Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-31 / 25. (3135.) szám
6 — Nyitral szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk február l-tői uj helyiségbe költözik, a WJson ueca 34. sz., I. emeletére. — Végre jóváhagyta a mlnlszférltim a beregszászi kórház építési terveit, Ruszinezkói ez'Tk-rez- ■tőségünk jelenti: A közmunkáiigvi és pé: ziigymi misztérium hosszú vajúdóé után jóváhagyta a beregszászi országos kórház é pitééi terveit Az egész épületkomplexum kilenc millió koronába fog ke írülni, melyből ez évben csak 3 mit! ó koronái építenek be. Az orezágos hivatal ezen az alapon engedélyezte a földmunkák megkezdését, mely egy ben inségmunka 6zámba megy — Egy bodrogszentesá pénBbamfeitót fog tak cl Kassán. Kassai ez-cr oesztőségünk telefonálja: Szambáién eslo egy fiata ember az egyik Erzsébetiért gyümölcsárusnál gyümölcsöt akart váirsárolnd és egy ezüst tizkoronás- eal fizelelt. A gyümölcsárué azonban ő zre vette, bogy a lizkoronds hamis, nyomban szólt a rendőrnek, aki a közben menekülő fiatalember után sza adt és elfogta. Bevitték j a rendőrségre, ahol megállapították, hogy a fiatalember Liszkai Gyula bődrogszonlesi 24 éves lakatosé a! azonos. Bevallotta, hogy ő hamisította a tíz koronás ércpénzt. A kassai rendőrség klszá lolt a fiatalember bodrog- szentesi lakásába, ahol egy pénzhamisító készüléket talált, amellyel Liezikai ólom és nikkelöntvényckbő elég sikerült hamásitvágyókat készillett. Lakásán mindössze 4—5 darab hamis tizkoronást találtaik. — A bécsi törvényszék Matu kát hajkirdó a vizsgálat tartamára Magyarországnak átengedni. Budapesti cserkeszt ősegünk telefonálja; A bécsi Lamdes- gerichí kőnyomatcsa ©aonnbutan azt o hirt közölte, hogy vasárnap a magyar határra ezál itják Matu&- kát akit azután onnan Budapestre visznek. Budapesti illetékes helyen ezt a feuvii agveiitást adták Matuska ügyeiben, hegy a bécsi kőnyomatos jelcn- tóse nyilván tévedésen alaipult, miután a pes'vidcki törvényszék ez ügyben hivatalos érfceeók'st nem kapott és Mattiakat eddig nem is szállították Magyar- országra. Későbbi jelene és ezer int ma déliben megérkezett a pestvidéki törvényszékre a bécsi Londeegertebt átirata. A Landesger oht hajlandó Matus,kát kiadni Magyarországnak, ha a magyar kormány olyan nyi.'atikczaíot tesz, hogy csak a vizsgálat befejezéséig tárták őt Magyarországon, fő- tá igyál üst nem tartanaik és a vizsgálat befejezése után visszaszáüitják Ausztriába. A pestvidéki törvényszék a Matuska-ügyről ma jelentést tesz a kormánynak. xx Influenzánál gondoskodjék aprói, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc Józscl“ keserű víz használata áliai többször és alakosán kitisziitlassanak. — A modern építőművészet úttörőjének t-aTé diája. Becsből jelentik: Bécsi lapok éríeiiiilíse ©zo- rint Adolf Loos müépitcsz, aki Középem óyao.m egyike a modern építőmüvészek lég ©mértebb úttörőinek eulyos betegen került a roecnhügeli ideg gyógyintézetbe. Loo©, aki most teljéé ideg össze rop paaáson ment át ée reménytelen állapotban fekszik a szanatóriumban, már huszonöt évvel ezelőtt élére állott az építészetbe! . jelentkező reformtö rekvéseknek. egyik elöharccea és apostola lett «z | uj építkezési stiiusnak. amely azóta már az egész | világot meghódította. Csak az erkölcsi s kere volt nagy, anyagi helyzete azonban annál rosszabbá vált. Mint csehszlovák állampolgár a csehszlovák állaimtól művészi érdemeinek elismeréséül nyugdi jat kapott s ez mentette meg a legnagyobb nyomortól és nélkülözéstől. Állapota most anny ra súlyos ,hogy barátai semmi reményt nem fűznek felépüléséihez. Loos tragikus lelki öeszeropprnása • Középeurópai vezető művész köreiből nagy rész ! vétet váltott ki. i VRAM, MA NEM VENNÉ ROSSZ NÉVEN, cg*- szívességié kémem, mielőtt folytatnék pár hét c.őtfi beszélgetésünket. Legyen olyan kedves és tolmácsolja szívélyes üdvözletemet „név.elén jóakarómnak" — akinek cikkemre érkező levele itt fekszik előttem — és mondja meg neki, hogy „jó tanácsait44 — bármennyire szeretném is — mégsem fogadhatom meg. Még pedig azért nem, mert túlságosan sok a mondanivalóm ahhoz, hogy „béklyót rakhassak a nyelvemre4 ! Mondja meg neki, hogy hiába öltözött a „névtelen jóakaró44 kényelmes köpenyébe, kár volt a fárad ágért, mert azonnal rájöttem, a legcsekélyebb töprengés nélkül, hogy honnan fuj a szél... Mondja meg neki, hogy máskor gondolkozzék egy kicsit, mielőtt egy ilyen fen- költ lé lekre valló levelet megír, fö.eg ügyeljen arra, hogy a stilu-a ne legyen árulója, mert az elferdített Írás még nem vezeti félre az embert. Mondja meg neki, hogy kedvem lenne ití!zni az egész levédet, mii t a legfőbb bizenyiléká. annak, hogy most r;ár igazán érdemes folytatnom ezt a cikksorozatot, amely i’ycn hatásokat vált ki. Azonban sa’íios, le kell mondanom c gyönyörűségről, mert van még egy oonió „ostoba témám4, am ről be zélni szeretnék, a rendelkezésemre álló hely pedig nemigen bir el ennyi „légből kapott böle e sóget4. Mindenesetre e percben ö zln én sajnálom, hegy szerény kis újságíró helyett nem filmsziné znő vagyok, micsoda hasznot kovácsoltak vo’na egy ilyen levélből élelmes reklámfőnökeim! Sajnos, egyelőre he kell ér- r,':n rzzal, hogy csak a to’leak vagyok a „gyilkosa" U „névtelent jóak*»óiu" kiliuoiuuU ízlésének* ^R^AI-A^ACltAR-HrRLM* * 1933 január 31, kedá. umumm ■ ,■■■1 . ■ . I Zl———————p—M—iima ——BMM^a*inlllltMllt11 ■ ■■ A párisi rendőrség körözőtevetei adott hi a Pozsonyban jól ismert Grossmnnn Etek dr., egy párisi utazási iroda tulajdonosa ellen Pozsony, január 30. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelen lése.) A Pozsonyban megjelenő Esti Újság azt a hirt közli, hogy Gross- iman Elek dr.-t, egy párisi ulazási iroda tulajdonosát a párisi rendőrség több százezer frankos sikkasztás miatt körözi. Grossman Clek dr. az 1920-as években ismert személyi-! ség volt Pozsonyban. A Szlovák Általános Hitelbank tisztviselőiéként működött és 1925- ben, mint a bank cégvezetője nagy összegű végkielégítéssel kilépett a bank szolgálatából. Mi vei jól beszélt franciául, Parisba költözött és ott megalapította a Central Európa Expres ulazási irodát, amely éveken ál igen jól A fcódvaszilasi választókerületben, amelyet nemrég még tolnagőrgőLnek ismertünk, épp most fejeződött be a választási harc. Az egyik jelöli Hadik János volt, aki már harminc évvel ezelőll Is vetélkedett ugyanennek a választókerületnek a kegyeiért s akii most megválasztottak, a másik Szalay Lász- ió, a boldog emlékű veit. abauji főispánnak fia volt. Természetesen mi innen távolról nem elegyedhettünk bele a bódvaszilasiak választási harcába, csak méla rezignációval azt jegyezhetjük meg most: a régi Abaújban Hadik és Szalay sohasem ál'liak szemben egymással •.. * A régi jő időkből néhány abauji koríes- história öltik az eszünkbe. A szikszói kerület megüresedett, amikor Szalay Lászlót főispánnak nevezték ki. Először önjelöltek próbálkoztak. Lement a kerületbe „ötvetikilenoes" Deu'szh Jenő, a híres A Ilii, aki rokonságban voll a Halványakkal, de csak oldalágon, úgy hogy a nemességről lemaradt és ezért is neveztük el öl- veinkilenoesnek. Magával vitte főkor tejnek Patzauer Hu°ót, akiről külön fejezetekben •kell megemlékezni. Itt csak annyit, hogy a kortes beszédek hevében Deteldeuger község lakosainak tengeri kikötőt ígért... Végül is csak a két komoly jelölt maradt a porondon: Bárcaay Sándor és Vi'éz Győző. * Bárc/ay volt a hivata’-os jelölt, de Vitéz Győző nasyon népszerű volt a kerületben. Ezért a íeljcs hivatalos apparátus és a képviselők egész légiója sietett Bárezay támogatására. Uray Imre tiszaháti képviselő ekkor mondotta Szikszó főterén: — Akármit is mond Vitéz Győző, a győző vitéz mégis csak Bárezay leszl * Nagyida kerületében évek hosszú során ál Patzauer Hugó volt a legmakacsabb önjelölt. Nem kevés bajt okozott Sems-ey Lászlónak. Nagyida állandó képviselőjének. Patzauer Hugó mindig igy kezdte beszédéi sehogy sem tudja megérteni, hogy egy ilyen „penna- hóhért4- hogyan tűrnek meg a lapok. Ezt valahogy én sem értem, de ha már így van, megnyugszom benne és kérem „névtelen jóakarómat44, nyugodjék bele ő la .. i^s mo?i, c ballasztok elintézése után beszélgessünk kérem. Szereméin hallani az ön véleményét Uram, arról a diák-heccről, ami a múlt hetekben annyira foglalkoztatta az embereket. Szeretném tudni, mit tart ön a szegény kis pesti filo- zoptrlca felöl, aki éjszakánként egy tánclokálban mint parkcUáneosnö keresi kenyerét, hogy nappal folyta fa meglehetősen költséges egyetemi tanulmányait, amiről nem akar lemondani. M t gondol kérem, helyesen cselekedett a dékán, aki, miután tudomására jutó t a filozoptrjna kettős élete, két lehetőséget áhított a szerencséken fiatal leány elé: vagy az egyetem, vagy a tánclokál!? Mit gondol kérem, vájjon jókedvéből táncolt hajnalig a füstös- poros helyiségben az a kis tanárjelölt, a.ki reggel alig cgy-két órai alvás után futva siet az egyetemre, ahol a fárad ágtól kimerülve, megfeszített idegekkel figyeli az előadást!? Én azt hiszem, hogy nem, bármennyire is ellene szólnak a fölhajszolt bizonyítékok. Én azt hiszem, hogy minden rákény- szerzett „démonsága4 ellenére is szívesebben cserélt volna kolleganőjével, aki minden délután kettőtől négyig néhány koronáért mosogat egy nagy- vendégő konyháján, de azt is csak protekció1 an, miután a nagynénje az ét.erem szakácsnője. Igaz, hogy a mosogatás nem valami gusztusos és Iclket- emelő foglalkozás, de senimlesetrc sem olyan lélok- rombaló, Iára. ztó, mint az éj zakazás és a tánc egy coekfail-gőzös helyiségben, ahol a leggyalázatosabb dolgoknak van ki.éve a táncosnő, akinek akkor is jókedvűen kel! járnia a rnmbát, ha a tálra remeg is a k’inerüItBégtőI és a fejében zűrzavarosán kavarog a pár percnyi szabad időben átszáguldoM index. prosperált és 1931-ben a párisi gyarmati kiállítással kapcsolatban közel egymillió frank forgalmat bonyolított le. Később megcsappant az utasok száma, miután, az utódállamok nem tudtak elég kirándulót küldeni Párisba, a vállalat megingott és Grossman hivatalosan is bejelentette fizetésképtelenségét. Ezzel kapcsolatban csakhamar bűnvádi feljelentések érkeztek Grossman ellen, aki nyomtalanul eltűnt Párisbó! és senki sem tudja, hogy hol tartózkodik. Eddigi megállapítások szerint Grossman Eiek dr. több százezer frankkal károsította meg üzletfeleit. a „fö’séges nép“ előtt: — Számos vérkeresztség nehéz tüzpróbáján 'keresztül megtisztult honfilány uj ébredésre készteti a magyart és mint az ég zengés hangzik a Kárpátoktól az Adriáig: rabok tovább nem leszünkl Patzauer Hugónak igen sok természetes esze volt es jóizüeket tudott mondani. Egyik kortesbeszédében ezeket találta kiböffenteni: — Mert, testvérek, én akkor is pénzért hirdettem a függetlenségi eszméket, amikor inások még ingyen ... *' Kitünően értett ahhoz is, hogyan kell a választók előtt teatrális jeleneteket rögtönözni. Egy alkalommal Nagyida egyik házának tetején ágált nagy hangon, mellén hatalmas nemze- tiszinü szallaggal. Á ház előtti térségen néhány felfogadott legény bömbölte tele torokkal: — Éljen szeretett képviselőjelöltünk, Pacal Hugó! Egyszerre csak megjelent a csendőrök őrjárata. — Felszólítom a nagyságos képviselőjelölt urat, — szólott a csendőrőrmester harsány hangon — hoery a pallóst hagyja el, mert az tűzés önveszélyes! Patzauer Hugó erre szétgombolta a mellényét és igy kiáltott: — Ide tojj, testvér, de ezt a népet nem engedem! * Harmadik próbálkozása után Válsz SándoT dr. budapesti ismert kriminalLstát hozta el maga helyett Patzauer. ő visszalépett — jó pénzért és Kossuth apánk „táviratával44 igazolta a nép előtt, hogy a függetlenségi eszmét neki mostan más kerületben kell szolgálni. A naiv Vaisz Sándor beugrott neki, különösen mikor a sike- rü't választói gyűlés lezajlott. Ezen ugyan egy kis malőr történt, mert Patzauer az ajánló beszéd hevében egy széles gesztusával a hordó tetejéről a választók közé sodorta le „szeretett jelöltünket44 de egyéb baj nem történt. Annál nagyobb baj volt a választás napján. Vaisz Sándor a lefizetett, tizezrek dacára mindössze 12 szavazatot kapott. *' Kassán a választók „szeretető" elől menekülni kel ed Jókai Mórnak, a felizgatott tömeg a nagy Szilágyi Dezsőt hógolyókkal doÉn azt hiszem, okosabb lett volna, ba a dókán nem feszegeti & dolgot és szemet huny az eset fölött, hiszeu a magyar főiskolás ifjúság nyomora távolról sincs arányban a csekély számú diák-menzákkal, ahol legalább némi segítségre számíthat a nyomorral küzdő diákság. Ha tehát segíteni nem tudunk rajluk, legalább ne akadályozzuk meg, hogy úgy segítsenek magukon, ahogyan tudnJk. Hiszen olyan mindegy, hogy a filozoptrina mosogat-c, vagy táncol a létfenntartására szükséges pénzért. Ha hajlama vau az erkölcstelenségre, nem kell ahhoz tánclokál, kitombolja az magát a mosogatódézsa mellett is, vagy akár az egyetem pad-oraiban. Szerintem egy nő, ha lényegében jó és nemes, léidig gazolhat a mocsárba, anélkül, hogy beszennyeződne. Ezt az igazságot fedi az a végtelenül jellemző kis ogyfelvo- násos is, amely két év előtt hónapok'g vonzotta a közönséget az egyik budapesti színházba. Ha jé* emlékszem, a darabot Keller Dez:-ő irta és „Fehér rózsa" volt a címe. És hány, meg hány ilyen fehér rózsa forog szédülten — közöttük a kis filozoptrina ja — a nagyváros csillogó éjszakájában, hogy megkeresse a mindennapi kenyerét. Higyjc e! Uram, ha valakinek eszébe jutna egy kic Mki razziát tartani e „démonok44 közé regisztrált szerencsét! .ek között, megdöbbenne attól, hogy mily kevés azoknak a száma, akik hivatásból lettek az éjszaka tündérei. Ezek után remélem, ön sem fogja elítélni a szegény kis pesti tanárjelöltet, aki meginii atta, hogy mire képes egy nő, ha szereti a pályáját és bebizonyította azt is, hogy a nyomorúság fokmérője nem mindig a rongyos cipő és az elnyűtt ruha, hanem igen sokszor az Irigyelt estélyi toatott is... És most biicsiizom, remélve, hogy legközelebb vidámabb dolgokról beszélhetünk, addig is szívélyesen üdvözli a viszontolvasásig: SZlIiMAY-KALUS MAKÓIT (Budapest). hálta meg, Beöthy Ákost pedig az aíkkor feltörekvő szóda .isták — a .mártinhalált halt Klein Lipót nyomdász és társai — nem enged'lék szóhoz jutnL Mikor Eder Ödön a hírhedt Bánffy-válasz-, tások alkalmával megbuktatta Beöthy Ako t, az ellenzéki választók a Lőosei-házi főhadL szál ásról valóságos ostromállapotba helyezték a várost. Az 1908-os választásoknál a daliás és nésaorü Hadik Béla ellen a kormánypárt a „pán kouzu.r-'laJ, Müaster Tivadar pogár- mestenrel próháLko-zoW. Az egyik főkortesük, Frelsinger Tóbiás bútorkereskedő volt, akiTől az a szállóige járta: — Többször bukott, mint Frcisinger! Ez a Freiisinger a maga jó galieiáner kieL lésével egy kor les vacsorán igy aposztrofálta Mümstert: — The vogy o mi apánkih! Másnap az egész város felkapta ezt a mondatot és — Hadik 3é!a győzött! (Kassa.) _______________________ Maximtis. — A dótanácsadó a keresztény szocialista pártközpontban. Pozsonyból jelentik: Az or- szágetí keretíztényszocialisla pár! pozsonyi központjában (Venlur-u. 9) adó- és gazdaeá® gi ügyekben szakképzett titkár áll minden, hétköznapon — hétfő és kedd kivételével — O-lől 1-ig a felek rendelkezésére és adóügyekben, különösen a most esedékes jövedelmi és kereseti adóvallomások kitöltésénél segítséget nyújt a párlhiveknek. — Három hónapi fogházra Ítéltek Pozsonyban egy magyargyalázó botrányt okozó prágai magán- hiva a’nokot. Pozsonyi szerkesztős égi ck jelenti: Ceohtieky Károly 48 éves prágai iifetöségj mogún- htvata’ncik. egy sa’cvenszikói gyár pozsonyi kóp- vieeóő/e 1931 karácsony ceté jón a pozsonyi Vigadó- kávéháziban nagy botrányt csapott. Mulatozás közben magyü.rsórtő nótákat akart huzatai. A c'gány megtagadta a nóta eti'ó'tSzását, miire parázs bo rány támadt. A kávóház karzatáról többen lesiettek ős Ceohtickyt felpofozták, úgyhogy a főijén meg is sérült, mire a magyairgyalázó magánt!sat-viselő felkapott egy hamu álcát és azt az egyik Lnzultárájához akarta hozzá vágni, azomban a hamutáca Sterz Mária 22 éves hivatalnoknőt találta, akii busz napon túl gyógyuló sórüil'óst szenvedett. Cechticky o'len eu’yos testi ©értés ellen indult meg az e'járás és az ügyet szombaton tárgyalta Pások egyes b'-ró. Cecihtioky nem jelent meg a tárgyaláson. Védője bejelentette, hegy védence jelenleg a püseni kerületi bíróság fogházában tölti ki 18 hónaipis börtönbüntetését, amit különböző csalások miatt róttak kii rá, Cecillicky a birócághoz Lutózett levelében azzal védekezett, hogy be voút rúgva és ne.n tudja, mit ceiiné L A birceág hárem hónapi fogházra Itó-te Cedhihckyt és az Ítéletet nem iügge-sa- tette fel. — Féljegyet vc<2?otmok be a budapesti villamosokon. Budapesti szDrk'esztcsé- giünk tolelonálja: A Bewzlkárt logköyelobb uj villamosjegy típust, az ugyanő ve&e'tt félsza- kaszjogyet voiz&li be, amelynek ára 6 vagy1 8 fiUéir lesz. A jegyet nőm a kalauz, hanem automata adná ki, amit a kcesi peronján helyeznének el s a felszálló utas a megfelelő pénzösszeg bedobása uíá.n fém tan túszt kapna az automatától A szakasz- és átszálló jegyeket továbbra is a kalauz fogja kiszolgálta! ni. — Nyomorában öngyilkosságot kísérelt meg Becsben egy ragyonbuhott csehszlovákjai nagyinares. Becsből je öntik: Alsc.rctircssei laJ;áfában tegnap világitógázzail öngyi'kosságot kísérelt meg Ernái Löwenfeld, az egykor dúsgazdag hetvernhárcm éves nagyiparos. Házvezetőnője idejében ratealt és az öngy íilke© jelöl tét azonnal kórházba vitette. Lövven- fetd pár évvel ezelőtt még gazdag ember vx>'.t. Csehszlovákiában több textilgyárat moo Jhatett o magáénak. Az utóbi időben pereskedésbe ben>olódéit s egymásután elvesei telte pereit, örgyi'koe-sági kísérletét mcet teljes anyagi bukása látszik indo- kolnL ____________________________________ Legújabb közgazdasági hírek + A prágai sertásrá árra ma felhajtottak 2144 sertést és pedig 1361 hízót, 783 ártányt. Ebből történelmi országbeli volt 893 hiizó, ©z'.ovenszkói 466 hízó. jugoszláviai 461 ártány, romániai 112 ártány, magyaron:zági 210 állány. Eladási árak: történelmű onszágbelli hízó: 20 drb 7.10,875 drb 8—8.55; sz'ov.n- szkói hízó: 57 dirb 7.50—7.90, 234 drb 8—8.20; jugo- sz’áviai ártány: 74 drb 6 30—6.00, 299 drb 7—7.75, 26 drb 8; romániai ártány: 74 drb 6 25 34 drb 7.40; magyarországi ártátny: 210 drb 7.30—7.öl) korona. El nem adtak 175 hizó't, 62 ártányt. A vásár lefolyása közepes volt. + A prágai szarvasmarha vásárra ma felhajtottuk 777 szarvasmarhát amiből 542 történelmi országbeli és 235 szlovenszkói volt. E' dási árak: tör- ténelmá onszágbeti ökör: 5 drb 2.50—2.70, 62 drb 3— 3 90. 10 drb 4—4.75, 9 drb 5—5.50; bika- 57 drb 3.10—3.90. 113 drb 4-4.70; tehén: 2 drb 150 —1.75, 36 drb 2-2 90, 56 drb 3 -3 93, 20 drb 4— 4 90; üező: 17 drb 3-3.90, 48 drb 4—4.90. 7 drb 5.10. Szlovén szívói ökör: 23 drb 3.30—3.Ö0, 51 drb 4— 4.90, 58 drb 5—5.75, 32 drb 6-650. 16 drb 7— 7.75, 4 drb 8; bika: 3 d'i"b 8.50—3.80, 7 drb 4 4.40; telién: 1 d b 2 60, 24 drb 3—809; üsző: 6 d.rb 5.15 1 korona. El nem adták 101 történemi omwigbeű, 15 szlevenszkói eeiU'vavsimaahat. A vfiödlr lefolyása laiuyiha voíit, r Abauii kortes-históriák
