telegraph úgy véli, hogy N agy br i ta un iának egyáltalán nincs oka. hogy régi és büszke barátjával, volt szövetségesével. Japánnal összevesszen. Japánt a lap szerint ma joggal tekintik távol keleten a bolsevizmus elleni egyetlen és legfontosabb védőbástyának.

A francia álláspont

Pária, január 4- A japán-kinai konfliktus kiéleződését a francia nyilvánosság élénk* figyelemmel kiséri. A baloldali lapok szerint Japán megsértette a népszövetség alapelveit ée igy a francia kormány kötelessége, hogy lépéseket tegyen a rend és a béke helyreállítására. Ezzel szemben a jobboldali lapok a mandzsuriai konfliktusban nyíltan Japán mellett foglalnak állást és a tegnapi összeütközésekért a népszövetség tétlenségét teszik felelőssé. Az Écho de Paris szerint a genfi intervenció ezentúl semmit sem tehet már a konfliktus likvidálására.

A lapén kGüisyminisiter nyilatkozata

Tokio, január 4. Sadao Araki japán hadügyminiszter kijelentette, hogy nem kell tartani a sanhajkvani helyi harc kiterjedésétől. Emlékeztetett arra, hogy Nagybr bánnia, az Egyesült Államok és más külföldi hatalmak katonai különítményei Sanhajikvan közelében tartózkodnak és igy tájékozódhatnak a valódi helyzetről. Araiki a sanhajkvani epizódért. Csangszueíiangot-, Mandzsúria főparancsnokát teszi felelőssé, aki hadsereget toborzott Japán ellen ép állandóan ingerelte a japán katonaságot, Csangezueliang célja az volt, hogy Mandzsúriát visszafoglalja.

Megindulnak a tárgyalások

Tokio, január 4. A brit nagykövet ma délelőtt

5. Sok tábornok és politikus tartományába visszavonulva vár a kedvező órára, hogy a hatalmat kezébe kaparintsa. Előkészítésképpen természetesen állandóan ellentéteket szit, intrikál és fokozza az izgalmat, hogy a zavarosban halászhasson.

6. A helyi hatóságok elviselhetetlen terhekkel sújtják a népet, kegyetlenek és könyörtelenek. A zsarolások, rablások, rekvirálások minden ok nélkül napirenden vannak.

7. Az ország minden részén elszórt kommunista seregek a tábornokoknál és a politikusoknál nagyobb veszedelmet jelentenek az egyszerű nép számára,

íme, a mai Kina tarthatatlan helyzete. Isten irgalmazzon ennek a birodalomnak! Nem csoda, ha az európai népek rokonszenvo tűnőben vau és sokszor már-már megérti Japánt, amely a rend és a. fegyelem princípiumát jelenti az óriási rendetlenségben. Japánon múlik, vájjon igazolni tudja-e a fehér emberiség megváltozott véleményét, vagy pedig fölösleges kegyetlenkedéssel, túlzott- mohóságával, indokolatlan háborúk és öldöklések szitásával, örökös kard- csörtetéssel és erőszakoskodással eljátsza-e az ébredező európai rokonszenvet.

Kelet örökké égő tüze------------ni miiiii i aiimmrmTiírr unTirnrinmnnrr« imwi

Ki

tört az uj háiiopu Japán és Kina ifűzött

Az első nap mérlege: Italszáz haléit, két összelőtt véres — Kina

elvesztette hitét a népszövetségben — A konfliktust lokalizálják